Skip to main content

Találat: digitális társadalom

Vörös kód – A kínai Internet története (Kína digitális világa)

„A Logic magazin 7. száma terjedelmes tanulmánykötetet szentelt Kína digitális átalakulásának és a kínai internet világának. A szerkesztők a kötet közösen jegyzett első esszéjében (Code Red) sorra veszik a közhelyeket, amelyek Kína viszonyát jellemzik az internethez, hozzátéve, hogy ezek sokszor kivetítéseken és nem a kínai internetes gazdaság, infrastruktúra és a kapcsolódó kultúra fejlődéstörténetének ismeretén alapszik. Természetesen a sokszor ijesztő, disztópikus képeknek és történeteknek van valóságalapjuk. Az internet új, fenyegető lehetőségeket teremt az állampolgárait megfigyelés alatt tartó államnak, néhány kínai info-technológiai cég hatalmas...

Részletek

Digitális teljesítmény és versenyképesség

„Az Eurostat évente elkészíti az úgynevezett DESI- (Digital Economy and Society – Digitális gazdaság és társadalom – Index) elemzést, amelyben négy területen elért eredmények figyelembevételével minősíti a tagországok digitális teljesítményét: a digitális hálózatok kiépítettsége, a lakosság digitális alap- és haladó képességeinek szintje, az internet használatának elterjedtsége, a digitális technológiák használata az üzleti világban, valamint az állami szolgáltatások digitalizáltsága (e-governance). Az elemzők összehasonlítják az egyes országok különböző részterületeken elért eredményeit, és vizsgálják a változásokat a korábbi évekhez képest. A legutóbbi, 2018. évi eredmények...

Részletek

Az Európai Parlament jóváhagyta az interneten érvényes szerzői jogi szabályokat

„az internetplatformok felelnek a felhasználók által feltöltött tartalmakért bizonyos feltöltött tartalomtípusokat, például mémeket vagy GIF-eket külön kivonnak az irányelv hatálya alól az „egyedi szavakkal vagy rövid részletekkel” kísért hivatkozásokat szabadon meg lehet osztani az újságíróknak minden, a szerzői jogból származó, de a kiadójukhoz beérkező bevételből részesülniük kell a start-up platformokra enyhébb szabályzás vonatkozik Az alkotók, újságírók jobb alkupozícióban lesznek az internetóriásokkal szemben a kedden a szerzői jogokról elfogadott, a szólásszabadságot fenntartó szabályoknak köszönhetően. A képviselők a plenáris ülésen 348 szavazattal, 274 ellenszavazat...

Részletek

Be fogják-e tiltani a mémeket és a gif-eket az új uniós szerzői jogi irányelv miatt? (Kérdések és válaszok)

„Miről szól a szerzői jogi irányelv? A digitális technológiák elterjedése megváltoztatta a kreatív tartalmak gyártásának, forgalmazásának és hozzáférésének módját. Az új irányelv összhangba hozza a szerzői jogra vonatkozó szabályokat az említett változásokkal és a tartalomhoz való felhasználói online hozzáférés módjával. Léteznek például az oktatásra, a kutatásra és a kulturális örökségvédelemre vonatkozó szerzői jogi kivételek, de a digitális felhasználást a jelenlegi, 2001-re visszanyúló szabályok még nem szabályozták. Ezért a felhasználók (pl. oktatási intézmények, kutatóintézetek, könyvtárak) nem tudták teljes körűen kihasználni az új technológiákban...

Részletek

Digitális Európa program – A Coreper megerősítette az Európai Parlamenttel kialakított közös értelmezést

„Az EU egy új finanszírozási programmal, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Digitális Európa programmal támogatja gazdaságai és társadalmai digitalizációját. A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága a mai napon megerősítette a Tanács román elnöksége és az Európai Parlament által kialakított közös értelmezést arra a javaslatra vonatkozóan, amelynek célja az olyan kulcsfontosságú digitális technológiák széles körű bevezetésének és elterjedésének előmozdítása, mint a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások és a legmodernebb kiberbiztonsági eszközök. A közös értelmezés nem terjed ki azokra a költségvetési vonatkozású és horizontális...

