Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A magyar igazságügyi reform jelentős előrelépés, de még nem elégséges
Tárgyszavak: Európai Bizottság, jogállamisági kondicionalitási mechanizmus, Jourová Vera, Magyarország, uniós források
Mindent felforgathat a nyílt forráskódú MI, a Google és az OpenAI egyaránt védtelen lehet?
Tárgyszavak: Google, Mesterséges Intelligencia (MI) — nagy nyelvi modellek, Mesterséges Intelligencia (MI) — nyílt forráskód, Mesterséges Intelligencia (MI) — üzleti modell, Meta, OpenAI
E-közmű konferencia: tapasztalatok és lehetőségek az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszerben
Tárgyszavak: adatpolitika, adatvagyon, digitális kormányzati szolgáltatások, e-közmű, Egységes Elektronikus Közmű-nyilvántartási Rendszer, közadatok, Lechner Tudásközpont, Magyarország, téradatok

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának megerősítése: az EU Tanácsának álláspontja
Tárgyszavak: Európai Unió Tanácsa, fogyasztóvédelem, zöld átállás

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A magyar igazságügyi reform jelentős előrelépés, de még nem elégséges

„Szerdán az Országgyűlés elfogadta azt az igazságügyi reformcsomagot, melynek elsődleges célja az európai uniós kohéziós források felszabadítása. Věra Jourová értékért és átláthatóságért felelős uniós biztos a csomag elfogadására úgy reflektált, hogy „Ez egy nagyon jó lépés, Magyarország megfelelően reagált”. A biztos a reformcsomag elfogadása mellett azt is egyértelművé tette, hogy ez a csomag csak négy mérföldkövet jelent abból a 27-ből, amelyet a tagállamok előírtak Magyarországnak az uniós forrásokhoz való hozzáférések érdekében.

Az Országgyűlés által szerdán elfogadott törvényt, két feltétel teljesülése után kezdi el értékelni az Európai Bizottság. Az első, hogy a magyar államfőnek szentesítenie kell, ezt követően a magyar kormánynak kérvényeznie kell a folyamatot. Ezen feltételek teljesülése után a Bizottságnak 90 napja áll rendelkezésre az új kérelem elbírálására. Amennyiben elfogadják a reformokat, a magyar kormány benyújthatja az első kifizetési kérelmeket, amiket aztán szintén értékelnek majd. Ezen többkörös egyeztetés sorozat miatt, ami hosszabb bírálati határidőkkel van teletűzdelve, legkorábban ősszel érkezhet Magyarországra felfüggesztett uniós forrás.

Ha a Bizottság pozitívan értékelné az igazságügyi reformcsomagot, akkor a 22 milliárd euróból mintegy 13 milliárd euró szabadulna fel, ha Brüsszel úgy dönt, hogy nem szab további technikai feltételeket a pénz folyósításához. Ezek főként a kohéziós politika célkitűzéseihez kapcsolódó szakpolitikai követelmények, amelyeket a magyar kormány a források felhasználásáról folytatott tárgyalások során elfogadott. Ezek közé tartozik, hogy naprakész hulladékgazdálkodási tervekkel vagy megfelelő közlekedési tervekkel kell rendelkezni ahhoz, hogy az EU támogatást nyújthasson a hulladékgazdálkodásra vagy a közlekedésre.

Azért nem a kohéziós források teljes összege szabadulna fel, mert megközelítőleg 9 milliárd euró befagyasztását más aggályok miatt eszközölte az EU. Körülbelül 6,3 milliárd eurót a rendszerszintű korrupciót tápláló folyamatos jogállamisági normasértések, valamint nagyjából további 2,5 milliárd eurót többek között az akadémiai szabadság megsértése, a melegek jogainak tiszteletben nem tartása és a migrációs törvények okán.

A magyar igazságügyi reform felszabadíthat 13 milliárd eurót a felfüggesztett 22 milliárdos kohéziós keretből, továbbá ezzel egyidőben, a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) hozzáféréséhez szükséges 27 szupermérföldkőből teljesít 4-et. Fontos továbbá kiemelni, hogy minden tagállamnak 16 „tematikus” feltételnek kell megfelelnie ahhoz, hogy a kohéziós finanszírozás teljes összegéhez hozzáférjen. A Bizottság friss statisztikája szerint Magyarországnak ezek közül 11 feltételt kell még teljesítenie.

Az uniós pénzek folyósításáig még többkörös egyeztetések várnak a magyar kormányra és az Európai Bizottságra. Jelentős előrelépésnek tekinthető a reform Magyarország részéről, ami nem oldja meg teljes mértékben a vitás kérdéseket, mégis új lendületet adhat a tárgyalásoknak.”

Forrás:
Magyar igazságügyi reform: előrelépés, de nem nyit meg minden kaput; EU Monitor; 2023. május 3.
Lásd még:
Igazságügyi reformcsomagot fogadott el a magyar kormány, de Vera Jourovának ez sem elég; Mandiner; 2023. május 4.
Európai Bizottság: az igazságügyi csomag nem elég ahhoz, hogy Magyarország uniós pénzt kapjon; Arató László; Euronews; 2023. május 3.
Uniós források: időcsapdába csúszott a kormány; Szabó Dániel; Portfolio.hu; 2023. május 4.
„Az Európai Bizottsággal kötött technikai megállapodás után szerdán megszavazta a parlament a kohéziós források nagyobbik részének felszabadítását lehetővé tevő igazságügyi reformcsomagot. A törvényt viszont még közel egy hónapig egyáltalán nem értékelik majd Brüsszelben, utána pedig egy maximum háromhónapos procedúra veszi kezdetét. Ez az időkeret abba az irányba mutat, hogy az ősz végére jöhetnek az uniós pénzek a Portfolio forrásai szerint. A helyreállítási alap pénzeinek lehívása még jobban kitolódhat.”
(Részletes elemzés.)

Mindent felforgathat a nyílt forráskódú MI, a Google és az OpenAI egyaránt védtelen lehet?

„A nagy nyelvi modellek (LLM – large language modell) világában a hangsúly sokáig az olyan cégek saját technológiáin volt, mint az OpenAI (GPT-3 és 4, ChatGPT stb.). Egyúttal a Google-től kezdve a Metán át a Microsoftig mindenki dollármilliárdokat öntött a saját LLM technológiája fejlesztésébe. Ami ebben az egész versengésben azonban alulértékelt maradt, az az tény, hogy a hobbisták, független kutatók és fejlesztők is komoly erőfeszítéseket tettek a nyílt forráskódú LLM-projektekbe. A Google egyik kutatójától kiszivárgott (névtelen, de nyilvánvalóan ellenőrzött) dokumentum szerint a Google nagyon aggódik amiatt, hogy a nyílt forráskódú LLM-ek fel fogják törölni a padlót mind a Google, mind az OpenAI saját erőfeszítéseivel szemben.

A dokumentum szerint, miután a nyílt forráskódú közösség kezébe került a kiszivárgott LLaMA alapmodell, motivált és nagy tudású egyének hozzáláttak, hogy a meglehetősen egyszerű modellt új szintre emeljék, ahol az elkezdhet versenyezni az OpenAI és a Google megoldásaival. A főbb újítások a skálázási kérdések, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek az LLM-ek sokkal kisebb teljesítményű rendszereken (például egy laptopon vagy akár okostelefonon) is működjenek.

Az LLM modelleknél is a decentralizált megoldásé lesz a jövő?

Fontos tényező itt az alacsony rangsorolású adaptáció (LoRa – Low-Rank adaptation), amely masszívan csökkenti a modell képzéséhez szükséges erőfeszítéseket és erőforrásokat. Végső soron, ahogyan ez a dokumentum megfogalmazza, a Google-nak és ezen belül az OpenAI-nak nincs olyan “titkos szósza”, amely jobbá tenné a saját technológiáját bármi másnál, amivel a szélesebb közösség elő tudna állni.

Megjegyzendő az is, hogy lényegében a Meta jött ki győztesen az LLM kiszivárgásából, mivel a közösség javította a Meta alapjait, lehetővé téve a Meta számára, hogy termékeiben hasznot húzzon ezekből a fejlesztésekből.

A borzalmas jóslat tehát az, hogy a Google, az OpenAI és mások saját LLM-jei végül nem lesznek relevánsak, mivel a nyílt forráskódú közösség finom, digitális porrá fogja őket taposni. Hogy ez valóban így lesz-e, azt még nem tudjuk, de a dolgok nem állnak jól a szabadalmaztatott LLM-ek számára.”

Forrás:
Megijedtek a Google-nél a nyílt forráskódú LLM megoldásoktól; BitcoinBázis.hu; 2023. május 7.
Lásd még:
Google „We Have No Moat, And Neither Does OpenAI”. Leaked Internal Google Document Claims Open Source AI Will Outcompete Google and OpenAI; Dylan Patel, Afzal Ahmad; SemiAnalysis; 2023. május 4.
(Ugyanitt olvasható a gyorsan kibontakozó események időrendi sora.)
Leaked Google document: “We Have No Moat, And Neither Does OpenAI”; Simon Willison’s Weblog; 2023. május 4.
A kiszivárgott levél azt írja, hogy „we have no moat”. A „moat” (azaz védősánc, védőárok) kifejezés használata erre utal: „A gazdasági árok, amelyet gyakran Warren Buffett befektetőnek tulajdonítanak, egy olyan kifejezés, amelyet a vállalat versenyelőnyének leírására használnak. Ahogy a várárok védi a várat, úgy segítenek bizonyos előnyök megvédeni a vállalatokat a versenytársaiktól.” Wikipédia
Economic Moat. Long-term competitive advantage that provides value for investors; CFI Education Inc.
Szerkesztői megjegyzés:
Ezek a mérnöki, fejlesztői világ hírei. Az üzlet adott esetben egészen más. Lásd az immár sok évtizedes, de be nem teljesülő jóslatot arról, hogy a Linux meghódítja az asztali számítógépek világát.

E-közmű konferencia: tapasztalatok és lehetőségek az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszerben

„Szakmai párbeszéd a KÖFOP projekt részeként megvalósult e-közműről.

Szakmai konferencián gyűltek össze az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer érintettjei a Lechner Tudásközpont szervezésében április 27-én, a Margitszigeten. A fórum résztvevői szakmai irányítói, szakági tervezői, fejlesztői és üzemeltetői, hatósági és közművezeték-üzemeltetői nézőpontból is áttekintették a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében megvalósult elektronikus közműnyilvántartási rendszer működési tapasztalatait és az előtte álló lehetőségeket.

A Lechner Tudásközpont szakmai konferenciát szervezett az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer felhasználói, irányítói, tervezői és a közművezeték-üzemeltetők számára április 27-én, Budapesten. Az eseményen a 2017. július 1-je óta működő, nemrégiben kibővült e-közmű eddigi működési tapasztalatait és kihívásait tekintették át, illetve feltérképezték a rendszer jövőbeli lehetőségeit. A plenáris előadások mellett kerekasztal-beszélgetés keretében is alkalom adódott a különböző nézőpontok tapasztalatainak meghallgatására, jövőbe mutató javaslatok megosztására.

A konferencia résztvevőit Dr. Farkas Gergely, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Építésügyi Igazgatási Főosztályának osztályvezetője köszöntötte. Az e-közmű létrejöttét a szakpolitikai irányítás szemszögéből bemutató prezentációjában megjegyezte, az e-közmű azért nevezhető sikeresnek, mert az új rendszer bevezetése után is igyekeztek a gyakorlatban megmutatkozó igények és szükségletek szerint jogalkotói, fejlesztői és üzemeltetői oldalon is módosítani, javítani a rendszert. Dr. Farkas Gergely köszönetet mondott a mérnöktársadalomnak, a felügyeleti hatóságoknak, a közművezeték-üzemeltetőknek és a Lechner Tudásközpontnak is az eddigi kooperatív hozzáállásért.

A Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóság vezetője, Dr. Sik András bemutatta a Lechner Tudásközpont tevékenységét, beszélt a közmű-elektronizáció kezdeteiről, valamint az e-közmű fejlesztése során megvalósított technológiai innovációról és szakmai tudásról. Bemutatta, mennyit fejlődött a rendszer online webes felülete az indulás óta, és rámutatott, hogy a 2019-ben Minőségi Innováicó-díjat nyert szolgáltatás valóban példaértékű, hiszen még Európában is ritka, hogy egy ország teljes közműhálózata egy helyen megtekinthető.
Dr. Sik András előadása

A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projektet Juhász Géza, a Lechner Tudásközpont Térségi és Téradat Főosztályának vezetője, a projekt szakmai vezetője mutatta be. A 2023 júniusának végén záruló uniós projekt keretében 11 szakrendszer készült el, melyek csak részben vagy egyáltalán nem elektronizált folyamatokat helyeztek teljes mértékben digitális alapokra és amelyekhez számos téradatbázist alakítottak ki. A magyar építésügy digitalizációját célzó 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt eredménye nem csak a majdnem tucatnyi szakrendszer, hanem az ezek kapcsolódását lehetővé tévő közös keretrendszer is, amelynek segítségével az alkalmazások adatbázisai képesek az egymás közötti kommunikációra – fejtette ki Juhász Géza. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében megvalósult e-közmű a közműegyeztetési folyamat korábbi átlagosan 30 napos átfutási idejét 17 napra csökkentette és a – szintén e projekt keretében fejlesztett – Nemzeti Térinformatikai Alaptérképre helyezett közműtérképnek, valamint a tetszőlegesen ki-be kapcsolható ingatlan-nyilvántartási információkat tartalmazó rétegeknek köszönhetően nagy népszerűségre tett szert nem csak a szakmai felhasználók, de az építkezők és az ingatlanvásárlás előtt állók körében is.
Juhász Géza előadása

Az e-közmű online felülete már hat éve biztosítja a közművezetékek adataihoz való elektronikus hozzáférést a felhasználók számára a közművezeték-üzemeltetők nyilvántartásaiban található adatok megjelenítésével – mondta el Gyertyánági András az e-közmű product ownere. A rendszer támogatja az egykapus elektronikus közműegyeztetési folyamatot és információt szolgáltat az építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervek számára eljárásaik során végzett feladataikhoz. Felületén online lebonyolítható a teljes közműegyeztetési folyamat, beleértve az integrált elektronikai fizetést is. Az igen összetett igények kiszolgálásához azonban időről időre kihívásokkal, esetenként nehézségekkel kellett szembe néznie az agilis módszertan szerint dolgozó fejlesztői és üzemeltetői csapatnak. Már az elektronikus közműegyeztetési folyamat 2017-es bevezetésénél tudták, hogy a tapasztalatokhoz hozzá kell majd csiszolni a jogszabályokat és a fejlesztéseknek is igazodniuk kell a gyakorlathoz. A felhasználói csoportok, tehát az építtetők, a tervezők, a közművezeték-üzemeltetők, a felügyeleti hatóságok, az építésfelügyelet nem mind ugyanazt a felületet használják, és igényeik sem ugyanazok, így a különböző csoportoktól érkező jelzések alapján a különböző felületeken számos fejlesztést hajtottak végre és a rendszer szabályozási környezetét is felülvizsgálták. A rendszer működésének egyik záloga a felhasználói csoportok konstruktív hozzáállása és a folyamatos párbeszéd a felek között, amelyre a Lechner Tudásközpont mindig nyitott – mondta Gyertyánági András.
Gyertyánági András előadása

Mit ad az e-közmű?

