Skip to main content

Találat: űrgazdaság

A XXI. század a világűrről szól majd, mondta Farkas Bertalan

„ Hazánk első és eddig egyetlen kutatóűrhajósa azt reméli, újból mérföldkövet jelent majd az űrkutatás történetében, ha ismét eljut egy magyar asztronauta a kozmoszba. A korábbi űrhajós-vadászpilóta az AGROmashEXPO mezőgazdasági kiállításon, a vetőmagjairól ismert, de ma már az agrárium és az űrtechnológia kapcsolatát is kutató martonvásári Marton Genetics-csoport standjánál nyilatkozott a Figyelőnek. A kormány jó ideje nagy hangsúlyt fektet az űrstratégiára, a gazdaságvédelmi akciótervben pedig egyenesen a jövő iparágai közé sorolta az űripart. Milyen lehetőségei vannak hazánknak, mely területeken kapcsolódhatunk be a...

Részletek

Gyökeres változást remél az európai űripar a most bejelentett Cassini vállalkozásfejlesztési alaptól

„Az EU kedden egymilliárd eurós alapot indított az űrszektor startupjainak támogatására, abban a reményben, hogy ez gyökeres változást fog maga után vonni, és magánbefektetőket vonz majd a kulcsfontosságú szektorba. A 17. századi olasz csillagász után Cassini alapnak elnevezett alap az Európai Beruházási Alap (EIF) részeként indult, amely kockázati finanszírozást nyújt kis- és középvállalkozások számára Európa-szerte. "Sok induló vállalkozásunk nem juthat jelentős tőkebefektetéshez az EU-ban, ha tevékenyéséhét fejleszteni akarja" - mondta Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa az európai űriparral foglalkozó brüsszeli...

Részletek

Magyarország és a világűr – könyv jelent meg a hazai űrtevékenységről

„Különleges kiadvány került a könyvesboltok polcaira nemrégiben, Magyarország és a világűr címmel, amely a hazai űrkutatás és űripar hagyományait és jelenét mutatja be. A karácsonyi ajándéknak is kiváló kötet alkotói azért fogtak össze, hogy naprakészen bemutassák a magyar űrtevékenység legfontosabb eredményeit. A gazdagon illusztrált és QR-kódokkal elérhető online tartalomelemekkel kiegészített kötet készítésében a Magyar Asztronautikai Társaság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkérésére a Lechner Tudásközpont is részt vett. Megérkezett az Űrkönyv. A Magyarország és a világűr címet viselő, nagyszerű ábrákkal illusztrált könyvet...

Részletek

Az európai űrgazdasági piac. Könnyebb hozzáférés és nyitott, versenyképes piac

„A tanulmány az európai űrgazdasági piacot elemzi. Tárgyalja az európai űripar piacának méretét és szerkezetét, valamint az új űrgazdaság dinamikáját. Megvizsgálja az EU űrprogramjainak hozzájárulását az űradatok felhasználásának elősegítéséhez, valamint az EU űrágazatai közötti szinergiák maximalizálásának kihívásait és mozgatórugóit. Az új űralapú távközlési kezdeményezést is figyelembe veszi. Ezenkívül tekintettel van az Unió Számvevőszékének ajánlásaira is az újonnan integrált EU Űrprogram hatékonyságának megerősítésére, valamint gazdasági és társadalmi hatásainak maximalizálására. Ezt a dokumentumot az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE) felkérésére a Gazdasági, Tudományos...

Részletek

Az NKE-re is számít a magyar űripar

„Magyarországon mintegy negyven vállalat működik űripari területen. Bay Zoltán 75 évvel ezelőtt elvégzett holdradarkísérlete óta nem ültünk a babérjainkon, a magyar egyetemek tudást halmoztak fel, a vállalatok innovációi pedig számos űreszközön teljesítenek szolgálatot. Ferencz Orsolyát, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát és Parragh Biankát, az NKE tudományos főmunkatársát, az Űrgazdasági és Nemzetgazdasági Versenyképesség Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük. Miért van szüksége egy ilyen méretű országnak az űrtevékenységre? Ferencz Orsolya: Ma az űrszektorban használt eszközök és az ezekre épülő globális szolgáltatások a kritikus...

