Skip to main content

Találat: állam- és jogtörténet

A kormányzás és kormányzástudás viszonyrendszerének vizsgálata, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen

„„A cél, hogy a politikai rendszerünk, benne a kormányzás, megfelelő módon reagáljon a kihívásokra, hogy egy innovatív politikai rendszerünk legyen”- fogalmazott Smuk Péter dékán az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Kormányzástani és Közpolitikai Tanszék konferenciáján. A rendezvény az államelméleti, illetve kormányzástani és közpolitikai alapkutatási programokkal összhangban arra vállalkozott, hogy az államfunkciókat és -célokat megvalósító kormányzás alapjául szolgáló tudásformákat. „Egyre mélyebben és intenzívebben jelenik meg a kormányzástan kérdése, nemcsak a mindennapi kutatásunk szintjén, hanem egyre jobban szembesülünk ezzel az oktatásban is”- hangsúlyozta Kaiser...

Read more

Az elektronikus aláírás fogalmának megjelenése és változása

„Az elektronikus aláírás (electronic signature) fogalmát a jog definiálta elsőként. A fogalom konzisztens elterjedését nem segíti, hogy értelmezése számos átalakuláson ment keresztül, használata során keverednek a digitális aláírás (digital signature), az azonosítás (identification), a hitelesítés (authentication) és a feljogosítás (authorization), valamint a bizalom (trust, reliance), hitelesség, szavahihetőség (trustworthiness) fogalmak. Az elektronikus aláírásnak számos aspektusa jelent meg a jogalkotási és a jogalkalmazási területeken, például használható fokozott biztonságú elektronikus aláírás (advanced electronic signature) vagy minősített elektronikus aláírás (qualified electronic signature) a normál elektronikus aláírásokon...

Read more

A kiberbűnözés egyes büntetőjogi szabályozási kérdései

„...A disszertációmban elsősorban büntető anyagi jogi, és csak érintőlegesen büntető eljárásjogikérdésekkel foglalkozom. Továbbá kizárólag az ún. tisztán informatikai bűncselekményekre, valamint a technológiai fejlődésnek az egyes – tágabb értelemben vett – gazdasági bűncselekményekre gyakorolt hatására fókuszálok. Az értekezés négy nagy szerkezeti részre tagolódik. A bevezetést követő II.fejezetben a kiberbűnözés fogalmának a tisztázásával foglalkozom, ami azért is különösen fontos, mert máig nincs egy általánosan elfogadott jogi definíciója. Törekedtem mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalmi álláspontok széleskörű bemutatására, amelyek összevetése alapján meghatározható az informatikai...

Read more

A magyar és a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció összehasonlító vizsgálata

„...Az értekezés abból a hipotézisből indul ki, hogy a francia közigazgatási eljárások általános szabályainak történeti kodifikálása során számos olyan kérdéskör, eljárási jogintézmény, intézmény merült fel, amelynek részletes vizsgálata azért szükséges, mert átvételük – ezekhez hasonló magyar szabályozás megalkotása – a jogalkotó számára megfontolás tárgyát képezheti a magyar közigazgatási eljárás, így a közigazgatás versenyképességének fejlesztése érdekében. A kutatás a francia és a magyar közigazgatási eljárásokra vonatkozó kodifikáció átfogó elemzését tűzte ki célul: alapvető közigazgatási fogalmak, történeti előzmények, egyes közigazgatási eljárási jogintézmények és a...

Read more

A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig

„A magyar államiság, benne a költségvetési és monetáris ügyek fejlődéstörténetében a dualizmus – s a vele járó gazdasági fellendülés – meghatározó szerepet játszott. Lentner Csaba „A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig” című munkájában a kiegyezést követően (sőt annak előzményeit is tárgyalva) mutatja be azt a bő másfél évszázados időszakot, melynek során magyar-ország pénzügyi igazgatása, benne a monetáris politika is kiteljesedett. A szerző két „idősíkban” vázolja a történéseket: egyrészt folyamatában, másrészt az egyes főbb időszakokat és tényezőket kiemelten, önmagukban. Így az...