Az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer alapjait már 2013-ban kormányrendelet fektette le. A közmű-engedélyezési folyamat lényege, hogy aki építkezik – legyen az vállalkozás, vagy magánszemély –, a megfelelő szabályok betartása mellett tervezőjén keresztül engedélyt kapjon, hogy az épülő ingatlanba gázt, távhőt, vizet, áramot, csatornát, hírközlési szolgáltatásokat, tehát a közműveket bevezettethesse. Az új, elektronikus közműnyilvántartási rendszer egy helyre terelte a korábban közművenként új és új ágra bomló folyamatot, egyetlen központi rendszert hozva létre, ahol a felhasználó egy helyen kérelmez és egy helyen kapja meg az eredményt a közmű-üzemeltetők által szolgáltatott téradatok alapján. Az e-közmű rendszer két fő részből áll, a tájékoztató és a közműegyeztető rendszerből, ez utóbbinak része a közműnyilatkozat modul és a tervezéstámogató modul. A rendszer szereplői a közművezeték üzemeltetők, szakági tervezők, állampolgárok, felügyeleti hatóságok és a rendszert üzemeltető Lechner Tudásközpont.

Dr. Karl Károly, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgató-helyettese a felügyeleti hatóság képviselőjeként az elektronikus hírközlés szabályozási kereteiről, a hatóság szerepéről és feladatairól, valamint a nyilvántartást érintő terveiről beszélt. Az e-közmű kezdeteiről szólva megjegyezte, a folyamat résztvevői akkor még nem beszéltek egy nyelvet, tehát egy közös, mindenki számára érthető nyelv létrehozására is szükség volt. A hírközlés ugyanis olyan sajátos közszolgáltatási ágazat, amelyben 625 nyilvános szolgáltatásnyújtó van, igen eltérő szolgáltatástípusokkal, területi jelenléttel, piaci erővel, alkalmazott technológiával és szolgáltatás-típussal. Innen nézve érthető, miért volt szüksége arra, hogy az NMHH felügyeleti hatóságként tudjon fellépni, így tudta adatszolgáltatásra kötelezni az illetékességi körébe tartozó és eleinte húzódozó, vagy nem túl aktív közművezeték-üzemeltetőket, élve ellenőrzési, kötelezési és bírságolási lehetőségével.
Dr. Karl Károly előadása

A konferencia délutáni szekciójában a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) e-közmű munkacsoportjának vezetője, Németh Gábor, a tervezők oldaláról közelítve mutatta be az elektronizált közműegyeztetés bevezetése óta eltelt időszakot. A kezdetekkor a változásra reagálva a kamara elkezdte összegyűjteni a mérnökök, szakági tervezők észrevételeit és létrehozták az e-közmű munkacsoportot. Tájékoztató fórumokat szerveztek országszerte a kamarai tagság informálására a Lechner Tudásközponttal együttműködve, majd javaslataikkal segítették az adatszolgáltatás evolúcióját. A kezdeti nehézségek után is folyamatosan támogatták észrevételeikkel a szolgáltatás fejlődését a közműegyeztetési folyamat zökkenőmentes, hatékony működéséért. Kiemelte, az e-közmű működésének alapfeltétele a szolgáltatók, a mérnökök és a megbízók együttműködése, valamint a naprakész, pontos adatbázis megteremtése, a jogszabályi környezet és a rendszer folyamatos fejlesztése.
Németh Gábor előadása

Közművezeték-üzemeltetői tapasztalatokat Henter János, Inventory Chapter Lead, a Magyar Telekom Nyrt. munkatársa mutatta be. Henter János arról számolt be, hogyan készült fel a Magyar Telekom az új, elektronikus közműegyeztetési folyamat bevezetésére és mit kellett átalakítaniuk, megváltoztatniuk az új felállásban a harmonikus működési struktúra kialakításához. A korábbi 18 országos közműegyeztetési helyszínt fokozatosan megszüntették és online egyeztetést vezettek be. Informatikai fejlesztésekre is szükség volt az e-közmű részére napi frissítésű adatszolgáltatás kialakítására. Mivel a napi közműegyeztetési kérelmek száma a Magyar Telekomnál nagyon magas, az adatok digitális elérhetősége lehetővé tette az ügyszámok egyenletes elosztását a vállalaton belül. Így az e-közmű bevezetése az illetékességükbe tartozó közművezetékekre vonatkozóan hatékonyabb és gyorsabb ügyintézést tett lehetővé és nagy segítséget nyújt a rongálások felderítésében is.
Henter János előadása

Az eseményt záró kerekasztal-beszélgetésen Gyertyánági András moderálásával Dr. Farkas Gergely, Dr. Karl Károly, Németh Gábor és Henter János reflektáltak a konferencia résztvevőinek a rendszer működésére, e-közigazgatásban betöltött szerepére, technológiai fejlesztésére, továbbá a problémák orvoslására vonatkozó kérdéseire és javaslataira.

A megújult e-közmű rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készült el.”

Forrás:
E-közmű konferencia: tapasztalatok és lehetőségek az elektronikus közmű-nyilvántartási rendszerben; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2023. május 3.

Közigazgatás, politika, jog

Johannes Hahn, uniós költségvetési biztos, budapesti látogatása

„Kedden Budapestre látogatott az Európai Bizottság költségvetési biztosa, Johannes Hahn, aki Orbán Viktor miniszterelnökkel, Varga Mihály pénzügyminiszterrel, Varga Judit igazságügyi miniszterrel és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is találkozott.

A biztos áprilisban látogatást tett Rómában, Berlinben és Párizsban is, és számos további fővárost is felkeres szakmai egyeztetés céljából a többéves pénzügyi keret (MFF) félidei felülvizsgálatáról.

Magyarországon azonban a fejlesztési és a helyreállítási alap forrásairól, illetve a közalapítványi struktúrával rendelkező egyetemek pályázási lehetőségeiről is tárgyalt. Az osztrák biztos múlt héten ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy nem érti, a magyar kormány miért nem hozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek a zárolt uniós támogatások felszabadításához lennének szükségesek.

Varga Judit a keddi találkozó után kifejtette, hogy magyar részről hisz az egymás megértésén alapuló, konstruktív párbeszédben és fontosnak tartja a felelős gazdálkodást. Navracsics Tibor közösségi média bejegyzésében tájékoztatott, hogy előremutató tárgyalást folytattak Johannes Hahnnal, míg az Európai Bizottsággal való vitás kérdések tisztázása ütemezetten halad előre.

Varga Mihály találkozóját követően kifejtette, hogy az Európai Bizottságnak még jelentős összegeket tart vissza Magyarországtól, ami negatív hatással van a magyar gazdaság teljesítményére is. A helyreállítási források visszatartásának feloldása mellett Magyarország határozott választ vár arra is, hogy a Bizottság miként kívánja támogatni a schengeni határokat védő tagállamokat az egyre növekvő migrációs terhek finanszírozásában. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) több kezdeti ígéretet nem váltott be, öt tagállam eddig nem részesült pénzügyi támogatásban, a késedelmes folyósítás pedig Európa versenyképességére is káros hatással van. A pénzügyminiszter közölte: a magyar költségvetés a válságok közepette, a veszélyes nemzetközi környezetben is helytállt, illetve felhívta az uniós biztos figyelmét arra, hogy Magyarország történelmének legnagyobb humanitárius segélyakciójával támogatja az orosz-ukrán háború áldozatait, az eddig segítségnyújtásra fordított összeg meghaladja a 40 milliárd forintot.”

Forrás:
Költségvetési biztos budapesti látogatása; EU-Monitor; 2023. május 2.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működése kiegészül egy innovációs ügynökségi tevékenységgel

„A Neumann János Program a magyar tudomány, a magyar innováció új stratégiai programja – mondta el Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, aki szerdán a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában beszélt az új programról.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a program névadója a 120 éve született Neumann János, a 20. század matematikai géniusza, aki része volt annak a „csatársornak” Teller Ede, Szilárd Leó és Kármán Tódor mellett, akiket „marslakóknak” neveztek Amerikában. Kiemelte, hogy az elmúlt években sok előrelépés történt a magyar kutatás területén, de azt szeretnék, hogy a munkaalapú társadalom mellet tudásalapú, erős hazai hozzáadott értéket termelő gazdasága legyen az országnak. Ehhez pedig innováció, magyar kreativitás és jövőképesség kell. „Célul tűztük ki, hogy 2030-ra Európában a legjobb tíz európai innovátor ország közé tartozzon Magyarország a jelenlegi 21-ik helyett.” – mondta. Három területet jelölt meg, ahol előrelépés kell, hogy elérjük ezt a kitűzött célt. Több kutató-fejlesztő kell – hangsúlyozta, rámutatva, hogy számuk 2010-hez képest már a duplájára nőtt, most egymillió lakosra 6000 kutató-fejlesztő jut, de 2030-ra 9000-re szeretnék növelni a számukat. Szükség lesz még több szabadalomra is, 2030-ra a jelenlegi szám megduplázását kellene elérni – tette hozzá.
A Neumann János Program része a nemzeti kutatói hálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) megerősítése, amely 18 kutatóközpontot foglal magába 2500 kutatóval. A cél a nemzetköziesítés – hangsúlyozta, kiemelve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök éppen kedden nevezte ki az ELKH élére Gulyás Balázs nemzetközi hírű neurobiológus kutatót, aki korábban dolgozott már Szingapúrban és Svédországban is. Kiemelte még, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működése kiegészül egy innovációs ügynökségi tevékenységgel. Az lesz a célja, hogy a jó ötletek minél hamarabb piacra jussanak – hangsúlyozta. Erősítenek a doktori képzésben is, ami azt jelenti, hogy szabadalomért is doktori cím adható. Hozzátette, hogy a kisvállalkozások ösztönzése érdekében csökkentik a szabadalmi díjak árát.
Hankó Balázs az M1 aktuális csatornán a témával kapcsolatban azt is elmondta, céljuk, hogy az innovatív vállalkozásokat összekapcsolják az egyetemek kutatói tevékenységével is. Az a jó innováció, tette hozzá, amely a mindennapi élet gyakorlati kihívásaira ad megoldást.”

Forrás:
Hankó Balázs: a Neumann János Program a magyar tudomány, a magyar innováció új stratégiai programja; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. május 3.

Első helyezést ért el a „Hosszúlétra” önkormányzati szemlélet pályázata

„Ipolytölgyes Község Önkormányzata első helyezést ért el „Hosszúlétra” önkormányzati szemlélet című pályázatával a nemzetközi zsűri által kiválasztott SozialMarie társadalmi innovációk versenyében. A TÖOSZ Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program pályázatán 2021-ben szintén első helyezést elért program megálmodója, Radnai Bertalan május 1-jén, Bécsben vehette át az elismerést.

Mint a SozialMarie internetes oldalán olvasható: a díj idei első helyezettje a magyarországi Hosszúlétra önkormányzati szemlélet projekt. A projekt a magántulajdon helyett a szolidaritáson és fenntarthatóságon alapuló helyi gazdaságot erősíti. Ipolytölgyesen, egy Pest megyei faluban kevés az elérhető szolgáltatás. A helyzet javítása érdekében a polgármester elindította a „Hosszúlétra” programot a helyi lakosok számára elérhető közösségi alapú szolgáltatásokkal. A helyi önkormányzat ingyenesen és kisebb hozzájárulás ellenében kölcsönöz eszközöket a gazdálkodáshoz, a takarításhoz, az ápoláshoz vagy épp a kertészkedéshez. Ezeket az eszközöket a legtöbb embernek túl drága vagy lehetetlen lenne beszerezni. Az eszközök megosztásával nemcsak pénzt lehet megtakarítani, hanem környezetvédelmi szempontból is hasznos. A megközelítés bárhol könnyen adaptálható – néhány szolgáltatással lehet kezdeni, és idővel több eszközre is ki lehet terjeszteni. A Hosszúlétra jó példa a megosztáson alapuló gazdaság pozitív hatásaira.”

Forrás:
Első helyezést ért el „Hosszúlétra” önkormányzati szemlélet; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2023. május 3.
„Hosszúlétra” önkormányzati szemlélet; SozialMarie; 2023
„Hosszúlétra” közösségi eszközkölcsönző; Ipolytölgyes Önkormányzat

Európai Unió

A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának megerősítése: az EU Tanácsának álláspontja

„A Tanács a mai napon elfogadta álláspontját („tárgyalási megbízását”) a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának megerősítését célzó irányelvjavaslatra vonatkozóan, amelynek célja, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv és a fogyasztói jogokról szóló irányelv módosításával erősítse a fogyasztói jogokat. A Tanács álláspontja megerősíti a fogyasztói jogokat, betiltja a környezetbarát jellegre vonatkozó általános állításokat, valamint olyan európai uniós harmonizált grafikai formátumot vezet be, amely segíti a fogyasztókat abban, hogy felismerjék a tartósságra vonatkozó kereskedelmi garanciákat.