Részletek

A Visegrádi Csoport országainak egyetértési megállapodása az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló együttműködés fejlesztésére

„A Visegrádi Csoport országainak kormányfői a soros magyar elnökség kezdeményezésére egyetértési megállapodást (Memorandum of Understanding) írtak alá 2021. december 13-i budapesti találkozójuk során az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló közép-európai együttműködés fejlesztésére. A Visegrádi Csoport országainak kormányfői a soros magyar elnökség kezdeményezésére egyetértési megállapodást (Memorandum of Understanding) írtak alá 2021. december 13-i budapesti találkozójuk során az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló közép-európai együttműködés fejlesztésére. Az űrszektor dinamikusan növekvő jelentősége szükségessé teszi, hogy a négy állam e kutatásintenzív csúcságazat...

Részletek

Veszélybe kerülhet az izraeli SpaceCom cég többségi részvényeinek magyar akvizíciója

Tudatosan választottuk ezt a színtelen, a tőzsdei nyelvezetet idéző, kicsit „technokratául” csengő mondatot az elmúlt hét egyik legfontosabb űrkutatással és űrkiaknázással kapcsolatos – magyar vonatkozású, tehát számunkra különösen érdekes – eseményének élére. Éppen azért, mert az ügy fontos, potenciálisan nagy horderejű, ám az aktuálpolitikai narratíva, ami kezdettől körülöleli a téma kommunikációját, inkább ártana a tisztánlátásnak, mint használna. Márpedig, a SpaceCom-tranzakció leállításának híre kifejezetten bombasztikus körítéssel robbant be a hírvilágba. Mi viszont azt gondoljuk, hogy többet ér, ha inkább higgadtan vesszük szemügyre ennek...

Részletek

Európai Unió Tanácsa: fontos, hogy mindenki részt tudjon venni az űrágazatban

„A miniszterek a mai napon a polgárok szolgálatában álló űrágazatról szóló tanácsi következtetéseket fogadtak el, amelyekben hangsúlyozzák: fontos, hogy az űrágazatban valamennyi tagállamból részt vegyenek érdekelt felek, továbbá hogy fontos az űrágazat és az egyéb ágazatok közötti kapcsolatok erősítése. Az űrágazat az egyik leggyorsabban növekvő technológiai ágazat az EU-ban. Azonban az európai űrágazat kapacitásai jelenleg egyenlőtlenül oszlanak meg. Ezenkívül a kkv-k száma gyorsabban növekszik a nagy űripari bázissal rendelkező országokban, mint a korlátozott űripari bázissal rendelkező, illetve az ilyen bázissal nem rendelkező országokban....

Részletek

Az Interszputnyik első ötven éve

„Kilenc ország (Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió) 1971. november 15-én alapította meg az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Rendszert és Szervezetet, amelynek célja alapvetően a műholdas távközlés gazdasági és tudományos eredményeinek felhasználása volt. Ez hallgatólagosan az USA-székhelyű Intelsat ellensúlyozását is jelentette, de amerikai riválisához hasonlóan eredményessé azonban soha nem válhatott. Bár szervezeti felépítésük azonos volt, egészen eltérő piaci helyzetben működtek, különböző gazdasági háttérrel. Az Intelsat kereskedelmi vállalkozás volt és már 1967-ben 4 műholddal rendelkezett. Az Interszputnyik ezzel...

Részletek

A Kopernikusz program

„A Kormány T/17430 számú Földmegfigyelési Információs Rendszerről szóló törvényjavaslatának célja a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR), illetve az ehhez kapcsolódó állami feladatokat ellátó Földmegfigyelési Operatív Központ működését lehetővé tévő jogszabályi háttért megteremtése. A FIR a Kopernikusz Európai Földmegfigyelési Programba illeszkedik. Jelen Infojegyzet a Kopernikusz programot kívánja röviden bemutatni.” Forrás: A Kopernikusz program; Soltész Katalin; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/66.; 2021. november 4. (PDF)

Részletek
Page 6 of 8 1 5 6 7 8