Skip to main content

Találat: közpénzügyek

A magyar és francia közpénzügyi szabályozás összevetése

„...Dolgozatomban az összehasonlító elemzés révén arra az alapvető kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a közpénzek elköltését lehet-e, és ha igen milyen rendben hatékonyan kontrollálni. A hangsúly itt a hatékonyságon van, hiszen az ellenőrzés folyamata minden állam pénzügyi gyakorlatába beépült a kérdés csak az, hogy ez a Watson-féle gőzgép hatásfokával, vagy ennél sokkal sikeresebben valósul meg. E célból az összehasonlító elemzés másik pontja a francia költségvetési törvény, és gyakorlata. Nyilvánvaló ugyan, hogy hazánk a germán jogcsaládhoz tartozik, azonban az is teljesen nyilvánvaló, hogy...

Részletek

Sarkalatos átalakulások – Közpénzügyi sarkalatos törvények

„Az MTA TK Jogtudományi Intézete beszélgetéssorozatot rendez a kétharmados/sarkalatos törvények változásairól a most záruló törvényhozási periódusban. A beszélgetés témája a közpénzügyi sarkalatos törvények témaköre, amelyről Bod Péter Ákos, Klicsu László, Madár István, Tordai Csaba és Vincze Attila tart előadást. Időpont: 2014. február 27. 14:00-16:00 Helyszín: MTA TK JTI (Országház u. 30) II. emeleti tanácsterem Moderátor: Jakab András, az MTA TK Jogtudományi Intézet igazgatója A projektről további információ itt érhető el. Az esemény nyilvános, azon sok szeretettel várunk minden érdeklődőt, de kérjük, előzetesen...

Részletek

A nemzetgazdasági miniszter utasítása az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport létrehozásáról

„...1. § Az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoportot (a továbbiakban: ÁBK MCS) az államháztartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) működteti. Az ÁBK MCS az államháztartási belső kontrollrendszer fejlesztési feladatainak áttekintését, összehangolását, harmonizációját, koordinációját támogató, illetve a szükséges további fejlesztések előkészítését végző szakmai egyeztető fórum...” Forrás: A nemzetgazdasági miniszter 2/2014. (I. 13.) NGM utasítása az Államháztartási Belső Kontroll Munkacsoport létrehozásáról; Hivatalos Értesítő; 2014. évi 2. szám, 2014. január 13.; 49-51. oldalak (pdf)

Részletek

Megtört a több hónapos trend – tízmilliárdokat nem fizet ki az állam

„Szeptemberben megállt a költségvetési szervek lejárt tartozásainak növekedése, az államkincstár adatai szerint 600 millió forinttal csökkent ez az összeg, így a lejárt tartozások mára csak 97,7 milliárd forintra rúgtak. Tavaly ilyenkor 56,9 milliárd forint volt a lejárt ki nem fizetett követelés. Szeptemberben 97,7 milliárd forintnyi lejárt tartozást tartottak nyilván könyveikben a költségvetési szervek intézményei - olvasható a Magyar Államkincstár honlapján. Így a kilencedik hónapban 600 millió forinttal csökkent ez a összeg, így egy rövid három hónapos emelkedő trend tört meg. Ennek ellenére...

Részletek

A mi pénzünk. Mire költik az adóforintjainkat?

„...Saját munkánk során gyakorta szembesültünk azzal, hogy nincs egy olyan, nyilvánosan hozzáférhető adatbázis, mely tartalmazná a Magyar Állam költségvetési adatait. A mindenkori költségvetésről tájékozódhatunk az adott évi költségvetési törvényben, majd a rákövetkező évben a zárszámadásról szóló törvényben. Az azonban igen nagy kihívás, hogy a tervezett és a tényleges bevételeket és kiadásokat egységes, átlátható módon, nem intézményi (ún. “költséggazda”) szintű, hanem a kiadások funkciója szerinti bontásban megismerhessük. Arról, hogy a befizetett adóforintjainkból többet költenek-e autópálya-építésre, mint kórházakra – vagy fordítva, csak több éves...

