Skip to main content

Találat: módszertan

Konfliktuskezelési, mediációs módszerek alkalmazása a településfejlesztésben

„A konfliktusok felszínre kerülése előnyére és hátrányára is válhat a település közösségének. Hátrányára akkor válhat ha a konfliktus elmérgesedik, állandósul és ezáltal fékezi a fejlesztést. Ha viszont a konfliktus feloldható őszinte véleménycserével, a másik fél véleményének és érdekeinek tiszteletben tartásával létrejövő kompromisszumokkal, megegyezéssel, akkor ez a folyamat erősítheti a település közösségének megtartó erejét. Ezért különösen fontos, hogy kellő hozzáértéssel, empátiával kezeljék a fejlesztés résztvevői a felszínre kerülő konfliktusokat. Ennek érdekében ajánlom a Konfliktuskezelési, mediációs módszerek alkalmazása a településfejlesztésben című kötetet minden településfejlesztésben...

Részletek

A helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása – 4. (Szakpolitikai kérdések)

„A hazai közszolgáltatás-szabályozás keretei A projekt keretében készült, Pálné Dr. Kovács Ilona és Dr. Finta István által szerkesztett „A helyi önkormányzati közszolgáltatások jogi szabályozási és szakpolitikai környezete” című tanulmány arra tesz kísérletet, hogy számba vegye, elemezze az önkormányzatok helyzetére, feladatrendszerére, finanszírozására vonatkozó, illetve azokat érintő kormányzati átfogó stratégiákat, koncepciókat, jogszabályokat. Emellett külön-külön kitér az egyes önkormányzati közszolgáltatások hazai szabályozási kereteire, az ellátás és a finanszírozás módozataira. Feladatellátási- és finanszírozási modellek Országos, teljes körű, településsoros adatbázisok alapján feladatellátási és finanszírozási, illetve tervezési és...

Részletek

Okos város: Új, nemzetközi szabvány – ISO 37120:2014

„A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standards) új szabványt, az ISO 37120:2014-et, jelentett meg. A szabvány nyílt adatokon alapuló jelzőszámokat határoz meg. Ezek segítségével lehet mérni összehasonlítható módon a városi élet minőségét és a nyújtott szolgáltatásokat. Közös módszertant alakul így ki, amellyel az egyes városok mérni tudják a saját tevékenységüket az alábbi területeken: energia, környezet, pénzügyek, katasztrófavédelem, kormányzás, egészségügy, pihenés, biztonság, hulladék, távközlés, közlekedés, várostervezés, szennyvíz, víz, köztisztaság stb. Száz mérőszámról van szó, ebből 46 alapvető (core), 56 pedig kiegészítő (supporting)....

Részletek

Új típusú, a hagyományostól eltérő város- és vidékfejlesztési módszerek Kőszegen

„A határ menti történelmi kisvárosban mostanában rendszeresen fordulnak meg komoly szakmai szervezetek vezetői, művészek, tudósok, közéleti személyiségek. Ez is bizonyítéka annak, hogy valami készül a településen. A kormány még az év elején döntött úgy, hogy támogatja a „Kreatív város – fenntartható vidék: új regionális fejlesztési stratégia Kőszeg város példáján” (KRAFT) elnevezésű projektet. Ez egy új típusú, a hagyományostól eltérő város- és vidékfejlesztési módszereken alapuló, különleges vállalkozásélénkítési elveket követő egyedülálló program. A KRAFT nagyon érdekelte a városban tegnap elő-adást tartott Navracsics Tibor külügyminisztert...

Részletek

Hogyan szerezhetnek előnyt az európai kormányzatok az innovatív közszolgáltatásokból?

„ Az európai e-közigazgatási szolgáltatásokról szóló, az Európai Bizottság 11. benchmark mérésének legfontosabb összefüggéseit bemutató tanulmánya a napokban jelent meg. A kutatást végző Capgemini 28 ezer állampolgárt érintve, az EU 28 tagállamából gyűjtött információkat. A jelentés, amellett, hogy a legfrissebb adatokat közli az uniós tagországok e-közigazgatási használatáról, egyben fontos megállapításokat is tartalmaz a mérési keretrendszer megújítására vonatkozóan. A régi mérési keretben meghatározott indikátorok többsége már régen nem tartalmaz megfelelő információkat a döntéshozók számára. Egyrészt a tagországok többsége elérte a 100 százalékhoz közeli...

Részletek

A felhasználók megkerülik a rugalmatlan informatikai rendszereket

„Napjainkban általánosan elterjedt az információs rendszerek alkalmazása szervezetekben. Az informatikai összetevő és a felhasználók alapvető logikája közötti eltérés miatt a rendszerek bevezetését egy kölcsönös alkalmazkodási folyamat követi. Disszertációmban ezt a kölcsönös alkalmazkodási folyamatot vizsgálom a társas konstrukció megközelítésével. A felhasználók alkalmazkodnak a számítógépes rendszerek folyamataihoz, használatához és használati szabályaihoz. Mindeközben az informatikai rendszer ugyanúgy alakul, formálódik: belső fejlesztések, használati szokások és felhasználói szokások alakulnak ki. A rugalmatlanabb informatikai tényező mellett rendszeren kívüli megoldások alakítanak ki a felhasználók. A gyakorló informatikusok által széles...

Részletek

Tudományosan értékelik a kormány munkáját

„A mindenkori kormányzat segítése, diagnózis nyújtása és annak kimutatása, hogy milyen trendek mutatkoznak a kormányzati képességeknél - ez a célja a jövő év elején megjelenő Jó állam jelentésnek - mondta Kis Norbert a Nemzeti Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese csütörtökön. Független, tudományosan megalapozott mérést végeznek, nem politikai szempontú értékelés történik - tette hozzá. A rektorhelyettes a témában e héten a Jó állam mérhetősége címmel rendezett konferencia tapasztalatait összegezve kifejtette: az egyetemen csaknem fél éve zajlik az a kutatás, amelynek célja egy...

Részletek

A jövő feltérképezése az angol közigazgatásban

A kilátások (vagy jövő) feltérképezése nevű módszer, a legtágabb értelemben véve, módszeres kísérlet a jövő elgondolására, azért, hogy jobb válaszokat tudjunk kialakítani. Segít a szervezetek számára jelzéseket felfedezni, irányzatokat azonosítani és egyáltalában sokkal innovatívabban elgondolni, hogy mit hozhat a jövő. A módszer döntő fontosságú bármely, hosszútávú döntéshozatallal megbízott szervezet számára. Az angol közigazgatáson belül ez egy elterjedt és népszerű megközelítés. A tudomány-technikai kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság áttekintette a módszer közigazgatási alkalmazásának problémáit és ajánlásokat fogalmazott meg a jövő tekintetében. Forrás: Government horizon...

Részletek

Heves területfejlesztés: 2030-ig előre

„Heves megyében 2030-ig próbálták előrelátni az ott élők, vajon milyen megyét szeretnének maguknak. Egy használható módszertannal zajlott kutatás eredményeként nagy szükségük lesz a „társadalmi marketingre” – s meglehet, hogy nem csak Hevesben van így… Az EU 2007–2013 közötti költségvetési periódusának vége felé közeledve a kormány a területfejlesztési törvény módosításával napirendre tűzte a megyei szintű területfejlesztési koncepciók kialakítását 2013 végéig. Miután a területfejlesztés során minimálisan a következő EU-költségvetési periódus végéig (azaz 2020-ig) kell gondolkodni, figyelembe kell venni a várható gazdasági, politikai és társadalmi...

Részletek

Módosítás a szervezetfejlesztési program érdekében kiírt felhívás útmutatójában

„Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent ”Szervezetfejlesztési program” című, ÁROP-1.2.18 kódszámú kiemelt felhívás szakmai tartalmát pontosítottuk, továbbá a projektjavaslat beadási határidejét október 8-ig meghosszabbítottuk. ... A jelen projekt keretében elindítandó szervezetfejlesztési program elsődleges célja a közigazgatási működési hatékonyság növelését támogató kezdeményezések célzott alkalmazása; beavatkozási területeinek és a kapcsolódó módszertani eszközeinek meghatározása, szükség esetén egyedi fejlesztése az egységes elvek és módszerek mentén történő, fenntartható, folyamatos működés-fejlesztés megvalósulása érdekében. A projekt fókusza a hatékonyabb és gazdaságosabb erőforrás-felhasználást, a jobb teljesítményt, szolgáltatási színvonalat eredményező teljesítmény-...

Részletek
Page 4 of 5 1 3 4 5