Tartalomjegyzék

„A kormány elkötelezett abban, hogy a családi közösségeket megerősítse az idős hozzátartozók biztonságérzetének növelésével – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára szerdán Hernádnémetiben, sajtótájékoztatón.

Fülöp Attila a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen jelentette be a kormány Gondosóra projektjét, amely – fogalmazása szerint – „a digitális idősgondozás kiépítésének mérföldköve” Magyarországon.

A szerdán kezdődött négyéves programban minden 65 éven felüli magyar állampolgár alanyi jogon kaphat ingyenes jelzőeszközt, amelyhez 24 órás diszpécserszolgálat kapcsolódik.

Fülöp Attila szólt arról, hogy a magyar családokban az idős emberek lehetőség szerint saját otthonukban szeretnének élni, ehhez pedig olyan segítséget szeretnének igénybe venni, amely biztonságérzetüket növeli, közösségi kötődéseiket megerősíti. A kormány ezért indítja el a Gondosóra országos programot – fűzte hozzá.

Közlése szerint a következő négy évben olyan ingyenes jelzőeszközre és a hozzá tartozó, 0-24 órában elérhető diszpécserközpontra alapuló szolgáltatás épül ki, amelyet minden 65 éven felüli magyar állampolgár alanyi jogon igényelhet, és használhat ingyenesen. Ezzel a kezdeményezéssel csaknem 1,5 millió idős ember életébe hoznak biztonságot – fogalmazott az államtitkár.

Fülöp Attila azt mondta, a Gondosóra a családközpontú idősgondozás kulcsa, a kormány célja, hogy az idős emberek lehetőleg a családjukkal, hozzátartozóik közelében élhessenek. A most induló digitális fejlesztéssel minden 65 éven felüli ember nagyobb biztonságban érezheti magát – hangsúlyozta.

Koncz Zsófia, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6-os számú választókerületének Fidesz-KDNP-s országgyűlésiképviselő-jelöltje a hernádnémeti Vidám Nagyik Egyesület tagjainak azt mondta, hogy ezzel az eszközzel minden korábbinál nagyobb biztonságban érezhetik magukat.

A jelzőeszköz egy nyakban, vagy karon hordható készülék, amely egyetlen gombnyomással jelez egy 24 órában működő diszpécserszolgálatnak. Ahhoz, hogy valaki ezt a szolgáltatást elérje, a www.gondosora.hu weboldalon kell regisztrálnia.”

Forrás:
Mérföldkő a magyar idősgondozásban a Gondosóra; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2022. február 23.

Közigazgatás, politika

Ismét dr. Vukovich Gabriellát választották meg az ENSZ Statisztikai Bizottsága elnökének

„Az ENSZ Statisztikai Bizottságának (UNSC) elnökévé választották Dr. Vukovich Gabriellát, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, címzetes egyetemi tanárt. Az évente ülésező bizottság idei, sorrendben 53. ülésszaka előtt bejelentett egyhangú döntés értelmében az elnöki teendőket két évig látja majd el a KSH első embere. A bizottság legmagasabb tisztsége nagy felelősséggel is jár, a megbízatás egyúttal kifejezi azt is, hogy a magyar statisztikát és a KSH színvonalas szakmai munkáját világszerte elismerik.

Az ENSZ 1947-ben létrehozott Statisztikai Bizottsága a nemzetközi statisztikai tevékenység legfőbb döntéshozó szerve, felelős az ENSZ globális statisztikai programjainak koordinációjáért, a nemzetközi összehasonlítást elősegítő szakmai és módszertani harmonizációért, nemzetközi statisztikai sztenderdek megalkotásáért és alkalmazásuk támogatásáért. Emellett különös figyelmet fordít a fejlődő országok statisztikai tevékenységének fejlesztésére, támogatására.

A bizottság idei, február 28. és március 4. közötti ülése olyan időszerű és fontos témákat érint, mint a fenntartható fejlődési célok megvalósulásának monitorozása, a népszámlálások, az egészségügyi statisztika, a nemzeti számlák rendszere, illetve a GDP számítása, az információ és kommunikáció statisztikája, a demográfiai öregedéssel összefüggő statisztikák. Napirenden szerepel az adat-ökoszisztéma új fejleményeinek áttekintése, az adatgazdálkodás, a Big Data források felhasználása a hivatalos statisztikában, és a statisztikai és a téradatok integrálása, illetve a Statisztikai Bizottság munkamódszereinek, feladat- és hatásköreinek felülvizsgálata. Ez utóbbi a KSH elnökének kezdeményezésére és irányítása mellett került a programba.

Dr. Vukovich Gabriella első alkalommal 2012 és 2014 között töltötte be a bizottság elnöki tisztségét, 2015-ben a testület alelnöke és ügyvezető elnöke volt. Az ENSZ Közgyűlése Magyarország előterjesztése nyomán, Dr. Vukovich Gabriella bizottsági elnöki tevékenysége eredményeként fogadta el 2014 januárjában a hivatalos statisztika alapelveit tartalmazó dokumentumot, amely első ízben emelte a globális politikai elkötelezettség szintjére a függetlenség, az objektivitás, a módszertani megalapozottság, az átláthatóság és a statisztikai céllal gyűjtött egyedi adatok védelmének követelményeit.

Dr. Vukovich Gabriella az ENSZ Statisztikai Bizottságában viselt tisztségek mellett tagja volt az ENSZ Főtitkár adatforradalommal foglalkozó független tanácsadó testületének. 2015 és 2020 között az ENSZ 2015 – 2030 közötti Fenntartható Fejlődési Céljai globális és nemzeti szintű monitorozására alakult partnerségi, koordinációs és fejlesztési stratégiai csoportjának társelnökeként tevékenykedett, valamint a 2020. és a 2021. évi ENSZ Adat Világfórum Programbizottságának elnöke volt. 2019 óta a Nemzetközi Statisztikai Intézet alelnöke, valamint az Európai Statisztikai Rendszerben is stratégiai jelentőségű funkciókat lát el. A Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztségét 2010 óta tölti be.”

Forrás:
Ismét dr. Vukovich Gabriellát választották meg az ENSZ Statisztikai Bizottsága elnökének, 2022.02.25.; Központi Statisztikai Hivatal; 2022. február 25.

Európai Unió

Az Európai Bizottság Európa stratégiai függőségeinek aktualizált, részletes vizsgálatáról

„A Bizottság ma közzétette Európa stratégiai függőségeinek második mélyreható elemzését. A jelentés öt olyan területet vizsgál – ritkaföldfémek és magnézium, vegyi anyagok, napelemek, kiberbiztonság és informatikai szoftverek –, ahol Európa harmadik országokkal szembeni stratégiai függőségekkel rendelkezik. A cél az ebből eredő kockázatok és kezelésük lehetőségeinek jobb megértése.

A stratégiai függőségekről szóló frissített jelentés a következőket emeli ki:

A ritkaföldfémek, a magnézium és a fotovoltaikus panelek területén megfigyelt stratégiai függőségek okai a globális termelés erőteljes kínai koncentrációjában, valamint abban rejlenek, hogy jelenleg korlátozott lehetőségek vannak az ellátás diverzifikálására – még az EU-n belül is – és a helyettesítésre. Több olyan vegyipari termék tekintetében is azonosítottak függőségeket, amelyek kritikus fontosságúak számos különböző ipari ökoszisztéma számára. A jelentés továbbá gyenge pontokat talált az EU globális versenytársaihoz képest az olyan kulcsfontosságú technológiák terén, mint a kiberbiztonság és az informatikai szoftverek.

Ez a jelentés értékeli a részletes vizsgálat első kiadásában elemzett ágazatokban azonosított stratégiai függőségek kezelése érdekében indított intézkedéseket. A jelentés megállapítja, hogy jelentős előrelépés történt, többek között a beruházási források bővítése a nyersanyagokkal, akkumulátorokkal és hidrogénnel kapcsolatos meglévő ipari szövetségek keretében, valamint a félvezetőkkel és a felhőalapú szolgáltatásokkal kapcsolatos, nemrégiben létrehozott szövetségek révén; megtörtént az akkumulátorokról, a hidrogénről és a félvezetőkről szóló bizottsági szabályozási javaslatok elfogadása, valamint új nemzetközi partnerségek jöttek létre, például a nyersanyagok területén. A jelentés kiemeli továbbá a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek szerepét abban, hogy áttörést jelentő innovációk szülessenek például a félvezetők és a felhőalapú szolgáltatások terén.

A jelentés a 2021. évi aktualizált iparstratégiát alátámasztó első elemzésekre épül, tekintettel Európa zöld, digitális, reziliens és globálisan versenyképes gazdaságra való átállására, ugyanakkor figyelembe véve a Covid19-világjárvány egységes piacra gyakorolt hatását.

Háttér-információk
2021 májusában a Bizottság közzétette aktualizált iparstratégiáját, amely reagál a Covid19-világjárvány tanulságaira Európa gazdasági helyreállításának fellendítése és nyitott stratégiai autonómiájának fokozása érdekében. Maga az aktualizált stratégia is megerősíti az előző évben az új iparstratégiáról szóló, 2020. márciusi közleményben meghatározott prioritásokat, amelyek kijelölik Európa zöld és digitális ipari átállásának útját

A 2021. évi aktualizált iparstratégiát Európa stratégiai függőségeit elemző jelentés kísérte. Ez kiterjedt több mint 5000 termék elemzésére, amelyek esetében megállapítást nyert, hogy az érzékeny ökoszisztémák 137 terméke nagy mértékben függ a külföldi beszállítóktól. A jelentés emellett bemutatta a részletes vizsgálatok első szakaszát hat olyan stratégiai területen, ahol az EU függőségekkel szembesül, nevezetesen a nyersanyagok, az akkumulátorok, a gyógyszerhatóanyagok, a tiszta hidrogén, a félvezetők, valamint a felhő- és peremtechnológiák tekintetében.

