Új, MI-vel támogatott globális megfigyelő és lehallgató rendszert fejleszt az USA hírszerző közössége
A napokban kipattant egy újabb titok, fény derült egy újabb globális megfigyelő rendszerre. Szakértők különösen nagy jövőt jósolnak az amerikai hírszerzőközösség legújabb fejlesztésének: ismerkedjünk meg a Sentienttel!
Azaz, vessünk előbb egy pillantást a múltba: „Echelon”. Néhány évtizede még ennek a fedőnévnek a leleplezése engedett (legalább némi) bepillantást a világmérető lehallgatás angolszász gyakorlatába. A hidegháború sokszor nagyon is forró küzdelmeiben formálódott, gyarapodott, fejlődött a „nyugati kemény mag”, az egymásban igazán megbízó angolszász országok titkosszolgálatainak megfigyelő-lehallgató együttműködése. A műholdas rendszereket, rádiólehallgatókat, telefonos fülelőállomásokat hálózatba fogó rendszer célja az volt, hogy globális megfigyelőrendszerrel biztosítson információkat a nyugati (angolszász) világ nemzetbiztonsági szervezeteinek minden vélt, vagy valós ellenfélről. A rendszerváltások idején ismertté váló eszköztár addigra a világ gyakorlatilag teljes rádió-, telefon-, telefax forgalmát figyelte és értékelte. És koránt sem vonult nyugdíjba a hidegháború végével. Mint az a 2010-es évek elején kiderült, az angolszász világ globális megfigyelő rendszere él és virul, és erősebb, mint valaha: legújabb mutációja, „Prism” néven immár az azóta megjelenő online kommunikációs forgalmat is lefedi. A civil és közösségi (például európai uniós) vizsgálatok már az Echelon-ról és a Prism-ről is feltételezték, hogy hihetetlen felderítő és elemző kapacitásukat polgári célpontok (például konkurens vállalatok) ellen is felhasználhatták. A mostani hírek azonban egy ezekhez a rendszerekhez képest sokkal potensebb, új globális megfigyelő és elemző rendszerről beszélnek. A Sentient igazi újdonságát ugyanis a Mesterséges Intelligenciára alapozott elemző, értékelő, előrejelző képességei jelentik.
A Sentient amerikai fejlesztés, ráadásul nem is az igazán ismert szervezetekhez kötődik ez a program. A 17 jelentősebb amerikai hírszerző és elhárító ügynökség két kevésbé ismert, ám nagyon jelentős munkát végző „sötét lova” a gazdája ennek az új eszköznek. Az amerikai Nemzeti Felderítő Iroda, a légifelderítésért, majd a műholdas megfigyelés működtetéséért felelős NRO a 2010-es évtized elején kezdett dolgozni egy új, MI-alapú elemzőrendszeren, az általa gyűjtött óriási adattömeg jobb feldolgozására. A fejlesztőmunkákban kezdettől támaszkodott az adatait amúgy is rendszeresen használó Nemzeti Térinformatikai Felderítő Ügynökség, az NGA együttműködésére. Az eddig felszínre került, szórványos és szűkszavú információk után most az NRO egyik igazgatója „szellőztette meg” a Sentient néhány részletét, jelentőségét.
Karen Ferguson igazgató-helyettes így összegezte az – elmondása szerint még jelenleg is fejlesztés alatt álló – rendszer fő jellegzetességeit: a Sentient alapvetően a big data koncepciójára települ; hatalmas tömegű adat lényegében valós idejű elemzésére képes; figyeli és rögzíti a „normális” állapotokat; észleli és elemzi a normálistól eltérő helyzeteket. És ami a legfontosabb: az általa feldolgozott big data alapján képes modellezni, előre jelezni az ellenfél egyes lépéseit. Éppen itt ragadható meg talán a fejlesztés értelme: a felderítő műholdak üzemeltetése ma is roppant drága. Nem csupán az eredményességet, de a költséghatékonyságot is drámaian javíthatja, ha a műholdak pozícióba állításánál (vagy hirtelen átállításánál más helyszínre) a Mesterséges Intelligencián alapuló prediktív modellezés a mainál pontosabb támpontot adhat a felderítendő célpontok kijelölésére. Ami persze arra is utalhat: a formálódó félelmek – mivel az új rendszer döntően nem az állampolgároktól, civil szereplőktől eredő információk feldolgozását célozza – egyelőre talán kevéssé megalapozottak.
Meet the US’s spy system of the future — it’s Sentient; Sarah Scoles; The Verge; 2019. július 31.
Újabb fejezetek az Oroszország és Amerika közötti befolyásolási műveletekben: ezúttal Moszkva vádol
A Google célzott információterjesztéssel, a moszkvai amerikai nagykövetség pedig twitteres útvonaltervekkel segíti az orosz kormányzat ellen fellépő ellenzéki tüntetőket – így összegezte a kibertérben zajló információs háború legújabb fejezetét az Orosz Külügyminisztérium. Kétségtelenül szokatlannak látszó forgatókönyv, hiszen az elmúlt években (a 2016-os amerikai elnökválasztás óta) szakadatlanul az amerikai belügyekbe „belepiszkáló” orosz kiberakciókról szóló tudósításoktól volt hangos a világsajtó.
