Skip to main content

11. szám, 2011. március 16.


eGov Hírlevél – 2. évfolyam, 11. szám, 2011. március 16.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Regeneráció – Közigazgatási Nyílt Nap

Időpont: 2011. március 19., 9-17 óra között
Helyszín: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 1055. Budapest Kossuth Lajos tér 2-4.

„Első alkalommal rendezzük meg a KIM-ben, a tavalyi nagysikerű Regeneráció – Kormányzati Karrier Expo folytatásaként, a Regeneráció – Közigazgatási Nyílt Napot.

A nap folyamán Dr. Navracsics Tibor miniszter, miniszterelnök-helyettes, Nagy Anna kormányszóvivő, és a KIM államtitkárai látnak vendégül Titeket, kiegészülve a tárca fiatal munkatársaival. Interaktív előadásokat hallgathattok a közigazgatás megújításáról és a tárca más kiemelt projektjeiről. Mindemellett a „Közig Kvíz” keretében kideríthetitek, mennyit tudtok a közigazgatásról, vagy akár kormányszóvivőként is kipróbálhatjátok magatokat.

A Közigazgatási Nyílt Napról bővebb információkat a Regeneráció facebook profilján tudhattok meg a későbbiekben.

******************************************************

FIGYELEM! A NYÍLT NAPON CSAK KORLÁTOZOTT SZÁMBAN TUDUNK FOGADNI BENNETEKET. A REGISZTRÁCIÓ FELTÉTELE AKTÍV EGYETEMI / FŐISKOLAI HALLGATÓI JOGVISZONY VAGY 3 ÉVNÉL NEM RÉGEBBEN MEGSZERZETT DIPLOMA!

REGISZTRÁLJ MOST, HOGY MINDENKÉPP OTT LEHESS!

Regisztrációra 2011. március 7-17. között van lehetőséged. Küldj egy e-mailt a nyiltnap@kim.gov.hu e-mail címre, mi válaszul megküldjük a regisztrációs lapot, amin bejelölheted mely programokon szeretnél részt venni.”

Forrás:
Facebook

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyarország volt a díszvendég a finn közigazgatás ünnepén Helsinkiben

„A Finn Közigazgatási Intézet (HAUS) fennállásának 40. évfordulóján a finn közigazgatási miniszter, Tapani Tölli és Dr. Kis Norbert – a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatója – ünnepi beszéde nyitotta meg a március 2-án a Finnland Hall-ban (Helsinki) rendezett konferenciát. Kis Norbert beszámolt a magyar EU elnökség törekvéseiről és a „jó állam” alapjait megteremtő közigazgatási reformokról, a Magyary-tervről. Dr. Kis Norbert, a rendezők meghívására tárgyalásokat folytatott a Pénzügyminisztérium közszolgálati igazgatóival (Asko Lindquist, Teuvo Metsapelto) és a Finn Közigazgatási Intézet (HAUS) vezetőjével (Anneli Temmes). A tárgyalások eredményeként 2011-ben 10 fiatal köztisztviselő tölthet négy hónapos szakmai gyakorlatot finn közigazgatási szerveknél, közös magyar-finn képzési és kutatási programok indulnak és szakértői konzultációk kezdődnek a két ország közigazgatási reformjainak támogatására.”

Forrás:
Magyarország volt a díszvendég a finn közigazgatás ünnepén Helsinkiben, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2011. március 4.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Békésben nehezebb feladatot jelentett a kormányhivatal létrehozása

„Erdős Norbert, Békés megye kormánymegbízottja, Békés és térsége fideszes országgyűlési képviselője Békéscsabán, József Attila utcai hivatali dolgozószobájában fogadta a Hír6 munkatársát.

– Hogyan tudná összegezni a kinevezése, vagyis január 1. óta eltelt időszakot? – fordultunk a szakmájára nézve középiskolai történelemtanár, politológus, államtitkári besorolásban lévő kormánymegbízotthoz, „főispánhoz”, aki büszkén vállalja fel dicső elődei, a Békés vármegyei főispánok örökségét…

– Az újév első munkanapján, január 3-án, hétfőn avattam fel a békéscsabai polgármesteri hivatal Szabadság téri épületében az első megyei kormányablakot, integrált ügyfélszolgálati központot. Szolgáltató jellegű államot épít ki az új kormány, szakítani kíván azzal a negatív gyakorlattal, hogy az állampolgár kiszolgáltatva, kisebb gyomorgörccsel, legalábbis izgulva intézi az ügyeit a különféle hivatalokban. Egy idő után minden ügyet egy helyen, egy kormányablaknál lehet lebonyolítani. 2013. január elsejétől pedig már járási szinten is működnek a kistérségeket lefedő kormányablakok – semmivel sem kisebb rangú állampolgár, semmivel sem bír kevesebb jogokkal, mondjuk, egy szeghalmi, egy szarvasi vagy egy békési lakos, mint egy békéscsabai.

– A dél-alföldi regionális intézmények közül csak a munkaügyi központ és az ÁNTSZ székhelye volt Békéscsabán. Mennyiben igényel más, esetleg több tevékenységet a Békés Megyei Kormányhivatal szervezeti struktúrájának létrehozása, mint például a régióközpontnak kikiáltott Szegeden?

– Nagy különbséget, jóval nehezebb feladatot jelent, mivel a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal régiós törzshivatala a Tisza-parti városban, Csongrád megye székhelyén működött. A megyei közigazgatási hivatalban január 3-án nem volt pénzügyi főosztály. Az összes pénzügyet, gazdasági ügyet Szegeden intézték. Nekünk nagyon rövid idő alatt, hogy úgy mondjam a semmiből kellett létrehoznunk a pénzügyi főosztályt, sőt a humán osztályt, akképpen, hogy az 1313 dolgozó januári bérének kifizetésében ne legyen fennakadás. Informatikai osztály volt a jogelőd megyei közigazgatási hivatalban, csakhogy a kapacitás bővítése végett informatikai főosztályt kellett felállítanunk a szakigazgatási szervek kormányhivatalhoz történt rendelése, a hirtelen radikális mértékben megnövekedett dolgozói létszám miatt.

– Hogyan fogadta a kormányhivatal alá rendelt 14 államigazgatási szerv az önállóság megszűnését?

– Jó, hogy erre rákérdezett. Az információk alapján úgy gondolom, és ki merem jelenteni, hogy a regionális szinten szerveződött szakigazgatási szervek nagyobbik része inkább örömmel vette az új felállást, hiszen ismét megyei szinten szerveződhetnek. A megyék megerősítését célzó kormányzati akarat azt eredményezi, hogy helyi súlyú kérdésekben Békés megyében születhetnek döntések, valamint a helyi értelmiség egy részének képesek leszünk pályaképet felmutatni, vezető pozíciókat kínálni, többé nem kell elvándorolniuk innen.

– Hallom, hogy máris konkrét változások lépnek életbe bizonyos területeken.

– Így van. A megyei pedagógiai intézet szaktanácsadói feladatkörét átveszi a kormányhivatal. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem ellenőrzés céljából. Tulajdonképpen az 1985 előtti, tantárgygondozói rendszer lép újra életbe 2012. január elsejei hatállyal. Továbbá a pedagógiai szakszolgálat (logopédia, sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás stb.) is a kormányhivatalban működik a jövőben. Nem főállású, hanem gyakorló pedagógusok, itt mellékállásban lévő szakemberek látják el a tevékenységet díjazás fejében. A külső szakmai ellenőrző munkát 2-3 személy irányítja majd, s a tervek szerint az oktatással kapcsolatos jegyzői feladatkör is a kormányhivatalhoz kerül.”

