Ellenséges manipulációk a közösségi médiában: az amerikai RAND új jelentés
Az amerikai kutatói szféra talán legnevesebb intézménye, a RAND agytröszt a napokban tette közzé átfogó tanulmányát a közösségi média struktúrákban kitapintható ellenséges manipulációk témájában. A terület, persze, nem új, sőt: évek óta a társadalomtudományi-szakértői közgondolkodás egyik sztárja ez a kérdés. A mostani, az eddigieknél vállaltan átfogóbb jellegű kutatásnak azonban indítéka volt a médiamanipulációk problematikájának tartós megoldatlansága (megoldhatatlansága?).

Nehéz nem észrevenni: az utóbbi években szakadatlanul erősödik a globális geopolitikai-hatalmi konfrontációkon belül az információs hadviselési komponens szerepe. A RAND kutatói az „ellenséges közösségi média manipuláció” (hostile social manipulation) gyűjtőfogalommal illetik a célzott közösségi média kampányokat, a kifinomult hamisításokat, az egyének elleni kiberzsarolást és kibererőszakoskodást, a pletykák online terjesztését. Mindezek az emergens digitális eszközök egyre érzékelhetőbb fenyegetést jelentenek az USA és szövetségesei számára. A most közreadott elemzés készítői arra vállalkoztak, hogy pontosan meghatározzák ezt a fenyegetést, az eddiginél jobban megértsék az általuk képviselt fenyegetéseket. A kutatásban ezeknek az online eszközöknek két alkalmazójára szűkítették a vizsgálódást: Oroszországra és Kínára.

A tanulmány szerzői szisztematikusan áttekintették az orosz és kínai közösségi média manipulációs akciókra vonatkozó fellelhető bizonyítékokat. Megvizsgálták és elemezték az ilyen manipulációs tevékenységek mögött meghúzódó doktrínákat és stratégiai elveket. Külön figyelmet szenteltek a manipulációs akciók eredményességére vonatkozó bizonyító anyagok vizsgálatának. (Érdemes megjegyezni: a nemzetközi think tank világ szokásos gyakorlatával ellentétben a RAND kutatói nem sajnálták a fáradtságot, hogy az angol nyelvű dokumentáció mellett áttanulmányozzák a fellelhető orosz és kínai nyelvű forrásokat is.)

Összességében a szerzők úgy találták: az USA stratégiai ellenfelei egyre eltökéltebbek a közösségi média manipuláció eszközeinek alkalmazásában. Ennek fényében azt javasolják: az USA kormánya haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket: a probléma vizsgálatának formalizált keretrendszerének kialakítására, a fenyegetés mélységi és rendszerszerű vizsgálatának finanszírozására.

A RAND tanulmánya az alábbi fő megállapításokat tartalmazza:

  • az USA-nak egy átfogó, naprakész intézményes keretet kellene felállítania a versenyelőnyt szerezni kívánó külföldi riválisok információs manipulációjának tanulmányozására;
  • a főbb autokráciák a világban megkezdték az információs eszköztár alkalmazását a stratégiai vetélkedésben;
  • az információs manipulációk hatékonysága egyenes arányban áll a megcélzott társadalmak sérülékenységével;
  • életbevágóan fontos különbséget tenni az információs manipulációs kampányok outputja (közvetlen eredménye) és outcome-ja (átfogó hatása) között;
  • a vezető demokratikus államoknak csupán korlátozott lehetőségei vannak arra, hogy hatékony ellenszert dolgozzanak ki a manipulációval szemben, még mielőtt az valóban veszélyessé válik

Hostile Social Manipulation. Present Realities and Emerging Trends; Michael J. Mazarr, Abigail Casey, Alyssa Demus, Scott W. Harold, Luke J. Matthews, Nathan Beauchamp-Mustafaga, James Sladden; RAND Corporation; ISBN: 978-1-9774-0260-8; 2019. szeptember 9.
a jelentés letölthető PDF-ben

PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK

Diplomáciai botrányt kavart a német közszolgálati tévé „dokujátékfilmje”.
A Berlinben akkreditált magyar nagykövet, Györkös Péter nyílt levélben tiltakozott a német ZDF közszolgálati televízió által készített és most bemutatott ún. „dokudráma” miatt. A 2015-ös migrációs válság eseményeit, hátterét, drámai pillanatait felelevenítő tévéjáték ugyanis a – magyar diplomata megfogalmazása szerint – a valóságtól idegen, és egyes helyeken már a becsületsértés határát súroló propaganda. Ami szándékosan igyekszik lejáratni Magyarországot, és személyesen Orbán Viktort is. „A döntés órái: Angela Merkel és a menekültek” című film úgy nevezett dokujátékfilm, németül „dokudráma”. Noha játékfilmes eszközöket használ (a jelenetek keretét színészek játsszák el), eredeti filmrészleteket is beépítenek a cselekménybe, ezzel is sugallva azt, hogy a mű a „dokumentált valóságot” közvetíti. Amiről itt a jelek szerint koránt sem mindig beszélhetünk. Az incidens súlyosságát érzékelteti, és ugyanakkor önmagában is sokat mondó mozzanat ugyanis, hogy a német kancellár asszony is megszólalt az ügyben. Merkel úgy fogalmazott: a film számos részlete, hamis, valótlan. Ennek a megszólalásnak akkor is súlya van itt, ha a kancellár csupán lényegtelenebb részletek sorát említette. Azonban a közszolgálati ZDF csatornát, mindeddig, nem hatották meg a kritikák.
Dokudrama über Merkel: Ungarns Botschafter richtet Beschwerdebrief ans ZDF; FOCUS Online; 2019. szeptember 8.

Ismét megszólalhat a Szabad Európa Rádió – magyarul
Az USA Globális Média Ügynöksége újraindítaná a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adását. A hidegháború idején elindított, és a szembenálló nagyhatalmak propaganda fegyvertárába tartozó rádióállomás a Szovjetunió szövetségi rendszerébe, vagy érdekszférájába tartozó országok felé sugározta adását. A rendszerváltásokkal, a Varsói Szerződés, a KGST felbomlásával, okafogyottá vált az eredetileg a CIA, majd később az USA Külügyminisztériuma által felügyelt, sok nyelven műsort készítő és sugárzó, tehát meglehetősen költséges „közdiplomáciai” eszköz fenntartása. 1993-ban a nyugati szövetségi rendszerbe kerülő országokban, így Magyarországon is megszüntették a további adásokat. A magyar adás újraindításának mostani terve leginkább az amerikai politikai elitek és államigazgatási frakciók közötti belháború lecsapódásának tekinthető. Az elnök, Donald Trump ugyanis kifejezetten értékes és minden téren kiemelten „teljesítő” szövetségesként definiálta Magyarországot a két vezető államférfi májusi találkozóján. Az elnököt támadó demokraták viszont a „szabadság megfogyatkozását” emlegetik Magyarországgal kapcsolatban – ám vélhetően inkább Trumpon szeretnének „szorítani” ezzel. A belharc élességére utalhat, hogy – számolva a terv kongresszusi jóváhagyásával, és az adás újraindításával – az elnök szoros szövetségesének számító David Cornstein erőteljes lobbimunkába kezdett a háttérben. A budapesti amerikai nagykövet azt szeretné elérni, hogy a SZER, ha újra elindul, ne csupán a negatívumokra koncentráljon, aláásva ezzel az ő, kapcsolatok erősítéséért végzett munkáját.
Radio Free Europe Is Poised to Return to a Less Free Hungary; Benjamin Novak; The New York Times; 2019. szeptember 6.

Irak felfüggesztette az Amerika által pénzelt Al Hurra „közdiplomáciai” rádióadót
A nem is olyan régen még az USA egyik legodaadóbb szövetségesének számító „új” Irak hatóságai ugyancsak barátságtalan lépésre szánták el magukat. Az ország népei számára közszolgálati adásokat sugárzó (elterjedt megfogalmazás szerint „közdiplomáciai”, közkeletűbb nevén propaganda) rádióállomás működését az iraki Kommunikációs és Média Bizottság három hónapos időtartamra függesztette fel. A hatóság az adások elfogultságával, szakmaiatlanságával, rossz hír költésével indokolta döntését. Az USA Globális Média Ügynöksége (egyebek mellett ők felügyelik a Szabad Európa Rádiót is) által üzemeltetett arab nyelvű adás ellen az után kezdődött vizsgálat, hogy riportban számolt be az ország egyházi intézményeinél folyó állítólagos korrupt gyakorlatról.
Iraq suspends US-funded broadcaster Al Hurra over graft investigation; Reuters; 2019. szeptember 2.

