Skip to main content

5. szám, 2011. január 31.


eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 5. szám, 2011. január 31.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

PPP Szakmaközi Egyeztető Fórum alakult

„2011. január 13-án tartotta első, előkészítő ülését a PPP Szakmaközi Egyeztető Fórum, Budapesten. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Állami Szerződéseket és Támogatásokat Vizsgáló Államtitkársága által életre hívott egyeztető fórum legfontosabb feladata a már meglévő beruházások korszerű, hatékony működtetésének támogatása lesz. Amennyiben az szükséges a fórum keretei lehetőséget biztosítanak az adott konstrukció újragondolására, felülvizsgálatára is, éppen ezért kiemelt feladatként hárul a tagokra a PPP projektek felülvizsgálatának és a szerződéses feltételek újratárgyalásának komplex rendszerben történő kezelése.”

Forrás:
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kezdeményezésére megalakult a PPP Szakmaközi Egyeztető Fórum, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. január 14.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Háttéranyag a magyar uniós elnökség programjához

„Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetői ezen a héten mutatják be a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament szakbizottságainak Brüsszelben… Az alábbiakban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által gondozott fenti területek kiemelt prioritásait összegezzük.
…
Távközlési prioritások

Stratégia – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésről szóló Europe2020 stratégia és annak egyik zászlóshajó kezdeményezése az Európai Digitális Menetrend tartalmazza azt az általános keretrendszert, amely meghatározza a magyar elnökség törekvéseit az elektronikus hírközlés területén. Az elnökség szorosan együtt kíván működni a Bizottsággal az Európai Digitális Menetrendben szereplő akciók megvalósításának nyomon követése és értékelése terén. Magyarország készen áll aktív szerepet vállalni a 2011 júniusában, Brüsszelben megrendezendő első Digitális Közgyűlésen.

Biztonság – A bizalom és biztonság kiemelten fontos szerepet tölt be Európa infokommunikációs napirendjén. A Bizottság által kidolgozott csomag alkotja a magyar elnökség programjának meghatározó részét. Magyarország tovább kívánja vinni az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szabályozásáról szóló elképzeléseket a mandátum kiterjesztésével és az Ügynökség működésének modernizálásával kapcsolatban. A Tanács vizsgálni fogja a Bizottság Kritikus Információs Infrastruktúrák Védelmére (CIIP) vonatkozó javaslatait, amelyet előreláthatóan egy bizottsági közleményben hirdetnek ki még a magyar elnökségi félév folyamán.

Spektrum – Az általános keretszabályozás terén az első többéves rádióspektrum-politikai program (RSPP) jelent kiemelt jogalkotási prioritást a magyar elnökség idején. A szakpolitikai program a 2011-2015-ig terjedő időszakra vonatkozik és célja egy EU-szintű koordinált spektrumpolitika kialakítása a spektrumgazdálkodás hatékonyságának növelése, valamint a fogyasztók és vállalatok számára biztosítandó előnyök maximalizálása. A magyar elnökség jelentős előrelépést kíván elérni a jogalkotási javaslat elfogadási folyamatában, támogatja a koordinált EU álláspont kidolgozását a 2012-es ITU Rádiótávközlési Világértekezletre (WRC-12).”

Forrás:
Háttéranyag, Kormányzati Portál, 2011. január 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyar bérek: egyre jobban lemarad a közszféra

„Úgy látszik, ha lassan is, de véglegesen megszűnik az a sok szakember által bírált anomália a munkaerőpiacon, amely során jobban megérte a munkavállalóknak a közszférában elhelyezkedni, mint a privátban.

A KSH kedden publikált adatai szerint a 2010 novemberében a magánszférában kifizetett bónuszok miatt 220 ezer forintra ugrott az átlagos bruttó bér, míg a közszférában dolgozók átlagban mindössze 201 ezer forintot vihettek haza. Előbbi 1,6 százalékos növekedést, utóbbi – az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak számának emelkedése miatt (is) – 7,8 százalékos csökkenést jelent 2009 novemberéhez képest. Így a versenyszféra bérelőnye 19 ezer forintra ugrott és bár idén áprilisban ennél nagyobb különbség is volt (az állami szférában márciusban fizették ki a 2009-es 13. havi bérek felét, ami torzította a számokat), a tendencia egyértelmű. Vagyis, a 2002-es száznapos programoknak, illetve az azt követő hat év nagyon laza költségvetési politikájának köszönhetően kialakult munkaerőpiaci anomáliának, mely alapján – csak a béreket figyelembe véve – jobban megérte a közszférában dolgozni, úgy tűnik végleg vége.”

Forrás:
Magyar bérek: egyre jobban lemarad a közszféra, Közszolga.hu, 2011. január 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jól működnek a kormányablakok

„Három hét alatt több mint 1250 sikeres ügyfélkiszolgálást hajtottak végre a nyíregyházi kormányablakban. A legtöbben általános ügyekben kértek tájékoztatást, de sokan voltak, akik családtámogatás igénylése és ügyfélkapu-létesítés miatt keresték fel a hivatalt.

Az elmúlt három hétben 1.250 sikeres ügyfélkiszolgálás történt, ebből 85-en regisztráltattak ügyfélkaput. Gyes, gyed és családi pótlék igénylése céljából 122-en, valamilyen ügykörön belüli vagy kívüli ügyekben pedig 835-en kaptak általános tájékoztatást. Ez jellemzi az országos adatokat is.

Országos szinten január harmadikától huszadikáig terjedő időben körülbelül 15 ezer ügyfélesemény történt. Ezeknek az eseményeknek nagy része tájékoztató jellegű szolgáltatás. A kormányablakok alapvető elve az, hogy minden ügyfélnek segítünk, ez azt jelenti, hogy az ügyfél bejön, és esetleg olyan ügyet szeretne intézni, amit egyelőre a kormányablakban nem lehet, ott mindenképpen segítünk a kérelmeket kitölteni, a különböző formanyomtatványokat benyújtani, illetve megmondjuk azt, hogy melyik hatóság intézi adott esetben az ügyet, mikor van nyitva, hová kell menni pontosan.”

