Skip to main content

Találat: történelem

A kormányzás elmélete a rendszerváltás utáni Magyarországon. A jogállam, a jó állam és a hatalommegosztás

„...a jóléti államok válságával párhuzamosan angolszász ihletettséggel a neoklasszikus (neoliberális/neokonzervatív) államszervezési és gazdasági gyakorlatok jöttek divatba az 1980-as,’90-es évek Európájában, ahogy az amerikai kontinensen is. A globalizációval és a digitális technikai forradalommal összefüggésben, a gazdasági válság, valamint az új típusú környezeti és biztonsági fenyegetések közepette (legfőképpen a nemzetközi terrorfenyegetettség) a modern állam feladatai és szerepköre újabb bővülésnek indultak. A 2001. szeptember 11-ei terrorista merényleteket követően pedig az addig a dereguláció, liberalizáció és privatizáció „szentháromságát” hirdető libertariánus- neokonzervatív szellemi és politikai körök is...

Részletek

A községi jegyző szerepének átalakulása, feladat- és hatáskörének változásai. Összehasonlító elemzés egy jegyző szemszögéből

„A kutatás a közigazgatás oly szerteágazó és bonyolult rendszerében, annak egy apró részét alkotó helyi, azon belül is a községi közigazgatás egyik „szereplőjének” specifikumát kívánja feltárni az olvasó számára. Az értekezés tárgya a községi jegyző jogállásának, feladat- és hatáskörének, illetve annak fejlődésének ismertetése. A jegyzői tisztség formálódását az önkormányzatiság alakulásának vonalán vezetem végig. A helyi önkormányzat és a jegyző szerepe is sokat változott az elmúlt évszázadok során: kezdve a jegyzői tisztség megjelenésétől annak kötelező alkalmazásán, valamint a de iure és de facto...

Részletek

A nem hivatalosan adott helyneveket is tartalmazni fogja a Magyar Nemzeti Helynévtár

„A Magyar Nemzeti Helynévtár nemcsak a hivatalosan, de a nem hivatalosan­ adott helyneveket is tartalmazni fogja, ráadásul a teljes magyar nyelvterületről. A tíz évre tervezett, tudományos szempontból is fontos munkát a Debreceni Egyetem (DE) koordinálásával további huszonhárom hazai és határon túli intézmény, egyetemi intézet, tanszék együttesen végzi. A kutatócsoport vezetőjével, Hoffmann István akadémikussal, a DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének professzorával beszélgettünk. – A Magyar Nemzeti Helynévtár elkészítését akár történészek, akár történeti földrajzzal foglalkozó kartográfusok is vállalhatták volna. Miért pont a nyelvészeknek jutott a...

Részletek

Rohamtempóban digitalizálják az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményeit

„Rohamtempóban digitalizálják a 220 éves Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gyűjteményét, de messze még a munka vége. Ugyanakkor egy robot már a magyar honlapokat, sőt blogokat is gyűjteménybe helyezi, a hamarosan megnyíló új archivális raktárral pedig erre az évszázadra megoldódik a gyűjtemény elhelyezésének kérdése – hangsúlyozta az Esszencia című jubileumi kiállítást is méltató főigazgató, Rózsa Dávid. Az elmúlt évtizedekben egy gyorsuló folyamat tanúi vagyunk, a szövegek és képek egyre inkább a digitális térbe kerülnek. A legfiatalabb generáció papíralapú könyvet már alig vesz a...

Részletek

Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire I-III.

„E tanulmány célja a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalma fejlődése mérföldköveinek bemutatása. Az írás figyelemmel van az 1854-es kezdetektől 1948-ig a szakirodalom jellegzetességeire, változó fókuszaira, főbb megállapításaira. Az esszé vizsgálja egyúttal a közigazgatási jog oktatásának tankönyvekben lecsapódó változásait is. A cikk mind a történeti, mind az összehasonlító módszertan tapasztalatait egyaránt alkalmazza.” Forrás: Pillantás a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalmi fejlődésének mérföldköveire I. (1854-1948); Koi Gyula; Új Magyar Közigazgatás; 15(1); 2022; 17-24. o. (PDF) „E tanulmány célja a hazai közigazgatási jog tankönyvirodalma fejlődése mérföldköveinek bemutatása....