Forrás:
Békésben nehezebb feladatot jelentett a kormányhivatal létrehozása, Dányi László, Hír6.hu, 2011. március 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Csak engedéllyel kapnának hitelt az önkormányzatok

„Csakis a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével vehetnének fel hitelt az önkormányzatok a Széll Kálmán-terv szerint.
A hitelkorlát kérdése még az önállóságnál is égetőbb téma.
…
Zongor Gábor a hitelfelvétel minisztériumi engedélyhez kötését elfogadhatatlannak tartja. Arra hívta fel a figyelmet: a probléma nem is feltétlen aktuális, ha a kormány így fogalmazza meg, mert a legtöbb önkormányzat hitelhiányban szenved, nincs szükség állami korlátozásra, mert a bankok nem adnak nekik hitelt.

Az önkormányzati szövetségek már korábban kérték, hogy a helyhatóságok könyvvizsgálatát helyezzék át az Állami Számvevőszékhez, ne az önkormányzatok végezzék azt el saját köreiken belül – ezt a tervet most is elegendőnek tartják.
A kötelező engedélyhez kötés azonban kiszámíthatatlan következményekkel járna a TÖOSZ-főtitkár szerint, aki az európai önkormányzatisági elvekkel is ellentétesnek tartja az elképzelést. Dancsó József annyival kommentálta a tervet: részletes ötletekkel a kormány még nem kereste a kisvárosi szövetséget, de két-három héten belülre várják a konkrétumokat.
Az önkormányzatok hitelállománya tavaly haladta meg először az 1000 milliárd forintot, az 1017 milliárdos összeg több mint 200 milliárddal magasabb az egy évvel korábbi adatnál. Ennél is súlyosabb problémát jelent azonban az, hogy sok helyen fejlesztések helyett működési kiadásokra fordították ezt a pénzt, s lassan eljött az idő a hitelek visszafizetésére. Elhangzottak olyan kormányzati ötletek, hogy az oktatást és az egészségügyet átvenné az állam az önkormányzatoktól, több pénzügyi kérdésben pedig vagy a kormányhivatalok, vagy a később létrehozandó járások döntenének a települések helyett, arról azonban nincs információ, ebben az esetben mennyivel kevesebb forráshoz jutnának az önkormányzatok. ”

Forrás:
Csak engedéllyel kapnának hitelt az önkormányzatok, Világgazdaság, 2011. március 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mi lesz a falvakkal? Összevonhatják az önkormányzatokat

„„Drasztikusan centralizálni” kell a kistelepülések önkormányzatait a Széll Kálmán-terv angol nyelvű változata szerint. Hogy ez a feladatkörök megnyirbálását jelenti-e, vagy akár azt is, hogy a legkisebb települések önkormányzatait összevonnák, egyelőre nem tisztázott. Korábban mindkét megoldás felmerült lehetőségként.

A rendszer egységesítésének fontos lépése lesz, ha 2013-tól megszületnek a járások. Addig is a mintegy 3200 települési önkormányzat működését biztosítani kell, közben pedig a feladatok áttekintésénél fontos szerepet kell szánni a finanszírozhatóságnak – mondta el Dancsó József, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke. Hozzátette azt is, hogy a többségben ötezer főnél népesebb kisvárosok helyhatóságait tömörítő szövetségüket még nem keresték meg a kormánytól azzal, hogy a környező falvak feladatainak egy részét vállalják magukra.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára úgy véli: meg kell egyezni, mi minősül önkormányzati minimumnak. A centralizációt egy szintig támogathatónak tartja, s nem húzna túl szigorú határt az önkormányzatiság követelményeinél sem: szerinte ha egy község külső segítség nélkül meg tud szervezni egy helyi választást, akkor már maradhat önálló. Igaz, így is vannak települések, amelyek ez alapján nem lehetnének önállóak. Kiemelte: csupán a lakosságszám alapján nem lenne szabad megszüntetni az önállóságot. Tállai András államtitkár erről a kérdésről korábban úgy fogalmazott: a kisebb lélekszámú településeket akár választott elöljárók is vezethetnék, képviselő-testület vagy bizottságok nélkül.”

Forrás:
Mi lesz a falvakkal? Összevonhatják az önkormányzatokat, Világgazdaság, 2011. március 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Vita az önkormányzatokról

„”Az elmúlt időszakban az önkormányzatok adóssága folyamatosan nőtt, ennek gátat kell szabni, ezért a jövőben a hitelfelvétel kormányzati engedéllyel lehetséges” – olvasható a múlt héten bejelentett, Széll Kálmán-tervnek keresztelt kormányzati reformcsomagban. A határozott kijelentés mellett azonban nem szerepel szinte semmilyen konkrétum arról, hogyan képzeli a kormány az önkormányzatok reformját.
…
A kormány elképzelései több területen – az oktatás, az egészségügy, a hatósági feladatok és a gazdálkodás ügyében is – a központosítás irányába mutatnak, ami viszont sérti a Fidesz-frakcióban nagy számban helyet foglaló önkormányzati vezetők érdekeit. Szószólójuk Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz alelnöke, aki az [origo] korábbi információi szerint a párt elnökségében és a frakció siófoki kihelyezett ülésén is felszólalt a központosítás ellen.
…
A vita egy része mindenesetre már a nyilvánosság elé is kikerült. Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára például még január végén azt mondta: elképzeléseik szerint a jövőben az Állami Számvevőszék vagy valamelyik miniszter hozzájárulására lenne szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok hiteleket vegyenek fel. Erre reagálva Kósa kijelentette, hogy sértené az önkormányzati működési rendszert, ha egy pénzügyi biztos felügyelné a hitelfelvételt.
…
Egyre látványosabbá válik a konfliktus a közoktatási rendszer kérdésében is, ahol felmerült, hogy az állam átvenné az általános iskolák működtetését az önkormányzatoktól. Kormányzati és fideszes források az [origo]-nak azt mondták, hogy ebben két különböző szándék találkozik. Egyrészt az oktatási államtitkárság szeretné szakmai értelemben egységesíteni az iskolákat, hogy mindenütt hasonló képzés és nevelés legyen, másrészt az iskolák fenntartásának anyagi terheit akarják levenni az önkormányzatokról.
…
Fideszes források az [origo]-nak azt mondták: valószínűleg az lesz a megoldás, hogy nem lesz kötelező államosítás, de amelyik település akarja, átadhatja az iskoláit, vagy azok első négy osztályát az államnak. Ezzel valószínűleg azok a kistelepülések élnek majd, amelyeknek az állami normatíván kívül nincs más bevételük, így már a működéshez is hitelt kell felvenniük. Valószínű azonban, hogy ezek a polgármesterek garanciákat várnak arra, hogy az állam nem körzetesíti a falusi iskolákat.

Egy ilyen megoldást valószínűleg Kósa Lajos is elfogadna, szerinte ugyanis úgy kellene átalakítani az önkormányzatok feladatait, hogy külön kezeljék azt a mintegy 300 települést, ahol a lakosság 80-90 százaléka él, és amelyek el tudnak látni minden feladatot. A mintegy 2800 kistelepülés esetében Kósa szerint is érdemes újragondolni, hogy esetleg átadják az iskoláikat az államnak, vagy valamilyen társulás keretében lássák el a hivatali feladatokat.
…
Az önkormányzatok hatásköreit csorbítanák a járási kormányhivatalok is, amelyeknek felállítását jövőre tervezi a kormány. Ezekhez kerülhetne át több közigazgatási hatáskör, mindenekelőtt az építési hatósági eljárás. Erről egy fideszes képviselő az [origo]-nak azt mondta, a korrupció elleni harc eszköze, hogy elveszik az építési engedélyek kiadását az önkormányzatoktól, hiszen ezen a téren szinte mindennaposak a visszaélések.”