Forrás:
Jól működnek a kormányablakok, nyiregyhaza.eu, 2011. január 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics: jelenlegi önkormányzati feladatokkal is bővülhet a kormányablakok ügyintézési köre

„Olyan önkormányzati feladatok kerülhetnek át a kormányablakokhoz, amelyek országszerte hasonló elbírálásúak, és a jövőbeni feladatmegosztás szempontjából az állami feladatellátás körébe tartoznak – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az MTI-nek pénteken Salgótarjánban.
Navracsics Tibor a Nógrád Megyei Kormányhivatal első összmunkatársi értekezlete után elmondta: az egyeztetés még tart.
Arra a kérdésre, hogy személy szerint milyen feladatok átadását tartaná célszerűnek, a miniszter úgy reagált: erre nem szeretne válaszolni, mert azzal üzenne az önkormányzatoknak, hogy mit kellene odaadni.
Azokat a feladatokat érdemes megvizsgálni, amelyeket akár a szabványosítás, akár az azonos elbírálási szempontok miatt országszerte ugyanúgy lehet intézni, vagyis nem helyi érzékenységű ügyek – tette hozzá.
Mint mondta, úgy néz ki, tudják tartani azt az elképzelést, amely szerint 2013-tól épülne ki a járási szintű kormányablak-hálózat.
A miniszter jelezte, informatikai fejlesztések és jogszabály-módosítások kérdése is, hogy az ügyintézési kör milyen ütemben tud szélesedni; a cél az, hogy a ciklus végére a jelenleginél sokkal szélesebb ügyintézési körrel várják az ügyfeleket a kormányablakok.
Navracsics Tibor azt is elmondta, hogy az egyes megyékben a korábbi ügyfélforgalmi statisztikák alapján alakították ki a státuszok számát a kormányhivatalokban, de ha ezek túl kevésnek bizonyulnak, lehet változtatni a jövőben. Az elsődleges cél most az, hogy megtaláljuk azt az ideális létszámot, amellyel hatékonyan működhet a közigazgatás – tette hozzá.”

Forrás:
Navracsics: jelenlegi önkormányzati feladatokkal is bővülhet a kormányablakok ügyintézési köre, Fejér Megyei Hírlap, 2011. január 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tállai András az önkormányzati rendszer átalakításáról

„A kormány az idén újraszabályozná az önkormányzatok helyét és szerepét az alkotmányban, majd ezt követően egy új önkormányzati törvényben. Ez számos kérdést felvet, köztük azt: szükséges-e, hogy a legkisebb településeknek is önálló polgármestere, képviselő-testülete, bizottságai és jegyzője legyen. Azt kell mindenekelőtt tisztázni, milyen típusú önkormányzatokra van szükség Magyarországon – mondta.

Alternatíva lehet, hogy a kisebb lélekszámú településeket akár választott elöljárók is vezethetnék, így ezeknek a kistelepüléseknek nem lenne sem képviselő-testülete, sem bizottsága.

Az elöljáróknak ugyanaz lenne a feladata, és ugyanolyan jogai lennének, mint a polgármesternek és a képviselő-testületnek, így az adott település érdekeit kellene képviselniük. Ha ezen a szinten változtatnak az önkormányzati rendszeren, akkor az „alapjaiban megváltoztatja az egészet”.

A következő ciklustól várható változásokat az indokolja, hogy jelenleg egy szétaprózódott és nagy költségekkel terhelt rendszer van Magyarországon. Az „én váram” szemlélet helyett a térségben való gondolkodás kerülhet előtérbe – fogalmazott az államtitkár, aki szerint meg kell nyitni a főváros és a kerületek viszonyának vitáját is, szükség van egy új fővárosi törvényre.

Jövőre a pénzügyi szempontból rendbe tett önkormányzatoknak már kevesebb feladatuk lesz, hiszen számos hatáskör átkerül a kormányhivatalokhoz, illetve a későbbi járási hivatalokhoz. Az igazgatási feladatok mellett a közoktatás is állami feladat lehet, és az egészségügyet is „szeretnék önkormányzati szempontból rendezni”, így a jövőben már csak a tipikusan helyhatósági feladatok maradnak helyben. Ezáltal egy sokkal hatékonyabb költségvetésű, az állam által jobban finanszírozott önkormányzati rendszer jön létre vélhetően már 2012-ben.”

Forrás:
31 milliárdos adósságelengedés jön idén, Index.hu, 2011. január 30.
Lásd még:
Az MSZP a közigazgatás ésszerű átalakítását sürgeti, hir3.hu, 2011. január 30.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Hírportál lett a kormany.hu

„A minisztériumi aloldalak egységesedtek, mint egy portál alrovatai. Ám ezek is inkább a kormányzati marketingnek, a szóvivői, kommunikációs funkció ellátására optimalizáltak. A minisztériumok elvesztették önálló url-jeiket, így például vagy megjegyezzük, hogy www.kormany.hu/hu/kulugyminiszterium, vagy a kormany.hu-ra kattintunk. A minisztériumonként egységes rovatstruktúrából az egyik legérdekesebb a Kulisszatitkok, igaz, az ott található hírhalmazból nem derül ki, hogy az miért kulisszatitok.

Online szakmai szempontból a legnagyobb probléma, hogy minden közérdekű információért külön kell kattintani, így például a minisztériumok elérhetőségeiért is aloldalakat kell kinyitni, igaz ez a probléma más külföldi kormányzati oldalon is jelentkezik. Amikor egy államtitkárság nevére kattintunk, akkor külön aloldalt kell kiválasztanunk, ha meg akarjuk ismerni a szervezetet vagy a felelősségi köröket. Itt is híreket, tulajdonképpen újságcikkeket találunk középen, de azt nem tudjuk meg, hogy pl. az adott államtitkárság milyen jogszabály előkészítésén fáradozik, és az milyen stádiumban van, vagy milyen ránk vonatkozó határidő közelednek. De lehet, hogy ez később megoldódik.

A közérdekű információkat, szolgáltatásokat gyakran a jobboldali oszlopban kis képek mögé rejtve találjuk meg. Így pl. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium oldalán a meghirdetett pályázatokat csak akkor találjuk meg, ha eszünkbe véstük, hogy azok az Új Széchenyi Terv néven futnak, és megtaláljuk az oda vezető kis bannert.

Tény, hogy amennyiben alapvetően a kormányzatot érintő, a kormányzat munkájáról és a kormányzat által írt hírek terjesztése, a szóvivői, kommunikációs funkció kiterjesztése volt az alapkoncepció, a minisztériumi oldalak egységes megjelenítése mellett, akkor a portál teljesíti az elvártakat. Az egyelőre béta verzió véglegesítése során természetesen a fejlesztők eljuthatnak akár az állampolgárok gyorsabb kiszolgálásáig is, de ehhez a rovatstruktúrán, a nagyon nagy számú egymásból nyíló alrovatok és oldalak rendszerén mindenképpen változtatni kellene.

