Skip to main content

Találat: OECD-országok

A tudomány és az innováció mérése a fenntartható növekedés érdekében

„A tudomány és az innováció elengedhetetlen a sürgető környezeti kihívások, például az éghajlatváltozás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése kezeléséhez. A kiadvány egy egyedülálló referencia útmutató, amely átfogó bizonyítékokat szolgáltat a politikai döntéshozók, statisztikusok és kutatók számára arról, hogy a tudományos, technológiai és innováció (TTI - Science, Technology, Innovation STI) hogyan járul hozzá az energetikai és zöld átálláshoz, valamint a fenntartható növekedéshez. A jelentés számos meglévő és új, eredeti mutatóra és adatforrásra támaszkodva feltérképezi a kulcsfontosságú fogalmakat, rámutat a mérési hiányosságokra,...

Read more

Az űrgazdaság befektetési trendjei

„Az elmúlt évtizedben az űrgazdaság jelentős változásokon ment keresztül, új szereplők, valamint új befektetési tőketípusok jelentek meg. Az éves űreszköz indítási tevékenység megnőtt, nagyrészt a magánbefektetések beáramlásának köszönhetően. Ez kérdéseket vet fel az ágazat jövőbeli fejlődésével kapcsolatban. Ez a szakpolitikai dokumentum az OECD tudományos, technológiai és innovációs ismereteire támaszkodva vizsgálja az állami és magánbefektetési tendenciákat az űrgazdaságban, és megvitatja, hogy a közpolitikai döntések és eszközök hogyan járulhatnak hozzá több és jobb minőségű magánbefektetés vonzásához.” Forrás: Space economy investment trends; OECD Science, Technology...

Read more

A mesterséges intelligencia hatása a termelékenységre, az elosztásra és a növekedésre

„Kulcsmechanizmusok, kezdeti bizonyítékok és szakpolitikai kihívások A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) közgazdaságtanát vizsgálja. Új, általános célú technológiaként kezeli, amely jelentősen befolyásolhatja a gazdasági termelékenységet és a társadalmi jólétet. Megvizsgálja a mesterséges intelligencia egyedülálló képességét az autonómiára és önfejlesztésre. Ez felgyorsíthatja az innovációt és potenciálisan újjáélesztheti a lassan növekvő termelékenységet különböző iparágakban. A tanulmány ugyanakkor tudatában van a mesterséges intelligencia hosszú távú termelékenységi hatásait övező bizonytalanságoknak is. A tanulmány tárgyalja a problémákat is: * a fejlesztések a nagy technológiai cégeknél koncentrálódnak *...

Read more

A mesterséges intelligencia és a készségek iránti kereslet változása a munkaerőpiacon

„A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatba kerülő munkavállalók többsége nem igényel speciális MI-ismereteket (pl. gépi tanulás, természetes nyelvi feldolgozás stb.). Ennek ellenére a mesterséges intelligencia meg fogja változtatni az e munkavállalók által végzett feladatokat és a feladatok által igényelt készségeket. Ez a jelentés első becsléseket ad arra vonatkozóan, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lesz a szakképzettségek iránti keresletre olyan munkakörökben, amelyek nem igényelnek speciális MI-képzettséget. Az eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges intelligenciának nagymértékben kitett foglalkozásokban a leginkább igényelt készségek a menedzsment...

Read more

Frissítették az OECD MI Alapelveit

„„Az OECD és a partnerországok aktualizálták az OECD AI Principles nevű dokumentumot, azaz az OECD MI Alapelveit. Az Európai Unió csatlakozásával az aláírók száma elérte a 47-et. Az OECD MI Alapelveket eredetileg 2019-ben fogadták el, és 2024 májusában frissítették. Az aláírók közössége az új technológiai és szakpolitikai fejlemények figyelembevételével aktualizálták a dokumentumot, biztosítva, hogy továbbra is szilárdak és a célszerűek maradjanak az Alapelvek. Az Alapelvek iránymutatást nyújtanak a mesterséges intelligencia szereplőinek a megbízható mesterséges intelligencia kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseikhez, és ajánlásokat adnak a...

Read more

Körkép a kormányzatokról 2019-ben – OECD

„Az OECD november 14-én publikálta kétévente megjelenő kormányzati körképét a 36 tagállam közigazgatásáról és közszférájáról (Government at a Glance 2019). A kiadvány megbízható és nemzetközi összehasonlításra alkalmas adatokat, mutatókat tesz közzé, középpontba állítva az „embercentrikus” megközelítést az elérhetőség, az igényekre fogékonyság és a szolgáltatás minősége értékelésére, azt vizsgálva, hogy az állami szféra hogyan tudja megújítani kapcsolatát az emberekkel, növelve az egyenlőséget és inkluzív gazdasági növekedést ösztönözve. A jelentés nemzetközi összehasonlításban mutatja be, hogy hogyan érvényesül a közszféra gyakorlatában és reformtörekvéseiben az emberközpontú...

Read more

Kormányzati körkép 2015: a kormányzati teljesítmény egyetlen szempillantás alatt

„Az OECD 2008 óta megjelenő sorozatának idei kötete összegyűjti a döntően fontos mérőszámokat, hogy nemzetközi összehasonlításban tanulmányozhassuk az egyes országok közszektori teljesítményét. ... Az OECD‑térségben a fellendülés már folyamatban van, a gazdasági növekedés kezd lassan erőre kapni. Folyik a költségvetési konszolidáció, noha a munkanélküliség még mindig magas, melyet alacsony termelékenységnövekedés kísér. Szélesednek az egyenlőtlenségek is: a jövedelemeloszlás terén éppúgy, mint az emberek jólétét meghatározó egyéb tényezők terén. A kormányzatoknak kezelniük kell ezeket a problémákat annak érdekében, hogy az elkövetkező éveket erősebb, inkluzívabb...

Read more

A gazdasági válság hatása az OECD országok önkormányzataira : A szektor hazai pénzügyi kockázatai

„ Az elmúlt években kiemelt figyelmet kapott az önkormányzatok pénzügyi helyzetének stabilizálása, illetve finanszírozási rendszerének átalakítása mind belföldön, mind külföldön. A fokozott figyelem két ok miatt is kiemelendő. Egyrészt, a 2008-ban kirobbant gazdasági válság tovagyűrűző, pénzügyi-gazdasági hatása valamennyi országot utolérte, és a begyűrűző hatás megjelent az önkormányzati szektorban a saját bevételek és kiadások törékeny egyensúlyának felborulása által. Másrészt, a feladat- és forráselosztás rendszerét érintő lényeges átalakulások indultak el a központi és helyi kormányzati szintek között, illetve többek között a kormányzati teljesítményre, a...

Read more