Skip to main content

Találat: Európai Számvevőszék (ECA)

Az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálja az Európai Bizottság vakcinabeszerzésének körülményeit

„Az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított a koronavírus elleni vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, közölte a luxembourgi székhelyű testület. Az elsősorban az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel és az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal szemben eljáró EPPO honlapján közzétett közleményben az áll: a testület a rendkívül nagy érdeklődés miatt megerősíti, hogy vizsgálat van folyamatban, de további részleteket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra. Az Európai Bizottság az uniós tagállamok nevében több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. Azt, hogy ennek...

Részletek

Az Európai Számvevőszék értékelése az uniós intézmények tevékenységéről a világjárvány idején

„Az Európai Számvevőszék ma közzétett jelentése szerint az uniós intézmények jelentős ellenálló képességről tettek tanúbizonyságot a Covid19-világjárvány idején. Az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Unió Bírósága egyaránt gyorsan és rugalmasan reagált, és ki tudta használni a digitalizáció terén végrehajtott korábbi beruházásainak előnyeit. Az uniós intézmények számára azonban még mindig nehézséget jelent, hogy a Covid19 utáni világban a lehető legjobban ki tudják aknázni a válság által felgyorsított innováció és rugalmasság lehetőségeit. Az első Covid19-megbetegedésről hivatalosan 2020. január végén...

Részletek

Az Európai Számvevőszék értékelte, hogy az Európai Bizottság hogyan értékelte a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket

„2021 februárjában az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet: az eszköz célja, hogy mérsékelje a Covid19-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait. Az Unió pénzügyi támogatásának igénybe vételéhez a tagállamoknak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk. Megvizsgáltuk ezen nemzeti tervek Bizottság általi értékelését és megállapítottuk, hogy az a folyamat összetettségét és az időkorlátokat figyelembe véve összességében megfelelő volt. Az eljárással kapcsolatban azonban több hiányosságot, a tervek sikeres végrehajtásával kapcsolatban pedig több kockázatot is feltártunk. Több...

Részletek

Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre

„A digitalizációt a jobb üzleti teljesítménnyel szokták társítani, de az uniós vállalkozások nem használják ki teljes mértékben a fejlett technológiák innovációs lehetőségeit. A Bizottság 2016-ban indította el az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezést, amelynek célja, hogy a digitális technológiák terén megerősítse az Unió versenyképességét és biztosítsa azt, hogy minden európai vállalkozás teljes körűen élvezhesse a digitális innovációk által nyújtott előnyöket. Megállapítottuk, hogy a Bizottság által az európai ipar digitalizálásának támogatására kidolgozott stratégia megalapozott volt, és azt a tagállamok is támogatták, azonban csak...

Részletek

Az Európai Számvevőszék elégedetlen az európai ipar digitális átállásával

„Európa nem használja ki teljes mértékben a fejlett technológiák innovációs lehetőségeit ahhoz, hogy megőrizze versenyképességét. Az Európai Bizottság 2016-ban indította el az európai ipar digitális átállására irányuló (DEI) kezdeményezést, amelynek célja az uniós vállalkozások digitalizációjának felgyorsítása. Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a nemzeti hatóságok támogatása érdekében tett bizottsági erőfeszítések ellenére a kezdeményezés egyenlőtlenül halad előre a tagállamokban. Egyes országok mostanáig sem dolgoztak ki nemzeti digitalizációs stratégiát, illetve nem hoztak meg egyes konkrét intézkedéseket, többek között a digitális innovációs központok (DIH) létrehozása...

Részletek

Európai Számvevőszék: alaposabb felügyeletre van szükség az Európai Bizottság részéről az uniós jogszabályok tagállami alkalmazását illetően

„Az Európai Számvevőszék friss állapotfelmérése szerint az Európai Bizottságnak még alaposabban kellene felügyelnie az uniós jogszabályok tagállami alkalmazását. Az állapotfelmérés áttekinti a Bizottság felügyeleti tevékenységeit, vizsgálja a jövőbeni kihívásokat és lehetőségeket, továbbá rámutat az átláthatóság, elszámoltathatóság és ellenőrzés szükségességére az uniós jogszabályok alkalmazása terén. Az Európai Bizottságnak az Európai Unióról szóló szerződés szerint felügyeleti kötelezettsége van az uniós jogszabályok tagállamok általi alkalmazását illetően. Ez alapvető fontosságú az Unió általános teljesítményének és elszámoltathatóságának biztosításához. A Bizottság felügyeleti tevékenysége annak a kockázatnak a kezelésére...

