Skip to main content

Találat: szakirodalom

A nem személyes adatok piacainak megjelenése az Európai Unióban

„Az Európai Unió megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a nem személyes adatok adatvédelmi és biztonsági előírásokat tiszteletben tartó korlátlan áramlásának. Továbbra is fennáll azonban az adatmegosztás méltányos feltételeinek biztosítására vonatkozó követelmény. A tanulmány az EU-n belüli jelenlegi jogi keretet veszi górcső alá, rávilágítva a tartós akadályokra, és potenciális végrehajtási stratégiákat javasol. A dokumentumot az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) felkérésére a Gazdasági, Tudományos és Életminőség-politikákkal foglalkozó szakpolitikai osztály készítette. Az Európai Bizottság adatstratégiájának célja egy olyan egységes adatpiac létrehozása, amely nyitott...

Read more

Az Európai Számvevőszék elutasító véleménye az uniós költségvetés kiadásairól

„Az Európai Számvevőszék ma közzétett éves jelentése szerint 2022-ben jelentősen növekedett az uniós költségvetésből finanszírozott kiadások hibaszintje. A számvevők továbbá figyelmeztetnek: egyre nagyobb a kockázata annak, hogy további kifizetési igények – például a világjárvány következményei és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt – további hitelfelvételt tesznek szükségessé, emellett pedig intézkedéseket is javasolnak a magas infláció uniós költségvetésre gyakorolt hatásának kezelésére. A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, és hogy...

Read more

Hálózatok és vidék-város kapcsolatok a vidéki innováció érdekében

„A tanulmány témája a hálózatok és a vidék-város kapcsolatok szerepe az innovációk befogadásában és előmozdításában a vidéki régiókban. Különös hangsúlyt fektet a vidéki területek azon sajátos jellemzőire, amelyek meghatározzák az innováció átvételének és terjesztésének eltérő módjait. A vidéki területek innovációjával és az innovációnak a hálózatokon és kapcsolatokon keresztül történő átvételével foglalkozó szakirodalom áttekintése után három tényezőt tárgyalnak: a digitális infrastruktúrára összpontosító helyalapú (place-based) hálózatok; az emberek közötti kapcsolatok a migrációs áramlásokon keresztül; a cégalapú hálózatok, beleértve az egyetemek és az ipar közötti...

Read more

eGovernment Benchmark 2023 – Az Európai Unió 2023. évi digitális kormányzati teljesítménymutatója

„Az e-kormányzati teljesítménymutató nyomon követi az európai közszolgáltatások fejlődését. Ez a jelentés a kormányzatok 2021. és 2022. évi digitális átalakulását mutatja be. Az adatok az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Albániára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Törökországra is vonatkoznak. A tanulmány az online közszolgáltatásokat négy dimenzió szerint értékeli, amelyek 14 alapvető mutatóból állnak, és ezeket 48 felmérési kérdésre bontották le. A négy dimenzió a következő kulcskérdésekkel írható le: Felhasználó központúság – Milyen mértékben elérhetők online az egyes közszolgáltatások? Mennyire mobilbarátak?...

Read more

Mesterséges intelligencia, szabályozási irányok

„Az Elemzések képviselői megrendelésre készülő, rendszerint az adott téma nemzetközi összehasonlítására irányuló, hosszabb terjedelmű elemző írások. Részletesen mutatják be az egyes országok - főként EU tagállamok - adott témára vonatkozó jogi szabályozását és gyakorlatát. A külföldi példák áttekintését összehasonlító elemzés és táblázatok segítik. Tartalomjegyzék * Mi a mesterséges intelligencia? * A mesterséges intelligencia típusai és fejlesztési területei * A mesterséges intelligencia előnyei és veszélyei * A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás állása ** Egyesült Államok ** Egyesült Királyság ** Európai Unió ** Kína...