További információk
A stratégiai függőségekről szóló második jelentés

Tájékoztató a stratégiai függőségek részletes vizsgálatairól

Az iparstratégia 2021. évi aktualizálása

Kövesse az @EU_Commission és az @EU_Growth bejegyzéseit a Twitteren”

Forrás:
A Bizottság előterjeszti Európa stratégiai függőségeinek aktualizált részletes vizsgálatát; Európai Bizottság; 2022. február 23.

Adatmegosztási jogszabály (Data Act): az Európai Bizottság javaslata a méltányos és innovatív adatgazdaságért

„A Bizottság ma valamennyi gazdasági ágazatra kiterjedően új szabályokat javasolt arra vonatkozóan, hogy az EU-ban előállított adatokat ki használhatja fel és ki férhet hozzá azokhoz. Az adatmegosztási jogszabály biztosítja a digitális környezet méltányosságát, ösztönzi az adatok versenypiacának kialakulását, új utat nyit az adatvezérelt innováció előtt, és általánosságban hozzáférhetőbbé teszi az adatokat. Mindez új, innovatív szolgáltatásokat, és az értékesítés utáni szolgáltatások terén versenyképesebb árakat fog eredményezni, továbbá hatékonyabbá teszi az összekapcsolt tárgyak javítását is. Az adatmegosztási jogszabály alkotja a Bizottság adatstratégiájának utolsó horizontális elemét, és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó digitális célkitűzésekkel összhangban kulcsszerepet fog játszani a digitális átállásban.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Célunk, hogy a fogyasztók és a vállalkozások még nagyobb ellenőrzéssel rendelkezzenek az adataik felett, ezért pontosan meghatározzuk, hogy ki és milyen feltételekkel férhet hozzá az adatokhoz. Ez egy kulcsfontosságú digitális elv, mely hozzá fog járulni a szilárd és méltányos adatközpontú gazdaság megteremtéséhez, és iránymutatásul szolgál a 2030-ra kitűzött digitális átálláshoz.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos a következőket tette hozzá: „A mai napon fontos lépés teszünk Európában az ipari adatok tárházának rendelkezésre bocsátása felé, ezáltal a vállalkozások, a fogyasztók, a közszolgáltatások és a társadalom egészének javát szolgálva. Az eddig csak kismértékben hasznosított ipari adatokban hatalmas növekedési és innovációs potenciál rejlik. Az adatmegosztási jogszabály biztosítani fogja, hogy az ipari adatok megosztása, tárolása és feldolgozása az európai szabályok teljes körű tiszteletben tartásával történjen. A jogszabály ily módon az erős, innovatív és szuverén európai digitális gazdaság egyik építőköve lesz.”

Az adatok az utcai világításhoz vagy egy festői panorámához hasonlóan nem számítanak versengő terméknek: az adatokhoz egyidejűleg többen is hozzáférhetnek, és több alkalommal, kockázatmentesen is felhasználhatók anélkül, hogy az befolyásolná minőségüket, vagy veszélyeztetné a kínálatot. Az adatok mennyisége folyamatosan nő: 2018-ban 33 zetabájt állt rendelkezésre, 2025-re pedig már 175 zetabájtnyi adattal számolhatunk. Ez egy kiaknázatlan lehetőség, mivel az ipari adatok 80%-át soha nem használják fel. Az adatmegosztási jogszabály azokkal a jogi, gazdasági és technikai kérdésekkel foglalkozik, amelyek az adatok kihasználatlanságához vezetnek. Az új szabályok több adatot tesznek majd elérhetővé újrafelhasználás céljából, ami 2028-ig várhatóan 270 milliárd euróval növeli a GDP-t.

Az adatmegosztási jogszabályra tett javaslat a következőket tartalmazza:

Olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök felhasználói számára, hogy hozzáférjenek a saját maguk által előállított adatokhoz, melyeket jelenleg gyakran kizárólag a gyártók gyűjtenek, valamint hogy megosszák az ilyen adatokat harmadik felekkel, értékesítés utáni vagy más adatközpontú innovatív szolgáltatások nyújtása céljából. A javaslat emellett arra ösztönzi a gyártókat, hogy továbbra is fektessenek be a jó minőségű adatok előállításába azáltal, hogy fedezi a gyártók adattovábbítással kapcsolatos költségeit, és megtiltja a megosztott adatok versenyelőnyhöz jutás céljából való felhasználását.

A kkv-k kiegyensúlyozott tárgyalási pozícióját célzó intézkedések, melyek megelőzik, hogy az adatmegosztási szerződések keretében a szerződő felek valamelyike visszaélhessen erőfölényével. Az adatmegosztási jogszabály védelmet nyújt a kkv-knak a lényegesen erősebb alkupozícióval rendelkező fél által előírt tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben. A Bizottság mintaszerű szerződési feltételeket is ki fog dolgozni annak érdekében, hogy segítse az ilyen vállalkozásokat a tisztességes adatmegosztási szerződések kidolgozásában és megtárgyalásában.

A javaslat ezenfelül eszközöket biztosít a közszféra szervezeteinek ahhoz, hogy hozzáférjenek a magánszektor birtokában lévő, ám kivételes körülmények, különösen veszélyhelyzet, például árvizek és erdőtüzek esetén szükséges, vagy a jogszabályban foglalt feladataik ellátásához elengedhetetlen és más módon nem elérhető adatokhoz, és ezeket felhasználhassák. Az adatok ismerete elengedhetetlen a gyors és biztonságos reagáláshoz, ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni a vállalkozásokra nehezedő terheket.

Olyan új szabályok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy akadályok nélkül váltsanak a felhőalapú adatfeldolgozási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között, és amelyek biztosítékokat vezetnek be a jogtalan adattovábbítás ellen.

Emellett az adatmegosztási jogszabály felülvizsgálja az adatbázisokról szóló irányelv egyes vonatkozásait, melyet az 1990-es években fogadtak el az adatok strukturált előállítására irányuló beruházások védelme érdekében. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a dolgok internetéhez használt eszközökből és tárgyakból származó adatokat tartalmazó adatbázisok nem képezhetik külön jogi védelem tárgyát. Ez biztosítja a széles körű hozzáférést és felhasználást.

A fogyasztók és a vállalkozások hozzáférhetnek eszközeik adataihoz, és felhasználhatják azokat értékesítés utáni és hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokhoz, például prediktív karbantartáshoz. Több információ birtokában a fogyasztók és a felhasználók, így például a mezőgazdasági termelők, a légitársaságok vagy az építőipari vállalatok megalapozottabb döntéseket hozhatnak, például jobb minőségű vagy fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak, hozzájárulva a zöld megállapodás célkitűzéseihez.

Az üzleti és ipari szereplők több adattal fognak rendelkezni, és élvezhetik az adatok versenypiaca nyújtotta előnyöket. Az értékesítés utáni utópiaci szolgáltatók személyre szabottabb szolgáltatásokat tudnak majd kínálni, és a gyártók által kínált hasonló szolgáltatásokkal azonos feltételek mellett versenyezhetnek, sőt, az adatok kombinálása révén akár teljesen új digitális szolgáltatásokat is kifejleszthetnek.

Az európai adatstratégia egyik intézkedéseként a Bizottság ma közzétette a különböző ágazatokban és területeken fejlesztés alatt álló közös európai adatterek áttekintését is.

Háttér-információk

A 2020. februári európai adatstratégia nyomán a Bizottság már javaslatot tett az adatkormányzási rendeletre. Második fő jogalkotási kezdeményezésként ezt követi a ma előterjesztett javaslat, melynek célja, hogy adatközpontú társadalmunkban megalapozza az EU vezető szerepét.

E kezdeményezések – az uniós szabályokkal és értékekkel összhangban – együttesen felszabadítják az adatok és technológiák gazdasági és társadalmi potenciálját. Olyan egységes piacot hoznak létre, mely Unió-szerte lehetővé teszi az adatok szabad, ágazatok közötti áramlását, ami a vállalkozások, a kutatók, a közigazgatás és a társadalom egészének javát szolgálja.

Míg a 2020 novemberében előterjesztett és a társjogalkotók által 2021 novemberében elfogadott adatkormányzási rendelet létrehozza azokat a folyamatokat és struktúrákat, amelyek megkönnyítik a vállalatok, az egyének és a közszféra közötti adatmegosztást, az adatmegosztási jogszabály egyértelművé teszi, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból.

Az adatmegosztási jogszabályról 2021. június 3. és szeptember 3. között nyilvános konzultációt tartottak, melynek keretében összegyűjtötték a méltányos adatmegosztás megteremtésére irányuló intézkedésekkel, valamint a fogyasztóknál és a vállalkozásoknál jelentkező értékekkel kapcsolatos véleményeket. Az eredményeket 2021. december 6-án tették közzé.

További információk
Adatmegosztási jogszabály – kérdések és válaszok

Adatmegosztási jogszabály – tájékoztató

Adatmegosztási jogszabály – a jogszabály szövege

Tények az európai adatstratégiáról

Az adatkormányzási rendeletre irányuló javaslat

A vállalkozások közötti adatmegosztással és a felhőalapú szerződésekkel foglalkozó szakértői csoport”

Forrás:
Adatmegosztási jogszabály: bizottsági javaslat a méltányos és innovatív adatgazdaságért; Európai Bizottság; 2022. február 23.

Adatmegosztási jogszabály (Data Act) – kérdések és válaszok

„Miért van szükség az adatmegosztási jogszabályra?

Az európai gazdaság jelenleg nem aknázza ki teljes mértékben az adatokban rejlő értékeket, ami több tényezőre is visszavezethető. Ezek közé tartozik az egyértelműség hiánya a tekintetben, hogy az összekapcsolt tárgyak generálta adatokat ki jogosult használni, és ki férhet hozzá azokhoz; az a tény, hogy a kkv-k ritkán tudnak kiegyensúlyozott adatmegosztási megállapodásokat kötni az erőfölénnyel rendelkező piaci szereplőkkel; az egymással versengő és megbízható felhő- és peremszolgáltatók közötti váltás Unió-szerte tapasztalható akadályai; valamint a különböző ágazatokból származó adatok összekapcsolási lehetőségei terén jelentkező hiányosságok. Ez számos gazdasági ágazatot érint, és uniós szinten az adatok kihasználatlanságához vezet, ami negatív következményekkel jár a fogyasztók választási lehetőségeire, az innovációra és a közszolgáltatások nyújtására nézve.