„A zöld átállás kollektív erőfeszítés, és a fogyasztók magatartásának kiemelkedő szerepe lesz e tekintetben. Biztosítani kívánjuk, hogy e szerep betöltéséhez a fogyasztók megbízható információkkal rendelkezzenek, védelmet élvezzenek a megtévesztő reklámokkal szemben, és egyszerűbb újrahasznosítási vagy javítási lehetőségek álljanak rendelkezésükre.” – Erik Slottner, svéd közigazgatási miniszter

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelem

Bár sok fogyasztó hozzá kíván járulni a körforgásos gazdasághoz azáltal, hogy fenntartható termékeket vásárol, gyakran szembesülnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, így például a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő állításokkal, vagy olyan termékekkel, amelyek a vártnál korábban elromlanak, vagy amelyeknek túl bonyolult vagy túl drága a javításuk. E problémák kezelése érdekében a Tanács álláspontja megerősíti a fogyasztók tájékoztatáshoz való jogát, lehetővé téve ezáltal, hogy aktív résztvevői legyenek a zöld átállásnak.

A jóváhagyott tárgyalási megbízásban a Tanács javaslatot tesz a környezetbarát jellegre vonatkozó olyan általános állítások betiltására, mint például a „környezetbarát”, a „zöld”, vagy a „klímasemleges”. A gyártók a továbbiakban nem reklámozhatják termékeiket, előállítási folyamataikat vagy vállalkozásaikat ilyen általános jelzőkkel, amennyiben ezek az állítások nem támaszthatók alá egy nyilvánosan hozzáférhető tanúsítási rendszer révén.

A termékek jobb összehasonlíthatóságának lehetővé tétele és a fogyasztók világosabb tájékoztatása érdekében a jövőben csupán a hivatalos tanúsítási rendszeren alapuló vagy tanúsító védjegyként bejegyzett, illetve hatóságok által létrehozott fenntarthatósági megjelölések lesznek engedélyezve.

Ezek az intézkedések a termék tartósságával és javíthatóságával kapcsolatos információkhoz, vagy a kereskedők által az eladásra szánt termékeik fenntarthatóságának összehasonlítására használt módszerekhez kapcsolódnak.

A Bizottság javaslata kibővíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv mellékletét, amely a minden körülmények között tiltott kereskedelmi gyakorlatokat sorolja fel (ez az ún. feketelista).

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül az, ha a kereskedők nem tájékoztatják a fogyasztókat arról, hogy egy áru korlátozott élettartammal, vagy a tartósságának korlátozása érdekében bevezetett tulajdonsággal rendelkezik. A fogyasztókat arra is figyelmeztetni kell, ha az árut úgy tervezték, hogy az ne legyen kompatibilis a harmadik fél gyártók által biztosított fogyóeszközökkel, tartalék alkatrészekkel vagy tartozékokkal. Az áruk javíthatóságának feltüntetése is tilos lesz, amennyiben az áru javítása nem lehetséges.

A fogyasztói jogok érvényesítése

A fogyasztói jogokról szóló irányelv módosításaiban a Bizottság javaslata a gyártók által alkalmazandó, a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást vezet be. Ez a gyártó arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy az áru meghatározott ideig fenntart bizonyos funkciókat, illetve teljesítményeket. A Tanács egy olyan harmonizált grafikai formátum létrehozását javasolja, amely egyértelműen tájékoztatja a fogyasztókat az egyes áruk tartósságára vonatkozó ilyen garanciákról. Ez egy olyan egységes vizuális logó formájában valósul majd meg, amely alapján a belső piac fogyasztói azonosítani tudják az e garanciák hatálya alá tartozó árukat.

A kompromisszumos szöveg arra is kötelezi a kereskedőket, hogy a digitális elemeket tartalmazó termékek esetében biztosítsák a tájékoztatáshoz való jogot. Például a szoftverfrissítéseket biztosító termékek esetében a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy mennyi ideig élvezhetik e frissítések előnyeit.

Átültetés

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő idejük legyen a jogszabályi változások átültetésére, a tanácsi álláspont 18 hónapról 24 hónapra hosszabbítja meg az átültetési időszakot.

A következő lépések

A mai napon elfogadott Coreper-megbízás hivatalossá teszi a Tanács tárgyalási álláspontját. Megbízatást képez a Tanács elnöksége számára arra, hogy tárgyalásokat folytasson az Európai Parlamenttel, amelyek akkor kezdődhetnek meg, amikor az utóbbi is elfogadta álláspontját.

Háttér

A Bizottság 2022. március 30-án irányelvjavaslatot nyújtott be a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának megerősítéséről. A javaslat a Bizottság 2020. évi új fogyasztóügyi stratégiájában és a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2020-as cselekvési tervében szereplő kezdeményezések egyike, és az európai zöld megállapodás keretébe illeszkedik. Egy négy javaslatból álló csomag része, amelynek a többi elemét a környezettudatos tervezéséről szóló rendeletjavaslat, valamint a környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló irányelvjavaslat és a javításhoz való jogról szóló irányelvjavaslat képezi.

A Tanács tárgyalási megbízása (a dokumentum később lesz elérhető)

A Bizottság javaslata, 2022. március 30.

”

Forrás:
A fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának megerősítése: a Tanács elfogadta álláspontját; Európai Unió Tanácsa; 2023. május 3.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Szakmai konferencia a megújult TEIR-ről (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer)

„Felhasználók, adatgazdák, üzemeltetők találkoztak

Konferencián beszélték meg tapasztalataikat a 2022 augusztusában megújult Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, azaz a TEIR felhasználói, adatgazdái, fejlesztői és üzemeltetői május 3-án, Budapesten. A Lechner Tudásközpont által szervezett eseményen a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében teljeskörűen megújított téradat-kincsestárról tájékozódhattak elméleti és gyakorlati oldalról is a résztvevők.

A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében 2022 augusztusában megújult az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, a TEIR. A társadalmi, gazdasági és környezeti téradatokat egyaránt megjelenítő rendszer üzemeltetője és fejlesztője, a Lechner Tudásközpont május 3-án konferenciára hívta össze a szakpolitikai irányítás képviselőit, a felhasználókat és az adatgazdákat, hogy széles körben is bemutathassák az új TEIR funkcióit és megbeszélhessék az elmúlt időszak tapasztalatait.

Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár nyitóbeszédében a 25 éves múltra visszatekintő TEIR új felületéről szólva elmondta, hogy nagy szükség van objektív és indikátorokra alapozott területfejlesztésre, melyhez a Lechner falai között képződött tudás hasznos hozzájárulást jelent. A területi folyamatokra érzékenyebb ágazati politika kialakításához elengedhetetlen, hogy a területfejlesztés alapegysége az ember legyen. Ennek szellemében kívánják megújítani az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), amely az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva határozza meg hosszú távú jövőképünket. A fejlesztéspolitika előtt álló célok eléréséhez a települési szintű adatokat megjelenítő TEIR is hozzájárul, a konferencia pedig egyfajta méltatása is az eddigi közös munkának – mondta Mayer Gábor.

A Lechner Tudásközpont ügyvezetője, Földváry Gábor megköszönte a TEIR megújításával kapcsolatban tett döntéshozói és fejlesztői erőfeszítéseket, valamint kiemelte, hogy az elmúlt 25 évben felhalmozódott téradatmennyiség és az átlátható felület mennyire meggyorsítja, megkönnyíti a tervezőasztalokon, az önkormányzatoknál és a minisztériumokban folyó munkát. Az új, interaktív online felület ugyanis összehangolt alkalmazásokkal, korszerűbb szolgáltatásokkal, felhasználóbarát felülettel, újrastrukturált adatbázissal, valamint bővülő adattartalommal támogatja a köz- és magánszféra területi tervezéssel, elemzéssel és értékeléssel foglalkozó szereplőit.

A TEIR megújítását lehetővé tévő 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása elnevezésű KÖFOP projekt moduljait Juhász Géza, a Lechner Tudásközpont Térségi és Téradat Főosztályának vezetője, a projekt szakmai vezetője mutatta be. Az európai uniós finanszírozású projekt keretében 11 olyan szakrendszer készült el, melyek hozzájárultak az elektronikus közigazgatás fejlődéséhez azzal, hogy digitális alapokra helyeztek számos csak részben vagy egyáltalán nem elektronizált folyamatot, valamint több adatbázist is létrehoztak. A 2023 júniusának végén záruló projekt eredménytermékeinek nagyrésze regisztráció nélkül, térítésmentesen érhető el – emelte ki Juhász Géza.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer múltját, továbbfejlesztésének folyamatát és eredményeit Dr. Nagy András, térinformatikai vezető szakértő mutatta be a résztvevőknek. A hosszú idősoros, területi folyamatok vizsgálatára alkalmas rendszert életre hívó jogszabály 1996-ban jelent meg, melynek eredményeképpen a térinformatikai alkalmazás 1998-ban indult el élesben. Dr. Nagy András a települési szintű adatokat tartalmazó, előre elkészített tablókat is kínáló és saját indikátorok beállítására is használható TEIR-t fényképezőgéphez hasonlította, amely nem manipulált – tehát tárgyilagos vizsgálatra lehetőséget adó – helyzetképet készít a felhasználó igénye szerint automatikusan vagy saját beállítások alapján. Az idő előrehaladtával a TEIR felülete és struktúrája is megújításra szorult, a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt pedig lehetőséget adott az adatbázis-korszerűsítésre, alkalmazásfejlesztésre, illetve a felhasználói felület frissítésére, a már megismert hatalmas adattartalom és a felhasználók által kedvelt alkalmazások megtartása mellett. A www.teir.hu oldalról elérhető rendszer legtöbb funkciója bejelentkezés nélkül használható. Bejelentkezésre csupán az adatok letöltése, saját beállítások érvényesítése, illetve értesítések igénylése esetén van szükség. A megújított TEIR-t bárki teljeskörűen és ingyenesen, azonos feltételekkel használhatja. Délelőtti elméleti előadása után Dr. Nagy András a délutáni szekcióban gyakorlati példákon keresztül is bemutatta a TEIR felületét és használatának lehetőségeit, majd a szakmai közönség munka közben jelentkező kérdéseire válaszolt.

Márton Zoltán, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság osztályvezetője előadásában bemutatta a folyamatot, melynek során a települési önkormányzatok öt évente kötelezően elkészítik és kétévente felülvizsgálják Helyi Esélyegyenlőségi Programjukat, a HEP-et. Az ehhez szükséges adatokat jogszabály alapján a TEIR biztosítja, így évtizedes együttműködés alakult ki a programok készítését támogató Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság és a térinformatikai rendszer üzemeltetői között, javaslataikkal, kéréseikkel bátran fordulhatnak egymáshoz – mondta el Márton Zoltán. A TEIR a tárgyilagos elemzést szolgálja, amelyre a hátrányos helyzetű térségek felmérésénél szükség van. A HEP elkészítésén dolgozó önkormányzati referensek mind részt vesznek egy felkészítő képzésen, melynek során megismerkednek a TEIR-rel, abba regisztrálnak. Ahhoz, hogy semmilyen probléma ne tudjon láthatatlan maradni a HEP-hez 137 mutatóból álló idősoros elemzést kell készíteni 3154 településre, valamint 23 fővárosi kerültre, amely többtízezer népességi, oktatási, gyermekjóléti, egészségügyi és szociális adatot jelent, melyek mind rendelkezésre állnak a rendszerben és amelyek diagramos és térképes formában érthetővé és kézzelfoghatóvá tesznek gazdasági és társadalmi összefüggéseket.

A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter szakpolitikai irányításával több mint két évtizede működő TEIR társadalmi, gazdasági és környezeti téradatokat megjelenítő felülete csaknem 20 különböző adatkezelő szervezettől (KSH, MÁK, NAV stb.) kap rendszeresen adatokat, félszáz témakörben. A Központi Statisztikai Hivatal, mint a legnagyobb adatgazda a kezdetektől gyarapítja a TEIR adatbankját, évente települési és megyei szintű adatok százaival vagy éppen népszámlálások eredménysorával gazdagítva azt – mondta el Bóday Pál főosztályvezető a KSH területi adatbázisairól, az azokat érintő újdonságokról szóló előadásában. A KSH területi adatbázisa a T-STAR a lehető legmélyebb területi részletezettségben, több mint 1000 mutatóval, témakörönként csoportosítva biztosít települési szintű éves adatokat. A területi adatokat a KSH nem csak adatbázisban publikálja, a felhasználók számára több formátumban: adattáblákban, kiadványokban és infografikákban is szolgáltatja azokat.

A TEIR üzemeltetésének és fejlesztésének szakpolitikai irányítását a Miniszterelnökség részeként a területfejlesztési miniszter munkaszervezetéhez tartozó Területfejlesztési Tervezési és Támogatási Főosztály vezetője, Dr. Czene Zsolt és Majorné Vén Mariann osztályvezető a közeljövő területfejlesztési feladatairól tartott beszámolójukban elmondták, hogy a TEIR megújítása során a kapcsolódó kormányrendelet aktualizálása is megtörtént. Az újítások ezzel nem fejeződnek be, a közeljövő feladatai közé tartozik a területfejlesztés és az OFTK megújítása is – ahogyan arról Mayer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár is beszámolt nyitóbeszédében. A hatékonyabb, korszerű, koordinált és integrált területi munkához kapcsolódó szakmai feladatok között ott lesz a területfejlesztés beavatkozási célterületeinek tervezése, programozása, a képzési rendszerek megújítása és a képzés, valamint a gyakorlati felhasználás közötti kapcsolat erősítése is – mondta el Dr. Czene Zsolt. Majorné Vén Mariann a területfejlesztés digitalizációjának pozitívumait emelte ki. Az adatok megjelenítése azért is fontos, mert azonnal nyilvánvalóvá tesz összefüggéseket a döntéshozók, vagy az elemzést készítők számára, tényalapú helyzetképet mutatva a területi folyamatokról.

A megújult TEIR, azaz Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készült el.”

Forrás:
Szakmai konferencia a megújult TEIR-ről; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2023. május 5.

Digitalizációról – a közigazgatáson innen és túl

„Az információtechnológia fejlődésével egyre összetettebbé válnak a közigazgatással szemben támasztott igények, és napjainkra már lényegesen túlmutatnak a belső munkafolyamatok számítógépekkel történő végzésén. Folyamatosan bővül az elektronikusan intézhető ügyek köre, ehhez illeszkedve szükséges a lakosság digitális ügyintézési kompetenciáinak fejlesztése is.

