Skip to main content

Találat: 2014-2020

Megállapodott egymással Budapest és Pest megye

„Együttműködési keretmegállapodást kötött csütörtökön Budapest és Pest megye önkormányzata területfejlesztési elképzeléseik összehangolására. A dokumentum aláírói, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes és Szűcs Lajos, a Pest megyei közgyűlés elnöke az eseményt követően elmondták: az együttműködés célja, hogy a Budapest és Pest megye alkotta térség Közép-Európa egyik legversenyképesebb, élhető központjává váljon. A térségnek jelenleg is meghatározó a szerepe az országban, mert az itt élő emberek termelik meg a nemzeti jövedelem csaknem felét, és a társadalmi, gazdasági folyamatok összefonódása szükségessé teszi a fejlesztések összehangolását. A politikusok kitértek...

Részletek

Kormányhatározat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól

„A Kormány 1. egyetért a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakban végrehajtandó operatív programok prioritásainak 2–11. pontban meghatározott indikatív – a további tervezés alapjául szolgáló – struktúrájával, 2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az „infokommunikációs technológia fejlesztése” prioritási tengely esetében a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával – a) versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, b) kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció és kutatás-fejlesztés (K+F), c) infokommunikációs technológia fejlesztése, d) rekreációs, egészségügyi szolgáltatások és turizmusfejlesztés, e) kiemelt térségi és közösségi...

Részletek

Kamarai javaslat önálló Infokommunikációs OP megvalósításáról

„...A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyarország gazdasági versenyképességének erősítése, a nemzeti össztermék növelése és a társadalmi fejlődés érdekében különösen indokoltnak tartaná, hogy a jelenlegi (2007-2013-as) és korábbi (2004-2006) struktúrától eltérően 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban önálló Infokommunikációs Operatív Program kerüljön megvalósításra. Indokoltnak tartjuk, hogy a következő időszak uniós forrásokból történő fejlesztései a jelenleg szétaprózott, nagyrészt koordinálatlan hazai infokommunikációs fejlesztések, programok, pályázatok egységes felügyelet és kormányzati irányítás alá kerüljenek, úgy hogy az önálló Infokommunikációs Operatív Program pénzügyi keretei fedjék le a...

Részletek

Professzionális a jelenlegi rendszer

„Az Európai Bizottság (EB) határozottan azt javasolja a magyar hatóságoknak, gondosan mérlegeljék az átalakítás melletti és elleni érveket, ha még nem indult meg az átalakítás – tudatta a brüsszeli testület sajtószolgálata lapunkkal. A bizottság véleményét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos kormányzati tervekről kértük. Mint közölték, az EB ismeri a magyar kormány azon tervét, hogy átalakítja a 2014–2020-as időszakra vonatkozó strukturális és kohéziós alapok végrehajtási rendszerét. A magyar kormány azzal indokolta a lépést Brüsszelben, hogy „garantálni szeretné az egyes nemzeti...

Részletek

Cséfalvay: a kormány kerülné a pályáztatást

„Az uniós pénzek lehívását kezelő hazai pályázati intézményrendszer átalakítása mellett a kormány azt is vizsgálja, hogy mennyire lehetne növelni a 2014–2020 közötti időszakban azon EU-források arányát, amelyek nem pályázati úton kerülnének felhasználásra – nyilatkozta lapunknak Cséfalvay Zoltán uniós főtárgyaló. Bár még nem tudni, hogy Magyarország pontosan mennyi uniós fejlesztési forrást kap 2014–2020 között, ám a következő hétéves uniós fejlesztési ciklus hazai tervezése már javában zajlik. Holnap jár le az a kormány által kitűzött határidő, amikorra Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek a kabinet elé...

Részletek

Kormányhatározat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról

„A Kormány 1. egyetért azzal, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezése, illetve a kapcsolódó intézményrendszer kialakítása során a következő célokat és alapelveket kell érvényesíteni: a) a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési forrásokat a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítésére kell összpontosítani, ezért az összes forráson belül jelentősen növelni kell a közvetlenül gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát, b) a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezése során elsősorban a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését kell stratégiai...

Részletek
Page 79 of 79 1 78 79