Forrás:
[origo], Kovács Áron, 2011. március 8.
Vissza a tartalomjegyzékhez

Rétvári: csökkenhet a képzés utáni pályaelhagyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával

„Növekedhet az utánpótlásképzés hatékonysága és csökkenhet a képzés utáni pályaelhagyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával – emelte ki Rétvári Bence az intézmény megalapítását rögzítő törvényjavaslat hétfő esti expozéjában.
…
Közép- és hosszú távon a képzési szerkezet összehangolásával, valamint a közszolgálati karrierpályákkal való harmonizálásával növelni fogja az utánpótlásképzés hatékonyságát, ezáltal várhatóan csökkenni fog a képzés utáni pályaelhagyás – mutatott rá a kereszténydemokrata államtitkár.

Hozzátette: az átképzési rendszerek összehangolásával meghosszabbodik a fegyveres testületek tagjainak közszolgálatban való alkalmazhatósága, ezáltal a társadalmi ellátórendszerek (például a nyugdíj, a társadalombiztosítás) igénybevétele is csökkenni fog.
…
Az egyetem székhelye Budapest lesz, azonban miniszteri biztos vezetésével megkezdődött a közös egyetemi stratégia kidolgozása, amelynek során a vidékre kihelyezett képzés és gyakorlat lehetőségeit is vizsgálják – fűzte hozzá.
…
Rétvári Bence kitért arra is, hogy az igazgatási és védelmi területek összehangolt működése nélkülözhetetlen a közrend fenntartásában, a katasztrófavédelemben, közigazgatás, a rendészet és a védelmi szakterületek hatékony működtetésében.

Az állam igazgatásának tágabb összefüggéseit is értő tisztviselők, tisztek képzésére, és a három közszolgálati hivatásrend életpályája közötti mobilitást segítő átképzési és továbbképzési programokra van szükség. E célból a törvény az összehangolt közszolgálati humánpolitika alapját jelentő tervezett utánpótlásképzés és továbbképzés egységes intézményi alapjait teremti meg.”

Forrás:
Rétvári: csökkenhet a képzés utáni pályaelhagyás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával, Galamus/MTI, 2011. március 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A jogállam nem piramis, toldozni-foldozni kell

„A közigazgatás feladata a cselekvés. A jogállamban ezt a jogrend szabályozza – idézte Magyary Zoltán, a közigazgatás és a pénzügyi jog múlt századi professzorának szavait Kövér László, amikor a tudós két ismét kiadott művét méltatta kedden a Parlamentben. Az Országgyűlés elnöke időszerűnek ítélte Magyary műveinek újbóli megjelentetését most, amikor a közigazgatás megújítása napirenden szerepel.

A jogállam nem olyan, mint az egyiptomi piramisok, amelyet alkotóik az örökkévalóságnak építettek. A jogállam olyan épület, amelyet naponta toldozni-foldozni kell. Visszarakni a cserepeket, kijavítani a falakat, a gerendákat, hogy ne rágja ki a szú – fogalmazott a könyvek bemutatóján az Országgyűlés elnöke.

Kövér László hangsúlyozta, hogy a közigazgatás az elmúlt 20 évben mélyrepülésben volt, aminek az egyik jellemzőjeként minősítette a bürokrácia öncélúvá válását. Ez szerinte lehetetlenné teszi az állam küldetésének betöltését, az emberek szolgálatát. Éppen ezért a politikus nagyon időszerűnek ítélte Magyary Zoltán közigazgatással kapcsolatos gondolatait. Most a tudós két művét – az egyiket hasonmás kiadásban – adták ki újra.

A magyar állam költségvetési joga című 1923-ban, A közigazgatás és az emberek: ténymegállapító tanulmány a tatai járási közigazgatásról pedig 1939-ben jelent meg először.”

Forrás:
A jogállam nem piramis, toldozni-foldozni kell, Magyar Nemzet, 2011. március 8.
Lásd még:
Magyary Zoltán és Kiss István: A Közigazgatás és az emberek
Magyary Zoltán: A magyar állam költségvetési joga, Közigazgatási jogi tanulmány

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kettéválhatnak a polgármesteri hivatalok

„A várhatóan 2013-tól újra létrejövő járási szinten a tervek szerint kettéválnak majd a polgármesteri hivatalok államigazgatási és önkormányzati hivatalokká – mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára az MTI-nek adott interjújában. Gál András Levente beszámolt arról is, hogy a közigazgatás fejlesztését tartalmazó Magyary Program vitairatát március 20-a körül ismertetik.
…
Gál András Levente kifejtette, az önkormányzati hivatalok feladatai ma három területből állnak össze: az államigazgatási feladatokból, amelyek „legtriviálisabb” része az okmányiroda, de ezekhez tartozik az építéshatóság és a gyámügy is; a közigazgatási feladatokból – például a helyi adók vagy a kommunális ügyek -; valamint vagyongazdálkodási feladatokból.

A KIM megközelítése az – folytatta -, hogy ezen feladatkörök mentén megvizsgálja, mi az, ami maradhatna az önkormányzatoknál és mi az, ami átkerülhetne a járási hivatalokhoz. Bizonyos hatásköröket azonban mindenképpen meg kell tartania a helyhatóságoknak – hangsúlyozta, példaként említve a helyi területrendezés kérdését. Járási szinten a polgármesteri hivatal kettéválna: egyik része járási államigazgatási hivatal lenne, a másik pedig maradna az önkormányzati hivatal – ismertette a terveket az államtitkár, jelezve, hogy a jegyzőnek és a hivatalvezetőnek a rendszerben való pontos elhelyezkedéséről még nem alakult ki a végleges álláspont.

Gál András Levente mindezzel összefüggésben kitért arra is, hogy az önkormányzati intézményfenntartást érintően még vita van arról, mi az, ami a helyhatóságnál maradjon, és mi az, ami állami kézbe kerüljön. Az iskolákról szólva azt mondta: nemcsak az oktatás időrendje – például az általános iskolák alsó és felső tagozatának szétválasztása – alapján lehetne megosztani a fenntartást, hanem úgy is, hogy az állam biztosítaná az intézmények „személyzetét”, az épületet viszont az önkormányzat adná. Hozzátette azt is, hogy szerinte egy pedagóguséletpálya-modellt – kellő finanszírozás mellett – jobban végre lehetne hajtani, „ha közelebb hoznák a pedagógusokat az államhoz”. A témában ugyan még tart a vita, az azonban biztos, hogy a jelenlegi rendszer nem tartható fenn – emelte ki. Az államtitkár szerint a közigazgatás nagy átalakítása várhatóan 2013. január 1-jéig tart.

A magyar közigazgatás fejlesztési stratégiájának, a Magyary Programnak a vitairatát március 20-a körül ismertetik, benne többek között az közigazgatási életpályamodell elemeivel, a közigazgatási szervezeti kataszterrel és a hatékonyságmérés módszertanával. A program véglegesen júniusra készül el.”

Forrás:
Kettéválhatnak a polgármesteri hivatalok, HVG.hu, 2011. március 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics: Vonzóbbá kell tenni a közigazgatási pályát

„Navracsics Tibor – miután megtekintette a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatalban a kormányablak működését és elbeszélgetett az ügyintézőkkel -, újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: az elmúlt húsz évben egy kicsit a köztisztviselői szféra mintha célját, küldetését, teljesítményét veszítette volna.

Ezért első lépésként egy olyan értékelési rendszert vezet be a kormány, amely érzékeny a közigazgatás különböző életpálya íveire és szereplőire, ugyanakkor arra kell törekedni, hogy csak az dolgozhat a közigazgatásban, aki a teljesítménye legjavát nyújtja. Lényegében erre épülne a kormánytisztviselői életpálya modell. A jövőben egy olyan zárt karrierívet szeretne felépíteni a kormány, amely mind a munkahelyi-, mind a munkajogi védettség, mind pedig a teljesítmény mentén a pályát „magasra helyezi” a foglalkoztatások presztízsében – fogalmazott.