A digitális megoldások eredményes alkalmazása mára közös társadalmi érdekké, a gazdasági versenyképesség alapfeltételévé vált. A járvány fokozta a digitalizáció jelentőségét, a legkorszerűbb infokommunikációs technológiák sikeres integrálása iránti igényt. Az elmúlt évtizedek információtechnológiai fejlődésével párhuzamosan a közigazgatás is fokozatosan digitalizálódik, az innovatív megoldások jövőképe a Nemzeti Digitalizációs Stratégia negyedik pilléreként, a digitális állammal kapcsolatosan megfogalmazott célokhoz, illetve az unió 2030-ig meghirdetett Digitális Iránytű (A digitális évtizedhez vezető út) szakpolitikai programjához illeszkedik.

A gépi adatfeldolgozás széles körű alkalmazása a közigazgatásban eleinte még csak statisztikai célokra történt. Ez kezdetben elektromechanikus gépek használatát jelentette, amelyek közül a Hollerith-féle lyukkártyás gépeket Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) már az 1930-as népszámlálási adatok feldolgozásában is használta. Az 1970-es években a KSH számítóközpontjában nagy kapacitású elektronikus számítógép dolgozta fel az adatokat, a statisztikai infrastruktúra pedig folyamatosan bővült, mára már természetes az interneten fellelhető adatok statisztikai célú hasznosítása vagy gépi tanulásos megoldások alkalmazása az adatfeldolgozásban.

Az 1970-es évektől kezdődően a számítástechnika hazai elterjedésében és a képzés területén is kulcsszerep jutott a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az 1980-as években pedig az alkalmazások fejlesztésének ágazati irányítása és az államigazgatási tevékenységek korszerűsítési programjának kidolgozása is a KSH feladata volt.

A Központi Statisztikai Hivatal a digitalizáció kihívásaira folyamatosan innovatív válaszokat adott az elmúlt évek során, mind az adatok gyűjtése és kezelése, mind a statisztikai adatokhoz való hozzáférés biztosítása tekintetében.

A hazai közigazgatási intézmények számítógép-ellátottsága és internetelérési lehetősége hosszabb ideje teljes körű, bár eleinte a feladatok és folyamatok szűkebb körének elektronikus eszközökkel történő ellátására volt lehetőség. Az információtechnológia fejlődésével azonban egyre összetettebbé válnak a közigazgatással szemben támasztott igények, és napjainkra már lényegesen túlmutatnak a belső munkafolyamatok számítógépekkel történő végzésén. Saját honlapja például 2011-ben még csak a hivatalok 58 százalékának volt, mára viszont már mindegyik állami intézmény rendelkezik önálló weboldallal, és közel háromnegyedük a közösségi média felületeit is igénybe veszi. A jogszabályi környezet 2005-től elektronikus formában is lehetővé teszi egyre több közigazgatási eljárás lefolytatását, illetve egyes közszolgáltatások nyújtását, így ma már a hivatalok honlapjain megjelenő információk mellett folyamatosan bővül az elektronikusan intézhető ügyek köre, és egyre fejlettebb, összetettebb szolgáltatásokat nyújtó alkalmazások érhetők el.

Mindezekhez illeszkedve szükséges a lakosság digitális ügyintézési kompetenciáinak fejlesztése is. 2022-ben az internetezők 81 százaléka használta az e-kormányzati szolgáltatásokat, 77 százalékuk töltött le űrlapot, és a magánszemélyek által online benyújtott adóbevallások aránya 20 százalékot, az adóhatóság és a munkáltatók általi beadásokkal kiegészítve 55 százalékot tett ki.

A digitalizáció terjedésével óriási közadatvagyon halmozódik fel, amelynek közcélú hasznosítása és újrahasznosítása napjaink egyik fontos kihívása.

A közadatvagyon feltérképezése, hasznosítása, újrahasznosítása, vagyis az adatkormányzás, az adatgazdálkodás és az adatmenedzsment egyre fontosabb az adatvezérelt társadalmakban. Az adatokra már nemcsak mint a döntéselőkészítés eszközeire, hanem erőforrásként tekintünk. Bár az adatok értéke általánosságban véve nehezen számszerűsíthető, a nemzeti adatvagyon a gazdasági, üzleti értéken túl kiemelt jelentőségű stratégiai értékkel bír, az ahhoz való hozzáférés gazdasági és stratégiai hasznot, illetve előnyt jelent. Az adatnak mint stratégiai értéknek a kezelése és az ezzel kapcsolatos döntések összessége visszavezet az adatkormányzás kérdéséhez.

Az adatkormányzás, adatgazdálkodás, adatmenedzsment kérdése a nemzeti statisztikai hivatalokat is újabb kihívások elé állítja világszerte. Ezek az intézmények alaptevékenységként jellemzően évszázados múlttal és gyakorlattal rendelkeznek az adatok előállításában, kezelésében, feldolgozásában, összekapcsolásában, védelmében, elemzésében, hozzáférhetővé tételében. Emellett kizárólagos törvényi felhatalmazással bírnak az állami szervezeteknél megtalálható adatbázisok egyedi azonosításra alkalmas módon történő átvételére és összekapcsolására. Ennek fényében a nemzeti statisztikai hivatalok az adatkormányzás természetes szereplői, ami egyre több nemzeti adatrezsimben érvényesül, mivel párhuzamos nemzeti rendszerek kiépítése nem célszerű és nem gazdaságos. A világ statisztikai hivatalainak fel kell tehát készülniük, hogy a következő évtizedben fokozatosan szélesedik a tevékenységük spektruma, a hivatalos statisztikai tevékenység mellett a nemzeti adatkormányzási, adatgazdálkodási tevékenységekben is egyre fontosabb szerepük lesz, ahogy azt már néhány országban ma is látjuk.”

Forrás:
Digitalizációról – a közigazgatáson innen és túl; Vukovich Gabriella; Világgazdaság; 2023. május 3.

Egy központ mind fölött – NISZ Szolgáltatásirányítási Központ (SZIK)

„Megújult a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Szolgáltatásirányítási Központja (a SZIK). Az új létesítményben a szakemberek gyorsan és biztonságosan tudják felügyelni a cég által nyújtott infokommunikációs szolgáltatásokat. Az új központ kialakításáról, funkciójáról, valamint speciális technológiai megoldásairól Dr. Kovács Zoltánt, a NISZ vezérigazgatóját kérdeztük.

– Mi tette szükségessé az új Szolgáltatásirányítási Központ létrehozását?

– Nem mindenki tudja, de a NISZ Zrt. Magyarország egyik legnagyobb ICT-szolgáltatója. A vállalat központi szerepet tölt be a hazai elektronikus ügyintézési szolgáltatások fejlesztésében és több mint 300 állami intézmény, illetve vállalat számára nyújt infokommunikációs szolgáltatásokat. Az új Szolgáltatásirányítási Központ létrehozását főként társaságunk szolgáltatás-portfóliójának bővülése és a technológiai fejlődés indokolta. A korábbi felügyeleti központunk már nehezen tudta kiszolgálni a növekvő számú infokommunikációs rendszer felügyeletét és az egyre sokrétűbb ügyféligényeket.

– Mennyi ideig tartott a központ kialakítása?

– A NISZ-nél 2020 végén született meg a döntés, hogy egy új, korszerű, számos felügyeleti funkcióval kibővített központot hozzunk létre. Egy hosszabb tervezési és beszerzési időszakot követően 2021 októberétől 2022 áprilisáig tartott az épület kivitelezése, a felügyeleti terem infokommunikációs fejlesztésének munkálatai pedig 2022 tavaszán kezdődtek és 2022 végén fejeződtek be.

– Mi a központ fő tevékenysége? Mivel foglalkoznak a SZIK mérnökei nap mint nap?

– A Szolgáltatásirányítási Központ látja el a NISZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások és technológiák proaktív felügyeletét, fogadja az intézményi kapcsolattartók, informatikusok bejelentéseit, kéréseit. Ezen felül kapcsolatot tart a partner üzemeltetőkkel és folyamatosan, 7×24 órában elvégzi az esetlegesen bekövetkező incidensek elhárítását. A központból irányítják a beérkező kérések műszaki teljesítését, menedzselik a tervezett karbantartási munkálatokat, de ide érkeznek az ügyfélszolgálatok bejelentései és itt menedzselik azok végrehajtását is.

Itt alakítottuk ki a szolgáltatáslétesítési központot is, amely a fejlesztési és ügyfélprojektek műszaki feladatainak megvalósítását menedzseli. Ez utóbbi szervezeti egység információs hubként is működik, ami azt jelenti, hogy itt futnak össze az információk az egyes incidensekről, a műszaki változtatási igények teljesítéséről.

– A hibák, incidensek hány százalékát lehet a távolból, azaz a központból elhárítani?

– Mint minden korszerű infokommunikációs szolgáltató, mi is szeretnénk a felmerülő hibákat, incidenseket a lehető leggyorsabban, hatékonyan elhárítani. A NISZ országszerte nyújt professzionális szolgáltatásokat, melyeknek a végfelhasználói klienseszközök üzemeltetése is részét képezi. Emiatt viszont a hibák bizonyos hányadát sajnos csak a helyszínen, kiszállással tudjuk megoldani. Mivel a helyszíni kiszállás meglehetősen költséges és időigényes, törekszünk ezt az arányt a lehető legmagasabb szinten tartani. A mostani számaink szerint a hibák, incidensek 70 százalékát tudjuk helyszíni beavatkozás nélkül megoldani. Ugyanakkor a helyszíni technológiai támogatók munkáját is innen koordinálják kollégáink.

– Milyen speciális, technológiai fejlesztésekre volt szükség ahhoz, hogy a SZIK megfeleljen a kor elvárásainak?

– Az építészeti kialakításnak, valamint az alkalmazott technológiai megoldásoknak is biztosítaniuk kell a NISZ által nyújtott professzionális infokommunikációs szolgáltatások proaktív felügyelhetőségét, a rendkívüli helyzetek kezelését, a kiemelt események lebonyolítását, valamint az üzemeltetési, karbantartási munkálatok menedzselését. Ennek megfelelően korszerű, integrált környezetet alakítottunk ki, energiahatékony épületgépészeti megoldásokat alkalmaztunk, valamint rugalmas, a jelenlegi és a jövőben várható igényeket is kielégítő felügyeleti technológiákkal szereltük fel a központot.

– Mennyire biztonságos az épület és a SZIK üzemfolytonos működését biztosító informatikai rendszer?

– Az épület maximális biztonságú környezetben helyezkedik el. A kialakított logikai, fizikai és adminisztratív védelmi elemek megfelelnek a jogszabályi elvárásoknak és a nemzetközi sztenderdeknek, így kockázatarányosan kellő védelmet nyújtanak az itt folyó feladatok ellátásához.

– A felügyelt rendszerek, alkalmazások esetében volt-e szükség továbbfejlesztésre ahhoz, hogy hatékonyabb lehessen a távfelügyelet?

– A NISZ által biztosított szolgáltatások, alkalmazások fejlesztése során már korábban megvalósult a távfelügyelet, így nem volt szükség további fejlesztésekre. A kialakított központi felügyeleti funkciók rugalmasan képesek kapcsolódni az elem-, hálózat- és szolgáltatásfelügyeleti rendszerekhez. Természetesen az új felügyeleti terem berendezései számtalan lehetőséget kínálnak akár a mesterséges intelligenciával támogatott felügyeleti funkciók kialakításához is. Ezeket a lehetőségeket a jövőben maximálisan ki kívánjuk használni.

– Okozott-e nehézséget a felügyelt rendszerek esetleges technológiai sokszínűsége, eltérő kora?

– Az állami, közigazgatási informatikai rendszerek konszolidációja során a NISZ Zrt. számos különböző rendszerrel, szolgáltatással gazdagodott, amelyek a meglévő infrastruktúrával integrálódtak vállalatunk működésébe. A technológiák sokszínűsége – más üzemeltetőkhöz hasonlóan – a NISZ-nél is komoly kihívást jelent, így az egységes, korszerű technológiákra történő migráció folyamatos feladatunk. Az új Szolgáltatásirányítási Központot azonban úgy terveztük, hogy rugalmasan legyen képes kiszolgálni a sokszínű és különböző korú heterogén technológiákat, szolgáltatásokat, így önmagában ez nem okozott számunkra problémát.

– Milyen további, akár rendszeres fejlesztések várhatók még a központ hatékony üzemeltetése érdekében?

– A SZIK a legújabb műszaki trendeknek és előírásoknak megfelelően kialakított funkcióival ideális alapot teremt a hatékony üzemeltetéshez. Ezzel összhangban szeretnénk továbbfejleszteni a proaktív, preventív üzemeltetést, valamint mesterséges intelligencia alapú megoldások bevezetését is tervezzük. Fejlesztés alatt áll például egy „ernyő” felügyeleti rendszer, amely képes konszolidálni a riasztásokat, így gyorsan meghatározhatók lesznek az eredendő, úgynevezett „gyökér” hibaokok.

Emellett a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös projekt keretében létrehoztunk egy MI alapú email feldolgozó rendszert, amely nagyfokú hatékonysággal támogatja a technikai bejelentések feldolgozását. Ehhez kapcsolódóan szeretnénk továbbfejleszteni a szolgáltatás szintű felügyeletet is, hogy azonnal észleljük a felhasználók által tapasztalt problémákat. Összességében a kiépített alapokra építve funkcionális fejlesztéseket tervezünk a hatékony szolgáltatásüzemeltetés és a minőségi, ügyfélközpontú kiszolgálás érdekében.

– Mi volt a legnagyobb nehézség, amivel a NISZ találkozott a projekt során?

– A SZIK fejlesztési munkálatainak nagy része a Covid-19 járvány kihívásokkal és negatív hatásokkal teli időszakában történt. A világszinten jelentkező chiphiány miatt fellépő beszállítói nehézségek, köztük a szállítási határidők jelentős meghosszabbodása is hátrányosan érintett minket.

– Az új létesítmény hatékonyságát illetően milyenek az eddigi tapasztalatok?

– A korábbi felügyeleti központ még nem rendelkezett a jelenleg elérhető funkciók jelentős részével, így sok szempontból össze sem lehet hasonlítani a két létesítményt. A „shared desk” munkaállomások bevezetése jelentős hatékonyságnövekedést hozott a munkahelyek optimális kihasználásában. A mérnökök számára kiépített, közvetlenül a felügyeleti teremhez kapcsolódó, videókonferenciás képességekkel felszerelt helyiség pedig jelentősen segíti a kiemelt incidensek gyors elhárítását, az élő hálózatokon végzett, több szakterületet érintő beavatkozások elvégzését. Az új létesítmény emellett képes megfelelő elhelyezést biztosítani olyan kiemelt események lebonyolításához, amely feladatokat korábban több helyszínen, megosztva kellett megoldani. A hatékonyság a NISZ által vállalt SLA-k betartásában is lemérhető, amelyek folyamatosan az elvárt szint felett teljesülnek.