Részletek

Európai Számvevőszék: a kohéziós politikához rendelt források felhasználása során nem az eredményesség a meghatározó szempont

„Megvizsgáltuk, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban a kohéziós politikához rendelt források tekintetében a tagállamok milyen mértékben összpontosítottak az eredményekre a projektek kiválasztásakor, valamint hogy a Bizottság és a tagállamok mennyiben tudják alátámasztani az általuk végzett monitoring révén, hogy helyesen költötték el az uniós költségvetést. Megállapítottuk, hogy a Bizottság tett ugyan különböző intézkedéseket az eredményközpontú megközelítés gyakoribb alkalmazása érdekében, a kiválasztási eljárások azonban továbbra is inkább az outputokra és a forrásfelhasználásra, nem pedig az eredményekre helyezik a hangsúlyt. Ezenfelül a monitoring hiányosságai miatt...

Részletek

Jól vizsgázott a Szupergyors Internet Program

„Az Európai Számvevőszék öt tagállamban (Írország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Magyarország) vizsgálta a szélessávúinternet-fejlesztéseket, köztük a Szupergyors Internet Programot (SZIP). Az összefoglaló jelentés szerint az Európa 2020 stratégiai céljai nem teljesülnek maradéktalanul, azonban a SZIP tervezését és megvalósítását többször is pozitív példaként említi. A vizsgált tagállamok közül a jelentés szerint mindössze kettő, amelyből az egyik Magyarország, érheti el a 30 Mbit/s-os lefedettségi célt. A jelentés szerint Írországban, Olaszországban és Magyarországon a szélessávú hálózat kiépítését megfelelő szintű koordináció támogatja, és az említett tagállamok a...

Részletek

Szélessávú hozzáférés az Európai Unió tagállamaiban: az előrelépések ellenére az Európa 2020 stratégia céljai nem teljesülnek maradéktalanul

„A szélessávú, azaz gyorsabb és jobb minőségű internetcsatlakozás, egyre fontosabb szerepet játszik, nem csak a vállalkozások versenyképessége, hanem a társadalmi befogadás területén is. Az Unió az Európa 2020 stratégia keretében több célt is meghatározott a szélessávra vonatkozóan: ezek egyike, hogy 2020-ra minden európai polgár hozzáférjen gyors szélessávú hálózathoz. A célok elérését az Európai Unió mintegy 15 milliárd euróval támogatta: ekkora összeget bocsátott a tagállamok rendelkezésére a 2014–2020-as időszakra. Megállapítottuk, hogy a szélessávú lefedettség összességében javult az Unió egész területén, azonban nem fog...

Részletek

A vidékfejlesztési projektek finanszírozásának új lehetőségei egyszerűbbek, de nem kellően eredményorientáltak (Európai Számvevőszék)

„Az Európai Számvevőszék jelentése szerint a vidékfejlesztési projektekre vonatkozó új költségtérítési módszerek könnyebbséget jelentenek a kedvezményezettek és a kérelmeket feldolgozók számára, de szélesebb körben kellene alkalmazni azokat. Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek kiegészítik a ténylegesen felmerült költségeken alapuló régebbi rendszert, amely nehezen kezelhető és hibakockázatot hordoz. A tagállamok immár három ilyen kiegészítő módszer – az átalányalapú egységköltség, az egyösszegű átalány és az átalánykulcsos finanszírozás – közül választhatnak. ... A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi az Európai Bizottságnak: tegye naprakésszé az egyszerűsített költségelszámolási módszerekre...

Részletek
Page 4 of 5 1 3 4 5