Skip to main content

Találat: szabályozás

A kínai társadalmi kreditrendszer zavaros valósága (Kína digitális világa)

„Eheti hírlevelünkben folytatjuk a Logic magazin 7. számának bemutatását, amely Kína digitális átalakulását, a kínai internet világát veszi górcső alá több tanulmányon keresztül. E héten Shazeda Ahmed elemzését ismertetjük, aki a kínai társadalmi kreditrendszerrel (TKR) kapcsolatban széles körben elterjedt információk valóságtartalmát értékeli, rámutatva gyakori félreértésekre is (The Messy Truth about Social Credit). Mint írja: a világsajtóban a jellemző megközelítés az, hogy a TKR-t egyfajta orwelliánus disztópiaként festik le, miközben a valós kép egyszerre összetettebb és inkoherensebb is. Amit a TKR-hez kapcsolódó, egyre...

Részletek

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK – Iránymutatás a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló rendeletről (COM/2019/250 final)

„Az alábbi két dokumentumban hivatkozott Iránymutatás hivatalos szövege: Az Európai Bizottság iránymutatása a nem személyes adatok szabad áramlásáról (eGov Hírlevél) Az Európai Bizottság tájékoztató iránymutatása a nem személyes adatok szabad áramlásáról – Kérdések és válaszok (eGov Hírlevél) Számos formátumban és nyelven elérhető változatok” Forrás: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK - Iránymutatás a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló rendeletről (COM/2019/250 final); Európai Bizottság; EUR-Lex; 2019. május 29.

Részletek

Az Európai Bizottság tájékoztató iránymutatása a nem személyes adatok szabad áramlásáról – Kérdések és válaszok

„1. Mi az iránymutatás célja? Az iránymutatás a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendeletben foglalt kötelezettségnek tesz eleget, amely szerint a Bizottságnak iránymutatást kell közzétennie az e rendelet és az általános adatvédelmi rendelet között – különösen a személyes és a nem személyes adatokat egyaránt tartalmazó adatkészletek tekintetében – fennálló kölcsönhatásról. Célja, hogy segítse a felhasználókat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – a két rendelet kölcsönhatásának megértésében. Az Európai Adatvédelmi Testület által kidolgozott, a hatályos általános adatvédelmi rendelettel összefüggő dokumentumokkal összhangban...

Részletek

Az Európai Bizottság iránymutatása a nem személyes adatok szabad áramlásáról

„Az Európai Bizottság a mai napon új iránymutatást tett közzé a nem személyes adatok szabad áramlásának az uniós adatvédelmi szabályokkal való kölcsönhatásáról. A digitális egységes piaci stratégia részeként a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló új rendelet, amely a tagállamokban már hatályba lépett, lehetővé teszi az adatok indokolatlan korlátozások nélküli tárolását és kezelését az EU egész területén. A mai iránymutatás célja segíteni a felhasználókat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – abban, hogy megértsék az új szabályok és az általános adatvédelmi rendelet...

Részletek

Egy éves az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – a Képviselői Információs Szolgálat háttéranyaga

„2018. május 25-én lépett hatályba az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, rövidítve: GDPR), ezzel egységessé vált az adatvédelmi szabályozás az Európai Unión belül.” Forrás: Egy éves az általános adatvédelmi rendelet (GDPR); Országgyűlés, Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2019/10.; 2019. május 21. (.pdf)

Részletek

Mesterséges intelligencia (MI): rendkívül fontos az adatvagyon hatékony, felelős hasznosítását támogató jogszabályi környezet kialakítása

„A mesterséges intelligencia okozta változások kezdeményező, előremutató kezelését szorgalmazza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minden tagállama által 2019. május 22-én, Párizsban elfogadott ajánlás. A miniszteri ülésen részt vevő Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár ennek kapcsán kiemelte, hogy az előremutató fejlesztések mellett rendkívül fontos a mesterséges intelligencia és az adatvagyon hatékony, felelős hasznosítását támogató jogszabályi környezet kialakítása. Az ajánlás kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciának a fenntartható fejlődés, az elszámoltathatóság és az emberközpontú értékek mentén megbízhatóan, biztonságosan és átláthatóan, mindenkor az emberek...

Részletek

A Tanács (EU) 2019/796 rendelete (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„...3. cikk Annak megállapításához, hogy egy kibertámadás az 1. cikk (1) bekezdésében említett jelentős hatással bír-e, bármelyik következő tényező figyelembe vehető: a) a – többek között a gazdasági és társadalmi tevékenységek, az alapvető szolgáltatások, a kritikus állami funkciók, a közrend és a közbiztonság tekintetében – előidézett zavar hatóköre, léptéke, hatása és súlyossága; b) az érintett természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek száma; c) az érintett tagállamok száma; d) a – például pénzeszközök, gazdasági erőforrások vagy szellemi tulajdon nagyszabású eltulajdonítása révén –...

Részletek

A Tanács (KKBP) 2019/797 határozata (2019. május 17.) az Uniót vagy annak tagállamait fenyegető kibertámadások elleni korlátozó intézkedésekről

„AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére, tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára, mivel: ...(4) A rossz szándékú kibertevékenységekről szóló, 2018. április 16-i tanácsi következtetésekben a Tanács határozottan elítélte az információs és kommunikációs technológia (a továbbiakban: az IKT) rossz szándékú felhasználását és hangsúlyozta, hogy az IKT-k rossz szándékú felhasználása elfogadhatatlan, mert veszélyezteti a stabilitást és a biztonságot, valamint annak következtében erodálódnak azok a kedvező hatások, amelyek az internetből és az IKT-k használatából...

Részletek

A mesterséges intelligencia fejlődése jelentette kihívások – Nemzetközi konferencia a Magyarországi Francia Intézetben

„A „mesterséges intelligencia” kifejezés először John McCarthy 1956-ban, a dartmouth-i konferencián tartott előadásában jelent meg, azóta pedig már egy olyan tág kifejezéssé vált, amely lefed minden, többé-kevésbé automatikus döntéshozatalra képes algoritmikus folyamatot. Manapság, amikor is a felügyelt tanulási módszerek egyre tökéletesebbek, ezek az algoritmusok egyre hatékonyabbak és egyre nagyobb részét teszik ki a mindennapjainknak. A szolgáltatások digitalizációján és az internethez csatlakozó tárgyak fejlődésén keresztül a mesterséges intelligencia mindenkinek jelen van a mindennapi életében. Számos állami és magánszektorbeli szereplő van tudatában a mesterséges...

Részletek

Megjelent a Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 2017/4. száma

„Válogatás a tartalomból Lajos Cs. Kiss - Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie „A magyar államtudomány jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenné vált az államelméleti kutatás paradigmatikus irányzatainak kritikai áttekintése, s az európai államtani hagyományhoz szorosan kapcsolódva a kutatás új irányának, koncepciójának, alapfogalmainak a kidolgozása. A kutatás végcélja az állam reflexív elméletének a megalkotása, amely egyszerre a tárgy (állam) és a tárgy megfigyelőjének (államtudomány) az elméleteként épül fel, s ebben a formában az államtudományok metaelméleteként szolgál. A tanulmány azon a meggyőződésen alapul, hogy...

Részletek
Page 16 of 59 1 15 16 17 59