– A működés hatékonyságát milyen mutatókkal mérik?

– Feladatainkat jegykezelő rendszerben végezzük, így a működési hatékonyság mérésére számos mérőszám áll rendelkezésünkre, a célértékek teljesülési arányát pedig folyamatosan figyeljük. A központ képességeinek kihasználásával, valamint az automatizáció fejlesztésével a jövőben szeretnénk még inkább növelni az L1 és L2 szinten megoldható, egyszerűbb beavatkozást igénylő feladatok arányát, ezzel is csökkentve az átfutási időket, valamint a komplexebb problémák kezelését ellátó, L3-as szintű mérnöki területek terhelését.

– Milyen a központ fogadtatása az ott dolgozó informatikai szakemberek körében?

– Kollégáink számára jelentős változást hozott az új munkakörnyezet kialakítása, hiszen hagyományos, kis méretű irodákból költözhettek korszerű „open office” irodatérbe. A mintegy 60 fő kényelmes elhelyezését biztosító „shared desk” munkaállomásokon a legmodernebb technológiák igénybevételével végezhetik munkájukat. Az eddigi visszajelzések alapján nagyra értékelik az új helyszín nyújtotta lehetőségeket, ahol a hatékony munkavégzés mellett számos kiszolgáló funkcióval felszerelt közösségi tér is a rendelkezésükre áll.

A SZIK lelke

A Szolgáltatásirányítási Központ meghatározó helyszíne az a felügyeleti terem, ahol a beosztott operátorok egy hatalmas megjelenítő és a saját többmonitoros munkaállomásuk segítségével végzik a munkájukat. A monitorfal segít a rendszerek és azokon futó folyamatok magasabb szintű áttekintésében, a problémák, incidensek gyors felismerésében és a kezelés elindításában, míg a munkaállomások lehetővé teszik a mélységi információk kibányászását, pontos diagnosztikai adatok elérését és a szükséges beavatkozások végrehajtását.

Az itt dolgozó szakemberek a felügyelt rendszerekkel kapcsolatos információkat és riasztásokat kezelik, proaktív felügyeleti tevékenységet látnak el. Ugyancsak itt fogadják a NISZ Zrt. ellátási körébe tartozó intézményi partnerek – köztük minisztériumok, kormányhivatalok, oktatási- és egészségügyi intézmények, egyéb államigazgatási szervek és vállalatok – hibabejelentéseit és kéréseit is.

A teremhez olyan multimédiás lehetőségekkel felszerelt tárgyalók kapcsolódnak, amelyek biztosítják a kiemelt események felügyeletét és az esetlegesen előforduló incidensek gyors és hatékony elhárítását, az online kapcsolódást más szervezetek incidenskezelő egységeihez, valamint lehetővé teszik az akár összetettebb, élő hálózati beavatkozásokat. Az integrált tárgyalókban szükség esetén azonnali videókonferencia-kapcsolat létesíthető a partnerekkel.”

Forrás:
Egy központ mind fölött; IT Business; 2023. május. 4.

Technika, tudomány

Geoffrey Hinton, az MI és a mélytanulás egyik „keresztapja”, távozott a Google-től, és az MI hatalmas veszélyeire figyelmezteti az emberiséget

„Az MI egyik keresztapjának nevezik azt a Geoffrey Hintont, aki 2018-ban Turing-díjat kapott az MI-vonatkozású munkájáért, és nem mellesleg Mery Everest Boole és George Boole leszármazottja.

Most, a The New York Timesnak adott interjújában azonban kifejtette, hogy egy évtized után távozott a Google-től, hogy szabadon beszélhessen az MI emberiségre gyakorolt, hatalmas veszélyeiről.

Élete nagy részét MI-kutatással töltötte, de mindig is aggasztották a negatív következmények, amiket az emberiségre gyakorolhat a mesterséges intelligencia.

Elmondta, hogy nem azért hagyta ott a Google-t, hogy kritizálja a céget – azért hagyta ott, hogy az MI veszélyeiről beszélhessen anélkül, hogy ez érintené a Google-t. A Google ugyanis állítása szerint nagyon felelősségteljesen áll a kérdéshez.

Hinton a múltban is felemelte hangját az MI-projektek katonai alkalmazása ellen, tiltakozott a halálos, önjáró fegyverek ellen is. A Google-höz 2013-ban csatlakozott, amikor az felvásárolta a DNNresearch startupját. Munkája sokat hozzátett a Google képkeresőjének fejlődéséhez, többek között.

Tényleg ideje észhez térni

Hinton kijelentette: szinte lehetetlen meggátolni, hogy a rossz emberek rossz célokra használják ezeket a fejlesztéseket. Aggasztja őt, hogy az MI meggyőző hamis képeket és szövegeket generál, az emberek nem tudják majd a jövő világában, hogy mi az igazi.

Állítása szerint kevés ember hitte, hogy ez az egész tényleg okosabb lehet az embereknél, de valós veszély, hogy a technológia tényleg leváltja a dolgozókat és veszélyessé válik, amint új viselkedési mintákat tanul. Azt mondja, hogy a legtöbb ember butaságnak gondolta ezt, és ő maga is így volt ezzel. Úgy vélte, hogy talán majd 30-50 év múlva lesz ez aktuális kérdés, de már nem így gondolja.

Miközben a generatív MI és a kapcsolódó bejelentések annyira elszabadultak, hogy az EU és az USA nagy szigorral készül a terület szabályozására, addig felelősségteljes hozzáállást csak ritkán látni a cégek részéről. A Google az interjú kapcsán közölte, ők elkötelezettek emellett, és folyamatosan figyelik a kialakuló kockázatokat.

Dr. Carissa Veliz, az Oxfordi Egyetem docense, etikus MI-val foglalkozó szakembere szerint már annyira sok szakember szólal fel az MI veszélyei kapcsán, és annyira sok számítógéptudós jelenti ki, hogy megbánta élete munkáját, hogy ideje lenne észhez térjenek a törvényhozók.”

Forrás:
Az AI-keresztapa szerint hatalmas veszélybe került az emberiség; Harangi László; IT café; 2023. május 3.
A mesterséges intelligencia „keresztapja” komolyan tart az általa létrehozott technológiától; Pőcze Balázs; Rakéta.hu; 2023.május 3.
Geoffrey Hinton; Wikipédia
expert reaction to Geoffrey Hinton quits google over risks posed by AI; Science Media Centre; 2023. május 2.
A mayday call for artificial intelligence; Gary Grossman; VentureBeat; 2023. május 7.
Lásd még:
AI alignment; Wikipédia

Nagy nyelvi modellek és alkalmazásaik – ChatGPT és Mesterséges Intelligencia – fórum a BME-n

„A ChatGPT témájával folytatódik a BME VIK távközlési és mesterséges intelligencia központú rendezvénysorozata.

Május 2-án 13:00 órától az Informatikai épület IB025 előadójában rendezik meg „Nagy nyelvi modellek és alkalmazásaik – ChatGPT és Mesterséges Intelligencia” című fórumot. A rendezvényre mindenkit várnak, aki érdeklődik a mesterséges intelligenciában (MI, angolul artificial intelligence – AI) rejlő lehetőségek, veszélyek és a mindennapi életre gyakorolt hatásai iránt.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) egy egész programsorozatot hívott életre a távközlés és mesterséges intelligencia témájában, amelynek a májusi 2-ai alkalom a következő állomása.
…
„A mostani esemény célja többek között az, hogy a ChatGPT nevű alkalmazás publikus megjelenése apropóján bemutassuk a téma hátterét, a hétköznapokra – különösen az oktatásra és kutatásra gyakorolt (lehetséges) hatásait. Meghívott előadóinkkal és vendégeinkkel górcső alá vesszük azt is, hogy a Műegyetemen, illetve a BME részvételével a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumban (MILab) milyen kutatási perspektívák várhatók a közeljövőben” – fejtette ki a szakmai rendezvény céljáról Varga Pál, a BME VIK TMIT tanszékvezető egyetemi docense, az esemény levezető elnöke.

A fórumot Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, valamint a mesterséges intelligencia témakörének nemzetközileg is elismert szakértője nyitja majd meg.

A szervezők elmondása szerint a rendezvény egyik különlegessége, hogy az ipari és kutatómérnökök mellett nyelvészek és matematikusok közös jelenlétét, párbeszédét és együttműködését is bemutatja.

Előadást tartanak az AI és a chatbotok témájában élenjáró Microsoft és Google vállalatok képviselői. Az MTA SZTAKI MILab részéről Benczúr András számol be a nemzeti laboratórium legújabb eredményeiről.

Váradi Tamás a Nyelvtudományi Kutatóintézettől a ChatGPT nyelvtudományi hátterét ismerteti a közönséggel. Többek között is bemutatja, hogy a BME-MILab együttműködésében elindult a „magyar ChatGPT” fejlesztése. A leendő nyelvi modell tervezetten a jelenleginél is jobb magyar nyelvi képességekkel és tudással fog rendelkezni. Több szakértő is prezentál a szakmai délutánon: Mihályi Antal MI és Felhő szakértő a foundation modellekre való építésről, míg Varga Gábor MI és Innovációs szakértő a nyelvi modellek kockázatairól fejti ki véleményét.

A BME-FIEK és a BME U[S]3 képviseletében Joó Attila László, a BME FIEK igazgatója a mesterséges intelligencia innovációkban betöltött jelentőségéről és hasznosításáról osztja majd meg gondolatait. A BME VIK TMIT tanszéki laborjaiban zajló vagy tervezett kutatásokról osztanak meg részleteket a laborok képviselői, köztük Gyires-Tóth Bálint egyetemi docens, aki a tervezett magyar ChatGPT technikai és technológiai hátteréről fog beszélni. Mihajlik Péter tudományos főmunkatárs előadásának címe: „Mikor beszélhetünk magyarul a ChatGPT-hez?”, míg Csapó Tamás tudományos főmunkatárs prezentációjából a beszéd artikulációjának megfigyeléséhez és az agyi jelek vizsgálatához alkalmazható beszédinterfészek és szenzorok alkalmazásának lehetőségeiről tudhatunk meg többet.

A szakmai fórum további különlegessége az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen országosan és nemzetközileg is elismert hazai szakértők diskurálnak majd a ChatGPT és társai egyetemi oktatásra és kutatási trendekre gyakorolt hatásáról. A pódium vendégei lesznek: Mérő László matematikus, Charaf Hassan BME VIK dékán, Gyires-Tóth Bálint egyetemi docens és Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke.

„Nagy nyelvi modellek és alkalmazásaik – ChatGPT és Mesterséges Intelligencia” című fórum várható programja:

13:05 Megnyitó: Levendovszky János (BME)

13:10 Váradi Tamás (Nyelvtudományi Kutatóintézet): A tervezett magyar ChatGPT nyelvtudományi háttere

13:30 Gyires-Tóth Bálint (BME VIK TMIT): A tervezett magyar ChatGPT technikai és technológiai háttere

13:50 Mihajlik Péter (BME VIK TMIT): Mikor beszélhetünk magyarul a ChatGPT-hez?

14:10 szünet

14:25 Panelbeszélgetés: Mérő László, Charaf Hassan, Gyires-Tóth Bálint, és Vágújhelyi Ferenc

15:00 szünet

15:20 Benczúr András (SZTAKI, MILab): A MILab legfrissebb eredményei

15:40 Csapó Tamás Gábor (BME VIK TMIT): A jövő beszédinterfészei – szenzorok alkalmazása a beszéd artikuláció és agyi jel vizsgálatára

16:00 szünet

16:20 Mihályi Antal (MI és Felhő szakértő): Hogyan építsünk foundation modellekre?

16:40 Varga Gábor (fMI és Innovációs szakértő): A nyelvi modellek kockázatai – mit lehet és mit szabad?

17:00 Joó Attila László (BME FIEK és BME U[S]3): Innováció és hasznosítás, fókuszban a mesterséges intelligencia

17:20 Varga Pál (BME VIK TMIT): zárszó

Főtámogatók: BME, BME VIK, BME FIEK, MILab
Szervező: BME-TMIT

A távközlés és a mesterséges intelligencia külön-külön is jelentős kutatási potenciállal rendelkező témák, ám a kettő (eddig feltáratlan) összefüggései további gondolkodásra inspirálják a kutatókat. A már létező eredmények és a jövőbeli elképzelések közönséggel való megismertetésére hívta életre rendezvénysorozatát a BME VIK TMIT.

„Fizikából ismert, hogy a lendület nem más, mint a tömeg és a sebesség szorzata. Tanszékünkön a mesterséges intelligencia témájában nemcsak ’lendületből megyünk’, hanem ’gyorsulunk’ is. A gyorsulás és a tömeg szorzata pedig az erő, ami a dinamikát képviseli munkánkban. A BME VIK TMIT-n a gyorsulás mellett megvan a szükséges kritikus ’tömeg’ is: a tanszék összes laboratóriuma foglalkozik valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatással és annak alkalmazási lehetőségeivel. A tudományos munkán túl az AI fontos szerepet kap az ipari partnerekkel való kapcsolatépítésben, míg az eredményeket a lehető legrövidebb időn belül az oktatásba is integráljuk” – hangsúlyozta a bme.hu-nak adott interjúban Varga Pál.”

Forrás:
Milyen jövő vár ránk a ChatGPT és a chatbotok világban?; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2023. április 28.
Nagy nyelvi modellek és alkalmazásaik – ChatGPT és Mesterséges Intelligencia; YouTube (az összes előadás visszanézhető)

Az Egyesült Államok elnöke az etikus, felelősségteljes MI létrehozását igényli a fejlesztő cégektől

„Joe Biden az USA elnöke és alelnöke Kamala Harris vezetésével új intézkedéseket jelentett be az amerikai kormány a polgárok jogait és biztonságát védő felelős mesterséges intelligencia innováció előmozdítása érdekben.

