Skip to main content

Már 17 éve hírekkel szolgálunk!

A kísérleti projekteken túl – A tudomány a mindennapi városi döntéshozatal részévé válik

„A kutatási együttműködések egyre több európai városnak segítenek új ötletek kipróbálásában. A nagyobb kihívás az, hogy a tudományos ismeretek a mindennapi városi döntéshozatal részévé váljanak. A lakáshiány, az éghajlatváltozás és a növekvő egyenlőtlenségek miatt egyre sürgetőbb, hogy a városvezetők szűkös erőforrásaik mellett is hatékony megoldásokat találjanak. A tét túlmutat a közszolgáltatások javításán. A téves információk terjedése, a közbizalomra nehezedő nyomás és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatt egyre nagyobb szükség van olyan megbízható bizonyítékokra, amelyeket a lakosok és a szakpolitikai döntéshozók...

Read more

Az európai ipar átalakulásának lehetséges irányai 2040-ig – Stratégiai előretekintés, forgatókönyvek és átmeneti pályák

„Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) Ipar 5.0 szakmai közössége stratégiai előretekintési gyakorlat keretében négy eltérő forgatókönyvet dolgozott ki, amelyeket posztereken mutatott be. A forgatókönyvek felvázolják, milyen irányokban alakulhat át az európai ipar 2040-ig, és konkrét átmeneti utakat jelölnek ki a következő előretekintési ciklusok számára. Zöld technokrácia. Az első forgatókönyv egy önellátó EU-t vázol fel, amely a zöld technológiákra irányuló kiterjedt állami kutatás-fejlesztés, a technokrata irányítás és az együttműködésre épülő oktatási modellek révén teljesen körforgásos egységes piacot hoz létre. Az oktatási...

Read more

Az átalakuláshoz vezető utak megtervezése – Az előretekintés eszközei a gyakorlatban

„Az innováció, a regionális fejlesztés, az éghajlatvédelmi fellépés és az ipari átalakulás területén dolgozó szakemberként (Smart Practitioner) a tervezés mellett a rendszerszintű változás alakítása is a feladatunk. Ez az eszköztár abban segít, hogy az átfogó szakpolitikai célokat át tudjuk ültetni a régió vagy ágazat átalakításának mindennapi gyakorlatába. Az éghajlatváltozástól az új technológiák megjelenéséig olyan gyors változások zajlanak, amelyek követéséhez a hagyományos előrejelzés önmagában kevés. Az eszköztár ezért a megszokott gyakorlatok újragondolására és az átmenet útjainak megtervezésére épül. Lépésről lépésre segít meghatározni,...

Read more

A kiberreziliencia-rendelet (CRA) B és H modulja – A megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálása bejelentés céljából

„Ez a nem kötelező erejű műszaki útmutató abban segíti a bejelentő hatóságokat és a nemzeti akkreditáló testületeket, hogy megítéljék, rendelkeznek-e a megfelelőségértékelő szervezetek (CAB-ok) a CRA követelményeinek való megfelelés értékeléséhez szükséges szakmai kompetenciával. Az egységes és hatékony értékelés érdekében az útmutató megjelöli, hogy a már meglévő kompetenciák közül melyek vehetők figyelembe, és milyen további követelmények adódnak a CRA-ból. Az akkreditálás vagy a bejelentés feltételeinek teljesüléséről külön kell dönteni. Minden megfelelőségértékelő szervezetnek igazolnia kell, hogy a kérelmében megjelölt tevékenységi körben teljesíti a...

Read more

Túl sok szó – A mesterséges intelligencia szövegtúltermelése válságba sodorja a társadalmi alrendszereinket

„A mesterséges intelligencia szövegtúltermelése válságba sodorja a társadalmi alrendszereinket Az utóbbi időben sokasodnak azok máshonnét is megerősített személyes élményeim, amelyek valami nagyon furcsa és ijesztő tendenciát rajzolnak fel. Ezek mögött a nagy nyelvi modellek állnak, és az, hogy lényegében nulla tudással és nulla költséggel lehet korlátlan mennyiségben szövegeket előállítani. Erre viszont egy sor nagy társadalmi alrendszerünk nincsen felkészülve. Régebben, ha a mesterséges intelligencia (MI) veszélyei szóba kerültek, eleinte az „öntudatra ébredés”, meg az „elveszik a munkánkat”, később meg az olyasféle veszélyek...

Read more

Európa nem aludhatja át a mesterséges intelligencia forradalmát! – iparági vezetők felhívása

„Technológiai vezetők, köztük Yann LeCun, a Nobel-díjas Philippe Aghion, valamint az ElevenLabs és a Lovable vezérigazgatói arra szólítják fel az EU-t, hogy fektessen be a mesterséges intelligenciába a 2028–2034-es költségvetésében. Európai technológiai cégalapítók és tudósok tucatjai figyelmeztetnek, hogy a mesterséges intelligenciában folyó versenyben szűkül az Európa számára rendelkezésre álló idő, és az Európai Unió következő, hosszú távú költségvetése döntő lesz a kontinens jövőbeli szerepének meghatározásában. A nyílt levelet 59 vezető írta alá, köztük Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász, az egyik úgynevezett MI-„keresztapa”,...

Read more

Nobel-díjas közgazdász: az MI kreatív rombolása hajthatja előre Európa növekedését

„ A Nobel-díjas közgazdász,Philippe Aghion felszólította az EU-t, hogy támogassa az új MI-szereplőket, enyhítse az állami támogatási szabályokat és védje a technológiai változások miatt érintett munkavállalókat. A mesterséges intelligencia (MI) fellendítheti az európai gazdasági növekedést, feltéve hogy az uniós versenyszabályok lehetővé teszik új vállalatok belépését a piacra - mondta hétfőn Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász. Aghion megjegyzései növekvő aggodalmak közepette hangzottak el, amelyeket néhány amerikai vállalatnak az MI-piacon élvezett dominanciája és a technológia foglalkoztatásra gyakorolt hatása okoz: sokan tömeges munkahelyvesztéstől tartanak a...

Read more

Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron

„Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az economedia.ro. A felsőoktatási intézmény Hajnal-negyedbeli campusában található 14 ezer négyzetméteres létesítményben különféle szakterületek (robotika, kiberbiztonság, megbízható mesterséges intelligencia stb.) 33 laboratóriuma kapott helyett. A kutatóintézetben a felsőoktatásban dolgozó szakemberek mellett 17 partner vállalat munkatársai fognak dolgozni. A kolozsvári műszaki egyetemnek 800 doktorandusza van, közülük mintegy 400 a mesterséges intelligenciával foglalkozik.A megnyitón egy robot is szerepet kapott A beruházás értéke 141,8 millió lej. Az AIRi@UTCN ünnepélyes megnyitóján a...

Read more

Fontos mérföldkőhöz érkezett a Digitális Állampolgárság Program, már több mint kétmillióan digitális állampolgárok

„Fontos mérföldkőhöz érkezett a Digitális Állampolgárság Program: már több mint kétmillió magyar embernek van aktív digitális állampolgársága Alig több mint két évvel a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás indulása után, már több mint kétmillióan regisztráltak a Digitális Állampolgárság Programba, az alkalmazás letöltésszáma pedig megközelíti a 3,7 milliót. A Digitális Állampolgár mobilalkalmazás 2024 szeptemberében indult, és az azóta eltelt időben folyamatosan bővült a funkcionalitása. Több mint 1,9 millió felhasználónak van aktív digitális aláírása, a digitális állampolgárok ma már a használtautójuk adásvételét is intézhetik a...

Read more

Az Európai Bizottság részben jóváhagyta Magyarország első és egyben utolsó, 10 milliárd eurós kifizetési kérelmét a NextGenerationEU keretében

„A Európai Bizottság szerint Budapest egy kivétellel teljesítette a 10 milliárd eurós kifizetés feltételeit. A hiányzó mérföldkő miatti pénzbírság várhatóan „minimális” lesz – tudta meg az Euronews. Az Európai Bizottság részben jóváhagyta Magyarország kérelmét az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből (RRF) igényelt 10 milliárd eurónyi forrásra, ezzel megnyitva az utat afelé, hogy az ország szinte a teljes összeget megkapja. A Bizottság megállapította, hogy Magyarország a 127 szükséges mérföldkő közül 126-ot teljesített, egy, az adózással kapcsolatos feltétel teljesítése azonban csak részleges. Még...

Read more

Magyarország az Európai Egészségügyi Adattér kapujában

„Az együttműködés és a betegközpontú digitális fejlődés állt a Budapesten, november 17-én megrendezett EHDS-konferencia középpontjában. Az Európai Egészségügyi Adattér (European Health Data Space – EHDS) magyarországi megvalósításáról, a betegek adatainak biztonságos felhasználásáról és az XDSI_NS fejlesztéseiről tanácskoztak a „Magyarország az Európai Egészségügyi Adattér kapujában” című konferencián. A rendezvényt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) Nonprofit Kft. együttműködésével szervezte meg a budapesti NEAK/ OEP -székházban. A helyszínen mintegy 150-en követték a programot, az online részvételre pedig...

Read more

A civilek joga és feladata a kritika

„Civil szervezetek együttműködési fórumaként aggodalommal látjuk, hogy az utóbbi időben egyes kormányzati szereplők civil szervezetek és szakmai érdekképviseletek kritikáira azok politikai kötődésének feltételezésével, méretüknek vagy vezetőik alkalmasságának a megkérdőjelezésével reagálnak. Egy szervezet legitimitását nem a kormányzat tisztviselői határozzák meg. A szakmai kritikát lehet vitatni, a hangnemet lehet kifogásolni, az érvekre lehet ellenérveket hozni, a javaslatokat el lehet utasítani, de a szervezetek hitelességének megkérdőjelezése elfogadhatatlan. A civil szervezetek, szakszervezetek és szakmai közösségek nem ellenfelei a mindenkori kormányzatnak, hanem a társadalom fontos szereplői, akiknek a véleménye, tapasztalata és...

Read more

Verseny, adat, kompetencia: amit a Digitális Magyarország 2030 program vár a szakmai közösségtől

„Idén november 10-12. között rendezték meg Siófokon a Future IT 2026 konferenciát. Az Egyesület szempontjából a legfontosabb esemény Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter előadása volt, amelyben bemutatta a Digitális Magyarország 2030 programot. A sok téma közül hármat emelünk ki. 1. Verseny és megrendelői képesség A bemutatott adatok szerint 2020 és 2026 között az állami IT-piac erősen koncentrált volt: a húsz legnagyobb szállító vitte a szerződéses érték felét-kétharmadát. A miniszter a szabad, egészséges versenyt nevezte a legfontosabb üzenetnek, és bejelentette, hogy...

Read more

Európa szuverén MI- és adatinfrastruktúrájának, valamint föderált felhő- és pereminfrastruktúrájának kiépítése a gazdasági növekedés előmozdítására

„A rendezvényt a CISERO projekt szervezi az E-Grouppal együttműködésben, a 8ra kezdeményezés keretében. A 8ra az IPCEI-CIS (közös európai érdeket szolgáló, felhő- és pereminfrastruktúrával, azaz cloud és edge infrastructure foglalkozó projekt) nyitott platformja: több szolgáltatóra épülő, föderált felhő-perem infrastrukturális rendszert fejleszt Európában. A rendezvény arról szól, hogy ezek az eredmények hogyan juthatnak el az ipari felhasználókig. Szó lesz az európai MI-gyárakhoz és a nagy teljesítményű számítástechnikához (HPC) való kapcsolódásról és a versenyképességre gyakorolt hatásról is. Konferencia: 2026. november 19. (csütörtök), 14:00...

Read more

Alkotmányozás a digitális korban – konferenciafelhívás: Műhelykonferencia a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szabályozásáról az alkotmányban

„Műhelykonferencia a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szabályozásáról az alkotmányban 2026 júliusában a magyar Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom kinyilvánította, hogy „alapos előkészítésen, széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésen” alapuló új alkotmányt kíván elfogadni. Egy új alkotmány megalkotása lehetőséget teremt arra, hogy a politikai közösség átgondolja együttélésének alapvető szabályait, és választ adjon a jelen és a belátható jövő kihívásaira. A 21. század alkotmányozása nem hagyhatja figyelmen kívül a digitális technológiák társadalomformáló hatását, és sort kell kerítenie azoknak a dilemmáknak a mérlegelésére is,...

Read more

Dublini nyilatkozat a megbízható, biztonságos és szuverén mesterséges intelligenciáról (Európai Unió)

„A 2026. október 14-én elfogadott, a megbízható, biztonságos és szuverén mesterséges intelligenciáról szóló dublini nyilatkozat (Dublin Declaration on Trustworthy, Safe and Sovereign Artificial Intelligence) az uniós tagállamok közös kötelezettségvállalását rögzíti. Célja, hogy megerősítse Európa vezető szerepét a biztonságos, megbízható, emberközpontú és a demokratikus értékekkel összhangban álló MI fejlesztésében és alkalmazásában. A nyilatkozat aláírói kötelezettséget vállalnak arra, hogy hét kiemelt területen működnek együtt: az MI biztonságosságának és ellenálló képességének javítása; a megbízható MI alkalmazásának felgyorsítása a közszolgáltatásokban és az iparban; Európa MI-szuverenitásának...

Read more

Jelentés az Európai Unió kiberbiztonság helyzetéről 2026-ban

„Ez a második alkalommal megjelenő jelentés az Európai Unió kiberbiztonsági helyzetét tekinti át. A kétévente kiadott jelentést az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) fogadja el az Európai Bizottsággal és a NIS együttműködési csoporttal közösen. Az idei jelentés bemutatja a 2024-ben tárgyalt témák alakulását, kiegészíti azokat az elmúlt két évben felmerült lényeges új elemekkel, és strukturált keretet kínál a megértésükhöz. A 2026-os kiadás egy „iránytűt” vezet be, amely a jelentés fogalmi vezérfonalaként szolgál. Az iránytű az uniós kiberbiztonsági ökoszisztéma fő irányait tükrözi,...

Read more

Az uniós állam-, illetve kormányfők informális találkozója Dublinban, 2026. november 13. (MI, mesterséges intelligencia)

„Főbb eredmények Az uniós vezetők Dublinban, az Európai Tanács informális ülésén találkoztak. Első alkalommal folytattak stratégiai megbeszélést a mesterséges intelligenciáról (MI), két fő kérdésre összpontosítva: miként lehet kiaknázni az MI-ben rejlő lehetőségeket az európai versenyképesség növelése érdekében; milyen szélesebb körű hatást gyakorol az MI a társadalomra, a biztonságra és a bizalomra. „A mesterséges intelligencia korunk legfontosabb technológiája. Európának a lehető legteljesebb mértékben ki kell aknáznia az előnyeit, a termelékenység növelésétől a közszolgáltatások javításáig. Kezelnünk kell az általa előidézett kockázatokat és változásokat...

Read more

A javasolt 2028–2034-es uniós költségvetés javítási lehetőségeket hagy kihasználatlanul

„ Az uniós költségvetés kapcsán a Számvevőszék már korábban rámutatott 28 javítási lehetőségre Nyolc lehetőség kiaknázatlanul maradt, teljes mértékben csupán egy valósult meg Legkevésbé a költségfüggetlen finanszírozás terén történt előrelépés Az Európai Számvevőszék új áttekintése szerint az Európai Bizottságnak a következő hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslata több szempontból is elszámoltathatóbbá és a polgárok számára átláthatóbbá tehette volna azt. Miközben az uniós politikai döntéshozók a 2028–2034. évi költségvetés végleges formájáról és végösszegéről tárgyalnak, a számvevők arra figyelmeztetnek, hogy a javaslatok nem vesznek tekintetbe...

Read more

Az egészségügyi közgazdász véleménye szerint a tárcának újra kellene gondolnia az egészségügyi támogatások költségvetés keretösszegeit

„Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat. Dózsa Csaba szerint a mintegy 500 milliárd forintos évi keretösszeg önmagában csak nominális értékként értelmezhető, az elkölthető összeg értéke ugyanis az infláció és a GDP alakulásától is...

Read more