A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. augusztus 5.

Amerika az Instagramon terjeszt be egyfajta „vádiratot” Irán ellen
Az elmúlt hetekben folyamatosan nőtt a feszültség az Egyesült Államok és réges-régi közel-keleti ellenfele, Irán között. Az eseményeket látva nehéz szabadulni az érzéstől: az esetleges háborús lépések diplomáciai előkészítése lett az amerikai Külügyminisztérium egyes számú „közdiplomáciai” projektje. Miközben az USA külpolitikai establishmentje a már jól ismert, és egyfajta védjeggyé vált Trump-i kommunikációs csatornákat – elsősorban a Twittert – a korábban megszokott vehemenciával és hangerővel mozgósította ebben a veszélyesen eszkalálódó helyzetben is, új színfolttal bővült a krízishelyzetben alkalmazott digitális diplomácia eszköztára. A téma jeles kutatója, gyakran idézett szakértőnk, Illan Manor figyelt fel rá, hogy az Iránnal szembeni információs kampányban az amerikai külügyi gépezet egy eddig kevéssé használt, bár talán a legtöbb fejlődési potenciált tartogató közösségi média platformot is bevetett: az Instagramot.

Az Oxfordban kutató izraeli tudós egyenesen úgy fogalmaz: míg az Irak elleni fellépést, hajdanán, az ENSZ BT elé terjesztett bizonyító anyaggal igyekezett nemzetközi jogilag alátámasztani az amerikai vezetés, addig a Trump-kormány sokkal inkább az Instagramon keresztül látszik egyfajta „vádiratot” beterjeszteni Iránnal szemben, a közösségi média globális közvéleménye elé. A State Department valójában már hosszú hónapok óta jelentős erőforrásokat fordít az Iránnal szembeni amerikai attitűd – és esetleges katonai fellépés információs „keretezésére”. A minisztérium alapvetően három téma köré építi fel ezt a narratívát, és a digitális diplomácia igénybe vett platformjainak megfelelően az amerikai kommunikáció nagyon koncentráltan épít a vizualitás erejére. Manor frissen publikált tanulmányában az alábbiak szerint rendszerezi az amerikai közdiplomáciai kommunikáció fentebb említett három tematizálási mezőjét:

  • Az iráni rezsim globális terjeszkedési ambíciói.
    Az amerikai Külügyminisztérium elsősorban az iráni rendszer regionális (sőt globális) terjeszkedési törekvéseit jelöli meg fő veszélyforrásként. Az ehhez a témakörhöz kapcsolható amerikai kommunikáció azt igyekszik alátámasztani, hogy az iráni rendszer nem elégszik meg saját polgárai elnyomásával; ideológiáját, hatalmi törekvéseit egyre agresszívebben igyekszik exportálni a Közel-Kelet térségében. Az ehhez a kommunikációs motívumhoz tartozó Instagram posztok erősen építenek a geovizualizációra, a térkép alapú infografikák alkalmazására (pl. az iráni állam regionális finanszírozási mozgásait bemutató ábrakkal). Ugyancsak látványos képi elemeket használó Instagram-bejegyzésben igyekezett bemutatni az USA az Irán és a jemeni hutik közötti kapcsolatokat. Az Asszad-kormánynak nyújtott iráni támogatás, természetesen, továbbra is slágertéma ebben a motívumkörben, és a rendületlenül dúló harccselekmények bőven szolgáltatnak nagy vizuális mozgósító erővel rendelkező képanyagot a posztok alátámasztására.
    Az elnyomó Irán, az emberi jogok bajnokaként fellépő USA ős-ellentéte.
  • A második „keretezési” fókuszterület az emberi jogok témája, ami az amerikai közdiplomáciai kommunikációnak általában véve is az egyik, ha nem a legfontosabb fókuszterülete az elmúlt két évtizedben. Az iráni rezsimet az amerikai politikai rendszer szöges ellentéteként, szinte jelképszerű antitéziseként mutatja itt az amerikai digitális diplomáciai narratíva: Irán, mint az elnyomás hazája, és vele szemben Amerika, az emberi jogok, a szólásszabadság és a demokrácia földje. A narratíva képi megjelenítésére előszeretettel használják a különbözőségek bemutatására a kétosztatú, tablószerű infografikákat (ahol az egyik oldalon a jó, a másikon a rossz szembesíthető egymással).
  • Az iráni vezetés gyengeségei.
    A harmadik keretezési terület az iráni vezetők személyes, illetve hivatali minőségét igyekszik pellengérre állítani. A fő motívum itt az országot vezető elit korruptságának hangsúlyozása, az Iráni Iszlám Köztársaság egyfajta kleptokráciaként való beállítása. Ez a motívum sem ismeretlen a korábbi időszakokból: a geopolitikai ellenfelek elleni információs hadviselésben az amerikai külpolitikai apparátus gyakran használja a korrupció témáját az alaphelyzet kereteinek felvázolására. A megcélzott társadalmak széles köreiben számíthat érdeklődésre, pozitív visszacsatolásra ez a szinte mindenkit érintő téma. Ami ugyanakkor igen jól, és látványosan megragadható és kommunikálható. Az Irán elleni amerikai információs kampányban például előszeretettel használnak olyan posztokat, ahol a vizuális elem (az üzenet központi elemét jelentő kép, vagy mém) a hajdani vadnyugati gengsztervilág „Wanted” feliratú körözési plakátjaira emlékeztet.