Az adatmegosztási jogszabály felszámolja az adathozzáférés akadályait mind a magán-, mind a közszférabeli szervezetek esetében, ugyanakkor tovább ösztönzi az adatelőállításba való befektetéseket azáltal, hogy az előállítók számára biztosítja az adataik feletti kiegyensúlyozott rendelkezést.

A jogszabály Európa-szerte szabad utat nyit annak, hogy az összekapcsolt tárgyak révén generált adatokat értékteremtésre lehessen használni, hiszen az elkövetkező évtizedekben ez lesz az innováció egyik kulcsfontosságú területe. Egyúttal egyértelművé teszi, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az ilyen adatokból. Az adatmegosztási jogszabály biztosítja, hogy az adatok kínálta értéken az adatgazdaság szereplői méltányosan osztozzanak, és arról is gondoskodik, hogy ez a szemlélet a szerződésekben is megjelenjen, tiszteletben tartva az adattermékekbe és -szolgáltatásokba beruházó vállalatok és magánszemélyek jogos érdekeit. Az új szabályoknak köszönhetően a fogyasztók és a vállalkozások beleszólást kapnak abba, hogy mi történik az összekapcsolt tárgyaik által generált adatokkal.

Mit jelent mindez az európaiak és a vállalkozások számára?

„Hagyományos” termék esetében a termék valamennyi alkatrészét és tartozékát megvásároljuk. Ha azonban adatokat előállító összekapcsolt terméket (pl. intelligens háztartási készüléket vagy intelligens ipari berendezést) vásárolunk, gyakran nem egyértelmű, hogy az adatok tekintetében kinek milyen jogosultságai vannak, vagy a szerződésben az is szerepelhet, hogy az előállított adatokat kizárólag a gyártó gyűjheti és használhatja.

Az adatmegosztási jogszabály megerősíti az adathordozhatósághoz való jogot, valamint megteremti az adatok különböző szolgáltatások közötti egyszerű másolásának és továbbításának lehetőségét azokban az esetekben, amikor azokat intelligens tárgyak, berendezések és eszközök állítják elő. Például egy autó- vagy géptulajdonos dönthet úgy, hogy a használat során keletkezett adatokat megosztja biztosítójával. Az ilyen adatok, ha számos felhasználótól begyűjtik és összesítik őket, segíthetnek más digitális szolgáltatások fejlesztésében vagy javításában is, például a forgalomirányításban vagy olyan területeken, ahol magas a balesetek kockázata.

Könnyebb lesz adatokat továbbítani a szolgáltatóknak, illetve a szolgáltatók között, és ez több szereplőt – köztük kkv-kat – ösztönöz majd az adatgazdaságban való részvételre.

Példák:

Az értékesítés utáni szolgáltatók jobb és innovatívabb szolgáltatásokat tudnak majd nyújtani, és így a gyártók által kínált hasonló szolgáltatásokkal azonos feltételek mellett versenyezhetnek. Ezért az összekapcsolt termékek felhasználói (ideértve a fogyasztókat, a mezőgazdasági termelőket, a légitársaságokat, az építőipari vállalatokat vagy az ingatlantulajdonosokat) olcsóbb javítási és karbantartási szolgáltatót választhatnak (vagy ezeket a feladatokat akár maguk is végezhetik), és az adott piacon élvezhetik az alacsonyabb árak kínálta előnyöket. Ez meghosszabbíthatja az összekapcsolt termékek élettartamát, ami hozzájárul a zöld megállapodás célkitűzéseihez is.

Hasonlóképpen, ha rendelkezésre állnak az ipari berendezések működési adatai, a gyárak, gazdaságok és építőipari vállalatok – többek között gépi tanulás alapján – optimalizálhatják a termelési ciklusokat, a gyártósorokat és az ellátási lánc irányítását.

A precíziós mezőgazdaságban az összekapcsolt berendezésekből származó információk elemzése segíthet a mezőgazdasági termelőknek a valós idejű adatok – például az időjárás, a hőmérséklet, a nedvesség vagy a GPS-jelek – kiértékelésében, és rávilágíthat arra, hogy miként lehet optimalizálni és növelni a terméshozamot, hatékonyabbá tenni a mezőgazdasági tervezést és megalapozottabb döntéseket hozni a szükséges erőforrásokról.

A hatékonyabb termelési folyamatok pedig várhatóan csökkentik majd a hulladéktermelést, az energiafogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást.

Mit jelent mindez a kkv-k számára?

A szerződési szabadság alapelvének tiszteletben tartása mellett a javaslat alapján a kkv-k ezentúl védelmet élveznének a tisztességtelen szerződési feltételekkel szemben olyan esetekben, ha bizonyos feltételeket egyoldalúan kényszerítenek rájuk. Azok a szerződéses elemek, amelyek nem felelnek meg ebből a szempontból vizsgálva, nem lesznek kötelezőek a kkv-kra nézve. A szerződés nem tartalmazhat például olyan záradékot, amely kimondja, hogy az egyik fél egyoldalúan értelmezheti a szerződés feltételeit.

Ennek előmozdítása érdekében a Bizottság mintaszerű szerződési feltételeket fog kidolgozni, melyek használata ajánlott, ám nem kötelező. Ezek a standard szerződések segíteni fogják a kkv-kat abban, hogy méltányosabb és kiegyensúlyozottabb adatmegosztási szerződéseket kössenek a lényegesen erősebb alkupozíciót élvező vállalkozásokkal. A Bizottság munkáját egy független, a vállalkozások közötti adatmegosztással és a felhőalapú szerződésekkel foglalkozó szakértői csoport fogja segíteni.

Mit jelent mindez a kormányok számára?

Az adatmegosztási jogszabály célja, hogy közérdekre való hivatkozással – rendkívüli helyzetekben, például árvizek és erdőtüzek esetén – fel lehessen használni a magánvállalkozások birtokában lévő, értékesnek bizonyuló adatokat. A közszféra jelenleg nem rendelkezik adathozzáférési mechanizmusokkal, vagy ha mégis, azok szükséghelyzetekben nem kellően hatékonyak. Az új szabályok értelmében a vállalkozások kötelesek lesznek bizonyos adatokat rendelkezésre bocsátani egyes feltételek fennállása esetén (amelyek alapján a vállalkozások visszaélés esetén adatokat szolgáltathatnak).

Ha az adatok szükséghelyzet kezeléséhez szükségesek, azokat ingyenesen kell rendelkezésre bocsátani. Egyéb esetekben, például veszélyhelyzet megelőzése vagy azt követő helyreállítás, illetve a jogszabályban előírt közérdekű feladatok teljesítése esetén az adattulajdonos kompenzációt kérhet. A mechanizmus várhatóan nagymértékben javítja a tényeken alapuló döntéshozatalt, és különösen a válsághelyzetekre, például az árvizekre és az erdőtüzekre való hatékony és gyors reagálást.

Jó példa erre, amikor a Covid19-világjárvány idején a mobilhálózat-üzemeltetőktől származó összesített és anonimizált helymeghatározó adatok elengedhetetlennek bizonyultak ahhoz, hogy elemezni lehessen a mobilitás és a vírus terjedése közötti összefüggéseket. Az ilyen elemzések információkkal látták el a járvány új hullámait előrejelző rendszereket, és segítették a válság leküzdését célzó megfelelő intézkedések meghozatalát.

Érintik-e az új szabályok a felhőalapú szolgáltatásokat?

Igen, az adatfeldolgozási szolgáltatások, például a felhő- és peremszolgáltatások biztosítják azokat a számítástechnikai és tárolási kapacitásokat, amelyekre az adatgazdaság épül. E szolgáltatások az adatok innovatív felhasználásának előfeltételei. Az adatmegosztási jogszabály javítani fogja azokat a feltételeket, amelyek mellett a vállalkozások és a fogyasztók Unió-szerte igénybe vehetik a felhő- és peremszolgáltatásokat.

A javaslat által a számításifelhő-szolgáltatók számára előírt új szerződéses kötelezettségek, valamint az adat- és felhőalapú interoperabilitás új szabványosítási kerete miatt könnyen és ingyenesen lehet majd átvinni a szolgáltatók között az adatokat és alkalmazásokat (a privát fotóarchívumoktól a teljes üzleti adminisztrációig). E tekintetben az adatmegosztási jogszabály építeni fog az európai szabványügyi szervezetek és más piaci érdekelt felek erősségeire is.

Emellett növelni fogja a bizalmat azáltal, hogy kötelező biztosítékokat vezet be a felhőalapú infrastruktúrákon tárolt adatok uniós szintű védelmére. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy az Unión/EGT-n kívüli kormányok jogellenes hozzáféréssel rendelkezzenek. Az említett intézkedések révén az adatmegosztási jogszabály támogatni fogja a felhőszolgáltatások egyre szélesebb körű elterjedését Európában, ami végeredményben ösztönözni fogja az ágazatokon belüli és az ágazatok közötti hatékony adatmegosztást.

Hogyan javítható az értékelosztás az adatgazdaságban?

Jelenleg bizonyos helyzetekben az adathasználat mindössze néhány szereplő privilégiuma; az adatmegosztási jogszabály e kizárólagossággal szemben hivatott megalapozni a méltányosabb értékelosztást.

Ami az összekapcsolt tárgyakat illeti, a gyártók gyakran üzleti modellt alapoznak arra, hogy olyan intelligens funkciókat kínálnak, amelyek jellemzően adatokat is előállítanak. Ezekhez az adatokhoz jelenleg sok esetben csak a gyártók férnek hozzá, így nyomon követhetik a tárgy használatát, és még egy esetleges probléma felmerülése előtt felajánlhatják a javítást és karbantartást.

Az adatmegosztási jogszabály az ilyen tárgyak felhasználói számára is lehetővé teszi az adatokhoz való hozzáférést. Ez ösztönözni fogja a szolgáltatások szélesebb körének kialakulását: a felhasználó – jellemzően olcsóbb vagy színvonalasabb szolgáltatás reményében – adatait önként megoszthatja harmadik felekkel is.

