Skip to main content
informatikajogközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül, ennek keretében felmerült az arcfelismerés használatának időleges korlátozása

Szerző: 2020. január 19.március 8th, 2020No Comments

„Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül. Ez a magyar rendőrség Szitakötő-projektjét is megakaszthatja.

Átmenetileg betiltaná az arcfelismerési technológiák alkalmazását az Európai Bizottság – írja az Euractiv. A lap birtokába jutott egy dokumentum, amely 3-5 éves moratóriumot javasol, ami alatt fel kell mérni a technológiák bevezetésének várható hatásait, valamint lehetséges kockázatait, és ki kell dolgozni azok kezelési módját. A moratórium alatt az állami szervek és a magánszféra szereplői sem alkalmazhatnának ilyen technológiákat nyilvános terekben (utca, közösségi terek stb.).

A tervezet, melyet az EU-s testület várhatóan februárban bocsát nyilvános vitára, a generális tiltás hatálya alól kivenne bizonyos biztonsági projekteket, valamint kutatás-fejlesztés céljából telepített rendszereket.

Össze kell hangolni a GDPR-rel

Az EB tervezete szerint csak úgy születhet megnyugtató megoldás az MI, azon belül is az arcfelismerés alkalmazására, ha olyan szabályozási keretrendszer születik, ami a fejlesztőktől a rendszerszállítókon át az alkalmazó magán és állami szereplőkig minden érintettre kiterjed. A dokumentum szerint a fejlesztő cégek akár önkéntes alapon is vállalhatnak kötelezettséget etikai szempontokat is kielégítő, megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésére.

Fontos szabályozandó terület az MI állami, közigazgatási szervek által történő alkalmazása. Ebben az EB a kanadai példát venné alapul. Kanada már kidolgozott egy keretrendszert a mesterséges intelligenciára alapuló, ún. automatizált döntéshozatali rendszerek alkalmazásáról. Ez minimum szabályként fogalmazza az ilyen rendszerek alkalmazásának átláthatóságát, elszámoltathatóságát, jogszerűségét és az eljárás igazságosságát.

Ami konkrétan az arcfelismerést – és általában az MI-alapú kamerás megfigyelést – illeti, a dokumentum szerint csak a GDPR-rel összhangban lehet alkalmazni. A két éve életbe lépett általános adatvédelmi rendelet ugyanis megadja a jogot az EU-s állampolgároknak, hogy ne legyenek alanyai olyan eljárásnak, amely automatizált döntéshozatalra, például MI-alapú profilalkotásra épül. (Ebbe a kategóriába sorolható például az az Írországban használt rendszer, amely arcfelismeréssel szűri ki a szociális ellátással kapcsolatos visszaéléseket.)

Az EB tervezete szerint a kötelező érvényű jogi szabályozás az MI magas kockázatú (egészségügyi, közlekedési, rendőrségi és igazságszolgáltatási stb.) alkalmazásaira terjedne ki. Ugyanakkor felveti azt is, hogy jövőben MI-fejlesztésekre felkészülve célzottan kell módosítani több jogszabályt, például a 2001-től érvényben lévő általános termékbiztonsági direktívát, illetve a 2006-ban módosított gépekről szóló irányelvet.

Sok projektet megakaszthat

Az EB tervei több tagállamban is megakaszthatnak már folyamatban lévő projekteket. Németországban például azt tervezik, hogy fontosabb vasútállomásokon és repülőtereken telepítenek automatikus arcfelismerő rendszereket. Franciaország egyelőre még csak egy olyan jogszabályozás előkészítésénél tart, amely lehetővé tenné arcfelismerés alkalmazását videomegfigyelő rendszerekben. De a magyar államnak is komoly tervei vannak.

Az Országgyűlés még 2018 őszén módosította a belügyi belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvényeket, hogy azok lehetővé tették a nyilvános kamerafelvételek központi tárolását és kezelését. Az ún. Szitakötő-projekt, amit Budapesten például a közterület-felügyelet és a Budapesti Közlekedési Központ kameráival valósítanak meg, akár egy totális megfigyelőrendszer alapja is lehet. Idén decemberben ugyanis úgy módosították a rendőrségi törvényt, hogy az lényegében szabad utat ad a rendőrségnek az arcfelismerő rendszerek bevetésére.

Az EB – mint sok más esetben – meglehetősen megkésve igyekszik reagálni a technológiai változásra. Mint azt az Algorithm Watch kutatásai nyomán tavaly a Bitport is bemutatta, a tagállamok többségében már használják az arcfelismerést, bár jobbára még csak speciális célokra, és közel sem általánosan.

Nem csak az EU-ban fontos

A fentebb említett Kanada mellett más országokban is dolgoznak az MI szabályozásán. Az USA kormánya által a közelmúltban kidolgozott American Artificial Intelligence Initiative (itt írtunk róla bővebben) szintén foglalkozik a technológia veszélyeivel, például autoritárius felhasználásával. Ezt az irányelv szerint úgy lehet a leghatékonyabban akadályozni, ha az USA és nemzetközi partnerei maradnak az innováció globális csomópontjai. Ezért például azt javasolja a szövetséges országoknak, köztük az EU-nak, hogy kerüljék a túl szigorú, az innovációt megfojtó szabályozási modelleket.

Az amerikai irányelv az EU-s kockázatalapú megközelítés helyett azt javasolja az illetékes szövetségi szerveknek, hogy együttesen vegyék figyelembe a kockázati és költség-haszon elemzések eredményeit, hogy megfelelően rugalmas keretrendszert alakítsanak ki az innovációhoz.”

Forrás:
Betiltaná egy időre az EU az arcfelismerés használatát; Bitport.hu; 2020. január 17.
Lásd még: EU eyes temporary ban on facial recognition in public places; Daniel Boffey; The Guardian; 2020. január 17.