Úgy fogalmazott, hogy a kormányablak a közigazgatáság jövője is egy kicsit. A kormány szándékai szerint olyan „érintkezési pontok” teremtése volt a cél, ahol a polgár az állammal barátságos módon tud kapcsolatba kerülni. A hatósági ügyintézésnek egyik sajátossága, hogy azokat a polgárok általában nem „szabadidős tevékenységként űzik”, hanem az állam idézi be őket, ezért is gondolja úgy a kormány, hogy erkölcsi kötelessége a lehető legudvariasabb kiszolgálásban részesíteni az ügyfeleket.

A kormányablakok jól működnek az egész országban, kiváló szakemberekkel, olyanokkal, akik elsődlegesnek tekintik a polgárok szolgálatát, lényegében erre épül a kormánytisztviselői életpálya-modell is, amelyet a tervek szerint a nyár elején mutat be a kormány – – mondta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: arra is törekszenek, hogy kiépítsék azokat a juttatási rendszereket, amelyek vonzóvá, kiszámíthatóvá tehetik a közszférában dolgozóknak a pályát. Demeter Ervin, a megye kormánymegbízottja azt mondta: ez idáig több, mint kétezer ügyfél kereste fel a kormányablakot a megyében. A január elején megnyílt kormányablakoknál huszonkilenc ügyet lehet elintézni.”

Forrás:
Navracsics: Vonzóbbá kell tenni a közigazgatási pályát, MTI-fidesz.hu, 2011. március 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Virág: menetrend szerint halad a közigazgatás reformja

„A közigazgatás átalakításában a miniszteri biztosi kompetenciám a jogszabályi, szervezeti előkészítésekre terjed ki. Emellett a költségvetés, szervezetépítés és további alapvető működési kérdések rendezésében is érintett vagyok – ismertette a közigazgatási rendszer átalakításában játszott szerepét Virág Rudolf, a Területi Államigazgatás Fejlesztéssel Kapcsolatos Feladatok Ellátásáért Felelős helyettes államtitkár, miniszteri biztos. Jelenleg az összevont területek egységesítéséről, az integrált kormányablaki rendszer kialakításáról folynak az egyeztetések. 2013-ra pedig a járási szint rendezése marad hátra – sorolta a feladatokat a Rádió Orient stúdiójában a miniszteri biztos.

A területi közigazgatásban 33 dekoncentrált szerv működött. A mostani átalakítás során azok kerültek be az új szervezetbe, amelyeknek erős az ügyfélvonzása – fejtette ki Virág Rudolf, majd hozzátette: indokolt esetben a jövőben további szerveket is bevonhatnak a kormányhivatalok tevékenységébe. A szervezet feladatkörének, kapcsolatrendszerének nagysága indokolttá tette, hogy élére kormánymegbízottak kerüljenek politikusi hozzáértéssel – emelte ki az OrientPress Hírügynökség rádiójának vendége.

Céljaink között szerepel a megyei kormányhivatalok gördülékeny, arányos szerkezetű működése. Emellett a jelenleg kistérségként működő egységeket 2013-tól a járási szint megújításával alakítanánk át. Integráltabb, összefogottabb igazgatást szeretnénk létrehozni, melyhez egy komplett, egységes ügyfélszolgálati felület kapcsolódna – ismertette Virág Rudolf a jövőben várható változásokat, majd kiemelte: a közigazgatás átalakítása tervszerűen, az elfogadott menetrendi tempóban halad.

A kormányhivatalok megalakulásával az eddig 14 helyre osztott szervezeti irányítás egyetlen szervezetben összpontosul. A 20 hivatal a költségvetési gazdálkodást, a személyi feltételek biztosítását menedzseli, továbbá kézben tartja a nyilvántartásokat, kezeli a szakmai feladatokat. Az elmúlt hetek tapasztalatai alapján az állampolgárok előtt még nem vált ismertté az új rendszer. A lehetőségeket, a gyorsabb ügyintézést meg kell ismertetnünk a lakossággal. A közigazgatás átalakításának folyamata során felértékelődtek a kreatív, fejlődésre-képes egyének, csoportok, melyek nagymértékben elősegíthetik a rendszer további korszerűsödését– írta le a miniszteri biztos a kormányhivatalok működését.

Fontos azonban tudni, hogy a kormányhivatalok egységes működése nem jelent teljes uniformizálást: nem homogén szervezeteket hoztunk létre – hangsúlyozta a Rádió Orient stúdiójának vendége, majd hozzátette: a megyék sajátos közigazgatási kultúrájához igazodnak a hivatalok. Az egységesebb szerkezet mellett a sajátosságokra való figyelem is helyet kap. Az elkövetkezendő három hónap feladatai közé az összevonás által létrejött működési alrendszerek összekapcsolása, a 2013-ra tervezett integrált ügyfélszolgálati iroda fejlesztésének beindítása, illetve a járási struktúra előkészítése kerül. Emellett a 20-25 ezer fős személyi állomány számára is világossá kell tennünk a változásokat, az átalakuló feladatköröket – emelte ki Virág Rudolf. ”

Forrás:
Virág: menetrend szerint halad a közigazgatás reformja, OrientPress, 2011. március 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Megállapodtak az e-justice fejlesztéséről, bővítéséről

„Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az EU bel- és igazságügyi minisztereinek február 24–25-i üléséről beszámolva a tárcavezető kiemelte: az eseményen elfogadott következtetésekben a tagállamok kijelentették, hogy korszerűsíteni kell a személyes adatok védelmét, fokozottabban kell érvényesíteni az alapjogi charta rendelkezéseit, és fejleszteni kell az igazságügyi internetes portált, az e-justice-t.

Kifejtette: az uniós miniszterek szerint szükség van az adatvédelem átfogó reformjára, azt a kor követelményeihez kell igazítani, lépést tartva a fejlődéssel. A következtetésekben nagy hangsúlyt helyeztek a gyermekek jogainak védelmére – tette hozzá.

A magyar soros elnökség sikerének nevezte, hogy az alapjogi charta fokozott érvényesítése is az ülés témája volt, hiszen erről a miniszterek januári, gödöllői informális találkozójukon beszéltek először. Mint mondta, a tagállamok megállapodtak a spanyol–belga–magyar elnökségi trió által létrehozott elektronikus portál, a júliusban bemutatott e-justice fejlesztéséről, a szolgáltatások bővítéséről. A honlapon, amely minden uniós polgárnak elérhető, az összes hasznos információt egy helyen gyűjtötték össze – emelte ki. Braun Márton (Fidesz) képviselő kérdésére a miniszter azt mondta, az oldal még „erőteljesen fejlesztésre szorul”.

Navracsics Tibor beszámolt azokról a témákról is, amelyekben még nem hoztak döntést, csupán az aktuális helyzetet vizsgálták meg a miniszterek. Szóba kerültek egyebek mellett az információs rendszerek elleni támadások: mint rámutatott, erre az elnökség nagy hangsúlyt helyezett, és a tagállamok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a kérdés iránt. Hasonlóképpen tanácskoztak a büntetőeljárás alá vont emberek tájékoztatásáról, ezt az ügyet Magyarország már többször próbálta előrevinni – jegyezte meg. Hozzátette: tárgyaltak továbbá a csoportos keresetindítás lehetőségéről is, amely az Egyesült Államokban „vitatott, de működő” jogintézmény – ezt az amerikai tapasztalatok alapján változtatásokkal vezethetnék be.”

Forrás:
Megállapodtak az e-justice fejlesztéséről, bővítéséről, Magyar Nemzet, 2011. március 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Freesoft nyerte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által kiírt pályázatot

„A Freesoft bejelentése szerint a társaság nyerte az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által kiírt közbeszerzési eljárásban. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében kiírt, a „Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja” kiemelt projekt keretében és a „27 darab bírósági intézményre vonatkozóan informatikai rendszer bevezetéséhez szüksége szoftverek, fejlesztések, illetve kapcsolódó szolgáltatások és portál beszerzése, oktatással” kerül megvalósításra a projekt.

