Skip to main content

Találat: szervezés- és vezetéstudomány

Új gyakorlati útmutató a hatékony kockázatmenedzsmenthez

„A világjárványok, a természeti katasztrófák és a kiberbűnözés folyamatosan jelen van a világunkban, ezért a bizonytalanság az egyetlen biztos tényező. Ennek okán az üzleti életben is elengedhetetlen az alkalmazkodóképesség és a felkészültség a zavart okozó tényezők előfordulására. A kockázatmenedzsment irányelveit tartalmazó, világszinten ismert és alkalmazott ISO 31000 (magyar nemzeti szabványként: MSZ ISO 31000:2018 Kockázatmenedzsment. Irányelvek) támogatására nemrég jelent meg egy új kézikönyv, mely a szabvány alkalmazóit értékes gyakorlati útmutatókkal segíti. A gyakorlati útmutató – Risk management. A practical guide (Kockázatmenedzsment. Gyakorlati útmutató)...

Részletek

A nagy adatok jelentősége mellett folyamatosan növekszik a kicsi és széles adatok fontossága

„A szervezetek hetven százalékánál 2025-re a big data helyett a kicsi és széles adat kerül a figyelem középpontjába. Az előrejelzést adó Gartner szerint a fordulat annak tudható be, hogy a felhasználók igyekeznek mélyebb kontextusba helyezni elemzéseiket, miközben az adatéhes mesterséges intelligenciát is szeretnék diétára fogni. Felforgató erejű változások idején, amilyennek a COVID-19 is bizonyult, a múlt állapotot tükröző, történeti adatok gyorsan elavulnak, ami a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) sok, éles üzemben alkalmazott modelljét használhatatlanná teszi - mondta Jim...

Részletek

A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben

„Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy – felépítésében és tartalmában – ez egy rendhagyó doktori értekezés, melynek már a címe is magyarázatra szorul. A címmel kapcsolatban induljunk ki abból, hogy az elmúlt évtizedekben szokás lett sokféleképpen címkézni az állam fogalmát: „jó állam”, „erős állam”, „fejlesztő állam”, „gondoskodó állam” stb. „Menedzselt” vagy pláne „jól menedzselt” állam szóösszetétellel ugyanakkor két évtizedes pályafutásom során még nem találkoztam. Annak ellenére, hogy nagyon is időszerűnek tartom a közigazgatás- és az államtudomány továbbfejlődését egy olyan irányba, amely nem csupán a...

Részletek

Előadók jelentkezését várja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Magyar Közigazgatás Napjára

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem számos szakmai szereplő bevonásával és támogatásával szervezi a Közigazgatás Napja Tudományos Konferenciát 2021. június 23. napján, amely idén online formában (Microsoft Teams környezetben) kerül megrendezésre és fókuszában a közigazgatás fejlesztése áll. A konferencia hivatalos nyelve: magyar. A konferencián való részvétel ingyenes. A konferencia célja, hogy a közigazgatás fejlesztéséhez, a fejlesztések tudományos igényű megtervezéséhez szükséges új tudományos eredményeket, kutatási területeket és gyakorlatban alkalmazható új vagy újszerű megoldásokat tematikus formában összegyűjtse, továbbá az érdeklődők számára lehetőséget biztosítson ezeknek az eredményeknek...

Részletek

Folyamatautomatizálás (RPA) fejfájás nélkül

„Egyre több vállalat fedezi fel magának a folyamatrobotizálásban (RPA-ban) rejlő lehetőségeket. Az ismerkedési fázisban azonban a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell szentelni a jó gyakorlatok felkutatására és a gyakori hibák elkerülésére. A folyamatrobotizálás lényegével és főbb előnyeivel már az is tisztában lehet, aki nem mélyedt el a témában. A technológia elsősorban arra szolgál, hogy hagyományos módon össze nem kapcsolatható alkalmazásokat, rendszereket kössön össze, például úgy, hogy két alkalmazás-képernyőről átmásolja az adatok egy részét egy harmadik képernyő megfelelő celláiba. Ilyen értelemben az RPA-megoldások...

