Skip to main content

Találat: városfejlesztés

A városi rang a lehetőségek rangja – várossá nyilvánították Kiskunlacházát és Nyírbogátot

„Örök vita, hogy mely település érdemes a városi rangra. Az önkormányzati törvény úgy fogalmaz, hogy a városi cím használatát a település fejlettsége, térségi szerepe indokolja. Ennek alapján az idén várossá nyilvánított Kiskunlacháza és Nyírbogát nagyközségek megérdemelten nyerték el a címet, természetesen más-más okból. A városi rang adományozása a történelmi kezdetek óta mindig és mindenhol az uralkodó joga volt, ennek megfelelően e cím presztízst jelentett és privilégiumokkal is együtt járt. Elég, ha a középkori városok árumegállító, illetve vámszedési jogára vagy különösen a szabad...

Read more

Városok –Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései

„A városok, térségek fejlesztésének lehetőségeit időről időre olyan impulzusok érik, amelyekkel az urbanisztikai szakmának szükséges foglalkoznia. A Magyar Urbanisztikai Társaság abból a küldetéséből adódóan, hogy e tágabb szakterület tudásközössége legyen – és ezzel segítse elő a jobb gyakorlatokat – igyekszik a tapasztalatok megosztása mellett a változási trendekről is párbeszédet kezdeményezni és ösztönözni kisebb és nagyobb eseményein, konferenciáin, vagy éppen egyes műhelyeinek keretében. A Társaság körében zajló diskurzusok eredményeit, tagjaink és tágabb szakmai „holdudvarunkba” tartozó szakemberek elemzéseit több esetben is publikáltuk már kötet...

Read more

Nagyvárosok Magyarországon

„A magyar nagyvárosok fejlődési pályájáról az elmúlt húsz évben nem készült sem értékelő, sem összehasonlító tanulmánykötet. Erre nyílt módunk a KÖFOP-2.1.2.-VEKOP-15-2016-00001 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű program keretében lefolytatott kutatásoknak köszönhetően. 16 szerző 15 tanulmánya dolgozza fel a hazai településhálózat csomópontjainak jellemzőit, fejlődési irányait, érdekességeit. Áttekintést nyújtunk a korábbi kutatási irányokról, gazdasági szerkezetük alakulásáról, a kormányzási modellekről, a társadalmi szerkezet-változási trendjeikről, a kulturális miliőről, a városszerkezet átrendeződéséről, majd összefoglaljuk fejlődési pályáik jellemzőit, keresve a közös és egyedi elemeket. Mindehhez társul a...

Read more

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés az Otthon Budapesten városfejlesztési stratégiát

„...Budapest 2019-ben megválasztott új városvezetése a zöld, esélyteremtő, demokratikusan működő város megvalósítására tett vállalást. Ez az a három fő cél, ami az új városfejlesztési stratégia összesen 48 projektjét meghatározza, ezeket itt lehet elolvasni. Az Esélyteremtő Budapest minden társadalmi réteg számára megfizethető lakhatást biztosít, a budapestiek egészségének és életkörülményeinek javítását vállalja. Például ilyen az Onkológiai program, ami a daganatos betegségek korai felismerését támogatja vagy az Elsőként Lakhatás mintaprojekt, melynek célja a fedél nélkül élő hajléktalan emberek önálló lakhatásának a biztosítása, és sokoldalú, személyre...

Read more

A Kreatív régió programról egyeztetett az igazságügyi miniszter Debrecenben

„Az északkelet-magyarországi térség településeinek, önkormányzatainak, egyetemeinek együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a régió "felkerüljön a térképre" - mondta az igazságügyi miniszter hétfőn Debrecenben, miután Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesterrel egyeztetett a városházán a hat megyét érintő Kreatív régió programról. Varga Judit, aki egyúttal a modellváltást megvalósító Miskolci Egyetem kuratóriumának elnöke, közölte, a térség nagy egyetemei és a megyeszékhelyek lehetnek az együttműködés katalizátorai. Fontosnak nevezte, hogy az északkelet-magyarországi régió oktatási és gazdasági szereplői együttműködésükkel hozzájáruljanak a régió felzárkóztatásához. A tárcavezető a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kitért...

