Skip to main content

Találat: Kína

Egyre kiélezettebb a Holdért folytatott verseny Kína és az Egyesült Államok között

„Egyre kiélezettebb a Holdért folytatott verseny: a következő két évben ugyanis eldőlhet, hogy az Egyesült Államok vagy Kína lép újból a Föld égi kísérőjének felszínére. Mint ismert: 1972 decembere, azaz több mint ötven éve nem járt ember a Holdon. Bill Nelson, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vezetője szerint, aggodalomra ad okot, hogy ha Kína hamarabb eljut a Holdra, akkor kisajátíthatja magának az égitestet, és elfoglalhatja annak ásványokban gazdag területeit – írja a Politico. „Ez tény, ismét űrverseny van. Jó, ha odafigyelünk Kínára,...

Read more

Európa nem zárkózik fel elég gyorsan a chippiacon

„A kontinens chipgyártói és beszállítói kezdik elveszíteni a türelmüket a döntéshozókkal szemben. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió által 2022 elején bejelentett chipipari felzárkóztatás egyáltalán nem halad elég gyorsan és megfelelően, már tavaly novemberben megjegyezte Andreas Gerstenmayer, az AT&S osztrák technológiai csoport vezetője, hogy "Európa világbajnok a bejelentésekben és törpe a megvalósításban". Most újabb kritikával kénytelenek szembenézni az európai uniós vezetők, mivel Gunther Kegel, a ZVEI ágazati szövetség vezetője kritizálta az eddigi csekély előrelépéseket. A szakember kiemelte, hogy Európának ötször akkora gyártókapacitásra...

Read more

Kvantumszámítógép segítségével feltörhették az RSA-titkosítást, ha igaznak bizonyul a hír

„Bár azt már jó ideje tudni lehetett, hogy a megfelelő méretű kvantumszámítógépek segítségével a klasszikus titkosítási eljárások legtöbbje könnyedén törhetővé válhat, de mindeddig nem tűnt elérkezettnek ez a fenyegetés. Most azonban kínai tudósok egy csoportja azt állítja: sikerült ezt a valóságban is megcsinálniuk, és megtörték az egyik legelterjedtebb - és eddig biztonságosnak tartott - titkosítást, az RSA-t. Az általuk még decemberben publikált dolgozat szerint a törés egy 372 qubites kvantumszámítógép segítségével sikerült, aminél igazából már nagyobbak is léteznek napjainkban. Ezt egy, a...

Read more

A digitális jegybankpénz és a digitális euró

„Jelen háttéranyag a digitális jegybankpénzzel (DJBP, angolul Digital Central Bank Currency, DCBC); azon belül is a digitális euróval, mint az Európai Központ Bank (EKB) digitális jegybankpénzével kíván foglalkozni. A DJBP fő ismérveit, bevezetésének előnyeit követően a háttéranyag elsősorban a digitális euró bevezetésének aspektusait vizsgálja. Áttekinti az EU Tanácsának, az Európai Bizottságnak és az EKB-nak a szerepét a fejlesztés egyes fázisaiban. Zárásként ismerteti a kínai digitális jegybankpénz részlegesen bevezetésének eddigi eredményeit.” Forrás: A digitális jegybankpénz és a digitális euró; Horváth Irén; Képviselői Információs...

Read more

Kiss László: a kínai űrkutatás fejlettsége politikai fricska a nyugati világnak

„ A Mennyei palota nevű kínai űrállomás kiépítését befejező három kínai űrhajós vasárnap visszatért a Földre. Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, ennek koronaékszere az űrállomás, amivel több kutatást is végezhetnek. "Nagyon ambiciózus űrprogramot hirdetett meg Kína húsz évvel ezelőtt. Az első kínai űrhajós már 2003-ban Föld körüli pályán járt. A fejlesztéseknek az egyik nagy hajtóereje volt, hogy Kínát elsősorban az Egyesült Államok nyomására kizárták a nemzetközi űrállomásból, és Kína erre azt válaszolta, hogy megépítjük a sajátunkat" – mondta az InfoRádiónak...

Read more

Mekkora szükség van Európa szuverenitására?

„Song Lilei, a sanghaji Tongji Egyetem professzora Európa stratégiai autonómiája – Kína észlelése címmel tartott előadást a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. Az „európai szuverenitás” kifejezést Emmanuel Macron tette népszerűvé a 2017-es sorbonne-i beszédében, ami a köznyelv mellett saját külpolitikájának is fontos részévé vált. Azóta a rengeteg problémával küzdő Európai Unióban egyre fontosabb kérdéssé vált, hogy mire van szükség: függetlenségre és autonómiára a kialakuló multipoláris világrendben, vagy még több együttműködésre a nagyhatalmi játékosokkal – tette fel a kérdést Song Lilei, a sanghaji Tongji...

Read more

Profitál az amerikai–kínai csipháborúból a tajvani félvezetőgyártó

„A világ legnagyobb csipgyártójának értékesítése 56 százalékkal nőtt októberben. Az Egyesült Államokban 12 milliárd dolláros gyárberuházást indítottak, de Japánban is bővítik a termelést, Szingapúrban pedig új üzemet építenek. Nem érinti az elektronikai cikkek iránti kereslet szűkülése a világ legnagyobb félvezetőgyártóját. A Taiwan Semiconductor az értékesítés 56 százalékos növekedéséről számolt be októberben év per év alapon. A bevétel 210,3 milliárd új tajvani dollárra (6,6 milliárd amerikai dollár) emelkedett az egy évvel korábbi 134,5 milliárd új tajvani dollárról – közölte a vállalat csütörtökön. Mindeközben...

Read more

Martin Schuster előadása a Széchenyi-egyetemen: Kína meghatározza az autonóm vezetés trendjeit

„Kína az autonóm vezetés területén is dinamikusan halad előre, amit olyan megatrendek mozgatnak, mint az e-mobilitás terjedése, a mesterséges intelligencia és az 5G fejlődése vagy a járműmegosztás előretörése – derült ki dr. Martin Schuster, a SAIC Volkswagen sanghaji vezetői asszisztens rendszerek kutatás-fejlesztési igazgatója, a Széchenyi István Egyetem Egyetemi Tudományos Tanácsának tagja előadásából. A jövő mobilitása nagymértékben épülhet az autonóm – köznapi szóhasználattal: önvezető – járművekre és közlekedési rendszerekre, amelyek kutatásában meghatározó szerepet tölt be hazánkban a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény Járműipari...

Read more

Kína a számok tükrében – komplex statisztikai elemzés a kínai társadalom, gazdaság és kormányzat átfogó értékelésére az első centenáriumi cél időszakában

„A történelem során Kína hosszú ideig az egyik meghatározó civilizáció, nagyhatalom volt, majd a 19. században elveszítette nagyhatalmi státuszát, amit a 21. századra egyértelműen visszanyert. Napjainkban Kína jelentős alakítója a világpolitikai és a világgazdasági folyamatoknak. Magyarország és Kína politikai, gazdasági és humán, kulturális kapcsolatrendszere az elmúlt évtizedekben komplexszé és éretté vált. A magyar–kínai viszony Magyarország külpolitikájában stratégiai jelentőséggel bír. A nagymértékben nyitott magyar gazdaságra Kína mindenkori helyzete sokféle – közvetlen és közvetett – hatást gyakorol. Kína 2021-ben ünnepelte az ún. első centenáriumi...

Read more

Az a borzasztó gyenge kínai gazdaság

„Talán megbocsátható, ha az embernek déjá vu érzése van, hiszen az elmúlt évtizedekben számtalan alkalommal jött már szembe ez a hír. Minden szellő magas hangon sikító vészmadarakat hoz nyugatról, hogy végre elhiggyük: a keleti óriás túl közel repült a Naphoz.  Ingatlanbuborék, koronavírus miatti lezárások, csődbe ment vállalkozók, hiteltörlesztési válság – Kína gazdasága újra az összeomlás szélén. Legalábbis ez a narratíva járja körbe a világsajtót. Az Egyesült Államok gőzerővel dolgozik azon, hogy a világ második legnagyobb gazdaságát nemhogy egy sorban, de még csak...

Read more
Page 4 of 26 1 3 4 5 26