Tartalomjegyzék

Társaságunk születésnapján szeretnénk köszönetet mondani mindazon volt és jelenlegi kollégáinknak, akik kimagasló szakmai teljesítményükkel és kitartó munkájukkal segítették mindazt, amit az eGOV csapata együttesen elért.

Köszönjük partnereinknek, hogy velünk tartottak, bízunk a következő – legalább – 20 évnyi együttműködésben és a közös sikerekben!

Hajrá eGOV!

20 éves az eGOV Kft.

Közigazgatás, politika

Windisch László: az ÁSZ a támogató, de átfogó vizsgálatokra helyezi a hangsúly

„„Fekete fellegek gyűlnek az európai, és így a magyar gazdaság egén is, ami a háztartásokon és vállalkozásokon túl a központi és önkormányzati költségvetéseket is nehéz helyzetbe hozza“ – idézte az Állami Számvevőszék elnökét a Figyelő.hu, aki Szegeden, a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott ma előadást. Windisch László szerint a háború és a szankciós intézkedések miatt soha nem gondolt magasságokba szökő energiaárak olyan külső tényezők, amelyek pontos hatása, kifutása nehezen modellezhető.

„Veszélyes képlet a sokszorosára megnövekedett energiaár, az emiatt romló és negatívba forduló fizetési mérleg, a nagyobb részt ennek köszönhetően megugró infláció, a leértékelődő és változékony árfolyamú forint, a magas jegybanki alapkamat, a növekvő államadósság-finanszírozási költség és a költségvetésből térítendő magas jegybanki veszteség. Mindez, lassuló gazdasági teljesítmény mellett, komoly alkalmazkodásra fogja kényszeríteni a gazdaság szereplőit és az állami szervezeteket is – mondta Windisch László.

A 2008-as válsághoz képest a 2020-as Covid- és a 2022-es háborús és energia válság ugyanakkor egy sokkal egészségesebb magyar gazdaságot, stabilabb pénzügyi rendszert talált itthon, mint 2008-ban – vélekedett a szakember.

Az elmúlt években a magyar gazdaság bővülése mindig az uniós átlag felett volt, Magyarország az elsők között lábalt ki a koronavírus előidézte gazdasági válságból. Ezzel szemben 2007-ben már a válság előtt 0,3 százalékra csökkent a GDP bővülése, holott akkor még az Európai Unióban konjunktúra volt.

A foglalkoztatottak száma a 2008-as 3,8 millió körüli számról mostanra 4,6 millióra nőtt. 2008-ban kiugróan magas volt az államadósságon és a lakossági hiteleken belül is a devizaadósság aránya, ez utóbbi mára teljesen megszűnt, az államadósság devizaaránya pedig a kezelhető 25 százalékos szintre csökkent. A beruházási ráta is 3-4 százalékponttal magasabb volt még a Covid-évek alatt is, mint a 2008-as válság előtti években – mutatott rá az ÁSZ elnöke a Figyelő.hu összefoglalója szerint.

Windisch László úgy ítéli meg, hogy a gazdaságot leíró mutatószámokat át kellene gondolni, meg kellene újítania a közgazdász szakmának. „A gazdasági teljesítményre fókuszáló, jórészt mennyiségi mutatók nem sokat mutattak a Covid válsággal vagy az energia válsággal szembeni ellenálló képességről. Új, a mennyiség mellett a minőségre is fókuszáló és a fenntarthatóságot figyelembe vevő mutatószám-rendszerre lenne szükség“ – mutatott rá a szakember. A mostani válságból való kilábalás útján már ezen új mutatószámokat is célszerű lenne figyelembe venni.

„Minél mélyebb egy gazdasági válság, annál inkább a régi hibák kijavításának lehetőségeként is kell tekintenünk rá, nehogy a fenntarthatóság zászlaja alatt a fenntarthatatlant akarjuk fenntartani” – húzta alá az elnök. Jelentős, ám pénzbe nem kerülő gazdasági élénkítő eszköz lehetne a dereguláció, a gazdasági szereplőkre vonatkozó túlszabályozottság észszerűsítése, jelentős egyszerűsítése. Komoly energiák, pénz és idő takarítható meg a gazdálkodóknál, főképp a kis- és középvállalati (kkv-) szektorban, ha erőteljes deregulációra szánnák el magukat a jogalkotók. Ennek kiemelt kormányzati prioritásnak kellene lennie.

Ilyen helyzetben az Állami Számvevőszék a támogató, de egyben mélységi, átfogó vizsgálatokra fogja helyezni a hangsúlyt. Minden államilag kifizetett forintot szabályosan, célszerűen és hatékonyan kellene elkölteni, ez most minden korábbinál fontosabb – hangsúlyozta az idén nyáron hivatalba lépő új elnök. Tervei szerint az utólagos ellenőrzésektől a felügyelés irányába fog elmozdulni az ellenőrzési rendszer, az ellenőrzések támogató szerepe sokkal inkább így tud majd megvalósulni. Az ÁSZ kiemelt témaként fogja kezelni a vízzel való gazdálkodás minden közpénzügyi vonatkozását, a költségvetés rejtett adósságait – ilyennek nevezte Windisch László a pedagógusok bérrendezését és az állami tulajdonú állóeszközök amortizáció miatti pótlási igényét is. Az állami pénzügyek terén nagyon fontos a túlszabályozottság csökkentése, ami az nehezíti az átláthatóságot – fűzte hozzá.”

Forrás:
Windisch László: az ÁSZ a támogató, de átfogó vizsgálatokra helyezi a hangsúly; Magyar Nemzet; 2022. szeptember 22.

Új beruházási törvény: Lázár János kiterítette a lapjait

„Az új állami beruházásokról szóló törvény kérdésében nemzeti konszenzus lehet, legalábbis ezt mutatja, hogy az építésügyi miniszter 27 szakmai szervezettel ült le egyeztetni és hétszáznál is több javaslatot kapott a koncepciójához. A VG birtokába jutott tervezetből kiderül: véget vetnének az egyszereplős közbeszerzéseknek, megreguláznák az építőanyagok drágulásának áthárítását és vizsgálat indul, ha elszállnak a kivitelezési költségek. Jobban járhatnak azok a vállalkozók, akik szakképzett munkaerővel dolgoztatnak.

Több mint 700 javaslatot kapott szakmai oldalról Lázár János a körvonalazódó új beruházási törvényhez – erről az építési és beruházási miniszter munkájára rálátó források beszéltek lapunknak. A tárcavezető az elmúlt hónapokban 27 építési szakmai szervezetet keresett fel és ült le a képviselőivel tárgyalni.
Ennek kapcsán lapunknak az érintettek úgy fogalmaztak, hogy az új állami beruházásokról szóló törvényről egyfajta nemzeti konszenzus lehet. A javaslatok jelentős része ugyanis visszatükröződik abból a koncepcióból, amely lefekteti az új állami beruházási rendszer kereteit.

Ennek a dokumentumnak több verziója is kering informális csatornákon. A VG-hez egy szeptember közepén frissített, ötvenoldalas anyag jutott el, amelyről úgy tudjuk, hogy a koncepció hatodik, részletes változata. Ez még nem a konkrét törvénytervezet, a kodifikáció még csak most veszi kezdetét.

Ugyanakkor minden főbb paraméterét tartalmazza a leendő törvénynek. Információink szerint a jogszabály október közepén kerül az Országgyűlés elé, az elfogadását követően pedig 2023. január 1-jétől lép hatályba.

Miről szól az új beruházási törvény?

A jogszabály célja, hogy növelje az állami építési beruházások hatékonyságát, valamint erősítse a stabilitást és a kiszámíthatóságot a megvalósításoknál annak érdekében, hogy Magyarország a sikeres állami beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön.

A koncepció hozzáteszi, hogy az új törvény az országépítést szolgálja, az épített örökség védelmét és a polgári jó ízlést valósítja meg.

A filozófiai alapvetéseken túl a rendszer az állami beruházások alapvető szabályait is megállapítja a beruházások előkészítésétől a tervezésen és a kivitelezésen át az üzemeltetésig, illetve a fenntartásig. Deklaráltan a teljes életciklus-menedzsmentet kívánja elérni, amelyet a teljes költséghatékonyságra és az érték-haszon elemzési módszertanra épít. A szándék az, hogy közgazdasági és környezeti szempontból is fenntartható beruházások valósuljanak meg, ideértve a megújuló energia arányának növelését vagy az újrahasznosított építőanyagok használatát.

Letörnék a magyar építőipar külföldi függőségét

Az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) nem csinál titkot abból, hogy egy protekcionista szemléletű törvényt kíván alkotni, de azt is megjegyzi, hogy értelemszerűen az európai uniós jog tiszteletben tartásával. A horizonton viszont egyértelműen az lebeg, hogy csökkenjen a magyar építőipar külföldi függősége és erősödjön a hazai, helyi vállalkozások működése.

