Skip to main content

Találat: lakcímnyilvántartás

179/2018. (X. 2.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes Korm. rendeletek módosításáról

„...1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása ... 2. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása ... 3. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása ... 4. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása ... 5. Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása...”...

Részletek

100 ezer felett a bizonytalan lakcímek száma

„Két év alatt tízezerrel nőtt azoknak a száma, akiknek lényegében használhatatlan a lakcíme. A Város Mindenkié tájékoztatást kért a Belügyminisztériumtól arról, hány embernek van olyan lakcíme, ami bizonytalanná teszi a helyzetét vagy megakadályozza, hogy hozzájusson alapvető szolgáltatásokhoz. Legutóbb 2015-ös adatokat közöltünk, azóta a helyzet jelentősen romlott. - Magyarországon összesen 70.808 embernek nincs érvényes lakcíme Két évvel ezelőtt még „csak” 63.660 embernek nem volt érvényes lakcíme, vagyis azóta ez a probléma még súlyosabb lett. Azoknak a gyerekeknek a száma is nőtt, akiknek nincs...

Részletek

Mi történik az okmányirodai ügyintézés után? Avagy a közigazgatás és a magánszektor együttműködése a polgárok érdekében

„A közigazgatás szervei éves szinten több millió adatváltozást regisztrálnak nyilvántartásaikban. Ezek közül kiemelt jelentőséggel bírnak a születéssel, házasságkötéssel, névváltozással, ingatlan tulajdonjogának megszerzésével, illetve a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltozásával összefüggő adatok. Az állami nyilvántartások rendszere az utóbbi évek informatikai fejlesztéseinek köszönhetően az adatok változását hatékony módon menedzseli, így az arra feljogosított hatóságok naprakész információkkal rendelkeznek feladataik ellátásához. Az adatváltozás regisztrálását követően azonban a közigazgatás szerepvállalása főszabály szerint befejeződik például az új személyazonosító igazolvány vagy lakcímkártya kiállításával: ezek kézhezvételét követően a polgárok maguk...

Részletek

Rendet vágnának a házszámdzsungelben

„A 11-es számú ház után az 1-es szám következik, ráadásul két háznak is ugyanaz a címe. Székesfehérváron több utcában is kaotikus a házszámozás, más cím szerepel ugyanis a lakcím kártyán és más az ingatlan-nyilvántartásban. Milyen problémákat vethet fel, ha rossz a címzés? Hogyan lehet az áldatlan állapotot megoldani? Milyen utánajárást és milyen terheket jelent a lakóknak, ha rossz a cím? Egyáltalán miért fontos, hogy valaki ott legyen bejelentve, ahol ténylegesen is lakik? – a többi közt ezekre a kérdésekre keresték a választ...

Részletek

2014. évi XCIII. törvény a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról

„...2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása... 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása... 5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása... 8. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása... 10. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása... 12. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása... 13. Az...

Részletek

A Kormány 216/2014. (VIII. 28.) Korm. rendelete a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról

„A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. cím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 28/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjában foglalt adatok összessége, 2. központi szerv: az Nytv. 6. § (1) bekezdése szerinti központi szerv, 3. tényleges...

Részletek

Wetzel Tamás a közigazgatási egyszerűsítésekről tájékoztatta a tengerentúli magyarokat

„Wetzel Tamás miniszteri biztos a március 1-jétől hatályba lépő Magyary Zoltán Közigazgatás-racionalizálási Programnak a nyugati diaszpórát leginkább érintő változásait ismertette az elmúlt héten a Boston, New York és Washington környékén élő magyarokkal. „A program egy egész sor törvényt, illetve végrehajtási rendeletet módosít, és bizonyos részei hatalmas könnyebbséget jelentenek a nyugati magyarság számára" - jelentette ki az MTI-nek nyilatkozva Wetzel Tamás. A miniszteri biztos a programmal és az állampolgársági ügyintézéssel kapcsolatban kifejezetten a nyugati magyarságra vonatkozó részekre, a hazai anyakönyvezésre, valamint személy- és...

Részletek

Megjelent a közhiteles címregiszter kialakítása érdekében kiírt felhívás

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a ”Közhiteles címregiszter kialakítása” című, ÁROP-1.2.12 kódszámú kiemelt felhívás dokumentációja. A rendelkezésre álló keretösszeg 950 millió forint. A projektjavaslat benyújtására 2012. augusztus 31. és 2012. szeptember 30. között van lehetőség. ” „...A közhiteles Címregiszter projekt célja a magyarországi címkezelés egységes jogszabályi környezetének, igazgatási folyamatainak és egy teljes, közhiteles címnyilvántartásnak a megvalósítása. Ez a cél illeszkedik az egységes közigazgatás kialakításának céljához és az ÁROP fő célkitűzéséhez is – miszerint az igazgatási rendszer teljesítményét és a nyújtott szolgáltatások...

Részletek

Bővebben a német lakcímtörvényről

Amint arról beszámoltunk, nagy vihar keletkezett Németországban a módosított lakcímtörvény adatvédelmi problémái miatt. Miről is van szó? Előzmények A lakcímtörvény célja, hogy a polgárok lakcímbejelentése szövetségi szinten egységesen legyen szabályozva (ezelőtt egy keretszabályozás volt, és a tartományok saját hatáskörben dönthettek a részletes szabályokról). Ez a mostani szabályozás a 2006-os föderalizmusreform következménye, mivel a lakcímmel kapcsolatos szabályozás a szövetség kizárólagos törvényhozási kompetenciájába tartozik (a Német Alaptörvényben a 73§, (1), 3. pontban található az erről szóló keretszabályozás). Az új törvény értelmében 8 eurós díj...

Részletek
Page 1 of 2 1 2