Mint azt Fekete Rajmund a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárságának a sajtómunkatára a Digibiz.hu megkeresésére elmondta, hamarosan a magyarorszag.hu-t is át kívánják alakítani, úgy hogy az oldal elsősorban az e-ügyintézés színhelyévé váljon. Ide, akárcsak a Kormany.hu oldalra a későbbiekben a könnyebb érthetőség kedvéért magyarázó leírásokat is mellékelnek majd néhány dokumentumhoz, így például törvényjavaslatokhoz és jogszabályokhoz.”

Forrás:
Hírportál lett a kormany.hu, digibiz.hu, 2011. január 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Dánia: Szolgáltatási portál létesült a kormányzati informatikai szolgáltatások számára

Az elmúlt év utolsó két hónapjában a kormányzati informatikai szolgáltatásokért felelős dán szervezet (Statens It), mely a Pénzügyminisztérium keretén belül működik, egy új webes portált (Serviceportalen) indított el. A portál információt nyújt a kormányzati informatika pillanatnyi működési állapotáról, tervezett karbantartásokról, továbbá szervezeti híreket és számos támogatói információt biztosít. A szolgáltatási portál része az a webes alkalmazás, melynek segítségével a 10.000 felhasználó jelezheti az informatikai problémákat és támogatást kaphat. A portál szolgáltatásait a felhasználók és felhasználói csoportok igényei szerint lehet alkalmazni. A webhely nem nyilvános, csak a nyolc dán minisztérium 10.000 felhasználója számára biztosít egységes szolgáltatási pontot.

Forrás:
DK: Agency for Governmental IT-services introduces a service portal for users, ePractice, 2011. január 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Új kihívások a szellemi tulajdon védelmében

„Bendzsel Miklós a szabadalmi hivatal tavalyi eredményeit is ismertette, ezek közül kiemelte, hogy rövidebb lett a védjegy-lajstromozási eljárás, valamint hogy 2010. második fél évétől lehetőség nyílt a szabadalmi engedélyezési eljárás felgyorsítására is az úgynevezett Szabadalmi gyorsforgalmi hálózat projekt keretében. Ez a projekt a japán, osztrák és finn társhivatallal, illetve az Egyesült Államok hivatalával kötött kétoldalú megállapodásokon alapul. Az elnök kiemelte: a bejelentőknek így lehetőségük van arra, hogy a vizsgálat gyorsított lefolytatását kérjék azon találmányoknál, amelyeknél a másik ország szabadalmi hivatala már elvégezte a vizsgálatot, és egy vagy több igénypont vonatkozásában megállapította a szabadalmaztathatóságot.

A sajtótájékoztatón kiadott anyag szerint tavaly a védjegybejelentések meghirdetéséig terjedő időszak az előző évi 3,6 hónapról 3,3 hónapra csökkent, míg a védjegy lajstromozására irányuló eljárás teljes átfutási ideje a 2009-es nyolc hónapról hét hónapra csökkent. A gyorsított és különleges gyorsított ügyintézési eljárás lehetőségével a védjegy területén tavaly 217 esetben éltek. A hatályos jogi szabályozás a nemzeti szabadalomengedélyezési eljárásban is lehetővé teszi az eljárás gyorsítását, és ezeket a lehetőségeket kihasználva a több évig tartó engedélyezési idő akár 24 hónapra is lerövidíthető – hangsúlyozta az elnök.

Fontos eredménynek nevezte Bendzsel Miklós azt is, hogy az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében tavaly a hivatal továbbfejlesztette elektronikus tájékoztatási szolgáltatásit, így például lehetővé vált az online iratbetekintés.”

Forrás:
Új kihívások a szellemi tulajdon védelmében, Magyar Nemzet, 2011. január 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megújul a hazai oktatási adatvagyon szerverparkja – TIOP 112 nyitórendezvény

„Varjasy Gábor (IT fejlesztési osztályvezető, Educatio Nonprofit Kft.) először az informatikai beruházás szükségességéről beszélt, majd ismertette a program főbb tevékenységeit és beszámolt a projekt jelenlegi állásáról is. A projekt lényege alapvető célja, hogy a hazai oktatási adatvagyon színvonalas, korszerű és a jelenleginél megbízhatóbb informatikai infrastruktúrára, szerverterembe kerüljön. Ennek megfelelően a feladatok között szerepel a TÁMOP programok keretében folyó fejlesztési munkák infrastruktúrájának megteremtése, a központi oktatási adminisztrációt támogató szolgáltató rendszerek infrastruktúrájának megvalósítása, valamint a Sulinet Digitális Tudásbázis fejlesztése.
A beruházás helyszíne Győr lesz, itt valósul meg a szerverterem és kiszolgálóhelység. A helyszín kiválasztása, illetve az informatikai eszközök beszerzése már megtörtént, jelenleg a költözés első fázisában van a projekt. A gépterem átadása és a végső adatbázis migrálások előreláthatóan 2011 júniusáig mennek végbe.

Koplányi Emil, a Sulinet tartalomcsere központ projekt felelőse ismertette a szintén a TIOP projekt alatt megvalósuló fejlesztéseiket. A Sulinet legújabb szolgáltatásairól is beszámolt: a közösségi alkalmazásokról, a megosztási szintekről és a dokumentumtárról is. Az előadás során kiderült, hogy a tervek szerint a megújult eTanulás rendszer a modern, webkettes szolgáltatásokra épül majd. Lényeges elemet képez tehát a közösségi csoportmunka és a tartalomfejlesztés, a tudás- és tartalommegosztás, a digitális tananyag gyűjtemény, a dokumentumtár és az oktatás szakterület szereplőinek aktivizálása is. A közösségi alkalmazások segítségével lehetőség nyílik a dokumentumok, tananyagok tárolására, szerkesztésére és megosztására. Ehhez kapcsolódva a projekt keretében létrehozott oktatási tartalomcsere központ a pedagógusok, szakmai csoportok számára lesz a leghasznosabb, hiszen a tanárok és a professzionális tartalomfejlesztők megoszthatják egymással saját készítésű, elektronikus tananyagaikat, valamint – adott feltételek mellett – hozzájuthatnak más felhasználók közzétett oktatási tartalmaihoz.”

