Skip to main content

Találat: digitális aláírás

A közjegyzői tevékenység további digitalizációja a cél

„ Az elektronikus okiratok biztonságos előállításának garantálása továbbra is fontos feladat a Magyar Országos Közjegyzői Kamara újraválasztott elnöke szerint. Tóth Ádám szerint amíg a hamis elektronikus aláírások többsége könnyedén kiszűrhető, addig egy digitálisan manipulált, úgynevezett deep fake videófelvétel eredetiségének vizsgálata már sokkal bonyolultabb folyamat. Ötödik alkalommal választották meg Tóth Ádámot a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökének, A szervezet közleménye szerint Tóth Ádám 2007 óta tartó elnöksége alatt számos új eljárással bővült a magyar közjegyzőség hatásköre és permegelőző szerepe, a közjegyzők ma...

Read more

Az uniós tagországok közjegyzői Magyarországon tárgyaltak az egységes uniós e-aláírásról

„Magyarország első alkalommal ad otthont az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) közgyűlésének Az egységes európai e-aláírásról is tárgyal az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa Budapesten. A CNUE közgyűlését első alkalommal tartják Magyarországon 26 ország részvételével. Magyarország első alkalommal ad otthont az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) közgyűlésének, amelyet szeptember 16-17-én tartanak Budapesten, 26 ország delegáltjainak részvételével. A több mint 40 ezer közjegyzőt képviselő szervezet elnöki tisztségét idén Tóth Ádám tölti be, a magyar elnökség egyik kiemelt célja az egységes, minden tagállam által elfogadott,...

Read more

Az elektronikus aláírások fejlődése, jellemzői és ezek mérhetősége a közigazgatásban

„...A kutatás során a digitális aláírásra, az elektronikus aláírásra és az elektronikus hitelességre vonatkozó eredményeket és követelményeket tekintettem át, amelyből absztrakciót alkalmazva definiáltam az értékelés alapjául szolgáló dimenziókat. Tekintettel arra, hogy az elektronikus aláírás nem műszaki fogalom, ellenben műszaki tartalomból lett társadalmi szinten definiálva, a technológiák társadalmi beágyazódásához szükséges mechanizmusokat is elemeztem, a releváns jogi háttérrel és társadalmi konstrukciókkal együtt. Az elektronikus aláírás térben és időben történő változásait és a változások kölcsönhatásait megvizsgálva eljutottam az elektronikus aláírás ontogenezisének értelmezéséhez. A kutatás fő...

Read more

Elektronikus aláírás – valóban alternatíva lehet?

„Az elektronikus aláírás használatával nemcsak az iratkezelés és az adminisztráció hatékonysága növekszik meg, hanem a járványhelyzet okozta különleges távolságtartási előírások is jobban betarthatóak a mindennapi üzleti életben. A jogbiztonság érdekében a magyar jog számos jognyilatkozat érvényességének feltételeként megköveteli azt, hogy az adott jognyilatkozatot írásba foglalják (pl. ingatlan adásvételi szerződés, hitelszerződés, kötbér kikötés). A Ptk. vonatozó szabályai szerint, ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták és a nyilatkozó fél aláírta. A Ptk. szerint írásba...

Read more

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 3. rész

„...5. A cégszerű aláírás elektronikus aláírással és más módszerekkel és az írásbeliség Az előző problémakörrel függ össze az, hogy cégnyilvántartásban szereplő jogalanyok esetén vajon a 2006. évi V. törvény („Ctv.”) 9. § (4) bekezdését és a 25. § (1) bekezdés r) pontját úgy kell-e érteni, hogy cégszerű aláírást csak az eIDAS szerinti elektronikus aláírással lehet megvalósítani, mégpedig akkor, ha előzetesen bejegyezték a képviselő elektronikus aláírási tanúsítványát a cégjegyzékbe. Ez a problémakör összefügg azzal, hogy mit jelent a cégszerű aláírás, és az mennyiben...

