Skip to main content

Találat: Európai Unió

Az Európai Bizottság saját forrásainak létrehozása érdekében három új bevételi forrást javasol

„A Bizottság a mai napon az uniós költségvetés következő generációs saját forrásainak létrehozása érdekében három új bevételi forrást javasolt: az első a kibocsátáskereskedelemből (ETS) származó bevételeken, a második az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó, javasolt uniós mechanizmus által generált forrásokon, a harmadik pedig a multinacionális vállalatok reziduális nyereségének azon részén alapul, amely az adóztatási jogok újraelosztásáról szóló közelmúltbeli OECD/G20 megállapodás („első pillér”) alapján visszakerül az uniós tagállamokhoz. Ezek az új bevételi források a teljes körű bevezetés után a 2026–2030 közötti időszakban várhatóan évente átlagosan...

Read more

Méltányos adóztatás: a Bizottság a multinacionális vállalatok minimumadójáról szóló nemzetközi megállapodás gyors átültetését javasolja

„Az Európai Bizottság ma javaslatot tett egy olyan irányelvre, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális csoportok globális tevékenységei számára. A javaslat eleget tesz az EU azon kötelezettségvállalásának, hogy rendkívül gyorsan, az elsők között hajtja végre a globális adóreformról szóló közelmúltbeli, történelmi jelentőségű megállapodást , amelynek célja a nemzetközi társaságiadó-keret méltányosságának, átláthatóságának és stabilitásának biztosítása. A mai javaslat szorosan követi a nemzetközi megállapodást, és meghatározza, hogy miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a – 137 ország által elfogadott – 15%-os tényleges...

Read more

A zöld civil szervezetek helyet kérnek a helyreállítási alap monitorozásában

„Ötvenkét környezetvédő szervezet írt levelet a Miniszterelnökségnek, kérve a lehetőséget, hogy a zöld civilek tagot delegálhassanak a helyreállítási alap monitoring bizottságába. Az EU által Magyarországnak juttatandó Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz működését egy monitoring bizottság felügyeli. A hónap elején megalakult közel 40 fős monitoring bizottság állami és civil szereplőkből áll. A bizottsági tagság érdekében írt levelet a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország kezdeményezte, az ötvenkét aláíró szervezet között megtalálható a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport...

Read more

Az Agárminisztérium benyújtotta Brüsszelnek az új Közös Agrárpolitikához kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet

„Az Agrárminisztérium december 30-án az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak az új Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó magyar Stratégiai Tervet – jelentette be Nagy István tárcavezető. A miniszter szerint a ma benyújtott, a 2023-2027 közötti időszak magyar mezőgazdaságát alapvetően meghatározó terv adja az alapját a Megújuló vidék, megújuló agrárium program folytatásának. „Modernizáljuk a vidéki gazdaság gerincét adó agráriumot és élelmiszerelőállítást, miközben megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé, és kiemelten támogatjuk a kis és közepes...

Read more

Az európai űrgazdasági piac. Könnyebb hozzáférés és nyitott, versenyképes piac

„A tanulmány az európai űrgazdasági piacot elemzi. Tárgyalja az európai űripar piacának méretét és szerkezetét, valamint az új űrgazdaság dinamikáját. Megvizsgálja az EU űrprogramjainak hozzájárulását az űradatok felhasználásának elősegítéséhez, valamint az EU űrágazatai közötti szinergiák maximalizálásának kihívásait és mozgatórugóit. Az új űralapú távközlési kezdeményezést is figyelembe veszi. Ezenkívül tekintettel van az Unió Számvevőszékének ajánlásaira is az újonnan integrált EU Űrprogram hatékonyságának megerősítésére, valamint gazdasági és társadalmi hatásainak maximalizálására. Ezt a dokumentumot az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) felkérésére a Gazdasági, Tudományos...

Read more

Az állami beruházások kezelése az Európai Unióban. Főbb jellemzők és gyakorlatok

„A tanulmány azzal az alapvető kérdéssel foglalkozik, hogy mi teszi hatékonnyá az állami beruházások kezelését. Az állami beruházásokat tárgyi és immateriális befektetésekként, valamint a mindennaposan szokásos karbantartásként és javításként határozza meg, és a következő kiemelt szakaszokat különbözteti meg: stratégiai tervezés, projektkiválasztás, középtávú költségvetés-tervezés, végrehajtás és utólagos felülvizsgálatok. E szakaszok mindegyikére vonatkozóan a dokumentum néhány példát mutat be az EU bevált gyakorlataiból, kiegészítve az EU kohéziós politikájának végrehajtásából származó információkkal. Végül a tanulmány jelentős adathiányokat azonosít az EU-országokon belül és azok között egyaránt.”...

Read more

Az Európai Unió 2021-ben – Oktatáspolitika

„Milyen új irányokba fejlődött 2021-ben az uniós tagállamok együttműködése az oktatáspolitika területén? 2020-at követően, az idei esztendőben már kevesebb figyelem helyeződött a tagországok, illetve a polgárok részéről az európai oktatáspolitikára, annak fejlődésére. Ennek ellenére három nagyobb terület mégis kiemelhető, amelyekben előrelépés történt 2021-ben. Az egyik az európai oktatási térség létrejöttéhez kötődik. 2025-re történő megvalósításához az Európai Bizottság több részterületen fogalmazott meg reformjavaslatokat, közéjük tartozik az európai diákigazolvány bevezetése, valamint az európai egyetemek létrehozása. Az egységes, bármely Erasmus+ programban résztvevő ország egyetemére alkalmas...

Read more

Az Európai Unió 2021-ben. Gazdaság és pénzügy

„Úgy tűnik, hogy az Európai Unió egyelőre nem tudott megbirkózni a rá nehezedő válság nyomásával. Paolo Gentiloni, az Európai Unió gazdasági ügyekért felelős biztosa az év elején úgy vélte, hogy az unióban 2022 közepe előtt nem várható számottevő gazdasági javulás. Emiatt azt javasolta, hogy a költségvetési szabályok maradjanak egyelőre felfüggesztve, valamint, hogy az államok használják ki az olcsó kamatokat. Így további beruházásokkal elkerülhetik a tömeges csődbejelentéseket és a tartós munkanélküliséget. Annak reményében, a „jó adósság” a későbbi újraépítést szolgálja, arra biztatta a...

Read more

Európa digitális évtizedének második éve – digitális szakpolitika az Európai Unióban 2021 (szakpolitikai összegzés)

„Noha a digitális visszaélések és károkozások, az adatbiztonság és a digitális piaci szabályok hiányosságai nem annyira látványosak, mint egy közlekedési baleset, éppen ezért talán sokkal veszélyesebbek is. Jelen összegzés a 2021-es év digitális szakpolitikai fejlődését igyekszik áttekinteni az Európai Unióban. Talán nem túl merész azt állítani, hogy a pandémia alatt a digitalizációt tekinthetjük az európai uniós szakpolitikák nyertesének, hiszen mindannyiunk megtapasztalta a mindennapokban a digitális fejlődés nyújtotta lehetőségeket és kihívásokat, legyen szó a személyes kapcsolattartásról, az oktatásról, a munkavégzésről, a szolgáltatások és...

Read more

A pénzmosás elleni küzdelem: az Európai Unió Tanácsa álláspontja a kriptoeszköz-átutalások átláthatóságával kapcsolatos tárgyalásokhoz

„Az uniós tagállamok állandó képviselői a mai napon tárgyalási megbízásról állapodtak meg az Európai Parlamenttel azon javaslattal kapcsolatban folytatandó tárgyalások céljából, amely a pénzátutalásokat kísérő adatokra vonatkozó meglévő szabályok aktualizálására irányul. Az aktualizálás célja, hogy a szabályok hatályát kiterjesszék bizonyos kriptoeszközökre. A mai megállapodás fontos lépés a pénzügyi rendszereink azon hiányosságainak megszüntetése terén, amelyeket a bűnözők rosszhiszeműen használnak jogtalanul szerzett bevételek tisztára mosására vagy terrorista tevékenységek finanszírozására. A kriptoeszközök egyre inkább ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy azokat pénzmosásra és bűnügyi...

Read more
Page 51 of 199 1 50 51 52 199