Read more

Európa Kulturális Fővárosai Kelet-Közép-Európában

„Az Európai Unió kiváló és sikeres kulturális kezdeményezése az Európa Kulturális Fővárosa projekt. Az ezredforduló utáni két évtizedben a programsorozat Kelet-Közép-Európában is grandiózus módon megvalósult kilenc városban, mely városokban megújulást, ismertséget, kulturális felvirágzást hozott magával. Az első Európa Kulturális Főváros Kelet-Közép-Európában Nagyszeben volt, 2007-ben. Példáját Vilnius követte 2009-ben, a következő években pedig rendre Európa Kulturális Fővárosa volt Pécs, Tallinn, Maribor, Kassa, Riga, Plzen és Wroclaw. Izgalmas kérdés, hogy a programsorozat milyen hatásokat generált ezekben a városokban, milyen hozadéka származott a megvalósított projekteknek,...

Read more

50+40=90 milliárd forint kormányzati támogatást kap Veszprém az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítására

„Szerda este a Magyar Közlönyben is megjelent az a kormányhatározat, ami az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt kormányzati támogatásáról rendelkezik. A határozat értelmében az 50 milliárdos támogatáson felül további 40 milliárd jut a Főegyházmegyének a Vár épületeinek felújítására. A részletekről csütörtök délután sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek. Majdnem a duplájára emelkedett az a támogatási összeg, amit korábban már bejelentettek az Európa Kulturális Főváros 2023 projekt megvalósítása kapcsán. Így tehát a Magyar Kormány a korábbi 50 milliárdon felül további 40 milliárd forinttal támogatja...

Read more

Több mint 4 ezer milliárd forintnyi beruházás a magyar nagyvárosoknál

„ A kormány támogatásával 4400 milliárd forintnyi beruházás jött létre és zajlik jelenleg is a magyar nagyvárosoknál – jelentette ki Varga Mihály a Megyei Jogú Városok közgyűlésén. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány jövőre is folytatja a Modern Városok Programot, a 2021-es költségvetés biztosítja az erre a célra elkülönített 50 milliárd forintot. A megyei jogú városoknak mindig is nagy súlya volt az ország életében, míg a magyar gazdaság jó alapot biztosít a városok fejlődéséhez, fontos tehát, hogy a kormány és a települések között...

Read more

A rendezetlenség megtervezése

„A városok mindig is a szabadság, az innováció és az emberi kapcsolatok sűrűsödési pontjaiként szolgáltak. A közösségi terek komoly társadalmi szerepkört töltöttek be, ösztönözve lakóik összekapcsolódását és egymás megismerését. Mindenki kötődik a saját városához, identitása részét képezi még akkor is, ha az nem tökéletes, azonban a modern város szinte teljesen elvesztette közösségteremtő funkcióját. A modern város minden korábbinál pontosabban megtervezett, szigorúan meghatározott területfelhasználási szabályokkal rendelkezik, e rendezettség azonban nem képes lakóit közösségvállalásra és közösségként való együttműködésre ösztönözni. A szigorú határok elidegenedést szülnek:...

Read more

Megújult a Lechner Tudásközpont honlapja

„2020. július 1-jétől megújult felületen lehet tájékozódni a Lechner Tudásközpont széles körű tevékenységéről. Már nem csupán építészeti, építésügyi témakörök és alkalmazások, de ingatlan-nyilvántartási rendszerek, földmérő és téradat-szolgáltatások is elérhetők az új weboldalról. Megújult a lechnerkozpont.hu oldal. 2020. július 1-jétől egy felületen érhetők el a Lechner építészeti, elektronikus építésügyi, térinformatikai, távérzékelési, térségi tervezési, ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti tevékenységével, valamint kulturális örökségvédelmi szakértői és lebonyolítói feladataival kapcsolatos információk. 2019-ben a Lechner Tudásközpont Magyarország legnagyobb téradatmennyiségével és legszélesebb körű térinformatikai szaktudásával rendelkező szervezetévé vált, a BFKH egykori Földmérési,...

Read more
Page 3 of 36 1 2 3 4 36