Találat: Mesterséges Intelligencia (MI) — jog

Digitális jogalkalmazás – Tanulmánykötet workshop és kéziratviták (NKE)

„Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet Digitális Jogalkalmazás kutatási projektje workshopot rendez az év végére tervezett tanulmánykötet kéziratainak megvitatására. A workshop időpontja: 2021. szeptember 16. 15.00-17.40 A workshop helyszíne: NKE Eötvös József Kutatóközpont, NKE Ludovika szárnyépület A workshop célja, hogy az év végére tervezett tanulmánykötetbe szánt írások első hullámát megvitassa. A workshop menete az, hogy a tanulmányt a szerző 10 percben bemutatja, majd egy felkért bíráló 10 percben kifejti az írásról a véleményét, amelyet 10 perc vita követ. A vitában a jelenlevők is...

Részletek

Gondolatok a mesterséges intelligencia egyes polgári jogi kérdéseiről

„A tanulmány kezdő axiómája a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazása. A biztonságos alkalmazás egyik aspektusa a jogi biztonság, az a jogi környezet, amelyben a felmerülő jogi kérdések rendezésére alkalmazható keret-rendszer áll rendelkezésre. A tanulmány a Semmelweis Egyetem projektjében fejlesztett mesterséges intelligencia alkalmazásának olyan polgári jogi problémáit vizsgálja, amelyek a mindennapi hasznosítás során merülhetnek fel. A tanulmány következtetése szerint a vizsgált mesterséges intelligencia szerzői műnek minősül és több védelmi forma is alkalmazható. A jogi szabályozás de lege ferenda kiegészítésre szorul a szerzői mű folyamatos...

Részletek

Itt az ideje meghatározni, hogy mi is az a mesterséges intelligencia

„ A technológiai fejlődésével egyre fontosabbá válik a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése. Az Európai Unió már kiadott egy mesterséges intelligenciát szabályozó kódexet, amely jogi pontossággal igyekszik meghatározni az MI fogalmát. Ez a rendelettervezet bizonyos technológiákat, elsődlegesen a gépi tanulás technológiáját tekinti kiindulási pontnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. Török Bernát az InfoRádió Paragrafus című magazinműsorában kifejtette: jó pár évvel korábban, amikor elkezdtek a mesterséges intelligenciával társadalmi és szabályozási szinten foglalkozni, akkor még csak nagyon általános...

Részletek

A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai

„A napokban jelenik meg az Információs Társadalom Kutatóintézet első tanulmánykötete. „A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címet viselő kötet huszonkét tanulmányt tartalmaz hat tematikai blokkban. A kötetet Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztette, előszavát Koltay András írta. A hat tematikus blokkban szó esik a mesterséges intelligencia magasabb absztrakciós szintjeiről, szabályozási dilemmáiról, az adatvédelemről, a nyilvánosságról és a különböző jogalkalmazási kihívásokról.” --- „Hamarosan kötetbe rendezve is olvashatjuk egy tavaly, még személyes jelenléttel lezajlott NKE-s konferencia legfontosabb megállapításait. Az új tanulmányokból elősejlik: a technológiai robbanás...

Részletek

A modern technológiák és a jog – Állam- és Jogtudomány (2020/4.), különszám

„Tartalom MEZEI KITTI: Előszó „A modern technológiák és a jog” című tematikus számhoz ____________________________ TANULMÁNY ____________________________ AMBRUS ISTVÁN: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog  ESZTERI DÁNIEL: A blokklánc mint személyes adatkezelési technológia GDPR-megfelelőségéről KECSKÉS GÁBOR: Az autonóm járművek jogi kérdéseinek nemzetközi kontextusa, különös tekintettel a környezetjogi vetületekre MEZEI KITTI: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre  RÁCZ LILLA: A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták világában ZŐDI ZSOLT: A robottanácsadók jogi problémái: hogyan szabályozzuk a robotokat?...” Forrás: Állam- és Jogtudomány (2020. 4....

Részletek

Vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligencia-rendszerek jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

„A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium Jogtudományi Intézetben zajló alprojektje keretében 2021. január 15-én több kollégánk is részt vett egy nemzetközi workshopon, amelyen különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át a mesterséges intelligenciák esetleges jogalanyiságával összefüggő aktuális szabályozási kihívásokat. A rendezvényre online került sor a 2021. január 12-16. között a Texasi Egyetem által szervezett Alkotmányjogi Világkongresszus keretében. Ez a globális szakmai seregszemle csaknem 100 szekciót vonultatott fel és mintegy 500 előadó szólalt fel a világ legkülönbözőbb részeiről az öt napos eseményen. Intézetünk tudományos főmunkatársa,...

Részletek

A 21. századi technológiai változások hatása a jogalkotásra. Képes-e lépést tartani a jog a változó világgal?

„Jelen kötet célja, hogy bepillantást engedjen olyan új tudományos és technológiai területek jogi összefüggéseibe, amelyeknek még egyáltalán nincs, vagy éppen kialakulóban van a jogi szabályozása. Az új technológiákon alapuló termékek jogi megítélése, az esetleges engedélyezési rendszerek működése, az „intelligens” korszakban az adatvédelmi szabályok érvényesülése vagy ezen eszközök által okozott károkért való felelősség irányai mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása és szükség esetén jobbító javaslatok megfogalmazza hozzájárul az egyébként meglévő innovációs potenciál kiaknázásához. Ez a könyv a fenti kérdések mentén négy nagy területet vesz...

Részletek

A jövő nagy kérdése: ki felel azért, ha a robot hibázik?

„ A mesterségesintellgiencia-szakértő szerint még nem vagyunk abban a korban, hogy ne volna felelőssé tehető egy gép, mondjuk egy önvezető autó üzemeltetője, így az autógyárak felelősségvállalási nyilatkozata ma még korai. A robotok nem vonhatók felelősségre az általuk okozott károkért, azokért elsősorban az üzembentartó és az üzemeltető tartozik felelősséggel – mondta az InfoRádiónak a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakértője, Necz Dániel. "Különválik a polgári és a büntetőjogi felelősség. Polgári jogi értelemben az üzembentartó felel. Egy önvezető autó magasabb szintű felelősséget jelent az üzembentartónak, tehát...

Részletek

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről. Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így...

Részletek

A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra – beszámoló a konferenciáról

„Mára a Föld népességének 59 százaléka lett aktív közösségi média felhasználó, ezért a kapcsolódó jogi kihívásokra az eddigieknél gyorsabban kell válaszolni, például az alapjogok terén, amelyek esetében az állami mellett a magánszereplők is megjelentek – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Mára a mesterséges intelligencia (MI) által futtatott algoritmusok jogi, vagyis szabályozó szerepet is ellátnak. Hamisítatlan slágertémának nevezte a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra gyakorolt hatását megnyitójában az NKE rektora. Koltay András szerint a konferencia együttműködő partnere, az Alkotmánybírság munkájában értelemszerű...

Részletek
Page 2 of 3 1 2 3