Részletek

A szakpolitikai laboratóriumok fejlődése és a szakpolitikai tervezés az Egyesült Királyság kormányzatában

„A Policy Design and Practice negyedéves periodika idei első számában az „Evolution of policy labs and use of design for policy in UK government” címmel megjelent elemzés a brit szakpolitikai laboratóriumok szakpolitikai tervezésben (design for policy) betöltött szerepét, illetve maguknak a laboratóriumoknak a fejlődési pályáját ismerteti. Mint a szerző megjegyzi, a szakpolitikáknak és a tervezésnek egyaránt kiterjedt szakirodalma van, a kettő metszetében lévő szakpolitikai tervezésnek ugyanakkor elég szűkös. A gyakorlat e téren jóval az elmélet előtt jár. A szakpolitikai tervezés a ’90-es...

Részletek

A digitálisan átalakult társadalom irányítása – az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése

„Az Európai Unió Kiadóhivatalának oldalán jelent meg a Bizottság közös kutatóintézetének (Joint Research Centre, JRC) kutatási jelentése, amely a Digitranszkóp (Digitranscope) elnevezésű kutatási projekt eredményeit foglalja össze és értékeli. A projekt kitűzött célja volt, hogy feltárja azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel az európai társadalmaknak szembe kellett nézniük kormányzati szinten a 2017 és 2020 közötti időszakban. Mint a szerzők bevezetőjükben írják, az Európai Unió alapvető prioritásként azonosította a technológiai és adatszuverenitást, valamint számos szakpolitikai kezdeményezést fejlesztett tovább a szabályozási keretrendszer erősítése és...

Részletek

Kormányzást támogató tudás

„A Klaus Tschira Alapítványnak köszönhetően nyílt hozzáféréssel elérhetővé tett tanulmánykötet szerzői a kormányzás (governance) egy olyan, kiterjesztett fogalmára építenek, amelyet „a kollektív cselekvések koordinációja” fed le, messze túllépve a politikai-közigazgatási értelmezési tartományon. Olyan sajátosságok és jellegzetességek fakadnak ebből a kiindulópontból, mint az érintett cselekvők lehetősége és képessége, hogy egymás viselkedésére a kölcsönös függés és összekapcsoltság tudatában gyakorolhassanak hatást (ezt fejezi ki az irányítás hierarchikus modelljével szemben megformált heterarchia fogalma), az egyeztetés/álláspont-közelítés, a közösen végzett tevékenység szervezésének vagy a legitimációképzésnek az új generációs...

Részletek

Új szakpolitikai eszközök (Policy 2.0) – mi működött a járványkezelésben, és mi nem?

„David Osimo, a Lisbon Council kutatási igazgatója a brüsszeli központú nemzetközi nonprofit agytröszt honlapján tette közzé rövid értékelését arról, hogy a „Policy 2.0”-nak is nevezett újszerű szakpolitikai módszerek – amelyek széleskörű terjedését a Lisbon Council is gyakran szorgalmazta – mennyiben váltották be a hozzájuk fűzött várakozásokat a COVID-19 világjárvány kezelésében. (Policy 2.0 in the Pandemic World: What Worked, What Didn’t and Why). A szerző, David Osimo az értékelés tárgyát képező új szakpolitikai eszközök kifejlesztésében az Európai Bizottság kutatási és technológiafejlesztési hetedik keretprogramja...

Részletek

Dinamikus képességek a közszférában – esettanulmány a brit Government Digital Service-ről (GDS)

„A University College London (UCL) egyetem közcélú innovációs intézetének (Institute for Innovation and Public Purpose, IIPP) idei első kiadványában (Working Paper Series: IIPP WP 2021/01) az IIPP kutatói tanulmányt jelentettek meg az Egyesült Királyság kormányzati digitális szolgálata (Government Digital Service, GDS) gyakorlatának elemzése kapcsán a közszféra dinamikus képességeiről, bemutatva ezen keresztül koncepciójukat a közszféra dinamikus képességeiről (Dynamic capabilities in the public sector: The case of the UK’s Government Digital Service). 2011-es megalakítása óta a GDS a digitális ügynökségek mintapéldánya lett, zsinórmértékül szolgálva...

Részletek
Page 2 of 28 1 2 3 28