„…Az ország önkormányzati és állami főépítészei saját kezdeményezésükre 1996-tól évente más és más városban rendezik meg nagy sikerrel az Országos Főépítészi Konferenciát. Ez évben, 2014. augusztus 27-29. között Szentgotthárdon kerül megrendezésre a XIX. Országos Főépítészi Konferencia. A konferenciákon a főépítészek mellett a szakág egyéb képviselői is állandó vendégek, megtalálhatók közöttük tervezők, építéshatóságok munkatársai, örökségvédők, régészek, minisztériumok, főhatóságok, kormányhivatalok, önkormányzati szövetségek, helyi és országgyűlési képviselők, szociológusok, közgazdászok, szakmai, társadalmi szervezetek vezetői/munkatársai egyaránt. A résztvevők száma 150-250 fő között szokott változni. A főépítészek által létrehozott „Főépítészek az épített, és természeti környezetért Alapítvány” 2007. évi megalakulása óta vesz részt e konferenciák szervezésében.
…
Az eddigi konferenciák témái sokfélék, mégis felfedezhető a közös alapgondolat: a főépítész munkájában a település saját arcának, saját fejlődési lehetőségeinek, saját forrásai hasznosításának felismerése a település önazonos és önálló életben maradását jelenti. Erre a gondolatra támaszkodik a XIX. konferencia kiválasztott témája is: TELEPÜLÉS – TERMÉSZET – EMBER. A település termelő, árutermelő, energiatermelő, önpusztító életmódja egyre nagyobb mértékben ütközik a természet termést hozó, életet fakasztó életmódjával. Vannak-e eszközeink arra, hogy ezt az ütközést elkerüljük, az életmódokat egymás mellé, egymás felé irányítsuk? Mi az ember, a szakember szerepe, felelőssége ebben az egész folyamatban?A konferencia előadóival és a résztvevőkkel az alábbi kérdésekre keresünk választ: milyen lehet a környezettudatos, önfenntartó, gazdaságosan üzemeltethető település? hogyan illeszthetők az energiatermelők a tájba, a településképbe és a védett örökséghez? mit tehet a főépítész a település környezettudatos alakításáért?
A konferencia helyszíne, SZENTGOTTHÁRD élő példát mutat arra, hogy a település természeti kapcsolatainak megtartása mellett hogyan valósítható meg az energiaforrások fejlesztése.
A több mint 800 éves múltra visszatekintő település életét már a történelmi időkben is a javakkal való ésszerű gazdálkodás vezérelte. Miért építettek a cisztercita barátok egyemeletes apátsági épületet egy méter vastag falakból, a folyosóról fűthető kályhákkal? Miért folytattak kiterjedt gazdálkodást saját feldolgozással? Hogyan alakulhatott ki oly sok féle különleges iparág a városban: óragyár, selyemgyár, szalag és paszomány gyár, dohánygyár, kaszagyár. Hogyan oldotta meg a város a közvilágítást már a XX. század legelején? Hogyan hasznosítja napjainkban a termálkút meleg vizét?
A város megpályázta az „Energiatakarékos város” címet, melyet elsőként nyert el a magyar települések között a nemzetközi mezőnyben. További terveik között szerepel a közeljövőben a Rába duzzasztóművének szomszédságában, a víz energiáját hasznosító elektromos energia termelő mini erőmű létrehozása, tovább folytatva ezzel az elődeik által megkezdett környezettudatos fejlesztések sorát.
…
PROGRAM
1.NAP, 2014. augusztus 27.
…
2.NAP, 2014. augusztus 28.
…
9.30 előadás 1
Huszár Gábor Szentgotthárd város polgármestere
Hogyan lettünk energiaváros?10.00 előadás 2
Czeiner Gábor Szentgotthárd város főépítésze
A város bemutatása légifotókkal
…
10.45 előadás 3
Beszéljünk reálisan a kistelepüléseken gazdaságosan hasznosítható megújuló energiahordozókról
Hanczár Zsoltné, vezető tervező, gépészmérnök, városépítési-városgazdasági szakmérnök,11.30 előadás 4
Integrált tervezés – elmosódó határok
Dr. Reith András, építészmérnök vezető tervező, klímadesign tervező, ABUD ügyvezető igazgatója
Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete leköszönő elnöke
…
14.30 Szekcióülések
…
2. Városháza, Robert Leeb terem
Energiahatékonyságot növelő programok támogatása EU forrásból
L. Balogh Krisztina, OFK elnökségének tagja
Lunk Tamás, építészmérnök3. Színház nagyterem
Energiatudatos településfejlesztés – út az autonóm település felé
Pengő Julianna, OFK elnökségének tagja
Papp Zoltán Tamás, MUT Főépítészi tagozatának elnöke…”