Az Irán elleni amerikai külügyi információs kampány ugyanakkor egyértelműen arra utal: az elmúlt egy-két év kommunikációs fejleményeivel összhangban, az Instagram egyre nagyobb hangsúlyt kap a digitális diplomáciai gyakorlatban is. Ez a döntően vizuális közösségi média platform, ahol állóképekhez, grafikákhoz, vagy videokhoz kapcsolódó tömör szöveges bejegyzések „mesélnek egy-egy „történetet”, sokak szerint a jövő elsőszámú közdiplomáciai szócsöve lehet.
How America Uses Instagram to Indict Iran; Ilan Manor; USC Center on Public Diplomacy; 2019. július 5.

Bonyolult eseménysor átláthatóan, közérthetően. Infografikák a geopolitikában
Az Irán elleni amerikai közdiplomáciai információs kampány kapcsán, előző cikkünkben, említettük az infografikák egyre gyakoribb alkalmazását. Nem is csoda, ha a geopolitikai elemzésektől a nagy- és középhatalmi vetélkedések kommunikációs kampányaiig egyre szélesebb körben folyamodnak a szakemberek a magyarázó ábrák használatához. Az infografika, ez a rendkívül változatos képi-grafikai elemeket felhasználó eszköz gyorsan, tömören és jól érthetően képes bemutatni olyan eseményeket, jelenségeket, vagy fogalmakat, amelyek túlságosan bonyolultak, esetleg az időben rendkívül elhúzódóak ahhoz, hogy az egyébként használatos szöveges leírásokkal lenne célszerű bemutatni őket. Szakemberek pedig egyébként is jó ideje felfigyeltek már rá: az online médiahasználóvá vált közönségek a hírfogyasztásban, illetve általában az információ fogyasztás változatos helyzeteiben egyre inkább a képi adatmegjelenítést preferálják. Jól látható ez azon is, ahogyan például a diplomácia, a nemzetközi kapcsolatok világában leginkább használt Twitteren is mára szinte kiszorították a szöveges bejegyzéseket a képek, grafikonok, animációval megmozgatott fotók, illetve video részletek.
A fenti trendekhez igazodva mi is közzéteszünk majd, ahol a téma indokolja, ilyen képalapú anyagokat is. Elsősorban azért, mert magunk is azt gondoljuk, hogy az ábrák, grafikonok, annotált, sőt gyakorta már animált térképrészletek nem csak látványosabbá, de érthetőbbé tehetik az elmondani kívánt tartalmakat. A geopolitikai, diplomáciai, nemzetközi témák illusztrálására, közérthetőségének fokozására sokan készítenek – újságok, hírügynökségek – ábrákat, értelmező grafikákat. Az igazán hasznos, mert jelentős háttértudást magukba foglaló külpolitikai infografikák azonban néhány specializált elemző intézményhez, vagy geopolitikai szakfolyóirathoz kapcsolódnak.
Jó példa erre az ezen a héten megosztott térképalapú ábra, ami az USA és Irán közötti eszkaláció értelmezéséhez adhat könnyen áttekinthető, ám fontos háttérismeretet:


A Timeline of Tensions int he Persian Gulf; Geopolitical Futures; 2019. július 26.

