Skip to main content

Találat: szabályozás

Az alkotmányjogász szerint van létjogosultsága a digitális platformok tevékenységének szabályozásának

„Hamarosan megalakulhat az Igazságügyi Minisztériumban a technológiai óriáscégek szabályozásának lehetőségét vizsgáló munkacsoport. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó alkotmányjogász szerint van létjogosultsága a kérdés áttekintésének, hiszen a vállalatok nem szűrhetik akárhogy a felhasználók bejegyzéseit. Másképpen: igaz, hogy a Facebook és a többi közösségi médium magánvállalkozás, de nem korlátozhatják teljesen szabadon a megosztott információt. Érdemes lenne azzal mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter vasárnap a Sziget Fesztiválon, és egyúttal...

Részletek

Facebook: európai felhasználók nem voltak érintve a hangfelvételek kísérleti átírásában

„...Európai felhasználók nem voltak érintettek azon kísérleti projektben, amelynek részeként a Facebook lehallgatott és leiratozott bizonyos beszélgetéseket – szögezte le tegnapi közleményében a közösségi oldal. Hozzátették, hogy kizárólag az Egyesült Államokban folytatták a tesztet. Az amerikai jogszabályok értelmében az internetes platformok készíthetnek hasonló leiratokat, de csak amennyiben ezt nyilvánvalóvá teszik az általános szerződési feltételeikben. A Facebook azt közölte, hogy csak olyan felhasználók beszélgetéseit rögzítették, akik ahhoz kifejezetten hozzájárultak, az ugyanakkor nem világos, hogy ők tisztában voltak-e azzal, mit kezdenek majd ezekkel. A...

Részletek

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálja a Facebook hangfelvétel leírási gyakorlatát

„Az elmúlt időszakban több nagy technológiai vállalat állította le azt a gyakorlatát, amely szerint rögzített beszélgetéseket emberek hallgatnak vissza és elemeznek. A legfrissebb hírek a Facebook hasonló gyakorlatáról szólnak. A cég nyilatkozata szerint leállították ezt a típusú adatkezelést, a NAIH azonban írásbeli garanciát vár. A nagy technológiai vállalatok erőfeszítéseket fordítanak arra, hogy az emberi beszédet felismerő technológiákat tökéletesítsék. A technológia fejlesztése során, adott esetben leiratot készítenek a beszélgetések hanganyagából, amint ez a közelmúltban is megerősítést nyert. Ez a gyakorlat óhatatlanul együtt jár...

Részletek

Gál András Levente, Digitális Jólét Program (DJP): Amelyik ország nem fejleszt, gyarmat lesz

„Magyarország kormánya által 2015 végén – az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon eredményei alapján – elindított, a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program (DJP) célja, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen. A magyarországi digitalizáció helyzetéről beszélgettünk Gál András Leventével, a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetőjével. 2015-ben elindult egy nemzeti konzultáció az internetről és a digitális fejlesztésekről, az InternetKon, ennek a lebonyolítására és összehangolására kérték fel miniszterelnöki biztosnak Deutsch Tamást. Mi...

Részletek

Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a digitális platformok szabályozására

„Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a nagy multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján. "Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem...

Részletek

A házak alapkelléke lesz az e-töltő

„A Jedlik Ányos terv 2.0 egyik javaslata szerint meg kell vizsgálni a társaságiadó-kedvezmény kiszélesítésének lehetőségét is az e-töltő-telepítési kedv élénkítése érdekében. Szabályozási dömping várható a következő öt évben a hazai e-töltők infrastruktúrája terén, amely európai összevetésben átlagos, illetve enyhén elmaradott a napokban közzétett Jedlik Ányos terv 2.0 szerint. (Az energiahivatal adatai azt mutatják, hogy ez év áprilisáig mintegy 500 engedélyköteles e-töltőt helyeztek üzembe az országban több mint 800 töltőponttal.) Az előrelépés érdekében a dokumentum többségében 2025-ös határidejű célokat tűzött ki, de az...

Részletek

Az elektromobilitás gyorsabb terjedését szolgálja a Jedlik Ányos Terv 2.0

„Elsődleges nemzetgazdasági érdek, hogy Magyarország csatlakozzon az elektromos autózás által generált fejlesztésekhez, és élenjáró lehessen az innovatív technológiák bevezetésében és elterjesztésében. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ennek érdekében és a klímavédelmi célokkal összhangban végezte el a 2015-ben elfogadott Jedlik Ányos Terv felülvizsgálatát. A Hazai Elektromobilitási Stratégia új célszámai alapján 2030-ra 450 ezer elektromos jármű közlekedhet a hazai utakon, amelyek kényelmes használatát országszerte 45 ezer elektromos töltő segítheti. A stratégia korszerűsítését és az új szabályozás fő irányainak kijelölését az elektromobilitás gyors fejlődése és...

Részletek

A bűnügyi tudományok és az informatika – most jelent meg

„A modern technológiáknak – nyilvánvaló előnyeik mellett – megvannak a maguk veszélyei is, hiszen lehetőséget teremtenek a bűnözés eddig ismeretlen formái számára. Éppen ezért a kiberbűnözés jelenti napjaink egyik legnagyobb kihívását. A szervezett bűnözés, de a terrorizmus képviselői is előszeretettel használják az internetet, legyen szó illegális online kereskedelemről vagy propagandaterjesztésről. Ezek mellett ma már az elkövetés eszközeként jelentős szerep juthat egy drónnak vagy egy önvezető járműnek is. A büntetőeljárásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális felderítés és az elektronikus bizonyíték, mivel az...

Részletek

Módosul a kormányzati informatikai beszerzések szabályozása

„...1 A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosítása (1) A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1) 1. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Nem kell alkalmazni e rendelet előírásait a Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014. (X. 1.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése szerinti,...

Részletek

Az „olcsó” állam nem hatékony

„Minél olcsóbb az állam, annál kevesebbet ad az állampolgároknak – mondták a Rádió Orienten Szmetana György, Józsa Fábián és Gyergyák Ferenc közigazgatási szakértők. A közigazgatásnak is van rezsiköltsége Bár ebbe kevesen gondolnak bele, de munka-és anyagköltségek a közigazgatásban is jelentkeznek. Azonban a köztisztviselők munkaórája, a felhasznált eszközök költése és ezek beárazása sosem volt arányban az egyes eljárások után fizetett illetékekkel, hanem inkább a lakosság jövedelmi és szociális helyzetével. Minél olcsóbb az állam, annál kevesebbet ad A szakértők szerint fontos, hogy az állam...

Részletek
Page 14 of 60 1 13 14 15 60