Befolyásolhatják-e a fotóriporterek a nagypolitikát?
A vizualitás korát éljük, és a digitális diplomácia eszköztárában is egyre inkább a képekkel operáló Instagram válik a közösségi média sztárjává. A képek ereje, mozgósító képessége régtől ismert, általánosan elfogadott tétel a politikában is. A 21. századi, elektronizálódó nemzetközi kapcsolatok rangos szakmai műhelyének számító e-International Relations folyóirat legutóbbi számában nagy lélegzetű elméleti cikkben járja körül (ismét) a témát. Izgalmas megközelítésben vizsgálja a fotóriporter szerepét: arra keresi a választ, hogy miként befolyásolja – más és más módon és kimenettel – a világpolitikai történések menetét a „hivatalnok fényképész”, vagy a „közéleti aktivista fotós”, vagy a technokrata, a „szakember fotográfus”? Eközben csokorba szedi, bemutatja, értékeli a közelmúlt, illetve napjaink legkiemelkedőbb külpolitikai fotósainak munkásságát.
Can Photographers Influence Politics?; Dermot Hodson; e-International Relations; 2019. szeptember 1.

Google, Twitter, Facebook – meg az FBI, a Belbiztonsági Minisztérium és a hírszerzés
Különös, baljós, de nem túlságosan meglepő tanácskozásról számolt be a héten az amerikai sajtó. A Facebook cég Menlo Park-i irodájában a Google, a Twitter és a Facebook képviselői ültek össze. Az asztal másik oldalán pedig a kémelhárításért és kiemelt bűnügyek szövetségi felderítésért felelős FBI, valamint a széles hatáskörű Belbiztonsági Minisztérium emberei, valamint a 16 különböző felderítő szervezetet összefogó Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság szakemberei foglaltak helyet. Az összejövetel nyilvánosan közzétett célja az volt, hogy az internetes óriáscégek képviselői és az amerikai bel- és külbiztonsági intézményrendszer megbízottai a 2020. évi választási kampányról egyeztessenek. Fókuszban a „fake news” és a „külföldi befolyásolási kísérletek” elleni küzdelem állt most is. A Belbiztonsági Minisztérium tavaly életre hívott új igazgatósága, a Kiber- és Infrastruktúra Biztonsági Ügynökség (DHS Cybersecurity and Infrastructure Security Agency) vezette a közös gondolkodást azzal a céllal, hogy elsőként prioritizálják a választási biztonság, illetve a kiberbiztonság kérdéseit az egyes szövetségi igazgatási szervezeteinél, különös tekintettel az „állandósult” külső fenyegetésekre. Az eseménnyel kapcsolatban azonban érdemes meggondolni: az amerikai internet- és közösségi média ipar egyre nyíltabb és erősebb összefonódása az amerikai nemzetbiztonsági struktúrákkal jelentősen módosíthatja a globális kiberbiztonsági, kiberigazgatási (és kiberdiplomáciai) együttműködéseket.
Google, Twitter, Facebook Met Government Officials To Devise Election Measures ; Aaron Kesel; Activist Post; 2019. szeptember 7.

A digitális diplomácia kihívásai és lehetőségei. Regionális konferencia Indonéziában
A héten két napos regionális konferenciát rendeznek az indonéziai Dzsakartában. A téma az IKT-eszközök és eljárások alkalmazása a külügyi munkában. A szervező Indonéz Külügyminisztérium úgy ítélte meg: miközben a diplomácia világszerte rohamtempóban digitalizálódik, az elméleti tanulmányok, a kutatóhelyek, a nemzetközi sajtóközvélemény az indokoltnál kevesebb figyelmet szentel ezen a téren az ázsiai csendes-óceáni térségnek. Miközben ez a térség a világ egyik legdinamikusabban fejlődő digitális terepe, a legnagyobb mobileszköz- és közösségi média koncentrációval, addig kevés szó esik a digitális diplomácia alkalmazásának helyi sajátosságairól. A mostani konferencia során áttekintik a digitális technológiák külügyi adoptálásának eddigi tapasztalatait; elemzik és értékelik az alkalmazott technológiák hatékonyabb használatának lehetőségeit; megvizsgálják a köz- és a vállalati szektor együttműködéseinek erősítését ezen a területen.
Regional Conference on Digital Diplomacy (RCDD) 2019; Ministry of Foreign Affairs of the Republic of Indonesia, 2019. augusztus 12.

Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor