XXI. Magyar Minőség Hét 2012. november 6-7. plenáris ülésén elhangzott előadás bemutatója. Forrás: Közigazgatás-fejlesztés az Európa 2020 jegyében; Kisfaludy László, főosztályvezető, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. november 6. (pdf)
Read more„...Magyarország (Svájccal szemben) erősen centralizált, unitárius berendezkedésű állam, az ország területi struktúráinak történeti jellege a modernizáció időszakában többször módosult. A magyar közigazgatás a rendszerváltás óta folyamatos reformok tárgya, nem kevéssé azért mert a közigazgatás szerkezeti és működési problémái gátját képezik a hatékony kormányzásnak, nem engedik teljesülni az Európai Unió által megfogalmazott „jó kormányzás” elvét. A projekt időszerűségét adja, hogy a 2010-ben újra megindult átfogó közigazgatási reformfolyamatban minden korábbi tendencia, intézmény mérlegre kerül, s a még mindig ható gazdasági válság keretei között kibontakozó...
Read more„Jelentősen csökkent Magyarországon az internetet még sosem használók aránya tavaly óta - derül ki a Századvég éves médiafogyasztási trendjelentéséből. Már csak a felnőtt lakosság bő negyedére igaz, hogy még soha nem netezett, míg tavaly ez 42 százalékukat jellemezte. Kitta Gergely, a Századvég médiaüzletágának vezetője elmondta: erősítette domináns szerepét a televízió, amely változatlanul a legkeresettebb médium. A felnőtt lakosságra kiterjedő kutatás eredménye szerint a válaszolók 89 százaléka tévézik majdnem minden nap, ez 4 százalékponttal magasabb érték a tavalyinál. Továbbra is a felnőtt lakosság...
Read more„A magyar nyelv digitális túlélési esélyéről, a nyelvi "akadálymentesítéshez" szükséges technológiai támogatásról és a hazai nyelvtechnológia nemzetközi pozíciójáról cserélnek eszmét egyebek közt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a résztvevői, amelyet a Magyar Nyelv Napja alkalmával szervez csütörtökön az MTA Nyelvtudományi Intézete. Az eseményen bemutatják A magyar nyelv a digitális korban című kiadványt is, amely a Springer Kiadónál jelent meg a közelmúltban a Fehér Könyv sorozat részeként. Mint az MTA Nyelvtudományi Intézete hétfői közleményében kiemeli, az okostelefonok, a táblagépek és egyéb mobileszközök tömegessé válásával a...
Read more„A közigazgatás átalakításának egyik igen fontos eleme az államigazgatás térbeli szerkezetének megváltoztatása. Ez a tény alapvetően arra vezethető vissza, hogy több országban (és ez igaz Magyarországra is) ez az a terület, ahol a központi kormányzat alacsonyabb rangú jogszabályok (pl. kormányrendelet, egyszerű többséget igénylő törvények) segítségével is eredményt tud elérni, és nem szorul az átalakítást a legtöbb esetben ellenző ellenzék segítségére. A kormányzat által megtett lépések ugyanakkor jelzésértékűek, és jól tükrözik a közigazgatás teljes szférájára (vagyis az államigazgatás mellett az önkormányzati szférára) is...
Read more„...A NPM reformok eredményes bevezetése azonban nem egyszerű feladat. A tudományos közösség bőszen elemzi a fejlődő/kevésbé fejlett országok, így a közép-kelet-európai országok tapasztalatait, amelyek sokszor kudarcokról, hatástalan vagy negatív hatású reformokról szólnak. (Meyer-Sahling ), (Beblavy ), (Bouckaert et. al. ), (Marobela ) Feltételezésünk szerint a NPM nem egy mindenütt alkalmazható, globálisan átvehető, egységes eszközrendszer, hanem sokkal inkább egy szemléletmód és értékrendszer, amelyhez számos menedzsment eszköz illeszthető. Hipotézisünk szerint e szemléletmódhoz tartozó menedzsment eszközök bevezetése, csak abban az esetben lehet eredményes, ha ezen...
Read more„Sorsdöntő, és hosszabb távra is kiható változásoknak lettünk tanúi a második Orbán- kormány ciklusának első felében – a közigazgatásban is. Nem kétséges, hogy ahogy az egész ország, a közigazgatás is komoly átalakításokra szorult két évvel ezelőtt. A kormány nem habozott, és komoly reformokat hajtott végre – ha a járásokat is felállítják, akkor elmondhatjuk: ez a közigazgatás számos elemben különbözik a két évvel ezelőttitől...” Forrás: Félidő után : A magyar közigazgatás helyzete; Közigazgatási munkacsoport, Méltányosság Politikaelemző Központ; 2012. november 6. (pdf)
Read more„A 2012-es regionális évkönyv az Európai Unió 27 tagországának régióira vonatkozó statisztikákat tartalmazza. Melyik EU régióban a legnagyobb a mezőgazdaság részesedése? Hol van a kutatás-fejlesztésnek kiemelt jelentősége? Melyik régió a legsűrűbben lakott? Hol a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta és legmagasabb az egy főre jutó GDP? Ezekre és számos egyéb kérdésre adja meg a választ a most megjelent statisztikai évkönyv. A kiadvány áttekintést ad a gazdasági, társadalmi és demográfiai változásokról az EU 271 régiójának (NUTS 2-es) szintjén. Néhány mutató esetében megyei (NUTS 3-as)...
Read more„Az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta, a köztársasági elnök pedig 2011. április 25-én kihirdette Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzatokról szóló szabályozást sarkalatos törvény határozza meg, melyet az Országgyűlésnek az Alaptörvény hatálybalépéséig, azaz 2012. január 1-jéig meg kell alkotnia – szólt akkor a jogalkotónak szánt feladatkijelölés....” Forrás: Törvények a helyi önkormányzatokról – Összevetés 1990, 2011 –; Szabó Lajos; Kodifikáció és Közigazgatás; 2012/1.; 5-41. oldalak (pdf)
Read more„Mintegy két és fél éve lépett hatályba a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (Jszr.), amely a korábbi, 1987-es jogszabály-szerkesztési rendelethez képest mintegy tízszeres terjedelemben szabályozza a kodifikátorok munkáját. A Jszr. elődjénél tehát messzemenően részletesebb és összetettebb szabályozást tartalmaz. Ez a tény pozitív olvasatban pontosságot és teljességet jelent, negatív olvasatban viszont túlzott aprólékosságot és erőltetett, rugalmatlan precizitást. Figyelemre méltó, hogy a rendelet a 2010. március 1-jei hatálybalépést követő kevesebb mint két év alatt négy alkalommal került módosításra, ami azt bizonyítja, hogy...
Read more
© 2025 eGov Hírlevél.
