Skip to main content

24. szám, 2025. június 16.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyary Zoltánra emlékeztünk Tatán – 2025. június 13.

„A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság együttműködő partnereivel idén is megszervezte a Magyary Konferenciát, melynek június 13-án a Piarista Rendház épülete adott otthont. A szakmai esemény kiemelt vendége ebben az esztendőben Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Czunyiné Dr. Bertalan Judit, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára volt.

1995-ben alakult meg a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, mely a 30 éves jubileum alkalmából 2025-re számos eseményt tervezett. A programok között természetesen szerepel az éves szakmai találkozó is, melyet idén a népfőiskola a 20 éves Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesülettel, Tata Város Önkormányzatával és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara Magyary Zoltán Szakkollégiumával együttműködve szervezett meg.

A népfőiskola elnöksége az elmúlt évek során hagyományt teremtett a névadó születésnapjára emlékező konferencia megrendezésével, a vármegyei szintű szakmai fórum alkalmat ad arra, hogy felidézzék Magyary Zoltán munkásságának máig ható szakmai jelentőségét, emellett az előadások évről-évre érintenek számos aktuális, a közigazgatáshoz kapcsolódó témát is.

A Magyary Zoltán születésének 137. évfordulója alkalmából szervezett konferencia előtt, június 12-én megkoszorúzták a tatai emlékhelyeket: Magyary szülőházát a Bercsényi utcán, a Tatai Járási Hivatal épületét, valamint a Környei úti temetőben, Magyary Zoltán és felesége, Techert Margit sírját. Másnap, a konferencia előtt, az Öreg-tó partján álló Magyary szobornál rendeztek koszorúzást. A helyszínen Dr. Rigó Balázs mondott beszédet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar Történelem és Társadalom Tanszék adjunktusa úgy fogalmazott: – Magyary Zoltán a szülőföldjét, Tatát szerető ember volt, aki – bár komoly életpályát futott be, tanulmányutakat tett Svájcban, Olaszországban, Németországban, a Szovjetunióban és az USA-ban – soha nem szakadt el Tatától, sőt élete utolsó évtizedében jelentős hatást gyakorolt a város sorsának alakulására. Tette mindezt úgy, hogy törekvései közben gyakran ütközött ellenállásba, vagy közönybe, és személyes kapcsolatain túl akár saját anyagi áldozatára is szükség volt szűkebb pátriájának támogatásához. Dr. Rigó Balázs kiemelte: – Magyary Zoltán a felelősséget érző egyének együttműködésében, a helyi közösségek önigazgatásában és önrendelkezésében, alkotó és cselekvő erejében hitt. Ezért írhatta 1935-ben Mit kell tennünk Tata- Tóvárosért? című írásában a következő sorokat: „Javaslataim közt vannak olyanok, amelyek megvalósításához a felettes hatóságok: megye és állam támogatása és olyanok, amelyekhez az Esterházyak bölcs belátása szükséges. De azt ne feledjük el, hogy minden város fejlődése és felvirágzása saját polgárainak munkásságán, okosságán és egyetértésén fordul meg. Ne az államtól, ne az uradalomtól várjuk, hogy az csináljon előbb valamit. Bízzunk a saját erőnkben. Csináljuk meg azt, ami magunktól kitelik, hiszen magunknak csináljuk! Akkor a többi is biztosan meg fog adatni hozzá!”

A Piarista Rendházban folytatódó eseményen az előadások előtt külön köszöntötték Schunder Tibort, Baj község polgármesterét, akinek településvezetői pályafutása 40 évvel ezelőtt, 1985-ben kezdődött. A Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke, Borsó Tibor javaslatára Komárom – Esztergom Vármegye Közgyűlésének elnöke elismerő oklevélben részesítette Schunder Tibor polgármestert, a közszolgálatban eltöltött 40 éves jubileuma, Baj és Komárom – Esztergom Vármegye érdekében végzett odaadó, lelkiismeretes, településfejlesztő, közösségépítő, áldozatos munkája elismeréseként.

A konferencia szakmai programja dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásával kezdődött. Navracsics Tibor Tatán elmondta, Magyary Zoltán korszerű. Egyrészt korszerű volt a saját idejében, amikor kiemelkedő korszakát élte meg a magyar közigazgatásnak, melyet az akkori Európa élvonalába emelt. Ő volt az, aki hivatástudatot adott a közigazgatásnak, radikálisan kiterjesztve annak fogalmát minden, a közösséget szolgáló tevékenységre. Másrészt korszerű ma is, amikor értékeit át kell mentenünk a 21. századba, hiszen a tudós halála nem jelentette és ma sem jelenti életművének lezárását. A miniszter a közigazgatás jövőbeli feladatai között kiemelte a holisztikus szemléletet, az adat és tényalapú, digitalizált közigazgatást és a térségi gondolkodás kialakítását, mely a közigazgatás határait rugalmasan kezeli, és a mindennapi élethez igazítja.

A konferencia délelőttjén elhangzó előadások érintették többek között a Versenyképes Járások Programot, a hazai közigazgatás újjászervezését és fejlesztését. A program Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnökének záró gondolataival fejeződött be.”

Forrás:
Magyary Zoltánra emlékeztünk Tatán – 2025. június 13.; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2025. június 16.
Magyary Zoltánra emlékeztek vármegyénkben; Kormányhivatalok honlapja, Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal; 2025. június 13.

Society of Internet Platforms IV. – nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE)

„Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézete 2025. június 26-án, immáron negyedik alkalommal, Society of Internet Platforms címmel angol nyelvű nemzetközi konferenciát szervez.
A konferencián Európa és az Egyesült Államok kiemelkedő szakértői és elismert tudósai gyűlnek össze, hogy élénk szakmai párbeszédet folytassanak a napjaink világában oly fontos szerepet játszó online platformokról. A konferencia a társadalmunkat alakító online platformok különböző (jogi, társadalmi, gazdasági stb.) aspektusairól szóló legizgalmasabb fejlemények és narratívák megvitatására szolgál. A konferencia célja, hogy bemutassa az online platformok széles körű használatának következményeit a társadalmi és alkotmányjogi doktrínák, a média és az e-kereskedelem szabályozása, valamint a szellemi tulajdon és a szólásszabadság védelme területén.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Időpont: 2025. június 26.

Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Regisztráció: https://ludevent.uni-nke.hu/event/5219/

Részletes program és további információk a konferencia honlapján: https://sipconf.uni-nke.hu/”

Forrás:
Society of Internet Platforms IV. – nemzetközi konferencia; NKE Információs Társadalom Kutatóintézete; 2025. június 12.

Az Alkotmánybíróság „salamoni döntése”: valójában ez nem a győzelem, de egy nagy lehetőség

„Az Alkotmánybíróság „salamoni döntése” esélyt teremt egy átfogó, a jövő generációk, vagyis gyermekeink és unokáink érdekeit is kellően figyelembe vevő, és a klímaváltozás elleni fellépés komolyságát a helyén kezelő törvény elfogadására.