Részletek

Az EU-direktíva ellenére csúsznak az állami kifizetések

„Nem hozott látható eredményt a közszféra kifizetési határidőinek csökkentésére kialakított EU direktíva: fél évvel a hatályba lépése után mindössze két uniós ország teljesíti a 30 napos fizetési határidőt állami megrendelések esetén, de Olaszországban átlagosan 170 napot is várhatnak pénzükre a beszállítók – áll az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb jelentésében. Évente mintegy 450 ezer munkahely szűnik meg az Európai Unióban fizetésképtelenségi eljárások miatt, a hitelezők körülbelül évi 24 milliárd eurót írnak le veszteségként és az európai vállalkozások 57 százaléka számolt már be arról, hogy...

Részletek

Bizonytalanság az önkormányzatoknál az új államháztartási számviteli rendszer miatt

„ 2014-től átszabják az államháztartási számviteli rendszert. A váltás gondot okozhat azoknak a kisebb önkormányzatoknak, amelyek eddig elavult informatikai programokkal könyveltek, és most az ingyenes központi rendszerre várnak. Az állami ASP-projekt országos elindítása ugyanis éveket csúszhat. A helyhatóságokat érintő könyvelési és beszámolási változásokat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) kormányrendelet (az új ÁHSZ) írja elő. A részletszabályokat (végrehajtási rendeletet) még nem alkották meg. Bár közeleg a határidő, de a januári módosításokról egyelőre csak általános információkat lehet tudni, részletes iránymutatások és szakmai anyagok...

Részletek

Az államháztartási számvitel alapjai és a közpénzügyi információs rendszer

„A Kiadó közpénzügyi kiadványainak sorába tartozó könyvben a szerző arra vállalkozott, hogy a közpénzügyek egyik hazánkban kevésbé elemzett területébe, az államháztartás információs rendszerébe adjon betekintést, ezen belül is a számviteli rendszerre fókuszálva. Kiadványunk - ötvözi a közgazdaságtan, a pénzügytan, a számvitel, a jog és a közpolitikai nézőpontok mondanivalóját. - célja a téma normatív és deskriptív megközelítéseinek egyesítése. - bemutatja, hogy az államháztartás információs rendszerének jellemzői miként befolyásolják az államháztartás működését, gazdálkodásának hatékonyságát. - bemutatja az államháztartási számvitel nemzetközi és hazai gyakorlatát. A...

Részletek

Melyik úton, merre tovább? Az eredményszemléletű számvitelre történő áttérés elvi programja

„a Magyarországon a pénzforgalmi szemlélet uralkodik a közszféra kiadásainak és bevételeinek számviteli elszámolásával kapcsolatos minden területén, amely jelentős problémákat hordoz a tervezéstől kezdve a végrehajtáson át az ellenőrzésig. A ma működő rendszer legnagyobb hátránya, hogy a pénzügyi helyzetet sem lehet egzakt módon megítélni, illetve nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában mi mennyibe kerül. Az Európai Bizottság és az OECD évek óta szorgalmazza és ajánlja az eredményszemléletű számvitel alkalmazását, mivel ez fokozza a pénzügyi beszámolók áttekinthetőségét, biztosítja az elszámoltathatóságot és jobb, biztosabb alapot...

Részletek

Nehéz lesz az önkormányzatoknak

„Veszélyben van az önkormányzati rendszer működőképessége, a költségvetés bevételi oldalain pedig jelentős kockázatok vannak, az adóbevételeknek mindössze 58 százaléka megalapozott és az uniós források felhasználása is elmarad a 2012-es évi időarányos teljesítésétől... Az önkormányzatok központi költségvetésből származó forrásainak tervezett nagyságára a feladatátszervezés komoly hatást gyakorol. Az önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszere a 2013. évtől alapjaiban változik meg, a korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok jelentős része az államhoz kerül. A feladatmegosztást alátámasztó háttérszámítások hiányosak, így nem átlátható, hogy a feladatellátás...

Részletek
Page 4 of 5 1 3 4 5