Skip to main content

Találat: tudomány

Az algoritmikus méltányosság társadalmi-technikai szemmel

„A szerzőtrió munkája az Information Systems Journal című szaklapban jelent meg. Céljuk annak bemutatása, hogy amennyiben egy információs rendszer algoritmikus eszközöket használ a méltányosság biztosítására, akkor az eredmény miért függ a technikai és a társadalmi struktúrák közötti kölcsönhatásoktól. Mivel ez a szemlélet a műszaki területek és a társadalomtudományok ismeretanyagát egyaránt integrálja, ezért új eredményekkel kecsegtet. Maga a tanulmány 310 algoritmikus méltányossággal foglalkozó cikk szisztematikus áttekintésén alapszik, amelyek alapján alapvető szakirodalmi téziseket rekonstruál, melyeket ütköztet a társadalmi-technikai értelemben felfogott algoritmikus méltányosság elképzelésével. A...

Read more

Kormányzást támogató tudás

„A Klaus Tschira Alapítvány nemrég egy ritkán tárgyalt témakört vizsgáló tanulmánykötetet tett nyílt hozzáféréssel elérhetővé. A szerkesztőket és a szerzőket az foglalkoztatta elsősorban, mi mondható el napjaink különböző színtereken megnyilvánuló kormányzási tevékenységeinek tudástámogatásáról. Nézetük szerint a kormányzás (governance) kiterjesztett fogalmát „a kollektív cselekvések koordinációja” fedi le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Ebből a kiindulópontból pedig olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki...

Read more

Harminc európai ország nyitja egybe közlekedési adatrendszereit

„Huszonhat uniós tagállam és további partnereik kapcsolják és hangolják össze, teszik egységessé, átjárhatóvá és átláthatóvá már meglévő adatrendszereiket. A világ legnagyobb, közlekedési adatplatformok közötti együttműködése jött létre a NAPCORE (nem összetévesztendő a PET-palack újrahasznosító kezdeményezéssel) projekt elindulásával - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A kooperáció keretében huszonhat uniós tagállam és további partnereik kapcsolják és hangolják össze, teszik egységessé, átjárhatóvá és átláthatóvá már meglévő adatrendszereiket. Magyarország a tapasztalatcsere mellett az új technológiák alkalmazásában, a szabályozások kidolgozásában is szeretne csatlakozni az...

Read more

Magyar cég is segít embert küldeni a Holdra

„Elnyerte az Európai Űrügynökség (ESA) megbízását az űrtechnológiai fejlesztésekre szakosodott Remred Kft., így a vállalat feladat lesz többek között számos elektronikai és szoftveres rendszer gyártása és fejlesztése is. Az űrtechnológiai fejlesztésekre szakosodott Remred Kft. az Energiatudományi Kutatóközponttal és az Airbus-szal közös konzorciuma nemzetközi nyílt pályázaton elnyerte az Európai Űrügynökség (ESA) megbízását. A vállalat a nemzetközi együttműködés keretében épülő, ember lakta Hold-állomás fedélzetére készülő berendezéseket fejleszt és gyárt majd. 2024-ben kezdődhet meg az ember visszatérése a Holdra. Ekkor bocsátják majd fel a Lunar...

Read more

Mesterséges intelligencia a közigazgatásban

„Jelen Infojegyzet először áttekinti a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit a közigazgatásban, majd külföldi és magyar példákon keresztül mutatja be annak gyakorlati megvalósítását.” Forrás: Mesterséges intelligencia a közigazgatásban; Samu Nagy Dániel; Infojegyzetek, 2021/73.; Képviselői Információs Szolgálat; 2021. december 3. (PDF)

Read more

Fejlesztési irányok – Mesterséges intelligencia a közigazgatás szolgálatában : az MI-alkalmazások terén elért eredmények az e-közigazgatás építőelemeiben, fejlesztés alatt álló MI-alapú szolgáltatások, rendszerek

„Az államnak követni kell a technológiai újításokat, így az MI alkalmazási területeit és felhasználási lehetőségeit is, de nem biztos, hogy ezeket alkalmaznia is kell. Azokat azonban, amelyeket már piaci körülmények között teszteltek, bevezettek és jól működnek, megfontolás után az államnak is alkalmazni lehet. A Belügyminisztérium az e-közigazgatás fejlesztési stratégiájába illeszkedve az MI alapú megoldásokat is kívánja használni, a már kialakított informatikai „építőelemekhez” kapcsolódó, MI elemeket használó modulok implementálásával, támogatva széleskörű felhasználásukat kiemelkedő kiberbiztonság és magas rendelkezésre állású informatikai háttér biztosítása mellet” Forrás:...

Read more

Lépni kell, ha kiaknáznánk az EU-ban rejlő lehetőségeket a mesterséges intelligencia terén (interjú)

„Az EU globális szabványokat alakíthatnak ki a mesterséges intelligenciáról, de hogy kihasználhassa előnyeit, gyors és rugalmas szabályok kellenek – mondja a jelentésért felelős EP-képviselő. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mesterséges intelligencia (MI) stratégiai szempontból rendkívüli jelentőségű” - mondta Axel Voss (néppárti, német) a vele készült Facebook Live-interjúnkban. Az EP-képviselő a mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottságtól (AIDA) kezdődően követi a jelentés útját az EP-ben. Elismerve a technológia jelentőségét, a Parlament azért hozta létre az AIDA-t, hogy a mesterséges intelligenciára fókuszáljon, kiderítse, az hogyan...

Read more

Európai Unió Tanácsa: fontos, hogy mindenki részt tudjon venni az űrágazatban

„A miniszterek a mai napon a polgárok szolgálatában álló űrágazatról szóló tanácsi következtetéseket fogadtak el, amelyekben hangsúlyozzák: fontos, hogy az űrágazatban valamennyi tagállamból részt vegyenek érdekelt felek, továbbá hogy fontos az űrágazat és az egyéb ágazatok közötti kapcsolatok erősítése. Az űrágazat az egyik leggyorsabban növekvő technológiai ágazat az EU-ban. Azonban az európai űrágazat kapacitásai jelenleg egyenlőtlenül oszlanak meg. Ezenkívül a kkv-k száma gyorsabban növekszik a nagy űripari bázissal rendelkező országokban, mint a korlátozott űripari bázissal rendelkező, illetve az ilyen bázissal nem rendelkező országokban....

Read more

Európai Kutatási Térség (EKT) – új paktum és irányítási struktúra

„A Tanács következtetéseket fogadott el az Európai Kutatási Térség (EKT) irányításáról, valamint elfogadta az európai kutatási és innovációs (K+I) paktumot, amelyek prioritásokat és észszerűsített irányítási keretet határoznak meg az EKT-re vonatkozóan, beleértve az EKT-vel kapcsolatos, a 2022 és 2024 közötti időszakra szóló szakpolitikai programot is. Elnökségünk egyik legfontosabb prioritása a kutatás és az innováció. A Covid19-válság elleni küzdelem megmutatta, hogy mennyire fontos a kutatás és az innováció a reziliens és versenyképes Európa megőrzése és előmozdítása szempontjából. Ezért is jelent nagy előrelépést ez...

Read more

A mesterséges intelligencia egészségügyi jogi és etikai dimenziói

„A tanulmány vizsgálja a mesterséges intelligencia és az egészségügyi jog eges vetületeit, elsősorban a fejlesztés, a klinikai kutatás és az engedélyeztetés, a forgalmazás, az egészségügyi ellátórendszerben való működés során. A vizsgálódás tárgya alapvetően az egészségügy területén használt, úgynevezett szűk MI (artificial narrow intelligence – ANI) rendszerek, amelyek az egészségügyben valós adatbázisok feldolgozása során gépi tanulási (machine learning – ML) vagy mély tanulási (deep learning) módszerek révén működnek. Ilyen detektív, azaz múltbeli és mérhető számításokon alapuló, vagy előre meghatározott paraméterek és protokollok mentén...

Read more
Page 64 of 119 1 63 64 65 119