Read more

Smart megoldások lehetőségei egy hátrányos helyzetű vidéki térségben

„Tanulmányunkban az okos falu fogalmának bemutatása után egy szlovák–magyar Interreg projekt keretein belül 2018–2020-ban végzett kutatás eredményeinek felhasználásával kívánunk képet adni arról, hogy hazánk egyik hátrányos helyzetű térségében, Nógrád megyében, illetve a térséggel határos szlovák területeken milyen szerepet játszanak az információs-kommunikációs technológiák, mennyire van jelen a települések életében, fejlődésében a digitalizáció, a smart megoldások hogyan járulnak hozzá a települések élhetőségének megteremtéséhez. A kutatás során kérdőíves vizsgálatot folytattunk települési önkormányzatok, illetve középiskolások körében, valamint interjúkat készítettünk a települések élhetőségének megítéléséről, az információs-kommunikációs technológiák,...

Read more

Előzetes szakpolitikai megfontolások a generatív MI kormányzásához

„A generatív MI kérdésekre és utasításokta válaszul új tartalmakat hoz létre. Minden valószínűség szerint számos ágazatot - pl. oktatás, szórakoztatás, egészségügy, tudományos kutatás - át fog alakítani. Ezek a technológiák azonban kritikus társadalmi és politikai kihívásokat is jelentenek, amelyekkel a politikai döntéshozóknak szembe kell nézniük: lehetséges munkaerőpiaci hatások, szerzői jogi bizonytalanságok, a társadalmi elfogultság fennmaradásához kapcsolódó kockázatok, valamint a dezinformáció és a manipulált tartalom létrehozásával kapcsolatos visszaélések lehetősége. A következmények kiterjedhetnek a téves információk és a félretájékoztatás terjesztésére, a diszkrimináció állandósítására, a...

Read more

Vidékfejlesztési programok jellegzetességei a periférikus térségekben

„A periférikus helyzetű térségek fejlesztése ugyan sosem állt a hazai fejlesztéspolitika középpontjában, az uniós csatlakozást követően azonban sor került néhány olyan kísérletre, mely igyekezett felszámolni a periférikus jelleget, és csökkenteni az egyes térségek közötti területi különbségeket. A tanulmány központi kérdése az, hogy milyen beavatkozási forma lehet az, amely eredményesen képes elősegíteni a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A válaszok kialakítása során alapvetően két olyan eltérő filozófiájú beavatkozási formát mutatunk be (LEADER megközelítés, Magyar Falu Program), amelyek a tanulmány megírásának idején is zajlanak. A...

Read more

Milyen előnyökkel jár a vezetők számára a beszerzési folyamatok digitalizálása?

„Adott beszerzési volumen felett minden beszerzési, illetve gazdasági vezető számára felmerülnek azok a nehézségek, amelyek az információk nem megfelelő formában és időben történő rendelkezésre állásából fakadnak. Hol tartanak a beszerzések, mikor lesz belőlük szerződés, teljesítés, számlázás, hogyan állnak a költségvetési keretek, kinél és miért akadt el egy ügy, hol vannak az eljárás anyagai stb. Ugye ismerősek ezek mindenkinek? Ezekre a kérdésekre gyors és megalapozott válaszok kellenek azért, hogy a szervezet működése kontrollált keretek között biztosított legyen. A beszerzések digitalizációjával kapcsolatban született egy...

Read more

Főbb közszolgálati modellek Európában

„Napjainkban különösen felértékelődik a humánerőforrással-gazdálkodás szerepe az európai közszolgálati rendszerekben, ám közöttük általános konvergenciáról vagy egységes modellről nem beszélhetünk. Kötetünk az európai mintaadókat vizsgálja meg: a hagyományos megközelítés szerint a brit, a német és a francia rendszer jellemzőit tárgyalja. Külön hangsúlyozzuk a legújabb kormányzati személyzetpolitikai tendenciákat, közszolgálati jogi megoldásokat és a humánerőforrásmenedzsment-trendek bemutatását. Értékelési keretként a közszolgálati pragmatika egyes elemeit vesszük alapul (a jogviszony létesítését, a díjazást, az előmenetelt, a felelősséget), valamennyi fejezetben törekedve az egységes szerkezeti keretek érvényesítésére. Célunk mindezek bemutatásával...

Read more
Page 24 of 226 1 23 24 25 226