Az amerikai kormány által bejelentett intézkedések célja a felelős mesterséges intelligencia (MI) innováció jogi környezetének megteremtése, amely biztosítja a polgárok emberek jogait és biztonságát. Ezek a lépések illeszkednek az amerikai kormány azon törekvései közé, amelyekkel azt akarják elérni, hogy a technológia javítsa az amerikai emberek életét, és új utat biztosítson a szövetségi kormánynak az MI-vel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek koherens és átfogó szabályozására.

Az MI korunk egyik legerősebb technológiája, de ahhoz, hogy megragadhassuk a benne rejlő lehetőségeket, először is mérsékelnünk kell a kockázatait.

Biden elnök világosan kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia kapcsán az embereket és a közösségeket kell a középpontba helyezni, támogatva a felelős innovációt, amely a közjót szolgálja, miközben védi a társadalmat, a közbiztonságot és gazdaságot. Ezért a vállalatok alapvető felelőssége, hogy termékeik biztonságosságáról gondoskodjanak, mielőtt azokat üzembe helyezik vagy nyilvánosságra hozzák.

Harris alelnök és vezető kormányzati tisztviselők találkoztak a mesterséges intelligencia innováció terén élen álló négy amerikai vállalat – az Alphabet Inc., az Anthropic, a Microsoft és az OpenAI – vezérigazgatójával, hogy hangsúlyozzák ezt a felelősséget, és erősítsék bennük a felelősségteljes, megbízható és etikus innováció előmozdításának fontosságát, annak érdekében, hogy csökkenjen a polgárokat és az amerikai társadalmat érintő kockázat és a lehetséges káros hatásokat kiküszöböljék.

A találkozó annak a szélesebb körű, folyamatos erőfeszítésnek a része, amelynek célja a jogvédők, a vállalatok, a kutatók, a polgárjogi szervezetek, a non-profit szervezetek, a közösségek, a nemzetközi partnerek és más személyek bevonása a kritikus MI-kérdésekbe.

Ez az erőfeszítés része azoknak a jelentős lépéseknek, amelyeket az amerikai kormány eddig tett a felelős innováció előmozdítása érdekében.

Ezek közé tartozik a tavaly ősszel bejelentett, mérföldkőnek számító Blueprint for an AI és a végrehajtási rendeletei, valamint a mesterséges intelligencia kockázatkezelési keretrendszere és a Nemzeti MI Kutatási Forrásokra vonatkozó ütemterv, amelyet idén év elején adtak ki.

Az amerikai kormány fontos lépéseket tett az amerikaiak mesterséges intelligenciával szembeni védelme érdekében.

Februárban Biden elnök aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely arra utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy szüntessék meg az elfogultságot az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia tervezésében és használatában, és védjék meg a nyilvánosságot az algoritmikus megkülönböztetéstől. A múlt héten a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság, a Fogyasztók Pénzügyi Védelmi Hivatala, az Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottsága és az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Osztálya közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy a meglévő hatáskörüket használják az amerikaiaknak az MI okozta károktól való megvédése érdekében.

Az amerikai kormány emellett aktívan dolgozik a mesterséges intelligencia által felvetett nemzetbiztonsági aggályok megoldásán, különösen az olyan kritikus területeken, mint a kiberbiztonság, a biológiai biztonság és a közbiztonság.

Ez magában foglalja azt, hogy a kormány a nemzetbiztonsági szolgálatok kiberbiztonsági szakértőit támogatja és ezáltal biztosítja, hogy a vezető mesterséges intelligencia vállalatok hozzáférjenek a legjobb gyakorlatokhoz, beleértve az MI-modellek és -hálózatok védelmét.

Az amerikai kormány a következő bejelentések tette:

Új befektetések a felelős amerikai mesterséges intelligencia kutatás és fejlesztés (K+F) támogatására.

A National Science Foundation 140 millió dolláros támogatást jelent be hét új National AI Research Institute indítására. Ezzel a beruházással az intézetek száma országszerte 25-re nő, és az érintett szervezetek hálózata szinte minden államra kiterjed. Ezek az intézetek katalizálják a felsőoktatási intézmények, a szövetségi ügynökségek, az ipar és mások közötti együttműködési erőfeszítéseket az etikus, megbízható, felelősségteljes és a közjót szolgáló mesterséges intelligencia fejlesztések érdekében. A felelősségteljes innováció előmozdításán túl ezek az intézetek erősítik az USA mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztési infrastruktúráját, és támogatják a sokszínű mesterséges intelligencia munkaerő fejlesztését. A bejelentett új intézetek előmozdítják a mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztését, hogy áttöréseket érjenek el olyan kritikus területeken, mint az éghajlat, a mezőgazdaság, az energia, a közegészségügy, az oktatás és a kiberbiztonság.

A meglévő generatív MI-rendszerek nyilvános értékelései.

Az amerikai kormány bejelentette a vezető mesterséges intelligencia-fejlesztők – köztük az Anthropic, a Google, a Hugging Face, a Microsoft, az NVIDIA, az OpenAI és a Stability AI – független kötelezettségvállalását, amelybem kijelentik, hogy részt vesznek az MI-rendszerek nyilvános értékelésében, összhangban a felelős közzétételi elvekkel – egy értékelő platformon, a Scale AI által kifejlesztett – a DEFCON 31 AI Village-ben. Ez lehetővé teszi, hogy ezeket a modelleket a közösségi partnerek és az MI-szakértők ezrei alaposan kiértékeljék, hogy feltárják, hogyan illeszkednek a modellek az amerikai kormány által az AI Bill of Rights és AI Risk Management Framework keretében felállított elvekhez és gyakorlatokhoz. Ez a független értékelési rendszer kritikus információkat nyújt a kutatóknak és a nyilvánosságnak e modellek hatásairól, és lehetővé teszi az MI-cégek és fejlesztők számára, hogy lépéseket tegyenek az ezekben a modellekben talált problémák megoldására. Az MI-modelleknek a kormánytól vagy az azokat kifejlesztő vállalatoktól független tesztelése fontos eleme a hatékony értékelésüknek.

Politikai döntések, amelyek biztosítják, hogy az Egyesült Államok kormánya példát mutasson az MI-kockázatok csökkentésében és a mesterséges intelligencia lehetőségeinek kihasználásában.

A Management és Költségvetési Hivatal (OMB, Office of Management and Budget) bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza a mesterséges intelligencia-rendszerek amerikai kormány általi használatára vonatkozó irányelvtervezetet. Ez konkrétumokat határoz meg a szövetségi minisztériumok és ügynökségek számára, hogyan biztosítsák az MI-rendszerek fejlesztését, beszerzését és használatát, amelyek az amerikai nép jogainak és biztonságának védelmét szolgálják. Ez arra is felhatalmazza az ügynökségeket, hogy felelősségteljesen használják a mesterséges intelligenciát küldetésük előmozdítása és az amerikaiak méltányos kiszolgálására való képességük megerősítése érdekében – és mintaként szolgálhat az állami és helyi önkormányzatok, a vállalkozások és mások számára, amelyeket követniük kell saját mesterségesintelligencia-beszerzésük és -használatuk során. Az OMB ezen a nyáron nyilvános véleményezésre bocsátja ezt az útmutató tervezetet, hogy a véglegesítés előtt a jogvédők, a civil társadalom, az ipar és más érdekelt felek véleményezhessék.”

Forrás:
Felelősségteljes MI fejlesztések az USA-ban; Jogászvilág; 2023. május 5.
FACT SHEET: Biden-Harris Administration Announces New Actions to Promote Responsible AI Innovation that Protects Americans’ Rights and Safety; The White House; 2023. május 4.
Background Press Call on New Artificial Intelligence Announcements; The White House; 2023. május 4.
Readout of White House Meeting with CEOs on Advancing Responsible Artificial Intelligence Innovation; The White House; 2023. május 4.
Statement from Vice President Harris After Meeting with CEOs on Advancing Responsible Artificial Intelligence Innovation; The White House; 2023. május 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ha a magyar múzeumok anyagai nincsenek rajta a világhálón, akkor nemcsak a jövőt veszítjük el, hanem a múltunkat is

„Ha a magyar múzeumok anyagai nincsenek rajta a világhálón, akkor nemcsak a jövőt veszítjük el, hanem a múltunkat is – mondta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) kétnapos közgyűlésének szerdai nyitónapján Marosvásárhelyen.

A magyar vidéki múzeumokat és több Kárpát-medencei magyar közgyűjteményt tömörítő szakmai szervezet először tartja közgyűlését Magyarország határain túl annak hangsúlyozásaként, hogy a magyar kultúra egységes, nem választják el országhatárok. A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott nyitóeseményen Csák János köszöntötte a múzeumok vezetőit és a Magyar Géniusz-program szakmai tanácskozásának résztvevőit. A tárcavezető rámutatott: az internetes jelenlét hiánya „egzisztenciális kockázat” a magyar kultúrára nézve. Ha a magyar intézmények nem töltik fel a világhálóra anyagaikat, a mesterséges intelligenciának „nincs, honnan táplálkozni” – mondta. Hangsúlyozta, hogy „minden nemzedéknek az a feladata, hogy építsen, bátorítson és vigasztaljon”, és a kultúra is ezt teszi. „Nekünk magyaroknak van identitásunk, de ahhoz, hogy az identitásból cselekvőképesség legyen, önrendelkezés kell” – mondta a miniszter. Rámutatott: a múzeumok nem csak poros tárgyak bemutatóterei, ha vezetőik jól teszik a dolgukat, szórakozást, jó időtöltést nyújtanak a gyerekeknek, fiataloknak, elragadják őket a képernyők elől, inspirációt és aspirációt adnak. A múzeumvezetőknek nagy a felelőssége abban, hogy az intézmények kínálata vonzza a tizenéveseket – mondta.

Magyarország kormánya támogatja a magyar kultúrát, nemcsak az ország határain belül, hanem a Kárpát-medencében, és azon túl, Chicagóban is – mondta Csák János, aki hangsúlyozta azt is: az általa vezetett szaktárca a Kárpát-medencére egyben tekint, a korlátok lebontásában, a közös szellemi örökségben hisz.

Csapláros Andrea, az MVMSZ elnöke az összetartozás fontosságát hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy még a koronavírus-járvány előtt felmerült, hogy a közgyűlésnek erdélyi helyszíne legyen.

Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz-program kuratóriumi elnöke elmondta: ahogy a magyar kultúra Magyarországon Budapest-központú, Erdélyben Kolozsvár-központú. „Színesíteni kell a mentális térképet” – emelte ki, hozzátéve, hogy „egy magyar kulturális örökség van”.

Ötvös Koppány Bulcsú, a házigazda Maros megyei múzeum igazgatója köszöntőjében kifejtette: mivel a magyar múzeumok közös örökségen osztoznak és közös problémákkal küszködnek, van helye az együttgondolkodásnak.

A közgyűlést Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere is köszöntötte, aki kiemelte: „Ha itt mi erős közösség maradunk, akkor Budapest, Kecskemét és más magyar városok is erősebbek”. Az MVMSZ kétnapos marosvásárhelyi közgyűlésének programja a szakmai tanácskozáson túl múzeumlátogatást és városnézést is tartalmaz, és a Magyar Géniusz-program eddigi eredményeit is felmérik, különösen az erdélyi pályázók helyzetét, akiket az anyaországi kollégák szakmai tapasztalatokkal is ellátnak.”

Forrás:
Csák János: ha nem vagyunk jelen a világhálón, nemcsak a jövőnket veszítjük el, hanem a múltunkat is; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2023. május 3.

Új fázisához érkezett a győri Széchenyi István Egyetem innovációs parkjának fejlesztése

„Új fázisához érkezett a Széchenyi István Egyetemen épülő Tudományos és Innovációs Park fejlesztése, a beruházásnak nagy szerepe lehet a felsőoktatás és a gazdaság minél szorosabb együttműködésében, s ezáltal a magyar gazdaság sikerében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Győrben.

A tárcavezető a park bejárása utáni sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a 6,7 milliárd forint értékű projekt eredményeként olyan innovációs környezet áll elő, amely segíti a magyar startup cégeket a növekedésükben, elősegíti a kutatói világ és az ipar közötti akadálytalan átmenetet. Beszédében kiemelte a park kiváló adottságait, hiszen több mint ötven vizsgáló- és kutatólabor áll az itt dolgozók rendelkezésére, a hallgatók száma pedig mára meghaladta a 15 ezret.

Rámutatott, hogy az elmúlt három évben korábban példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, új korszak kezdődött, amelyben éles, hosszú távú verseny indult azért, hogy mely országok kerüljenek a győztesek közé, mely gazdaságok tudjanak növekedési pályán maradni. Ebben a mindent meghatározó versenyben az államok minden eszközt bevetnek, Magyarország egyik legfontosabb erőforrása e téren pedig a felsőoktatási rendszer – mondta. „Ezen új világgazdasági korszakban szó szerint új világról beszélhetünk. Olyan új világról, amelyet csak azok tudnak megnyerni, akik a megújulásban folyamatosan élen tudnak járni. Éppen ezért az innovációs képességek és a kutatás-fejlesztési kapacitások játsszák majd a döntő fontosságú szempontot” – szögezte le. „A magyar gazdaság jövője szempontjából kulcskérdés, hogy hogyan tudnak együttműködni a magyarországi egyetemek a magyarországi gazdaság szereplőivel” – tette hozzá.

Szijjártó Péter tudatta, hogy épp ezért, az egyetemi világ és a gazdaság minél szorosabb és sikeresebb együttműködése érdekében döntött a kormány a felsőoktatás strukturális átalakításáról. „Ezért teszünk komoly lépéseket folyamatosan a felsőoktatási rendszerünk nemzetköziesítése érdekében, ezért növeljük a finanszírozást, és ezért hozzuk létre a tudományos és innovációs központokat” – mondta. Ezt követően úgy fogalmazott, hogy a beruházás önmagán túlmutató jelentőséggel bír. „Mi azt várjuk el a Győri Egyetemtől, azt várjuk el a mellette létrehozandó Tudományos és Innovációs Parktól, hogy olyan eredmények szülessenek itt, amely eredmények nyomán sikeressé tudjuk tenni Magyarországot az európai gazdaság jövőbeni sikerét meghatározó iparágban” – jelentette ki.