Ezenkívül az adatmegosztási jogszabály megvédi a kis- és középvállalkozásokat az adatmegosztási szerződésekben szereplő olyan kikötésektől, amelyek nem ösztönzik az adatmegosztási partnerségeket.

Példa:

Egy mezőgazdasági termelő optimalizálni kívánja a különböző berendezések, valamint a vetőmagok és a műtrágyák használatát a gazdaságában, és ezt egy szakkereskedőtől beszerzett gazdaságszervezési szoftverrel szeretné elvégezni. Az adatmegosztási jogszabály lehetővé fogja tenni számára, hogy minden releváns adatot megszerezzen.

Egy startup vállalkozás olyan algoritmust fejleszt ki, amelyet egy nagyvállalat adatbázisa alapján szeretne betanítani, ezért szerződést kötnek. A nagyvállalat ezt követően úgy dönt, hogy egy hasonló algoritmus alapján kínál szolgáltatásokat, és ezt az algoritmust is ugyanezen adatbázison kívánja betanítani. A startup vállalkozás az adatmegosztási jogszabály alapján azonban védve lesz a szerződés indokolatlanul rövid időn belül történő felmondásával szemben.

Elveszítik-e a vállalatok a termékeik által generált adatok feletti ellenőrzést?

A vállalatok továbbra is felhasználhatják az általuk gyártott tárgyak révén szerzett adatokat. Ezenkívül a felhasználó által kiválasztott harmadik félnek meg kell térítenie a gyártó számára a hozzáférés biztosításához, azaz az adatok rendelkezésre bocsátását érintő műszaki intézkedésekhez, például az alkalmazásprogramozási interfészekhez kapcsolódó költségeket.

Ezen túlmenően a javaslatban előírt biztosítékok megakadályozzák, hogy az adatok felhasználása hátrányos helyzetbe hozza a gyártót vagy negatívan befolyásolja az üzleti lehetőségeit. A megfelelő technikai védelem biztosítja például azon hátrányos helyzetek elkerülését, amikor az adatokat olyan termék vagy kapcsolódó szolgáltatás kifejlesztésére használják fel, amely az eredeti adattermelő termék konkurense, vagy ha az adatokat a felek megfelelő indok nélkül használják fel.

Hogyan kapcsolódik a javaslat a 2020 februárjában bemutatott adatstratégiához?

A 2020. februári európai adatstratégia nyomán a Bizottság már javaslatot tett az adatkormányzási rendeletre. Második fő jogalkotási kezdeményezésként ezt követi az adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslat, melynek célja, hogy adatközpontú társadalmunkban megalapozza az EU vezető szerepét.

Míg a 2020 novemberében előterjesztett és a társjogalkotók által 2021 novemberében elfogadott adatkormányzási rendelet létrehozza azokat a folyamatokat és struktúrákat, amelyek megkönnyítik a vállalatok, az egyének és a közszféra közötti adatmegosztást, az adatmegosztási jogszabály egyértelművé teszi, hogy ki és milyen feltételek mellett teremthet értéket az adatokból.

Az adatmegosztási jogszabály a Bizottság adatstratégiájának utolsó horizontális eleme. A nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvvel összhangban az elkövetkező hónapokban várhatóan elfogadják azt a végrehajtási jogi aktust, amely megállapítja a közszféra által alkalmazásprogramozási felületeken (API-kon) keresztül ingyenesen rendelkezésre bocsátandó nagy értékű adatkészletek jegyzékét.

Mi a kapcsolat az adatbázisokról szóló irányelv és az adatmegosztási jogszabály között?

Az adatmegosztási jogszabály felülvizsgálja az adatbázisokról szóló irányelv egyes vonatkozásait, melyet az 1990-es években fogadtak el az adatok strukturált előállítására irányuló beruházások védelme érdekében. Egyértelművé teszi, hogy ez az irányelv nem használható fel az összekapcsolt termékek vagy a kapcsolódó szolgáltatások által generált adatokhoz való hozzáférés megakadályozására.

A dolgok internetére támaszkodó technológiák növekvő térnyerése és az érzékelők által előállított számottevő adatmennyiség miatt az adattulajdonos ellenkező esetben de facto kizárólagos igényt tarthatna az összekapcsolt termékek által generált adatokra. Megfelelő szabályozás hiányában ez akadályozná az adatmegosztási jogszabályban meghatározott hozzáférési és hordozhatósági jogok hatékony alkalmazását.

Hogyan alkalmazandó az általános adatvédelmi rendelet az összekapcsolt tárgyakra?

Az adatmegosztási jogszabály az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szabályaira épül, így azokkal teljes mértékben összhangban van. Ez különösen vonatkozik az adathordozhatósághoz való jogra, melynek értelmében az érintettek az adataikat szabadon átvihetik az egyik adatkezelőtől egy versengő szolgáltatásokat kínáló másikhoz. Az általános adatvédelmi rendelet értelmében ez a jog bizonyos jogalapok alapján kezelt személyes adatokra korlátozódik, amennyiben ez technikailag megvalósítható. Az összekapcsolt termékek esetében az adatmegosztási jogszabály megerősíti ezt a jogot, így a fogyasztók hozzáférhetnek a termék által generált személyes és nem személyes adatokhoz, sőt, azokat hordozhatják is.

Hogyan kapcsolódik a javaslat a kialakulóban lévő adatterekhez?

Az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására, valamint az interoperabilitásra vonatkozó rendelkezései eredményeként az adatmegosztási jogszabály hozzá fog járulni ahhoz, hogy az ágazati adatterek számára és azokon belül is több adat álljon rendelkezésre. Például az adatmegosztási jogszabályból kiindulva a közös európai energetikai adattér javítani fogja az energetikai eszközök és szolgáltatások interoperabilitását, valamint az energiarendszer rugalmasságát, általános biztonságát és megbízhatóságát. Az energiaágazat digitalizálására vonatkozó cselekvési terv részeként ez hozzá fog járulni mind a zöld megállapodás, mind a digitális évtized prioritásaihoz.

A 2020. februári európai adatstratégia 10 stratégiai területen irányozza elő adatterek létrehozását: ezek az egészségügy, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, az energia, a mobilitás, a pénzügy, a közigazgatás, a készségek, az európai nyílt tudományosadat-felhő, valamint a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérését alátámasztó átfogó fő prioritás. Időközben más fontos területeken, például a média és a kulturális örökség területén is kialakultak adatterek. A végső cél az, hogy az adatterek együtt egy közös európai adatteret képezzenek, és létrejöjjön az adatok valódi egységes piaca.

A közös európai adatterekről szóló, az adatmegosztási jogszabállyal párhuzamosan közzétett bizottsági szolgálati munkadokumentum áttekintést nyújt a közös európai adatterekről. A Bizottság finanszírozási programjai (Digitális Európa program, Horizont Európa, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) révén támogatja az adatterek kialakítását. Emellett az adatgazdaság érdekeltjeit is adatterek kiépítésére ösztönzik.

A Bizottság 2023-ban ismételten jelentést fog készíteni a közös európai adatterek helyzetéről.

A vállalkozások közötti adatmegosztással és a felhőalapú szerződésekkel foglalkozó szakértői csoport

Az adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslat elfogadásával egy időben a Bizottság a szakértői csoportok nyilvántartásában felhívást tesz közzé a vállalkozások közötti adatmegosztással és a felhőalapú szerződésekkel foglalkozó szakértői csoport megalakítása céljából.

A szakértői csoport a vállalkozások közötti adatmegosztásra vonatkozó szerződési mintafeltételek és a felhőalapú számítástechnikai szerződésekre vonatkozó szabványos szerződési feltételek kidolgozásában fogja segíteni a Bizottságot.

A szakértői csoport tajai egyéni minőségükben fognak eljárni. A jelentkezési határidő április 6.”

Forrás:
Adatmegosztási jogszabály – kérdések és válaszok; Európai Bizottság; 2022. február 23.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. február 28.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Adatbázis kapcsolódó térinformatikai feldolgozás
Ajánlatkérő: Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/37, 2022.02.22.
Levéltári iratok digitalizációja
Ajánlatkérő: VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/37, 2022.02.22.
ELO licencek, követési díjak, és fejl. keret besz.
Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/38, 2022.02.23.
IT hálózati eszközök és szerverpark üzemeltetése
Ajánlatkérő: Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/39, 2022.02.24.
Mobil eszközön elektronikus aláírás kialakítása
Ajánlatkérő: Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/40, 2022.02.25.
Eljárást megindító felhívás – SZFE IT eszközök
Ajánlatkérő: Színház- és Filmművészeti Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/40, 2022.02.25.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

E-menetlevél vezetést segítő rendszer üzemeltetése
Ajánlatkérő: Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Nyertes: Secret Control GPS Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 133.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/37, 2022.02.22.
Atlassian alkalmazások vagy licencek beszerzése
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: META-INF Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 16.325.544,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/37, 2022.02.22.
BEIK komplex üzemeltetése és karbantartása
Ajánlatkérő: Külgazdasági és Külügyminisztérium
Nyertes: B&G Generál Üzemeltetési és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 179.280.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/38, 2022.02.23.
Tájékoztató az eljárás eredményéről (jogosultság kezelő rendszer kiváltása)
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: Officium Irodafejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság;4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 528.613.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/38, 2022.02.23.
Távközlési szolgáltatások beszerzése – 2021.
Ajánlatkérő: Budapest Környéki Törvényszék
Nyertes: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.634.408,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/39, 2022.02.24.
Tájékoztató az eljárás eredményéről
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: NORG Számitástechnikai Rendszerház Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 219.960.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/39, 2022.02.24.
ELKH Cloud kiegészítés és KININ projekt, eredmény
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Nyertes: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;AXICO Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 66.481.128,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/39, 2022.02.24.
GPU Laboratórium paralel HPC rendszer, eredmény
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Nyertes: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.311.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/39, 2022.02.24.
AP és RINA szoftverüzemeltetés
Ajánlatkérő: EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Nyertes: IC Kentaur Számítástechnikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 35.760.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/39, 2022.02.24.
2021. évi informatikai eszközbeszerzés
Ajánlatkérő: Audi Hungaria Általános Művelődési Központ
Nyertes: Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 48.356.140,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/40, 2022.02.25.