Az orosz médiafelügyeleti hatóság, a Roszkomnadzor szombaton figyelmeztette a Google céget, hogy az általa tulajdonolt YouTube csatornáin, közelebbről meg nem nevezett szervezetek, meg nem engedett (kéretlen push üzenetben továbbított) propaganda kampányt folytatnak, a hatóságok által nem engedélyezett tüntetések támogatására. A hatóság felszólította a technológiai óriáscéget, hogy haladéktalanul akadályozza meg a tiltott propaganda akciókat. Az ügy – vagy ha úgy tetszik, az orosz hatóságok hozzáállásának – komolyságát jelzi, hogy a Roszkomnadzor előrebocsátotta: amennyiben az Google nem teszi meg haladéktalanul a tőle elvárt lépéseket, akkor azt Oroszország belügyeibe való beavatkozásnak fogják tekinteni, és ennek megfelelő ellenlépéseket helyeztek kilátásba.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy a technológiai óriáscégnek már korábban is, több alkalommal, meggyűlt a baja az orosz média és hírközlési hatósággal. A legutóbbi ilyen ügy idén év elején pattant ki, amikor a Roszkomnadzor elrendelte, hogy a Google (más cégekhez hasonlóan) gondoskodjon arról, hogy a keresőmotorján keresztül ne legyenek többé elérhetőek azok a webhelyek, amelyek a médiahatóság tételes tiltólistáján szerepelnek. A pedofil tartalmakkal, gyermekpornográfiával, kábítószer használattal összefüggő oldalak oroszországi elérésének tilalmáról egy közelmúltban elfogadott törvény rendelkezett. Februárban végül a Google engedni kényszerült, amiből arra lehet következtetni, hogy – ebben a mostani, súlyosabb megítélésű ügyben – is hallgatni fog az amerikai világcég az üzleti érdekeire.
A technológiai cégóriással való konfrontációnál azonban jelentősebb az a szembenállás, ami – ugyanezen témákban – amerikai partnerével állította szembe az orosz külügyet. Az USA moszkvai nagykövetsége ugyanis, formálisan a konzuli szervezet csatornáján keresztül, hivatalos Twitter-fiókján osztott meg olyan üzeneteket, amelyek egyértelműen az orosz hatóságok által nem engedélyezett tüntetések támogatását célozták. Az USA digitális diplomáciai ténykedése valóban szokatlan volt. Az amerikai poszt precízen megjelölte az illegális megmozdulások gyülekezési pontjait, illetve percre pontos menetrendben vázolták fel a tervezett vonulási útvonalat, amit ráadásul térképvázlattal is szemléletesebbé tettek. Az Orosz Külügyminisztérium az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: a percre pontos információk, a precíz térképvázlatok egyértelművé teszik az amerikai hatóságok és az orosz ellenzékiek közötti együttműködést, vagy ahogy az amerikai fősodratú sajtó mondaná ilyen ügyekben: a „kollúziót”. Ennek megfelelően az orosz diplomácia ellenlépésként berendelte Tim Richardson, Moszkvában akkreditált követ-tanácsost, és formális tiltakozó jegyzéket (demarsot) nyújtottak át neki. Az Orosz Külügyminisztérium leszögezte: az amerikai akciót az országuk belügyeibe történő beavatkozásnak tekintik.
Comment by the Information and Press Department on the demarche presented to the US Embassy; The Ministry of Foreign Affairs of the Russian Federation; 2019. augusztus 8.
Russian Media Agency Complains YouTube Facilitate Protests; The New York Times; 2019. augusztus 11.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Ezt tudják rólunk a nagy technológiai cégek
Az előző hírünkhöz kapcsolódva idézünk ismét egy infografikát. E heti képes adatábrázolásunk azt szedte össze, hogy a leggyakrabban használt online eszközök – és így természetesen az őket üzemeltető technológiai óriáscégek – milyen jellegű személyes adatainkhoz férnek hozzá – többnyire anélkül, hogy ennek tudatában volnánk. A mások által nézett, tárolt, felhasznált személyes adataink köre elképesztheti még a tudatosabb digitális felhasználókat is. A roppant összeszedett és nagyon informatív táblázat jó kiindulást jelenthet az online jelenlétünk átgondolásához, önszabályozásához, a biztonságosabb virtuális mozgáshoz.
Here’s What the Big Tech Companies Know About You; Jeff Desjardins; Visual Capitalist; 2018. november 19.
A szegény ember információs hadviselése: kiberharcosok a líbiai polgárháborúban.