Ehhez támogatnák a nemzeti építőanyag-előállítást, ahogy a nemzeti szakképzési rendszert is jobban kívánják hasznosítani.

Az is fontos elem, hogy az ígéret szerint a törvény garantálná a kivitelezési költségek kontroll alatt tartását és megváltoztatná az állami beruházásokhoz való hozzáférést a transzparencia jegyében. Az állami beruházásokban közvetlenül vagy közvetetten érintettek előtt kinyitná annak a lehetőségét, hogy véleményt mondjanak és javaslatot tegyenek. A koncepcióban szó szerint szerepel, hogy „az állami beruházási döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során biztosítani kell a nyilvánosságot”.

Hogyan működne az új építési törvény a gyakorlatban?

Rögtön az elején tisztázni kell, hogy az ÉBM mit ért állami építési beruházás alatt. A definíció szerint minden olyan projektet, amely többségében központi költségvetési és/vagy európai uniós forrás felhasználásával valósul meg, és eléri a közbeszerzési értékhatárt. Legyen az magasépítés, mélyépítés, vagy sajátos építményfajta, például nyomvonal jellegű beruházás. Természetesen vannak kivételek is, ilyenek

azok az állami építési beruházások, amelyek előkészítésének és megvalósításának részletszabályait külön törvény határozza meg, tehát például nemzetközi egyezmények;

a honvédelmi, katonai, valamint nemzetbiztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő beruházások;

a külképviseleteken, illetve a diplomáciai célú építményeken megvalósuló állami építési beruházások;

azok az állami építési beruházások, amelyeket az építési beruházási miniszter rendeletben határozott meg.

Az állami beruházások végrehajtásának alapja az Állami beruházási keretprogram, amely szakpolitikai-ágazati koncepciókra és ágazati beruházási tervekre épül.

Az első állami beruházási keretprogram a 2035. december 31-ig tartó időszakra szól.

Az állami beruházások folyamata nagy vonalakban úgy néz ki, hogy a kormány

meghatározza az állami építési beruházás céljait,

megalkotja az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányrendeleti szabályozást, elfogadja a szakpolitikai-ágazati koncepciókat (ezekért a szakminiszter felel, és legkésőbb 2023. március 31-ig születnek meg),

elfogadja az ágazati beruházási terveket (ezt közösen jegyzi az állami beruházásokért felelős miniszter, valamint az adott szakminiszter, és tételesen tartalmazza az egyes állami építési beruházásokat, amelyekre a szakminiszter tesz javaslatot),

illetve az ezen alapuló állami beruházási keretprogramot.

A jóváhagyott forrásokat a kormány évente biztosítja az ÉBM-en keresztül az állami beruházási projektek megvalósításához. A forrás biztosítására egy összegben, fejezeti szinten kerül sor az Állami beruházási keretprogram teljes egészére vonatkozóan, a költségvetési törvény részeként.

Lényeges, hogy felállna egy új fórum, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács, az állami beruházások érdekegyeztető fóruma.

Tagjai az állami beruházásokért felelős miniszter (ő vezeti a testületet), a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft., valamint a Közbeszerzési Hatóság által delegált tagok.

A minisztériumokban igen, az állami cégekben nem lát fantáziát Lázár János

Az állami építési beruházás rendjéről szóló törvény alapelve, hogy minden olyan tevékenységet, amit csak lehet, az állami intézményrendszeren belül kell ellátnia. Csökkenteni kell az irányítási szinteket, így az állami gazdasági társaságok felől a minisztériumok irányában kell áttenni a feladatokat. Ez azt is kijelenti, hogy nem szükséges állami tulajdonú gazdasági társaság vagy ügynökségi forma az állami feladatok ellátásához, ezt az állam saját maga, minisztériumi kertek között végzi a jövőben.

Ebből következően az állami beruházásokért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokat integrálják, feladataikat a jövőben az ÉBM látja el. Ennek kapcsán rögzítették, hogy a foglalkoztatottakat munkaviszony keretében részben kormánytisztviselőként, részben munkavállalóként sorolják be azzal, hogy az illetményük, valamint a béren kívüli juttatásaik éves összege nem lehet kevesebb annál, mint amennyi a felszámolt állami gazdasági társaságnál volt.

Vége a nyakló nélküli kiemelt jelentőségű beruházásoknak

A lapunk által megismert dokumentum egyik érdekes fejezete, amiben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások körét taglalja. Erről az olvasható, hogy a kiemeltté nyilvánítás feltételeit az új beruházási örvény hatálybalépésével egyidejűleg szűkíteni szükséges.

Kizárólag a honvédelmi, katonai, valamint nemzetépítési, a biztonsági célú és rendeltetésű építményeket érintő, az energetika terén az ellátásbiztonságot érintő, valamint az egyéb közérdekű létesítményeket érintő beruházások nyilváníthatók nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé.

Azt is megjegyezték, hogy korlátozni kell a magánberuházások kiemelt jelentőségűvé nyilvánítását, ezért a közérdekből és a közszolgáltatások biztosításának elvéből kell levezetni a nemzetgazdaság szempontból kiemelt jelleget.

Egy ajánlat nem ajánlat

A közbeszerzések alapvetően nyílt eljárásrendben folynak majd, de sajátos körülmények esetén a tárgyalásos eljárás is engedélyezett. Abban viszont nincs alku, hogy amennyiben a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban nem nyújtanak be legalább két érvényes ajánlatot, akkor az építtető állami beruházásért felelős miniszter mint ajánlatkérő köteles eredménytelenné nyilvánítani az eljárást.

Fontos kikötés, hogy a benyújtott ajánlat érvénytelen, ha a bekért árindoklásról megállapítható, hogy aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A költségek kontroll alatt tartásáért az állami építési beruházásokért felelős miniszter felel. Az állami építési beruházások költségtervezését az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács vonatkozó szakmai iránymutatásának megfelelően kell végezni.

Nem bemondása drágulnak majd az alapanyagok

Ugyancsak fordulatot jelent, hogy a költségek nyomon követése és átláthatósága érdekében költséginformációs rendszert hoznak létre, amelyet nyilvánosan közzétesznek. Az ÉBM jelezte, hogy különös tekintettel a közelmúltban és jelenleg tapasztalható piaci környezetre, az állami építési beruházások kivitelezési szerződéseiben biztosítani kell az előreláthatatlan mértékű anyagárváltozások kockázatának kezelését. Ezért a jövőbeni anyagárváltozások kezelésének módszerét objektív piaci mutatók alapján, képletszerűen rögzítik.

Ütemtervben kell meghatározni az egyes anyagok előírt megrendelési határidejét.

A szerződés megkötésekor már a vállalkozó rendelkezésére álló és kivitelezéshez felhasznált anyagok esetén nem számolható el árváltozás. A vállalkozónak okiratokkal igazolnia kell az adott anyag beszerzési ellenértékét. Az anyagárváltozások kizárólag abban az esetben eredményezhetik a kivitelezési szerződésben rögzített vállalkozói díj módosulását, amennyiben azok nem esnek a vállalkozó észszerű üzleti kockázati körébe.

Ennek érdekében a szerződés meghatározza azt a százalékos árváltozási sávot, amelyen belül árváltozási igény nem érvényesíthető.

Amennyiben az anyagár-emelkedések miatt a beruházás teljes kivitelezési költsége meghaladná a szerződésben meghatározott felső küszöbértéket, az építtető jogosult a szerződést felmondani.
Ha a projekt megvalósul, a teljesítés után értékelni kell a tervezőket és kivitelezőket. Az értékelést a projektvezető végzi, és ennek során rögzíteni kell a kivitelezés bekerülési költsége és a tervezői költségbecslés közötti eltérés százalékos mértékét. Amennyiben ez meghaladja a 25 százalékot, a projektvezető a tervezővel szemben köteles kamarai vizsgálatot kezdeményezni a felelőssége kivizsgálására.

Megéri képzett szakerővel dolgoztatni

Legalább ennyire lényeges változás, hogy az új törvény értelmében felülvizsgálják az építőipari beruházásokban részt vevő szakemberek kvalifikációjára és rendszeres szakmai képzésére vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések rendszerét. Az elképzelés szerint a képzések teljesítése fokozatosan beépíthető a beruházásban részt vevő szereplők kiválasztási feltételrendszerének kialakításába, valamint a tevékenységük utólagos értékelésének rendszerébe. Értékelési szempontként határozható meg az adott szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakképzett munkaerő aránya, illetve a bértömege.”

Forrás:
Új beruházási törvény: Lázár János kiterítette a lapjait; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2022. szeptember 22.