2022. áprilisában indul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új statisztikai publikációs felülete

„Áprilistól elindul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új statisztikai publikációs felülete, amely átláthatóbb és mélyebb adatszolgáltatást tesz lehetővé – közölte Gerendás János, a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai igazgatóságának igazgatója.

Elmondta, hogy a fejlesztés célja tovább mélyíteni az adattartalmat, továbbá felhasználóbarát környezetet biztosítani az adatvagyon iránt érdeklődőknek.

Az új statisztikai alportálon továbbra is a publikációs naptár alapján, a fő témák szerint besorolva teszik közzé a tájékoztatókat és az idősorokat, ugyanakkor az adatok között könnyebb lesz a böngészés, a tartalmak egymással össze lesznek kapcsolva.

Az igazgató elmondta, hogy az adatszolgáltatást az év folyamán tovább fejlesztik; a jövőben mobiltelefonos applikáció megjelenése várható, ezen kívül erősítik a statisztikai részleg jelenlétét a közösségi médiában, kisfilmeket jelentetnek meg, továbbá nagy hangsúlyt fektetnek az akadálymentesítésre is.

Beszélt arról is, hogy az MNB éves szinten több mint 300 ezer adatszolgáltatást fogad be és dolgoz fel. A jegybank statisztikai tevékenysége négy fő területet fed le: a honlapon megjelenő publikációk, a belső adatigénylések támogatása, a kormányzati tájékoztatás és a nemzetközi adatszolgáltatás – ismertette.

Gerendás János úgy fogalmazott, hogy a XXI. században csak olyan ország tud sikeresen működni, amely döntéseit minél szélesebb adatszolgáltatásra alapozva hozza meg; az adatvagyont kezelő intézmények súlya egyre jelentősebb.

Ipacs László, az MNB osztályvezetője a sajtótájékoztatón a 2021-es új publikációkat ismertette. Ezek közül kiemelte a közösségi irányítású vállalatok negyedéves mérlegadatainak a közlését, a nem pénzügyi vállalatok jegyzett tőke változásainak tájékoztatóját, a nonprofit szervezetek mérlegadatainak közzétételét és a valutaforgalom havi idősorait. ”

Forrás:
Áprilistól elindul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új statisztikai publikációs felülete; Infostart / MTI; 2022. február 24.

CISA: itt az ingyenes biztonsági eszközök és szolgáltatások listája

„A kiberbiztonság egyre fontosabbá válik az élet minden területén. Az Egyesült Államok Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynöksége (CISA) olyan információkat osztott meg, amelyek jórészének Amerikán kívül is megvan a hasznuk.

A CISA közzétette az ingyenes eszközök és szolgáltatások tárházát, amelyek segítségével a szervezetek enyhíthetik, észlelhetik a rosszindulatú támadásokat és hatékonyan reagálhatnak rájuk, valamint tovább javíthatják biztonsági felkészültségüket.

„Sok szervezet, mind a köz-, mind a magánszféra, célpontokban gazdag és erőforrásokban szegény. A listán szereplő erőforrások segítenek az ilyen szervezeteknek javítani biztonsági helyzetükön, ami különösen fontos a jelenlegi fokozott fenyegetettségi környezetben” – közölte a CISA igazgatója, Jen Easterly.

Az eszközkatalógus a legújabb a CISA által indított kezdeményezések sorában, amelyek célja a kiberfenyegetések elleni küzdelem és a szervezetek segítése az ellenálló képesség maximalizálását célzó alapvető intézkedések elfogadásában a szoftverek biztonsági hibáinak javításával, a többfaktoros hitelesítés érvényesítésével és a rossz gyakorlatok megállításával.

Ennek érdekében az ügynökség külön portálokat indított, amelyek az ismert, kihasználható sebezhetőségeket, a „kivételesen kockázatos” kiberbiztonsági eljárásokat, a zsarolóprogram-fertőzésekkel szembeni ellenállásra vonatkozó útmutatást, valamint a rosszindulatú információs és befolyásolási műveletekkel kapcsolatos fenyegetéseket dokumentálják.

„A rosszindulatú szereplők különféle taktikákat (például rossz információk terjesztését, szándékos dezinformációt és károkozó informálást) alkalmazhatnak a közvélemény manipulálására, a bizalom aláásására és a megosztottság felerősítésére, ami több ágazatban is a kritikus funkciókat és szolgáltatásokat érintő hatásokhoz vezethet” – közölte a CISA.”

Forrás:
CISA: itt az ingyenes biztonsági eszközök és szolgáltatások listája; Computerworld; 2022. február 21.

Informatika, távközlés, technika

Kibertámadás érte 2022. február 19-én a legnagyobb hazai hitelesítési szolgáltatót

„Ismeretlenek múlt szombaton sikerrel bejutottak a legnagyobb hazai hitelesítési és e-aláírás szolgáltató, a Netlock egyik rendszerébe – közölte elsőként tegnap az Azonnali a cég által a felhasználók részére kiküldött tájékoztató alapján. A szombati támadást korábban több kisebb behatolási kísérlet is megelőzte, hogy ezek sikerrel jártak-e, az nem egyértelmű a cég tájékoztatása alapján.

A Netlock szerdán délután a weboldalán külön értesítést is elhelyezett, melyben a támadás bizonyos részleteit is közölte a cég. A vállalat jelenleg is vizsgálja a támadás hátterét és pontos kiterjedését, az eddigiek alapján ugyanakkor az már bizonyossá vált, hogy több nemzetközi lokációról (hogy pontosan honnan, azt nem közölték). A cég a hatóságokat és az ügyfeleket értesítette, illetve megtette a rendőrségi feljelentést is.

A tájékoztató alapján az adminisztrációs célokra használt onlinessl.netlock.hu adminisztrációs felületen használt jelszavak hash lenyomataihoz is hozzájuthattak a támadók, ezért volt szükség a felületen keresztül kezelt jelszavak alaphelyzebe állítására – írja a cég.

Mivel az érintett onlinessl.netlock.hu felület csak limitált adminisztrációs funkciókkal bír, így vizsgálat jelen állása szerint az onlinessl tanúsítványok nem kompromittálódtak – közlik…”

Forrás:
Kibertámadás érte a Netlockot; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. február 24.
Szerkesztői megjegyzés:
Közlemény; Netlock Webportal
A jelek szerint a probléma csak a Netlock bizonyos (egyszerűbb, olcsóbb) szolgáltatásait érintette. Lásd: OpenSSL; Wikipédia
A kormányzat számára egy másik rendszerük nyújt szolgáltatásokat:
„A NETLOCK mint minősített bizalmi szolgáltató minősített és nem minősített szinten is nyújt bizalmi szolgáltatásokat:
* aláíró, bélyegző és weboldal-hitelesítő tanúsítványszolgáltatásunkat minősített és nem minősített szinten is nyújtjuk
* időbélyeg- és archiválásszolgáltatásunk csak minősített szinten érhető el
* titkosító, autentikációs és online (DV) SSL tanúsítványszolgáltatásunk nem tartozik az eIDAS és az Eüt. hatálya alá”
Lásd még: netlock hack? gaz vagy fake?; HUP.hu; 2022. február 21.

Kiberbiztonság – Adathalászat háló nélkül

„A hazai népesség legalább kétharmada rendelkezik okostelefonnal, és el kell fogadnunk, hogy a készülék adatokat gyűjt rólunk, és bizonyos körök be szeretnének csapni minket. A minapi „biztonságosabb internet napja” is arról tanúskodik, hogy ne legyünk az adathalászok, vírusküldők, zsarolók áldozatai. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek és az idős korosztály tagjai – véli Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője.

– Amerikai filmekben látni, hogy a bizalmas beszélgetés elején mindenki kikapcsolja a mobiltelefonját. Elegendő lenne ez manapság is egy fontos eszmecsere titkosságához?
– Határozottan, és régóta nem. A kikapcsolt telefonokról azt kell tudni, hogy az akkumulátor továbbra is benne marad, az áramforrás tehát rendelkezésre áll, és rejti azt a lehetőséget, hogy a szenzorok, érzékelők tovább működjenek. Adott esetben távolról is el lehet érni ezeket a megszerzett adatokat. Kötelességem hozzátenni, hogy ezekről a mobiltelefon-gyártók nyugati része nagyon becsületesen be szokott számolni a 240 oldalas adatvédelmi tájékoztatójában. És vannak a keleti gyártók, ahol mindez nem annyira lelkiismeretesen valósul meg.

– Tehát nem üldözési mánia, amikor a be- vagy kikapcsolt telefonok az asztalon hevernek, miközben a család egy solingeni késkészlet megvásárlása mellett dönt, és a kézbe vett telefonon egyből előjönnek a késes és késélezős hirdetések?
– Ezt az érzést már minden okostelefon-használó átélhette. Ha a közösségi keresőt használjuk, akkor pláne. Ennek nem csak az az oka, hogy lehallgat a telefon, hanem a digitális lábnyommal függ össze. Minél többet vagyunk a világhálón, a lábnyomunk annál nagyobb. Valahol léteznek keresőszavakra generált adatbázisok, és a beszélgetéseinket is feldolgozhatják.

A Google vagy a Facebook a keresési előzmények alapján előbb tudja, hogy nőként gyerekem lesz, mint mondjuk a potenciális apa. Mert adott esetben rákeresek arra, hogy hogyan kell használni a terhességi tesztet, és ennek alapján az algoritmusok összerakják a profilt, hogy utána releváns hirdetések, például egy 4D-ultrahang-akció jelenjen meg a számunkra.