Részletes értékelés

1) Az Alkotmánybíróság (AB) salamoni döntést hozott azzal, hogy a nyúlfarknyi klímatörvénynek csak egy elemét, a 2030-as üvegházhatású gáz kibocsátási részcélra vonatkozó vonatkozó paragrafusát semmisítette meg. Ezzel ugyanis hatályban maradnak a jogszabály alapvető keretei: mindenekelőtt a 2050-es klímasemlegességi cél. Ez mindenképp pozitív, de ugyanígy a „nemzeti klímapolitika” vitatható elvei is, pl. az, hogy a magyar klímapolitikának a „karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is figyelembe kell vennie”. Az atomenergia ugyanis nyilván nem nélkülözhetetlen eleme a klímapolitikának. Így viszont sem a törvény teljes megsemmisítését indítványozók, sem a törvény korábbi elfogadói nem lehetnek teljesen elégedetlenek az ítélettel. Az utóbbiak már csak azért sem, mert maga a Kormány már – jogilag nem kötelező módon – egyébként is a most megsemmisített 40%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés helyett legalább 50%-os csökkentést ígért 2030-ra. Ezt könnyen átvezethette volna már a klímatörvényben is, de arról, hogy miért nem elegendő pusztán egy magasabb ÜHG célszámot beírni a törvénybe a megsemmisített sor helyére és minden mást változatlanul hagyni, lásd alább.

Az egyik párhuzamos vélemény szerint a klímatörvény valójában nem is törvény, ezért az egészet hatályon kívül kellett volna helyezni: “nem túlzás azt mondani, hogy materiális (tartalmi) értelemben nem, csak formailag törvény, hiszen éppen a felismerhető és követendő magatartási szabály az, amelynek híján van. Meglátásom szerint ezen hiátus miatt a Klímatv. nem csupán jogkövetkezmény (szankció) nélküli szabály, úgynevezett lex imperfecta, hanem sokkal inkább non-lex.”

2) Ugyanakkor az ítélet legfontosabb része annak kimondása, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatás kibocsátású gázok csökkentésének hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (kibocsátás-csökkentés – mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazás eszközeit (alkalmazkodás – adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia), ideértve azok jogon túli (a fenntartható fejlődési keretrendszer bevezetéséhez szükséges) elemeit is. Ezzel az Alkotmánybíróság annak az esélyét teremtette meg, hogy a szinte rekordrövidségű magyar klímatörvény kiegészüljön azokkal az alapvetően fontos garanciális elemekkel, amelyek a saját hosszútávú céljának, a klímasemlegességnek az elérését alappal biztosíthatják. Ebbe beleértendő egy új középtávú, 2030-as ÜHG cél is. De olyan fontos garanciális elemek is hiányoztak a törvényből, mint például:

  • a magyar karbonköltségvetés meghatározása (vagyis, hogy mennyi ÜHG-t bocsáthatunk ki legfeljebb 2050-ig),
  • egy független, államilag létrehozott tudományos tanácsadó testület, amely nem csak a célok meghatározásában játszhat szerepet, hanem évről évre ellenőrizné is a végrehajtást,
  • az új jogszabályjavaslatok fenntarthatósági hatásvizsgálatának bevezetése,
  • nemzeti karbonárazás alkalmazása,
  • a közpénzek zöldítésének előírása,
  • a lakosság és az egyéb érintettek megfelelő bevonásának biztosítása,

A magyar klímatörvény lehetséges kiegészítéseiről bővebben lásd ezt a tanulmányt.

3) Az AB egy olyan szempontot, a nemzedékek közötti igazságosságot is behoz a döntésében, amely politikailag nehezen lenne vitatható, így erős érveket ad az ambiciózusabb fellépést követelőknek. A közbeszédben ugyanis gyakran előkerül annak a fontossága, hogy minél több gyermeket vállaljanak a magyar családok, de arról kevésbé, vagy egyáltalán nem beszélünk, hogy milyen jövőt, milyen kényszereket, és milyen lehetőségeket hagyunk számukra. Most itt a lehetőség, hogy az egészségesebb és biztonságosabb jövőért tegyen a jogalkotó.

4) A törvénynek ugyanakkor magának kell kialakítania és leírnia azokat a mechanizmusokat, amelyek garantálják egy, az AB döntése alapján a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és megelőzés elveinek megfelelő klímapolitikai tervezés folyamatát. Vagyis nem “ki tudja mi alapján” meghozott Kormánydöntéseknek kellene a célokat meghatározni. Ezért nem értenék egyet az új legalább 50%-os 2030-as cél egyszerű beírásával a törvénybe. Ez egy olyan veszély, amit el kell kerülni, nem feltétlenül azért, mert az 50% biztosan nem megfelelő cél, hanem azért, amilyen körülmények között született.

5) Nagyon fontos veszély, hogy az AB felhívásának teljesítése nem kikényszeríthető jogilag. Az AB maga is utal rá, hogy egy másik felhívását az OGY 2018(!) óta nem teljesíti. („az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Abh2.-ben a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek hasznosítása során a természetvédelmi szempontok érvényesítését szolgáló biztosítékok megteremtésére a jogalkotó számára kitűzött határidő 2018. június 30. napján letelt, azonban a jogalkotó mind ez ideig nem tett eleget az Alkotmánybíróság határozatából fakadó jogalkotási kötelezettségének, amely már önmagában is egy alaptörvény-ellenes helyzet fenntartását eredményezi.”) Ezt csak politikai eszközökkel lehet kikényszeríteni. Ezért is nagyon fontos mostantól napirenden tartani az ügyet és megpróbálni társadalmi támogatottságot építeni.

6) A döntés legfontosabb következménye az, hogy a döntés alapján most esély nyílt egy alapos, a szakmai és civil szervezeteket is bevonó, komoly jogszabályalkotási folyamat lebonyolítására, 2026 június végéig. Véleményem szerint a klímaváltozással foglalkozó szakmának ez kell, hogy legyen most a legfontosabb követelése a döntéshozók felé. Ez azért is lenne szerencsés időzítés – azzal együtt, hogy a cselekvést már “tegnap” el kell kezdeni -, mert az EU-ban most folyik a 2040-es EU-s klímacél tárgyalása, így a magyar törvényben is szerepelhet majd egy, az EU-s 2040-es célt is figyelembe vevő magyar 2040-es részcél is. Ez pedig teljessé és kiszámíthatóvá tenné a magyar klímasemlegességi pályát 2050-ig.”

Forrás:
Valójában ez nem a győzelem, de egy nagy lehetőség; Huszár András; Green Policy Center; 2025. június 10.

Közigazgatás, politika, jog

Új államtitkársággal bővül a Kulturális és Innovációs Minisztérium

„A Kormány döntése értelmében 2025. június 15-i hatállyal új államtitkárral és államtitkársággal bővül a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Megalakul a Kulturális Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, amelynek vezetésére Kiss-Hegyi Anita kapott kinevezést.

Az új államtitkárság elsődleges feladata a magyar művészek által megjelenített kultúra hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerének megerősítése, a magyar kultúra kapcsolatépítő és közösségformáló erejének támogatása. Kiemelt cél, hogy a magyar művészet nemzetközi jelenléte tovább bővüljön itthon és külföldön egyaránt, a kulturális diplomácia eszköztára pedig korszerű és célzott módon segítse a kulturális jelenlétünket.

A Kulturális és Innovációs Minisztériumon belül ezzel párhuzamosan tovább működik Závogyán Magdolna államtitkár vezetésével a Kultúráért Felelős Államtitkárság is. Ez az államtitkárság elsősorban a Kárpát-medencei magyar kultúra hagyományainak megőrzését, a kulturális örökség ápolását és a kulturális intézményrendszer irányítását látja el.

A két államtitkárság együttműködése új modell a magyar kultúra szolgálatában: a nemzeti kulturális örökségünk megerősítése és a kulturális kiválóságunk hazai és nemzetközi szinten való megjelenítése és a kulturális kapcsolatok fejlesztése, két önálló, de egymással szorosan együttműködő irányítási szinten valósul meg a Minisztériumban. Kiss-Hegyi Anita az elmúlt évtizedben a hazai és nemzetközi kulturális élet számos területén dolgozott, és jelentős tapasztalattal rendelkezik a kulturális diplomáciában is. ”

Forrás:
Új államtitkársággal bővül a Kulturális és Innovációs Minisztérium; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. június 13.

Szakképzési ágazati tudásközpontok kialakítására öt szakképzési centrum nyert el összesen 21,4 milliárd forint támogatást

„Szakképzési ágazati tudásközpontok kialakítására öt szakképzési centrum nyert el összesen 21,4 milliárd forint támogatást a szakképzés további fejlesztése érdekében – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban.

A miniszter hangsúlyozta: a szakképzési ágazati tudásközpontok keretében egyetemek és hazai vállalatok közreműködésével szakképzési centrumok hoznak létre olyan oktatási központokat, amelyek a magyar gazdaság számára különösen fontosak. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) támogatásából végrehajtandó projekt során az informatika, az elektronika, az élelmiszeripar, a járműipar és a gépészet területén alakítanak ki tudásközpontokat az ország öt különböző városában – közölte Hankó Balázs. Hankó Balázs úgy fogalmazott: Magyarország szakképzési nagyhatalom az elmúlt évek tudatos szakképzési megújulásának köszönhetően. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság, a vállalatok és a fiatalok érdekében ez így is maradjon, folyamatosan fejleszteni kell az infrastruktúrát és az oktatási anyagokat – hangsúlyozta.

A miniszter felidézte: a megújult szakképzés 8 és 60 ezer forint közötti ösztöndíjat biztosít a diákoknak. Minden második diák duális képzésben vesz részt, ahol a munkabér 168 ezer forint is lehet és a szakmai vizsga után 300 ezer forintos induló ösztöndíj is rendelkezésre áll. A 4 millió forintos munkáshitelt már több mint 20 ezer fiatal vette fel – tette hozzá. A 2020-as megújulás óta a szakképzésben négyszer volt béremelés, és a 2020-as bérszinthez képest két és félszeres az oktatók bére – ismertette. Hankó Balázs kiemelte azt is, hogy folyik a program, amelynek keretében 34 helyszínen újul meg csaknem 100 milliárd forint értékben számos szakképzési centrum, oktatóhelyiség, tanműhely. Európában a második, a világon pedig a tizedik legjobb a magyar szakképzés, és különösen fontos, hogy ezt a tudást a magyar fiataloknak, a magyar gazdaságnak őrizzük meg, óvakodjunk attól, ami az olcsó munkaerő beáramlását jelentené – fogalmazott a miniszter. Leszögezte: a magyar gazdaság érdekeit kell szem előtt tartani, ezért stopot mondanak az olcsó munkaerőnek, amely Ukrajnából érkezne.

Viszkok Mihály, Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum kancellárja elmondta: csaknem 4,3 milliárd forintot nyertek el az informatikai tudásközpont kialakítására, több mint 3000 négyzetméteren újul meg a központ helyszínéül szolgáló épületegyüttes Óbudán. Az informatikai tudásközpont része lesz egy korszerű oktatási épület 100 fős nagyelőadóval és 8 modern számítástechnikai laborral, valamint kialakítanak egy különálló laborépületet és kollégiumi épületrészt is. A projekt keretében a legkorszerűbb eszközökkel szerelik fel a tudásközpontot; ez garantálja, hogy a diákok már a képzés során naprakész technológiákkal dolgozhatnak, ami jelentősen növeli munkaerőpiaci versenyképességüket – mutatott rá. A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum 11 intézményében folyik informatika és távközlési ágazatban oktatás, ezekben az intézményekben 4400 diák tanul – ismertette Viszkok Mihály.”

Forrás:
Hankó Balázs: öt tudásközpontot alakítanak ki a szakképzés további fejlesztése érdekében; 2025. június 12.

Magyary Zoltánról, a magyar közigazgatástudomány egyik legjelesebb képviselőjéről emlékeztek meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE)

„Magyary Zoltán jogtudósról, a magyar közigazgatástudomány egyik legjelesebb képviselőjéről a születésnapján közösen emlékezett meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK), a Magyary Zoltán Szakkollégium (MZSZK), a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, valamint a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület az egyetem Oktatási Központjában, június 11-én.

„A mai koszorúzással nem csupán egy kiemelkedő tudósra és közigazgatási reformerre emlékezünk, hanem arra az életműre is, amely a magyar közigazgatás modernizációjának alapjait fektette le” – fogalmazott az ÁNTK tudományos dékánhelyettese. Bartóki-Gönczy Balázs kifejtette: Magyary Zoltán, akinek a szellemi hagyatéka túlmutat saját korán, a mai napig élő forrása a közigazgatás-tudománynak és az államszervezés átfogó szemléletének. A dékánhelyettes szerint a jogtudós a közigazgatást nem pusztán szervezeti kérdésként kezelte, hanem a közjó szolgálatának elkötelezett intézményeként tekintett rá. „Intézményünk, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezt a szellemi örökséget kívánja átadni hallgatóinak, hogy a jövő közigazgatási és diplomáciai szakemberei megismerjék és hordozzák Magyary szellemi hagyatékát” – emelte ki Bartóki-Gönczy Balázs, hangsúlyozva továbbá a Magyary Zoltán Szakkollégium kiemelkedő munkáját.

Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság elnöke felszólalásában felidézte a népfőiskola alapítását, amely 30 évvel ezelőtt alakult meg Tatán azzal a céllal, hogy a jogtudós örökségét ápolja. „Megalakulásunk óta, gyakorlatilag 1995-től, az a legfontosabb feladatunk, hogy minden illusztris helyen próbáljuk meg ápolni a Magyary-hagyományokat” – hangsúlyozta Borsó Tibor. Munkájuk eredményeként került emléktábla a nemzetközi hírű szakember szülőházára és emlékhely készült Héregen, Magyary Zoltán és felesége tragikus halálának helyszínén is. Borsó Tibor hozzátette, hogy a jogtudós Klebelsberg Kunó miniszter jobbkeze volt, aki nemcsak közigazgatási szakember, hanem kultúrpolitikus is volt.

Csomán Gábor, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület titkára emlékeztetett: amikor megalakult húsz évvel ezelőtt az egyesületük, az alapítók – amikor az elektronikus közigazgatás fejlesztésének a szemléletén gondolkodtak – olyan példákhoz próbáltak és próbálnak mind a mai napig visszanyúlni, amelyek jó inspirációként és szakmai példaként is megjelennek előttük. Mint mondta, így teljesen egyértelmű volt, hogy a Magyary Zoltánt fogják választani az egyesület névadójának. Csomán Gábor elmondta azt is, hogy nagyon sokat változott az elektronikus közigazgatás az elmúlt húsz évben, de a professzor életműve – egyebek mellett az alaposság, a tudományos szemléletét, az adatábrázolás – ma, a mesterséges intelligencia korában is aktuális.

Az ünnepség végén Bartóki-Gönczy Balázs tudományos dékánhelyettes, az egyetem és a kar nevében, Borsó Tibor, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság képviseletében, Csomán Gábor, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület nevében és a Magyary Zoltán Szakkollégium diákjai koszorút helyeztek el az NKE Oktatási Központjában található emléktáblánál.”

Forrás:
137 éve született Magyary Zoltán; Harangozó Éva; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK); 2025. június 11.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Elindult a piaci szolgáltatók csatlakozása a Digitális Állampolgárság Programhoz

„Elindult a piaci szervezetek csatlakozása a Digitális Állampolgárság Programhoz, így a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás rövidesen a számlanyitást és a szolgáltatások megrendelését is megkönnyíti.

2025. június 1-től csatlakozhatnak a Digitális Állampolgárság Programhoz a piaci szervezetek, ami azt jelenti, hogy rövidesen a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás segítségével tudsz majd belépni a szolgáltatók online ügyintézési felületeire, így nem szükséges külön regisztrálni vagy egyeztetni a személyes adataidat az ügyintézés során.

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással már eddig is mintegy kétszáz állami ügyintézési felületre tudtál bejelentkezni, ehhez az év során tíz közműszolgáltató – az MVM és több vízműszolgáltató – is csatlakozott. Rövidesen pedig akár bankszámlanyitáshoz, közmű- és a telekommunikációs szolgáltatások megrendeléséhez is elég lesz a mobilalkalmazás.

Mindehhez webes ügyintézésnél elég lesz a mobilalkalmazással beolvasni egy QR-kódot, mobilos ügyintézésnél pedig egyetlen gombra koppintani, és engedélyezni a kért hozzáférést. Ezzel máris igazoltad a személyazonosságod, és nincs szükség a felhasználónevek és jelszavak megjegyzésére sem. A következő időszakban folyamatosan csatlakoznak majd újabb szolgáltatók a programhoz: jelenleg 125 szervezet – pénzügyi, telekommunikációs és közműszolgáltatók – dolgozik a bevezetésen, és teszteli az éles rendszert.

Fontos, hogy a szolgáltatás az internetes ügyintézést könnyíti meg, a mobilalkalmazást személyazonosságod igazolására továbbra is csak rendőri igazoltatáskor használhatod, de fejlesztőink már dolgoznak azon, hogy további személyes ügyintézési helyzetekben is használhasd a mobilalkalmazást.”

Forrás:
Hamarosan a piaci szolgáltatóknál is egyszerűbb lesz az online ügyintézés; Digitális Állampolgárság Program (DÁP); 2025. június 13.

Fontos, minden felhasználót érintő frissítés jön a BudapestGO-ba

„Kiszámíthatóbbá válnak a fizetési folyamatok a BudapestGO applikációban egy új fejlesztésnek köszönhetően. A Budapesti Közlekedési Központ népszerű alkalmazásának működését egy tartalék fizetési szolgáltató teszi még biztosabbá, melynek köszönhetően, ha az elsődleges fizetési szolgáltató működésében hiba lépne fel, egy másik szolgáltató gondoskodik a tranzakciók sikeres feldolgozásáról. A fejlesztés ideje alatt június 16-án este 22 órától másnap reggel körülbelül 7 óráig az ügyfelek nem fogják tudni használni a BudapestGO alkalmazást. Ezt követően ahhoz, hogy ismét működőképes legyen az applikáció, a felhasználóknak először frissíteniük kell az alkalmazást a BudapestGO legújabb verziójára, és a vásárláshoz újra meg kell adniuk a bankkártyaadataikat.

Fontos változás lép életbe június 16-án a BudapestGO alkalmazásban. A Budapesti Közlekedési Központ kiszámíthatóbbá teszi az applikációban történő fizetési folyamatokat azáltal, hogy a jelenlegi fizetési szolgáltató mellé egy tartalék szolgáltatót von be. Ez biztosítja, hogy ha és amennyiben a jövőben technikai hiba vagy lassulás akadályozza a fő szolgáltató működését, a tranzakciók sikeres feldolgozása akkor is létrejön egy másik, tartalék fizetési szolgáltatónak köszönhetően. Így a jövőben gördülékenyebben lehet bérletet vagy jegyet vásárolni.

A fejlesztés ideje alatt június 16-án este 22 órától másnap, június 17-e reggel körülbelül 7 óráig az ügyfelek nem fogják tudni használni a BudapestGO alkalmazást. Ezt követően a felhasználóknak frissíteniük kell az alkalmazást (android/ios 6.3.0 verzióra), és újra meg kell adniuk a bankkártyaadataikat, továbbá a korábban az alkalmazásban automatikus bérletmegújítást használóknak ismét be kell állítaniuk ezt a funkciót.

Folyamatosan fejlődik, egyre többen használják

A Budapesti Közlekedési Központ folyamatosan felméri az ügyfelek applikációval kapcsolatos elégedettségét, és fejlesztéseit az igényeikhez igazítja. Az elmúlt fél évben a társaság több új funkcióval is frissítette az alkalmazást. A legutóbbi fejlesztések eredményeképp létrejött a „kosár” funkció, amellyel többféle terméket lehet vásárolni egyszerre, továbbá már másik BudapestGO-felhasználó számára is lehet bérletet vagy jegyet venni az applikációban.