Önkormányzati nem az MVM emelt ajánlatára

„Egy héttel ezelőtt – a balassagyarmati polgármester Facebook-bejegyzése alapján – tíz város és egy budapesti kerület több mint tizenhatszoros árajánlatot kapott földgázra az MVM-től.

Most szintén Csach Gábor tájékoztatásából derül ki az, hogy a települések közül többen nem fogadták el a 16,6-szoros megemelt ajánlatot, ezért más településekkel együtt arra kényszerülnek, hogy az állami intézmények számára rendelkezésre álló Pénzügyminisztériumi felügyelettel működő KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) rendszerben szerezzenek árat a következő egy évre – szúrta ki a 24.hu.

Ennek a fideszes városvezető szerint két kockázata van:

Ha kapnak fixált árat még (erre kicsi az esély), akkor egy esetleges tőzsdei árcsökkenéskor egész évre fizetniük kell az elnyert magas árat.

Ha nem kapnak fixált árat, akkor a napi TTF tőzsdei ár szerinti fizetés jön úgynevezett fix felárral számolva. Ez az ár most bár alacsonyabbnak látszik, de a fix felár miatt egy 20-30 százalékos emelkedés esetén ez akár súlyosabb terhet is jelenthet, mint a 12-17-szeres piaci ár.

A polgármester hozzáteszi: nyilván segítséget jelentene a kormány beavatkozása a közszféra energiabeszerzés támogatására (ársapka, egyéb támogatás, részletfizetési lehetőség stb.), de az állami intézményeket ugyanez az energiaár sújtja, és a lakossági terheket sem lehet tovább növelni, tehát fenn kell tartani a lakosság állami támogatását is. „Nem várunk a sült galambra, megpróbálunk mi is jelentős megtakarítást végrehajtani” – fogalmaz Csach Gábor, hosszasan részletezve az intézkedéseket.”

Forrás:
Önkormányzati nem az MVM emelt ajánlatára; Infostart; 2022. szeptember 19.

Rezsi és spórolda sok percben: így készülnek az önkormányzatok

„ Sorban zárják be a közintézményeiket az önkormányzatok a drasztikus rezsiemelés miatt. Van olyan település, ahol még a polgármesteri hivatal gépjárműveit is eladják, hogy fűteni és világítani tudjanak. A legtöbb helyen a kultúra és a sport színterei esnek áldozatul a drágulásnak. Az is egyre valószínűbb, hogy az idei advent sötétebb lesz, mint az eddigiek. Az InfoRádió körképet készített a helyzetről.

Spóroljanak – javasolta az önkormányzatoknak a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint mondta: mindenki próbáljon meg a lehető legtöbbet spórolni, ahogy az állam is ezt megteszi ezt az állami intézményeknél.

Győrben bezárt az Aqua sportközpont, a Magyar Vilmos uszoda, a 8 helyszínen működő Rómer Flóris Múzeum, az összes Fiókkönyvtár, a szabadhegyi József Attila Művelődési Ház, a gyirmóti Győri Szabó József Művelődési Ház és a Gyárvárosi Közösségi Ház.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér csak délután egy és este 6 óra között van nyitva, a Bezerédi kastélyban működő művelődési ház pedig csak minden hónap 2. teljes hetében várja a látogatókat.

A Tolna megyei Tamásiban idén nem lesz Adventi vásár és nem kapcsolják fel a karácsonyi díszkivilágítást, a Csongrád Csanád Megyei Nagymágocson október 1-jétől határozatlan időre bezárják az Uradalmi épületet és a művelődési ház nagytermét.

Székkutason leállítják a járdaépítési programot, felfüggesztik a felsőoktatási ösztöndíjakat, lekapcsolják a Kossuth utca és a Béke utca közötti járdaszakasz világítását, elmarad a karácsonyi díszkivilágítás, eladják az önkormányzat autóját, traktorját és néhány földterületét, megemelik a bérleti díjakat, valamint bezárják a falumúzeumot, a művelődési házat, a Pinceklubot és a sportcentrumot. Az Öregek Napközi Otthona az orvosi rendelő feletti bérlakásba, a falugazdász és a Családsegítő pedig a Polgármesteri Hivatalba költözik, hogy ne kelljen külön fűteni és világítani rájuk.

Hódmezővásárhelyen az Emlékpont Múzeumra kerül lakat.

Sopronban bezár a 3 csillagos hotel Lővér, mert ötszörösére emelkedik az energia költsége.

A 74 pontból álló takarékossági terv

Szombathelyen egy 74 pontból álló takarékossági tervet dolgoztak ki, ami az önkormányzaton kívül 20 intézményt érint és másfél milliárd forintos megtakarítást eredményezhet. A Vas megyei városban a fűtésszezon idejére bezárják a Savaria mozit, a Schmitt Múzeumot és a Schrammel gyűjteményt, a Savaria Szimfonikus Zenekar a sportházba, a civil szervezetek pedig az önkormányzat fűtött ingatlanjaiba költöznek át – közölte Nemény András polgármester.

Mint mondta: lesznek fájdalmas döntések, de szükséges, hiszen több mint 3,2 milliárd forintot kell megspórolnunk. Valójában még nem is tudjuk pontosan mennyit, hiszen eszetlenül elmentek az energiaárak – tette hozzá.

Hajdúszoboszló vezetése is hasonló intézkedéseket fontolgat. Czeglédi Gyula polgármester az ATV-nek nyilatkozott, és elmondta: elképzelhetetlenül magas a gáz ára, ez elfogadhatatlan, ilyen tartalékok nincsenek.

Horribilis gázszámlák

Tapolca is horribilis összegű gázszámlát kapott – mondta Dobó István polgármester. Minden lehetőséget meg fogunk vizsgálni annak érdekében, hogy az önkormányzat veszteségét a lehető legkisebb mértékre csökkentsük – tette hozzá.

Székesfehérváron óvodákat és bölcsődéket nem zárnak be, a kultúra és a sport területén viszont Cser-Palkovics András polgármester szerint rákényszerülhetnek erre.

Budapest egyik leggazdagabb részén, a XII. kerületben csütörtökön döntenek arról az előterjesztésről, amelynek alapján bölcsődét, óvodát egészségügyi intézményt és Nyugdíjasklubot nem zárnak be, havi 13.000 Ft-os rezsitámogatást adnak a rászorulóknak, átvállalják a családoktól az étkezési díjak emelését, az önkormányzati lakások bérleti díja pedig az év végéig nem lesz magasabb.

A MOM Kulturális Központ, a Barabás villa, a Hegyvidék Galéria, a helytörténeti gyűjtemény, a Jókai klub, a Kulturális Szalon, a lóvasút, a Városmajori uszoda, a MOM sportközpont és a Városmajor utca 71. szám alatti sportpálya viszont bezárhat télire. ”

Forrás:
Rezsi és spórolda sok percben: így készülnek az önkormányzatok; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2022. szeptember 20.

Önkormányzatok: bezárástömeg a száguldó energiaárak miatt – a sor végtelen

„ Kifizethetetlenül magasra nő az önkormányzati intézmények rezsiszámlája a fűtési időszakban, ezért sorra döntenek a bezárásukról. A leggazdagabb fővárosi kerülettől a legszegényebb vidéki községig mindenhol kényszerű döntések tucatjait hozzák meg a közgyűlések. Az energiaválság már elérte a színházakat, az éttermeket, az iskolai menzát, sőt a futballcsapatokat is.

„Spóroljanak” – javasolta az önkormányzatoknak a szombati Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. „Mindenki próbáljon meg a lehető legtöbbet spórolni, ahogy az állam is ezt megteszi az állami intézményeknél” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Budapest XII. kerületében bölcsődét, óvodát és egészségügyi intézményt nem zárnak be. Havi 13 ezer forintos rezsitámogatást adnak a rászorulóknak, átvállalják a családoktól az étkezési díjak emelését, az önkormányzati lakások bérleti díja pedig az év végéig nem lesz magasabb. A MOM Kulturális Központ, a Barabás Villa, a Hegyvidék Galéria, a helytörténeti gyűjtemény, a Jókai Klub, a városmajori uszoda, a MOM Sportközpont és a Városmajor utca 71. szám alatti sportpálya viszont bezár télire. Pokorni Zoltán polgármester elmondása szerint az önkormányzat annyit fog költeni egy hónapban a következő évben energiára, rezsire, mint amennyit korábban egy év alatt költöttek el.

A fővárosban novemberben be kell zárni az Erkel Színházat, erről tájékoztatott Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. „Olyan árakat kaptunk, amelyek kifizethetetlenek, ezért az Erkelt be is fogjuk zárni november 6-ával, és majd a fűtési idény végén nyitjuk ki” – fogalmazott az InfoRádióban.

A rákospalotai Meixner Általános Iskola adománygyűjtésbe kezdett, mert az éves energiaköltsége 7 millió forintról 50 millióra ugrik fel.

Budapest II. kerületében a hosszú távú szerződéseknek köszönhetően nem kell ilyen intézkedéseket bevezetni. Csepelen viszont bezár a strandfürdő, Dunabogdányban pedig a tanuszoda. Szombathelyen becsukják az Agora Savaria Filmszínházat, a Smidt Múzeumot és a Schrammel gyűjteményt – közölte Nemény András polgármester. Elmondása szerint több mint 3,2 milliárd forintot kell megspórolniuk, miután „eszetlenül elmentek az energiaárak”.

Székesfehérvár is hasonló intézkedésekre kényszerül – jelezte Cser-Palkovics András polgármester. Rámutatott: a városi uszoda villamos energia költsége 39 millió forint volt 2021-ben, most azonban már több mint 200 millió forint, a jelenlegi árak mellett pedig több mint 330 millió lesz jövőre.

Győrben bezárnak a művelődési házak, a fiókkönyvtárak és nem nyit ki a sportközpont, valamint az uszoda. A Tolna megyei Tamásiban nem lesz adventi vásár és nem kapcsolják fel a karácsonyi díszkivilágítást. A Csongrád Csanád Megyei Nagymágocson bezárják az uradalmi épületet és a művelődési házat. Székkutason a falumúzeumot, a művelődési házat a Pinceklubot és a sportcentrumot. Hódmezővásárhelyen pedig az Emlékpont múzeumot.

Szatymazon leállítják a tanyai gyerekek iskolabuszát. Kalocsán a négy-hat éves kisgyerekek ezentúl egy egész péksütemény helyett csak egy felett kapnak a menzán. Sopronban a Hotel Lövér, Esztergomban a Rózsakert Étterem, Budapesten a Pipipont szendvicsbár, Siófokon a Kálmán Imre Emlékház húzza le a rolót. Balassagyarmaton a város focicsapata visszalép az NB III-as bajnokságtól.”

Forrás:
Bezárástömeg a száguldó energiaárak miatt – a sor végtelen; Herczeg Zsolt; Infostart / InfoRádió; 2022. szeptember 22.

A LIFE LOGOS 4 WATERS projektben 14 önkormányzat nyert támogatást

„Sikeresen zárult a klímaalkalmazkodást és természetes vízmegtartást ösztönző Önkormányzati Pályázati Program.

Dr. Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, és Kovács Lajos, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke elismeréseket adott át 2022. szeptember 20-án Budapesten, az „Együttműködésben a klímatudatos vízgyűjtő-gazdálkodásáért” című LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében indított Önkormányzati Pályázati Program díjátadó rendezvényén.

A támogatási programot a víznek, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban betöltött szerepének, a vízmegtartás fontosságának és a víz-érték szemlélet elterjesztésének érdekében hívta életre a Belügyminisztérium által koordinált projekt. A Pályázati Program Magyarországon egyedülálló lehetőséget biztosított a hazai települési önkormányzatok számára. Olyan innovatív, újszerű ötletekkel pályázhattak az önkormányzatok, melyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, illetve a vízvisszatartást segítik elő, helyi, kisléptékű beavatkozások keretében. A pályázati program célja – a beruházások megvalósításának támogatása mellett – az volt, hogy felhívja a figyelmet a kisléptékű, természetalapú, költséghatékony megoldások előnyeire, és rávilágítson a széleskörű részvételen, a helyi közösségek bevonásán alapuló intézkedések sikerességére.

Az önkormányzatok minimum bruttó 700 000 forint, maximum bruttó 3 500 000 forint értékű támogatásra pályázhattak a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt költségvetésében rendelkezésre álló 100 000 euró forrásra. 36 községtől, 6 nagyközségtől, 28 várostól, 8 megyei jogú várostól és 8 fővárosi kerülettől összesen 86 pályázat érkezett be.

A felhívásra számos kiváló megoldási ötlettel pályáztak az önkormányzatok. Néhány ezek közül: esőkertek, rönkgátak létesítése, a csapadékvíz gyűjtésére záportározók létrehozása, csapadékvíz-gyűjtő edények biztosítása a lakosságnak. Ezeket a fejlesztéseket a projekt keretében készülő, ún. „jó gyakorlatok” gyűjteményben is bemutatják.

A pályázat népszerűsége azt bizonyítja, hogy az ilyen típusú, rugalmasabban felhasználható támogatások remek lehetőségként szolgálnak az önkormányzatok számára a klímaváltozás okozta negatív hatások mérséklése, és az azokhoz való helyi alkalmazkodás terén történő cselekvésre.

A támogatást nyert önkormányzatok listája itt érhető el.”

Forrás:
A LIFE LOGOS 4 WATERS projektben 14 önkormányzat nyert támogatást; Belügyminisztérium; 2022. szeptember 20.

Megalakult a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács

„Még júliusban döntött az Országgyűlés annak a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsnak a létrehozásáról, ami pénteken hivatalosan is megalakult. A társelnökök közt ott van Láng Zsolt korábbi II. kerületi polgármester és Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, a tanács tagjai között többek közt Karácsony Gergely főpolgármester is ott van.

Hivatalosan is megalakult a Budapest és Pest megye fejlesztését segítő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács. Ennek létrehozásáról még júliusban döntött az Országgyűlés – tájékoztatta a területfejlesztési miniszter hivatala pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint az alakuló ülésen elfogadták a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT) szervezeti és működési szabályzatát, továbbá döntöttek a társelnökök személyéről is.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter javaslatára Láng Zsolt, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos lett a BAFT egyik társelnöke, akinek munkáját ugyanebben a pozícióban Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke segíti.

A kiemelt térségi fejlesztési tanács tagjai:

Karácsony Gergely főpolgármester és Tóth József XIII. kerületi polgármester, a Fővárosi Közgyűlési delegáltjai,

Csőzik László, Érd megyei jogú város polgármestere, Török István, a Pest Megyei Közgyűlés delegáltja,

Nagy Sándor Bálint, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára,

Márkus Ferenc, a Miniszterelnökség területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős helyettes államtitkára,

Uzsák Katalin Ágnes, a Miniszterelnökség területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkára,

Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára,

és Kívés Zoltán, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára.

A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács a jövőben a fővárost és a környező településeket érintő közös kérdések és fejlesztési koncepciók kialakításában segíti a kormány munkáját – zárul a közlemény.”

Forrás:
Megalakult a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács; Balázsi Levente; Index.hu; 2022. szeptember 23.

Európai Unió

Navracsics Tibor: októberben teljesítheti a brüsszeli elvárásokat a magyar parlament

„Határidőket vállalt a magyar fél a jogállamisági problémák kezelésére kidolgozott törvényjavaslatok elfogadására – mondta Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter az InfoRádióban fontosnak nevezte, hogy november 19-ig megkezdje működését a Közbeszerzési Integritási Hatóság.

Az Európai Bizottság elégedett a magyar kormány vállalásaival, de ezeket már végre kell hajtani – erről is beszélt Navracsics Tibor hétfő reggel az InfoRádióban. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter szerint nem a szankciókon volt a hangsúly a múlt heti egyeztetéseken, hanem azon, hogy sikerült megállapodni.

Ami viszont elengedhetetlen a Brüsszellel tárgyaló politikus szerint, hogy november 19-ig létre kell jöjjön a Közbeszerzési Integritási Hatóság.

„Ennek meg kell kezdeni a működését elnököstül, személyzetestül, jogszabályi környezetével együtt, önálló intézményként” – mondta Navracsics Tibor, és hozzátette, reményei szerint már pénteken benyújtják az erre vonatkozó törvényjavaslatot.

Mindehhez még októberben el kellene fogadni a tárgyalások nyomán születő magyar törvénycsomagot. Ennek része kell legyen például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjaira vonatkozó összeférhetetlenség vagy a képviselői vagyonnyilatkozatok szabályozása.

A miniszter szerint a törvények októberi elfogadása jó üzenet lenne az Európai Bizottság felé, amely elégedett a magyar kormányzat vállalásaival. A magyar fél határidőket is vállalt, ezért ezeknek a teljesítése is a bizalmat erősítheti a politikus szerint.

„A vitákat lezártuk, a bejelentésnek nem az a veleje, hogy esetleg ha nem teljesítünk, akkor mekkora szankciórendszer lesz, hanem az, hogy lezártuk a tárgyalássorozatot kondicionalitási eljárással kapcsolatban, és a bizottság elégedett a vállalásainkkal. Most már csak végre kell hajtani, tehát most rajtunk áll, a bizottság innentől kezdve ebbe már nem szól bele” – mondta Navracsics Tibor.

A tárgyalások folyamatosan zajlanak, mert a kohéziós pénzekről és a helyreállítási alap pénzeiről még egyeztetni kell, de a múlt heti megállapodás jó alap erre is. Navracsics Tibor jelezte, hogy folyamatosan tárgyal az Európai Bizottság pénzügyi biztosával, Johannes Hahnnal.