– Tíz éve háromból egy fogyasztónak volt okostelefonja, három évvel ezelőtt pedig már az össznépesség 61 százalékának. Az okostelefon okozta kellemetlen rejtelmek ma már a népesség kétharmadát érintik.
– Ez egy globális adat, viszont Magyarországon még magasabb az átlag, a lakossághoz mérten 120–130 százalékos a mobiltelefonos ellátottsági arány, azaz nagyon sokaknak van két telefonjuk, feltehetően két okostelefonjuk. Gyakorlatilag ez a kis eszköz, amely itt van a zsebünkben, amellett, hogy telefonálásra alkalmas, a szolgáltatók és alkalmazásfejlesztők jóvoltából adatot gyűjt rólunk.

Arról, hogy mit nézünk, hogyan nézzük, meddig nézzük, hol van a szemünk a képernyőn. Ráadásul olyan eszköz, amelyben kamera, mikrofon és helykövető is van, így ezekből az adatokból létrejön egy digitális profil, amely jelzi, hogy kik is vagyunk tulajdonképpen. És tudjuk, hogy figyelnek minket, hiszen idővel a telefon ajánlást tesz arra, hogy mikor kocogjunk vagy mikor induljunk a munkából haza, hová is menjünk, mit vásároljunk a boltban, mikor igyunk kávét.

– Sokan azt mondanák, ó, hát kit érdeklek én! De sejteni, hogy a profilunkat megalkotni vélhetően üzleti érdek. Ezt aztán adják-veszik szerte a világban?
– Ezt úgy hívják, hogy kialakult az adatgazdaság, vagy csúnyább nevén az adatkapitalizmus. Ha megnézzük, hogy melyek a legértékesebb cégek szerte a világban, akkor azt láthatjuk, hogy az első tízben hat olyan társaság van, amelynek nincs fizikailag kézzel fogható terméke, hanem vagy keresőprogramot, közösségi platformot működtet, vagy számítógépes rendszereket szolgáltat a világ számára, amelyekkel az adatok összegyűjthetők és feldolgozhatók.

Amennyiben nem fizetünk például a letölthető programokért, mert az ingyen is elérhető, akkor jó tudni, hogy mi vagyunk az áru. Ismétlem, az az elsődleges cél, hogy minél több adatot összegyűjtsenek a felhasználóról, mert azokat hasznosítva tudják a saját szolgáltatásukat fejleszteni, illetve az adatbázisokat, elemzéseket eladni.

– Az elmúlt húsz évben iszonyatos technikai fejlődést tapasztalhattunk. Online térben a sokféle veszélyeztetettséget megnövelte a pandémia?
– Az infokommunikációs áttörés 2022-ben tapasztalt irányai a mobilinternet, a felhő-számítástechnika, a mesterséges intelligencia. Ennek a negyedik ipari forradalomnak egy teljesen átalakuló gazdaság és társadalom az eredménye. Ha a tisztelt olvasó úgy érzi, hogy itt úgy begyorsult a technológia, mint soha korábban a történelemben, akkor ez teljes mértékben helytálló. Erre a pandémia mérhetően és bizonyíthatóan rátett egy hatalmas lapáttal. Csak néhány globális példa.

A legnépszerűbb közösségi hálózatok felhasználószáma 2020 januárja és 2021 januárja között 500 millió fővel bővült. Míg korábban évi 4–6 százalékos emelkedés volt jellemző, ez az egy év 15 százalékos emelkedést hozott, különösen az idősek körében. Olyan rétegek jelentek meg az interneten, amelyek korábban egyáltalán nem használták.

– A mai gyermekekkel a szüleik nagy csatákat vívnak azért, hogy a mobiltelefont kisebb-nagyobb időre letegyék. Az időseket pedig senki sem készítette fel az internet veszélyeire. Februárban volt „a biztonságosabb internet napja”, a rendőrség pedig a napokban kommunikációs kampányt indított ebben a témakörben.
– A gyermekek, illetve az idősebb korosztály a legveszélyeztetettebb. A mai gyerekek már egy élő digitális lenyomattal kezdik az életüket azáltal, hogy a leendő szülők gyakran jóval a születésük előtt posztolják róluk a közösségi portálokra az ultrahangfelvételt. A gyermekek internethasználattal kapcsolatos nevelése a születés után nem sokkal elkezdődik, és folyamatos tanítást jelent a szülő részéről, akinek jó példát kell mutatnia.

Ha mi ráfüggünk a telefonunkra, akkor mit várunk el a gyerektől? Mindennapjainkban főleg a dezinformációkkal, a politikai hangulatot is manipuláló hamis hírekkel szemben kell védekezni. A legnehezebb terep a közösségi háló, mert nem tartozik a médiahatóságok felügyeleti körébe.

– Megalkotják a profilunkat. Értem. De mi az az adathalászat?
– A nyereményjátékok, vásárlási akciós oldalak már lejárva, elavulva fent maradnak a világhálón, és a hozzáértők könnyen feltörik azok kódjait, és megszerzik az azokon korábban regisztrált emberek e-mail-címeit. Becslések szerint 12–13 milliárd feltört e-mail-cím és jelszó „kering” az interneten.

Megismerve szokásainkat és megszerezve e-mail-címünket, célzott internetes levelet kaphatunk divatmárkák, élelmiszergyártók, bolthálózatok, hivatalos szervek, bankok nevében, de nem ők a feladók. Az álweboldalak működtetői, a feladók célja, hogy félrevezessenek, anyagilag megkárosítsanak. Arra is buzdíthatnak, hogy a rég lejárt néhány ezer forintos közműszolgáltatási tartozásunkat fizessük be nekik, amely persze egy kitalált követelés.

– Most feltételes módban beszélünk. De vannak itt riasztó tények is?
– A koronavírus-járvány következtében hatalmas mértékben nőtt az e-kereskedelem, az online vásárlások és vásárlók száma is. Ezért drámaian nőtt az adathalász kísérletek száma is. 2020 márciusától 2021 márciusáig több mint ötezer, adathalászatra létrehozott oldalt azonosítottak Magyarországon. Többnyire elektronikus levelekben keresik meg a felhasználókat bankok vagy közműszolgáltatók nevében.

Az elmúlt két hónapban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalát is kétszer érte támadás, de több pénzintézet oldalát is folyamatosan támadják, hogy megszerezzék a felhasználói adatokat. Mostanában kikerült e-mail-címekre eljuttatva Magyarországon nagyon sok embert zsaroltak meg azzal, hogy rögzítették: pornográf oldalakat néz a telefonján és számítógépén, és ha nem fizet, nyilvánosságra hozzák az erről szóló bizonyítékaikat. A pandémiás helyzethez kapcsolódó tematikák megjelentek az online bűnözésben is.

– Mit jelent az, hogy kiberhigiénia? És mit tehet a saját biztonságáért egy egyszerű felhasználó?
– Ha már Covid van, és megtanultunk rendesen kezet mosni, lehet, itt az idő, hogy rendesen megtanuljuk a kiberhigiéniát, a számítógép biztonságának alaphasználati útmutatóját is. Az arra képes okostelefonoknál használjuk az ujjlenyomatos, arcfelismerő rendszeres feloldást is, legyen összetettebb a jelszavunk a telefonon, tableten, számítógépen, és ne használjuk mindenütt ugyanazt a kombinációt.

Folyamatosan frissítsük a szoftvereket az okoseszközeinken, készítsünk biztonsági mentéseket, használjunk külső adattárolót is. Ne válaszoljunk olyan e-mail-levelekre, amelyekből sejteni, hogy nem személy szerint nekünk szólnak. Jó példa erre a kéretlen levelek, vagyis a spamek kérdésköre. Ilyen leveleket milliárdszámra küldenek ki napi szinten, de már nagyon kevesen válaszolnak rá, mert nagyon kevesen hisznek még a nigériai hercegek létezésében, akik majd meg fogják osztani velünk a vagyonunkat.

– A profilozást adatgyűjtés követheti, és mondjuk egy nagyvállalat dolgozójától megszerzett e-mail-címes felhasználónévvel, jelszóval már bejuthatnak egy vállalati rendszerbe. Innen jöhet be a képbe a zsarolóvírus, amellyel már informatikai rendszereket, vevőnyilvántartást lehet tönkretenni – ha nem fizet tízmilliókat az adott társaság. Ez már reális veszély Magyarországon is?
– Az elmúlt években már voltak olyan esetek, amikor hazai cégeket, például egy autóalkatrész-kereskedőt támadtak meg kártékony zsarolóvírusokkal, nemzetközi szinten pedig úgynevezett kritikus infrastruktúrákat, áramhálózatot, vízellátást, kórházakat. Ezért minden internetes felületen érintett társaság kénytelen óriási összegeket költeni a rendszere védelmére.”

Forrás:
Adathalászat háló nélkül; Szabad Föld; Varga Attila; 2022. február 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Forum Hungaricum Nkft. szakmai együttműködése a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumával

„Szakmai együttműködési megállapodást írt alá 2021. év végén Lovas Lajos, a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Palkó Gábor, az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszékének vezetője. A dokumentumot ellátta kézjegyével Borhy László, az ELTE rektora is

2021. július végén jelent meg a Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (KFI) Stratégiája 2021–2030, amely a következő évtizedre határozza meg a KFI területének jövőbeli feladatait, valamint ismerteti a célkitűzések célrendszerét. A stratégiát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) készítette. A stratégia nevesíti a magyarországi nemzeti laboratóriumokat. A nemzeti laboratóriumok jó példák a kihívás-orientált tudásteremtő együttműködésekre, a laboratóriumok egy adott kutatási terület, vagy egy adott cél mentén lettek létrehozva az összes jelentős hazai szereplő részvételével. A KFI Stratégia elkészüléséig tizenhét nemzeti laboratórium került megalapításra. A nemzeti laboratóriumok hálózatában egy olyan labor van, ami kulturális örökség digitális megőrzéséhez kötődik ez a Palkó Gábor által vezetett Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-LAB – National Laboratory for Digital Heritage).

Az ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék által koordinált DH-LAB „létrehozásának célja, hogy intézményközi összefogásban kidolgozza a nemzeti kulturális örökség mesterséges intelligencia (MI) alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát. Mindezt úgy kívánja elérni, hogy a kifejlesztett módszertanok és eszközök, valamint a szakértői kompetenciafejlesztés piaci hasznosítására is követendő gyakorlatokat alakítson ki.”