A világsajtó híreiből azt gondolnánk, hogy a kibertér újdonsült csataterén kizárólag a nagyhatalmak vívnak egymással. Holott az online terek, a digitalizált információs hadműveletek éppen az erőforrásokban, hátterekben szűkölködőknek kínálnak korábban nem látott lehetőséget az „aszimmetrikus” hadviselés egy új formájára. Nem csupán kis államok, de államisággal nem rendelkező szereplők is komoly csapásokra képesek, relatíve kis befektetéssel. Jól példázzák ezt azok a közösségi médiában zajló kampányok, amelyekben a líbiai polgárháború egyik főszereplője, Haftar tábornok hívei igyekeznek lejáratni a konfliktusban érdekelt Katart, miközben erőteljesen pártolják a regionális konfliktusban szintén aktív Egyesült Arab Emírségek pozícióját.
Libyan Hashtag Campaign Has Broader Designs: Trolling Qatar; Andy Carvin, Mohamed Kassab; DFRLab; 2019. július 31.
A globális Monsanto cég házi „hírszerző központja” a kellemetlen újságírók ellen indított titkos műveleteket
A digitalizáció egyik érdekes fejleménye, hogy nem állami szereplők is kezdenek kvázi államként működni a nemzetközi porondon. Jó példa erre az óriásvárosok bontakozó közösségi média diplomáciája, de például ilyen az agráriparban meghatározó amerikai Monsanto kezdeményezése is. A környezetvédők által gyakorta kritizált globális cég ugyanis, mint most kiderült, saját „hírszerző központot” üzemeltet, amely klasszikus titkosszolgálati módszerekkel igyekszik diszkreditálni a „barátságtalan” újságírókat, civil szervezeteket.
Revealed: how Monsanto’s ‘intelligence center’ targeted journalists and activists; Sam Levin; The Guardian; 2019. augusztus 8.
Az észak-koreai hackerek nem csupán az offenzív műveletekben jeleskednek
Hanem a pénzszerzésben is. Az ENSZ egyik most napvilágra került jelentése úgy becsüli, hogy az észak-koreai kiberhadviselési szereplők nagyjából 2 milliárd dollárnyi összeghez jutottak illegális online műveletek révén. A világszervezet szakértői azt feltételezik, hogy a nemzetközi embargó által még mindig erősen szorongatott ázsiai ország vezetése ezekből az összegekből finanszírozta erőltetett ütemű fegyverkezési programjait. Ami jól mutatja: a „háború” a kibertérben merőben más fogalmakat, manővereket takarhat, mint a fizikai világban.
North Korean cryptocurrency heists net estimated $2 billion: UN report; Joshua Berlinger, Richard Roth, Yoonjung Seo; CNN; 2019. augusztus 8.
MI-vel térképezik a világ népességét: a humanitárius diplomácia új eszköze lehet?
Talán nem is gondolnánk, de a nemzetközi segélyprogramok, a humanitárius diplomácia nem létezhet adatok, méghozzá pontos, naprakész adattömegek nélkül. A különböző típusú – népesedési, települési, tájhasználati, vízgazdálkodási stb. – térképek, valójában georeferált, kartografikus adatbázisok különösen a fejlődő világban folyó segélyprogramok tervezésénél, lebonyolításánál, ellenőrzésénél jelenthetnek komoly segítséget. A Facebook cég most éppen ezt a nemzetközi humanitárius munkát igyekszik megtámogatni: új globális népesedésstatisztikai projektjük nagy felbontású műholdas képekből kiindulva, gépi tanuló modellek felhasználásával igyekszik a korábbinál nagyságrenddel pontosabb településstatisztikai térképeket generálni.
How Facebook is Using Machine Learning to Map the World Population; Nick Routley; The Visual Capitalist; 2019. július 26.
Mapping for humanitarian aid and development with weakly and semi-supervised learning; Derrick Bonafilia, James Gill, Danil Kirsanov, and Jason Sundram; Facebook AI blog; 2019. április 9.
Amikor a történelem visszaköszön – a diplomataképzésben
Mostanában gyakori téma, hogy az egykori európai gyarmattartó hatalmak, a XX. század dekolonializációs hulláma után is többnyire megőrizték „különleges” státuszukat a volt gyarmataikon. Ez a múltban gyökerező kapcsolat egyes esetekben pozitív formát is ölthet, ahogy azt Hollandia sokrétű államigazgatási együttműködése is példázza a hajdani „birtokait” jelentő Indonéziával. A két ország különösen gyümölcsöző együttműködést folytat az ázsiai ország diplomáciai testületének képzésében. A holland külügyi intézet, a neves Clingendael kéthetes tréningjén a külpolitikai stratégiai tervezés módszereivel ismerkedtek az indonéz diplomaták, bőségese alkalmazva a szcenárió-építés jellegzetesen holland módszertanát is.
Strategic Foreign Policy Making Training for Indonesian Diplomats; Clingendael; 2019. július 31.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