Az a lényeges, hogy mikor lehet aláírni a pénzügyi forrásokat biztosító szerződést – mondta az EU-s pénzek érkezéséről szóló kérdésre válaszolva a miniszter. Szerinte év végéig alá tudják írni ezt a dokumentumot is. Innentől kezdve pénzügytechnikai kérdés, hogy mikor juthat hozzá Magyarország az uniós pénzekhez, de persze nem zárható ki, hogy az „operatív programokkal, illetve a helyreállítási programmal kapcsolatos tárgyalások során még módosulhatnak feltételek”. ”

Forrás:
Navracsics Tibor: októberben teljesítheti a brüsszeli elvárásokat a magyar parlament; Farkas Dávid; Infostart / InfoRádió; 2022. szeptember 19.

Jogállamisági kondicionalitás: az Európai Bizottság függő játszmája

„Rendhagyó időpontban, vasárnap reggel került sor az Európai Bizottság e heti rendes kollégiumi ülésére, amelynek során az uniós biztosok egyhangúsággal döntöttek a Magyarországnak járó uniós források ügyében. A 65%-os feltételes korrekcióval az arról szóló találgatásokhoz és szivárogtatásokhoz képest végül középutas megoldást talált a Bizottság, Johannes Hahn költségvetési biztos júliusi javaslatához képest 5%-al csökkent a lehetséges levonás mértéke, és ami ennél is fontosabb, a döntés továbbra is függőben maradt.

A javaslat értelmében a jogállamisági feltételességről szóló, úgynevezett kondicionalitás rendelet keretében részleges pénzügyi korrekciót javasol a Bizottság. A Tanács számára tett javaslat azonban az indokolás értelmében csak feltételes, két hónap múlva ugyanis a Bizottság újra felméri a helyzetet, a magyar részről tett vállalások fényében. Ekkor tehát annak megfelelően tesz majd új javaslatot, hogy Magyarország eleget tett-e az általa vállalt intézkedéseknek, vagyis elfogadta és alkalmazza-e az a jogi keretet, amely a Bizottság értékelése szerint alkalmas az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás céljainak elérésére. Amennyiben a magyar kormány a vállalásokat teljesíti, és azokat a Bizottság elfogadja, az eljárás még az év vége előtt lezárulhat.

A magyar kormány széles körű intézkedéscsomagra tett javaslatot annak érdekében, hogy eloszlassa a Bizottság által az eljárás hivatalos megindításakor, ez év április 27-én megfogalmazott aggályokat. Ezekkel kapcsolatban a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy azok alkalmasak arra, hogy kezeljék a felvetett kérdéseket, de csak abban az esetben, ha megfelelő módon és kellő részletességgel szabályozzák, és megfelelő módon végre is hajtják őket. E tekintetben Magyarországnak 2022. november 19-ig, vagyis a korrekciós intézkedések kulcsfontosságú végrehajtási lépésének tekintett Integritás Hatóság működésének tervezett megkezdéséig ezeknek az intézkedések a jelentős részére vonatkozóan további részleteket kell kidolgoznia. Az összesen 17 javaslat azok elfogadása esetén a Helyreállítási Alap mérföldköveinek teljesítéséhez is elfogadhatóvá válik.

A vasárnap délelőtt bemutatott, az Európai Unió Tanácsának címzett javaslat szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Igazságos Átmenet Alapból és az Európai Szociális Alap Pluszból finanszírozott, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó három operatív programhoz tartozó kötelezettségvállalások 65 %-ának felfüggesztésére kerülhetne sor. Ezek a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz névre hallgató programok. Ezeket a programokat, illetve egészen pontosan Magyarország és az Európai Bizottság közötti partnerségi megállapodást az Európai Bizottság mindezidáig nem hagyta jóvá és vélhetően a tanácsi végső döntés meghozataláig erre már nem is kerül sor. Az intézkedést a javaslat értelmében a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra nézve az uniós programok keretében történő új jogi kötelezettségvállalások tilalma egészíti ki. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal, vagyis az úgynevezett KEKVA-kkal kapcsolatosan a korábbiakban több civil szervezet kifejtette, hogy azok sértik az Európai Bizottság elmúlt 30 évben kidolgozott, az állami támogatások gazdasági elemzésére és ezen keresztül az állami támogatások tiltott vagy megengedett voltára vonatkozó, úgynevezett piaci magánbefektető elvet. Az Európai Bizottság azonban végül nem osztotta ezt az érvet, és csak azt várja el a magyar kormánytól, hogy ezeknek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átlátható gazdálkodását biztosítsa.

Az érintett programok a gazdasági és társadalmi célkitűzések széles körét fedik le. A környezeti és energiahatékonysági program célja a környezetszennyezés és az erőforrások túlzott kihasználásának csökkentése, a biológiai sokféleség megóvása, a körforgásos gazdaság előtérbe helyezése, a vízmegtartás ösztönzése, a zöld-kék infrastruktúra fejlesztése, valamint a helyi energiaközösségek alapításának támogatása. Emellett célkitűzéseihez tartozik új munkahelyek létrehozása és a kibocsátások csökkentése az egyes, úgynevezett karbonintenzív megyékben. A közlekedésfejlesztési program a tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítésére a vasúti közlekedés fejlesztésére és a fenntartható, biztonságos. közúti mobilitásra törekszik, míg a településfejlesztési program a helyi gazdaságfejlesztés, az energiahatékonyság, humán és szociális infrastruktúra, továbbá városfejlesztés és városrehabilitáció céljait támogatja. Ezeket a jelenleg is futó uniós programokat a nemzeti költségvetés jelenleg előfinanszírozza, amennyiben pedig a programok jóváhagyásra kerülnek, az eddigi költések az uniós költségvetés terhére leszámlázhatóvá válnak.

A mai döntés intézményközi kontextusához tartozik, hogy az Európai Parlament néhány nappal ezelőtt elfogadott határozata olyan kijelentéseket tartalmazott, amely távol áll az Európai Bizottság konstruktívnak mondható hozzáállásától. A szöveg szerint ugyanis Magyarországon olyan mértékben romlott a jogállamisági helyzete, hogy az már nem tekinthető demokráciának, hanem egy úgynevezett „választásos autokráciává”, hibrid rezsimmé vált. A Parlament határozata szerint az unió forrásokat és a helyreállítási alapból származó pénzeket mindaddig teljes egészében vissza kell tartani, amíg az ország nem teljesíti az uniós ajánlásokat és az Európai Bíróság határozatait. Az pedig, hogy a Tanács értékelésük szerint nem halad a 7. cikk szerinti eljárással, a jogállamisági megsértésének számít. Az Európai Parlament azt javasolta a Bizottságnak, hogy az teljes egészében vonja ki a finanszírozás alól azokat a kohéziós programokat, amelyek esetében felmerül az uniós forrásokkal való visszaélés vagy a jogállamiság megsértésének kockázata.

Johannes Hahn uniós biztos vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott az Európai Parlament fenti határozatával kapcsolatban, hogy azt a Bizottság „természetesen tudomásul vette, a Parlament álláspontja nem jelentett meglepetést”. Ezen felül nem kommentálta azt. Ezzel egyező módon az európai parlament frakciói – a döntést éljenző és azt saját sikerének elkönyvelő Európai Néppárt kivételével – a Bizottság kihirdetett javaslatát szintén tudomásul vették, ezen felül a továbbiakban nem kommentálták.

Az Európai Bizottság és a Parlament közötti viszonyokat nem csak ez a kölcsönösen visszafogott reakció, de az is jól demonstrálja, hogy a Bizottság a kondicionalitás rendelethez fűzött értelmező rendelkezéseiben külön nevesítette, hogy miként rangsorolja az egyes tájékozódási forrásokat a tagállamok jogállamisági helyzetével kapcsolatban. Ennek értelmében az Európai Bizottság olyan dokumentumokat tekint értékelése során mérvadónak, mint az Európai Unió Bíróságának ítéletei, a Számvevőszék jelentései, a Bizottság éves jogállamisági jelentése és uniós igazságügyi eredménytáblája, az OLAF és az Európai Ügyészség jelentései, valamint az egyes releváns nemzetközi szervezetek és hálózatok értelmezései, míg az Európai Parlament jelentéseit csak az egyéb források között nevesíti, amelyek figyelembe vehetők ugyan, de nem rendelkeznek konkrét bizonyító erővel.

Az eljárás rendje szerint az Európai Unió Tanácsa számára egy hónap áll rendelkezésre annak eldöntésére, hogy elfogadja-e a javasolt intézkedéseket, amely határidő további két hónappal meghosszabbítható. A Tanács a szabályok szerint tehát már október 19.-én döntést hozhatna az Európai Bizottság javaslata alapján, ami egy hónappal megelőzi a bizottsági javaslat revízióját. Tekintettel azonban arra, hogy a magyar kormány a vállalt intézkedéseket két törvénycsomagban, szeptember 19-én és szeptember 23-án terjeszti elő, a tagállamok már a rendes határidő lejáratakor ismerni fogják az intézkedések részleteit. A Bizottság ennek ellenére Johannes Hahn biztos vasárnapi kijelentése és a végrehajtási határozat javaslat indokolása szerint arra kéri a Tanácsot, hogy az a meghosszabbított határidőt alkalmazza. A döntéshez a tagállamok részéről minősített többség szükséges.”

Forrás:
Jogállamisági kondicionalitás: az Európai Bizottság függő játszmája; Petri Bernadett; Nemzeti Közszolgálati Egyetem,Öt perc Európa blog; 2022. szeptember 19.

Az EU innovációs teljesítménye a kihívások ellenére tovább javul

„A Bizottság a mai napon közzétette az európai innovációs eredménytábla 2022. évi kiadását, amelyből kiderül, hogy az EU innovációs teljesítménye 2015 óta mintegy 10%-kal nőtt. 2021-hez képest a 2022. évi innovációs teljesítmény 19 tagállam esetében javult, míg nyolc tagállam esetében romlott. Az uniós átlagot figyelembe véve az olyan globális versenytársak, mint Ausztrália, Kanada, a Koreai Köztársaság és az Egyesült Államok továbbra is teljesítményelőnyben vannak az EU-val való összehasonlításban. Mindazonáltal az EU csökkentette teljesítménybeli lemaradását ezekhez a nemzetekhez képest, és 2021 óta megelőzte Japánt.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos elmondta: „Európa innováció melletti elkötelezettségét jól mutatja az innovációs teljesítmény folyamatos javulása. Európa innovációs kapacitásának támogatása érdekében a Horizont Európa előmozdítja a kiválóságot, és támogatja a vezető kutatókat és innovátorokat a zöld, egészséges és reziliens Európa biztosításához szükséges rendszerszintű változások ösztönzésében. A 2022. évi európai innovációs eredménytábla rámutat arra, mennyire fontos egy páneurópai innovációs ökoszisztéma létrehozása. A közelmúltban elfogadott új európai innovációs menetrend Európát a mélytechnológiai innovációk új hullámának élvonalába helyezi, és biztosítja, hogy az innováció Európa minden régiójába, többek között a vidéki területekre is eljusson.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos a következőket nyilatkozta: „Európa autonómiája és versenyképessége attól függ, hogy képesek vagyunk-e technológiai és kereskedelmi vezetővé válni olyan stratégiai területeken, mint az űrkutatás, a védelem, a hidrogén, az akkumulátorok, a chipek, a kvantumtechnológia és a nagy teljesítményű számítástechnika. Európa innovációs menetrendje, az induló vállalkozásoknak és az innovatív kkv-knak nyújtott támogatásunk, az ipari szövetségek vagy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek már most is rendkívül innovatív projekteket eredményeznek Európa-szerte. Így váltjuk tudományos kiválóságunkat technológiai és ipari vezető szerepre, valamint minőségi munkahelyekre Európában.”

Főbb megállapítások

Eredményük alapján a tagállamok négy teljesítménycsoportba sorolhatók: vezető innovátorok (a teljesítmény meghaladja az uniós átlag 125%-át), erős innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 100%-a és 125%-a között van), mérsékelt innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70–100%-a között mozog) és feltörekvő innovátorok (a teljesítmény az uniós átlag 70%-a alatt van). Svédország továbbra is a legjobban teljesítő ország az EU-ban. Az innováció terén vezető helyen áll még Belgium, Dánia, Hollandia és Finnország.1. ábra: Az uniós tagállamok innovációs rendszerének teljesítménye

A tavalyi kiadáshoz képest három ország váltott teljesítménycsoportot. Hollandia vezető innovátor, Ciprus erős innovátor, Észtország pedig mérsékelt innovátor lett.

A friss eredmények alapján

Németország, Írország, Franciaország, Ciprus, Luxemburg és Ausztria erős innovátorok, amelyek teljesítménye meghaladja az uniós átlagot;

Észtország, Csehország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Litvánia, Málta, Portugália és Szlovénia mérsékelt innovátorok;

Bulgária, Horvátország, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia feltörekvő innovátorok.

Az európai innovációs eredménytábla korábbi verzióihoz hasonlóan több mutató esetében is ideiglenes adatokat használtak, biztosítva a legfrissebb információk beépítését. A teljesítménycsoportok összetétele eltérő lehetne, ha végleges adatok álltak volna rendelkezésre a számításokhoz, különösen abban az esetben, amikor egy ország eredménye nagyon megközelíti a teljesítménycsoport küszöbértékét.

Az EU innovációs megosztottsága továbbra is fennáll. A teljesítménycsoportok jellemzően földrajzilag koncentrálódnak: a vezető innovátorok és a legtöbb erős innovátor Észak- és Nyugat-Európában található, a mérsékelt és feltörekvő innovátorok többsége pedig Dél- és Kelet-Európában. A 2022 júliusában elfogadott új európai innovációs menetrend részeként a Bizottság arra fog összpontosítani, hogy áthidalja az EU-n belüli innovációs szakadékot, és Európát a globális innovációs színtér vezető szereplőjévé tegye.

A jelentés az uniós tagállamokra, valamint Európa és a világ számos más országára terjed ki. Az előző évekhez képest az idei kiadásban három további ország is szerepel, nevezetesen Albánia, Chile és Mexikó.

Háttér-információk

Az európai innovációs eredménytábla 2001 óta nyújt összehasonlító elemzést az uniós országok, más európai országok és a regionális szomszédok innovációs teljesítményéről. Értékeli a nemzeti innovációs teljesítmény viszonylagos erősségeit és gyengeségeit, és segíti az országokat abban, hogy meghatározzák azokat a területeket, amelyek beavatkozást igényelnek.

Az európai innovációs eredménytábla jól mutatja, hogy az EU és tagállamai elkötelezettek a kiválóságon alapuló, versenyképes, nyitott és tehetségvezérelt kutatás és innováció mellett. Az eredménytábla elősegíti továbbá olyan szakpolitikák kidolgozását, amelyek fokozzák az innovációt Európában, és tájékoztatják a politikai döntéshozókat a gyorsan változó globális környezetben. A kutatás és az innováció alapvető része a koronavírus-válságra adott összehangolt uniós válasznak, amely Európa fenntartható és inkluzív helyreállítását is támogatja.

További információk

Kérdések és válaszok a 2022. évi európai innovációs eredménytábláról

EIS 2022 – Összefoglaló az EU hivatalos nyelvein

A 2022. évi európai innovációs eredménytábla

EIS 2022 – B. melléklet (mutatónkénti teljesítmény)

A 2022. évi innovációs eredménytábla módszertani jelentése

EIS 2022 – Az uniós országok és a szomszédos országok adatbázisa

EIS 2022 – Az uniós és a globális versenytársak adatbázisa

EIS 2022 – Országprofilok”

Forrás:
Az EU innovációs teljesítménye a kihívások ellenére tovább javul; Európai Bizottság; 2022. szeptember 22.

Közigazgatási, politikai informatika

Online böngészhetők a termőföldek adottságai

„Online adatbázisból tájékozódhatnak a gazdák termőtalajuk adottságairól. Az ATK Talajtani Intézet által elkészített DOSoReMi térinformatikai adatbázisból meg lehet tudni az adott terület talajának kémhatásviszonyait, mész-, illetve szervesanyag-tartalmát és egyéb fizikai tulajdonságait. A lehetőségre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hívta fel a figyelmet.

A köztestület tájékoztatója szerint a talajok állapotának ismerete, a talajban zajló folyamatok megértése, a talajjal kapcsolatos információk iránti igény mind hazai, mind nemzetközi szinten folyamatosan bővül.

Ez a tudás az elkövetkező KAP tervezési időszakban még inkább felértékelődik, hiszen a következő támogatási ciklusban a talaj védelmét célzó intézkedések prioritást élveznek majd.

Ezen erőforrás minőségi romlásának megállítása nagyon fontos feladat mindenki számára. A gazdálkodóknak pedig különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk erre, hiszen a föld a legfontosabb termelőeszközük, amely várja gazdája segítségét, együttműködését annak érdekében, hogy megfelelő szerkezetessége, szervesanyag-tartalma, a talajban lévő életközösségek által még évezredekig segítse a biztonságos élelmiszer-termelést.”

