Skip to main content

Találat: Európa-politika

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére I.: Az üres székek válsága – Európai Unió

„Noha az európai közvélemény egy része valós vagy tettetett felháborodással fogadja a magyar kormány Európa-politikájának egyes lépéseit, talán érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy a sokszor egymással versengő nemzeti érdekek mindig is az európai integráció meghatározó tényezőjének számítottak. Ezekre a szempontokra hivatkoztak az elmúlt hetven évben azok, akik az integrációt alapvetően a tagállamok együttműködésének képzelték el. Ugyanakkor azok számára, akik egy föderális Európát tűztek ki célul, a nemzeti érdekek leküzdendő akadályként jelentek meg, amely a haladás útjában áll és gátolja annak diadalra...

Read more

Elmaradó reform? – Patthelyzetben a jövő uniós költségvetése

„Az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretéről szóló tárgyalások jelenleg stratégiai patthelyzetben vannak. A Bizottság ambiciózus reformjavaslata jelentősen átalakítaná az uniós költségvetés szerkezetét, különösen a közvetlen uniós források arányának növelésével és a hagyományos kohéziós és agrárpolitikai eszközök visszaszorításával – ezzel jelentős stratégiai hátrányt okozva a közép-kelet-európai országok számára. A jelenlegi vita nem csupán a források elosztásáról szól, hanem arról is, hogy az EU milyen irányban kívánja alakítani gazdasági és innovációs politikáját – az elénk táruló kép pedig nem sok jóval...

Read more

Európa biztonsága: Közös cél – különböző érdekek

„Közös cél – különböző érdekek Az európai kontinensen 1945 óta a legsúlyosabb fegyveres konfliktust jelentő ukrajnai háború értelemszerűen felerősítette az „orosz fenyegetés” érzését. Ezzel párhuzamosan pedig növekednek a kétségek Donald Trump európai biztonságra vonatkozó elkötelezettségével kapcsolatban, amelyek az Egyesült Államok nyújtotta védelemtől való egyoldalú európai függőség megkérdőjelezéséhez vezettek. A közös cél, a védelem megerősítésének ambíciója azonban korántsem jelent egyetértést az unió tagállamai között. Az EU biztonsági stratégiájának meghatározásában egyfajta hatalmi harcnak, taktikai helyezkedésnek lehetünk tanúi francia, német, vagy akár olasz részről. „Fortélyos...

Read more

Indul a többsebességes Európa? – Pragmatikus föderalizmus

„Indul a többsebességes Európa? Az uniós cégek versenyképességi kihívásait kívánják megoldani egy szupranacionális, 28. jogrendszerrel. Ismét napirenden a versenyképesség Az uniós állam- és kormányfők informális ülését február 12-én tartják meg, amit António Costa elnök hívott össze. A találkozó célja, hogy az igencsak kihívó geoökonómiai és geopolitikai kontextusban megerősítse az egységes piacot és hozzájáruljon a versenyképesség megerősítéséhez. Az Európai Tanács honlapja hangsúlyozza: „Az EU-nak többet kell tennie a nemzeti akadályok tényleges csökkentése, valamint annak érdekében, hogy a szabályozási keret minden szinten jobban ösztönözze...

Read more

A folyamatos válságok Európája

„RECENZIÓ – Stefan Auer, a Hongkongi Egyetem professzora szerint az európai döntéshozatal demokratikus legitimációjának helyreállítása és a nemzetállamok újrafelfedezése jelentheti a kiutat az EU folyamatos válságából. Az elmúlt két évtized során az Európai Unió az egyik „egzisztenciális válságból” esett a másikba. A pénzügyi válságot követte a migrációs, majd ezt követte az első kilépés, a Brexit. A 2020-as évek első felét a jogállamisági viták miatti széthúzás, a koronavírus-járvány és az azzal együtt járó gazdasági problémák, majd az EU határain dúló orosz-ukrán háború árnyékolta...