A DH-LAB-bal kötött együttműködési megállapodás fő célja, hogy a két intézmény együtt dolgozzon a hazai nyílt tudomány elterjesztésén és fejlesztésén, ezzel elősegítve, hogy Magyország az EOSC (European Open Science Cloud = Európai Nyílt Tudományos Felhő) jelentős szereplője lehessen, továbbá a DH-LAB oktatói, kutatócsoportjainak tagjai és hallgatói csatlakozhassanak a Forum Hungaricum kulturális örökség digitalizációjával kapcsolatos fejlesztéseibe és alkalmazásaiba a felsőoktatási és kutatási igényeknek megfelelően, valamint a Forum Hungaricum munkatársai bekapcsolódhassanak a DH-LAB-hoz kapcsolódó kutatásokba és fejlesztésekbe.”

Forrás:
Szakmai együttműködés a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumával; Forum Hungaricum; 2022. február 23.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

A konfliktus Ukrajnában és az űrkutatás

„Sorra érkeznek a hírek az űrszektort érintő nemzetközi szankciókról és az orosz válaszintézkedésekről.

Mióta Oroszország elindította az Ukrajna elleni katonai offenzívát, a háborús tudósítások mellett sorra érkeznek a nemzetközi szankciókról és az ezekre adott orosz válaszintézkedésekről szóló hírek. Korábban beszámoltunk például a Joe Biden elnök által bejelentett exportkorlátozásokról, amelyek az űrszektort is érintik. Igaz, hogy a NASA közlése szerint a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetésében való együttműködést fenn szeretnék tartani, de a a helyzet napról napra változhat. Tegnapi hír volt, hogy az Európai Unió által életbe léptetett szankciókra válaszul az orosz Roszkoszmosz hazarendelte a Francia Guyanában fekvő európai űrközpontban, Kourou-ban dolgozó munkatársait. Ők az onnan indított Szojuz hordozórakétákkal kapcsolatos feladatokat látták el. Így felfüggesztették a Szojuzok startját a dél-amerikai űrközpontból, megakasztva így az európai Galileo navigációs műholdrendszer kiépítésének folyamatát. Idén ugyanis két pár új Galileo hold állt volna pályára Kourou-ból orosz rakétákkal.

Bár kezdetben úgy tűnhetett, hogy a nemzetközi tudományos együttműködésekre talán kevésbé lesz súlyos hatással a háborús helyzet, azóta is egyre-másra érkeztek a nyugtalanító hírek. A Roszkoszmosz még tegnap közölte, hogy a Vénusz kutatására készülő Venyera-D űrszondája programjából kizárta az amerikai kutatókat. A 2029-es indításra tervezett, keringő és leszálló egységet is magával vivő űrszondához a NASA tudományos műszerekkel járult volna hozzá. A Roszkoszmosz vezetője, Dmitrij Rgozin azonban február 26-án bejelentette, hogy az együttműködést beszüntetik.

Nem csak tervezett, de már működő űrprogramot is elértek a háborús helyzet hullámai. Egyelőre a Roszkoszmosz orosz nyelvű Facebook-oldalán lehet olvasni a hírt, hogy a német partnerek kikapcsolják az orosz Szpektr-RG röntgencsillagászati űrtávcső fedélzetén működő eROSITA (extended ROentgen Survey with an Imaging Telescope Array) teleszkópot. A Szpektr-RG 2019-ben indult a Nap–Föld rendszer külső (L2) Lagrange-pontjához, ahol azóta is nagy sikerrel végzi megfigyeléseit. Egy orosz berendezés (ART-XC) is működik rajta. Az eROSITA röntgen-égboltfelmérésének leállása óriási veszteség a tudománynak, és mivel az űrszondák élettartama szükségképpen korlátozott, a helyzet esetleges jövőbeli rendeződése után sem lehet pótolni az elveszett méréseket.

Bár az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója, Josef Aschbacher a minap még óvatosan nyilatkozott az oroszokkal való tudományos együttműködés fenntartásáról, most már elég bizonytalannak tűnik az ExoMars 2022 helyzete. Az európai és orosz együttműködésben készülő Mars-szonda szeptemberben kellene elinduljon a kazahsztáni Bajkonurból egy Proton rakétával. A hányatott sorsú program a 2020-as indítási ablakot lekéste. Azóta azonban elkészültek a berendezések, köztük az európai Rosalind Franklin rover és az orosz Kazacsok leszálló platform. Hamarosan kezdődnie kellene a startelőkészületeknek. Ha idén sem tudna elindulni az ExoMars program következő eleme, és nem használhatnák az orosz egységet és a hordozórakétát, az újratervezés sok pénzbe és időbe kerülne. A Marshoz ráasásul 26 havonta nyílik kedvező indítási lehetőség.

Egész biztos, hogy az űrtevékenységre kölcsönösen káros intézkedések és válaszcsapások sora még távolról sem ért véget. A helyzet hosszú távú következményeinek, a károknak az elemzéséhez is több idő kell. Az űrben használt csúcstechnológiájú mikroelektronikai alkatrészek ellátásának területén Rogozin szavai szerint várható a kínaiakkal való orosz kapcsolatok megerősödése. A rakétaindítások nemzetközi piacán is átrendeződés indul el, ha a megrendelők számára tiltottá válik az orosz hordozórakéták használata.”

Forrás:
A háború űrveszteségei; Frey Sándor; Űrvilág; 2022. február 27.

Európának vezető szerepre kell törnie a katonai mesterséges intelligenciák területén

„A kontinens csak ebben az esetben kerülhet lépéselőnybe.

Alexander Karp, a Palantir adatelemző cég vezetője a müncheni biztonsági konferencián kijelentette, hogy Európa akkor juttathatja a világ élvonalába a saját szabványait és az alapvető értékeit, ha megfelelő pozíciót szerez a katonai célú mesterséges intelligenciák területén.

A menedzser a rendezvényen arról beszélt, hogy a kontinentális Európában és angolszász területen eltérő a különböző új adattechnológiák elfogadottsága. Karp hozzátette, hogy szereti az adatvédelmet és szeretné, hogy azt máshol is alkalmazzák. Döntő jelentőségű ugyanakkor annak meghatározása, hogy egy társadalom milyen feltételek mellett használhatja fel a különböző technológiai arzenált, például a bűnözők kikémlelésére. Azt is tisztázni kell, hogy másképp kell kezelni annak az ügyét, aki ellop egy kenyeret és másképp azét, aki terrorista. A Palantir első embere ezt azzal egészítette ki, hogy sokan el sem tudják képzelni, hogy mennyire nehéz műszakilag megvalósítani azt, ami etikailag korrekt.

A menedzser továbbá rámutatott arra, hogy Európa annak ellenére erősnek számít a szoftverfejlesztés és a szakemberek területén, hogy erősen visszaesett ebben a kérdésben az Amerikai Egyesült Államok mögött. Ők és a Szilícium-völgy számos más cége is rengeteg tehetséget szerez a kontinensről, amelynél emellett rendelkezésre áll a megfelelő startup-kultúra is.

Karp úgy vélte, hogy Európa számára most kedvező időszak van arra, hogy a saját jogi és etikai szabványait megismertesse a világ más részeivel és azokat elterjessze. Ezért is fontos, hogy miként viselkedik a kontinens a mesterséges intelligencia versenyben és hogy ne engedje át ezt a területet Kínának. Az emberi jogok is csak akkor fognak globálisan szerepet játszani, ha a területet a nyugati szabványok határozzák meg. ”

Forrás:
Európának vezető szerepre kell törnie a katonai mesterséges intelligenciák területén; SG.hu; 2022. február 22.

Szakirodalom

„A jövő adata – az adat jövője” – megjelent az MNB statisztikai és adatvagyonkezelési tevékenységéről és jövőképéről szóló kiadvány

„A kiadványban részletesen bemutatjuk a Magyar Nemzeti Bank statisztikai tevékenységét, továbbá kitérünk az utóbbi évtizedben lezajlott adatforradalomból fakadó adatgyűjtési, adatkezelési kihívásokra és az arra adandó jegybanki válaszokra.”

Forrás:
A jövő adata – az MNB statisztikai és adatvagyonkezelési jövőképe; Magyar Nemzeti Bank; 2022. január 21. (PDF)

Elkészült a szélessávfejlesztések és azok használatának értékelése című jelentés

„Az Equinox Consulting Kft. partnerekén szakértőink elkészítették a A szélessávfejlesztések és azok használatának értékeléséről szóló elemzést, melynek célja a 2014-2020-as programozási időszakban, az európai uniós forrásokból megvalósuló, szélessáv-fejlesztési beruházások pénzügyi és szakmai előrehaladásának áttekintése, az eredményeinek értékelése, továbbá a 2021-2027 időszak tervezésének támogatása, következtetések levonása, javaslatok megfogalmazása.

Az értékelés keretében vizsgáltuk, hogy az alkalmazott támogatási eszközök közül melyek szolgálták leghatékonyabban a releváns stratégiai célok megvalósulását. Emellett értékeltük a támogatások pénzügyi és szakmai előrehaladását és eredményeit, a vissza nem térítendő, visszatérítendő, valamint kombinált pénzügyi eszközök hatékonyságát, és a területi szempontokat. Az értékelés során külön vizsgáltuk a koronavírus-járvány fejlesztések előrehaladására gyakorolt hatását. Az értékelés során javaslatokat is megfogalmaztunk.

Megállapítható, hogy az vizsgált felhívások esetében érdemi abszorpciós kockázatról nem beszélhetünk, így kijelenthetjük, hogy a lakossági és üzleti igényhelyek 100%-os lefedettségével kapcsolatos fejlesztéspolitikai cél várhatóan közel teljes mértékben megvalósul 2023 végéig. A projektek időbeli csúszását egyrészt a szűk tervezői és kivitelezői kapacitások, a közös oszlopsor használatából fakadó tervezési nehézségek, a címlistában jelentkező pontatlanságok, valamin az időbeli csúszások folyományaként az egyes kezdeményezetteknél fellépő likviditási hiány okozta. A fejlesztések ezáltal olyan keresletet generáltak a magyar távközlési piacon, amelyre a szektor a projektek indulásakor nem volt felkészülve.