A Freesoft a hét hónap átfutási idejű projekt keretében, olyan informatikai megoldást valósít meg, amely biztosítja a civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, a csőd- és felszámolási eljárások folyamatainak, valamint a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák kapcsolódó tevékenységeinek teljes körű informatikai támogatását, különös tekintettel a hivatali kapu kapcsolatra, a lajstromozásra, a szakrendszerek munkafolyamatainak automatizálására, a dokumentumtárra, a vezetői információs rendszerre, a portálra, a papír alapú dokumentumok digitalizálására, a modulok közötti interfész-, és más rendszerekkel való kapcsolatokra.”

Forrás:
Nagy pályázatot nyert a Freesoft, Napi Gazdaság, 2011. március 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fizetős e-maillel a spamek ellen

„Gazdasági és állami eszközökkel a spamek ellen. Fizetős e-mail és feladó azonosítás: ezt készül bevezetni Németország.
Az új szolgáltatás, amit a német kormány reményei szerint a hónap végén elfogadott törvénnyel iktatnának be, egyrészt a papír alapú, biztonságos postai levelezést lenne hivatott kiváltani, másrészt egy olyan biztonságos alternatívát nyújtani a vállalati, állami és civil szektor szereplői számára, ahol egyértelműen azonosított a küldő fél, titkosított az információ és biztonságos a rendszer. Ezzel a megoldással kiiktathatóak lennének a spamek, mivel a szolgáltatást igénybevevőknek e-mailenként kellene fizetniük a szolgáltatónak, és így már nem érné meg több millió spam levelet küldeni, valamint a küldéshez szükséges lenne a küldő fél kétséget kizáró azonosítása is.”

„A CeBIT-en is bemutatták a biztonságos, német e-mail szolgáltatást, a De-mailt. Bevezethetőségét már 2008-ban, törvénnyel biztosították. A szolgáltatás igénybe vételéhez a szervezetnek vagy magánszemélynek azonosítania kell magát. Ettől azt várják, hogy a De-mail forgalomban nem lesznek szemétlevelek illetve csalási kísérletek, sőt a De-mail küldeményt törvényes dokumentumnak számítanak. Közüzemi számlákat, egyenlegközlőket és egyéb üzleti okiratokat is lehet De-maillal küldeni, és bár nem követel meg egyedi titkosítást a felek között, a forgalom titkosított, és szolgáltatás fejlett szűrési eljárásokat alkalmaz vírusok és egyéb kártevők ellen. Megfigyelők szerint hátráltathatja az elterjedést, hogy a De-mail miatt mind a szervezetek levelezőrendszereit, mind a használókét (Outlook-ot, stb-t) módosítani kell.”

Forrás:
Fizetős e-maillel a spamek ellen, TECH-CERT-Hungary, 2011. március 7.
IT Business, 2011. március 8.
Lásd még:
Szövetségi e-mail rendszer lehet Németországban, SG.hu, 2010. október 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az angol elektronikus személyi igazolvány története, tananyagként feldolgozva

2002-2010 között az angol kormányok megkísérelték, hogy az állampolgárok azonosítására elektronikus személyi igazolványt (national identity smartcard) vezessenek be. (Angliában nem létezett a nálunk használt személyihez hasonló funkciójú eszköz.) Ezt a törekvésüket végül 2010. decemberében feladták. Az oktatási anyag leírja az angol kormány és szervezetei lépéseit a terv magvalósítása során. Továbbá részletezi a számos érintett csoport reakcióit is. Az eset gazdag anyagot kínál számos, kritikus probléma megvizsgálására. Egyrészről kiderült, hogy a személyazonosság (identity) és a kezelése milyen fontos infrastrukturális szerepet játszik az elektronikus kormányzat és kereskedelem területén. Másrészről az általánosan kötelező személyi igazolvány bevezetése jelentős kihívások elé állította az adatvédelmet, a magánadatok sértetlenségének biztosítását és az állami információkezelésbe vetett közbizalmat. Olyannyira, hogy ezek a problémák komolyan közrejátszottak az egész projektum beszüntetésében.

Forrás:
The UK national identity card, Paul Beynon-Davies, Journal of Information Technology Teaching Cases advance online publication, 2011. március 1.
doi: 10.1057/jittc.2011.3
2011. márciusában szabadon elérhető a tanulmány

Vissza a tartalomjegyzékhez

Problémák a rendőri statisztikai adatszolgáltatással

„Kovács Tamás még legfőbb ügyészként levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy „munkatársai előtt szíveskedjék világossá tenni, a hamis statisztikai adatszolgáltatás miatt a büntetőjogi felelősségre vonás a jövőben elkerülhetetlen”. A meghamisított rendőrségi adatok Kovács szerint már a bűnügyi statisztika hitelességét veszélyeztetik.
…
A Legfőbb Ügyészség országos vizsgálata ugyanis tízezres nagyságrendben tárt fel hibákat, hiányosságokat, szándékos torzításokat (statisztikahamisítást). Évi 400 ezerhez közeli bűncselekményszám mellett ekkora mennyiségű valótlan adat viszont már valóban a statisztika egészének a hitelességét kérdőjelezi meg. S ezeket a hamisításokat sok esetben éppen azokban a nagy számban előforduló, viszonylag kisebb súlyú bűncselekményfajtákban követik el, amelyek a legtöbb bosszúságot okozzák az embereknek.
…
Az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a rendőrségi ügyviteli és ügyfeldolgozó szoftver, a Robotzsaru nem alkalmas a statisztikai adatszolgáltatás hibáinak kiszűrésére. Nagy számban fordulnak elő a fiatal rendőrök rutintalanságára visszavezethető téves vagy hibás kódolások. Nem kevés azonban az olyan ügy, amikor a Robotzsaru jelezte, hogy az adott ügy törvényes feldolgozása nem fejeződött be, bizonyos statisztikai adatokat még nem adtak meg, az adatfeldolgozást végző ügyintéző azonban egyetlen gombnyomással negligálhatta a gép tiltakozását. Az ügyészség azt javasolja, a Robotzsarut alakítsák át úgy, hogy automatikusan akadályozza meg az ügy befejezését, ha az adatszolgáltatásban hibát vagy szabálytalanságot észlel.”

Forrás:
Az ügyészség megelégelte a hamisítást, Fekete Gy. Attila, Népszabadság, 2011. március 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

KSH jelentés: Távközlés, Internet 2010. IV. negyedév

„2010. év végén a mobiltelefon-előfizetések száma 12,0 millió volt. A telefonbeszélgetések időtartamának majdnem négyötöde mobiltelefonokról indított hívásokból származik. Miközben a kábeles és más, helyhez kötött VoIP-alapú telefonálás egyre népszerűbbé válik, a vezetékes vonalak száma tovább csökken. Az internet-előfizetések mennyisége egy év alatt 539 ezerrel gyarapodott, már meghaladta a 3,3 milliót. A mobilinternet-előfizetések száma átlépte az 1,3 milliót.

A mobiltelefon-előfizetések száma egy év alatt 219 ezerrel bővült: az állomány 2010 végén 12,0 millió volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma ismét emelkedett, ami ellensúlyozta a feltöltő kártyás szegmens 216 ezres éves szintű visszaesését. A változás hátterében az áll, hogy a szolgáltatók reklámkampányaikon keresztül az ügyfeleket arra ösztönzik, váltsanak havidíjas előfizetésre. 100 lakosra 120 mobil-előfizetés jutott.
…
Az internetpiac bővülése folytatódott, 2010 IV. negyedévében az internetszolgáltatók száma 393 volt, 36-tal több, mint egy évvel korábban. A piac koncentrált, 18 cég tudhatja magáénak az előfizetések 90%- át. Az internet-előfizetések száma 2010 végén már meghaladta a 3,3 milliót, ez majdnem ötödével több, mint 2009 ugyanezen időpontjában.