Read more

A 28. tagállam maga az EU? – Navracsics Tibor

„Az európai integráció folyamatát a születése óta végigkísérő vita annak kérdése, hogy mi lesz a kívánatos eredménye a folyamatnak: egy európai állam vagy egy, az eddigieknél erősebb együttműködés az európai államok között. Noha az elmúlt hetven évben számos merész terv és elképzelés született arra, hogy az európai intézményrendszer hogyan tudja végérvényesen maga alá gyűrni az általuk meghaladottnak tartott tagállamokat, mindez idáig a reálpolitikai fejlemények egyértelműen azt sugallták, hogy az európai integráció a belátható jövőn belül nem vezet valamiféle egységes valódi szupranacionális szerkezethez....

Read more

A következő hétéves uniós költségvetés problémái, a ciprusi soros elnökség kihívásai

„Az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF) előkészítése már most élesebb politikai vitákat vált ki, mint a korábbi költségvetési ciklusok. A dán soros elnökség költségvetési munkája feszültségekkel és nyitott konfliktusokkal zárult, a tárgyalások pedig most egy még nehezebb szakaszba lépnek, ahogy Ciprus átveszi az EU Tanácsának vezetését. A háttérben egy olyan valóság áll, amely alapjaiban formálja át az uniós gondolkodást: az orosz–ukrán háború. Ez már nem egy „külső válság”, hanem az EU egész költségvetési logikáját átalakító tényező. A következő...

Read more

Az Európai Unió autonómiája – a ciprusi uniós elnökség prioritásai

„A ciprusi elnökség prioritásai az autonómia köré szerveződnek Az Európai Unió elnökségét januárban átvevő Ciprus autonóm, a világra nyitott Európát vízionál; programját ennek megfelelően kívánja alakítani. Elsődleges célkitűzésük az EU autonómiájának, biztonságának, versenyképességének és globális szerepének erősítése a geopolitikai zűrzavar és kiszámíthatatlanság idején. A ciprusi elnökség az EU autonómiáját nem definiálja, ugyanakkor számos területen szeretné elérni, így a biztonság és védelem, az energia és kereskedelem, a versenyképesség, a zöld átmenet, a digitális innováció, de még a társadalmi kohézió terén is. A szigetország...

Read more

Európa a geopolitikai présben: a jóvátételi hitel, a védelmi fordulat és a transzatlanti feszültség

„Ez év decembere vélhetően az európai integráció történetének egyik legmélyebb, egzisztenciális válságaként és egyben kényszerű átalakulásának hónapjaként vonul be a történelembe, ugyanis az Európai Unió vezetőinek egyszerre kell kezelniük a közvetlen háborús finanszírozás technikai csődjét, a kontinens gazdasági modelljének militarizálását és a transzatlanti szövetségi rendszer ideológiai összeomlását. A Brüsszelben, Londonban és a tagállami központokban zajló események már régen túlmutatnak az orosz–ukrán háború logisztikai támogatásán; a tét mostanra az, hogy az Unió képes-e önálló, cselekvőképes geopolitikai entitásként definiálni magát egy olyan világrendben, ahol...

Read more

Függetlenebb Európa? – A von der Leyen II. Bizottság első éve: külkapcsolatok és a stratégiai autonómia kihívásai

„Idén december 1-jén volt egy éve annak, hogy hivatalba lépett az Ursula von der Leyen által vezetett második Európai Bizottság. A testület deklarált célkitűzése az volt, hogy az Európai Uniót (EU) függetlenebbé, biztonságosabbá és versenyképesebbé tegye az egyre bonyolultabbá és konfliktusosabbá váló nemzetközi környezetben. Bár még korai átfogó mérleget készíteni, az elmúlt tizenkét hónap fejleményei azonban lehetőséget adnak annak értékelésére, hogy történt-e érdemi előrelépés a kitűzött célok irányába, milyen szerepet játszott ebben maga a Bizottság, és melyek a legfontosabb strukturális kihívások. A...

Read more
Page 4 of 12 1 … 3 4 5 … 12