Skip to main content

Találat: szakirodalom

Európai körkép

„A kötet szerzői hiánypótló munka megalkotására vállalkoztak, amelynek célja annak bemutatása, hogy az Európai Unió tagállamai a globalizáció kihívásaira adott válaszaik alapján hogyan értelmezik, alkalmazzák az EU értékrendjét a rendelkezésre álló nyilvános adatok, a nemzetközi és civil szervezetek, intézmények által kiadott elemzések, értékelések és országjelentések tükrében. Az alapötlettől kezdve, a módszertan kidolgozásán át a megvalósításig a szerzői semlegesség vezette a munkát, amelynek során több mint 1800 oldalnyi EU-s és ENSZ-dokumentumot, illetve 4000-nél is több egyéb forrást használtak fel a szerzők. A kézikönyv...

Read more

Dinamikus képességek a közszférában – esettanulmány a brit Government Digital Service-ről (GDS)

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) idei első kiadványában (Working Paper Series: IIPP WP 2021/01) az IIPP kutatói tanulmányt jelentettek meg az Egyesült Királyság kormányzati digitális szolgálata (Government Digital Service, GDS) gyakorlatának elemzése kapcsán a közszféra dinamikus képességeiről, bemutatva ezen keresztül koncepciójukat a közszféra dinamikus képességeiről (Dynamic capabilities in the public sector: The case of the UK’s Government Digital Service). 2011-es megalakítása óta a GDS a digitális ügynökségek mintapéldánya lett, zsinórmértékül szolgálva...

Read more

Budapesti közterületek tervezése, menedzselése, fenntartása

„Míg a közterülettel kapcsolatos közúti, közmű, közlekedési jogszabályok, szabványok, fenntartási előírások meglehetősen cizelláltak és szofisztikáltak, addig szinte teljesen hiányoznak vagy jelentősen elavultak a közterület zöldfelületekkel kapcsolatos jogi és eljárásrendi meghatározottságai.” Forrás: Budapesti közterületek tervezése, menedzselése, fenntartása; Levegő Munkacsoport; 2019 (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Read more

Zöldinfrastruktúra füzetek

„A megjelenő Zöldinfrastruktúra füzetek a szakemberek, döntéshozók munkáját és a városlakók tájékoztatását kívánják segíteni. A kiadványok bemutatják a zöldinfrastruktúra fejlesztések komplex eszközrendszerét a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok révén. Az általános alapelveken és a jó példákon túl tartalmazzák a megvalósítás különböző lehetőségeit, továbbá ezek műszaki és növényélettani feltételeit, korlátait. A kiadványsorozat a városökológiai alapismeretektől a zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatásán át a csapadékvíz-gazdálkodás ökologikus rendszeréig minden fontosabb tématerületet felölel. Zöldinfrastruktúra füzetek 1. - Vízáteresztő burkolatok (25 MB) Zöldinfrastruktúra füzetek 2. - Zöldhomlokzatok (21,9 MB)...

Read more

Magyarország atlasza 1495-ben és 1806-ban, 1-2. kötet

„Ez a különleges atlasz és helységnévtár, amely a Kárpát-medence 24.000 településének a helyét és adatait öleli fel, harminc év munkájával született és két szempontból is kuriózum. Egyrészt összefogja legnagyobb földrajztudósaink és térképészeink eredményeit. Másrészt ezt a hódoltság előtti és utáni korra nézve úgy teszi, hogy a térképszelvényeket egymás melletti oldalakon és így egymással összevethető módon ábrázolja. A baloldali 1495-összelvénysor alapjául Csánki D. műve szolgált . Kiegészítésül háromjeles tudós eredményeit vetíti arra, feltüntetve a Borovszky S. , Györffy Gy. és Pesty F. műveiben...

Read more

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. február 22.

Ritkaföldfém ellátási lánc – a globális technológiai konfrontáció Achilles-sarka? 2017-óta egyre gyorsuló ütemben növekszik a két globális hatalom, a hegemón szerepéről mind inkább lecsúszó USA, és az egyre magabiztosabb kihívóként fellépő Kína közötti konfliktusrendszer. A nyílt rivalizálás döntően kereskedelmi háborúságként robbant ki, ám az ellentétek hamar egyfajta technológiai vetélkedéssé transzformálódtak. Az elkövetkező évek technológiai ökoszisztémáiban kulcsszerepet játszó 5G rendszerek kerültek az összecsapások frontvonalába, és a kínai technológiai óriáscégek, mindenekelőtt az 5G rendszerek fejlesztésében, gyártásában és telepítésében egyértelműen globális vezető szerepet játszó Huawei...

Read more

Milyen kapcsolatban állnak a közszféra reformjai a gazdaságpolitikai paradigmákkal?

„Az állam szerepének kérdése mindig is foglalkoztatta a közgazdász-társadalmat. Az egyes gazdaságpolitikai paradigmák kiemelt szerepet szántak az állami beavatkozáshoz fűződő kérdések megvitatásának. Arra azonban, hogy az állam miként is oldja meg feladatait, már kisebb figyelem irányul. A 20. évszázad utolsó harmadában - párhuzamosan a keynesi gazdaságpolitikával - megingott a weberi bürokráciába vetett hit, új, az államháztartás működésének megreformálását célzó irányzatok kerültek előtérbe. Ilyennek tekinthetjük az új közszolgálati menedzsment, a jó kormányzás irányzatát és az új weberiánus megközelítést. Bár ezek a fogalmak különböző...

Read more

Digitalizáció, mesterséges intelligencia és a munka világa – új társadalmi szerződésre van szükség?

„Az Európai Parlament elnöksége a technológiai értékeléssel kapcsolatos projektek megvalósításának érdekében 2004-ben hozta létre a – mai nevén – „Testület a tudomány és a technológia jövőjéért” elnevezésű szervezeti egységet (Panel for the Future of Science and Technology), amely 2018. októberéig „A tudományos és technológiai alternatívák értékelésével foglalkozó egység” néven futott, és innen ered máig használt rövidítése (STOA – Science and Technology Options Assessment). A STOA 2021. januárjában jelentette meg a David Spencer, a Leedsi Egyetem professzora által vezetett kutatócsoport „Digitális automatizáció és...

Read more

IT projektek agilis és hagyományos környezetben történő vezetéséhez szükséges kompetenciák elemzése nagyvállalati környezetben

„...A kutatás során az a fő cél vezérelt, hogy új megvilágításba helyezzem a projektvezetéshez szükséges puha kompetenciákat azáltal, hogy a hagyományos projektkörnyezeten túlmenően agilis környezetben is megvizsgálom azokat. A projektmenedzsment kompetenciák feltérképezésével is már olyan sok tapasztalt és neves szakember foglalkozott, hogy nem kívánok még egy erre irányuló kutatást indítani, hanem a már meglévő eredményeket használom fel ahhoz, hogy a hagyományos és az agilis módszertanhoz kapcsolódó projektmenedzsment kompetenciákat összehasonlítsam. Fő célom eléréséhez szükségessé vált, hogy azonosítsam a hagyományos és agilis projektek vezetéséhez...

Read more

A küldetésorientált innovációs politika tervezése és megvalósítása

„Az OECD tudományért, technológiákért és innovációért felelős igazgatósága 2021. február 5-i szakpolitikai publikációjában (Policy Papers No. 100) a küldetésorientált innovációs politikák tervezését és megvalósítását elemzi esettanulmányokon keresztül (The design and implementation of mission-oriented innovation policies: A new systemic policy approach to address societal challenges). Mint a szerző emlékeztet rá, napjaink nagy társadalmi és gazdasági kihívásai, valamint a hagyományos tudományos-technológiai-innovációs (STI) politikák korlátai (mint a gyenge irányítottság, a holisztikus koordináció hiánya vagy a szakpolitikák szétdaraboltsága) számos országban vezetett oda, hogy olyan új, rendszerszintű...

Read more
Page 74 of 242 1 73 74 75 242