Az internetpiac fejlődése a szolgáltatók közötti éles versenynek is köszönhető. A vezeték nélkülia) szegmens egy év alatt 36%-kal bővült. A nagymértékű változáshoz erőteljesen hozzájárult az egyre inkább megfizethető mobilinternet, ezen a szolgáltatási területen a növekedés 40%-os volt. Az összes internet-előfizetés 39%-a a mobilkategóriába tartozott, részaránya egy év alatt 6 százalékponttal növekedett.

A vezetékes internet két legjelentősebb típusa közül egy év alatt a kábelhálózatos előfizetések 14%- kal gyarapodtak, míg az xDSL-előfizetések kisebb mértékben csökkentek. A széles sávú (kábeltévés és xDSL-) internetre történő előfizetések száma így egy év alatt 6%-kal nőtt. Egyelőre nem képvisel nagy részarányt, de éves szinten 46%-kal bővült az egyéb – például a LAN- (optikai) internetet is magába foglaló – kategória előfizetéseinek mennyisége.”

Forrás:
Távközlés, internet 2010. IV. negyedév, KSH gyorsjelentés, 2011. március 7. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hamarosan értékesíteni fogja a 900-as frekvenciát

„ A frekvenciát nemsokára értékesíthetik, mivel Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a múlt hét végén úgy nyilatkozott, hogy a kormány hamarosan kiírja a 900-as frekvenciát, ami tovább növeli a szolgáltatási lehetőségeket a piacon.

Mátrai Gábor, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese ennek kapcsán elmondta, már folyik egy árverező szoftver tesztelése is és a hatóság társadalmi egyeztetésre bocsátotta a mobil frekvenciadíj-rendelet tervezetét, amely hosszútávon kiszámítható, sávos, előrekalkulálható díjakat tartalmaz majd.

A hatóság nemzeti konzultációra bocsátotta a vezetékes és mobil piacokat érintő piacelemzési határozattervezeteit is. Mindez azért is fontos, mert a kétévente esedékes piacelemzési határozatok a nagykereskedelmi díjak szabályozásán keresztül lehetőséget jelentenek a kiskereskedelmi hívásdíjak csökkentésére is.”

„ A terv az, hogy a mobil díjrendelet lehetőség szerint még áprilisban hatályba lép, és hosszútávon kiszámítható, sávos, előrekalkulálható díjakat tartalmaz majd.

Az NMHH weboldalán elérhető tervezet szerint „a pályázaton vagy árverésen elnyert, vagy azt követően továbbértékesített frekvenciasávok után a frekvenciahasználati jogosultság érvényességi ideje alatt a jogosítottnak 2011. április 1. napjától havonta sávdíjat kell fizetnie”.

Ugyanakkor a tervezet szerint nem kell azonnal díjat fizetni a 1740,1-1920 MHz közötti frekvenciasávok után (a sávokról részletesebben ír a rendelet tervezete). E sávokért csak a használatba vétel kezdete után, de legfeljebb 2011. január 1. napjától számított négy év elteltével kell díjat fizetni.”

Forrás:
Felkészültek a 900 MHz-es frekvencia eladására, Index.hu, 2011. március 8.
Hamarosan elkel a 900-as frekvencia, FN.hu, 2011. március 8.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének tervezett rendelete a frekvencialekötés és –használat díjáról, 2011. március 3. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyitrai: Szükséges a bizalom és a hálózatbiztonság fokozása Európában

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteki tájékoztatása szerint EU magyar elnökségének képviseletében Nyitrai Zsolt infokommunikációért felelős államtitkár és Giles Chichester, az Európai Parlament Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel kapcsolatos ügyekért felelős jelentéskészítője megbeszélést folytatott Strasbourgban március 10-én.

A találkozón a távközlés szabályozására vonatkozó legfontosabb közösségi joganyagokat, valamint az ENISA mandátumának javasolt meghosszabbításával és a szervezet modernizációjával összefüggő kérdéseket vitatták meg.

A részt vevők egyetértettek abban, hogy az európai polgárok, fogyasztók, vállalkozások és állami szervek hálózati biztonsága érdekében az ENISA mandátumát a lehető legrövidebb időn belül meg kell hosszabbítani, ezzel is elő kell mozdítani az egységes piac biztonságos és olajozott működését.

A tájékoztatás kitér arra is, hogy Nyitrai Zsolt azt hangsúlyozta: a hálózat- és információbiztonság a magyar elnökség IKT-programjának egyik prioritása. Szükséges a bizalom és a hálózatbiztonság fokozása Európában az ENISA korszerűsítése révén és biztosítani kell az ENISA zavartalan működését is – közölte. Minden lehetőség megvan arra, hogy a Tanács májusi TTE ülésén döntést hozzon az ügynökség megbízatásának meghosszabbításáról – tette hozzá.

A közlemény szerint Giles Chichester és Nyitrai Zsolt megvitatta az ENISA-t érintő dossziék sarkalatos elemeit és egyetértettek abban, hogy a magyar soros elnökség idején jelentős előrelépésre van szükség. A felek szoros együttműködésben, építő szellemben kívánják elősegíteni annak a jogszabálynak az elfogadását, amely alapján az ENISA működési folytonossága nem fog csorbát szenvedni és az európai polgárok pedig biztonságban érezhessék magukat és veszélyek nélkül használhassák a hálózatot Európában.”

Forrás:
Nyitrai: Szükséges a bizalom és a hálózatbiztonság fokozása Európában, MTI-fidesz.hu, 2011. március 11.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nyílt hozzáférésű optikai hálózatot építenek ki Hódmezővásárhelyen

„ Magyarországon egyedülálló, nyílt hozzáférésű, szélessávú és korlátlan sebességig bővíthető optikai hálózat épülhet ki Hódmezővásárhelyen.
…
A szélessávú internet elérésében a megyei jogú városok között Hódmezővásárhely az utolsók között kullog. Ennek elsősorban a meglévő átviteli rendszerek elavultsága, másodsorban a városban működő különböző kommunikációs cégek fejlesztéseinek késlekedése az oka. Ebben hozhat most gyökeres változást, az a viszonylag előrehaladott stádiumban lévő megoldás, amely a város csatornázásával egy időben kialakított kábeles csőhálózat üzembe helyezését tervezi.
…
Március 10-én sajtótájékoztató keretében Hegedűs Zoltán települési képviselő és Zakar Péter informatikus ismertette az önkormányzat és egy magánbefektető beruházásaként megvalósuló fejlesztést, amelynek segítségével a vásárhelyiek a jövőben a legszélesebb körű és legkorszerűbb szolgáltatásokat, hazánkban a legalacsonyabb áron érhetik el.

Magyarországon egyedülálló, nyílt hozzáférésű és a legmodernebb követelményeknek is megfelelő optikai hálózat épül ki a közeljövőben Hódmezővásárhelyen. Az önkormányzat és az EnterNet 2001 Kft. közös beruházásaként, az Enterhód Kft. égisze alatt megvalósuló fejlesztés eredményeként minden vásárhelyi háztartásban stabil, és szinte korlátlan sebességig bővíthető szélessávú informatikai kapcsolat nyithat új dimenziókat az információ közlés, a szórakozás, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a foglalkoztatás, vagy a közbiztonság terén. Mint azt Hegedűs Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta, a Vásárhelyi Önkormányzat nem kíván szolgáltató lenni, hanem úgy mint egy bárki által használatba vehető autópályaként funkcionál majd, hozta fel hasonlatként Hegedűs, aki a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is. A piaci verseny adta lehetőségek alapján, olyan szolgáltatások is elérhetővé válhatnak, mint a digitális alapú IPTV műsorelosztás, az akár díjmentes telefonálás, az idősek és betegek távfelügyelete, biztonságtechnikai felügyelet, elektronikus könyvtár, videotéka, de új lehetőségeket jelenthet a távmunka számára is.

Zakar Péter, informatikus, az Enterhód Kft. igazgatótanácsának tagja elmondta, a városnak saját, belső kommunikációs hálózata létesülhet, amelyben a közösségi információk, szolgáltatások személyre szabottan elérhetők és továbbíthatók, mivel közvetlen kapcsolat tartható a hatóságok, hivatalok, intézmények és a lakosság között. Az első ütemben 2500 belvárosi háztartás bekötése a cél. Jelenleg a lakosság 38 százaléka használja az internetet, ám ezzel a fejlesztéssel számuk tovább növelhető.

Mint arról nemrég a Vásárhelyi Hírek beszámolt, az optikai hálózat Magyarországon elsőként nyílt hozzáférésű, így az internet szolgáltatásban érintett piaci szereplők úgy bővíthetik ügyfélkörüket Hódmezővásárhelyen, hogy az nem igényel infrastrukturális beruházást, mivel a legkorszerűbb elvárásoknak megfelelő városi hálózatra csatlakozhatnak.”

Forrás:
Digitális autósztráda, Vásárhelyi hírek, 2011. március 11.
Szélesedő kilátások, Vásárhelyi hírek, 2011. március 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

A Müpa orgonájának hangján szól Európa himnusza

„Christoph Guyard, az Európa Tanács kinevezett zeneszerzője a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem orgonájának hangjait tartalmazó magyar fejlesztésű digitális gyűjteményt, az Inspired Acoustics termékét használta fel a szervezet himnuszának felvételéhez.

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra és a német Werkstätte für Orgelbau Mühleisen együttműködésével 2006-ban elkészült hangversenytermi orgona hangját egy évvel később rögzítette az Entel Kft. akusztikai kutatás-fejlesztési részlege, az Inspired Acoustics. Az orgona minden egyes sípjának hangját 16 másodpercig, a CD-formátumhoz képest négyszeres felbontásban, 192 kHz-en vették fel. A megfelelő eredmény érdekében különleges akusztikai viszonyokat teremtettek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem hangzókamráinak és függönyzetének beállításával.

Huszty Csaba, az Inspired Acoustics vezető mérnöke kiemelte, hogy a 92 regiszterrel rendelkező orgona a legnagyobb hangszer a világon, amelyről ilyen részletességű virtualizációs felvétel készült, és mivel a hangversenyteremben gyakorlatilag stúdió-körülmények álltak a rendelkezésére, a termék hangminősége is kiemelkedő. Elmondta, hogy az elkészült nyersanyagból 12 ezer munkaóra során olyan adatbázist hoztak létre, amelyből egy lejátszó program használatával bárki számítógépén virtuális orgona kelhet életre. Sőt, ha egy megfelelően előkészített orgona-játszóasztalt összekötnek a programot futtató számítógéppel, hangjában és kezelésében is az eredeti hangszert megidéző szimulátor hozható létre. Igazi ritkaságként egy ilyen eszköz található a Művészetek Palotájának előcsarnokában is.

A technikai újítások iránt nyitott Christoph Guyard az Interneten talált rá a Müpa orgonájának hangkészletére, és mint elmondta, azért döntött mellette, mert a hangszínek változatossága és a hangminőség tekintetében „ennél jobb digitális hangszer nincs a piacon””

Forrás:
A Müpa orgonájának hangján szól Európa himnusza, Fidelio.hu, 2011. március 8.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A közigazgatás generálhatja idén a legtöbb hardvereladást

„Az elmúlt években a hazai nagyvállalati hardverpiac a gazdasági visszaesés következtében leállt informatikai beruházások miatt – finoman szólva – nem prosperált. A nemzetközi fellendülést követően idén végre megmozdulhat a hazai piac is: a szállítók várakozása szerint lassan elindulnak a nagy államigazgatási beruházások, és a hosszú ideje várt központosított közbeszerzési keretszerződések közül is megjelent a hálózati eszközökre vonatkozó pályázat.

A 2011-es esztendő ezzel együtt még mindig nagyrészt a várakozás jegyében telik: a nagyvállalati büdzsék továbbra is bizonytalanok, míg a piac jelentős részét kitevő – az elmúlt években szinte teljesen leállt – államigazgatási projektek egyelőre sok esetben csak a pályázatok szintjén láthatók – magyarázta egy, a napokban tartott sajtóbeszélgetésen Mohai Gábor, a HP Magyarország nagyvállalati terméküzletág vezetője. Érdekes módon a kis- és közepes vállalati szektor a nehézségek ellenére is egyre többet invesztál informatikába: a HP-nál például tavaly több mint 30 százalékkal növekedett ez a szegmens.”

Forrás:
A közigazgatás generálhatja idén a legtöbb hardvereladást, Mozsik Tibor, Bitport, 2011. március 7.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fizetési szokások Magyarországon

„ Lakosság 8,5 százaléka él olyan településen, ahol más pénzügyi szolgáltatás nem érhető el – mondta Éliás János, a Magyar Posta pénzforgalmi ágazati igazgatója a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi konferenciáján. A szakember szerint a postákon évi 300 millió fizetési tranzakció bonyolódik, ebből 260 millió a befizetés. A postai fizetési forgalom 4900 milliárd forintot tesz ki, ebből 2800 milliárd forint a befizetési forgalom. Éliás János szerint a Posta helyzete – egyelőre – azért megkérdőjelezhetetlen, mivel míg a hazai fizetési forgalomból a postai forgalom 6,5 százalékos részt tesz ki, addig a tranzakciók 38 százaléka köthető a Postához.
…
Egyértelműnek tűnik, hogy a készpénzmentes fizetés előtérbe kerülése az állam szabályozói akarata nélkül aligha valósulhat meg – mondta Lajos Brigitta, az MNB pénzforgalmi szakértője.
…
Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi igazgatója szerint az államnak meg lehetne vizsgálni, hogy lépcsőzetesen átirányítja a fizetéseket.
…
Az MNB felmérte a háztartások fizetési szokásairól. A válaszadók 89 százalékának van bankszámlája és 85 százalékuk legalább egy bankkártyával, míg 83 százalék azok aránya, akiknek valamilyen bérjellegű jövedelem a számlára érkezik. Vagyis a lehetőség adott, ám kevés a motiváció a készpénzmentes fizetésre. A fizetési gyakorlat szerint a bankkártyás fizetés a néhány ezer forint válik létjogosulttá, ám 15 ezer forintos átlagos összeg felett újból háttérbe szorul ez a fizetési mód. A leggyakrabban tranzakciószám szerint a szupermarketekben fizetünk kártyával, de a kártyás fizetés itt sem éri el a 30 százalékos arányt. A benzinkutakon 40 százalékos a kártyahasználat aránya, a csomagküldés és internetes vásárlás esetén ugyanakkor még mindig 80 százalékos az utánvétes megoldások aránya – itt ugyanakkor a fizetési móddal szembeni bizalmatlanság is ok lehet.