A BKK tavaly decemberben a bérletesek számára is megkönnyítette az alkalmazás használatát: bevezette a felszállok gombot, amely a gyors bérletbemutatást segíti. Idén márciustól pedig már térképes nézetben is elérhetők az útvonaljavaslatok, és az alternatívák vizuálisan is jól követhetők. Ezenkívül lehetőség van oldalirányban lapozni a részletes útitervek között, így még egyszerűbben összehasonlíthatók az egyes útiterv-alternatívák.

A BKK saját fejlesztésű applikációját nemcsak az utasok, hanem a szakma is időről időre értékeli. Az alkalmazás idén februárban már második alkalommal nyerte el az „Év Applikációja” díjat a Magyar Marketing Szövetségtől, idén ráadásul különdíjasként kapta meg az elismerést. Az egyik legnépszerűbb magyar fejlesztésű alkalmazást átlagosan 1,4-1,5 millió utazó használja aktívan havonta, összesen pedig már 3,3 millióan regisztráltak. Havonta 4,5-5 millió, a bevezetése óta pedig összesen több mint 140 millió útvonalat terveztek az alkalmazásban a BKK ügyfelei.

Ahhoz, hogy az alkalmazásban mindig megjelenjenek a legfrissebb fejlesztések, érdemes kiválasztani a telefon beállítások menüjében az automatikus frissítést, így a jövőben mindig elérhetővé válnak az alkalmazás újdonságai.

A BudapestGO-ról további tudnivalók ezen az oldalon érhetők el.”

Forrás:
Fontos, minden felhasználót érintő frissítés jön a BudapestGO-ba; Budapesti Közlekedési Központ (BKK); 2025. június 14.

Digitális szuverenitás: miért cseréli le Dánia a Microsoft Office-t és a Windows-t a LibreOffice-ra és a Linuxra?

„Mielőtt a dán kormány bejelentette döntését, Dánia legnagyobb városai, Koppenhága és Aarhus már bejelentették, hogy fokozatosan megszüntetik a Microsoft szoftverek és felhőszolgáltatások használatát.

Dánia digitalizációs minisztere, Caroline Stage szerint a dán kormány elkezdi átállni a Microsoft Office-ról a LibreOffice-ra. Miért? Nem azért, mert az open source jobb lenne, bár én azt állítanám, hogy az, hanem azért, mert Dánia „digitális szuverenitást” akar magának. Az Egyesült Államokban valószínűleg még nem hallottak erről a kifejezésről, de az Európai Unióban a digitális szuverenitás nagy ügy, és egyre nagyobb jelentőségre tesz szert.

A biztonsági, gazdasági, politikai és társadalmi kényszerek kombinációja ösztönzi az EU digitális szuverenitási törekvéseit. Az EU vezetői arra törekszenek, hogy csökkentsék Európa függőségét a külföldi technológiai szolgáltatóktól, elsősorban az Egyesült Államoktól, és nagyobb ellenőrzést gyakoroljanak a digitális infrastruktúra, az adatok és a technológia jövője felett. Miért? Mert aggódnak amiatt, hogy ki ellenőrzi az európai adatokat, ki szabja meg a szabályokat, és ki tudja potenciálisan megszakítani a hozzáférést az alapvető szolgáltatásokhoz geopolitikai feszültségek idején.

Például miután az EU-székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűnök miatt elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yoav Gallan volt védelmi miniszter ellen, Donald Trump elnök szankciókat rendelt el az ICC ellen. A jelentések szerint ez a rendelet arra késztette a Microsoftot, hogy Karim Khant, az ICC főügyészét kizárja e-mail fiókjaiból. Ez azt követően történt, hogy a Microsoft elnöke és főtanácsadója, Brad Smith megígérte, hogy a vállalat kiáll az EU-s ügyfelei mellett a politikai nyomással szemben. A Politico szerint azonban Smith nemrég kijelentette, hogy a Microsoft „semmilyen módon nem vett részt az ICC szolgáltatásainak megszüntetésében”. A Microsoft nem tudta tovább magyarázni, hogyan történt az e-mail-kapcsolat megszakítása.

Függetlenül attól, hogy a Microsoft Trump utasítására megszüntette-e egy szervezet számára a szolgáltatásokat, továbbra is fennáll a félelem, hogy a jövőben megteheti ezt. Mielőtt a dán kormány bejelentette döntését, Dánia legnagyobb városai, Koppenhága és Aarhus már bejelentették, hogy fokozatosan megszüntetik a Microsoft szoftverek és felhőszolgáltatások használatát. Ahogy Henrik Appel Espersen, a koppenhágai auditbizottság elnöke, aki ezt a lépést kezdeményezte, elmondta: „Ha hirtelen nem tudunk e-maileket küldeni vagy belső kommunikációt folytatni egy politikai konfliktus miatt, az hatalmas probléma.”

A dánok különösen aggódnak Trump politikája miatt, és attól tartanak, hogy az amerikai politikai döntések veszélybe sodorhatják a közszolgáltatási informatikai szolgáltatásokat. Végül is Grönland, amelyet Trump többször is kijelentett, hogy egyoldalúan át akar venni, dán terület.

Dánia vészhelyzeti minisztere, Torsten Schack Pedersen figyelmeztette a dán vállalatokat és ügynökségeket, hogy csökkentsék függőségüket az amerikai székhelyű felhőszolgáltatásoktól. „Javasoljuk, hogy a vállalatok és a hatóságok készítsenek kilépési terveket például a felhőszolgáltatások használatára vonatkozóan, és gondoskodjanak arról is, hogy az adatok felett erős tulajdonjoggal rendelkezzenek.”

Dánia nem az egyetlen EU-tagállam, amely komoly kétségeket táplál az amerikai technológiai óriásokkal való további együttműködés tekintetében. Bart Groothuis, holland európai parlamenti képviselő nemrégiben kijelentette, hogy az EU-nak „európai felhőre kell átállnia”, mivel „Európának problémája van az amerikai felhővel”.

De nem csak a politika játszik szerepet. A pénzügyi kérdések is döntő fontosságúak. Koppenhága Microsoft szoftverre fordított kiadásai 2018-ban 313 millió koronáról 2023-ra 538 millió koronára emelkedtek, ami körülbelül 53 millió dollárnak felel meg, vagyis mindössze öt év alatt 72%-os növekedést jelent.

Mindezek ellenére senki sem várja, hogy ez egy könnyű átállás lesz. Az Azure, az Office és a Windows rendszerről egy harmadik fél által üzemeltetett, EU-alapú felhőalapú rendszerre, például a NextCloudra, a LibreOffice-ra és a Linuxra való átállás időt és erőfeszítést igényel.