Az állami/önkormányzati, valamint oktatási intézmények hálózatfejlesztései az ország teljes területét lefedték, ugyanakkor az ezen intézményekben elérhető átlagos sávszélességre vonatkozó indikátor a nagy szórás miatt korlátozottan alkalmas a fejlesztések hatásainak bemutatására, ebből kifolyólag a különböző típusú intézményekben az igényelt sávszélesség nagyban különbözhet.

A szélessávfejlesztések megvalósítását támogató hitelprogram forrásait csak nagyon alacsony arányban vették igénybe a kedvezményezettek, a kifizetések gyakran elhúzódtak. Ez azt jelentheti, hogy a konstrukció feltételei nem voltak elég kedvezőek a kedvezményezettek számára, valamint az MFB folyamatba történő közbeiktatásával megnőttek az adminisztrációs terhek.

A vizsgált konstrukciók esetében a legtöbb forrás arányaiban azokra a területekre jutott, ahol a legalacsonyabb volt a szélessávú lefedettség aránya, valamint ahol a legnagyobb volt a lefedendő igényhelyek száma. Ebből az következik, hogy a szélessávfejlesztésekre fordított források allokációja megfelelő volt.

Szakértőink javasolják, hogy folytatódjanak a szélessávfejlesztések a következő fejlesztési időszakban is, azonban erősebb területi és célcsoportok szerinti differenciálás szükséges. Szintén fontos, hogy a projektek megvalósítási idejét 36 hónapra bővítsék, illetve egyszerűsítsék a közös oszlopsorral kapcsolatos szabályokat. A szakértők szükségesnek tartják az informatikai közbeszerzések rendszerének újragondolását, a közbeszerzést lebonyolító szervezet fejlesztését, illetve az eljárások költségeinek csökkentését. Emellett szakértőink javasolják a visszatérítendő támogatások szükségességének vizsgálatát, a benyújtás módjának egyszerűsítését, a hitelösszegek folyósítását még a beruházások megkezdése előtt.”

Forrás:
Elkészült a szélessávfejlesztések és azok használatának értékelése című jelentés; HÉTFA Kutatóintézet Kft.; 2022. február 10.
Szélessávfejlesztések és azok használatának értékelése. Értékelési jelentés (PDF)

20 éves a magyarországi internet : ahogy a szakemberek megélték, megélik

„Tartalom
A romantikus kezdetektől a tömegtermékig / 7
Kutatói csúcsteljesítmény / 24
Végvári internet – szegedi prizmán / 43
Mobilinternet – egyetemi tudással / 54
Játékszabályok a „hőskorból”: netikett / 63
Az üzleti divatdiktátor szakmai igényessége / 75
Vállalati ügyfélkörrel / 87
„Inkább tudósok, nem üzletemberek voltunk” / 96
Útválasztók, válaszutak / 107
Modemvarázslat / 116
A turizmus, a galambposta meg a műhold / 123
A siker a piacra viteli stratégián múlott / 144
Csináljatok nekem internetet! / 158
Egy merész, ám törvényszerű lépés / 170
Fix pont a magányban / 179
A tartalmat mint üveggolyót / 190
„A” hírportál / 203
„A tartalomhoz maguknak semmi közük” / 215
Száz ember kell / 224
Népmozgalomból országos gyűjtemény / 231
Bank, világ, háló – innováció fogékonyaknak / 242
Az ártatlanság kora / 252
Húsz év visszafelé – és előre / 262”

Forrás:
20 éves a magyarországi internet : ahogy a szakemberek megélték, megélik; Varga János (szerk.); Internet Szolgáltatók Tanácsa; ISBN 978-963-08-2342-5; 2011 (PDF)
Szerkesztői megjegyzés: Bár a kötet 2011-ből származik, de a benne olvashatóak továbbra is fontosak.

A centralizáció és a perifériák fejlődési esélyei

„A centrum és periféria közötti aszimmetrikus hatalmi viszonyokat évtizedek óta elemzik, rámutatva a centrumok halmozódó előnyeire, a függésben tartott perifériák társadalmi, politikai, gazdasági hátrányaira. A különböző tudományterületek felől közelítő centrum-periféria elméletek közös eleme, hogy a centrum függésben tarja a perifériát, elvonja annak erőforrásait. Ugyanakkor a centrum pozitív missziója, hogy ellátja szolgáltatásokkal, munkahelyekkel, s egyben modernizálja, felzárkóztatja a perifériát, és közvetítő szerepet tölt be a dinamizáló hálózatok felé.

A kérdés nem az, hogy a hatalomban és a térben betöltött periférikus pozíció fejlődési, fejlesztési hátrányhoz vezet-e, mert ezt evidensnek tartjuk, mint inkább az, hogy lehet-e, s ha igen, hogyan ezt a kettős hátrányt kompenzálni. E kérdés megválaszolása érdekében irányul a figyelmünk a centrum-periféria viszonyrendszer formálásában az állam, a központi kormányzat szerepére. A központosított újraelosztásra, támogatásokra épülő rendszerekben a perifériák és a centrumok sorsa is függ a számukra kijelölt helytől, amit jobb esetben nyilvános tervezési folyamat, rosszabb esetben a személyes, informális hatalmi, érdekérvényesítési viszonyok határoznak meg. Kevesebb tudásunk van arról, hogy a perifériák saját helyi aktivitása változtathat-e a kijelölt pozíción és a periférikus helyzet okozta hátrányokon, s ha igen, milyen kormányzási feltételek, közpolitikai beavatkozások szükségesek hozzá.

A kérdésnek különös aktualitást ad, hogy a hazai kormányzati, önkormányzati viszonyrendszer az utóbbi évtizedben különösen ellentmondásossá vált. Az önkormányzatok folyamatosan veszítenek pozíciójukból, forrásaikból. A legszűkebb mozgástere nyilvánvalóan azoknak a periférikus helyzetű településeknek van, amelyek nem képesek saját erőforrásokat mozgósítani, és távol helyezkednek el a fejlődési és hatalmi csomópontoktól. Miközben a kormányzat ambiciózus vidékfejlesztési stratégiát hirdetett meg, a jelenlegi eszköztelen helyi kormányzatok nem tudnak valódi partnerként fellépni.

A tanulmány elméleti része a RELOCAL nemzetközi kutatási programhoz, empirikus része pedig egy NKFIH kutatási programhoz kapcsolódik. Az empirikus kutatási eredményeket bemutató fejezetek egy még folyamatban lévő projekt első szakaszára épülnek. Előzetes feltételezésünkkel ellentétben, már az eddigi eredmények is arra utalnak, hogy a helyi elit körébe tartozó megkérdezettek többsége szerint a helyi ismertség, a személyes tulajdonságok fontosabbak a felsőbb irányítási szintekkel való kapcsolatoknál. Úgy tűnik, hogy az emberek politikai magatartása, az elitről és a hatalomról alkotott véleménye kevésbé függ a térbeli pozíciótól, a település sikerességétől. Lehetséges, hogy a politikai kommunikáció és szocializáció, a helyi hálózatok véleményformáló szerepe fontosabb a megélt személyes, helyi egzisztenciális feltételeknél, a hely periférikus vagy centrum pozíciójánál.”

Forrás:
A centralizáció és a perifériák fejlődési esélyei ; Pálné Kovács Ilona; Tér és Társadalom; 35. évfolyam, 4. szám; DOI: https://doi.org/10.17649/TET.35.4.3372; 215-240. o.; 2021. december 6. (PDF)

Törvények, rendeletek

1080/2022. (II. 23.) Korm. határozat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mesterséges Intelligencia Munkacsoportról

„ 1. A Kormány – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) adatvagyonában meglévő értékek kiaknázása és ennek révén a tudományos módszertanok és az adózási, adóztatási tapasztalatok szinergiájának a közteherviselés szolgálatába állítása érdekében – a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján javaslattevő, véleményező, tanácsadó tevékenységet végző testületként létrehozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mesterséges Intelligencia Munkacsoportot (a továbbiakban: NAV MI Munkacsoport).

2. A NAV MI Munkacsoport a NAV adatvagyona vonatkozásában

a) javaslatot dolgoz ki a szemantikus adatvagyon kataszterre, valamint a gépi tanuláshoz szükséges címkézés módszertanára, a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény szerint létrehozott közadatkataszterhez illeszkedő módon,

b) vizsgálatot végez a tanító algoritmusok vonatkozásában,

c) javaslatot dolgoz ki a validálási módszertanra,

d) fejleszti a nem kontrollált gépi tanulást,

e) prezentálja, publikálja, népszerűsíti az eredményeket.

3. A NAV MI Munkacsoport meghatározott szakkérdések vizsgálata, elemzése céljából eseti jelleggel más szervet vagy szervezetet vonhat be.

4. A NAV MI Munkacsoport elnöke az adópolitikáért felelős miniszter által – a NAV vezetőjének javaslatára – kijelölt személy.

5. A NAV MI Munkacsoport tagjai:

a) a NAV MI Munkacsoport elnöke;

b) a NAV vezetője;

c) állandó tagként

ca) az adópolitikáért felelős miniszter,

cb) az informatikáért felelős miniszter,

cc) az e-közigazgatásért felelős miniszter,

cd) az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter,

ce) a NAV vezetője,

cf) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség ügyvezetője,

cg) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,

ch) a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium vezetője,

ci) a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont vezetője, valamint

cj) a Digitális Jólét Program szakmai vezetője

által kijelölt legfeljebb 2 személy;

d) a közigazgatás és a tudományos élet kiemelt szaktudással rendelkező szereplői közül a NAV MI Munkacsoport elnöke által meghívott külső szakértők, akik a feladatukat a NAV MI Munkacsoportban a NAV-val kötött egyedi megállapodás alapján látják el…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 34. szám; 2022. február 23.; 1391-1392. o. (PDF)

9. szám, 2022. február 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Háttér-információk

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek