Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az új ipari forradalomból következő kormányzati feladatok – OECD

„Az OECD 2017 májusában közzétett tanulmányában (The Next Production Revolution – Implications for Governments and Business) azt vizsgálja, hogy milyen hatása lehet a technológiai váltásból fakadó (a tudománytörténet szerint a negyedik, immár folyamatban lévő) új ipari forradalomnak az üzleti világra, és hogy milyen feladatai vannak a kormányzatoknak annak érdekében, hogy a kedvező hatásokat maximalizálni, a kedvezőtleneket minimalizálni tudják. A technológiai váltás magába foglalja a digitális technológiák, de új gyártási anyagok (mint a bio- vagy nano-alapúak) és új folyamatok (mint pl. az adatvezérelt...

Read more

Huszonöt éves az állami főépítészi rendszer – a főépítészi rendelet megjelenésének 25. évfordulója

„Az építés – mióta az ember közösségben él és hajlékot emel magának – mindig is közügy volt. Az együttélés megkívánta az egyéni és a közösségi terek viszonyának szabályozását. Amilyen mértékben vált komplexebbé a társadalom, annál fontosabb és összetettebb lett ennek a kapcsolatrendszernek az alakítása, és az ehhez tartozó eszközök is eszerint differenciálódtak. A társadalmi viszonyok szabályozása ma két pillérre épül: az önkormányzatokra és az államra. Az épített környezet alakítására vonatkozó jogi kompetenciák is megoszlanak a két igazgatási rendszer között. A jogosítványokhoz tartozó...

Read more

Az állami termelékenység mérésének nehézségei és lehetőségei

„Ha a gazdaság termelékenységéről beszélünk, megkerülhetetlen az állam szerepe, amely – szabályozó feladatai mellett – egyes szolgáltatások területén a legnagyobb, esetenként egyedüli szereplőként jelenik meg. Az állami szektor termelékenységének számszerűsítése tehát fontos lenne a teljes nemzetgazdaság hatékonyságának felméréshez, mégis meglehetősen ritka nemzetközi szinten is. Az állami termelékenység mérése ugyanis számos nehézségbe ütközik, elsősorban abból adódóan, hogy az értéke nehezen becsülhető. Az alábbiakban bemutatjuk az állami szolgáltatások termelékenységének koncepcióját, lehetőségeit és akadályait, valamint a leginkább releváns nemzetközi felméréseket.” Forrás: Az állami termelékenység mérésének...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2018. január 15.

MINEK NEVEZZELEK? - FOGALOMTÁR Kiberdiplomácia, a digitális kor nemzetközi közösségének építőköve A szakzsargon kényes terület, és különösen így van ez a rohamléptekkel digitalizálódó nemzetközi kapcsolatokban. Láthattuk, hétről hétre, hogy a „digitális diplomácia”, vagy „e-diplomácia” különösen sűrűn használt fogalmán általában a külképviseleti munka és az informatikai forradalom eszköztárának (a Világhálónak, és főleg a közösségi médiumoknak) egyfajta találkozási pontját értik a tudósok és a gyakorlati szakemberek egyaránt. Most egy érdekes tanulmányt mutatunk be, amely egy rokonfogalmat jár körül: a kiberdiplomáciát. A terep itt is...

Read more

McKinsey: a kormányok öt fő feladata a digitális állam felépítésében

„A McKinsey saját oldalán közzétett elemzésének bevezetőjében rámutat arra, hogy a széleskörű digitális közszolgáltatások biztosítása több országban már nem csupán törekvést jelent. Észtországban például már csak a házasságkötés, a válás és az ingatlan adás-vétel igényel személyes jelenlétet az ügyintézésben, minden más digitálisan is intézhető. Más élenjáró országokban is jellemző, hogy a hatóságok olyan elánnal építik digitális szolgáltatásaikat, mint ahogy a vezető technológiai cégek dobják piacra új termékeiket, a felhasználók igényeire szabva. Ez azonban önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy magán a hatósági...

Read more

Az Internet hazai megjelenése, II. rész

„...Ez persze még messze nem internet, de nagy lépés volt abba az irányba, hogy az itthoni szellemi kapacitásokkal is ki lehet alakítani számítógép-hálózatokat. Az MTA SZTAKI-ban, az IIF program támogatásával, ezzel párhuzamosan elkészült egy, az X.25 hálózaton működni képes levelezőrendszer is, az ELLA. Az ELLA levelezőszervere egy IBM nagygép volt (ez ma már milyen furcsán hangzik), ehhez Martos Balázs és Tétényi István fejlesztette ki a CS-BOX interfészt az X.25 hálózat felé. Így történhetett, hogy az elektronikus levelezés hamarabb megindulhatott Magyarországon, mint hogy...

Read more

Elérhető az Információs Társadalom 2017/3-as lapszáma

„Elsőként mindjárt kiemelésre érdemes lapalapítónk, Z. Karvalics László és a blokklánc (blockchain) technológia hazai evangélistájának, Nagy Gábor Dániel közös (és monumentális) tanulmánya, amely a napjainkban hallatlan népszerűségnek örvendő, ám a közbeszédben és a különböző híradásokban az új technológiák esetében sokszor tapasztalható sekélyességgel kezelt blokklánc-világ alapfogalmait, történetét, természetét és friss fejleményeit mutatja be, ám azt egy sokkal tágabb, a társadalomi makroevolúció kontextusába helyezve. A szerzők álláspontja szerint ha a blokkláncot (a legkézenfekvőbb, a kriptovalutákra koncentráló megközelítés mögé nézve) mint háttértechnológiát vizsgáljuk, akkor a...

Read more

Műhelykonferencia a Magyar Nemzeti Helynévtár fejlesztésének lehetőségeiről

„A Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI) a Magyar Nemzeti Helynévtár (MNH) gondozásával és bővítésével foglalkozó kutatócsoporttal közösen rendezett az MTA Könyvtár és Információs Központjában műhelykonferenciát 2017. december 11-én, amelyen áttekintették az MNH továbbfejlesztésének lehetőségeit. Dr. Strausz Péter, a MANYSI főosztályvezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az MNH fejlesztésének nemzeti identitásunk erősítése szempontjából is fontos voltának elismerése mellett a névtani kutatások egészének is érdemes a korábbinál nagyobb figyelmet szentelni. Ezzel összefüggésben reményét fejezte ki, hogy a rendezvény első lépése egy, a névtani kérdésekkel foglalkozó szakmai közösségek...

Read more

Kontrolling a közigazgatásban

„A közigazgatás döntései a legellenőrzöttebb döntések akár Magyarországon, akár az egész ismert világon. Több állami és civil szervezet hivatott erre az ellenőrzésre. A lényeg, hogy az ellenőrzések minden esetben egy befejezett közigazgatási aktust követően történnek. Vagyis az ellenőrzés már csak azt tudja megállapítani, hogy döntés helyes volt vagy sem. A 2011. évi törvényi változások lehetővé tették, hogy nem csak a közigazgatási döntések utólagos ellenőrzésére legyen lehetőség, hanem a közigazgatási folyamat teljes egészében, a kezdetektől a befejezésig – a jogszerűség, a szakmai követelményeknek...

Read more

Az Ipar 4.0 komplexitása, I-II. rész

„Kétrészes tanulmányunk célja, hogy egy összetettebb megközelítéssel meghaladjuk a negyedik ipari forradalomról szóló szokásos elemzéseket. Mindezt rendszerszemléletben tesszük, azaz az ipar 4.0 és a digitális gazdaság kérdését a társadalmi-gazdasági rendszer szerkezetével összevetve vizsgáljuk. Azokra a területekre és összefüggésekre koncentrálunk, ahol már most érzékelhetők a változások. Az I. rész áttekinti az ipar 4.0 és a digitális gazdaság mibenlétét, vázolja az európai ipar jelenlegi helyzetét, rámutat a főbb tendenciák mozgató mechanizmusaira. Bemutatjuk, hogy megkerülhetetlen az ipar 4.0 komplexitásának mélyebb feltárása, amire a II. részben...

Read more
Page 138 of 233 1 137 138 139 233