Nem mindenki hisz az open source szoftverekre való átállásban. Mette Harbo, Dánia fővárosi régiójának IT igazgatója úgy véli, hogy Dániának lehetetlen elszakadnia a Microsoft szoftverektől vagy elérnie a digitális szuverenitást. Mégis, ahogy David Heinemeier Hansson (DHH), dán állampolgár, a Ruby on Rails megalkotója és a 37Signals szoftverfejlesztő cég társtulajdonosa mondta: „Dánia az egyik leginkább digitalizált ország a világon. Ugyanakkor az egyik leginkább Microsoft-függő is. Valójában a Microsoft messze a legnagyobb függőségi tényező, ezért teljesen logikus, hogy ott kezdjük meg a digitális szuverenitás elérése érdekében tett erőfeszítéseinket.””

Forrás:
Why Denmark is dumping Microsoft Office and Windows for LibreOffice and Linux; Steven Vaughan-Nichols; ZDNET; 2025. június 11.
Lásd még:
Danish Ministry Replaces Windows and Microsoft Office with Linux and LibreOffice; Hacker News

Technika, tudomány, MI

Mesterséges intelligencia vs. emberi identitás

„A BME idén indította a Jövőtervező.BME című előadás-sorozatát, melynek keretében minden hónapban egy-egy kar bemutatja legújabb kutatási eredményeit és fejlesztéseit egy olyan szakterületen, amely a széles nyilvánosságot érdekli és a hétköznapokban is érinti. 2025. június 18-án Karunké a főszerep!

A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara szeretettel invitálja Önöket egy ismeretterjesztő kalandra, ahol a mesterséges intelligencia (MI) öt izgalmas területén kalandozunk – közérthetően, élményszerűen, interaktivitással.

Az esemény 2025. június 18-án 16:00 – 18:15 között kerül megrendezésre, a BME Q épület QII Heller Farkas előadóteremben.

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: https://regisztracio.bme.hu/jovotervezo.gtk

Program:
16:00–16:10 Megnyitó – A BME Rektorhelyettese és Karunk dékánja köszönti a vendégeket
16:10–16:30 Mesterséges intelligencia vs. emberi identitás (Dr. Héder Mihály, tanszékvezető, egyetemi docens, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)
16:30–16:50 Prompt literacy – iteráció és reflektív gondolkodás (Dr. Hamp Gábor, egyetemi docens, Szociológia és Kommunikáció Tanszék)
16:50–17:10 MI & zeneszerzés – interaktív zenei bemutató (Dr. Grad-Gyenge Anikó, dékánhelyettes, tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, Üzleti Jog Tanszék)
17:10–17:30 Kapcsolatok 2.0 – Lélek offline, MI online (Dr. Séllei Beatrix, egyetemi docens, Ergonómia és Pszichológia Tanszék)
17:30–17:50 Megment, vagy vele pusztulunk?- Hogyan taníthat minket az MI a fenntarthatóságra” (Dr. Szandi-Varga Péter, egyetemi adjunktus, Műszaki Pedagógia Tanszék)
17:50- Kérdések & válaszok + közös jövőtervezés

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!”

Forrás:
Mesterséges intelligencia vs. emberi identitás; BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar; 2025. június 11.

Jelentés a generatív MI kilátásairól

„A technológia, a társadalom és a politika metszéspontjainak elemzése

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) által készített jelentés a generatív mesterséges intelligencia (GenAI, GenMI) átalakító szerepét vizsgálja, különös tekintettel az Európai Unióra. Kiemeli a GenMI innovációra, termelékenységre és társadalmi változásokra gyakorolt potenciális hatását. A GenMI forradalmi technológia, mivel az emberhez hasonlóan képes tartalmakat előállítani, eddig soha nem látott méretekben. Ez hatalmas lehetőséget jelent különböző szektorokban, többek között az egészségügyben, az oktatásban, a tudományban és a kreatív iparágakban. Ugyanakkor a GenMI jelentős problémákat is okozhat, többek között a téves információk, az elfogultság, a munkaerő-piaci zavarok és az adatvédelmi aggályok fokozódásának lehetősége miatt.
Mindezek a kérdések több területet is érintenek, ezért a GenMI gyors fejlődése multidiszciplináris megközelítést igényel a következményeinek teljes megértése érdekében. Ennek fényében a jelentés a GenMI technológiai aspektusainak áttekintésével kezdődik, részletesen bemutatva jelenlegi képességeit és felvázolva a kialakulóban lévő trendeket. Ezután a gazdasági következményekre összpontosítanak, vizsgálva, hogy a GenMI hogyan alakíthatja át az iparágak dinamikáját, és hogyan teszi szükségessé a készségek és stratégiák adaptálását az új helyzethez. A GenMI társadalmi hatásai is szóba kerülnek, különös tekintettel az inkluzivitás lehetőségeire, valamint az elfogultság és a túlzott függőség kockázataira. Ezeket a kihívásokat figyelembe véve a szabályozási keretrendszerről szóló rész felvázolja az EU jelenlegi jogi keretrendszerét, például az MI-törvényt és a horizontális adatvédelmi jogszabályokat, amelyek célja a megbízható és átlátható MI-gyakorlatok előmozdítása. Végül az ágazatspecifikus „mélyreható elemzésekben” vizsgálják a GenMI által kínált lehetőségeket és kihívásokat az adott ágazatokban. Ez a szakasz hangsúlyozza a gondos irányítás és a stratégiai politikai beavatkozások szükségességét a potenciális előnyök maximalizálása és a kockázatok enyhítése érdekében.
A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a GenMI jelentős társadalmi és gazdasági hatással járhat az EU-ban, és átfogó és árnyalt politikai megközelítésre van szükség a kihívások és lehetőségek kezeléséhez, biztosítva ugyanakkor, hogy a technológiai fejlesztések teljes mértékben összhangban legyenek a demokratikus értékekkel és az EU jogi keretével.”

Forrás:
Outlook Report on Generative AI – Exploring the Intersection between Technology, Society and Policy; Elena Navajas Cawood Elena, Michele Vespe, Alexander Vespe, Rene Van Bavel; Publications Office of the European Union, Joint Research Centre (JRC); DOI: 10.2760/1109679; 2025. június 13.
Lásd még:
How is generative AI impacting our economy, society and policy?; European Commission, Joint Research Centre; 2025. június 13.

Mi történik, ha Kína nyeri a mesterséges intelligencia versenyt?