Read more

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 2. rész

„...3. Teljes bizonyító erejű magánokiratiság kapcsolata az írásbeliséggel A polgári jogi írásbeliség fogalmára azonban nem csak az anyagi jog van hatással, hanem a polgári eljárásjog okirati fogalma és a közjogi természetű elektronikus ügyintézési kötelezettségek is. A polgári perrendtartás természetesen csak a teljes bizonyító erejű magánokirat jogintézményével foglalkozik, az írásbeliséggel nem. Nevesít néhány technikai feltételt, amely követelmények teljesítése esetén egy okiratot teljes bizonyító erejűnek kell tekinteni (2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés). Ugyanakkor különösebb levezetést talán nem igényel, hogy ha egy...

Read more

Írásbeliség a járványügyi veszélyhelyzet idején, 1. rész

„A járványügyi veszélyhelyzet idején polgári jogi szempontból az egyik legérdekesebb fejlemény az volt, hogy a kijárási korlátozás és a szociális távolságtartás együttese miként csapódott le a polgári jogi alaki feltételek gyakorlatában. Nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi két-három évtized digitalizálási folyamatának ez volt az első igazi próbatétele. Az alábbi cikkben azt kívánom bemutatni, hogy az írásbeliség és ahhoz szorosan kapcsolódó egyes polgári jogi és cégjogi intézmények kapcsán milyen kérdések merültek fel a 2020. március-májusi időszakban, és milyen válaszok elfogadása milyen további...

Read more

Az elektronikus aláírás fogalmának megjelenése és változása

„Az elektronikus aláírás (electronic signature) fogalmát a jog definiálta elsőként. A fogalom konzisztens elterjedését nem segíti, hogy értelmezése számos átalakuláson ment keresztül, használata során keverednek a digitális aláírás (digital signature), az azonosítás (identification), a hitelesítés (authentication) és a feljogosítás (authorization), valamint a bizalom (trust, reliance), hitelesség, szavahihetőség (trustworthiness) fogalmak. Az elektronikus aláírásnak számos aspektusa jelent meg a jogalkotási és a jogalkalmazási területeken, például használható fokozott biztonságú elektronikus aláírás (advanced electronic signature) vagy minősített elektronikus aláírás (qualified electronic signature) a normál elektronikus aláírásokon...

Read more

18/2018. (VIII. 23.) EMMI utasítás az Emberi Erőforrások Minisztériumának elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési szabályzatáról

„...1. § Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Minisztérium) elektronikus aláírási és elektronikus bélyegzési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint állapítom meg. 2. § (1) A Szabályzat hatálya az elektronikus aláírással és elektronikus bélyegzővel történő hitelesítésre jogszabály vagy az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szervezeti és Működési Szabályzata által felhatalmazott személyekre terjed ki. (2) A Szabályzat tárgyi hatálya alá az alábbi tevékenységek tartoznak: a) a kiadmányozásra vagy aláírásra jogosultak által a Minisztérium hatáskörébe tartozó eljárások során az elektronikus formában létrehozott, elektronikus...

Read more

Kell-e bizalmi szolgáltató a fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz?

„Előfordul, hogy valamely ágazati jogszabály előírja, hogy egy megállapodást rögzítő okiratot, ha az elektronikus formában jön létre, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. Az ilyen szabályozás célja általában az ügyletben résztvevő felek jogbiztonságának növelése. A cikk azt a kérdést elemzi, hogy ezen jogalkotói szándék elérhető-e akkor, ha nem azonos érdekérvényesítő képességgel rendelkező felek, például egy bank és ügyfele esetén, a vélhetően „erősebb” fél azt ajánlja a vélhetően „gyengébbnek”, hogy a jogszabálynak minősített bizalmi szolgáltató által nyújtott garancia nélkül feleljenek meg. Kap-e...

Read more
Page 2 of 6 1 2 3 6