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

A digitális diplomácia veszélyes is lehet. Az Örmény Külügyminisztérium megdorgálta egyes nagyköveteit
A hírek szerint az örmény külügyi szolgálat egyes tisztviselői, hivatalos diplomáciai kommunikációra használták fel (vélhetően magán-) közösségi média fiókjaikat. Az alkalmazottak online tevékenységét azonban – hangsúlyozta a külügyi szóvivő – szigorúan szabályozza a Diplomáciai Tevékenységről szóló Törvény. A minisztérium szóbeli megrovásban részesítette a szabályok ellen vétőket. Az év elején egyébként az amerikai State Department büntette meg, nem előírás szerinti közösségi média használatért, számos magas rangú tisztviselőjét.
Armenpress, 2019.július 11.

Mi az az „információgyűjtés”? Az amerikai hírszerző közösség most próbálja tisztázni ezt a nem mellékes fogalmat
Viccnek tűnhet, de nem az. Sőt, nagyon is komoly. Egy közelmúltban publikált jelentés mutatott rá, hogy az USA hírszerző szervezetei belső szabályzatai és ügyrendjei riasztóan eltérő módon definiálják az intézményrendszer működésének alapvető fogalmait is. Nem csak a mintegy 17 önálló szervezet, de az egyes intézményeken belüli különálló részlegek is sokszor más- más módon értelmeznek olyan alapvető fogalmakat, mint az „információgyűjtés”. A pontatlanság, szabályozatlanság ellenőrizhetetlen működéshez vezethet – és súlyos személyiségi jogi aggályokhoz.
What Does ‘Collection’ Mean? Discretion and Confusion in the Intelligence Community; Diana Lee, Paulina Perlin; Lawfare blog; 2019. július 17.

A kiber-elrettentés megfelelően képzett embereket igényel – nem pedig csodafegyvereket
A kiberhadviselés, vagy éppen kiberháború ma még képlékeny fogalma megborzongatja a szakembereket is. Hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy az 5. geopolitikai dimenzióban zajló „árnyékküzdelemhez” hatalmas számítástechnikai kapacitások, bonyolult és drága szoftverek szükségesek. És demonstratív fellépések, látványos akciók. A Foreign Policy szakértői azonban leszámolnak ezzel az ábránddal: a kibertérben a potenciális ellenfelek elrettentésére nem működnek a hagyományos fegyverzeteknél ismert módszerek, mint a hadgyakorlatok. És a kulcsot a jól képzett emberek jelentik: specialisták, szakemberek, de főleg a tájékozott és felkészült állampolgárok.
Cyberdeterrence Needs People, Not Weapons; Elisabeth Braw; Foreign Policy; 2019. július 19.

Tudomány- és technológia diplomáciai nyári egyetemet tartottak
A tudomány-, technológia- és innováció ügyi diplomácia ma már önálló szakterület. Különös metszéspontja a korszerű tudományos ismereteknek, és a digitális eszköztárat is egyre szívesebben használó külügyi gyakorlatnak. Az elmúlt hónapban a Barcelona Science and Technology Diplomacy Hub szervezett egy öt napos nyári kurzust, közösen a Barcelonai Nemzetközi Tanulmányok Intézetével. Az idei képzés a fenntartható fejlődésre, az óriásvárosok szerepére fókuszált, a slágertémát pedig a big data és az MI diplomáciára gyakorolt hatása képviselte.
Science and technology diplomacy summer school; DiploFoundation; 2019. július 10.07.10.

A politikai is felfedezte az „álhírvadászatban” rejlő lehetőségeket
A világban szélsebesen terjedő álhírfélelem hamar életre hívta a hírek utólagos ellenőrzésére és minősítésére szakosodott hírellenőrzőket, fact-checking szervezeteket. Jellemző módon újságok, hírügynökségek, civil szervezetek fogtak össze a tömegtájékoztatásban, elsősorban persze az online csatornákon terjedő információk verifikálására. A fő célpontot a politika által generált és terjesztett hírek, azaz hogy álhírek jelentették. A jelek szerint azonban a másik oldal is kapcsolt: Latin-Amerikától Kelet-Európáig sorra bukkannak fel a politikai szereplők által létrehozott fact-checking szervezetek. A felismerés adja magát: nem az a lényeg, hogy ki mondja el a hírt, hanem azt, hogy ki mondja meg, hogy az igaz-e.
Politicians co-opt fact-checking; Daniel Funke; Factually; 2019. augusztus 2.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor

A bejegyzés kategóriája: információ röviden, Internet, közigazgatás:külföldön, média, művelődés, politika, politikai informatika, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.