Skip to main content

Találat: szakirodalom

Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban

„Az idősebb internethasználók közül is egyre többen böngésznek gyakran Hazánkban a világhálót magáncélból használó 16–74 éves lakosság nyolctizede gyakran internetezett 2019-ben. Körükben a levelezés, az árukról és szolgáltatásokról való információkeresés, a közösségi oldalak és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata volt a legjellemzőbb, de leginkább az internetes telefonálásban vagy videóhívásban részt vevők aránya bővült egy év alatt. A világhálóhoz csatlakozó 65–74 éves korosztályhoz tartozók 41%-a számított gyakori internethasználónak.” Forrás: Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. március...

Read more

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág helye Magyarország nemzetgazdaságában

„Az információ és kommunikáció egyike a magyar gazdaság legkevésbé sérülékeny területeinek, teljesítménye az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett, a tendencia a dekonjunktúra éveiben is kitartott. A nemzetgazdasági ág 2019-ben a magyarországi bruttó hozzáadott érték 4,9%-át állította elő. A működő vállalkozások 6,0%-ának információ, kommunikáció volt a főtevékenysége, számuk egy év alatt tizedével nőtt, miközben termelési értékük 8,2, hozzáadott értékük folyó áron 16%-kal nőtt.” Forrás: Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág helye Magyarország nemzetgazdaságában; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. március 31. A kiadvány HTML-ben A kiadvány PDF-ben

Read more

Konferenciafelhívás: Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások

„Időpont: 2021. május 27. Az Alkotmánybíróság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete online konferenciát hirdet „Internetes platformok kora – társadalmi hatások és szabályozási kihívások” címmel, amelyre várja előadók jelentkezését. Az internet társadalmi hatásairól és szabályozási kihívásairól szóló gondolkodás középpontjában ma az online platformok állnak. A platformszolgáltatók ugyanis az elmúlt évtizedben jelentős mértékben újraszabták a világháló működését, és központi szereplőivé váltak a digitális információáramlásnak. Ahogy egyéni és társadalmi életünk egyre nagyobb részét kezdtük az online...

Read more

Fenntartható közigazgatás – Az elektronizáció szerepe az ingatlanok nyilvántartása kapcsán

„Publikációmban bemutatom az ingatlanokra vonatkozó jogok bejegyzésének jogilag jelentős tényei feljegyzésének folyamatát érintő változásokat, a történeti előzmények ismertetésével, végig kísérve annak a folyamatnak a legfőbb állomásait, amelynek eredményeként a magyar ingatlan-nyilvántartási eljárás a jelenlegi formáját elérte. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok adatai, az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint a jogosultak adatai nyilvántartásának eljárási szabályozása egy a közelmúltban indult projektnek köszönhetően, az elektronikus eljárás eszköztárának a jelenleginél sokkal szélesebb körben történő alkalmazásával jelentős átalakulás előtt áll, fontosnak tartom felmérni azt, hogy a jelenleg előkészítés...

Read more

A modern technológiák és a jog – Állam- és Jogtudomány (2020/4.), különszám

„Tartalom MEZEI KITTI: Előszó „A modern technológiák és a jog” című tematikus számhoz ____________________________ TANULMÁNY ____________________________ AMBRUS ISTVÁN: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog  ESZTERI DÁNIEL: A blokklánc mint személyes adatkezelési technológia GDPR-megfelelőségéről KECSKÉS GÁBOR: Az autonóm járművek jogi kérdéseinek nemzetközi kontextusa, különös tekintettel a környezetjogi vetületekre MEZEI KITTI: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre  RÁCZ LILLA: A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták világában ZŐDI ZSOLT: A robottanácsadók jogi problémái: hogyan szabályozzuk a robotokat?...” Forrás: Állam- és Jogtudomány (2020. 4....

Read more

A szakpolitikai laboratóriumok fejlődése és a szakpolitikai tervezés az Egyesült Királyság kormányzatában

„A Policy Design and Practice negyedéves periodika idei első számában az „Evolution of policy labs and use of design for policy in UK government” címmel megjelent elemzés a brit szakpolitikai laboratóriumok szakpolitikai tervezésben (design for policy) betöltött szerepét, illetve maguknak a laboratóriumoknak a fejlődési pályáját ismerteti. Mint a szerző megjegyzi, a szakpolitikáknak és a tervezésnek egyaránt kiterjedt szakirodalma van, a kettő metszetében lévő szakpolitikai tervezésnek ugyanakkor elég szűkös. A gyakorlat e téren jóval az elmélet előtt jár. A szakpolitikai tervezés a ’90-es...

Read more

Különleges jogrendek és járványügyi veszélyhelyzetek a COVID-19 járvány idején egyes európai országokban

„Az új koronavírus világjárvány megjelenésével a Képviselői Információs Szolgálat (Infoszolg) számos kérdést kapott és kap ma is, hogy miként, milyen intézkedésekkel kezelik a járványt, illetve a járványhelyzetet egyes európai országokban. A jelen elemzés a kérdések megválaszolásához gyűjtött információk részletes és strukturált összefoglalója. Az összefoglaló az egyes Európai Uniós tagállamok különleges jogrendre vonatkozó szabályozásának ismertetését tartalmazza. Röviden bemutatja, hogy mely szervek vettek/vesznek részt a járvány idején a legfontosabb jogszabályok elfogadásában. Nem törekszik minden intézkedés részletes bemutatására, de számos forrást feltüntet annak érdekében, hogy...

Read more

A digitálisan átalakult társadalom irányítása – az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése

„Az Európai Unió Kiadóhivatalának oldalán jelent meg a Bizottság közös kutatóintézetének (Joint Research Centre, JRC) kutatási jelentése, amely a Digitranszkóp (Digitranscope) elnevezésű kutatási projekt eredményeit foglalja össze és értékeli. A projekt kitűzött célja volt, hogy feltárja azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az európai társadalmaknak szembe kellett nézniük kormányzati szinten a 2017 és 2020 közötti időszakban. Mint a szerzők bevezetőjükben írják, az Európai Unió alapvető prioritásként azonosította a technológiai és adatszuverenitást, valamint számos szakpolitikai kezdeményezést fejlesztett tovább a szabályozási keretrendszer erősítése és...

Read more

Vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligencia-rendszerek jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

„A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium Jogtudományi Intézetben zajló alprojektje keretében 2021. január 15-én több kollégánk is részt vett egy nemzetközi workshopon, amelyen különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át a mesterséges intelligenciák esetleges jogalanyiságával összefüggő aktuális szabályozási kihívásokat. A rendezvényre online került sor a 2021. január 12-16. között a Texasi Egyetem által szervezett Alkotmányjogi Világkongresszus keretében. Ez a globális szakmai seregszemle csaknem 100 szekciót vonultatott fel és mintegy 500 előadó szólalt fel a világ legkülönbözőbb részeiről az öt napos eseményen. Intézetünk tudományos főmunkatársa,...

Read more

Az elektronikus anyakönyvezés helye és szerepe a magyar közigazgatásban

„...Az elektronikus anyakönyvezési megoldást 2014. július 1-je óta alkalmazzák. Az elektronikus anyakönyvezés esetében szükségesnek tartom feltárni azon nyilvántartásvezetési megoldásokat, amelyekkel az elektronikus anyakönyvezésben hasonló stabilitás biztosítható, mint a papír alapú nyilvántartás esetében. A dolgozatom alapvető célja olyan javaslatok, megoldási alternatívák kidolgozása, amelyekkel elősegíthető ezen stabilitás megvalósítása. A javaslataim megalapozásához először elhelyezem az anyakönyvet a közigazgatási nyilvántartások rendszerében, majd áttekintem az anyakönyvezés történeti fejlődését. Ezen alapokra építkezve a következő főbb témaköröket elemzem és teszek javaslatot a fennálló problémák megoldására. A jelenlegi jogalkotási tendencia...

Read more
Page 80 of 250 1 79 80 81 250