Skip to main content

Találat: közigazgatási jog

Beszámoló az „Új eljárásjogi kódexeink II. – Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás” című konferenciáról

„Május 5-én került sor az ELTE Állam- és Jogi Karának 350. évfordulójára rendezett jubileumi konferenciasorozat hatodik eseményére, Új eljárásjogi kódexeink II. – Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartáscímmel, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke és a Széchenyi István Egyetem (SZIE) Közigazgatási Jogi Tanszékének közös szervezésében. A konferenciát Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK dékánja nyitotta meg, aki üdvözölte, hogy a résztvevők között gyakorló jogászok és elméleti tudósok is nagy számban jelentek meg. Lapsánszky András (SZIE) előadásában a hatósági jogviszonyok tartalma és az eljárásjogi...

Read more

Bevezetés a területfejlesztési jogba

„Ez a jegyzet elsősorban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán alternatív kurzusként tartott, Területfejlesztés című tantárgy ismeretanyagához kapcsolódik. Az alternatív kurzus célja, hogy a joghallgatók számára bemutassa a területfejlesztés fogalmát, alapvető jogintézményeit, a területfejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tervezési ismereteket, annak érdekében, hogy a hallgató értelmezni és alkalmazni tudja a területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat későbbi munkája során. A jegyzet elkészítése során arra is törekedtem, hogy azt más felsőoktatási intézmények – így különösen a gazdasági felsőoktatás intézményei, valamint egyes mérnöki képzések – is fel tudják használni...

Read more

A köz természete – új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban

„A magyar közigazgatás és közigazgatás-tudomány – hagyományosan – rendkívül jogias jellegű. Ezen az sem változtat érdemben, hogy a magyar közigazgatás-tudomány legjelesebbjei (korábban Magyary Zoltán, a közelmúltban Lőrincz Lajos) időről-időre hangot adtak a közigazgatás egyoldalú jogi elemzésével kapcsolatos ellenérzéseiknek. Mindazonáltal a közigazgatás alapvetően jogtudományi módszerekkel, jogi megközelítésben történő elemzése kézenfekvő, hiszen „(...) a közigazgatás kérdései jogilag egyneműsíthetőek, illetve mechanizmusai a 19. század elejétől tudatosan jogra alapítottak”, azaz a tényleges gyakorlatban is ez a maghatározó. Egy nemrégiben közzétett felmérés adatai szerint a megkérdezett köztisztviselők...

Read more

KET „francia módra” – az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex

„Franciaországban 2016. január 1-jén hatályba lépett a Közigazgatási Eljárási Kódex, a „Code des relations entre le public et l’administration” (a továbbiakban: CRPA). Habár a francia szakirodalomban e Törvénykönyv elfogadásának indokoltsága évtizedek óta fennálló kérdés, mégis megalkotását számos tényező hátráltatta. A CRPA hatályba lépésével azonban Franciaország is csatlakozott azon országok csoportjához, melyek kodifikált, lex generalis törvénykönyvvel rendelkeznek a közigazgatási eljárások tekintetében.” Forrás: KET. „francia módra” – Az új francia Közigazgatási Eljárási Kódex; Pollák Kitti; Eljárásjogi Szemle; 2016/3; 2016. október 10.

Read more

A közigazgatás nem monopolizálhatja a közérdek érvényre juttatását: egyéni és kollektív uniós jogvédelem a közigazgatási perben

„...Bár a közérdek érvényre juttatásában központi szerep jut a közigazgatásnak, a közigazgatás nem monopolizálhatja a közérdek érvényre juttatását. A közérdekre hivatkozással történő fellépést a demokratikus keretek között működő államban a közigazgatástól függetlenül is biztosítani kell. A dolgozat így a társadalmi- érdekvédelmi szervezeteknek a közigazgatási bíróságok előtti közérdekű keresetindítási jogát, valamint az érdek-, illetve jogsérelmet szenvedettek keresetindításának uniós kiszélesítését helyezi vizsgálatának a középpontjába. Tágabb értelemben ezzel a közérdekű, de egyes elemeiben szubjektív igényérvényesítéssel is foglalkozik. A XX. század második felében ugyanis a közigazgatási...

Read more

Az élelmiszerlánc közigazgatási jogi szabályozása

„Dolgozatom témája az élelmiszerlánc szabályozása, amelyen belül a közigazgatási jogi területet vettem részletes vizsgálat alá, e területen belül az anyagi jogi szabályozás mellett kiemelt hangsúlyt kaptak az eljárásjogi szabályok, valamint azok alkalmazása. Kutatásom fő céljaként az általam felállított hipotézist kívántam igazolni, amely szerint bár Magyarországon az élelmiszerlánc-biztonságra vonatkozó előírások meglehetősen szigorúak, az egyes területek részletesen szabályozottak, azonban a jogalkotás és a jogalkalmazás területén számos probléma azonosítható, ami hátráltatja a generális és a speciális jogalkotói célok elérését. A kutatómunka keretében célom volt feltárni...

Read more

A francia közigazgatási jogtudomány jellegzetességei (1705–1945)

„A tanulmány célja az 1705 és 1945 közötti francia közigazgatási jogtudomány fontosabb jellegzetességeit bemutatni. A 18. század közigazgatás-tudományával kapcsolatosan felvillantja az írás Nicolas Delamare munkásságát (science de police), mely valódi kiteljesedését a német Kameral und Polizeiwissenschaft formájában érte el. A 19. század francia közigazgatási jogtudománya Bonaparte Napóleon és a francia Államtanács megalapításától kezdve számíttatik hagyományosan. Itt (időrendi sorrendben) Bonnin, Vivien, Macarel, Cormenin, Aucoc és a két Laferriere munkásságát mutatjuk be. A 20. század első felének közigazgatás-tudományát Ducrocq, Hauriou, Duguit és Jeze jeleníti...

Read more

Barta Attila: A területi államigazgatás Magyarországon (recenzió)

„Mélyreható változások történtek a magyar közigazgatási szervezetrendszerben az utóbbi időben. Az államigazgatási és az önkormányzati rendszer is jelentősen átalakult. Ezek az intézményátalakítások kivételes lehetőségeket biztosítanak a közigazgatás-tudományi kutatások számára: egy frissen lezárult korszak mindig kiváló kutatási terep, ahogyan az új korszaknyitással kapcsolatos ésszerű várakozások megfogalmazása, a korszakváltás értékelése is számos izgalmat rejt. Nem utolsósorban ezek az elemzések és tanulmányok jellemzően népszerűek, hiszen még mindig lehet számítani azokra az olvasókra, akik igénylik az átélt intézményes változások jobb megértését és megismerését. Barta Attila jó...

Read more

A Kormány 1011/2015. (I. 22.) Korm. határozata a közigazgatási perrendtartás kodifikációjáról

„1. A Kormány elrendeli a közigazgatási perjog felülvizsgálatát, az önálló közigazgatási perrendtartás kidolgozására irányuló munkálatok megkezdését, és felhívja az igazságügyért felelős minisztert a közigazgatási perrendtartás koncepciójának kidolgozására. Felelős: igazságügyért felelős miniszter Határidő: 2015. I. negyedév 2. A Kormány elrendeli a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a területi közigazgatás, valamint az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőinek részvételével – koncepcionális súlyú kérdésekben való álláspont kialakítása, valamint szakmai agyagok előkészítésében, véleményezésében való részvétel céljából – az Államreform Bizottság felállításáról szóló 1602/2014. (XI....

Read more

Trócsányi: „Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden”

„...HVG: Először áll volt alkotmánybíró az igazságügyi tárca élén. Pandúrból lesz a legjobb rabló? Trócsányi László: Különböző pozícióimban alapvetően mindig jogász maradtam, aki tehát a jog uralmát kívánta az adott helyen érvényre juttatni. Az elmúlt ciklusban párizsi nagykövetként is elsősorban jogászfejjel gondolkodtam. Most új tisztségemben kétségkívül sokat segíthet alkotmánybírói előéletem. Bízom benne, hogy leszűrődött bennem már annyi tapasztalat, amennyire a végrehajtó hatalom tagjaként szükség lesz. Hivatalba lépésekor úgy fogalmazott: a minőségi jogalkotás korszaka kezdődik el Magyarországon. Ehhez képest a jelenlegi ciklusban is...

Read more
Page 4 of 5 1 3 4 5