Ennek kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy a kontinens gazdaságának jövője az elektromos autóiparon áll vagy bukik. Illetve emlékeztetett, hogy a szektor az utóbbi évek nehézségei közepette is töretlenül tudott előrehaladni.

A miniszter közölte: „Magyarország jól vizsgázott eddig az elektromos autóiparban betöltött pozíció tekintetében, hiszen a rajtrács éléről indultunk, az éllovasok között vagyunk, de ez nem olyan verseny, amit egyszer leintenek, és akkor vége van. Ez olyan verseny, amelyben folyamatosan a topon kell lenni, folyamatosan innovációra van szükség, folyamatosan újat kell mutatni” – vélekedett.

Arra is kitért, hogy a szektor sikeréhez alapvető szükség van Kelet és Nyugat együttműködésére, a remek nyugati elektromos járművek ugyanis mit sem érnek keleti akkumulátorok nélkül, és fordítva. És Magyarország ezen a téren is jól teljesít, hazánk a legnagyobb német autóipari vállalatok és a legnagyobb kínai és dél-koreai elektronikai cégek találkozási pontjává vált. Végül pedig figyelmeztetett, hogy óriási károkat okozna az európai és a kínai gazdaság szétválasztása, ahogyan azt sokan szeretnék.”

Forrás:
Új fázisához érkezett a győri Széchenyi István Egyetem innovációs parkjának fejlesztése; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2023. május 3.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Balogh Péter ezredes, az MH Kiber- és Információs Műveleti Központ parancsnoka az alakulatról

„Nemzetközi védelmi szakmai szinten is figyelemre méltó alakulat kezdte meg működését 2022. január 1-jén a Magyar Honvédség (MH) kötelékében. A Kiber- és Információs Műveleti Központ (KIMK) megalakulásának körülményeire és előkészítésére professzor Dr. Kovács László dandártábornok, az ITBUSINESS 2023. február 14-én közzétett podcast epizódjában tekintett vissza (az epizód címe: „Visszatámadhatnak a magyar kiberhonvédők”). Ezúttal Balogh Péter ezredest, az MH Kiber- és Információs Műveleti Központ parancsnokát kérdezzük arról, hogy milyen koncepció szerint építették fel az új alakulatot.

– Hogyan indította el a műveleti központ felállítását a dandártábornok úr, és Önre milyen feladat hárult?
– A dandártábornok úr által meghatározott fő elvek alapján elkészültek a stratégiai, feladatképző, magas szintű dokumentumok, ezek gyakorlatban történő megvalósítása lett a mi feladatunk. Tehát nekem, nekünk, hiszen ez igazi csapatmunka, jutott az építkezés: engem bíztak meg azzal, hogy ennek az alakulatnak a felépítését irányítsam, működését vezessem. A vezetői szándéknak megfelelően ehhez kellett hozzárendelnünk a személyi, infrastrukturális és technikai erőforrásokat, valamint meg kellett fogalmaznunk a jövőt illető javaslatainkat. Ennek megfelelően dolgoztuk ki azokat a terveket, amelyek alapján szeretnénk működni.

– Milyen tapasztalatokra alapozták ezt az építkezést?
– Ahogyan tábornok úr a podcast epizódban is elmondta, a munka a 2013-as évtől erősödött fel. A nemzeti kiberstratégia akkor került fókuszba, illetve a NATO 2016-ban, a varsói csúcstalálkozón a kiberteret a negyedik hadszíntérré emelte. Ma öt hadszíntere van a NATO-nak, de az űrt később, 2019. december elején deklarálták műveleti hadszíntérré, amikor a NATO állam- és kormányfői londoni csúcstalálkozóján kimondták, hogy az űr is hadszíntér. Visszatérve a kibertérre, a NATO-ban 2016-ban jelent meg a cyber defence pledge (kibervédelmi felajánlás vagy fogadalom – a Szerk.) intézménye, amely keretében a tagországok elkötelezik magukat amellett, hogy mindent megtesznek kibervédelmi képességeik fejlesztéséért, amely összefüggésben áll a washingtoni szerződés (1949) harmadik pontjával. E szerződés ötödik cikkelyét szokás inkább emlegeti, a közös védelmet, tehát azt, amely szerint hogyha a szövetségből bármelyik országot megtámadják, akkor arra a szövetségnek reagálnia kell. A harmadik cikkelyt kevésbé emlegették korábban, ez az, amely a nemzeti önerős fejlesztést említi*, és ide mutat a cyber defence pledge is.

A Magyar Honvédség egyik fontos jellemzője, hogy minden tervünket lemodellezzük, működik-e a gyakorlatban, vagyis „hadijátékozunk”, ami a műveleti tervezés szerves és kötelező része, legyen szó kisebb, vagy nagyobb tervről. Van egy wargaming periódus, amikor kvázi opponensek generálásával lemodellezzük, hogy működik-e az elképzelésünk. A műveleti központ felállítását megelőzően is így tettük, és megnéztük, hogy vajon miként áll az MH kinetikus erővel. E hadijátékok óriási tapasztalata többek között az volt, hogy a nem kinetikus képességek aggregációjával, amelyben a kiberterületnek is szerves része van, óriási hatást fokozó mechanizmust kapunk, amely halálos eszközök alkalmazása nélkül éri el a kívánt eredményt. Ez volt a nagy felismerés, itt jött el a felébredés. Amikor én Brüsszelben voltam, az akkori vezérkari főnök leült velem, és megbízott azzal, hogy állítsam föl a kiberműveleti központot, majd később azzal, hogy állítsam fel a Kiber- és Információs Műveleti Központot – ehhez a változtatáshoz a hadijátékok tapasztalataiból jutottunk el.

– Mi a koncepció lényege?
– A komplex információs környezettel szembeni információs műveletek során komplex megoldásokat kell alkalmazni. Mi a NATO AJP 3.10-es információs műveletekről szóló doktrínáját követjük, amelynek magyar szinten is megvan a megfelelő dokumentuma. Látnunk kell, hogy egy nagyon bonyolult információs környezet vesz körül bennünket, ahol számos összetevő hat.

Három rétegre oszthatjuk az információs műveleteket, a fizikai, az információs és a kognitív rétegre. Bármilyen meglepő is, de a fizikai réteg, tehát a fizikai pusztítás is az információs műveletekhez tartozik. Nyilvánvalóan ez a legvégső kategória. Ide tartozik a katonai megtévesztés és a műveleti biztonság is. Az információs réteghez szokás sorolni a kiberműveleteket, az elektronikai hadviselést, amely egy nagyon fontos összetevő, és ami hangsúlyosan jelenik meg az orosz-ukrán háborúban is. Szinte mindenki temette az elektronikai hadviselést, de a szíriai események, és különösen most, Oroszország és Ukrajna konfliktusa felerősíti ezeknek a képességeknek a jelentőségét, legyen az a kommunikációs, vagy fegyverirányítási rendszerek felderítése, megtévesztése, vagy akár zavarása stb.

Az elektronikai hadviselés része az elektronikai támogatás, ami annak a feltérképezése, hogy milyen elektromágneses kisugárzó eszközök működnek a környezetünkben. Ide tartozik az elektronikai ellentevékenység is, amikor elektronikailag megtévesztjük, vagy zavarjuk az ellenség eszközeinek a működését, és az is, amikor extrém esetben célzott elektromágneses impulzusokkal elpusztítjuk az ellenség elektronikai eszközeit. És létezik az elektronikai védelem, amivel a saját eszközeinket védjük, a különböző kisugárzások ellen, mondjuk a radar kisugárzás ellen eltorzítva a radarképet. Néhány Twitter-bejegyzésben is látható volt, hogy nagy tereptárgyak közelében gyakran vannak telepített szögvisszaverők, amelyek arra szolgálnak, hogy álcázzák a tereptárgyat a repülőeszközre telepített radarok megtévesztésével.

– És megjelentek a drónok, felértékelődött a kognitív terület.
– Az elektronikai hadviselés nagymértékben felértékelődött a drónokat intenzíven alkalmazó jelenkori háborúkban. Az információs műveletekkel támogatjuk az információk eljuttatását az egyik pontból a másikba, vagy éppen ellenkezőleg: megakadályozzuk a szemben álló fél információhoz való jutását.

Lényeges, hogy megértsük a kognitív terület fontosságát, amely koherensen egy rendszerben teszi kezelhetővé a civil-katonai együttműködést (CIMIC), a pszichológiai hadviselést (PSYOPS) és a katonai kommunikációt (MPA).

A rendkívül komplex kihívásra rendkívül komplex módon kellett válaszolnunk, amikor a műveleti központot felépítettük. Megvizsgáltuk, hogy a Magyar Honvédségben meglévő eszközökkel hogyan tudjuk a leghatékonyabban támogatni a vezetői szándékot, hogyan tudunk megfelelni az új kihívásoknak, azaz a meglévő képességeinket egy szervezetbe integrálva mit érnénk el. Első körben így került sor a Civil-katonai Együttműködési és Lélektani Műveleti Központ, a két évig épített Kiberműveleti Központ Előkészítő Osztály és a korábban a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárhoz tartozott Magyar Honvédség Elektronikus Eseménykezelő Központ összevonására. Így indultunk, 2022. januárban, az alakulat számára meghatározott öt funkció ellátására.

– Melyek ezek?
– Az első az, amivel minden civil vagy katonai tevékenység kezdődik, az adat- és az információgyűjtés, tehát logikusan nálunk is az információgyűjtő szervezet volt az első funkció, amely kiépült. Mi nem hírszerző szervezet vagyunk, hanem nyílt adatforrásokból, a nyílt internetről gyűjtünk információt. Katonai szervezet vagyunk, foglalkozni kell a katonai tervezéssel, ezért van egy műveleti tervező funkciónk. Ehhez tartozik egyébként a kritikus infrastruktúrák védelme, egy speciális szemüvegen át nézve. Számos állami szervezetnek is van ezzel kapcsolatos feladata.

Van műveleti funkciónk, ami stacioner – helyhez kötött – és telepíthető erőkből áll. Az előbbihez tartozik a már említett Elektronikus Eseménykezelő Főközpont. Több ágazati szereplővel egyetemben mi védjük a Magyar Honvédség elektronikus információs rendszerét, különösen annak levelezését. Ehhez kapcsolódik az elemzőképességünk, továbbá rendelkezünk telepíthető csoportokkal, harcászati alapegységeket alakítottunk ki, nem kinetikus csoportokat és kibertámogató csoportokat hoztunk létre. A feladat függvényében állítjuk őket össze, például, ha a támogatott alakulatnak informatikai határvédelem megerősítésére van szüksége, akkor abban tudunk segítséget nyújtani, ha digitális nyomrögzítésre merül fel igény, akkor ehhez biztosítjuk a támogatást. Emellett kombináljuk, fokozzuk az erőfeszítéseket a nem kinetikus erőink koordinált hozzáadásával.

Van művelettámogató funkciónk is. A katona magától értetődő természetességgel gondolkodik a logisztikán, a kutatás-fejlesztésen. És nagyon fontos az ötödik funkció is, ez a képzés, felkészítés, kiképzés, tapasztalatfeldolgozás. Ehhez kapcsolódik a képzési központunk, a Kiber Akadémia.

– Nyilván nemcsak szabadon elérhető információkra hagyatkoznak, hanem a műveleti központ hozzájut katonai felderítési információkhoz is, jól gondolom én ezt?
– Természetesen nem vagyunk egyedül. Ágazati szinten is van egy fontos szereplője e területnek, hiszen a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak (KNBSZ-nek) is van hasonló képessége. Számos esetben ad információt egyébként az MH-nak, így nekünk is. És vannak állami szereplők. Építjük a kapcsolatokat mindazokkal, akik ezen a téren működnek. Nemzeti szinten kölcsönösen támogatjuk, segítjük egymás munkáját. Miután a szövetségi rendszer tagjai vagyunk, a NATO- és az EU-tagságból eredő előnyöket is kihasználhatjuk, vagyis a partnereinkkel kommunikálva kaphatunk információkat. Természetesen szolgáltatásokat is vásárolunk, hiszen nagyon kevés szervezet tudja megvalósítani a saját fenyegetettségi információs adatbázis (CTI) előállítását.

Arról, hogy mi történik a kibertérben ezzel a diverzifikált információforrás halmazzal próbálunk folyamatosan teljes képet alkotni. És itt megint csak a kiber, a CIMIC és a PSYOPS hármas egységének a jogosultságát szeretném aláhúzni, hogy míg a kiberterület meg tudja mondani, hogy mi történik a kibertérben műszakilag, technikailag, addig a kognitív képességből eredő erőforrások meg tudják mondani, hogy miért, hol történik meg az, ami történik. Azonosítani tudják a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokat, amik a kibertérben folynak. Tehát ez a nagy ötlet mögötte, hogy nemcsak technikailag tudjuk megmondani, hogy most ez egy defacement vagy egy ransomware, hanem a szociológus, pszichológus, viselkedéskutató meg tudja mondani, hogy milyen minta alapján történt az a támadás, segít az attribúcióban, és akár meg is tudja mondani, hogy az milyen érdekek mentén történt. Óriási lehetőséget, új perspektívát kínált ennek a hármas egységnek az együttműködése. A Központ megalakulásától eltelt idő alapján leszögezhetjük, kiváló döntés volt, hogy a kiber, a CIMIC és a PSYOPS egy helyre került.

– Van ilyesmire nemzetközi példa?
– Nagyon kevés, és ezért volt nagyon bátor döntés a magyar katonai vezetéstől, hogy meglépte ezt, hiszen a NATO-országok vonatkozásában, ahol most immáron 31 tagország van, összesen két másik NATO-országot tudok mondani, ahol ez megvalósult, Németországban a Cyber and Information Domain Service (2017-ben – a Szerk.), a másik, a cseh haderő Kiber- és Információs Műveleti Parancsnoksága pedig brnói székhellyel. Ilyen átfogóan és ennyire koncentráltan, a teljes információs eszköztár birtokában a NATO közösségében csak ez a három ország működtet kiber- és információs műveleti központot.

– Az Amerikai Egyesült Államok is tagja a NATO-nak, náluk sincs ilyen szervezet?
– Náluk sincs. Úgy tudom, hogy ők is érzik a változtatás szükségességét, és a jelenlegi Army Cyber Command neve 2026-ban kiber- és információs műveleti parancsnokságra változik majd. Tehát ott is felismerték, hogy e területeket nem szétszórtan, diverzifikálva kell művelni, hanem lehetőleg szervezeti integrációban, együtt, koherensen, hiszen így hatékony. Tehát az Egyesült Államok így adaptálódik a helyzethez, és 2026-ban nemcsak név-, hanem a funkcióváltás is meg fog történni.