Read more

A magyar oktatásirányítás változásai. Múlt, jelen és helyzetértékelés

„...Verebélyi Imre 1978-ban készült „A közoktatási igazgatás központi irányítása” című művéhez Berényi Sándor által írt bevezetőben is szerepel, hogy az oktatásügyi igazgatás a jogtudomány és azon belül is a közigazgatás, meglehetősen mostohán kezelt témaköre. Ez a helyzet 1978 óta sem változott jelentős mértékben, holott azt Verebélyi Imre is kiemelte már ekkor, hogy a közoktatás igazgatása az egyik legjelentősebb ágazati szakigazgatási rendszer figyelemmel az oktatás mint tevékenység társadalmi tartalmára, az arra fordított állami kiadások mértékére, valamint a közoktatási intézményrendszer mint irányított szervezetrendszer méretére....

Read more

A bányahatóság története Magyarországon

„A bányahatóság több mint hét évszázadra visszatekintő magyarországi történetének átfogó összefoglalására mindeddig nem került sor. E kötetben ezt a hiányt igyekszem pótolni, bár előre bocsátom, hogy elsősorban terjedelmi okokból kénytelen voltam munkámat a bányahatóság szervezetének és működésének, feladat- és hatás-körének, valamint illetékességének vázlatos bemutatására korlátozni. Ennek során nem tekinthettem el a bányászat1kincstári igazgatási szervezetének vázlatos ismertetésétől sem, melyre azért kényszerültem, mert XVI. század közepétől a XIX. század közepéig a bányászat igazgatása (központi és területi irányítása, működtetése, kezelése), valamint jogszolgáltatása (bíráskodás),továbbá a tulajdonképpeni...

Read more

A magyar kormányzati rendszer iratkezelése a 20. században

„Magyarországon a hivatalos iratok kezelése, iktatása, nyilvántartása és irattározása hosszú fejlődéseredményeként alakult ki, és sok változáson ment keresztül. A végrehajtott ügyiratkezelési reformok szinte mindig együtt jártak a politikai rendszer változásaival, ami sok esetben az iratkezelés teljes átalakítását hozta magával. E reformok mindig egy korszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb közigazgatás létrehozását célozták, hiszen a korábbi iktatási, irattározási módok már nem feleltek meg a változó követelményeknek...” Forrás: A magyar kormányzati rendszer iratkezelése a 20. században; Kocsis Piroska; Dialóg Campus Kiadó; 2017 (PDF)

Read more

Adalék a magyar (digitális) önkormányzatiság történetéhez – Vincze Ferenc nyugalmazott címzetes főjegyző, Hajdúszoboszló

„Munkámban a siker, hogy megelégedettséget keltettem másokban – vallja a hajdúszoboszlói címzetes főjegyző. – Igazi jegyzőközösségi „vezér” sohasem akartam lenni. Azért sem, mert bőven voltak közöttünk nálam erre rátermettebbek. A hatékonyság, mint alap kritérium viszont motivált, mert a közigazgatási teljesítményben is igazodnunk kell a világ előttünk járó részéhez. Szóval vállaltam az országos jegyző szövetség kebelében javaslatomra létrehozott „hivatalfejlesztési-informatikai bizottság” vezetői szerepét, amit közel 20 évig csináltam is – beszélt szakmai pályafutásáról a Naplónak adott interjújában Vincze Ferenc nyugalmazott címzetes főjegyző, akitől azt...

Read more

Névadó ünnepség Magyary Zoltán tiszteletére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Ezentúl Magyary Zoltán nevét viseli az NKE Oktatási Központ 500 fős előadóterme. „A névadással azt fejezzük ki, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jogtudós tudományos életművét saját maga és a modern magyar közigazgatás számára is irányadónak tekinti”- fogalmazott Koltay András azon az ünnepségen, amelyen megkoszorúzták Magyary nemrég elkészült emléktábláját is. „Ez a nap nemcsak a kar, az egyetem, vagy a közigazgatási felsőoktatás ünnepe, hanem kormányzati szinten is fontos esemény”- mondta el Kis Norbert, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Az intézmény...

Read more
Page 4 of 13 1 3 4 5 13