Skip to main content

Találat: dezinformáció

A Google elutasítja az Európai Unió tényellenőrzési kötelezettségvállalásait

„A Google értesítette az Európai Uniót, hogy nem fogja integrálni a tényellenőrző szervezetek munkáját a keresésbe vagy a YouTube-ra, még azelőtt, hogy az EU bővítené a dezinformáció elleni törvényeit. A vállalat korábban aláírta az EU által 2022-ben bevezetett önkéntes kötelezettségvállalásokat, amelyek célja az online dezinformáció hatásának csökkentése volt, és amelyek jelenleg a Digitális Szolgáltatások Törvénye (DSA) keretében válnak kötelező érvényűvé. A döntés időzítése egybeesik azzal, hogy az amerikai technológiai cégek vezetői – köztük Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója – Donald Trump megválasztott...

Read more

Mi történik a Facebooknál? – szólásszabadság és európai szabályozás

„A január 7-i Zuckerberg-bejelentés elemzése Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója és legnagyobb tulajdonosa 2025. január 7-én egy meglepő bejelentést tett egy videóüzenetben. A nagy hírügynökségek (pl. az AP és a Reuters), hírportálok (pl. itt, itt és itt) az üzenetnek főleg azt a részét hangsúlyozták, hogy a Meta befejezi a külső tényellenőrzőkkel való együttműködést. Valójában azonban a nyilatkozat ennél jóval többről, és szerintem szinte csupa fontosabb dologról (is) szólt. Ezek közt van egy olyan is, amely miatt az európai jogalkotók és a DSA végrehajtói is komolyan elkezdhetnek aggódni. A Meta vezetője...

Read more

Deepfake, azaz mélyhamisítás: technológia és jog

„A Képviselői Információs Szolgálat Infojegyzete célul tűzi a deepfake azaz mélyhamisítás technológiájának rövid ismertetését, vázlatosan áttekinti annak hatásait, valamint számba veszi az ellene való fellépés jogi kereteit. A deepfake a dezinformáció egyik eszköze, amelyet a megtévesztés szándékával terjesztenek.” Forrás: Deepfake, azaz mélyhamisítás: technológia és jog; Szalay Klára; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2024/20.; 2024. június 13. (PDF)

Read more

Az Európai Bizottság célzott dezinformációs kampányokat folytat a pedofilszűrés uniós tervezetének népszerűsítésére

„...Megkérdőjelezhető népszerűsítés Nem vet jó fényt az ügyre Danny Mekić, a törvényjavaslatot tanulmányozó amszterdami kutató felfedezése, akinek feltűnt, hogy az Európai Bizottság az egykor Twitterként működő X felületen indított kampányt a gyermekek szexuális zaklatásával és az online adatvédelemmel kapcsolatos felméréseit mutató statisztikák terjesztésére, a tervezettel összefüggésben. A videókban kiemelt felmérés eredményei azt sugallják, hogy az uniós polgárok többsége támogatná minden digitális kommunikációjának megfigyelését, de a kutató vizsgálatai után ezek a megállapítások elfogultnak tűnnek, és nem állják meg helyüket, az eredmények ellentmondanak a független...

Read more

Mesterséges intelligenciával figyeltetné meg a román külügy a közösségi oldalakat a dezinformáció kiszűrése érdekében

„Mesterséges intelligencia (MI) alapú informatikai rendszerrel figyelné meg a román külügyminisztérium az online tartalmakat, hivatalosan azért, hogy kiszűrje a dezinformációt. A tárca már ki is írta a közbeszerzési eljárást. A HotNews hírportál által ismertetett információk szerint a rendszer valós időben figyeli majd a közösségi médiaplatformok, híroldalak, blogok online tartalmait, de a legbefolyásosabb influenszerek – újságírók, hírességek és közhivatalt betöltő személyek – fiókjait is. A cél a dezinformáció és a propaganda felderítése, elemzése és leküzdése. A külügyminisztérium, amelyet a közelmúltig a liberális Bogdan...

Read more

Infoháború: miért nehéz hiteles információkhoz jutni háborús konfliktusban?

„Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2022 novemberében egy videóüzenetben arról számolt be, hogy nagyjából 20 ezer ukrán civil és 100 ezer katona esett áldozatul az Ukrajna és Oroszország között zajló háborúnak. A konkrét számadatok közlése kiváltotta Ukrajna nemtetszését, hiszen a veszteségek száma elvileg titkosított információ, hiteles forrásból tehát a Bizottság nem értesülhetett róla. Nem sokkal később a videót el is távolították, a Bizottság sajtóosztálya pedig az az alapján készült sajtóközleményből kivette a számokat tartalmazó mondatot. A Bizottság esete korántsem egyedi:...

Read more

Adat- és digitális kormányzás egy forrongó világban – A nyílt forrású információk növekvő szerepe a diplomáciai munkában

„A modern állam változatos eszköztárral igyekszik érvényre juttatni érdekeit, képviselni céljait a nemzetközi mezőben. A geopolitikai törésvonalak mélyülésével, a konfliktusok élesedésével felértékelődik a diplomácia és a hírszerzés eszközrendszereinek „metszéspontjában” virágzó nyílt forrású információszerzés, az OSINT. Valójában nagy múltú koncepció és tevékenység ez, amely azonban az IKT-forradalom nyomán páratlan új lehetőségeket kaphat. A társadalmak digitalizálódása az ilyen nyílt tömeges információk generáló (és fogyasztó) közegét teremti meg, miközben az új technológiák az információ megszerzése számára kínálnak hatékony, nyílt eszközrendszereket. Esély és fenyegetés gyakran kéz a...

Read more

Külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) és kiberbiztonság – fenyegettségi állapotfelmérés

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) összefogott annak érdekében, hogy tanulmányozza és elemezze a külföldi információmanipulációval és beavatkozással (Foreign Information Manipulation and Interference, FIMI) és a dezinformációval kapcsolatos fenyegetéseket. Külön elemzési keretet terjesztenek elő, amely összhangban van az ENISA fenyegetettségi állapotfelmérésével (Threat Landscape, ETL) kapcsolatos módszertannal, azzal a céllal, hogy elemezze mind a FIMI-t, mind pedig a dezinformáció kiberbiztonsági vonatkozásait. Az EKSZ az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek a dezinformációval kapcsolatos fogalommeghatározások további finomítására irányuló felhívására...

Read more

Az Európai Bizottság fokozza a dezinformáció kezelésére és a fiatalok digitális jártasságának előmozdítására irányuló intézkedéseit

„A Bizottság a mai napon iránymutatásokat tett közzé az általános és középiskolákban dolgozó tanárok és oktatók számára arról, hogy hogyan lehet kezelni a dezinformációt és előmozdítani a digitális jártasságot az osztálytermekben. Az iránymutatások gyakorlati támogatást nyújtanak a tanárok és oktatók számára, és tartalmazzák a technikai fogalmak meghatározását, tanórai tevékenységeket és az egészséges online szokások ösztönzésének módját. Ez az eszköztár három fő témát ölel fel: a digitális jártasság kiépítése, a dezinformáció kezelése, valamint a digitális jártasság vizsgálata és értékelése. A közvetlen teszteredmények szerint...

Read more

Dezinformáció: A Bizottság üdvözli a dezinformáció visszaszorítását célzó új, erősebb és átfogóbb gyakorlati kódexet

„A Bizottság örömmel fogadja a dezinformáció visszaszorítását célzó megerősített gyakorlati kódex közzétételét. A 34 aláíró fél – például platformok, technológiai vállalatok és civil szervezetek – a 2021. évi bizottsági iránymutatást követve épített a Covid19-válság és az Ukrajna elleni agresszív orosz háború kapcsán szerzett tapasztalatokra. A megerősített kódex a 2018-ban kiadott első gyakorlati kódexen alapul, amelyet világszerte elismertek hiánypótló jellegéért. Az új kódex széles körű és részletesen kifejtett kötelezettségvállalásokat javasol a platformok és az ipar számára a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében, és újabb...

Read more
Page 1 of 2 1 2