Forrás:
Megújul a hazai oktatási adatvagyon szerverparkja – TIOP 112 nyitórendezvény, Educatio.hu, 2011. január 21-22.
Korábbi hírünk:
Megújul a központi adminisztráció az oktatásban

Vissza a tartalomjegyzékhez

Változások az Oktatási Hivatal munkájában

„Az Oktatási Hivatal (OH) nem régen kinevezett vezetője, Dr. Princzinger Péter az oktatásügy központi hivatalának jövőjét vázolta. Vezetőként a legfontosabb célnak azt tartja, hogy az Oktatási Hivatal professzionális, ugyanakkor „barátságos” közigazgatási munkát végezzen a jövőben. A szervezeti struktúrát nem tervezi átalakítani, ugyanakkor finomhangolásokra szükség van. Köszönhető ez például annak, hogy a kormányzat döntése alapján januártól működnek a kormányablakok, melyek az hivatal néhány korábbi feladatát is átvették (az OH regionális igazgatóságai beolvadtak).

Az új elnök leginkább az e-közigazgatás szerepét szeretné növelni a hivatali munkában. Mint a hazai oktatási adatvagyon kezelője, az OH-nak szerepet kell vállalnia az adatok minél szélesebb körű publikálásában, az adatkincs kiaknázásában. Dr. Princzinger Péter szerint az adatvagyonban rejlő lehetőségek zömmel kiaknázatlanok voltak az utóbbi időben. A kiaknázás inkább a közoktatásban indult meg, ahol az adatszolgáltatás nagyjából megvalósul, azonban a felsőoktatásban van még mit bepótolni. Érdekes módon viszont miközben a felsőoktatás rendelkezik egy minőségi közszolgáltatást végző felvételi honlappal, a közoktatás ezen a területen van lemaradásban. A hivatal vezetője szeretné, ha a jövőben mindkét terület fel tudna zárkózni a másikhoz. Nagyon bízik benne, hogy 1-2 év múlva már érezhető változás lesz e téren.”

Forrás:
Változások az Oktatási Hivatal munkájában, Educatio.hu, 2011. január 21-22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A hónap kiemelt témája: Hogyan lehet az informatikai ráfordítások segítségével csökkenteni a szervezeti működés költségeit?

2011. februárjában a Gartner, Inc. elemzéseire támaszkodva a címben jelzett témát fogjuk közelebbről megvizsgálni.

Bevezető:

Csaknem mindegyik európai kormányzatnak lépéseket kell tennie, hogy megfeleljen annak az uniós előírásnak, mely a költségvetési deficit felső plafonját a nemzeti össztermék 3 százalékában határozza meg 2013-ra. Az Egyesült Államok tagállamai, amelyek a központi költségvetéstől függenek, szintén kiadásaik komoly csökkentésére kényszerülnek. Nincs jele annak, hogy a következő 1-2 évben ez a helyzet megváltozna. Ennek következtében sok kormányzati informatikai vezető fontolgatja, vagy már el is kezdte, radikális költségcsökkentési programok indítását. Sajnos ezek a radikális költségcsökkentő programok nem mindig vesznek tekintetbe két komoly problémát:
1) A kezdeményezés nem kapcsolódik a szervezet átfogó stratégiai céljaihoz, és ezért nem vizsgálják meg teljes mélységében, hogy a költségek csökkentése milyen negatív hatással jár a szolgáltatásokat használók (szervezeten belüliek és ügyfelek) számára.
2) Nemzetközi tapasztalatok szerint az informatikai kiadások a szervezetek működési költségeinek tíz százalékát sem érik el. Ebből következőleg még a sikeres költségoptimalizáló programok is, amelyek 15-20 százalékos megtakarítást eredményeznek, az egyes szervezetek működési költségeit kevesebb, mint két százalékkal csökkentik csak.

Összefoglalva: a rosszul végrehajtott radikális költségcsökkentés károkat okozhat a szervezet által nyújtott szolgáltatások tekintetében, vagy egyenesen a törvényes rendelkezéseknek megfelelő működés biztosításában és a szervezet összes költségeinek csak elenyésző részére van hatással.

Elemzésünkben két dolgot fogunk bemutatni:

1) Hogyan lehet úgy végrehajtani a radikális költségcsökkentést, hogy figyelemmel vagyunk annak a nyújtott szolgáltatás minőségére kifejtett hatására. Továbbá szó lesz arról, hogy a legfontosabb tanulságokra támaszkodva hogyan lehet a megismételhető folyamatokat beépíteni a sokkal hatékonyabb projektkezelés eszköztárába.

2.) Amerikai és európai esettanulmányokra építve meg fogjuk mutatni, hogy az informatikai ráfordítások, a folyamatok újratervezésével összekapcsolva, segíthetnek a működési összköltségek csökkentésében, egyben fenntartva, vagy javítva, a nyújtott szolgáltatások színvonalát.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

2011 a mobilos hálózatfejlesztések éve

„Új fázisába ért a Telenor Magyarországnál a tavaly megkezdődött hálózati modernizációs folyamat. A cég a hétvégén lecserélte az első rádiós berendezéseit – megy a Nokia Siemens Networks és az Ericsson, jön a ZTE. Nem csak Törökbálinton van mozgolódás, a T-Mobile is készülődik.
…
A Telenor jelenleg is zajló hálózatfejlesztési projektje lesz az eddigi legnagyobb szabású ilyen jellegű művelet hazánkban, hiszen az új berendezések nem csupán arra szolgálnak, hogy az adathálózati oldalon fejlettebb technológiák bevezetéséhez, vagy nagyobb sávszélességet biztosító mobiladat-szolgáltatásoknak adjanak teret. A legkézenfekvőbb előny abból származik, hogy a ZTE úgynevezett multi-standard rádiós egységei egyszerre képesek 2G-s, 3G-s és – amennyiben a körülmények adottak lesznek – LTE technológiákkal kommunikálni (ez az úgynevezett software definied radio, vagy SDR).
…
Lapunk megbízható forrásból úgy értesült, hogy idén a Magyar Telekom is megkezdheti a hálózatfejlesztési munkálatokat, igaz a cég nem a Telenorhoz hasonló utat járja majd be, mivel csak a rádiós infrastruktúra elemeit érinti majd a modernizáció. A Telekom-tender eredménye egyelőre nem nyilvános, egy a HWSW-nek informálisan nyilatkozó felsővezető ugyanakkor korábban elmondta, hogy a pályázaton az összes ismert piaci szereplő elindult.

A Vodafone 2007-2008-ban egyszer már átesett egy hálózatfejlesztési folyamaton, akkor a Nokia Siemens Networks 3G-s hálózati elemeit váltották le a Huawei megoldásaira. A 2G-s hálózaton egyelőre továbbra is a Nokia Siemens Networks hálózati eszközeivel szolgáltat a Vodafone – az egyre korosodó hálózati elemek cseréje itt is rövidesen aktuálissá válhat.”

Forrás:
2011 a mobilos hálózatfejlesztések éve, Koi Tamás, HWSW.hu, 2011. január 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Open Source 2011 – konferencia és pályázat, 2011. február 24.

A rendezvény védnöke: Dr. Nyitrai Zsolt, infokommunikációs államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Válogatás a tervezett témákból:

  • Az open source helyzete a nemzetközi piacon
  • Az open source helyzete a magyarországi piacon
  • A kormányzati álláspont: open source az államigazgatásban
  • Alkalmazásfejlesztés open source alapokon
  • Open source és biztonság
  • Megvalósítandó IT-célok az elektronikus közigazgatásban
  • Open source eszközök a célok megvalósítására
  • Kompatibilitási kényszer és az open source, az ODF helyzete
  • Pályázati lehetőségek open source eszközökre
  • Esettanulmány egy/több megvalósult projektről
  • Üzleti szoftverek/kulcsrakész rendszerek open source alapokon
  • Nyílt forráskód és a zárt forráskód integrációjának lehetőségei a vállalati infrastruktúrában
  • Support-lehetőségek open source rendszerekhez
  • Esettanulmány egy/több megvalósult projektről

A konferenciához kapcsolódik egy pályázat is.

Forrás:
PC World Online

Vissza a tartalomjegyzékhez

Budapesten a XIII. kerület az internetelérés fejlesztésére készül

„. Az egyik legnagyobb léptékű szolgáltatás lenne, ha minden lakóházba eljuttatnák a szélessávú világhálót. A polgármester részleteket egyelőre nem tudott közölni, mivel nemrég kezdték meg a tárgyalásokat a legnagyobb internet-szolgáltatókkal a kölcsönös előnyök figyelembe vételével. A Népszabadság úgy tudja, a kerület célja az lenne, ha minden épület kapualjába ott lenne a legnagyobb szolgáltatók csatlakozása, még az sem kizárt, hogy a lakásokba is bekötnék a világhálót, a lényeg, hogy a kiépítés a lakóknak egyetlen fillérjébe sem kerülne, de maguk dönthetnék el, melyik szolgáltatást veszik igénybe. Mivel a kerület sok részén egyáltalán nincs kiépítve vagy csak egy szolgáltató rendszere használható, a „házon belüli piaci verseny” élénkítésével.”

Forrás:
Népszabadság, Kálmán Attila, 2011. január 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Interjú a HP Magyarország új vezetőjével

„– Hogyan értékeli a kormányzat néhány hete napvilágot látott fejlesztési elképzeléseit?
– Számos pozitív dolgot tudok kiolvasni a tervezetből. Az egyik ilyen, hogy az államigazgatás ahhoz hasonló megoldásokat kíván alkalmazni, mint amilyeneket a vállalati szektor már jó ideje használ: nyílt, szabványos rendszereket, egységesítést, konszolidációt. Különösen örülök annak, hogy a dokumentumban kiemelt helyet kapott az egyes intézkedések eredményességének mérése. Azt is látom benne, hogy erősíti az infokommunikációs szektor húzó- és multiplikátor hatását, ami mindenképpen jót fog tenni az ágazatnak.
Ugyanakkor azt is látni vélem, hogy az államigazgatás nagyon sok informatikai jellegű feladatot magára szeretne vállalni. Ez viszont nem lesz egyszerű, mert ezen a téren olyan cégeknél kellene hatékonyabban működnie, amelyek viszont csak ebből élnek, és piaci versenyben állnak helyt.

– Az új technológiai trendek (virtualizáció, számítási felhő) inkább kihívásokat, vagy inkább lehetőségeket tartogatnak a HP számára?
– Szerintem egyértelműen lehetőségeket. Miközben a vállalatoknál továbbra is lényeges marad a költségtakarékosság, az informatikának egyre inkább értékteremtő ágazattá kell válnia. Ehhez pedig új megoldások, az infrastruktúra hatékonyabb kihasználása kell, amire például a felhő egy jó válasz. Ugyanakkor a felhők kapcsán mindenki a nyilvános felhőkre gondol, én pedig úgy vélem, legalább ilyen fontosságúak lesznek a vállalatok belső használatra kiépített, az erőforrások jobb kihasználását ugyanúgy lehetővé tévő privát felhők is.”

Forrás:
IT Business, 2011. január 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Intelligens utazás: új közlekedésinformációs rendszer magyar cégektől

„A Traffic Information System (TIS) névre hallgató, webes közlekedési rendszer kikísérletezése az NKTH pályázatán nyert el támogatást (BYKOKFI7 nyilvántartási számon). A Polygon Informatikai Kft. és a ByBloSys Kft. szoros együttműködésében készült, 60 millió forintos, két és fél éven át tartó fejlesztéssel egy olyan háttérrendszer jött létre, mely képes átfogó közlekedési tájékoztatást adni – közölte a Polygon projektvezetője. Verebély Károly elmondta, a szoftver motorja lehet a közeljövő ‘számtalan, akár összes utastájékoztató alkalmazásának a közösségi közlekedés bármely formája, a turistainformáció, taxi vagy más logisztikai területeken.

Mostantól minden további nélkül megvalósítható például, hogy mobil internet segítségével bárki már a késő‘esti buszon utazva ellenőrizze, megvárja-e a villamos vagy Hév csatlakozás, miközben a valós idejű információs rendszer a járatok szervezőinek, diszpécsereinek is segít egymáshoz igazítani az egyes közlekedési eszközöket. Ugyanígy megoldható, hogy a megállóban várakozók bluetooth-on keresztül kapjanak értesítést egy járat kimaradásáról. De a TIS-re csatlakozva – ha ilyen irányú fejlesztésekre jelentkezik igény – akár bármely turista a saját telefonjáról megtervezheti, hogyan közelít meg látnivalókat, ott konkrétan mire kíváncsi, és képeken azt is megnézheti, mit kínál számára az adott nevezetesség. Mindezt a most kifejlesztett háttérrendszer, és a jövőben hozzá készített kiegészítő alkalmazások teszik lehetővé.

A rendszer vázlatos működése viszonylag egyszerű – vázolta a szakember. A leendő üzemeltetők, például a Volán társaságok, vagy a BKV bejuttatják a járműveik, menetrendjük releváns adatait a szoftverbe. Az összefésüli ezeket, és az utasok, vagy más felhasználók számára lényeges információként továbbítja. Így lesz a menetrend és a GPS jel kapcsolatából a késésről szóló tájékoztatás, a feltöltött fényképekből, útvonaladatokból és programinformációkból pedig turistatájékoztatás.

A gyakorlatban azonban ehhez az egyértelmű működéshez rengeteg fejlesztés, munkaóra tartozik. A fenti példákon kívül számtalan rendszer eltérő jeleit kell értelmezni és feldolgozva továbbítani. Természetesen, amikor a jelenlegi projekt alapján majd valós eszközök fejlesztésére, készítésére, vagyis a „piacosításra” kerül sor, mindegyiket optimalizálni kell majd az adott feladathoz, de ez már alig jelent munkát az alapfejlesztés mértékéhez képest – hangsúlyozza a szakértő.”

Forrás:
Intelligens utazás: új közlekedésinformációs rendszer magyar cégektől, TőzsdeFórum Online, 2011. január 27.
Traffic Information System, IT-Extreme, 2011. január 27.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Sopronban tesztelik az új utastájékoztató rendszert

„Megkezdték a pályázati pénzből megvalósuló soproni utastájékoztató rendszer tesztelését – közölte a projekt kommunikációs ügynöksége kedden az MTI-vel.
A soproni önkormányzat és a Kisalföld Volán Zrt. közös konzorciuma a 370 millió forintos összköltségű – részben európai uniós forrásokból finanszírozott – fejlesztés során most azokat a hibákat, pontatlanságokat szűri ki, amelyek a megállókban és a buszokon működő hangos és képes információs rendszer hatékonyságát ronthatják – írták.

A projekthez szükséges források kilencven százalékát az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-Dunántúli Operatív Programja pályázatán nyerte el a konzorcium.
A projekt részeként tíz jegy- és bérletárusító automatát állítanak fel, amelyeknél bankkártyával is lehet fizetni, 28 buszon helyeznek el fedélzeti számítógépet, belső utastéri kijelzőt, valamint a hangos tájékoztatást lehetővé tevő rendszert. Hét jármű kap „zöldút-kérő rendszert”, öt pedig olyan utasszámláló berendezést, amely a jövőben segítheti a forgalomtervezést. Ötven elektronikus tájékoztató táblát szerelnek fel olyan gombbal, amely azt segíti, hogy azokat vakok, gyengén látók is használhassák.

Az utazók a megállókban mobil interneten vagy WAP-on keresztül is tájékozódhatnak arról, mikor ér oda a következő busz. Üzemzavar esetén a sofőr azonnal jelezni tudja a problémát az irányító központnak.”

Forrás:
Sopronban tesztelik az új utastájékoztató rendszert, alon.hu, 2011. január 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az uniós elnökség infokommunikációs hírei

„Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága előtt számolt be dr. Nyitrai Zsolt a magyar elnökség feladatairól és célkitűzéseiről…Az államtitkár leszögezte, az elnökség az Európai Digitális Menetrenddel összhangban szeretné előmozdítani az információs társadalom fejlődését az EU-ban, ami a gazdasági fellendüléshez is nagy mértékben hozzájárulhat. A meghallgatáson Nyitrai Zsolt hozzátette, minderről a brüsszeli első Digitális Közgyűlésen is szó lesz. Az államtitkár szerint az elnökségi félév alatt különösen a közös frekvenciapolitika területén várható előrelépés. A készülő európai frekvenciapolitika egyik fő témája a vezeték nélküli szélessáv terjedésének elősegítése. Az infokommunikáció területén az elnökség megítélése szerint a biztonság is kiemelt szerepet játszik, ezért az elnökség kiemelt céljai között szerepel az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) modernizálása is. Nyitrai Zsolt jelezte, a Tanács meg fogja vizsgálnia kritikus információs infrastruktúrák védelmére vonatkozó bizottsági javaslatot is és a biztonság témájában miniszteri szintű konferenciára is sor kerül áprilisban Magyarországon.”

„Dr. Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár a magyar EU elnökség képviseletében január 26-án Brüsszelben találkozott Martin Whitehead igazgatóval, a GSMA Europe mobilszolgáltatókat tömörítő nemzetközi szervezet brüsszeli képviseletének vezetőjével, valamint Joachim Haas úrral.

A felek áttekintették a magyar EU elnökség távközlési és információs társadalmi prioritásait. Külön kiemelésre került a két legfontosabb jogalkotási dosszié. Egyfelől az uniós hálózat- és információbiztonsági ügynökség (ENISA) mandátuma és működésének korszerűsítése; melyhez kapcsolódóan fontos témakör lesz a magyar EU elnökség alatt a kritikus információs infrastruktúra védelme is. Másrészt a rádióspektrum-politikai program (RSPP), illetve az ITU Rádió-távközlési Világértekezletre történő felkészülés. A GSMA megkülönböztetett figyelemmel kíséri az RSPP program vitáját. Whitehead úr kiemelte, hogy még több frekvenciát kell a jövőben elérhetővé tenni a mobil szélessáv gyors kiépítésének elősegítése érdekében, ugyanakkor jelezte, hogy az iparág elsődleges érdeke jelenleg az, hogy az első RSPP mielőbb elfogadásra kerüljön.

A felek egyetértettek abban, hogy szoros és konstruktív együttműködésben egy olyan program gyors elfogadására van szükség, amely Európa-szerte megteremti a feltételeket a vezeték nélküli szélessáv és egyéb frekvencia alapú szolgáltatások széleskörű kiépítéséhez és elterjesztéséhez, az európai állampolgárok és vállalkozások érdekeit szem előtt tartva.”

Forrás:
Erős Európa – terjedő szélessáv, nyitraizsolt.hu, 2011. január 27.
Az európai spektrumstratégia gyors elfogadására van szükség, nyitraizsolt.hu, 2011. január 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nyitrai az EDUCATIO kiállításon: magyar oktatási tartalomfejlesztésre van szükség

„„Fókuszban a közoktatás” címmel idén már 11. alkalommal rendezték meg az országos oktatási kiállítást, az EDUCATIO-t. A szombati napon dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Digitális Megújulás oktatási részét ismertette hallgatóságának.

Az EDUCATIO-n évről-évre összegyűlnek a tankönyvkiadók, a taneszközgyártók- és forgalmazók, a szülők, a diákok és az intézményvezetők, a kutatók, valamint a szakképzés vezetői.

„Államtitkárságunk egyik kulcsmegállapítása szerint ma már az elérhető munkahelyek döntő többsége nem tölthető be digitális jártasság illetve digitális készségek hiányában. Ez már ma is így van, de a jövőben ez még inkább így lesz – mondta Nyitrai, majd így folytatta: „a Digitális megújulással azt a célt tűztük ki, hogy 2014-re egymilliónál is több új, eddig még soha nem internetező magyar polgárt is bevonjunk a digitális világba. Előrejelzéseink szerint ez olyanok számára is munkahelyeket nyit majd meg, akik eddig kívül szorultak a XXI. századi munkaerőpiacon. Ezért cselekvési tervünk oktatási részének középpontjában a képzés, az átképzés és a továbbképzés áll” – adott helyzetértékelést és megoldási javaslatot Nyitrai.
…
„Mint már föntebb említettem, a cél a képzés, az átképzés és a továbbképzés. Egy olyan dinamikusan fejlődő szektorban, mint az infokommunikáció, és az olyan gyorsan változó készségeket igénylő területen, mint az infokommunikáció eszközeinek mindennapi használata, elengedhetetlen, hogy fel legyünk vértezve a ma és a holnap tudásával. Csak így maradhatunk ugyanis versenyben, és csak így vehetjük fel a versenyt másokkal” – ismertette a Digitális megújulás oktatási céljait Nyitrai.
„A versenyképesség nagyon fontos számunkra, ugyanis ez jórészt az oktatásban dől el. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a jövőben a magyar tartalomipar jó minőségű oktatási tartalmakat állítson elő a legkülönfélébb eszközökre” – zárta szavait az infokommunikációs államtitkár.”

Forrás:
Nyitrai az EDUCATIO kiállításon: magyar oktatási tartalomfejlesztésre van szükség, nyitraizsolt.hu, 2011. január 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megadóztatják az internetet – kérdés, mi alapján

„Egyetlen kérdésben érthetnek egyet az adóhatósággal azok a magánszemélyek, akik a neten kereskednek: a tevékenység után adót kell fizetni. De hogy pontosan mit és mennyit, abban már nagyon különbözőek a vélemények. A vita alapja végeredményben az, hogy az adóhatóság üzletszerűnek ítéli meg az eladásokat, míg az érintettek álláspontja szerint azok egyedi ügyletek, vagyis úgynevezett ingó vagyontárgy értékesítéséről van szó.
A hatóság az áfa, míg mi az szja szerint nézzük az ügyleteket – mondta Angyal József adószakértő, aki több hasonló eljárásban is képviseli az ügyfeleket. Ennek eredményeképpen a hatóság jóval magasabb adóhiányt és bírságtételt állapított meg, mint amennyi az érintettek szerint jogos volna.
Ha ugyanis az ügyletek ingó vagyontárgyak értékesítésének felelnek meg, adót csak az eladási érték 25 százaléka után kell fizetni. A szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy a terméket valamikor megvásárolta a tulajdonos, ami ma már számlával nem igazolható költség, s az ügylet során egyéb kiadások is felmerülhettek. Így reális, hogy az eladási árnak csak egy része minősül jövedelemnek. Vagyis a szakértő szerint egy egymillió forint összegű ügylet után – ez lehet több is egy év alatt – 40 ezer forint adó befizetése számon kérhető (az egyszerűség kedvéért a mai szabályok szerint számítottuk ki az adót, ám ennek mértéke valójában attól függ, hogy a vitatott évben mekkora volt az szja kulcsa).

A hatóság nem tartja ingó vagyontárgy értékesítésének ezeket az ügyleteket, szerinte ugyanis az érintettek valójában üzletszerűen kereskednek. Ha ugyanez az ügylet üzletszerű, akkor önálló tevékenységnek minősül, ebben az esetben pedig nem lehet alkalmazni a 25 százalékos számítást. Ilyenkor az ügylet 90 százalékát kell alapul venni jövedelemként, vagyis 144 ezer forint adófizetést jelent. Erre kell felszámítani még a bírságokat is, ami az adókülönbözet 50 százaléka lehet.”

Forrás:
Megadóztatják az internetet – kérdés, mi alapján, Napi Gazdaság, 2011. január 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Több ezer e-fiókkönyvtárat hoznak létre

„Az „Örökség-Kultúra” Oktatási E-könyvtár program fő feladatának a magyar és nemzetiségi anyanyelvű közoktatás minden szintjének tudományos-kulturális jellegű, elektronikus tananyagsegédletekkel való folyamatos ellátását tekinti. A programot Csongrád megyében elsőként Hódmezővásárhelyen mutatták be.

A Csongrád Megyei Önkormányzat és Hódmezővásárhely önkormányzata szervezésében mutatták be a programot szerdán az Emlékpont konferenciatermében. Almási István hangsúlyozta, ma már aki gyermekkorban nem sajátítja el az informatikai alapismereteket, behozhatatlan hátrányba kerül. Vásárhely alpolgármestere annak fontosságát is kiemelte, hogy az információk mindenki számára ingyenesen elérhetők legyenek.
Dr. Zakar Péter, a megyei közgyűlés alelnöke szerint a jövő történészeinek fel kell készülniük arra, hogy a papíralapú közigazgatás a végnapjait éli, így a kutatóknak is alkalmazkodniuk kell a korhoz. Az e-könyvtár előnyei között említette, hogy a helytörténeti munkákat könnyebben elérhetővé teszi.

A programot dr. Marjanucz László tanszékvezető egyetemi docens, a TIT Csongrád megyei elnöke, Barna Gábor programvezető, felelős szerkesztő, Simon Ferenc, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium tanára és Szepesi Judit, a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár könyvtáros-informatikusa ismertette.

Barna Gábor, az elektronikus oktatási könyvtár felelős szerkesztője elmondta, az e-könyvtár jelenleg a Sulinet honlap nagyon fontos alportál része, májustól viszont minden magyar oktatási intézmény és könyvtár szerverének különálló egysége lesz, így 5000-6000 e-fiókkönyvtár jön létre. Településtörténetek, kisebbségi, határon túli illetve magyar kulturális, tudományos ismeretterjesztő anyagok kapnak benne helyet. Fontos cél, hogy a fiatalokat is bevonják a tudástár bővítésébe, arra serkentve őket, hogy olyan területeken végezzenek kutatásokat, amelyek kiegészítik az eddigi tartalmakat.”

Forrás:
Több ezer e-fiókkönyvtárat hoznak létre, Kokovai Péter, Promenad, 2011. január 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Tanítani kellene a közösségi oldalak használatát

„A Facebook és a Google kvázi törvényen kívül működő amerikai cégként sokszor előnybe kerül a helyi szolgáltatásokkal szemben, mert az adatvédők keze csak az utóbbiakig ér el – habár a legnagyobbak önérdekükből is törekszenek a helyi törvények betartására. A kisebb külföldi szerverekről azonban sokszor lehetetlen eltávolítani a jogsértő magyar tartalmakat. Emiatt óvatosabban kellene használni a közösségi szolgáltatásokat – de ifjú honfitársaink nem tudják, mit is jelent mindez. A 2011-es adatvédelmi nap legfontosabb megállapításai.
Ha a Facebook ország lenne, 600 millió felhasználójával a harmadik legnépesebbnek számítana a világon. Szolgáltatásai nemcsak országhatárokon, de kontinenseken is átívelnek, ráadásul szerverein az emberek sokszor a legintimebb adatokat tárolják a privát fotóktól kezdve a barátokkal váltott levelekig. Az amerikai szájt és a többi közösségi oldal a világhálót minden korábbinál személyesebbé tette, a gyerekektől a nyugdíjasokig egyre többen használják ezeket. Bár a tömegkultúra részévé váltak, rengeteg veszélyt rejt használatuk, ezért is választották ezeket a csütörtökön megrendezett Adatvédelmi nap 2011 – Közösségi (adat)hálók című konferencia fő témájául.”

Forrás:
Tanítani kellene a közösségi oldalak használatát, Straub Ádám, [origo], 2011. január 28.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai Zsolt: Kitörési ponttá válhat az infokommunikációs forradalom

„Nyitrai Zsolt a NFM bemutatását követően kiemelte, hogy szükség van vízióra, jövőképre, stratégiára, tehát a Digitális Megújulás Cselekvési Tervre, mely hazánk főbb kitörési pontjaira világít rá, illetve terveket, irányokat jelöl ki. Az államtitkár szerint az infokommunikáció területén megállíthatatlan, elkerülhetetlen a fejlődés, ezért a szélessávú infrastruktúra fejlesztését tűzte ki legfontosabb feladatnak. Ahhoz azonban, hogy kitörési ponttá váljon az infokommunikációs forradalom, elengedhetetlen, hogy lépést tartsunk, így szükséges az internetezők táborának bővítése, a munkavállalók versenyképessége érdekében pedig elengedhetetlen a digitális önbizalom és írástudás képesség fejlesztése, az „e-készségek” elsajátítása. Cél továbbá az elektronikus közigazgatásban résztvevők számának növelése, az ügyfélkapu használatának népszerűsítése is. Első körben egy vitairatot tett közzé a minisztérium, amit társadalmi párbeszédet követően fogadnak csak el. A haladás érdekében nagy szerep hárul az oktatásra, Nyitrai Zsolt ezért is találta remek alkalomnak az Educatio fórumát a fejlesztések bemutatására, hiszen a magyar oktatási piac legnagyobb seregszemléjén minden kulcsszereplő megjelent: diákok, pedagógusok, taneszköz gyártók és kutatók.”

Forrás:
Kitörési ponttá válhat az infokommunikációs forradalom, Educatio.hu, 2011. január 21-22.
Korábbi hírünk:
Nyitrai az EDUCATIO kiállításon: magyar oktatási tartalomfejlesztésre van szükség

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kenyában épül az új Szilícium-völgy?

„Egy Kelet-Európában sikeres kenyai vállalkozó a „digitális szakadék” betemetésével próbál esélyt teremteni egy tehetséges gyermekekben bővelkedő, de szegény vidéken. Az ötletben egy számítástechnikai óriáscég és a lengyel állam is fantáziát lát. Válhat-e a kis kenyai faluból Kelet-Afrika Szilícium-völgye?

Az ugandai határhoz vezető főúton nem túl erős a forgalom; a szórványosan felbukkanó színesre festett teherautók mellett főleg csomagoktól imbolygó biciklik, egyenruhás kisdiákok és állataikat terelgető pásztorok tévednek a forró aszfaltra. Egy kereszteződésnél a kukoricás mellett vöröses földút visz tovább, egy tábla arról tájékoztat, hogy erre találjuk a Sega Szilícium-völgyet. A tanulmányútra érkezett újságíró és a parlamenti képviselők – Gruber Attila (Fidesz), Firtl Mátyás (KDNP) és Kaufer Virág (LMP) – nem győznek csodálkozni: Kenya délnyugati csücskében, a Viktória-tó és az Egyenlítő közelében járunk, Nairobi vagy egy napos zötyögés autóval; nehéz elképzelni, hogy innen kaliforniai mintára információs csúcstechnológiával árasztják el a világot.”

Forrás:
Kenyában épül az új Szilícium-völgy?, Hírszerző, 2011. január 29.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Utasítás a Honvédelmi Minisztérium Kockázatkezelési Szabályzatáról


Forrás:
A honvédelmi miniszter 11/2011. (I. 25.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium mint intézmény Kockázatkezelési Szabályzata kiadásáról, Hivatali Értesítő, 2011. évi 5. szám, 601-607. oldalak, 2011. január 25. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A honvédelmi miniszter utasítása a kormányzati informatika konszolidációjához szükséges intézkedésekről

Forrás:
A honvédelmi miniszter 12/2011. (I. 25.) HM utasítása a kormányzati informatika konszolidációjához szükséges intézkedésekről szóló 1277/2010. (XII. 9.) Korm. határozatban foglalt feladatok honvédelmi tárcánál történő végrehajtásáról, Hivatali Értesítő, 2011. év 5. szám, 608. oldal, 2011. január 25. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

1155/B/2006. AB határozat

„A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

h a t á r o z a t o t:

1. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (1) bekezdése – az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és 8. § (1)-(2) bekezdésével összefüggő – alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 171. § (1) bekezdése – az Alkotmány 7. § (1) bekezdésével összefüggő – alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 189. § 2. pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.”

Forrás:
1155/B/2006. AB határozat, Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága, 2011. január 25.
Lásd még:
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatási és igazságügyi miniszter 5/2011. (I. 28.) KIM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről

„1.§ A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2011. január 1. napjától 2011. június 30. napjáig dr. Kis Norbert Józsefet miniszteri biztossá nevezem ki.
2.§ A miniszteri biztos feladata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításáról szóló 1278/2010. (XII. 15.) Korm. határozat végrehajtásának tárcaközi koordinálása, illetve az átalakulással kapcsolatos ügyek egyeztetésére létrejött tárcaközi munkacsoport vezetése.”

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 5/2011. (I. 28.) KIM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről, Hivatalos Értesítő, 2011. 6. szám, 683. oldal (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.