Részletek

Széchenyi István leveleinek kritikai kiadása – online

„Széchenyi István leveleinek kritikai kiadását tartalmazó adatbázist jelentet meg egy új honlapon – szechenyilevelezes.abtk.hu – a BTK Történettudományi Intézet. A levelezés teljességre törekvő modern kiadása Fónagy Zoltán és Czinege Szilvia közreműködésével készül, és felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot tesz könnyen hozzáférhetővé a történészek és az érdeklődők számára. Széchenyi hatalmas irathagyatékának jelentős részét teszi ki levelezése, a jelenleg ismert általa írott levelek száma 4800–5000 között van. Ezek nagy része a gróf közéleti tevékenységével összefüggésben keletkezett, főként az 1830–1840-es években, alkotótevékenysége legaktívabb időszakában. Széchenyi levelezésének tartalmi fontossága a történettudomány szempontjából...

Részletek

Az okosváros-tervezés fejlődéstörténete kritikai megközelítésben

„A városfejlesztés egyik legújabb paradigmája, az úgynevezett okosváros-tervezés is immár közel két évtizedes múltra tekint vissza, ezért lehetőség nyílt a folyamat egyfajta fejlődéstörténetének, „evolúciójának” megrajzolására. Bár igen rövid időszakról van szó, mégis figyelemre méltó párhuzamokat azonosíthatunk a várostervezés egészének folyamatával a 20. század második felétől kezdve. Cikkünk ebből a megközelítésből kiindulva mutatja be az okosváros-tervezés három szakaszát a nemzetközi szakirodalomban kibontakozó diskurzus elemzésével. Először számba veszi a fogalommeghatározása körül kialakult különbségeket, kérdéseket és dilemmákat. Ezt követően részletesen vizsgálja az említett három szakaszt...

Részletek

Arcképek a magyar egészségügyi informatika történetéből, 1959-2022

„Aszklépiosz a gyógyítás görög istene a gyógyítás hatalmával (amit a bot jelképez) meg tudta újítani betegei életét (bőrét megújító kígyó). Az elmúlt évtizedekben a gyógyító hatalom alapvető eszközévé vált az informatika. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórumának (iTF) tárlata a magyar egészségügyi informatika 60 éves történetének meghatározó, alkotó személyiségeit mutatja be. Munkájuk és kollégáik tevékenysége lehetővé teszi a modern informatikai eszközökön alapuló gyógyítás, a megelőzés terén az egyre hatékonyabb egészségügyi ellátás kialakulását. A tárlat szereplőinek tevékenységét meghatározó történeti hátteret a...

Részletek

130 év után fontos változás jön az autók forgalmi engedélyénél

„Az első változat óta már a hetedik generációnál tartunk, és jövőre már nem is kell vezetésnél magunkkal vinni. Szinte napra pontosan 130 évvel ezelőtt, 1892. november 26-án vette kezdetét a magyar autózás története, jellemzően egy hivatalos engedély kiállításával, ami minden magyar forgalmi engedélyek ősének is tekinthető. Az első magyar autótulajdonos Hatschek Béla lát- és műszerész, az Első Magyar Műszemgyár igazgatója – írja visszapillantásában a vezess.hu. Ez csak egy egyedi, írásbeli engedély volt, amelyben Budapest rendőrkapitánya hozzájárulását adta, hogy Hatschek Béla „Benz mozdonykocsiját”...

Részletek

A magyar úti okmányok, 1848–2012

„A könyv a távolsági utasforgalomban érvényes magyar úti okmányok tulajdonságai, védelmi jegyei és megszemélyesítési eljárásai fejlődésének általános bemutatásán túl három fejezetben három korszak magyar útleveleit mutatja be. Így az első magyar útlevelekét (1848–1849), majd az Osztrák-Magyar Monarchia magyar úti okmányait (1867–1918), amely során az egylapos kivitelezéstől a füzet kialakításon át a fénykép kötelező csatolásáig fejlődtek, végezetül a korszakában egyedi megoldásokban gazdag, 1937-ben bevezetett útlevélét (1937–195?). Utóbbi kettő egy–egy világháború időszakán is átnyúlik, s mint látható, azon évek eredményezte változások az útlevéltörténetre is...

Részletek
Page 6 of 18 1 5 6 7 18