„…Átalakul a Klik és kifizeti tartozásait
Lázár János jelezte, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – amely júliustól átalakul – március végéig az összes tartozását kifizeti. Emlékeztetett arra, hogy 38 milliárd forint extratámogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Klik 90 ezer lejárt számlájának kiegyenlítésére, és nyolcmilliárd forintot már kifizettek. Megemlítette azt is, hogy csökkentik a pedagógusértékeléseknél a bürokráciát.A miniszter beszámolt arról, hogy Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban számol be a köznevelési kerekasztal munkájáról és tesz javaslatokat a kormánynak. A miniszter ismételten azt kérte a tiltakozóktól, hogy vegyenek részt a kerekasztal munkájában.
Lázár János elmondta, hogy a szakminiszter szerint jövő év elejétől rendezhetik a nyugdíj előtt álló pedagógusok fizetését. Meg kell vizsgálni, hogyan „bukhatott ekkorát” az iskolák – állam és önkormányzatok közötti – osztott fenntartása. Egyértelmű és világos felelősségi viszonyokra van szükség – jelentette ki.
Átláthatóságot növelő rendszer az uniós pályázatok értékelésében
Beszélt arról is: néhány héten belül kezdődik a kormányzatban a 2017-es költségvetés vitája, amelyet az elmúlt harminc év legstabilabb államháztartási helyzetével kezdhetnek meg.Lázár János elmondta, mintegy háromezer állami alkalmazottra lesz szükség az európai uniós pályázatok értékeléséhez. A miniszter ezzel megerősítette azt, hogy az átláthatóságot növelendő az uniós pályázatok értékelésére új rendszert dolgoznak ki.
Jelezte, ezek az alkalmazottak jelenlegi munkájuk mellett vállalják a pályázatértékelést. Kiválasztásuk objektív szempontok alapján történik, átesnek majd nemzetbiztonsági átvilágításon is, és nyilvános szaknévsorba kerülnek majd. Hozzátette: ezzel a munkával egy állami tisztviselő megkereshet annyit, amennyi a mostani éves fizetése. Lázár János a költségeket egymilliárd forintra becsülte.
A kormány eddig 4500 milliárd forintnyi uniós pályázatot írt ki, ami a teljes keret fele. Jelenleg háromezer milliárd forintnyi pályázat elbírálás alatt van, 500 milliárd forintról már döntöttek – ismertette.
Hozzátette: ez az utolsó nagy lehetőség, hogy ilyen koncentrált összegben költsenek uniós forrásokat az ország fejlesztésére, mert 2020 után átalakul az uniós pályázati rendszer.
Lázár János beszélt arról is, hogy az államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte a posta-, valamint a jegybanktörvény módosítását. A postatörvény módosításának előterjesztője beépítette a javaslatba a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének észrevételeit, így megtörtént a közérdek és az üzleti érdek közötti elhatárolás – emelte ki. A köztársasági elnöknek csak a jogszabály hatályával kapcsolatban volt kifogása – tette hozzá.
A jegybanktörvény módosításával kapcsolatban azt mondta: Európa számos országában vita zajlik arról, hogy a nyilvánossághoz vagy a pénzügyi biztonsághoz fűződik-e nagyobb érdek. Ezt jó vitának tartja, amely hosszú időre eldőlhet. A miniszter kérdésre válaszolva cáfolta, hogy bárki lobbizott volna a törvénymódosításért a miniszterelnöknél.
…
A háttérintézmények átalakításáról szólva beszélt arról, hogy a Hagyományok Háza – a Nemzeti Színházhoz és az Operaházhoz hasonlóan – a nemzeti intézmények sorába lép, a Magyar Államkincstárt pedig úgy fejlesztik, hogy az lesz az állam kifizető ügynöksége. Hozzátette: a gyermektámogatás, a nyugdíj és a szociális támogatás kifizetése is az államkincstárhoz kerül.”
Forrás:
A balkáni védekező országoknak is forrást kell juttatni; Miniszterelnökség; 2016. március 10.