Skip to main content

Találat: 2014-2020

Megállapodott egymással Budapest és Pest megye

„Együttműködési keretmegállapodást kötött csütörtökön Budapest és Pest megye önkormányzata területfejlesztési elképzeléseik összehangolására. A dokumentum aláírói, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Szűcs Lajos, a Pest megyei közgyűlés elnöke az eseményt követően elmondták: az együttműködés célja, hogy a Budapest és Pest megye alkotta térség Közép-Európa egyik legversenyképesebb, élhető központjává váljon. A térségnek jelenleg is meghatározó a szerepe az országban, mert az itt élő emberek termelik meg a nemzeti jövedelem csaknem felét, és a társadalmi, gazdasági folyamatok összefonódása szükségessé teszi a fejlesztések összehangolását. A politikusok kitértek...

Read more

Kormányhatározat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól

„A Kormány 1. egyetért a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakban végrehajtandó operatív programok prioritásainak 2–11. pontban meghatározott indikatív – a további tervezés alapjául szolgáló – struktúrájával, 2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az „infokommunikációs technológia fejlesztése” prioritási tengely esetében a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával – a) versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, b) kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés (K+F), c) infokommunikációs technológia fejlesztése, d) rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, e) kiemelt térségi és közösségi...

Read more

Kamarai javaslat önálló Infokommunikációs OP megvalósításáról

„...A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyarország gazdasági versenyképességének erősítése, a nemzeti össztermék növelése és a társadalmi fejlődés érdekében különösen indokoltnak tartaná, hogy a jelenlegi (2007-2013-as) és korábbi (2004-2006) struktúrától eltérően 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban önálló Infokommunikációs Operatív Program kerüljön megvalósításra. Indokoltnak tartjuk, hogy a következő időszak uniós forrásokból történő fejlesztései a jelenleg szétaprózott, nagyrészt koordinálatlan hazai infokommunikációs fejlesztések, programok, pályázatok egységes felügyelet és kormányzati irányítás alá kerüljenek, úgy hogy az önálló Infokommunikációs Operatív Program pénzügyi keretei fedjék le a...

Read more

Professzionális a jelenlegi rendszer

„Az Európai Bizottság (EB) határozottan azt javasolja a magyar hatóságoknak, gondosan mérlegeljék az átalakítás melletti és elleni érveket, ha még nem indult meg az átalakítás – tudatta a brüsszeli testület sajtószolgálata lapunkkal. A bizottság véleményét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos kormányzati tervekről kértük. Mint közölték, az EB ismeri a magyar kormány azon tervét, hogy átalakítja a 2014–2020-as időszakra vonatkozó strukturális és kohéziós alapok végrehajtási rendszerét. A magyar kormány azzal indokolta a lépést Brüsszelben, hogy „garantálni szeretné az egyes nemzeti...

Read more

Cséfalvay: a kormány kerülné a pályáztatást

„Az uniós pénzek lehívását kezelő hazai pályázati intézményrendszer átalakítása mellett a kormány azt is vizsgálja, hogy mennyire lehetne növelni a 2014–2020 közötti időszakban azon EU-források arányát, amelyek nem pályázati úton kerülnének felhasználásra – nyilatkozta lapunknak Cséfalvay Zoltán uniós főtárgyaló. Bár még nem tudni, hogy Magyarország pontosan mennyi uniós fejlesztési forrást kap 2014–2020 között, ám a következő hétéves uniós fejlesztési ciklus hazai tervezése már javában zajlik. Holnap jár le az a kormány által kitűzött határidő, amikorra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a kabinet elé...

Read more

Kormányhatározat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról

„A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezése, illetve a kapcsolódó intézményrendszer kialakítása során a következő célokat és alapelveket kell érvényesíteni: a) a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési forrásokat a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítésére kell összpontosítani, ezért az összes forráson belül jelentősen növelni kell a közvetlenül gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát, b) a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezése során elsősorban a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését kell stratégiai...

Read more
Page 79 of 79 1 78 79