Forrás:
Online böngészhetők a termőföldek adottságai ; Magyar Nemzet; 2022. szeptember 22.
DOSoReMi. Digitális talajtérkép szolgáltatás

Egyre népszerűbb az arcképes azonosítás

„Egyre többen regisztrálnak a közigazgatásban tavaly bevezetett Arcképes azonosítás szolgáltatásra, amely személyes megjelenés nélkül is igénybe vehető. A videótechnológiára épülő szolgáltatás különösen nagy segítséget jelent az élethelyzetük miatt mozgásukban korlátozott vagy külföldön tartózkodó magyar állampolgárok számára.

Az Arcképes azonosítás teljeskörű ügyintézést tesz lehetővé számítógépről, tabletről vagy okostelefonról, ügyintézői közreműködés és személyes regisztráció nélkül. A magyarorszag.hu központi e-ügyintézési portálon elérhető azonosítási lehetőség segítségével a hét minden napján, 24 órában igénybe vehetők az azonosításhoz kötött e-közigazgatási szolgáltatások. A regisztráció videóhíváson keresztül történik, így a szolgáltatás használatához egy web böngészőre, egy kamerára és egy mikrofonra van szükség. Regisztrálni a magyarorszag.hu főoldalán, a Központi Azonosítási Ügynök felületén a „Bejelentkezés” gombra kattintva lehet, ahol videókapcsolaton keresztül először egy ügyintézővel lépünk kapcsolatba. A bejelentkezés során a biztonságos arckép-azonosító szoftverek az érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas okmányról készült képet összevetik a közigazgatási nyilvántartásban szereplő adatokkal és az ügyfél videókommunikáció során rögzített arcképével, majd arcképegyezés esetén véglegesítik a regisztrációt.

A videótechnológiára épülő, biztonságos azonosítási mód teljesen egyenértékű a Központi Azonosítási Ügynök felületén található Ügyfélkapu-, Telefonos-, Elektronikus személyi igazolvánnyal történő, valamint Ügyfélkapu+ azonosítási szolgáltatásokkal. A magyarorszag.hu portálon elérhető elektronikus közigazgatási szolgáltatások mellett, már további 50 – a Központi Azonosítási Ügynökhöz csatlakozott – különböző intézmény portálján is lehetőség van akár videótechnológián keresztül is azonosítani magunkat.

Az Arcképes azonosítás nagy népszerűségnek örvend a felhasználók körében, hiszen a 2021. február-augusztus időszak eredményeit összehasonlítva a 2022-es év azonos időszakával, a szolgáltatás 110%-os a növekedést mutat a kezelt videóhívások tekintetében. A 2021. februári indulás óta napjainkig közel 100 ezer videóhívást kezeltek a NISZ által működtetett 1818 Közigazgatási Ügyfélvonal munkatársai.

Az ügyfelek egyértelműen a vezetői engedély meghosszabbítása céljából használják leggyakrabban az Arcképes azonosítást, az indulás óta a regisztrációk 56%-át e célból kezdeményezték. A második legnépszerűbb, a videóhíváson keresztül történő Ügyfélkapu ügyintézés indítása volt.

Az egyre inkább kedvelt azonosítási forma különösen nagy segítséget jelent az élethelyzetük miatt személyes megjelenésükben korlátozott vagy külföldön tartózkodó magyar állampolgárok számára.”

Forrás:
Egyre népszerűbb az arcképes azonosítás; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2022. szeptember 21.

Informatika, távközlés, technika

Rekordévre számít a Delta Technologies, egymilliárdos profit a láthatáron

„A leányvállalatok beszámolóinak tükrében felfelé módosította idei eredményvárakozását a Delta Technologies Nyrt. Az infokommunikációs társaság rekordszintű, 26,6 milliárd forint árbevétellel zárhatja 2022-t. A Delta Systems Kft., valamint a Delta Services Kft. elfogadott beszámolói alapján előzetesen kalkulált csoportszintű árbevétel több mint 600 millió forinttal haladja meg a májusi pozitív profitwarning-jelentésben szereplő adatot. Az árbevételi terv felülteljesítése miatt valószínűsíthető, hogy mind az EBITDA, mind az EBIT átlépi a korábban ismertetett tartomány felső határát (1,3, illetve 1,1 milliárd forintot), a társaság nettó nyeresége pedig várhatóan eléri és meghaladja az egymilliárd forintot.”

Forrás:
Rekordévre számít a Delta Technologies, egymilliárdos profit a láthatáron; Világgazdaság; 2022. szeptember 21.

Kiberbiztonság

Európai Uniós kibervédelmi egyeztetés Budapesten

„Az MHP Kibervédelmi Szemlélőségének szervezésében zajlott az EU PESCO programja keretében megvalósuló Kiber és Információs Domain Koordinációs Központ (Cyber and Information Domain Coordination Centre) projekt irányító testületének ülése szeptember 19. és 21. között, Budapesten. A rendezvényt dr. Maróth Gáspár a HM védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára nyitotta meg.

Maróth Gáspár beszédében hangsúlyozta, hogy mind a NATO-ban, mind az Európai Unióban kiemelt terület a kibervédelem és a kibervédelmi képességek építése. Ez azonban nem lehetséges bizalomra épülő nemzetközi együttműködés nélkül. Ez a PESCO projekt, amelyben Hollandia, Franciaország, Németország mellett Magyarország is állandó tagként vesz részt, az egyik legjobb példája a közös EU-s erőfeszítéseknek a kibertér védelme érdekében.

Az állandó tagok mellett további tíz ország megfigyelőként vesz részt a projektben. Az irányító testület jelenlegi vezetője, dr. Michael Heinz Farber vezérőrnagy megköszönte Magyarország támogatását, amelyet a projekt elindításához, valamint annak folyamatos munkájához nyújt.

Prof. Dr. Kovács László dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi haderőnemi szemlélője, a rendezvény házigazdája elmondta: a projekt egyik legfontosabb célja, hogy a kibervédelem, valamint a kiberműveletek tervezéséhez és végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges információmegosztáshoz egy állandó központot alakítson ki. Ez a központ alkalmas lesz arra, hogy az EU katonai missziói számára világos kiberhelyzetképet biztosítson. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az Európai Unió a fizikai térben végrehajtott műveletei mellett a kibertérben is hatékony védelmet tudjon felmutatni.”

Forrás:
Európai Uniós kibervédelmi egyeztetés Budapesten; Honvédelmi Minisztérium; 2022. szeptember 22.

Digitális geopolitika és geoökonómia

Technológiai óriáscégek

„A legbefolyásosabb technológiai vállalatok nemzetközi szinten uralják a piac egy-egy szeletét. Terjeszkedésük és növekedésük révén azonban olyan befolyásra tettek szert, amely aggodalommal tölti el a kormányokat, s megpróbálnak ennek a befolyásnak jogszabályokkal gátat szabni. Ennek a törekvésnek a hátterét és részleteit mutatja be az alábbi Infojegyzet.”

Forrás:
Technológiai óriáscégek; Samu Nagy Dániel; Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2022/13.; 2022. szeptember 23. (PDF)

Linuxra váltana Oroszország

„Sok éve szeretnék ezt, de most újra nekifutnak, annak ellenére is, hogy nincs elég szakember hozzá. Oroszországban a számítógépek és laptopok 95%-án Windows fut.

Oroszország már 2003-ban a Linux felé kacsingatott, majd 2016-ban is felmerült, hogy Linuxra válthat. Az idén júniusban piacra dobott Bitblaze Titan BM15 típusú laptop operációs rendszere az Astra Linux és az Alt Linux lehet. A Kommerszant orosz üzleti újság azt írta, hogy Oroszország most már komolyan át akar állni a Windows operációs rendszerről a Linuxra. A meghozott döntés alapján a jövőbeli oroszországi informatikai közbeszerzési szerződések esetében a jövőben a Linuxot fogják előnyben részesíteni a Windows operációs rendszerek alkalmazásával szemben. Ugyanakkor ehhez számos rendszert kellene teljesen újraírni.

Egyébként a Linux-alapú eszközök aránya növekszik, de főként a kormányzati szerveknek, a közszférának és egyes állami vállalatoknak történő szállításoknak köszönhetően. Az orosz alkalmazásszoftver-fejlesztők a vállalati szegmens számára Windowson futó szoftvereket írnak. Ahhoz, hogy a gyártók Linuxos verziót is készítsenek, valós piaci keresletnek kell kialakulnia, és akkor már megéri egy második, Linuxra szakosodott fejlesztői csapatot toborozni. Ha nincs kereslet, akkor a költségeket az államnak kell támogatnia.

Az orosz digitális fejlesztési minisztérium a jelek szerint mélyreható változtatásokat készít elő az informatikai közbeszerzési szerződések odaítélésének jelenlegi gyakorlatában. A szaktárca megerősítette a terveket és jelenleg dolgozik a megfelelő módosításokon. Amennyiben azokat kidolgozzák és bevezetik, Oroszország megvalósíthatja azt a régóta fennálló stratégiáját, hogy elfordul a külföldi szoftvertermékektől, és helyette a Linuxra támaszkodik. Ezt azonban csak nagy erőfeszítések árán lehet elérni.

Konkrétan a tervek szerint az informatikai szolgáltatóknak a jövőben Linux rendszerekre vonatkozó megoldásokat is be kell nyújtaniuk, ha továbbra is szerepelni akarnak a közbeszerzési nyilvántartásban, azaz szeretnének nyerni egy állami tenderen. Az ilyen vállalatok kedvezményeket kapnak az iparűzési és társasági adókra, valamint a fizetendő biztosítási díjakra vonatkozóan is. A forgalmi adó teljes mértékben elengedésre kerül. A követelményeket szakaszosan fogják bevezetni a különböző szoftvertípusoknál, azaz az irodai szoftvereknél, az adatbázis kezelőknél vagy az automatizálási rendszereknél. A követelmények be nem tartása esetén a fejlesztőt kizárják a nyilvántartásból. Probléma, hogy például a mérnöki vagy banki szoftvereket gyakorlatilag a nulláról kell létrehozni. A nyilvántartás jelenleg mintegy 4400 vállalatot, valamint 13 900 terméket és ajánlatot tartalmaz.

Oroszország a szoftverek terén más módon is próbálja függetleníteni magát: 2019 decemberében ismertté vált, hogy a helyi szoftverek kötelező telepítését írják elő a mobilokon, idén júliusban pedig az derült ki, hogy Moszkva egy új szoftverboltot is bevezet.”

Forrás:
Linuxra váltana Oroszország; SG.hu; 2022. szeptember 21.

Sor került az UniSpace továbbképzési program első tanévnyitójára

„Szeptember 17-én, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen került sor a hallgatók körében igen népszerű UniSpace szakirányú továbbképzési program első tanévnyitójára.

A rendezvényen Dr. Deli Gergely, a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, Dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, a szakirányfelelős egyetemek vezetői, valamint Farkas Bertalan, első magyar űrhajós köszöntötték a hallgatókat.

A program a Külgazdasági és Külügyminisztérium kezdeményezésére és szakmai támogatásával jött létre, melynek keretében négy szakirányon többszörös túljelentkezés mellett közel százan kezdik most meg tanulmányaikat. Célunk az, hogy hazánk kurrens tudással és szemlélettel bíró szakemberekkel rendelkezzen az űrtevékenység tekintetében a gazdaság, a tudomány és az igazgatás területén is, akik képesek rendszerben gondolkozni és szűken vett szakterületük kontextusára is rálátnak, hiszen az űralapú infrastruktúrák, műholdrendszerek világunkban stratégiai fontosságúak. Földi életünket teszik jobbá, olcsóbbá, a változó külső tényezőkhöz való minél jobb alkalmazkodást segítik elő költséghatékony módon.

A műholdak a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság és számos más területen segítenek minket, segítségükkel követhetjük nyomon a megszaporodott erdőtüzeket, árvizeket, az időjárás jelenségeit. Az önkormányzatok a műholdak által biztosított adatok alapján tarthatják naprakészen ingatlan nyilvántartásaikat, az ingatlanok területén történt változásokat. A műemlékek védelmét, a turizmus szervezését is olcsóbbá, pontosabbá tehetik a műholdas földmegfigyelési információk. Életek múlhatnak továbbá azon, hogy a mentést végzők már a hívás alapján lokalizálni tudják a segítségkérőt. Az alkalmazások segítségével térképre kerülhet az is, hogy a közelünkben mely boltokban maradt meg féláron kapható gyorsan romló élelmiszer. A mindennapok során a klímaváltozás hatásainak kezelésében, a bűnüldözésben, a COVID járvány adta kihívásokkal való küzdelemben, valamint az energiabiztonság megteremtésében is támaszkodik az ország ezekre az űralapú infrastruktúrák által biztosított, költséghatékonyan rendelkezésre álló adatokra.

Az innovatív képzési program átfogó koordinációs munka eredményeképpen, tizenhét magyar egyetem közreműködésével jöhetett létre, és már most, az elindulás pillanatában nagyon jelentős a nemzetközi érdeklődés iránta. A programról a unispace.hu honlapon érhető el további információ. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerteágazó programjaival és kapcsolatrendszerével készséggel áll a terület iránt felhasználóként vagy vállalkozóként érdeklődő KKV-k, intézmények és más érdekeltek rendelkezésére.”

Forrás:
Sor került az UniSpace továbbképzési program első tanévnyitójára; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2022. szeptember 20.

Szakirodalom

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok szervezeti és vagyoni sajátosságai

„…Általánosságban kiemelendő, hogy a dolgozat egy speciális jogintézményt, a társasági jog és az állami vagyongazdálkodás metszetében elhelyezkedő ún. köztulajdonban álló gazdasági társaságokat vizsgálja, elődlegesen a rendelkezésre álló jogszabályi háttér, szakirodalmi források és bírósági döntések elemzésével. Tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek mind közgazdaságtani, mind közigazgatás-tudományi, mint pedig jogi szempontból számos, részletes kutatásra érdemes aspektussal rendelkeznek, szűkíteni indokolt a jogintézménnyel kapcsolatos kutatások fókuszát, annak érdekében, hogy a dolgozat az attól elvárt és indokolt részletességgel és mélységben tudja bemutatni a választott témát. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a disszertáció a köztulajdonban álló gazdasági társaságok két fő aspektusával, a szervezettel és a vagyoni sajátosságokkal foglalkozik részletesen, elsődlegesen jogi szempontból vizsgálva azokat. Annak érdekében, hogy érzékletessé váljon a vizsgált jogi személyek specialitása, a dolgozatban törekszünk a klasszikus, piaci jellegű gazdasági társaságokkal összehasonlítani a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat. Ez az összehasonlítás azonban nem terjed ki az értekezésben vizsgált minden egyes részkérdésre. Ennek több oka van, így többek között vannak az értekezésben olyan részkérdések, így például a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére irányadó rendelkezések vizsgálata, amelyeknek az összehasonlító vizsgálata nem kivitelezhető, mivel az adott jogintézmény csak kifejezetten egyes köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában értelmezhető…”

Forrás:
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok szervezeti és vagyoni sajátosságai; Lehoczki Zóra Zsófia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2022-X-04 14:30, helye: NKE Ludovika Főépület Zrínyi terem (1082 Budapest, Ludovika tér 2.) (PDF)

Törvények, rendeletek

1451/2022. (IX. 19.) Korm. határozat az állami tulajdonú cementgyár létrehozásához szükséges intézkedésekről

„ Kormány az építőipari alapanyag-ellátása biztosítása érdekében
1. egyetért azzal, hogy Magyarország területén állami tulajdonú cementgyár épüljön;

2. felhívja a technológiai és ipari minisztert, valamint az építési és beruházási minisztert, hogy gondoskodjanak az 1. pontban meghatározott cél elérése érdekében megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről, és annak eredményéről számoljanak be a Kormány részére;
Felelős: technológiai és ipari miniszter, építési és beruházási miniszter
Határidő: 2022. december 31.

3. felkéri a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökét, hogy működjön közre a 2. pont szerinti feladat végrehajtásában”

Forrás:
1451/2022. (IX. 19.) Korm. határozat az állami tulajdonú cementgyár létrehozásához szükséges intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 152. szám; 2022. szeptember 19.; 6279. o. (PDF)

Megszűnik öt, az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) alá tartozó cég

„…1. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A. §-a alapján
a) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (székhely: 1134 Budapest, Váci út 45.; cégjegyzékszám: 01-10-044180; adószáma: 11906522-2-41; főtevékenysége: út, autópálya építése),

b) az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1139 Budapest, Pap Károly utca 4–6.; cégjegyzékszám: 01-09-170224; adószáma: 24290188-2-41; főtevékenysége: üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás),

c) a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 9400 Sopron, Új utca 4.; cégjegyzékszám: 08-10-001916; adószáma: 25891108-2-08; főtevékenysége: épületépítési projekt szervezése),

d) a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.; cégjegyzékszám: 01-10-044336; adószáma: 12464780-2-42; főtevékenysége: mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás),

e) a BMSK Sport Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1–3.; cégjegyzékszám: 01-09-273409; adószáma: 23007266-2-42; főtevékenysége: sportlétesítmény működtetése)

által ellátott állami feladatokat az Építési és Beruházási Minisztérium részére kell átadni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt gazdasági társaságok által ellátott (1) bekezdés szerinti feladatok átvételének és a gazdasági társaságok megszűnésének időpontja 2023. január 1. napja.”

Forrás:
362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet az Építési és Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szerv általi átvételéről és a társaságok megszüntetéséről, az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 152. szám; 2022. szeptember 19.; 6209-6210. o. (PDF)

39. szám, 2022. szeptember 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

További információk

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Kiberbiztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek