Skip to main content

Találat: társadalomtudomány

Miért jó nekünk az okos város?

„MEGHÍVÓ a Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éves évfordulója alkalmából szervezett eseménysorozat következő alkalmán megrendezésre kerülő műhelybeszélgetésre és vitára MIÉRT JÓ NEKÜNK AZ OKOS VÁROS? témakörben. Előadók: * Kőszeghy Lea – városszociológus; szakpolitikai munkatárs Habitat for Humanity Magyarország * Lados Mihály – tudományos főmunkatárs, MTA KRTK; a közgazdaság-tudomány kandidátusa * Z. Karvalics László – egyetemi docens, SZTE BTK; történész, információs társadalom kutató Moderátor: * Kocsis János Balázs – városszociológus; egyetemi docens BME, BCE; alelnök, MUT Program: A Smart City korunkban talán az egyik...

Részletek

Tervek és a valóság – Pénzbeli családtámogatási ellátások vizsgálata a kormányprogramok tükrében

„...A kutatás a számos családtámogatási forma közül az állam által nyújtott közvetlen pénzbeli családtámogatási ellátásokra fókuszál. Magyarországon a rendszerváltás óta minden kormány családpolitikájának központi kérdése a fenti népesedési folyamatok megállítása, javítása. Kormányaink gyakran hangoztatják a család, mint a társadalom alapegysége fontosságát, a családi élet biztonságának megteremtését, a gyermekvállalás feltételeinek javítását, az ország népességfogyásának megállítását. Ráadásul minden valaha kormányzó politikai párt igyekszik hangsúlyozni, hogy a családok és gyermekek helyzete az ő hivatali ideje alatt mutatkozott a legkedvezőbbnek. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy mennyiben igaz...

Részletek

Átalakulnak a kapcsolattartás formái

„A magyar emberek kapcsolattartási formáinak átalakulását a mobil- és okos telefonok növekvő dominanciája jellemzi leginkább. Jelentősek a demográfiai eltérések; a személyes kontaktus főként a családtagokkal való kommunikáció esetében fontos továbbra is. A vezetékes telefonok és a mobiltelefonok, valamint az internet széles körű elterjedésének egyik legjelentősebb következménye a kommunikációs szokások radikális megváltozása. Az infokommunikációs eszközök elterjedése globálisan és lokálisan egyaránt egyenlőtlen: míg a világ egyik felében egy faluban jó esetben van egy darab telefon, addig a világ másik felén milliók kommunikálnak nap mint...

Részletek

Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon? Magyarország társadalmi-gazdasági profilja

„A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az EU fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is. A MKIK GVI ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és...

Részletek

Társadalmi kultúra és sikeresség az európai makrorégiókban

„A „Társadalmi kultúra és sikeresség az európai makrorégiókban” című disszertáció az európai nagytérségek közötti sikerességbeli különbségek közvetlen okokon túlmutató, társadalmi kultúrában rejlő magyarázatait keresi. A sikerességet egy, a dolgozatban részletesen közölt módszertannal kialakított, komplex mutatószámmal, a társadalmi kultúrát nagymintás, európai összehasonlítást lehetővé tévő adatbázisok nyers adatainak elemzésével kialakított változókkal közelíti. A magyarázó és független változók közötti kapcsolatot alkalmazott statisztikai eszközökkel és logikai-pszichológiai okfejtés útján teremti meg. A változókban rejlő információk strukturálása és a változók közötti statisztikai kapcsolatok kimutatása a korrelációszámítástól a faktorelemzésen...

Részletek

A hazai kistérségek vonzerejének és területi tőkéjének néhány összefüggése

„...A térségi vonzerők és a helyi sajátosságok szoros összefüggésben állnak a területi tőke napjainkban is formálódó koncepciójával. Jelen kutatás célja, hogy a nemzetközi – alapjában véve az olasz vonatkozású – szakirodalom alapján feltárja és ütköztesse a területi tőkével kapcsolatos empirikus vizsgálatok módszertani megközelítéseit, valamint bemutassa a területi tőke és a helyi vonzerők együttes kutatásának lehetőségeit. A kutatás további törekvése annak feltérképezése, hogy a hazai kistérségek területi tőkéje, valamint annak vizsgálható (elemezhető) dimenziói miként függnek össze a belföldi állandó odatelepülések és elvándorlások számának...

Részletek

A távolság halálának új vizsgálata: kiberhely, földrajzi és kapcsolati közelség

„Ez a tanulmány a földrajzi távolság és különböző kapcsolatiközelség-típusok hatását elemzi az internet-infrastruktúra kiépülésére vonatkozóan. Habár számos mondás kering a szakirodalomban arról, hogy az internet a „földrajz végét” jelenti, a fizikai távolság és az internet közötti kapcsolatot még nem vizsgálták részletekbe menően. Tanulmányunk a gazdaságföldrajzi irodalom legújabb közelségvizsgálataira épül, és elemzésének célja bemutatni, hogy a fizikai távolság hatása azután is jelen marad-e a virtuális térben, ha a kapcsolati közelség típusait is figyelembe vesszük. Ennek érdekében geokódolt IP-kapcsolatokat tartalmazó egyedi és átfogó paneladatbázist...

Részletek

A világhálóba keveredett ember

„A kötet 77 rövid, a szerzők élettörténéseibe is betekintést adó szöveget tartalmaz az internet és a gondolkodás kapcsolatáról. 2013 nyarán meghatározó magyar közszereplőket, a tudományos, a gazdasági, a művészeti élet kiemelkedő résztvevőit kerestük meg a „Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását?” kérdéssel. A kérdésfeltevés szándékoltan személyes jellegű volt, hogy a közreműködők az esszé típusú írásokban saját tapasztalatukat, véleményüket fogalmazzák meg az internetről és hatásairól. Az esszékötet szerzői: Aczél Petra, András Ferenc, Asbóth János, Balázs Géza, Bán László, Bańczerowski Janusz, Bánki...

Részletek

Hálózati közösségek etnográfiája: megközelítések és elemzési példák

„Jelen értekezés a hálózati kommunikáció és az online szerveződő közösségek etnográfiai jellegű vizsgálatának tapasztalatait és további kutatási lehetőségeit kívánja bemutatni...Amellett szándékozom érvelni, hogy a kultúraalapú megközelítés és az etnográfiai személet fontos adalékokkal szolgálhat az új infokommunikációs technológiák széleskörű elterjedése nyomán létrejövő kulturális-társadalmi változásokkal kapcsolatban. A bemutatásra kerülő kutatási programnak nem célja, hogy a ma még csak bizonytalan kontúrokkal rendelkező „információs társadalom” kulturális vizsgálatának általános kereteit lefektesse, ugyanakkor nem pusztán egyes konkrét technológiák használati mintázatait kívánja leírni...A politikatudomány és a nyilvánosságelméletek felől vizsgálódva...

Részletek

A kis Vuk, mint információspecialista és innovátor

„Alkalmasabb pillanatot, mint a kánikulával kevert uborkaszezont nem fogunk találni, hogy az információs innováció természetét egy szinte mindenki által ismert történet segítségével új oldalról közelítsük meg. „Körülnézek, mert elveszünk” – mondta Vuk, amikor a gabonaföldön bujkáló rókák meghallották, hogy számtalan kaszás közeledik, nagy zajt csapva. A remegő Karakot és Ínyt magára hagyva hősünk fel is derítette, hogy a másik oldalon, a menekülés irányában viszont lövésre kész vadászok várják őket. Az egyetlen, amit tehetnek, hogy továbbra is lapulnak. Aztán amikor már csak egy...

Részletek
Page 4 of 5 1 3 4 5