A sárga csekkek befizetésére a megkérdezettek havonta átlagosan 22 percet áldoznak, ám ennek ellenére 30-35 százalékuk még mindig kényelmesnek tartja ezt a fizetési megoldást. A biztosítási díjaknál – ahol a biztosítók díjkedvezményt kínálnak – a 12 százalékos sárga csekkes fizetési aránnyal szemben 30 százalék felett van a csoportos beszedés aránya.
Megdöbbentő, de tény, hogy azon háztartásoknál, ahol napon belül ki- és befizetés is történik, az ATM-ből kivett összegek 77 százalékban teljes egészében sárga csekkes befizetésre fordítódnak. Azaz, bár az olcsóbb és hatékonyabb megoldás rendelkezésre áll – az emberek mégis ragaszkodnak ehhez a megoldáshoz.
A jegybank felméréséből kiderült, a hazai elektronikus fizetések 40 százaléka „helyben” zajlik – azaz a pénz küldője és fogadója is azon a településen van. Ha a jelenlegi pénzforgalom ennyire helyi, akkor miért szükséges ebben a folyamatban az eddig használt forintot alternatív fizetési eszközökre cserélni? – tették fel a konferencia résztvevői.”

Szerkesztői megjegyzés: Ritka pillanat tanúi vagyunk. A cikk végén felmerül, hogy esetleg az is fontos lehet, hogy az emberek mit szeretnének. Az is kiderül, hogy a bankkártyák elterjedése mögött kevéssé a valós lakossági igény, hanem a kormányzati akarat/iparági gazdasági érdek állt.

Forrás:
Drágán megfizetünk a sárga csekkekért, Nagy László Nándor, Napi Gazdaság, 2011. március 10.
Lásd még:
Simor: nagyon magas a magyar gazdaság készpénzigénye, HVG.hu, 2011. március 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

eVITA Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum (2011. március 24.)

„Folytatódik a 2009 évben megkezdett Szakmai Fórum rendezvénysorozat, mely a Nemzeti Technológiai Platformok Stratégia Kutatási terveit mutatja be. A következő Szakmai Fórum 2011. március 24-én kerül megrendezésre a Nemzeti Innovációs Hivatalban.
Időpontja: 2010. március 24. csütörtök, 13 – 17 óra
Helyszíne: Nemzeti Innovációs Hivatal,
1117 Budapest, Neumann János u. 1/C., Irinyi János terem, földszinti nagyelőadó
…
14:20-14:30
Egészségmegőrzés és -fejlesztés támogatása IKT eszközökkel
Dózsa Csaba (MedEcon), az eVITA Platform témafelelőse
15:00-15:15
Életvitelt segítő informatika és az egészségügy újraélesztésének Semmelweis Terve
Gaál Péter igazgató (Semmelweis E., Eü-i Menedzserképző Központ)
15:15-15:30
Életvitelt segítő informatika és a Digitális Megújulás cselekvési terve
Németh Mónika főosztályvezető, Nyitrai Zsolt államtitkár (NFM)
15:30-15:45
Az IKT-platformok együttműködése és szerepvállalása a gazdaság fejlesztésében
Pataricza András egyetemi tanár (BME MIT), az ARTEMIS-HU Platform elnöke”

Forrás:
eVITA Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum (2011. március 24.), Nemzeti Innovációs Hivatal, 2010. március 10.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Földrajz és térinformatika

„Az ESRI kiadásában megjelent az Essays on Geography and GIS e-book sorozat legújabb, 3. kötete. A gyűjteményben a világ meghatározó geográfusai és GIS szakemberei osztják meg gondolataikat a térben való gondolkodás lehetőségeiről, erejéről.

A most megjelent 3. kötet összesen 8 írást kínál az érdeklődő olvasónak:

  • Melinda Laituri: Geospatial Responses to Disasters: The Role of Cyberspace
  • Will Craig: Governance of the NSDI
  • Matt Artz, Jim Baumann: What Is the Geographic Approach?
  • Kenneth Field: Kingston University London: 20 Years of GIS Education
  • Max Craglia: Building INSPIRE: The Spatial Data Infrastructure for Europe
  • Jack Dangermond: GIS in a Changing World
  • Keith Clarke: Getting to Know the Mapping Sciences Committee
  • Jack Dangermond: Opening the World to Everyone

Az ingyenes letölthető kiadvány mellett a sorozat 1. és 2. kötete továbbra is elérhető, melyeket a 2008. szeptemberi indulás óta már több, mint 40.000-en töltöttek le.
…
Ha érdekli a GIS témaköre, látogasson el az esri.com/books oldalra, ahol valamennyi, az ESRI által kiadott ingyenesen elérhető e-book megtalálható.”

Forrás:
Letölthető az Essays on Geography and GIS sorozat 3. kötete, ESRI Magyarország Kft., 2011. március 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Zoltán: A magyar állam költségvetési joga, Közigazgatási jogi tanulmány

„Dr. Magyary Zoltán, jogtudós, 1888-ban született, Tatán. A közigazgatási és pénzügyi jog professzora volt. Tragikus sorsú tudós, kinek munkásságát sokszor és sokféle oldalról bemutatták már. Bereményi Géza híres első filmje a Tanítványok, szintén az ő emléke előtt tiszteleg.

Számos könyvet írt, tanulmányai jelentek meg tudományos folyóiratokban.

Érdemtelenül hosszú időt – nyolcvanhét évet váratott magára A magyar állam költségvetési joga faximile kiadása, mígnem Az Országgyűlés Hivatala jóvoltából 2010-ben megjelent.

Néhány téma a tartalomból:
A költségvetési jog kialakulása és a parlament által való gyakorlása. A költségvetési jog elmélete. A költségvetés közigazgatási szempontból. A költségvetés jogi szempontból. A költségvetés politikai szempontból.”

Forrás:
Könyvismertető, Ász Hírportál, 2011. február 28.
A könyv adatai:
A magyar állam költségvetési joga : Közigazgatási jogi tanulmány / írta Magyary Zoltán. – Budapest : Országgyűlés Hivatala, [2010]. – XII, 224 p ;
Az 1923-ban Budapesten a Studium Kiadó által megjelentetett mű hasonmás kiadása

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Számos ponton változik a Büntető Törvénykönyv


„A Btk. mely részei kerülnek módosításra?

  • Tevékeny megbánás (36. § (3) bekezdés d) pont)
  • A szabadságvesztés (40. § (3) bekezdés)
  • Feltételes szabadságra bocsátás (47/B. § (1) és (2) bekezdés 48. § (4) bekezdés))
  • A pénzbüntetés (52. § (3) bekezdés)
  • A foglalkozástól eltiltás (56. § (1) (2) (3) (4) bekezdés)
  • A közügyektől eltiltás (62. § (1) bekezdés)
  • A büntetés elévülése (68. § (1) bekezdés)
  • Az intézkedési nemek (70. § (2) bekezdés)
  • A halmazati büntetés (85. § (4) bekezdés)
  • A törvényi mentesítés (102. § (1) bekezdés (a) pont)
  • A bírósági mentesítés (104. § (1) bekezdés)
  • Büntetések és intézkedések – fiatalkorúakra vonatkozóan (109. § (1) (2) bekezdés)
  • Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása (120/B. §)
  • Zaklatás (176/A. (2) (3) bekezdés)
  • Visszaélés bizalmas minősítésű adattal (222. § (4) bekezdés)
  • Visszaélés korlátozott terjesztésű minősítésű adattal (222/A. §)
  • Fogolyszökés (245. § (2) bekezdés (a) (b) pont)
  • Vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (258/F. §)
  • Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (261/A. §)
  • Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (263/B. § (4) bekezdés b) pont)
  • Visszaélés radioaktív anyaggal (264. § (1) bekezdés)
  • Közokirat-hamisítás (274. §)
  • Környezetkárosítás (280. § (2) bekezdés)
  • Gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése (298/A. §)
  • Rongálás (324. §)”

Forrás:
Számos ponton változik a Büntető Törvénykönyv, Keserű Imre, JogIQ, 2011. március 9.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A Nemzeti Államigazgatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzata

Forrás:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 13/2011. (III. 1.) KIM utasítása a Nemzeti Államigazgatási Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról, Hivatalos Értesítő, 2011.évi 14.szám, március 1., 1732-1764. oldalak

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.