Részletek

Kinevezték a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét és tagjait

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról szóló 2018. évi CII. törvény 2. § (2) bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva Vágujhelyi Ferencet a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökévé, Fauszt Zoltánt, dr. Felső Gábort, dr. Pap Sándort és dr. Risztics Péter Károlyt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagjává – 2019. március 1-jei hatállyal – kinevezem...” Forrás: A miniszterelnök 22/2019. (III. 1.) ME határozata a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökének és tagjainak kinevezéséről; Magyar Közlöny; 2019. évi 33. szám; 2019. március 1.; 844....

Részletek

Platformok, robotok és a jog: Új szabályozási kihívások az információs társadalomban (letölthető)

„Ez a könyv ennek a három új jelenségnek, a Big Datának, a platformoknak és a robotoknak a jogra gyakorolt hatásáról fog szólni. Ez azt is jelenti, hogy bár a könyvben lesz szó a hetvenes, nyolcvanas évek információstársadalom-elméleteiről is, a könyv alcíme második felének („az információs társadalom”) itt egy elég szûk értelmezését alkalmazom...A fejezetek tehát a következők: az első kettő inkább elméleti jellegû. Az első téma a jog és az információs társadalom egymáshoz képesti viszonyát általában taglalja, főként abból a szemszögből, ahogy az...

Részletek

IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, a vállalkozásoknál és a közigazgatásban, 2017

„2017. december 31-én a nemzetgazdaságban összesen nyilvántartott közel 1,9 millió gazdasági szervezet 3,1%-át, azaz 59 ezer szervezetet az információ, kommunikáció ágban regisztrálták. 2017-ben ebben a nemzetgazdasági ágban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál – közel 76 ezer fő állt teljes munkaidőben alkalmazásban, létszámuk 2,2%-kal nőtt az előző évhez képest. Az információ, kommunikáció ág 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásai folyó áron 3173 milliárd forint nettó árbevételt értek el 2017-ben, amivel 3,8%-os részarányban járultak hozzá a nemzetgazdaság egészében keletkezett árbevételhez. A 2017. évi...

Részletek

Platformok, robotok és a jog. Új szabályozási kihívások az információs társadalomban

„A jogban az eszközöket a tradíció határozza meg, különösen a szilárd dogmatikai alapon álló olyan jogokban, mint a germán jogcsalád, ahová a magyar jog is tartozik. Ződi Zsolt könyve arról az ellentmondásokkal terhelt folyamatról szól, amelyben a jogrendszer alkalmazkodni próbál a technológiai fejlődéshez, a computerizálódáshoz, a robotizációhoz, a digitális társadalomhoz. Izgalmas, érdekes, magas szintű monográfia. Sárközy Tamás professzor emeritus Budapesti Műszaki Egyetem Az érintkező-súrlódó kontinentális kéreglemezek által okozott rengésekre emlékeztető módon növekszik a feszültség az információs társadalom villámgyors technológiai és intézményi átalakulásai...

Részletek

Az Okos Város (Smart City)

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésének egyik eredménye Az okos város (Smart City) szakkönyv, amely az azonos című továbbképzés kiforrott tananyagára épül. A könyv szerzői a témák előadói, a két egyetem oktatói, az okos város témakör szakavatott művelői. A könyv ismerteti az okos város koncepcióját, mozgatórugóit, különféle megközelítéseit, tervezési szempontjait, a megoldások közös, infokommunikációs hátterét és az internet fejlődésén alapuló perspektíváját. Az olvasók képet kapnak az okos város kulcsterületein, úgymint városigazgatás, városi környezet, közlekedés, energetika és...

Részletek
Page 4 of 6 1 3 4 5 6