Skip to main content

Találat: közmenedzsment

Miért nem az MI írja a magyar stratégiát? – Orbán Balázs

„Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Miért nem az AI írja a magyar stratégiát? címmel tartott előadást az AI Summit 2024-en, amelyben kifejtette, hogy a mesterséges intelligenciából hiányzik az intuíció, amelyre szükség van a mostani viharos időkben. A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs előadásának elején közölte, nem szeretne AI-ellenes beszédet tartani, de ő maga úgy gondolja, a mesterséges intelligencia jelenleg nem képes megírni egy nemzet stratégiáját, de nem szeretne csak a saját benyomására hagyatkozni, ezért megkérte a ChatGPT-t, hogy írjon egy nemzeti...

Részletek

Tervezés és ellenőrzés – preventív és reaktív szemlélet a közpénzügyekkel történő gazdálkodás gyakorlatában

„Az intézményi menedzsmentet támogató rendszerek és folyamatok – kiemelten a tervezés és az ellenőrzés – célja a hatékony gazdálkodás elősegítése, valamint az erőforrások optimális felhasználásának biztosítása. A tervezés kalkulációk és elemzések készítésével támogatja a szervezet vezetőit a jövőbeli stratégiák kidolgozásában. A tervezés – amely kalkulációk és elemzések készítésén keresztül támogatja a vezetőket a jövőbeli stratégiák kidolgozásában – egy dinamikus folyamat, amely állandó nyomon követést, mérést és értékelést igényel. Ezt a célt hivatott szolgálni az ellenőrzés, amely tényfeltáró, értékelő tevékenysége révén a tervezés...

Részletek

Közigazgatás-elmélet

„A közigazgatás szervezete, működése, valamint a rá vonatkozó joganyag tudományos igényű vizsgálata több mint kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte még a közigazgatás meghatározása is komoly fejtörést okozott. E bő két évszázad alatt viszont nemcsak a közigazgatás, hanem a közigazgatásról való gondolkodás is átalakult, és világossá vált többek között, hogy a közigazgatás nem azonos a közigazgatási joggal, annál sokkal nagyobb, bonyolultabb, szerteágazóbb terület. Bizonyos – olykor vitatott – elméleti alapok pedig fokozatosan kialakultak, megszilárdultak, amelyek mára tulajdonképpen a közigazgatás-tudomány magját képezik. Egyértelművé...

Részletek

A központi kormányzati igazgatási szervek főbb szervezetirányítási kérdései

„A központi államigazgatási szervek, mint a közigazgatási szervezetrendszer tetején elhelyezkedő „csúcsszervek” kiemelt jelentőséggel és hatással bírnak a közigazgatás szervezetének egész rendszerére. A központi államigazgatási szervek kifejezés több szervtípust foglal magába, amelyek közül jelen tanulmányban a központi kormányzati igazgatási szerveket kívánjuk górcső alá venni. A központi kormányzati igazgatási szervek mind tevékenységüket, mind jelentőségüket és nem utolsó sorban a közigazgatás szervezetét meghatározó mivoltukra tekintettel meghatározó szerepet töltenek be és hatást fejtenek ki az államigazgatásra, így az ország irányításának egészére. Ezen szervek egyrészről általános hatáskörrel,...

Részletek

A 2014-es államszámviteli reform hatása a magyar önkormányzatok gazdálkodási gyakorlatára

„...A dolgozat célja bemutatni a jelentősebb állammenedzsment-elméleteket, azok kapcsolatát az átfogó gazdaságpolitikai paradigmákkal és a számviteli információs rendszerrel, valamint bemutatni a 4/2013. (I.11.) kormányrendelet önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatásait. Jelen értekezéssel szándékunk, hogy segítségével értékelhetővé váljon, milyen mértékben váltotta be az új államszámviteli rendszer a hozzá társított reményeket, ezáltal az is, hogy a meghatározó állammenedzsment elméletek céljai visszatükröződnek-e a számviteli a gyakorlatban. Fontos aspektus annak elemzése is, hogy a számviteli információs rendszer érintettjei mennyire tartják megbízhatónak a számviteli információs rendszert, milyen mértékben támaszkodnak...

Részletek

A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben

„Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy – felépítésében és tartalmában – ez egy rendhagyó doktori értekezés, melynek már a címe is magyarázatra szorul. A címmel kapcsolatban induljunk ki abból, hogy az elmúlt évtizedekben szokás lett sokféleképpen címkézni az állam fogalmát: „jó állam”, „erős állam”, „fejlesztő állam”, „gondoskodó állam” stb. „Menedzselt” vagy pláne „jól menedzselt” állam szóösszetétellel ugyanakkor két évtizedes pályafutásom során még nem találkoztam. Annak ellenére, hogy nagyon is időszerűnek tartom a közigazgatás- és az államtudomány továbbfejlődését egy olyan irányba, amely nem csupán a...

Részletek

Közigazgatási menedzsment

„A közigazgatási menedzsment, tágabb értelemben a közmenedzsment mint teória, majd az 1980-as évektől mint kormányzati közpolitika vált a közigazgatás-tudomány, illetve a gyakorlat részévé. Az angolszász országokban (Ausztrália, Új-Zéland, Egyesült Királyság, USA) az állam válságtünetei (túlméretezett, drága, alacsony hatékonyságú közszektor), valamint a szektorok közötti éles határvonal hiánya tette lehetővé a magánszférában alkalmazott piaci eszközök és módszerek alkalmazását. Az európai országok a történelmi, társadalmi, kulturális hagyományok, valamint a legalitás erős gyökerei, s az állam szerepének meghatározó volta miatt csak részben és szelektíven alkalmazták a...

Részletek

A sikeres koreai járványkezelés tanulságai és lehetséges hatása a közpolitikára, közigazgatás-irányításra

„A sikeres koreai járványkezelés tanulságai és lehetséges hatása a közpolitikára, közigazgatás-irányításra A koronavírus okozta megbetegedés (COVID-19) és az ebből kialakuló járvány kezelésére több példát láthatunk a világból, jót és rosszat egyaránt. Bár a végső mérleget még korai megvonni, abban nagyjából egyetértés van, hogy Dél-Korea azok között van, akik sikeresen kezelték a válsághelyzetet. (A cikk írásának lezártáig, április 26-ig a koreai adatok messze jobban alakultak, mintt az Egyesült Államokban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Kínában.) Érdemes tehát megvizsgálni a koreai gyakorlat...

Részletek

A közszolgálati innováció életciklusa – az OECD tanulmánya

„Az OECD a közigazgatási-közszolgálati kutatásait bemutató sorozatában (Working Papers on Public Governance) a május 1-jén megjelent 37. szám (The Public Sector Innovation Lifecycle) a közszolgálati innováció életciklusának bemutatásával kíván segédeszközt adni a közszféra szereplőinek ahhoz, hogy a szervezetek és munkacsoportok szintjén hogyan tudnak a korábbinál kifinomultabb megközelítést megvalósítani saját innovációs tevékenységükben. Mint a bevezető rámutat, az innováció minden szervezetben döntő mértékben határozza meg a hatékonyságot. A közszférában azonban gyakran csak a szerencse vagy váratlan események nyitnak utat neki – ennek meghaladásához szükséges...

Részletek

Közigazgatási innováció a járvány okozta válságon innen és túl

„A koronavírus-járvány nem várt lendület adott a közigazgatási innovációnak – olyan új helyzetet idézett elő, amelyben a régi rutinok egyszerűen nem, vagy nem eléggé hatékonyan működnek, és égető szükség lett újszerű megoldásokra. Sok mindenre, ami korábban elképzelhetetlen lett volna a működésben, most hirtelen erős igény keletkezett. Mint arra az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) oldalán megjelent szakcikk (Innovative organisations: how do you get there?) is rámutat: a kormányzatok immár készek az innovatív válaszadásra, külső partnerekkel együttműködve...

Részletek
Page 1 of 4 1 2 4