Skip to main content

Találat: OECD

Egyelőre nem lesz európai szintű IT-különadó

„Az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek keddi döntése értelmében lekerült a napirendről a közösségi szintű digitális adó kérdése, mert több tagállam ellenállása miatt több hónap alatt sem sikerült megállapodni róla – írja az MTI. A döntésről Eugen Teodorovici, az EU soros elnökségét ellátó Románia pénzügyminisztere számolt be, miután Dánia, Finnország, Írország és Svédország kedden is megvétózta a kezdeményezést, adópolitikai ügyekben ugyanis csak egyhangú szavazással lehet dűlőre jutni. Teodorovici elmondta, arra fognak koncentrálni, hogy közös álláspontra jussanak egy globális szintű egyezményről a digitális nagyvállalatok...

Read more

Hamarosan a vállalkozások bevallását is az adóhivatal készíti

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az egyik legfontosabb hivatal a gazdaság védelme és fejlődése szempontjából – jelentette ki Varga Mihály az adóhivatal évértékelő értekezletén. A tárcavezető kiemelte: a cél az, hogy 2021-re már a vállalkozások számára is a NAV készítse a bevallásokat, emellett teljes egészében papírmentessé váljon az adóhivatali ügyintézés. Az adóhivatal szerepe az adómorál alakításában, a költségvetési bevételek biztosításában és az üzleti környezet fejlesztésében megkérdőjelezhetetlen – mutatott rá Varga Mihály. A tárcavezető kifejtette: a NAV-val szembeni elvárás az, hogy egyre több...

Read more

Innovációs politika a digitalizáció korában – ahogy az OECD látja

„Az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs (STI) igazgatósága tanulmányt jelentetett meg a digitalizáció innovációra gyakorolt hatásáról és a digitalizáció korában sikerre vezető innovációs szakpolitikákról. Mint rámutatnak: napjainkban az innováció eleve digitális formában jelenik meg, vagy éppen adatokban, szoftverekben ölt testet. A digitális innováció egyaránt lehet a digitális technológiák eredménye és azok összetevője is, ami lehetővé teszi adatok gyűjtését, feldolgozását, kezelését, tárolását és terjesztését gépi úton. Az elektronika fejlődése (Moore-törvény) és az adattudományok előretörése megteremtette az alapját és egyben folyamatosan bővülő távlatokat nyitott...

Read more

A világgazdaság fejlődése 2060-ig – az OECD hosszú távú forgatókönyvei

„Az OECD hosszú távú előrejelzése 2060-ig – a strukturális reformok javíthatják, a kereskedelmi akadályok rontják a növekedési kilátásokat A világ legfejlettebb piacgazdaságait tömörítő – jelenleg 36 tagú – OECD közzétette 2060-ig szóló hosszútávú előrejelzését. (Megjegyzendő annak egyik érdekességeként, hogy a BRICS-országokat – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – az elemzés szempontjából kibővíti a hosszú idő óta dinamikusan bővülő és Délkelet-Ázsiában domináns súlyú Indonéziával, immár BRIICS-országokként említve a feltörekvő gazdaságok legnagyobb szereplőit. A BRIICS egyetlen országa sem tagja az OECD-nek.) Az előrejelzés...

Read more

A digitalizáció megköveteli a képzési rendszerek átalakítását

„A gazdaság digitális átalakulása jelentős mértékben megváltoztatja a munkaerőpiaci folyamatokat, ami az eddigieknél sokkal rugalmasabb, gyorsan reagálni képes képzési rendszerek kialakítására készteti a kormányokat – hangzott el a második alkalommal megrendezett Skills Summit rendezvényen, a portugáliai Portóban, 2018. június 28-29-én. A 2018-as Skills Summit célja az volt, hogy a készségekkel kapcsolatos portfóliók széles skálájáért — beleértve az oktatást, a felsőoktatást, a szakképzést, a foglalkoztatást, a tudományt és az innovációt, a gazdasági fejlődést és a digitális menetrendet — felelős miniszterek és ágazati szakemberek...

