Skip to main content

Már 17 éve hírekkel szolgálunk!

Bemutatták az Okos parcella projektet – Vajdaság

„A Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) bemutatta az Okos parcella projektet, egy digitális platformot, amely lehetővé teszi a polgárok és a befektetők számára, hogy egy helyen jussanak hozzá a telkekkel, a területrendezési dokumentációval, az építési feltételekkel és az illetékes intézményekkel kapcsolatos kulcsfontosságú információkhoz – közölte az intézet. A projekt – mint a közleményben szerepel – fontos előrelépést jelent az ENSZ szabványain alapuló funkcionális térgazdálkodási modell felé, amelyet e koncepció révén első alkalommal mutattak be Európában. A projekt a Svéd Királyság kormányának támogatásával...

Read more

Az országos kataszteri hivatal 737.682 online dokumentumot bocsátott ki az első négy hónapban – Románia

„Az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI) 2026 első négy hónapjában 737.682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak a Myeterra.ancpi.ro platformon keresztül. A hivatal hétfői közleménye szerint áprilisban 155.667 tájékoztató jellegű telekkönyvi kivonatot és 19.634 kataszteritérkép-másolatot (ortofotót) állított ki ingyenesen az ANCPI a tulajdonosoknak. Az epay.ancpi.ro internetes platformon keresztül áprilisban 139.975 telekkönyvi kivonatot és 19.748 kataszteritérkép-másolatot állítottak ki online. Ezeknek a dokumentumoknak a kiállítása 2025 áprilisától ingyenes a telektulajdonosok számára, más igénylők számára 20, illetve 15 lejért állítják...

Read more

Új pályán a területfejlesztés Európában – Az Európai Unió fejlesztéspolitikája történelmi léptékű átalakulás előtt áll.

„Az Európai Unió fejlesztéspolitikája történelmi léptékű átalakulás előtt áll. A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítése során egyre világosabban kirajzolódik, hogy az elmúlt évtizedeket meghatározó kohéziós modell fokozatosan háttérbe szorulhat, miközben előtérbe kerül egy központosítottabb, versenyképességi és geopolitikai logikára épülő európai fejlesztési rendszer. A változás nem pusztán költségvetési vagy adminisztratív jellegű: valójában az európai integráció egyik alapfilozófiájának újraértelmezéséről van szó. Új szakpolitikai célokhoz új szervezet kell Az Európai Bizottságban egyre erősebb az a szemlélet, hogy a jelenlegi kohéziós politika túlzottan széttagolt,...

Read more

A szakpolitikai céloktól a gyakorlatig: az MI-rendszerek közbeszerzésének kihívásai

„A legtöbb, algoritmikus kormányzásban használt MI-rendszert helyi, tagállami és szövetségi szinten magántechnológiai szolgáltatókkal kötött közbeszerzési szerződések útján szerzik be. A kutatók és a szakpolitikai döntéshozók széles körben úgy vélik, hogy a közbeszerzés erőteljes szabályozási eszközt kínál a kormányzati MI-használat alakítására. Egy lényeges kérdés azonban jórészt figyelmen kívül maradt: vajon a közbeszerzési szerződések ténylegesen beváltják-e ezt az ígéretet? A tanulmány ezt a kérdést vizsgálja az MI-rendszerek beszerzését szabályozó, nyilvánosan hozzáférhető tagállami szintű közbeszerzési szerződések szisztematikus áttekintésén keresztül. A szerződéses rendelkezéseket több kritikus...

Read more

A mesterséges intelligencia hatásai a gyermeki fejlődésre

„A generatív mesterséges intelligencia (MI) a gyermekek életének egyre szervesebb részévé válik: a hangalapú asszisztensektől és a társas robotoktól kezdve egészen az MI által generált mesekönyvekig. Ahogy a gyermekek mind gyakrabban kerülnek kapcsolatba ezekkel a technológiákkal, elengedhetetlen megvizsgálni, milyen hatást gyakorolhatnak a gyermekek fejlődésére. Ez a könyv e hatásokat három egymással összefüggő területen vizsgálja: az interakció, az észlelés és a tanulás terén. E területeken visszatérő motívum, hogy a gyermekek MI-vel való kapcsolata egyszerre tükrözi az emberekkel való kapcsolatukat, és el is...

Read more

Téradatnap 2026: Közös gondolkodás az országos téradat-stratégiáról

„Csaknem 300 résztvevővel rendezte meg az első Téradatnapot a Lechner Tudásközpont 2026. április 30-án. Az esemény célja az volt, hogy a téradat piac állami és üzleti szereplői között elinduljon a párbeszéd egy országos téradat-stratégia kialakításáról. A rendezvényen bemutatták a Lechner saját téradat-stratégiáját, és többek között a nemzeti téradat-politika, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint az adathozzáférés jövőjéről is egyeztettek. A nyitóelőadást dr. Sántha György, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnöke tartotta, aki hosszú ideje dolgozik egy működő nemzeti adatökoszisztéma megteremtésén. Előadásában a téradatok növekvő...

Read more

A Lechner Tudásközpont véleményeket vár – milyen igények vannak a téradatok programozott elérésére?

„A Lechner Téradat-stratégiájának egyik fő célkitűzése a szervezet téradatvagyonának áttekintése és egységes publikálása a nyílt adatpolitikai célok támogatása érdekében. A Lechner Tudásközpont elköteleződött az open data irányába, és megkezdte az adatnyitási folyamatot. Legyen szó vállalkozásokról, oktatási intézményekről vagy állampolgárokról, a felhasználóknak sokszor nem magukra a nyers téradatokra van szükségük, hanem az azokból levezetett információkra és válaszokra. Ezt a célt szolgálják az API (Application Programming Interface) – vagyis alkalmazásprogramozási felületek – amelyek digitális hídként kapcsolhatják össze az adatgazdákat és a felhasználókat. A...

Read more

Új „AgoraEU“ program a kultúra, a média és a demokratikus értékek támogatására – Európai Unió Tanácsa

„A Tanács elfogadta álláspontját az új „AgoraEU” program legfontosabb elemeiről. Ez a program arra hivatott, hogy Európa-szerte támogassa a kultúrát, a médiát és a civil társadalmat. A program a 2028–2034-es időszakra vonatkozó következő többéves pénzügyi keret (MFF) része lesz majd. Az „AgoraEU” program célja az olyan közös értékek előmozdítása, mint a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság. A program támogatni fogja Európa kulturális sokszínűségét, valamint kulturális és kreatív ágazatait, így többek között az audiovizuális és a hírmédia-ágazatot, csakúgy mint a művészi...

Read more

Ezt tudjuk eddig az új kormányzati struktúráról

„Több személyi döntés is született a Tisza-kormányban. Új államtitkárt is kineveztek, miközben több mint egy tucat államtitkárt is elküldtek. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkárává nevezik ki Kelemen Ágnest – jelentette be szombaton Facebook-oldalán Gajdos László. A Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere szerint a környezetgazdász negyedszázados éghajlat-politikai tapasztalattal veszi át a terület irányítását. Gajdos László szerint a következő időszak legfontosabb feladata az éghajlatváltozási szempontok határozott és azonnali érvényesítése lesz a hazai vízgazdálkodásban. Hozzátette, hogy Kelemen Ágnes széles...

Read more

Felmentések és kinevezések

„* 76/2026. (V. 12.) KE határozat Miniszterek kinevezéséről * 77/2026. (V. 12.) KE határozat Közigazgatási államtitkár felmentéséről * 78/2026. (V. 12.) KE határozat Közigazgatási államtitkár kinevezéséről * 1/2026. (V. 12.) MvM határozat A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény hatálybalépéséről” Forrás: Magyar Közlöny; 2026. évi 45. szám; 2026. május 12. (PDF) ----------- „* A miniszterelnök 1/2026. (V. 15.) ME rendelete a miniszterelnök-helyettes kijelöléséről * A köztársasági elnök 97/2026. (V. 15.) KE határozata közigazgatási államtitkárok felmentéséről * A miniszterelnök 23/2026....

Read more

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről

„ A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvény a társadalom és a gazdaság rendjét és működését, ezáltal a Kormány működése szervezeti rendjének felépítését alapvetően meghatározó értékek és feladatok figyelembevételével állapítja meg az államigazgatás egyes miniszterek által irányítandó ágazatait, és hozza létre az azokkal kapcsolatos feladatokat ellátó minisztériumokat. A törvényi rendelkezésekhez igazodóan a Kormány meghatározza az egyes minisztériumokat vezető miniszterek feladat- és hatásköreit. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva...a következő rendeletet alkotja:...” Forrás:...

Read more

Az Európai Unió Tanácsának álláspontja az ökológiai gazdálkodásról

„A tagállamok a Mezőgazdasági Különbizottság mai ülésén elfogadták tárgyalási álláspontjukat az ökológiai termelésre és jelölésekre vonatkozó uniós szabályok aktualizálására vonatkozóan. A cél az, hogy könnyebb legyen követni és egyértelműbben lehessen értelmezni a szabályokat, és Európa-szerte támogatni lehessen az ökológiai ágazat folyamatos növekedését. Az újonnan javasolt módosítások a meglévő keret egyes kiválasztott területeire összpontosítanak, továbbra is fenntartva az ökológiai termékekre vonatkozó magas szintű uniós előírásokat. A Tanács reményei szerint ezáltal a fogyasztók továbbra is bízni fognak az uniós ökológiai címkében, csökkenni fognak...

Read more

Erasmus+ program – az Európai Unió Tanácsának álláspontja

„A Tanács megállapodott a 2028–2034-es időszakra szóló Erasmus+ programról szóló rendeletre vonatkozó álláspontjáról. E megállapodás egyrészt biztosítja, hogy a rendelet építsen a jelenlegi Erasmus+ program erősségeire, másrészt kulcsfontosságú első lépést jelent az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra való felkészülésben. Az Erasmus+ az Uniónak az oktatást, a képzést, a fiatalokat és a sportot támogató vezérprogramja, amely az elmúlt négy évtizedben több mint 16 millió ember életét változtatta meg. „A most létrejött megállapodás fontos mérföldkő az Erasmus+ jövője szempontjából. A tanácsi megbízás megerősíti a...

Read more

Mesterséges intelligencia az oktatásban: az Európai Unió Tanácsa emberközpontú megközelítést szorgalmaz

„Napjainkban, amikor a mesterséges intelligencia (MI) Európa-szerte gyorsan alakítja át az oktatási rendszereket, és egyaránt teremt kihívásokat és lehetőségeket, a Tanács azt szorgalmazza, hogy a tanárok továbbra is központi szerepet töltsenek be a tanulási folyamatban. „A tanárok nemcsak a mesterséges intelligencia felhasználói, hanem iránymutatók, mentorok és kritikus gondolkodók is, akik segítenek a diákoknak eligazodni az egyre összetettebb digitális világban. Ezért megfelelő képzést, eszközöket és biztosítékokat kell számukra nyújtani ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát sikeresen tudják bevetni az oktatásban.” - Dr. Athiná...

Read more

Új európai Bauhaus: az Európai Unió Tanácsa fenntartható és inkluzív lakókörnyezeteket szorgalmaz az EU-ban

„A Tanács a mai napon ajánlást fogadott el az új európai Bauhaus mozgalomról, amelyben arra ösztönözte az uniós országokat, hogy az EU egészében építsék be e mozgalom értékeit a megfizethető, emberközpontú és részvételen alapuló épített környezetet célzó nemzeti szakpolitikáikba és finanszírozásukba. A 2021-ben elindított új európai Bauhaus kezdeményezés arra hivatott, hogy segítsen megvalósítani a tiszta átállást és a tisztaipar-megállapodásban foglaltakat, mégpedig olyan kézzelfogható projektek révén, amelyek a fenntarthatóságot, a megfizethetőséget és a magas színvonalú tervezést ötvözve javítják a mindennapi életet. „Az...

Read more

RRF-pénzek az utolsó kanyarban – Hazahozható-e még Magyarország helyreállítási forrása?

„Magyarország előtt rendkívül szűk időablak áll az uniós helyreállítási források megszerzésére. Magyar Péter új miniszterelnök politikai ígérete szerint még idén haza kell hozni a befagyasztott EU-s pénzeket, az RRF esetében azonban nem elég a brüsszeli politikai nyitás: teljesített mérföldkövekre, lezárt beruházásokra, hiteles bizonyítékokra és gyors tervmódosításra van szükség. A kérdés ezért ma már nem pusztán az, hogy Brüsszel akar-e megállapodni Magyarországgal, hanem az is, hogy a 2026-os határidők között technikailag maradt-e még elég idő a pénzek lehívására. Magyar Péter 2026. május...

Read more

Éltanulóból különutas – Mit rontott el Magyarország az EU-tagság első két évtizedében?

„Van abban valami szimbolikus, hogy 2026. május 9-én, Európa napján alakult meg az új Országgyűlés és új politikai ciklus kezdődött Magyarországon. Ez nemcsak belpolitikai fordulópont, hanem alkalom is arra, hogy huszonkét év EU-tagság után mérleget vonjunk, és szembenézzünk a ténnyel: a csatlakozáskor joggal remélt politikai, gazdasági és stratégiai felzárkózás elmaradt, miközben maga az Európai Unió is történelmi átalakuláson megy keresztül. A következő évek döntései – az integráció mélyítéséről, a bővítésről, a közös költségvetésről vagy a védelempolitikáról – évtizedekre meghatározzák majd Magyarország...

Read more

A legfrissebb elektromobilitási jelentés szerint átlépte a négyezret az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb elektromobilitási jelentése alapján 2025 végén már 4227 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemelt országszerte. 2025-ben intenzíven bővült a hazai elektromostöltő-infrastruktúra: a 2024. év végi adatokhoz képest (3 191 db) több mint ezer berendezéssel több üzemelt Magyarországon. Az engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma mellett növekedett a töltésre fordított energiamennyiség negyedéves értéke is, ami elérte a 12 630 MWh-t. A legtöbb töltőberendezés továbbra is a fővárosban volt elérhető (1 462 db), Pest vármegyében 510, Hajdú-Bihar vármegyében 415, Veszprém...

Read more

Vízügy, uniós források és átvilágítások az új kormány első ülésén

„Ópusztaszeren tartotta első kormányülését Magyarország új kormánya. A tanácskozás ideje alatt tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök elmondta, az új kabinet első döntései részben az azonnali válságkezelésről, részben a korábbi kormányzati működés átvilágításáról szólnak. A legsürgetőbb ügyként az aszályhelyzetet nevezte meg. A sajtótájékoztatón megszólaló Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese szerint a vízhiány mára nem egyszeri rendkívüli helyzet, hanem több év alatt felhalmozódott probléma. Elmondása szerint a rendszerből nagyjából egy teljes évnyi átlagos csapadék hiányzik. A kormány a héten vis...

Read more

A mesterséges intelligencia alapú architektúráknak az általános adatvédelmi alapelvek érvényesülésére gyakorolt hatása

„...A kutatás célja ezért egy új, sui generis jogalap – a „Közérdekű digitális adatfunkcionalitás” – megalapozása, amely a jelenlegi ex ante megfelelési logikáról az ex post, objektív felelősségi modell irányába mozdul el. E modell a digitális kapuőröket veszélyes üzemként kezeli, akiknek nem csupán jogszerűségük igazolására kell törekedniük, hanem működésük társadalmi hatásaiért is felelősséggel tartoznak. A kutatás a law in context megközelítésében gyökerezik, és interdiszciplináris módon vizsgálja a digitális gazdaságot, a technológiai architektúrákat, a globális hatalmi struktúrákat, valamint a szabályozás eszköztárát. Célja,...

Read more