– A kibertudatosság nemzeti szinten sem erős, és az is nehézséget okoz, hogy óriási hiány mutatkozik jó szakemberekben.
– Számos elemzés mutat arra, hogy az elektronikus információbiztonsági rendszabályok megsértésének 90 százalékában kimutatható az emberi tényező szerepe. Az esetek nagy többségében a nem-tudásról van szó, vagy gondatlanságról, de a lényeg, hogy borzasztóan magas ez a szám. Megalakítottuk az oktatási csapatot, és elkezdtük módszeresen felépíteni az azt támogató szervezetet. Most hat modulunk van, hat egymásra épülő modulban, a kibertudatosság-tanfolyamtól egészen az etikushacker-képzésig van lehetőségünk képezni, az egyszerű ügykezelőtől egészen a kiberharcosig mindenkit, elsősorban egyébként a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium számára. Ez egy óriási létszám, nagyjából 30 ezer fő az, aki a Honvédelmi Minisztérium állományába tartozik, és mindenkinek el kellene valamilyen tudatosító tanfolyamot végezni. És hogy mennyire fontos ez? Számos helyen szolgáltam a világban, és bárhová mentem, az egyik kötelezően elvégzendő online tanfolyam a kibertudatosságról szóló volt. És addig nem is kaptam belépőt, amíg nem tudtam igazolni e tanfolyamnak az elvégzését.

Folyamatosan képezzük a kollégáinkat, és szeretnénk elérni, hogy a hozzánk (MH) beérkezők, ugyanilyen automatizmussal felvegyék majd ezeket a tanfolyamokat, és ez a beléptetés feltétele legyen, ne csak az, hogy egészségileg alkalmas-e, vagy hogy képzettségi szintje rendben van-e. Folyik az ezzel kapcsolatos előkészítő munka, és közeljövőben remélhetőleg megvalósul majd ez az elképzelés. Az volt számunkra inkább a kihívás, hogy miként lehetne kezelni ezt a 30 ezer főt. Jelenleg nagyjából évente 300-350 fő a mi rezidens képzési kapacitásunk. Indítottunk e-learninges felületet is, ezzel már több embert érhetünk el. A Magyar Honvédségnek van egy távoktatási rendszere, azon megtalálhatók a modulok. Mi a kis, 5-10 fős csoportokban hiszünk, véleményünk szerint így hatásosak a képzéseink.

– A katona szereti tudni, hogy mi az a terület, amit meg kell védenie, most a hagyományos kinetikus katonai logikát idézem, és a tüzérek meg nagyon szeretik, ha megmondják nekik, hogy mire és hova kell lőni. És akkor nyugodtak, mert tudják, hogy mi a feladat. A kibervilágban ez nem így van. Az önök számára értelmezhető-e ez a kinetikus hadviselésből átvett területfogalom, és tudják-e, hogy mire, kire kell lőni?
– Van ennek a komplex kérdésnek technikai, jogi és morális vetülete is. Technikailag könnyebben megvalósítható, bár az attribúció ebben a világban óriási kihívás. A tüzérnek fizikailag meg kell mondani, hogy itt van az ellenség és ide kell lőni, a kibervilágban is meg kellene mondani, de ott ez nagyon-nagyon nehéz és sok az elterelő művelet.

– Tehát a kibervilágban is léteznek elterelő műveletek.
– Igen. Mindenki használ biztonsági berendezéseket, proxikat, VPN-eket, különböző zombihálózatokat, hogy elterelje magáról a figyelmet. De fel kell tenni azt a latin kérdést, hogy „Qui prodest?”, vagyis kinek áll érdekében. Nyilván ezt is vizsgálni kell, követni a mintákat, mert már vannak bizonyos iskolák, lehet sejteni a dolgokat. Az orosz-ukrán háború egyik kibertapasztalata az, hogy az attribúció sokkal könnyebb, hiszen úgy tapasztaljuk, hogy nem nagyon foglalkoznak a nyomok eltakarításával.

– Igen, mert ott most nincs erre idő.
– Könnyebben azonosíthatók az aktorok, korábbi kérdésekre is kaphatunk válaszokat. Tehát az ilyen dolgok sokkal egyszerűbbé válnak, hiszen a helyzet dinamikája miatt nincs idő eltüntetni a nyomokat.

Mindennek hazánkban létezik a törvényi háttere, állami szereplőként pedig jogkövető magatartást tanúsítunk. Fennáll egy nagyon világos, doktrinális hierarchia, amelynek alapzata a Nemzeti Biztonsági Stratégia. Ahogyan Kovács tábornok úr is kiemelte a podcastban, szakítva a korábban alkalmazott általános megfogalmazással: ha a kívülről jövő kibertámadás fizikai károkozással jár, akkor a kinetikus térben is válaszolhatunk. Ez paradigmaváltás a korábbiakhoz képest. A Nemzeti Biztonsági Stratégiára épül a Nemzeti Katonai Stratégia, és mindezekre épülnek az ágazati jogszabályok, a jogállást szabályozó törvények. Ez utóbbiakban például a november elsejével történtek radikális változások. Valóságos paradigmaváltás például az, hogy pontosan azért, hogy a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium gyorsan reagálhasson a kibertérből érkező fenyegetésekre, létrehozzák az ügyeletes kiberparancsok intézményét.

A központi adatgyűjtés mellett ez egy dezintegrációs törekvés a flexibilitás növelés érdekében, hogy ez az ügyeletes kiberparancsnok, kibertámadások esetén felhatalmazással rendelkezhessen arra, hogy feladatokat szabjon meg a védelemben résztvevők számára. Rendkívül lényeges újdonság ez. A másik változás pedig az, hogy újraszabályozzák két ágazati szereplő, a KNBSZ és a Magyar Honvédség kiberterületen működő erőinek viszonyát, együttműködését a jövőben. Korábban nagyon egyoldalú volt a szabályozás, a KNBSZ felé billenő hatáskörökkel. Most az egyenrangúság, a feladatok harmonikusabb és hatékonyabb elosztása a jellemző annak érdekében, hogy elérjük a kívánt parancsnoki szándékot. Mindkét szereplőnek nagyon komoly feladata van ebben.

A Magyar Honvédségnek van egy hatástervező mechanizmusa, amely keretében a „három réteg” képviselői egy asztalnál ülnek. A hatástervezői csoport meghatározza, milyen hatásokat kell elérni a szembenálló fél különböző rendszereiben, a feladat megoldása érdekében. Legyen ez katonai vagy egyéb szisztéma. E csoport határozza meg, hogy mit kell elérni, például, hogy a szemben álló fél például ne tudja használni a vezetési–, vagy fegyverirányítási rendszereit. A hatástervező mechanizmusnak az a feladata, hogy eldöntse, miként kell elérni ezeket a hatásokat, fizikai pusztítással, vagy az elektronikai hadviselés eszköztárával, pszichológiai hadviseléssel vagy kiberműveletekkel, természetesen a jogszabályi felhatalmazásoknak megfelelően.

– A háború a hagyományos jogrend szerint mondatik ki. A kibertérben azonban nincs értelmezve még a háború. Ezt jól mondom, ugye?
– Igen, ezért is nagyszerű, reziliens gondolat a kiber, a CIMIC és a PSYOPS, azaz a kiber, az információ és a kognitív terület szakértőinek együttműködése, mert egy hibrid környezetben kell felismerni azt, hogy valaki milyen téren végez ellenségesnek mondható tevékenységet. A gazdasági szakértő, a politikai szakértő, a nyelvész, a pszichológus, szociológus, antropológus a kiberszakértők támogatásával meg tudják mondani, hogy ez egy proxy, és hogy mögötte milyen szervezet van, miért és milyen tevékenységet végez, milyen céllal.

– Ha bármi megszületik a kibervilágban, akár egy ilyen műveleti központ is, annak sorsa az állandó fejlődés, s a fejlődés egy vektor, szerintem, amelyik mutat valamilyen jövő felé. Merre mutat e szervezet jövője?
– Én majdnem 40 éve vagyok katona, de ilyesfajta dinamizmussal még nem találkoztam. A magyar kormány évente nagyon komoly összegeket biztosít számunkra, hogy e területen előre léphessünk. Legyen szó itteni beruházásról, tehát a Kiber- és Információs Műveleti Központunk fejlesztéséről, vagy a többi haderőnem ilyen jellegű támogatásáról.

Nagyon dinamikusan fejlődünk, minden évben nagyon komoly összeget költhetünk e területre, hardverre, szoftverre. Hiszünk a képzésekben, ezért az állományunk 30-40 százaléka évente részesül valamilyen komoly képzésben. Ez óriási motivációs erő, ami növeli az állomány szervezet iránti lojalitását.

– Visszatértünk az emberi erőforrásokhoz, ami mindennek a titka. Gondolom, e központnak is a titka az emberekkel kapcsolatos, hogy sikerül-e megszerezni, megtartani, és továbbképezni őket. Könnyű ez vagy nehéz?
– A Magyar Honvédség intenzív toborzási kampányt indított. Jelentkezőkből nincs hiány, ami nagyon jó. Ehhez kellett megújulnia a külső kommunikációnknak, ehhez volt szükséges a reziliens, a szervezetben és a szervezeten kívül történő változásokat elemző, arra épülő kommunikációs stratégia, amivel nyitottunk a különböző életkori célcsoportok felé. Ezt segítik azok a rendezvények, konferenciák, amelyeket az elmúlt időszakban rendeztünk. A jövőben a megtartó képességre kell majd nagy hangsúlyt fektetni. Ehhez kell a képzés, az oktatás, ehhez kell az a fajta fancy technika, amelyet sehol máshol nem lehet használni, ehhez kell az a fajta gyakorlatozási lehetőség, az a jogszabályi felhatalmazás, amellyel jogszerűen dolgozhatunk a kibertérben. És ehhez kell az a vezetői garnitúra, amely ezen a területen rendelkezik vízióval, és amelyik húzza, támogatja ezt a csapatot, folyamatosan motiválva őket. Itt az alparancsnoki, parancsnoki állomány felelőssége óriási. Nem csak fölvenni kell az embert, hanem értelmesen ki kell tölteni az idejét, mutatni kell neki a fejlődési irányt, ami vektoriálisan a szervezeti célokkal ér majd össze.

Ez most aktuálisan a legfontosabb cél, Magyarország, a magyar emberek biztonsága érdekében. Hiszem és bízom abban, hogy az, aminek az alapjait Kovács tábornok úr iránymutatása szerint ez a csapat a másfél év alatt letett, hatékonyan járul hozzá hazánk biztonságához.”

Forrás:
Kiberharcosok – egyenruhában; Mester Sándor; IT Business; 2023. május. 3.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Gyorsan fejlődik a kínai űrprogram: az évtized végére már lesz holdbázis is

„Kína masszív űrkutatási ambíciókat jelentett be: 2050-re tervezi befejezni azt a háromlépcsős projektet, amellyel egy teljesen önálló holdbázissal űrnagyhatalommá kíván válni.

Kína nemzetközi partnereivel közösen mutatta be a Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) építési tervét, amelynek első szakaszát az évtized vége előtt meg akarja valósítani, potenciálisan megelőzve az Egyesült Államokat. A NASA terve, hogy a 2030-as években hozza létre saját, Artemis nevű bázisát. A kínai és amerikai elképzelések arra utalnak, hogy egy 21. századi űrversenyre készülhetünk fel.

A kínai hold-kutatóállomás „alapváltozata” várhatóan 2028-ra készül el – ehhez hét űrmisszióban, a kínai Csang’e 4, 6, 7 és 8 küldetésben, valamint három nemzetközi misszióban vesz részt Peking. A kínaiak egyik partnere Oroszország, és úgy tűnik, Peking és Moszkva eltökélt abban, hogy megelőzze a „nyugatiakat”. Az amerikai projektben Kanada, Európa és Japán is részt vesz. A kínai küldetések a holdi környezet és erőforrásainak feltárására, valamint a technológiai alkalmazások tesztelésére összpontosítanak majd.

További hat küldetést 2030 és 2040 között hajtanak végre az állomás „teljes változatának” megépítése érdekében – mondta a kínai holdprogram vezetésével megbízott Vu Veiren főmérnök. Hozzátette: a különböző missziók során energiaforrásokat és robotokat telepítenek kőzetminták gyűjtésére, majd atomerőműveket állítanak fel a Hold felszínén, hogy támogassák a fizikai és élettudományi kísérleteket és alapkutatásokat.

Vu Veiren szerint a holdbázis-program részeként a kínaiak egy sor műholdat is pályára állítanak, hogy biztosítsák a kommunikációt, a navigációt, a távérzékelést, és hogy űrhajósokat tudjanak a Holdra vinni. A műholdakkal emellett támogathatják a jövőbeli küldetéseket a Marsra, a Vénuszra és azon túlra.

A főmérnök azt mondta, a tervek szerint 2050-re a Nemzetközi Holdkutató Állomásnak nevezett komplexumot egy teljesen kiépített, többfunkciós holdi kutatóbázissá fejlesztik, amely remélhetőleg idővel képes lesz támogatni az emberes Mars-missziókat.

Amióta a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) 2021-ben közzétette a holdbázis első ütemtervét, Peking több országgal és nemzetközi szervezettel, köztük Oroszországgal, Argentínával, Pakisztánnal, az Egyesült Arab Emírségekkel, Brazíliával és az Ázsiai-Csendes-óceáni Űrkutatási Együttműködési Szervezettel írt alá megállapodást vagy szándéknyilatkozatot.

A Kínai Űrkutatási Ügynökség azt állítja, tíz másik országgal is tárgyalásokat folytat a potenciális részvételről.”

Forrás:
Berobban a kínai űrprogram: az évtized végére már lesz holdbázis is; Szvetnik Endre; Infostart / InfoRádió; 2023. május 2.

Szakirodalom

Magyarország számokban, 2022. Gazdaság | Társadalom | Digitalizáció | Környezet

„A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).”

Forrás:
Magyarország számokban, 2022; Központi Statisztikai Hivatal; 2023. május 2.
Letöltés PDF-ben

19. szám, 2023. május 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom