Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

• Digitális Jólét Program 2.0 – áttörés a digitális fejlesztésekben
  Tárgyszavak: 5G Koalíció (5GK), Digitális Agrár Stratégia, digitális állam, Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia, Digitális Jólét Program 2.0, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Munkaerő Program, Digitális Sport Stratégia 2.0, Magyarország
• Kibővül és a határon túli magyar közösségeket is érinti a Digitális Jólét Program
  Tárgyszavak: Deutsch Tamás, Digitális Jólét Program 2.0, Erdély, határon túli magyarok, Magyarország, Románia, Tusnádfürdő

Közigazgatás, politika

• A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program pályázati felhívása
  Tárgyszavak: Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok, Magyarország, pályázat, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
• Jól vizsgázott az első héten a Kormányablak busz
  Tárgyszavak: Csongrád megye, Csongrád megyei Kormányhivatal, digitális kormányzati szolgáltatások, mobil kormányablak, mobil kormányzati ügyfélszolgálat, személyes ügyintézés, szolgáltatási csatornák, ügyfélszolgálati busz, ügyintézési csatornák
• Kínai számvevőszék: big data, környezetvédelmi ellenőrzések
  Tárgyszavak: adatbányászat, adatközpontú közigazgatás, adatpolitika, big data, Kína, nagy adattömegek, számvevőszék, számvevőszéki ellenőrzés
• Az államigazgatás modernizálása is segíthet a munkaerőhiányon
  Tárgyszavak: Boros Imre, közigazgatási bürokráciacsökkentés, leépítések, Magyarország, munkaerőhiány, munkaerőpiac
• Folytatja a kormány a bankkártya-elfogadóhelyek számának bővítését célzó programját
  Tárgyszavak: bankkártya-elfogadó terminálok, fizetési módok, fizetési rendszerek, Hornung Ágnes, Magyarország
• Több mint ötmilliárd forint jut önkormányzati fejlesztésekre
  Tárgyszavak: helyi önkormányzatok, Magyarország, önkormányzati fejlesztések, önkormányzati feladatellátás, önkormányzatok állami támogatása, Pogácsás Tibor

Közigazgatási, politikai informatika

• Bővülnek az elektronikus építési napló mobiltelefonos applikációi
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, e-építési napló, e-építésügy, elektronikus építésügyi napló, iOS, Lechner Tudásközpont Területi Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., Magyarország, mobilalkalmazások, szoftverfejlesztés

Informatika, távközlés, technika

• Svéd szélessávú stratégia: 2020-ra a fogyasztók 95 százaléka legalább 100 Mbit/s-os, 2025-re 98 százalékuk legalább 1 Gbit/s-os internetkapcsolattal rendelkezik
  Tárgyszavak: mobilszolgáltatás, nagy sebességű Internet, Svédország, szélessávú Internet
• 5G fejlesztésről szóló nyilatkozatot írtak alá Észtországban
  Tárgyszavak: 5G, 5G Koalíció (5GK), Észtország, Európai Unió, Magyarország, Mernyei Péter, mobilszolgáltatás
• A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elkészítette az első, hálózatsemlegességről szóló éves jelentését
  Tárgyszavak: hálózatsemlegesség, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
• Internetáfa-csökkentés: a szolgáltatók zöme betartotta a szabályokat
  Tárgyszavak: Internet áfakulcsa, internetáfa-csökkentés, internetszolgáltatás, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
• Több ezer iskola internet-sávszélesség fejlesztése valósult meg
  Tárgyszavak: 2014-2020, Digitális Oktatási Stratégia, fejlesztéspolitika, hálózatfejlesztés, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), Magyarország, Sulinet, uniós társfinanszírozású projektek

Társadalom, gazdaság, művelődés

• Izraelben startup cégeket vonnak be az okosvárosok fejlesztésébe
  Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Izrael, okos város, smart city, startup vállalkozások, urbanisztika, városfejlesztés
• A szó elszáll, a K+F csökken
  Tárgyszavak: gazdaságpolitika, gazdaságstatisztika, K+F, kutatás-fejlesztés-innováció, Magyarország

Szakirodalom

• A mesterséges intelligencia a produktivitás és a személyre szabhatóság javításával 15,7 billió dollárral növelheti a GDP-t
  Tárgyszavak: mesterséges intelligencia, műszaki előretekintés, társadalmi-gazdasági előretekintés
• OECD: mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt?
  Tárgyszavak: költségvetés, közigazgatási hatékonyság, közigazgatási statisztika, Magyarország, OECD

Törvények, rendeletek

• 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017–2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről
  Tárgyszavak: 5G Koalíció (5GK), adatközpontú mezőgazdaság, adatpolitika, agrár-adatintegrációs program, Digitális Agrár Stratégia, Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia, Digitális Hálózatkutatási Stratégia, Digitális Jólét Klub, Digitális Jólét Program 2.0, Digitális Jólét Szoftvercsomag, Digitális Jólét Tőkealap, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Munkaerő Program, Digitális Sport Stratégia 2.0, Digitális Szolgáltatás Kereskedelem-fejlesztési Stratégia, közigazgatás digitalizációja, Magyarország, Nemzeti Információs és Infrastruktúrafejlesztési Program, Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, Okos Térség cselekvési terv, okos város, smart city, Szupergyors Internet Program (SZIP), Tartalomfejlesztési Alap

---

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Digitális Jólét Program 2.0 – áttörés a digitális fejlesztésekben

„A kormány, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, az 1456/2017. (VII. 19.) Korm.határozattal döntött a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0 elfogadásáról. A több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazza a digitalizációt támogató programokat.
A kormánydöntés nyomán útjára indul a széleskörű szakmai együttműködéssel kidolgozott Digitális Jólét Program 2.0 (DJP2.0). A DJP2.0 a következő években, az internet mindenki számára történő hozzáférhetővé és megfizethetővé tétele, az átfogó infrastruktúra-fejlesztések, a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása és a többi már megkezdett fejlesztés mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra. A DJP2.0 célja, hogy minden magyar polgár és minden magyar vállalkozás a digitalizáció nyertese legyen.

Digitális hozzáférés, infrastruktúra
A DJP2.0 keretében minden akadályt lebontunk, ami annak útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson. Ezért annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből újabb, jelentős adócsökkentéssel, az internethasználat áfájának 18 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével, a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével és a 2018 végéig az ország minden településén kiépülő ingyenes wifi-szolgáltatással igyekszünk segíteni. A jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a legalább 30 megabit/szekundumos szupergyors internet. 2017. június 19-én megalakult a Digitális Jólét Program által kezdeményezett Magyarországi 5G Koalíció (5GK), amelynek célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében.

Digitális kompetenciák
A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciáinak folyamatos fejlesztése érdekében a DJP2.0 keretében – a jelenleg zajló kompetencia-fejlesztési programokra építve – kidolgozzuk a digitális kompetencia-fejlesztés hosszú távú, részletes koncepcióját és a digitális kompetenciák részletes mérési rendszerét.

Digitális gazdaság
A digitális átalakulás a magyar gazdaság versenyképessége javulásának kulcsa, ezért a DJP2.0 keretében elkészülnek a különböző ágazati digitális átalakulási stratégiák. Alapvető fontosságú a hazai mikrovállalkozások felkészítése a digitális átalakulásra. A gazdaság fejlődésének egyik legfőbb akadálya a digitálisan képzett munkaerő növekvő hiánya – ezért a DJP2.0 meghatározó eleme a Digitális Munkaerő Program (DMP) végrehajtása.

Digitális Agrár Stratégia
A hazai agrárágazatban jelenleg kihasználatlanok a digitális fejlesztésekből származó gazdasági előnyök, ezért a DJP 2.0 keretében a magyar agrárium digitális fejlesztése érdekében elkészül Magyarország Digitális Agrár Stratégiája.

Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia
A DJP2.0 célja, hogy a különböző digitális eszközök (pl. okos órák stb.) és szolgáltatások minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a polgárok jólétének, egészségi állapotának javításához, illetve egészségük megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája (DEFS), amely elsősorban a polgárok egészség-nyereségét helyezi a középpontba.

Digitális Sport Stratégia 2.0
2018-ra elkészül a magyar sport teljes rendszerének működését támogató Digitális Sport Kataszter (DSK). A magyar sport nemzetközi eredményességének megőrzése, valamint a kiválasztás és az utánpótlás-nevelés színvonalának javítása, illetve az iskolai és szabadidős sporttevékenységek támogatása érdekében a DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Sport Stratégiája.

Digitális állam
A DJP2.0 keretében – a teljes közigazgatás digitális átalakítását szolgáló átfogó fejlesztési programokhoz illeszkedve – digitális közigazgatási képzési- és továbbképzési programok kidolgozására és elindítására kerül sor.

A DJP2.0 programjai között szerepelnek még többek között információbiztonsági és kibervédelem fejlesztések, a digitalizáció hatásvizsgálatát (fiziológiai, mentális, környezeti és társadalmi hatások) szolgáló kutatások, a határon túl élő magyar nemzeti közösségek bekapcsolódásának lehetővé tétele a Digitális Jólét Programba, és az Okos városok (Smart City) digitális fejlesztési programja.

A 21. században a digitalizáció a sikeresség és gyarapodás egyik legfontosabb eszköze. A sikeres digitális átalakulás lehetőséget teremt arra, hogy Európa élvonalába kerüljünk. A Digitális Jólét Programmal már eddig is számos, korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eredményt sikerült közösen elérnünk. A DJP2.0 egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minden polgárnak, minden vállalkozásnak esélye legyen arra, hogy lépjen egyet előre a digitális felkészültségében.”

Forrás:
Digitális Jólét Program 2.0 – áttörés a digitális fejlesztésekben; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. július 20.
Lásd a kormányhatározatot

Kibővül és a határon túli magyar közösségeket is érinti a Digitális Jólét Program

„Kibővül a Digitális Jólét Program, a kormány által elfogadott határozat értelmében januártól az internethasználat áfája 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik, s a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével 2018 végéig Magyarország minden településén kiépülhet az ingyenes wifi-szolgáltatás – közölte Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos csütörtökön. A programba bekapcsolják a határon túli magyar közösségeket is.
Deutsch Tamás a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tusnádfürdői rendezvényén utalt arra, hogy a kormányhatározat az 1456/2017-es számot viseli, és úgy fogalmazott: „egy digitális nándorfehérvári diadal napjait” ünnepelhetik. A kormány hosszú hónapok előkészítő munkája után fogadta el a program új elemeit, a Digitális Jólét Program 2.0-át, amely több mint 25 pontból áll.

Kifejtette: továbbra is kulcsfontosságúnak tartják, hogy mindenki számára hozzáférhető és megfizethető legyen az internetezés. A program egyik legfontosabb lépése ezért, hogy az internethasználat áfája januártól 18-ról 5 százalékra csökken. Ezzel Magyarországon az unióban a legalacsonyabb lesz az áfa, s az intézkedés az internetes előfizetési díj további mintegy 12-13 százalékos csökkenését eredményezheti. Összességében – az előző mérsékléssel – 20 százalékkal csökken az internetezés díja.

Kitért arra is, hogy a Digitális Jólét Alapcsomag szolgáltatói kínálatban való megjelenítéséről szóló szerződést a UPC-vel már aláírták, jövő héten közel féltucat nagy, közepes és kis internetszolgáltatóval írnak alá szerződést.

Az alapcsomag lényege, hogy az adott szolgáltató kínálatában lévő legolcsóbb internethozzáféréshez képest legalább 15 százalékkal kell, hogy olcsóbb legyen a Digitális Jólét Alapcsomag. Kifejtette: ha az adócsökkentés 20 százalékos és az alapcsomag 15 százalékos árcsökkentő hatását összeadják, akkor 35 százalékkal olcsóbban lehet tavaly decemberhez képest januártól korszerű, internetes csomaghoz jutni.

Jelezte: nagy figyelmet fordítanak a szupergyors internetprogram határidőre való befejezésére, Magyarország lesz az az uniós ország, ahol elsőként, 2018 év végéig minden háztartásba eljut a legalább 30 Mbit/s adatátvitelű szolgáltatás.

Kitért arra is, hogy a jövő év végéig minden magyarországi településen, legalább egy közintézményben és legalább egy közterületen ingyenes, szélessávú wifi-szolgáltatás lesz igénybe vehető.

Az Európai Bizottság Wifi for Europe kezdeményezése jelentős mértékben a DJP országos, ingyenes wifi-szolgáltatási programjára építve fogalmazza meg azt a célt, hogy minél több európai uniós városban legyen széles sávú, ingyenes wifi – közölte a biztos.

Fontos elemként jelölte meg még, hogy az 5G fejlesztéseket támogassák, s kitért arra is, hogy a világ harmadik legfejlettebb mobilinternet hálózata a magyarországi. Az a cél, hogy a 2020-as évektől kezdve a világon az elsők között az 5G szolgáltatást bevezető országok közé tartozzon Magyarországon.

Kiemelte a digitális kompetenciák bővítését is, és azt mondta: az elkövetkező két évben több mint negyedmillió polgár ingyenes, digitáliskompetencia-fejlesztési programja indul el. Emellett az év második felében megújulnak a korábbi e-Magyarország pontok, s a mostani több mint ezer helyett 1500-ra nő a számuk.

A kibővült programból kitért még arra is, hogy kiemelt támogatást szeretnének nyújtani a magyarországi mikro-vállalkozásoknak, hogy tevékenységük során a digitális átalakulás eszközét alkalmazni tudják.

Deutsch Tamás hozzátette: a munkavállalók digitális kompetenciájának gyarapítása, az informatikus képzés megerősítése is szerepel a programban.

Jelezte: elkészül Magyarország digitális agrár- és egészségfejlesztési stratégiája is, és digitális sportstratégiát is kimunkálnak. Kitért a magyar állam működésének digitális átalakítására, s rámutatott: szinte minden állami és önkormányzati ügy digitális intézésének lehetőségét megteremtő fejlesztések fejeződnek be.

A miniszterelnöki biztos kiemelte: a 2018-19-es tanév végéig több ezer, Kárpát-medencei magyar pedagógus digitális kompetenciájának gyarapítását szolgáló képzések valósulhatnak meg. Azt szeretnék, hogy a határon túli magyar oktatási intézmények korszerűen tudjanak működni és sikeres résztvevői legyenek az oktatás átalakításának.

Kiemelte még, hogy külhoni, magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat segítendő széleskörű képzési programot indítanak.

Az Okos város fejlesztéseket a határon túli, többségében magyarok lakta régiókra is kiterjesztenék, s több száz magyar önkormányzati, települési vezető számára teremtenek képzési lehetőségeket – tette hozzá Deutsch Tamás.”

Forrás:
Kibővül és a külhoni magyar közösségeket is érinti a Digitális Jólét Program; Digitális Jólét Program, Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2017. július 20.

Közigazgatás, politika

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program pályázati felhívása

„Megjelent a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2017. évi pályázati kiírása. A program célja a legjobb önkormányzati gyakorlatok feltérképezése, és megismertetése az ország más önkormányzataival. A címmel járó díj mellett – olyan hivatalos elismerésben is részesülnek az önkormányzatok, amely az önkormányzati dolgozók és helyi lakosok büszkesége lehet.

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Polgármester Úr!

Felhívom szíves figyelmét a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2017. évi pályázati kiírására.

A program célja a legjobb önkormányzati gyakorlatok feltérképezése, és megismertetése az ország más önkormányzataival. A címmel járó díj mellett – olyan hivatalos elismerésben is részesülnek az önkormányzatok, amely az önkormányzati dolgozók és helyi lakosok büszkesége lehet.

Valamennyi magyarországi helyi önkormányzat elnyerheti a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díját. Pályázni a mellékelt pályázati formanyomtatvány elektronikus kitöltésével lehet.

A pályázatot kinyomtatva egy eredeti és egy másolati példányban postai úton (tértivevényes, ajánlott küldeményként) kell eljuttatni a TÖOSZ címére (1406 Budapest 76 Pf.: 50). A pályázatokat elektronikus formában a következő címre kell eljuttatni: balla@toosz.hu. A postára adás (postai bélyegző) legkésőbbi dátuma : 2017. augusztus 21.

A 2017. pályázati szakasz témái:

• „Közös-többszörös” – a településen élő romák és nem romák példaértékű közös(ségi) programjai, tevékenységei
• Helyi polgárőrség és az önkormányzat együttműködése

Várjuk a pályázatokat!

Önkormányzati üdvözlettel:

Dr. Gyergyák Ferenc
TÖOSZ főtitkár

A pályázati kiírás: ITT található

A pályázati formanyomtatvány letölthető: ITT

A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programját – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) az Európa Tanács Helyi és Regionális Demokrácia Szakértői Központja együttműködésével hirdeti meg 2008-tól folyamatosan. A program 2017. évi megvalósításában részt vesz a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Országos Polgárőr Szövetség.”

Forrás:
A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program pályázati felhívása; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2017. július 18.

Jól vizsgázott az első héten a Kormányablak busz

„A derekegyházi indulást követően a mórahalmi járásba vitte el a helyszíni ügyintézés lehetőségét az elmúlt héten a Csongrád Megyei Kormányhivatal mobil ügyfélszolgálata. A július 10-től 14-ig terjedő egy hétben minden nap fogadta a járás valamely településén az ügyfeleket, helyszínenként 3 óra időtartamban. Az ott élők mindenütt örömmel fogadták az okos járművet, a július 7-i indulás óta mintegy 150 állampolgár kereste fel a helybe hozott Kormányablakot.

Hétfőn Bordányban, kedden Ruzsán, szerdán Forráskúton és Zsombón, csütörtökön Zákányszéken, pénteken Ásotthalmon várta az ott lakókat a két munkaállomással felszerelt jármű, amelyben minden olyan szolgáltatás igénybe vehető, mint a kormányablakok épületeiben.

Az egyes településeken az ott tartózkodás ideje alatt általában 18-tól 33 főig terjedt az érdeklődők és ügyeket intéző állampolgárok száma. A közigazgatási szolgáltatások elérhetősége gyorsan terjedt a településeken és nagyon népszerű lett. Több helyütt az iránt érdeklődtek, mikor jön legközelebb a mobil kormányablak. A mórahalmi járásban közel 130 ügyfélnek segített megtakarítani a busz a járásközpontba utazás költségét és az időráfordítást, amely a személyes ügyintézéssel esetenként együtt járhat. A busz műszaki, technikai szempontból is jól vizsgázott, a munkaállomások folyamatosan működtek semmilyen fennakadást nem tapasztaltak sem az ügyintézők, sem az ügyfelek, akik rendkívül hálásak voltak a helyi ügyintézés lehetőségéért. Egy idős, bácsi meg is jegyezte: „Ez egy igazi ügyfélbarát megoldás”.

„Az első hét adatai azt igazolják, hogy igény mutatkozik erre a szolgáltatásra, ugyanis sokaknak segítséget jelent, ha házhoz megyünk. 7 héten keresztül a megye minden járásába eljutunk, és különösen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy különböző szociális intézményekben, például idős otthonban is felkínáljuk a mindenkinek járó ügyintézés lehetőségét” – összegezte az első hét tapasztalatait dr. Juhász Tünde kormánymegbízott.

A következő napokban az alábbi helyszíneken lehet találkozni a Csongrád Megyei Kormányhivatal mozgó kormányablakával:
2017. július 19. Szeged, Gemma Szociális Szolgáltató Központ 10-12 óráig
2017. július 20. Szeged, dr. Waltner Károly Otthon 14-16 óráig
2017. július 21. Ferencszállás főtér délelőtt 10-12 óráig, Klárafalva főtér délután 12-14 óráig
2017. július 22. Domaszék, Bálint Sándor Általános Iskola udvara 10-14 óráig,

Mórahalom és Kistelek Járásban 2017. július 24 és 28 között:
2017. július 24. Üllés, Dorozsmai út 40. 9-12 óra
2017. július 25. Ópusztaszer, Tóhajlat 130. 9-15 óra
2017. július 26. Csengele, Deák Ferenc u. 25. 9-12 óra, Pusztaszer, Kossuth u. 38. 13-15 óra
2017. július 27. Balástya, Rákóczi u. 34. 13-16 óra
2017. július 28. Baks, Fő u. 92. 9-12 óra”

Forrás:
Jól vizsgázott az első héten a Kormányablak busz; Csongrád Megyei Kormányhivatal; 2017. július 18.

Kínai számvevőszék: big data, környezetvédelmi ellenőrzések

„A kínai számvevőszék és a kínai kereskedelmi minisztérium szervezésében 2017. július 10-16. között zajlott az az ellenőrzési szeminárium, amelyen a korábbi Selyemút mentén fekvő országok számvevőszékei is részt vettek. A szeminárium szakmai programja keretében a környezetvédelmi ellenőrzések és big data audit témakörén túl a kínai partnerintézmény az új belépőit, valamint számvevőit célzó képzési központját és programját, valamint a regionális szinten működő intézményei által végzett ellenőrzési munkát is részletesen bemutatta.

A korábbi Selyemút mentén fekvő országok számvevőszékei részvételével zajló ellenőrzési szeminárium olyan aktuális ellenőrzés-szakmai témákat tárgyalt, mint a környezetvédelmi beruházások ellenőrzése, a big data audit, valamint az integritás témaköre. A rendezvényen Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke előadásában bemutatta a számvevőszékek és így különösen az ÁSZ szerepét a jól irányított állam támogatásában, valamint ismertette ennek egyik eszközeként szolgáló Integritás Projektet is.

Környezetvédelmi ellenőrzések növekvő arányban
A kínai számvevőszék alelnöke, Qin Boyong részletesen bemutatta a kínai számvevőszék környezetvédelmi ellenőrzéseit, amelyet intézménye egyre növekvő arányban hajt végre az elmúlt 10 évben. Az ellenőrzések során a felhasznált források szabályszerűségének ellenőrzését a kiemelt természeti erőforrások felhasználására, valamint a beazonosított ökológiai és környezetvédelmi kockázatokra való tekintettel végzi a kínai számvevőszék – mondta el Qin Boyong. Az alelnökasszony kiemelte, hogy ellenőrzéseik fontos részét képezik a környezetvédelmi beruházást irányító vezető tisztségviselők megfelelő felelősségvállalásának ellenőrzése is, amelyre más típusú ellenőrzéseik során is növekvő hangsúlyt fektetnek.

Big data audit és standardizálás
A kínai számvevőszék ellenőrzési igazgatója, Liu Xing előadásában elmondta, hogy a kínai számvevőszék a big data ellenőrzések során széleskörű felhatalmazással bír, így rendkívül nagy mennyiségű adatot képes számtalan forrásból összegyűjteni, hogy kihasználja a rendszereken, adatbázisokon átnyúló, ágazatközi adatok elemzésében, összehasonlításában rejlő lehetőségeket.

Az ellenőrzési munka hatékonyságának növeléséhez elengedhetetlen a standardizálás, emelte ki Liu Xing, erre törekszik intézménye a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által jóváhagyott Audit Adatgyűjtési Projektbizottságban (ISO / PC 295) vállalt szerepén keresztül. A kínai számvevőszék emellett az INTOSAI Big Data munkacsoport keretein belül megvalósuló nemzetközi tudásmegosztáson keresztül is a big data ellenőrzésben rejlő lehetőségeket szeretné még inkább kiaknázni – emelte ki az ellenőrzési igazgató.

Képzés a kínai számvevőszék szervezésében
A Nankingi Ellenőrzési Egyetem kampuszán működő Ellenőrzési Akadémia akár ezer fő befogadására alkalmas képzési központja az új belépőktől a vezetőkig terjedő elméleti képzés mellett számos, az ellenőrzésekhez szükséges gyakorlati képzést nyújt számvevői számára – ismertette az Akadémia főigazgatója, Peng Huazhang. A képzések közül kiemelkedik a jelentős ellenőrzési projektekre való felkészülést támogató képzés, amely egy komplett képzési program keretében szimulációs gyakorlatokra is lehetőséget nyújt – folytatta a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy az akadémiai képzések egyik fontos célja az is, hogy az ott képzésben résztvevő számvevők könyvvizsgálói szakvizsgát tegyenek.

Regionális ellenőrzési intézmények sajátosságai a kínai ellenőrzésben
A kínai számvevőszék kihelyezett irodájaként működő sanghaji regionális ellenőrzési iroda egyike az országszerte működő 18 regionális irodának – ismertette Bao Shuowang irodavezető. Ellenőrzéseik között jelentős hányadot képviselnek a big data auditok, különös tekintettel Sanghaj kiemelt pénzügyi-gazdasági szerepére, amelynek során összehasonlítják, és alapos elemzésnek vetik alá a különböző (iparági, adó- és vámhivatali, társadalombiztosítási) nyilvántartásokat – mondta el az irodavezető. Kiemelte, hogy a város pénzügyi központként számos kereskedelmi bankot ügyfelei között tudhat, ebből adódik a regionális ellenőrzési feladatok egyik sajátossága, mely szerint a regionális iroda egyfajta bankfelügyeleti funkciót is ellát.

A nemzetközi tudásmegosztás hozadéka, hogy az információk, tapasztalatok, módszerek megosztásán keresztül fejleszthető az ellenőrzés szakmai tudás, egymás jó gyakorlatainak megismerése pedig hozzájárulhat a nemzeti sajátosságokat figyelembe vevő megoldások kialakításához – összegezte a szeminárium lezárásaként Qin Boyong, a kínai számvevőszék alelnökasszonya.”

Forrás:
Környezetvédelem és Big Data kínai szemmel; Kindl Andrea; Állami Számvevőszék; 2017. július 21.

Az államigazgatás modernizálása is segíthet a munkaerőhiányon

„Boros Imre közgazdász szerint az államigazgatás modernizálása is segíthet a versenyszféra „kínzó” munkaerőhiányának csökkentésében.

A szakértő szombaton, az M1 aktuális csatornának nyilatkozva azt mondta, az államigazgatásból akár tíz- vagy százezres nagyságrendben áramolhatna a munkaerő a versenyszférába, amennyiben az jobban szervezetten, automatizáltabban működne.

Boros Imre példaként említette a papír alapú ügyintézés visszaszorítását. Megjegyezte, hogy az ilyen irányú munkaerő-áramlást segítheti, hogy a versenyszférában az államinál magasabbak a fizetések.”

Forrás:
Az államigazgatás modernizálása is segíthet a munkaerőhiányon; Híradó.hu/MTI; 2017. július 22.

Folytatja a kormány a bankkártya-elfogadóhelyek számának bővítését célzó programját

„A modern elektronikus fizetési módok elterjedésének érdekében a kormány döntött újabb 30 ezer bankkártya-elfogadóhely támogatásáról, így a 2016 decemberében meghirdetett kormányzati programnak köszönhetően 60 ezer olyan üzletben, szolgáltatónál lehet majd kártyával fizetni Magyarországon, ahol erre korábban nem volt lehetőség – jelentette be Hornung Ágnes pénzügyekért felelős államtitkár.
Az államtitkár elmondta: a kormány célja a modern elektronikus fizetési módok elterjedésének ösztönzésével a hazai fizetési infrastruktúra modernizálása, a hazai vállalkozások versenyképességének növelése, továbbá a túl magas szintre emelkedett készpénzállomány csökkentése. Hornung Ágnes hozzátette, hogy a hazai fizetési rendszer korszerűsítési stratégiájának alapját a bankkártya-elfogadóhálózat bővítése jelenti, amely előfeltétele minden további, a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését, illetve a gazdaság digitalizációjának elősegítését szolgáló lépésnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly decemberben indított programja keretében a költségvetés 2,4 milliárd forint finanszírozást biztosított az új, korszerű terminálok beszerzéséhez és telepítéséhez – emlékeztetett az államtitkár. A program első szakaszában 30200 darab új terminál telepítését kezdték meg a szolgáltatók. A felkészülési időszakot követően már több ezer új kártyaolvasó üzemel országszerte, a szerződött partnerektől pedig számos visszajelzés érkezett arról, hogy a program népszerűsége miatt a vállalt keretüket a vártnál gyorsabban ki fogják meríteni. Ezért a kormány döntött arról, hogy újabb 30000 darab bankkártya-elfogadóhely telepítésére nyújt költségvetési támogatást – mondta Hornung Ágnes. A programnak köszönhetően a hazai bankkártya-elfogadóhelyek száma mintegy 60 százalékkal fog növekedni, amely példátlan a hazai elektronikus fizetés történetében – tette hozzá.

Hornung Ágnes aláhúzta: az intézkedés fő haszonélvezői a bolti vásárlók és a kisebb forgalmú üzletek lesznek, előbbiek a kedvezményes díjnak köszönhetően, utóbbiak pedig mivel több helyen fizethetnek majd kártyával. A modern hazai pénzügyi infrastruktúra kiépítése összhangban van a Nemzeti Versenyképességi Tanács digitalizációt támogató ajánlásaival is. A fizetési rendszer modernizálása érdemben képes hozzájárulni a hazai vállalkozások és általában a nemzetgazdaság egészének versenyképességéhez – mondta az államtitkár.”

Forrás:
Folytatja a kormány a bankkártya-elfogadóhelyek számának bővítését célzó programját; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. július 20.

Több mint ötmilliárd forint jut önkormányzati fejlesztésekre

„A Belügyminisztérium összesen 5,4 milliárd forint támogatást ítélt oda 319 önkormányzatnak, amelyek a feladatellátást szolgáló fejlesztések érdekében pályáztak a tárcánál – közölte Pogácsás Tibor sajtótájékoztatón.

Az önkormányzati államtitkár elmondta: önkormányzati feladatellátást támogató intézményfejlesztésre, karbantartásra, továbbá sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére és önkormányzati utak, hidak, járdák felújítására pályázhattak a helyhatóságok.

Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: mintegy kétmilliárd forintnyi támogatást terveznek még az év folyamán elosztani az önkormányzatok között, erről októberig hoznak támogatói döntést.

A pályázati határidő lejártáig, május 2-áig 1886 önkormányzat rögzítette, illetve adta le pályázatát. Akik megfeleltek a pályázati feltételeknek, de forráshiány miatt nem részesültek támogatásban, azok úgynevezett tartaléklistára kerültek.

Pogácsás Tibor ismertette: az intézmények közül 3 bölcsőde és 20 óvoda, az egészségügyben 32 háziorvosi, 20 gyermekorvosi, 22 védőnői, 15 fogorvosi ellátást szolgáló épület vagy helyiség, továbbá 24 közös önkormányzati hivatal székhelyéül szolgáló épület fejlesztése, felújítása valósul meg. Emellett 15 új sportlétesítményt alakítanak ki, valamint 17 meglévőt fejlesztenek a támogatásból.

Az államtitkár kitért arra, nagyon népszerű az önkormányzatok körében az utak felújítására nyújtható támogatás, erre a célra 2,5 milliárd forintot fordítanak.

A támogatott önkormányzatok közül a lakosok száma 198 településen 2000 alatt, 95 helyen pedig 2001 és 10 ezer között van.

A tárca által az MTI rendelkezésére bocsátott adatok szerint 2010 óta jelentősen nőtt az önkormányzati fejlesztések támogatására fordított keretösszeg. Míg 2010-ben összesen 4,3 milliárd forintot költöttek bölcsődei, óvodai és iskolai infrastrukturális fejlesztésre, valamint közösségi buszok beszerzésére, addig múlt évben már csaknem 7 milliárd forintot ítéltek oda az intézményfejlesztések mellett belterületi utak, járdák és hidak felújítására.”

Forrás:
Több mint ötmilliárd forint jut önkormányzati fejlesztésekre; Belügyminisztérium; 2017. július 21.

Közigazgatási, politikai informatika

Bővülnek az elektronikus építési napló mobiltelefonos applikációi

„Hamarosan iOS-re is elérhető lesz az elektronikus építési napló mobiltelefonos applikációja. A felhasználók, akárcsak az androidos verzióban, napi jelentéseket és eseti bejegyzéseket vihetnek fel a webes e-építési naplóval szinkronizált alkalmazásba. Az éles verzió bevezetése előtt a Lechner Tudásközpont fejlesztőcsapata július 21-től nyilvános tesztidőszakkal készül az alkalmazás finomhangolására.

Az asztali gépen használható elektronikus építési naplót fejlesztő és üzemeltető Lechner Tudásközpont elkészítette az e-napló mobilapp iPhone készülékeken használható verzióját is. Az androidos telefonokon már bevált és jól működő alkalmazás 2017 harmadik negyedévére tervezett éles indulása előtt a Lechner nyilvános tesztidőszak keretében gyűjti a kísérleti felhasználás tapasztalatait, melyek összegzése után elvégzik a szükséges módosításokat. A reszponzív alkalmazás tesztelésére a http://kerdoiv.lechnerkozpont.hu/enaplo-ios regisztrációs felületen keresztül lehet jelentkezni 2017. július 26-ig. A regisztrált tesztelők visszajelzéseit az apple@lechnerkozpont.hu email-címen várják a fejlesztők 2017. augusztus 25-ig.

A iOS-en futó applikáció lehetővé teszi, hogy a naplóhasználók, tervezők és kivitelezők akár az építkezés helyszínén is tudjanak napi jelentést, vagy eseti bejegyzést írni, az építtetők pedig nyomon követhetik az építkezés folyamatát úgy, hogy mindez biztonságos és gyorsan hozzáférhető legyen. Új napló megnyitása, a törzsadatok felvétele és a napló struktúra kialakítása továbbra is csak asztali gépen, vagy laptopon az e-napló weboldalán lehetséges. Az iOS 9.1-en, vagy annál újabb operációs rendszeren futó alkalmazás használata nagyon kevés adatforgalmat generál, a leggyakrabban használt és az építési folyamatot végigkísérő funkciók mégis elérhetőek az építési munka, vagy ügyintézés közben is.

Az iPhone készülékekre kifejlesztett naplóverzió csupán az iOS eltérő architektúrája miatt különbözik androidos társától, megjelenésük és a funkciókészletük ettől eltekintve azonos.

A tesztelésre meghívott felhasználók július 21-től érhetik el a mobiltelefonos applikáció próbaverzióját a Test Flight alkalmazásban.”

Forrás:
E-építési napló mobilapp iOS-re; Lechner Tudásközpont; 2017. július 20.

Informatika, távközlés, technika

Svéd szélessávú stratégia: 2020-ra a fogyasztók 95 százaléka legalább 100 Mbit/s-os, 2025-re 98 százalékuk legalább 1 Gbit/s-os internetkapcsolattal rendelkezik

„A kormányzat új, szélessávú stratégiájának célkitűzései:

• 2020-ra a háztartások és vállalkozások 95 százalékának legalább 100 Mbit/s-os szélessávú kapcsolattal kell rendelkeznie.
• 2023-ra Svédországban mindenki számára elérhetőnek kell lennie a megbízható, jó minőségű mobilszolgáltatásoknak.
• 2025-re mindenki számára elérhetőnek kell lennie a nagy sebességű szélessávú Internetnek, a háztartások és vállalkozások
• 98 százalékának 1 Gbit/s-os kapcsolattal kell rendelkeznie,
• 1,9 százalékának 100 Mbit/s-os kapcsolattal kell rendelkeznie,
• 0,1 százalékának 30 Mbit/s-os kapcsolattal kell rendelkeznie

…”

Forrás:
A Completely Connected Sweden by 2025 − a Broadband Strategy; Ministry of Enterprise and Innovation; 2017. március 27. (pdf)
Lásd még: For sustainable digital transformation in Sweden – a Digital Strategy; Ministry of Enterprise and Innovation; Fact sheet N2017.23; 2017. június 5. (pdf)
Svédország útban a Gigabit Társadalom felé (korábbi cikkünk)

5G fejlesztésről szóló nyilatkozatot írtak alá Észtországban

„„Az 5G nagyobb hatással lesz a mindennapi életünkre, mint a korábbi mobilkommunikációs hálózati fejlesztések, hiszen befolyással lesz a közlekedésre, egészségügyre, energiára, földművelésre és számos egyéb szektorra” – mondta el Mernyei Ákos Péter a távközlési miniszterek informális találkozóján, 2017. július 18-án, Tallinnban.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára felhívta a figyelmet a Zalaegerszegen épülő járműipari tesztpályára, amely jó alapot ad az új technológia és a ráépülő alkalmazások tesztelésére is.

A találkozón a jelen lévő tagállamok – köztük Magyarország – nyilatkozatot fogadtak el, amelyben megerősítik: Európa globális piacvezető kíván lenni az 5G technológiában, és ehhez a befektetések ösztönzését megfelelően elősegítő politikai és szabályozási keretet kell megalkotni.

Mernyei Ákos Péter Európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „Magyarország jelenleg a világ harmadik legjobb minőségű 4G mobilhálózatával rendelkezik, így kedvező helyzetből indul a következő generációs fejlesztések terén kibontakozó nemzetközi versenyben. Ezt a törekvést erősítheti, hogy hazánkban jelen vannak a világ legnagyobb mobil- és technológiai vállalatai, amelyek elkötelezettek a magyarországi fejlesztések iránt, anyavállalataik már elkezdték az 5G-s teszteket.”

Magyarországon 2017 júniusában alakult meg az 5G Koalíció multinacionális cégek, hazai vállalkozások, az egyetemi és akadémiai szféra, szakmai szervezetek, minisztériumok és kormányzati intézmények részvételével. A koalíció célja, hogy Magyarország váljon az 5G fejlesztések egyik európai központjává, régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében, és a világon az elsők között vezesse be az 5G-t 2020 után.”

Forrás:
5G fejlesztésről szóló nyilatkozatot írtak alá Észtországban; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. július 18.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elkészítette az első, hálózatsemlegességről szóló éves jelentését

„Az Európai Unió előírásainak megfelelően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elkészítette a hálózatsemlegességről szóló éves jelentését. A szabályozás életbe lépését követő első évben a hatóság három esetben indított eljárást. Az NMHH a piaci helyzet feltárásához a hatóság szelessav.net internetsebesség-mérő szolgáltatásának adatait is felhasználta.

Rendezett jogi környezet a megkülönböztetésmentes tartalom- és szolgáltatásválasztásért
A 2016. április 30. és 2017. április 30. közötti időszakra vonatkozó magyar hatósági jelentés összefoglalja a hálózatsemlegesség jelenlegi hazai helyzetét. A nemzeti szabályozó hatóságok számára az ún. TSM-rendelet (telecom single market, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának egységes hírközlési piacról szóló 2015/2120-as rendelete) írja elő a hálózatsemlegességre vonatkozó szabályok alkalmazását, illetve az éves jelentéstételi kötelezettséget is az Európai Bizottság és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete, a BEREC felé.

A jelentés kiemeli: az uniós TSM-rendelet életbe lépése mérföldkőnek bizonyult, mert egyrészről összehangolt szabályozást eredményezett, másrészről kiszámítható és sok tekintetben egységes közeget teremtett mind a szolgáltatók, mind a felhasználók számára. A frissített jogi környezetben az NMHH hatékonyan tudja nyomon követni és ellenőrizni a hálózatsemlegesség előírásainak érvényesülését, és erre a felhatalmazást épp az EU-s rendelet adja azzal, hogy előírásai betartatását a nemzeti hatóságok feladatkörébe utalta.

A hálózatsemlegesség azon az elven alapszik, hogy az adatcsomagok között a hálózatokon nem szabad különbséget tenni. Emiatt az internetszolgáltatók nem tilthatnak le, nem lassíthatnak, nem korlátozhatnak és nem különböztethetnek meg konkrét tartalmakat, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat. Ez garantálja az előfizetőknek, hogy az általuk – és nem az internetszolgáltatók vagy más harmadik személy által – választott tartalmakhoz és információkhoz rendben hozzáférhessenek, és abban jogszerű indok nélkül senki se korlátozza őket.

Szelessav.net a hálózatsemlegesség ellenőrzésére; kevés a jogsértés
A jelentés elkészítéséhez az NMHH elemezte azokat a hosszú távú, hardveres mérési eredményeket, amelyeket a hatóság szelessav.net oldalán regisztrált előfizetőknél végzett az internetes szolgáltatások minőségi jellemzőire vonatkozóan 250 mérési pontban. Itt még további vizsgálatok várhatók, de az látszik, hogy a szolgáltatók törekednek figyelembe venni a hálózatsemlegesség elvét.

Célzott vizsgálatai során az NMHH a korlátlan online videostreamingre, a legnépszerűbb közösségi oldalak és üzenetküldő alkalmazások korlátlan elérésére, valamint a korlátlan zenei streamingcsomagokra vonatkozó ajánlatoknál talált jogsértéseket. Uniós szinten is az elsők között alkalmazva a rendeleti előírásokat, eddig három eljárásban (videostreaming, illetve chat- és zenestreaming) állapította meg, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlatok sértik a hálózatsemlegességre vonatkozó szabályokat, mert azok megkülönböztetésen alapuló forgalomszabályozási intézkedések. Az NMHH ezért megtiltotta a jogszerűtlen magatartást és kötelezte a szolgáltatókat az egyes internetes forgalmak közötti jogszerűtlen különbségtétel megszüntetésére. A döntések miatt az érintett szolgáltatók jogorvoslatot kértek, amelyek még nem zárultak le. Az NMHH jelentése azt is megállapítja, hogy a vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményeket, amelyek a rendelkezésre álló szankcióktól eltérő, további speciális szankció bevezetését indokolnák.

A magyar hatóság a végfelhasználói jogok korlátozását nem tapasztalta, így nem tárt fel jogsértést az előfizetők saját berendezéseinek használati feltételeivel összefüggésben. A vizsgált időszakban már nem alkalmazták az ún. tethering (ez teszi lehetővé, hogy a telefonon, tableten keresztül létesített internetkapcsolatot más eszközzel, például laptoppal is megosszák) tiltását, és a hatósághoz a hálózatsemlegességgel kapcsolatban panasz sem érkezett. A hatóság szolgáltatói kérdőívekkel is vizsgálta az internetszolgáltatók gyakorlatát, különös tekintettel a sávszélességre, az esetleges korlátozásokra, blokkolásokra, adatforgalmi prioritásokra.”

Forrás:
Elkészült az első, hálózatsemlegességről szóló éves jelentés; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2017. július 18.
Jelentés a hálózatsemlegesség magyarországi helyzetéről (2016. április 30-tól 2017. április 30-ig) (a jelentés teljes szövege – amely piackutatási adatokat is tartalmaz. pdf-ben)

Internetáfa-csökkentés: a szolgáltatók zöme betartotta a szabályokat

„Az Invitel szabálytalanul, egyoldalúan emelt díjat a határozatlan idejű szerződéseknél, a Telenor elégtelen tájékoztatást adott ügyfeleinek, a Jurop Telekom pedig késve módosította általános szerződési feltételeit, és nem hozta időben létre tájékoztató honlapját a lecsökkent internetáfa kapcsán. A kapcsolódó hírközlési szabályok betartásának ellenőrzésekor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azonban megállapította, hogy a szolgáltatók zöme jogkövető volt.

Egyoldalú díjemelés az Invitelnél
Tízmillió forintos bírsággal sújtotta az Invitelt az NMHH július 5-i döntésében, és a jogsértő magatartás megszüntetésére kötelezte, mert az internetáfa-csökkentés után februárban szabálytalanul, egyoldalúan emelt díjat a határozatlan idejű előfizetői szerződéseinél. A szolgáltató a telefon-, a kábeltelevízió-, az IPTV- és az internetes szolgáltatásainál emelte a havidíjat, a telefonszolgáltatásnál pedig a percdíjai is drágultak.

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások díjai szabadárasak, de a már megkötött szerződések egyoldalú módosítását a jogszabályok csak szűk körben teszik lehetővé, hiszen az előfizetők a szerződéskötéskor arra számítanak, hogy annak feltételei mindkét félre egyenlően kötelezők. Az Invitel az áremelés indokaként – többek között – arra hivatkozott szabálytalanul, hogy nőtt a hálózatfejlesztéshez szükséges áramszolgáltatói oszlopsor bérleti díja, de az infrastrukturális beruházások költségei a szolgáltató saját üzletpolitikai döntéseinek körébe tartoznak, amelyek nem szolgálhatnak egyoldalú szerződésmódosítás alapjául.

A szolgáltatók zöme megfelelően járt el
Az internetáfa-csökkentés körüli hírközlési szabályok betartását a húsz legnagyobb szolgáltatónál közvetlenül is ellenőrizte az NMHH, és tizennyolcnál nem talált jogsértést. A Telenort azonban május 23-ai határozatában felszólította a megfelelő ügyfél-tájékoztatásra, tekintve, hogy a szolgáltató a honlapján nem tüntette fel a lakossági díjcsomagok nettó havi díjait, illetve nem informálta előfizetőit a kétoldalú szerződésmódosítás lehetőségéről bizonyos internetszolgáltatásoknál. Az NMHH a Jurop Telekomnál is jogsértő gyakorlatot tárt fel: a szolgáltató harmincegy nap késéssel jelentette meg az áfaváltozás miatt módosított ÁSZF-ét, valamint harminc nap késéssel és hiányosan hozta létre az internetes tájékoztató felületét. A cég azonban az eljárás megindítása után, idén májusban megszűnt, ezért a hatóság június 6-án okafogyottság miatt megszüntette az eljárást.

Az NMHH három területen vizsgálta, hogy a szolgáltatók betartották-e az internet áfacsökkentésére vonatkozó új jogszabályokat: megfelelő módon és időben módosították-e az általános szerződési feltételeiket (ÁSZF), tájékoztatták-e az előfizetőket az áfaváltozásról, valamint hogy elkülönítve tüntették-e fel az internet-hozzáférési szolgáltatás díját az ÁSZF-ekben és a számlákban.

Az NMHH fokozott figyelemmel vizsgál minden, az előfizetők széles körét érintő, átfogó módosítást, és a jövő évtől élő, 18-ról 5 százalékra csökkenő internetáfakulccsal kapcsolatos szabályok majdani betartását is. Jogsértés esetén határozottan fellép az előfizetők érdekeinek védelmében, a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügy összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmény adott formáját, mértékét.”

Forrás:
Internetáfa-csökkentés: a szolgáltatók zöme betartotta a szabályokat; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2017. július 17.