Read more

Az új ipari forradalomból következő kormányzati feladatok – OECD

„Az OECD 2017 májusában közzétett tanulmányában (The Next Production Revolution – Implications for Governments and Business) azt vizsgálja, hogy milyen hatása lehet a technológiai váltásból fakadó (a tudománytörténet szerint a negyedik, immár folyamatban lévő) új ipari forradalomnak az üzleti világra, és hogy milyen feladatai vannak a kormányzatoknak annak érdekében, hogy a kedvező hatásokat maximalizálni, a kedvezőtleneket minimalizálni tudják. A technológiai váltás magába foglalja a digitális technológiák, de új gyártási anyagok (mint a bio- vagy nano-alapúak) és új folyamatok (mint pl. az adatvezérelt...

Read more

Az OECD értékelése a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiáról (2014-2020), II. rész

„Ahogy arról múlt heti hírlevelünkben beszámoltunk, az OECD 2017 decemberében nyilvánosságra hozta értékelését a magyar kormány 2015 februárjában elfogadott közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégiájáról (Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020, továbbiakban: Stratégia). A dokumentum három fő területre fókuszál elemzési szempontként: az emberi erőforrás menedzsmentre, a digitális kormányzásra és a költségvetési gyakorlatra. Értékelése szerint a Stratégia ezek közül két fontos területtel megfelelően foglalkozik: az emberi erőforrás menedzsmenttel és a digitális állam fejlesztésével. A költségvetési gyakorlat felülvizsgálatát és reformját ugyanakkor hiányolja a jelentés. Hiányosságaként említi azt...

Read more

Az OECD értékelése a magyar Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégiáról (2014-2020), I. rész

„Az OECD 2017 decemberében tette közzé értékelését a magyar kormány 2015 februárjában elfogadott közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési stratégiájáról. A „Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020” (továbbiakban: Stratégia) című dokumentumot a Miniszterelnökség készítette és terjesztette elő. Az OECD értékelésére a magyar kormány kérésére került sor, azzal a céllal, hogy más OECD-tagországok tapasztalataira építve a szervezet tanácsokat fogalmazhasson meg a fenntarthatóság és az átfogó jelleg érvényesülése érdekében. A most megjelent értékelés a végterméke annak az OECD–Magyarország partnerségi programnak, amelynek során a Stratégia mellett más közigazgatás-fejlesztési dokumentumokat...

Read more

OECD-jelentés az intézményi bizalom romlásáról, módszertan a méréséhez

„Az OECD Insights oldalán közzétett véleménycikkében Lara Fleischer, az OECD statisztikai igazgatóságának munkatársa az OECD „How’s Life? 2017” jelentése alapján azt vizsgálja, hogy mi lehet annak, a jelentésben egyértelműen kirajzolódó jelenségnek az oka, hogy az OECD országaiban (vagyis a világ legfejlettebnek tartott demokratikus piacgazdaságaiban) tartósan esik és immár kritikus értéket ért el a kormányzat és az állami intézmények iránti bizalom. A bizalmi index az OECD átlagában már 2006-ban is csak 42%-os volt, ami 2017-re 38%-ra csökkent tovább. A bizalmi válság okaként gyakran...

Read more

OECD Health at a Glance 2017 (Egészségügyi körkép 2017)

„A Health at a Glance 2017 (Egészségügyi körkép 2017) az OECD államok és további kulcsfontosságú partnereik egészségügyi adatokkal kapcsolatos mutatóinak áttekintő, összefoglaló statisztikai jelentése, mely a 2015-ös (vagy az azt megelőző legutolsó) adatokra épül és bemutatja a területre, indikátorra vonatkozó trendeket is. A 220 oldalas jelentés fókusza az egészségügyi mutatókra irányul, de számos esetben ezek erősen kötődnek a társadalmi, szociális területhez, változásaik e területen is indikátor értékkel bírnak. Magyarország továbbra is az OECD legrosszabb egészségügyi státuszú országai közé tartozik. Csak néhány a...

Read more
Page 5 of 11 1 4 5 6 11