Skip to main content

Találat: közigazgatási jog

Nagy változás jön a bíróságokon, több közigazgatási per indulhat jövőre az új törvény bevezetése után

„Több közigazgatási per indulhat jövőre az új törvény bevezetése után - mondta az InfoRádiónak a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája. Barabás Gergely azt követően beszélt erről, hogy az új közigazgatási perrend bevezetéséről tartottak szakmai háttérbeszélgetést. Január 1-jén hatályba lép a hazai közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló törvény. A közigazgatással mindenki találkozhat, ez egész életükben elkísér minket, akár az anyakönyvvezetővel, az önkormányzati jegyzővel vagy a társadalombiztosítási szervekkel van dolgunk. Egy modern, civilizált állam nem tud jól működő közigazgatás nélkül meglenni –...

Részletek

A KÖZÉRTHETŐ JOGALKOTÁSRÓL – Az általános közigazgatási rendtartás nyelvezete

„1. A közérthetőség iránti igény technokrata elhajlása „A törvénynek igazságosnak, tisztességesnek, mind a természet, mind a hazai szokások szerint lehetségesnek, helyhez és időhöz illőnek, szükségesnek és hasznosnak kell lennie, világosnak is, nehogy olyasmit foglaljon magában, a miből homályossága miatt csűrés-csavarás valami előre nem látott dolgot hozhat ki, vagyis nehogy azt valaki csavarosan magyarázhassa.” A fenti gondolatot több mint ötszáz éve fogalmazta meg hazánk jogtörténetének első kiemelkedő jogtudósa, Werbőczy István a Hármaskönyvben (6. Cím 12. §). Az azóta eltelt öt évszázad során egészen...

Részletek

Hatályba lép az új közigazgatási perrendtartás – milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási bíróságok elé?

„A 2018. január 1-jén hatályba lépő új közigazgatási perrendtartási törvény egyik pillére – a hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás biztosítása érdekében – hogy a jogalkotó alapvetően a közigazgatási bíróra és annak jogértelmezésére bízza, hogy a végrehajtó hatalom, a közigazgatás, az állam mely cselekvései vitathatók közigazgatási bíróság előtt. Ennek előnye, hogy esetről-esetre dönthető el azon közigazgatási tevékenységek köre, amelyek a bíróság elé vihetők, és a bíró nem kötött a jogalkotó akaratához. A jelenlegi közigazgatási perjogi szabályok alapján a közigazgatási bíróságok elé kerülő...

Részletek

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatója a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lépése miatt 2018. január 1-jén bekövetkező egyes változásokról

„Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy 2018. január 1-jén hatályba lép a hazai közigazgatási bíráskodást jelentősen átalakító közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény („Kp.”). A közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok elé vihető perek szabályrendszere és az e perekben ítélkező bíróságok, így a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, valamint a Fővárosi Törvényszék hatásköri és illetékességi szabályai is alapvetően módosulni fognak. A közigazgatási peres eljárásokra vonatkozó szabályanyag részben kikerült a polgári perrendtartásból, és önálló kódexben, több helyen visszautalva a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX....

Részletek

60 év – kihívások és válaszok a magyar közigazgatási eljárásjogban

„PROJEKT SZÁMA: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 PROJEKT CÍME: „A JÓ KORMÁNYZÁST MEGALAPOZÓ KÖZSZOLGÁLAT-FEJLESZTÉS” NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM 2017-ben 60 éves az első magyar közigazgatási eljárási kódex, valamint 60 éve jelent meg Szamel Lajos korszakos műve „Az államigazgatás törvényességének jogi biztosítékai” címmel. A közigazgatásiszakma ebben az évben készül fel az új Általános közigazgatási rendtartás - 2016. évi CL. törvény - jövő évi hatálybalépésére. A kerek évforduló és az új eljárási törvény alkalmat biztosít arra, hogy áttekintsük a magyar közigazgatási eljárásjog fejlődését, fejlődéstörténetét. A több mint félévszázados jogtudományi...

Részletek

A közigazgatási jog európaizálódásának összehasonlító vizsgálata

„Vincze Attila (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem): „A közigazgatási jog európaizálódásának összehasonlító vizsgálata” Időpont: 2017. május 18., 10:00-12:00 Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza JTI Tanácsterem, 1097 Budapest, Tóth Kálmán utca 4., T.0.25. (T épületszárny fszt. 25.) Nyelv: magyar Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze Szilágyi Emesének.” Forrás: Vincze Attila előadása: „A közigazgatási jog európaizálódásának összehasonlító vizsgálata”; MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet; 2017

Részletek

Beszámoló az „Új eljárásjogi kódexeink II. – Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás” című konferenciáról

„Május 5-én került sor az ELTE Állam- és Jogi Karának 350. évfordulójára rendezett jubileumi konferenciasorozat hatodik eseményére, Új eljárásjogi kódexeink II. – Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartáscímmel, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke és a Széchenyi István Egyetem (SZIE) Közigazgatási Jogi Tanszékének közös szervezésében. A konferenciát Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK dékánja nyitotta meg, aki üdvözölte, hogy a résztvevők között gyakorló jogászok és elméleti tudósok is nagy számban jelentek meg. Lapsánszky András (SZIE) előadásában a hatósági jogviszonyok tartalma és az eljárásjogi...

Részletek

Bevezetés a területfejlesztési jogba

„Ez a jegyzet elsősorban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán alternatív kurzusként tartott, Területfejlesztés című tantárgy ismeretanyagához kapcsolódik. Az alternatív kurzus célja, hogy a joghallgatók számára bemutassa a területfejlesztés fogalmát, alapvető jogintézményeit, a területfejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tervezési ismereteket, annak érdekében, hogy a hallgató értelmezni és alkalmazni tudja a területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat későbbi munkája során. A jegyzet elkészítése során arra is törekedtem, hogy azt más felsőoktatási intézmények – így különösen a gazdasági felsőoktatás intézményei, valamint egyes mérnöki képzések – is fel tudják használni...

Részletek

A köz természete – új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban

„A magyar közigazgatás és közigazgatás-tudomány – hagyományosan – rendkívül jogias jellegű. Ezen az sem változtat érdemben, hogy a magyar közigazgatás-tudomány legjelesebbjei (korábban Magyary Zoltán, a közelmúltban Lőrincz Lajos) időről-időre hangot adtak a közigazgatás egyoldalú jogi elemzésével kapcsolatos ellenérzéseiknek. Mindazonáltal a közigazgatás alapvetően jogtudományi módszerekkel, jogi megközelítésben történő elemzése kézenfekvő, hiszen „(...) a közigazgatás kérdései jogilag egyneműsíthetőek, illetve mechanizmusai a 19. század elejétől tudatosan jogra alapítottak”, azaz a tényleges gyakorlatban is ez a maghatározó. Egy nemrégiben közzétett felmérés adatai szerint a megkérdezett köztisztviselők...

Részletek

KET „francia módra” – az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex

„Franciaországban 2016. január 1-jén hatályba lépett a Közigazgatási Eljárási Kódex, a „Code des relations entre le public et l’administration” (a továbbiakban: CRPA). Habár a francia szakirodalomban e Törvénykönyv elfogadásának indokoltsága évtizedek óta fennálló kérdés, mégis megalkotását számos tényező hátráltatta. A CRPA hatályba lépésével azonban Franciaország is csatlakozott azon országok csoportjához, melyek kodifikált, lex generalis törvénykönyvvel rendelkeznek a közigazgatási eljárások tekintetében.” Forrás: KET. „francia módra” – Az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex; Pollák Kitti; Eljárásjogi Szemle; 2016/3; 2016. október 10.

Részletek
Page 3 of 5 1 2 3 4 5