„Amerikának a győzelemre kell törekednie, de fel kell készülnie a második helyezésre is

A digitális vállalatok vezetői, a nemzetbiztonsági elemzők és az amerikai kormányzat tisztségviselői úgy tűnik, hogy egyaránt egyetértenek abban, hogy az Egyesült Államoknak meg kell nyernie a Kínával versenyt a mesterséges intelligencia területének uralásáért. 2024 októberében Jake Sullivan, a Biden-kormány nemzetbiztonsági tanácsadója arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „kemény munkával megszerzett előnyét” kockáztatja, ha nem „alkalmazza gyorsabban és átfogóbban a mesterséges intelligenciát [az ország] nemzetbiztonságának megerősítése érdekében”. A második Trump-kormány egyik első végrehajtási rendelete pedig azt a célt tűzte ki, hogy „fenntartsa és erősítse Amerika vezető szerepét a globális mesterséges intelligencia terén”. Washington kétirányú stratégiát követett a fölény megszerzése érdekében: egyrészt a kulcsfontosságú technológiai alkatrészek Kínába irányuló exportjának korlátozásával, másrészt felgyorsította a mesterséges intelligencia alapmodelljeinek hazai innovációját. Az utóbbi cél elérése érdekében mindkét kormányzat viszonylag enyhe szabályozási gyakorlatot alakított ki, célzott beruházásokat hajtott végre a félvezetők és az energiainfrastruktúra területén, és ösztönözte a mesterséges intelligencia alkalmazását a szövetségi kormányzatban, különösen a védelmi és hírszerző ügynökségekben, olyan változatos felhasználási területeken, mint a élelmiszer-eredetű betegségek kitörésének kivizsgálása és a pénzügyi csalások felderítése.

Eddig ezek a politikák lehetővé tették az amerikai vállalatok számára, hogy piaci részesedésükben és modelljeik teljesítményében megőrizzék előnyüket kínai versenytársaikkal szemben. Washington azonban nem számíthat arra, hogy ez az előny örökre megmarad. A DeepSeek, az Alibaba Cloud, a Baidu és a Tencent kínai MI-vállalatok legújabb áttörései arra utalnak, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti különbség a mesterséges intelligencia terén egyre csökken, és az amerikai fölény messze nem biztos. Még akkor is, ha továbbra is a dominanciát tűzi ki elérendő célnak, Washingtonnak akkor is fel kell készülnie egy olyan lehetséges jövőre, amelyben az Egyesült Államok elveszíti az MI-versenyt Kínával szemben – vagy legalábbis egy olyanra, amelyben a kínai MI-modellek globálisan az amerikai modellekhez hasonló népszerűségre tesznek szert.

Az Egyesült Államok második helyre szorulásának lehetőségére való felkészülés azonban nem jelenti azt, hogy Washington kénytelen lenne megismételni a 5G-verseny kudarcát, amelyben az Egyesült Államok nehezen tudott megfizethető, innovatív termékeket kínálni, miközben Kína előre tört. Viszont, ha olyan gazdagabb keretrendszereket támogat, amelyek megfelelően figyelembe veszik azokat a tulajdonságokat, amelyek az MI-t a legvonzóbbá teszik a feltörekvő piacok számára, megkönnyítve a fejlesztők számára a modellek közötti áttérést, olyan rendszereket építve, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára a versengő MI-modellek eredményeinek összehasonlítását, és biztonságosan megosztva az amerikai adatokat a modellek fejlesztőivel, partnereivel és szövetségeseivel, akkor Washington biztosíthatja, hogy még ha nem is jár sikerrel a globális MI-fölény megszerzésében, biztonságosan profitálhat az MI-forradalomból…”

Forrás:
What If China Wins the AI Race?; Sebastian Elbaum, Adam Segal; Foreign Affairs; 2025. június 13.
A szerzőkhöz:
„SEBASTIAN ELBAUM is Professor of Computer Science at the University of Virginia, Technologist in Residence at the Council on Foreign Relations, and a Fellow of the Association for Computer Machinery and of the Institute of Electrical and Electronics Engineers.
ADAM SEGAL is Ira A. Lipman Chair in Emerging Technologies and National Security and Director of the Digital and Cyberspace Policy Program at the Council on Foreign Relations. From April 2023 to July 2024, he was a Senior Adviser in the U.S. State Department’s Bureau of Cyberspace and Digital Policy.”

Fenntartható fejlődés

A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult Szegeden

„A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk.

A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden – közölte Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester szombaton.

A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk.

Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen.

Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot – tudatta a kutató.

2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le – közölte a szakember.

Gál Tamás hangsúlyozta, az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak.

Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak.

Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat.

A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket – tudatta a szakember.”

Forrás:
A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult Szegeden; Infostart / MTI; 2025. június 14.

Steiner Attila: cél a jövőálló villamosenergia-hálózat kiépítése Magyarországon

„A kormány célja, hogy jövőálló villamosenergia-hálózat épüljön ki Magyarországon – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős államtitkára kedden az E.ON Hungária Csoport Várpalotán létesített új alállomásának átadásán.

Steiner Attila emlékeztetett: a spanyolországi és portugáliai leállás is felhívta a figyelmet arra, hogy egyre kritikusabb szerepe van a villamosenergia-hálózatnak, hiszen egy leállás akár nemzetgazdasági szinten is problémákat okozhat.

Egy ilyen „blackout” elkerülése érdekében folyamatosan fejleszteni kell a hálózatot – mutatott rá.

Az energiapolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta: egyre fontosabb a villamosenergia szerepe a magyar energiaellátásban, tavaly több mint hat százalékkal növekedett a magyar villamosenergia-felhasználás. Ez a trend pedig az elkövetkező időszakban inkább csak gyorsulni fog – mondta.

Steiner Attila közölte: egyre több elektromos berendezést használnak a családok, és az elektromos közlekedés is egyre elterjedtebb, ez pedig mind fogyasztást generál.

Jelezte: már több mint 300 ezer napelemes rendszer működik Magyarországon, azonban hálózatra is szükség van, ahova be tudják táplálni a megtermelt villamosenergiát.

Az alállomás a megnövekedett fogyasztási igényeket és az új termelőket is tudja szolgálni, a projekt fejlesztései pedig a régió energiabiztonságához is hozzájárulnak – emelte ki Steiner Attila.

Hozzátette: szintén az energiabiztonságot szolgálja az is, hogy három gáztüzelésű erőművet is épít a kormány.

Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkára kijelentette: az alállomás a védelmi ipar fejlesztését is szolgálja.

A várpalota külterületén levő védelmi ipari komplexumban előbb közepes kaliberű lőszerek gyártását indították el, majd nagykaliberű lőszergyárat, aknavető- és gránátgyárat, az ezekhez szükséges gyújtószerkezet gyártó üzemet, valamint robbanóanyaggyártó üzemet hoznak létre több ütemben, 400 hektáron. Itt jelenleg hat üzemegység építése van folyamatban – ismertette.

Kontrát Károly, a térség fideszes országgyűlési képviselője a biztonságot a legfontosabb közösségi értéknek nevezte, amelynek egy fontos eleme az energiabiztonság, és ezt szolgálja majd az új alállomás is.

Campanari-Talabér Márta (Fidesz-KDNP) Várpalota polgármestere úgy fogalmazott: az új alállomásnak köszönhetően stabil és biztonságos lesz a Veszprém vármegyei város és környéke energiaellátása lakossági, ipari és honvédelmi szempontból is.

Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a várpalotai alállomás is egy okos és jövőálló beruházás, mert digitális és automata megoldásai eredményeként kezelőszemélyzet nélkül, gyors, távoli vezérléssel működtethető, illetve bővíthető, valamint megújuló energiaforrások csatlakoztatására is lehetőséget biztosít.

Katona Ádám ismertette: a négymilliárd forint értékű várpalotai fejlesztés a határokon átívelő Danube InGrid uniós projekt részeként jött létre, amelyben szlovákiai partnereikkel mintegy 116 milliárd forint értékű beruházásokat valósítanak meg.

Ebből 60 milliárd forint értékben az Észak-Dunántúlon valósulnak meg a várpalotai mellett olyan projektek, mint a 2023-ban átadott kisbéri és a tavaly átadott zalaszentgróti alállomások, amelyeket Szombathelyen, Zircen és Veszprémvarsányban is hasonlóak követnek majd.

Az E.ON Hungária Csoport tájékoztatása szerint a csaknem húszezer négyzetméter alapterületű alállomás két 25 megavoltamper névleges teljesítményű, 132/22 kilovoltos transzformátort és egy 22 kilovoltos beltéri kapcsolóberendezést tartalmaz. Utóbbit egy több mint 300 négyzetméteres kapcsoló- és vezénylőépületben helyezték el. A létesítmény kapacitása igény szerint tovább bővíthető.”

Forrás:
Steiner Attila: cél a jövőálló villamosenergia-hálózat kiépítése Magyarországon; Energiaügyi Minisztérium; 2025. június 10.

Jedlik Ányos Energetikai Program: újabb 50 milliárd forint vállalati energiatárolók telepítésére

„A hazai gazdasági társaságok zöldenergia-tárolási kapacitásaik kiépítéséhez nyerhetnek el pályázatonként legalább 10 millió, de legfeljebb 1 milliárd forintot. A Jedlik Ányos Energetikai Program újabb felhívásának tervezete mától 2025. június 24-ig véleményezhető, a támogatott fejlesztések megvalósítási határideje 2027 vége lehet – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese. A lendületes hazai napelemes felfutás a megfelelő mennyiségű áramtárolói kapacitás létrehozásával fordítható igazán termőre. Az önellátási képességek erősítése és a tiszta energiahordozók fokozott hasznosítása mellett ilyen beruházásokkal simíthatók ki a villamos energia piaci árának napon belüli kilengései is.

Az időjárásfüggő megújulók beépített teljesítménye már meghaladta a 8200 megawattot Magyarországon. Tavaly a naperőművek adták a hazai áramtermelés negyedét, ez a legmagasabb érték a világon. A környezetbarát módon előállított zöldáram mennyisége azonban nemcsak attól függ, hogy derűs-e az ég, hanem napszakok szerint is távoli szélsőértékek között ingadozik. Déltájban még exportra is futja belőle, estére és éjszakára viszont szinte teljesen kiesik, pedig a háztartási igények többnyire éppen a késő délutáni óráktól ugranak meg.

A magyar kormány három pályázaton már összesen több mint 180 milliárd forintot fordított lakossági és ipari energiatárolói fejlesztések ösztönzésére. A családok a Napenergia Plusz Program jóvoltából telepíthettek modern napelemes rendszereket. A több mint 21 ezer nyertest átlagosan 4,1 millió forint támogatás segíti a zöldenergia termelésében és tárolásában. A fejlesztések több mint fele már elkészült, az új energiatárolók összes kapacitása meghaladta a 100 megawattórát. Az első vállalati kiírás az átviteli rendszerirányítót és az elosztókat célozta, itt már idén nyáron üzembe állhatnak új létesítmények. A MAVIR hazánk eddigi legnagyobb energiatárolóját építi Szolnokon, a beszerzési költségek jelentős csökkenése miatt az eredetileg tervezett 15 milliárd forint helyett nagyjából feleannyiért. A második pályázat cégek szélesebb körének kínált vissza nem térítendő beruházási támogatást és bevételkompenzációt. Az e körben jövőre elkészülő létesítmények közül több is nagyobb lesz a szolnokinál. A fejlesztések révén a 2023 végén még mindössze 21 megawatt összes energiatárolói kapacitás hússzoros növekedéssel 500 megawatt közelébe nő 2026 végéig.

A Jedlik Ányos Energetikai Program újabb kiírással lendíti előre a megkezdett folyamatot, kapcsolódó felhívásában összesen 50 milliárd forint áll a hazai cégek rendelkezésére. Az energiatároló kötelező telepítése mellett az állami hozzájárulás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. A vissza nem térítendő támogatás a mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek felét, középvállalatoknál 40 százalékát, míg nagyvállalatoknál 30 százalékát fedezheti, annak legfeljebb 30 százaléka előlegként igényelhető. A nyertes pályázatokban megvalósuló fejlesztések garantálják, hogy Magyarország 2030-ra elérje az akkorra megcélzott 1 gigawatt tárolói kapacitást.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a földhő és biogáz fokozott hasznosítását, az energetikai kutatás-fejlesztést és a távhőrendszer zöldítését, korszerűsítését ösztönzi. Az energiatárolók létesítésével a vállalatok önellátási képessége erősödik, rezsikiadásaik csökkennek, így még versenyképesebben működhetnek.”

Forrás:
Jedlik Ányos Energetikai Program: újabb 50 milliárd forint vállalati energiatárolók telepítésére; Energiaügyi Minisztérium; 2025. június 12.

Törvények, rendeletek

Módosulnak egyes, a digitális államhoz kapcsolódó kormányrendeletek

„A digitális államhoz kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet tervezetének társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. június 21-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A módosítás célja a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény szerinti aggregátum szolgáltatás, továbbá az életesemény-alapú szolgáltatással összefüggő végrehajtási szabályok megteremtése. A tervezet pontosítja a digitális állampolgárság szolgáltató adatkezelésével összefüggő rendelkezéseket, ezzel megteremtve a jövőbeni életesemény-alapú szolgáltatás-, valamint az aggregátum szolgáltatásbővítés lehetőségét. Rögzíti a nemzeti digitális irattárca működésével összefüggő rendelkezéseket, valamint az abba integrált eAzonosítás szolgáltatás technikai megvalósításának pontosítását is tartalmazza. Továbbá megteremti a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetek informatikai rendszereire vonatkozó tanúsítással kapcsolatos szabályozást…”

Forrás:
A digitális államhoz kapcs. egyes korm. mód. szóló korm. terv. társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. június 13.