Skip to main content

Találat: állam- és jogtörténet

A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig

„A magyar államiság, benne a költségvetési és monetáris ügyek fejlődéstörténetében a dualizmus – s a vele járó gazdasági fellendülés – meghatározó szerepet játszott. Lentner Csaba „A magyar állampénzügyek fejlődéstörténete a dualizmus korától napjainkig” című munkájában a kiegyezést követően (sőt annak előzményeit is tárgyalva) mutatja be azt a bő másfél évszázados időszakot, melynek során magyar-ország pénzügyi igazgatása, benne a monetáris politika is kiteljesedett. A szerző két „idősíkban” vázolja a történéseket: egyrészt folyamatában, másrészt az egyes főbb időszakokat és tényezőket kiemelten, önmagukban. Így az...

Részletek

A magyar oktatásirányítás változásai. Múlt, jelen és helyzetértékelés

„...Verebélyi Imre 1978-ban készült „A közoktatási igazgatás központi irányítása” című művéhez Berényi Sándor által írt bevezetőben is szerepel, hogy az oktatásügyi igazgatás a jogtudomány és azon belül is a közigazgatás, meglehetősen mostohán kezelt témaköre. Ez a helyzet 1978 óta sem változott jelentős mértékben, holott azt Verebélyi Imre is kiemelte már ekkor, hogy a közoktatás igazgatása az egyik legjelentősebb ágazati szakigazgatási rendszer figyelemmel az oktatás mint tevékenység társadalmi tartalmára, az arra fordított állami kiadások mértékére, valamint a közoktatási intézményrendszer mint irányított szervezetrendszer méretére....

Részletek

A bányahatóság története Magyarországon

„A bányahatóság több mint hét évszázadra visszatekintő magyarországi történetének átfogó összefoglalására mindeddig nem került sor. E kötetben ezt a hiányt igyekszem pótolni, bár előre bocsátom, hogy elsősorban terjedelmi okokból kénytelen voltam munkámat a bányahatóság szervezetének és működésének, feladat- és hatás-körének, valamint illetékességének vázlatos bemutatására korlátozni. Ennek során nem tekinthettem el a bányászat1kincstári igazgatási szervezetének vázlatos ismertetésétől sem, melyre azért kényszerültem, mert XVI. század közepétől a XIX. század közepéig a bányászat igazgatása (központi és területi irányítása, működtetése, kezelése), valamint jogszolgáltatása (bíráskodás),továbbá a tulajdonképpeni...

Részletek

A magyar kormányzati rendszer iratkezelése a 20. században

„Magyarországon a hivatalos iratok kezelése, iktatása, nyilvántartása és irattározása hosszú fejlődéseredményeként alakult ki, és sok változáson ment keresztül. A végrehajtott ügyiratkezelési reformok szinte mindig együtt jártak a politikai rendszer változásaival, ami sok esetben az iratkezelés teljes átalakítását hozta magával. E reformok mindig egy korszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb közigazgatás létrehozását célozták, hiszen a korábbi iktatási, irattározási módok már nem feleltek meg a változó követelményeknek...” Forrás: A magyar kormányzati rendszer iratkezelése a 20. században; Kocsis Piroska; Dialóg Campus Kiadó; 2017 (PDF)

Részletek

Adalék a magyar (digitális) önkormányzatiság történetéhez – Vincze Ferenc nyugalmazott címzetes főjegyző, Hajdúszoboszló

„Munkámban a siker, hogy megelégedettséget keltettem másokban – vallja a hajdúszoboszlói címzetes főjegyző. – Igazi jegyzőközösségi „vezér” sohasem akartam lenni. Azért sem, mert bőven voltak közöttünk nálam erre rátermettebbek. A hatékonyság, mint alap kritérium viszont motivált, mert a közigazgatási teljesítményben is igazodnunk kell a világ előttünk járó részéhez. Szóval vállaltam az országos jegyző szövetség kebelében javaslatomra létrehozott „hivatalfejlesztési-informatikai bizottság” vezetői szerepét, amit közel 20 évig csináltam is – beszélt szakmai pályafutásáról a Naplónak adott interjújában Vincze Ferenc nyugalmazott címzetes főjegyző, akitől azt...

Részletek

Névadó ünnepség Magyary Zoltán tiszteletére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Ezentúl Magyary Zoltán nevét viseli az NKE Oktatási Központ 500 fős előadóterme. „A névadással azt fejezzük ki, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a jogtudós tudományos életművét saját maga és a modern magyar közigazgatás számára is irányadónak tekinti”- fogalmazott Koltay András azon az ünnepségen, amelyen megkoszorúzták Magyary nemrég elkészült emléktábláját is. „Ez a nap nemcsak a kar, az egyetem, vagy a közigazgatási felsőoktatás ünnepe, hanem kormányzati szinten is fontos esemény”- mondta el Kis Norbert, az NKE Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja. Az intézmény...

Részletek

A pénzügyi közigazgatási bíróság tevékenysége (1884-1896)

„Magyarországon az 1883. július 13-án szentesített, 1883. július 21-én kihirdetett és 1884. január 1-jén hatályba lépett 1883. évi XLIII. törvénycikk alapozta meg a közigazgatási jogvédelmet. Ez a törvény hozta létre a közigazgatási szervek döntéseit felülvizsgáló első független bírói fórumot, ez a norma intézményesítette először a hazai polgárok állammal szembeni kereseti jogát. A korabeli jogalkotó ettől kezdve tette lehetővé a végrehajtó hatalom bírói felülvizsgálatát, a pénzügyi terheket megállapító közigazgatási döntések elleni független revíziót. A törvény a történelmi alkotmányunk szerves részévé vált, hiszen módosította...

Részletek

Megjelent a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 2017/4. száma

„Válogatás a tartalomból Lajos Cs. Kiss - Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie „A magyar államtudomány jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenné vált az államelméleti kutatás paradigmatikus irányzatainak kritikai áttekintése, s az európai államtani hagyományhoz szorosan kapcsolódva a kutatás új irányának, koncepciójának, alapfogalmainak a kidolgozása. A kutatás végcélja az állam reflexív elméletének a megalkotása, amely egyszerre a tárgy (állam) és a tárgy megfigyelőjének (államtudomány) az elméleteként épül fel, s ebben a formában az államtudományok metaelméleteként szolgál. A tanulmány azon a meggyőződésen alapul, hogy...

Részletek

Államleírás és statisztika a 18–19. század fordulójának magyarországi eszmetörténetében. (Politica és diszciplinarizálódás a felvilágosodás tudományosságában)

„...Jelen értekezés a statisztika és az államtudományok felvilágosodás kori helyzetét tárgyalja. A modern államfogalom megjelenése szükségessé tette az állam érdekének és a vele egyenértékű államrezon meghatározását. Az államrezon (ragion(e) di Stato) és a politikai tudás definiálásának igénye elsőként a gyakorlati politika (Staatskunst) és a politikai nevelés kontextusaiban vetődött fel. A fő cél itt még elsősorban a morálisan helyes és a közjót megvalósító kormányzásra való felkészítés. Az állam működését és az államérdek ismeretét ebben a késő reneszánsztól egészen a 18. század közepéig tartó...

Részletek

A motiváció, a mozgásba hozás művészete. Informatikai technológiák alkalmazási lehetőségei a közigazgatási struktúrák fejlesztésében

„Tanulmányunkban többek között arra keressük a választ, mit tanulhat a magyar közigazgatás a tanulószervezetek eszmeiségéből, mennyire van jelen a mai magyar közigazgatásról, szervezéstudományokról való gondolkodásban, s legfőképp mely elemei játszhatnának kulcsszerepet a magyar közigazgatás megújításában, dinamizálásában, a közigazgatás „átlelkesítésében”. Emellett az informatika világából hozott innovációkkal, a blockchain-technológia lehetséges alkalmazási területeinek, lehetőségeinek bemutatásával kíván hozzájárulni Magyarország közigazgatási struktúráinak modernizációjához, fejlesztéséhez. A blockchain-technológia valóságos informatikai forradalmat indít el, amelyben az állam akkor maradhat versenyképes résztvevő, amennyiben élére áll az ilyen irányú fejlesztések alkalmazásának igazgatási...

Részletek
Page 4 of 13 1 3 4 5 13