Több ezer iskola internet-sávszélesség fejlesztése valósult meg

„A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a tavalyi év végén megkezdett ötödik Sulinet hálózatfejlesztési fázisában 3100 iskola internetsávszélesség-bővítését valósította meg. A fejlesztés összhangban van a Digitális Oktatási Stratégia azon célkitűzésével, hogy legalább 1 Gbps sávszélesség legyen elérhető az 500 fő feletti tanulói létszámú nevelési-oktatási intézményekben és legalább 100 Mbps az 500 fő alatti iskolákban.

Az elmúlt három és fél évben több mint 4700 iskolában valósultak meg hálózati, illetve sávszélesség-fejlesztések. A Sulinet hálózat átvétele előtt 2013-ban az érintett iskolákban az átlagos sávszélesség csupán 4,2 Mbps volt, amelyet négy nagyobb fázisban 46 Mbps fölé sikerült emelni. A folyamatos fejlesztések eredményeként 2017. év közepére – az ötödik fázis zárásaként – a Sulinet intézményeknél elérhető átlagos internet-sávszélesség már 104,9 Mbps lett. Jelenleg 3100 iskola internet-hozzáférési kapacitásának bővítése valósult meg, amelynek következtében 1154 intézményben 250 Mbps sávszélesség vált elérhetővé, 70 intézményben 200 Mbps, 21 iskolában 150 Mbps, 554 intézményben 100 Mbps, 833 iskolában 50 Mbps, míg továbbá 468 iskolában 30 Mbps.

Az érintett intézményekben mind a diákok, mind a tanárok számára biztosított, hogy a mai kor technológiai követelményeinek megfelelő feltételekkel vehessék igénybe az elérhető legmodernebb digitális tartalmakat és a növekvő sávszélesség-igényű szolgáltatásokat.

Az intézmények sávszélesség-fejlesztését célzó program az 5. fázis lezárásával még nem ért véget. Előkészítés alatt áll egy hazai és uniós forrásból megvalósuló kiemelt projekt, amelynek célja az eddigi fejlesztésekből kimaradt, alacsonyabb sávszélességgel rendelkező köznevelési és szakképzési intézmények sávszélességbővítése.”

Forrás:
Több ezer iskola internet-sávszélesség fejlesztése valósult meg; KIFU – Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. július 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Izraelben startup cégeket vonnak be az okosvárosok fejlesztésébe

„A GovInsider újságírói interjút készítettek a Digitális Izrael hivatal műszaki igazgatójával arról, hogy miképpen törekszik az izraeli kormányzat a hazai startup cégeket bevonni a települések okosváros-fejlesztési programjaiba, minden önkormányzat számára elérhető módon, annak révén, hogy a virágzó startup szféra lendületét az önkormányzatok digitális szolgáltatásainak felpörgetésére, színvonalának javítására is kiaknázzák. Az okosváros-program célja, hogy minden izraeli polgár hozzájusson az alapvető digitális szolgáltatásokhoz, bárhol is él az országban.
A kormányzat arra törekszik, hogy méretétől függetlenül minden cég képes legyen eredményes ajánlatot tenni a fejlesztési kiírások során. Ennek érdekében célzottan vonzza be az élenjáró startup vállalatokat a folyamatba. A megosztott ötleteket tesztelik, és ha csak ezek közül egy is sikeres volt, segítenek felmérni a megvalósítás lehetőségeit. Ezzel elérik, hogy ne csak a bevett, nagy technológiai cégek innovációit, kreatív megoldásait vonzzák be, hanem a legkisebbekét is. A startup cégek bevonásának nagy előnye, hogy ezek az induló vállalkozások készek kockáztatni az új megoldások érdekében, míg a kormányzati apparátus természeténél fogva kockázatkerülő.

Az innovációhoz elengedhetetlen kockázatvállalást a hivatal olyan módon igyekszik kiegyensúlyozni, hogy beszerzési sztenderdeket dolgoz ki a startupok számára annak érdekében, hogy szolgáltatásaikat el tudják adni az önkormányzatoknak, előre meghatározott árakon. A megállapodásnak végül az önkormányzat és a vállalkozás között kell létrejönnie, de a monitorozást és iránymutatást a hivatal végzi. A kezdeti cél az, hogy minden ilyen megoldás tartalmazzon olyan alapszolgáltatásokat, mint a weboldalak, web-szolgáltatások biztosítását és karbantartását, közösségi hálókat, ügyfélkapcsolati menedzsment-rendszereket és mobilos applikációkat. A sztenderdek megalkotásával elérhető, hogy minden önkormányzat képes legyen ezeket megvalósítani.
A hivatal pénzügyi alappal is segít az önkormányzatoknak abban, hogy a szolgáltatásokat meg tudják vásárolni. Bár erre a fejlettebb településeknek nincs szükségük, az elmaradottabb területeken jelentős segítséget jelent. A kistelepüléseket nem csak pénzügyi forrásokkal segítik, hanem orvosolják a megfelelő szakemberek esetleges hiányát is azzal, hogy átadják a szükséges know-how-t, valamint elérhetővé teszik számukra jól képzett szakértők, tanácsadók bevonását is.

Az izraeli okosváros-program tágabban vett célja széles körben felpörgetni a gazdasági növekedést, és szűkíteni az életfeltételek minőségében lévő különbségeket a települések között, ügyfélcentrikus szolgáltatások biztosításával. Ezt a célt két lépésben érik el. Az első fázisban lehetőséget biztosítanak a korábban lemaradt önkormányzatoknak arra, hogy lendületbe jöjjenek és felzárkózzanak az élenjárók színvonalára. A második fázisban pedig immár a teljes önkormányzati szektort mozdítják előre, a digitális szolgáltatások magasabb szintjét célozva meg, olyan környezet biztosításával, amely bátorítja a településeket az előrelépésben.

A kormányzat szintén közreműködik abban, hogy az önkormányzatok illetékes szakemberei számára szakmai közösséget kovácsoljanak, megteremtve a lehetőséget az egymástól való tanulásra, egyben az egészséges versenyre is. A Digitális Izrael hivatala küldetésének tekinti, hogy ezt a fejlesztői közösséget folyamatosan az előrelépés felé ösztönözze. Ennek egyik eszközeként lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az önkormányzati szakemberek, projektvezetők és felelős hivatali emberek külföldi tanulmányutakon vegyenek részt.”

Forrás:
Exclusive: How Israel’s smart cities will work with startups; Medha Basu, Nurfilzah Rohaidi; GovInsider; 2017. május 11.

A szó elszáll, a K+F csökken

„Sajnos nem mondhatjuk, hogy a KSH napokban publikált jelentése a 2016-os K+F-adatokról győzelmi jelentés lenne: Magyarország a GDP 1,22 százalékát fordította erre a célra, ezzel csökkent a K+F intenzitása a tavalyi évhez képest. Eközben a gazdaságpolitika ezt a területet kiemelt fontosságúnak tartja. Mielőtt az okokat boncolgatnánk, kezdjük egy kis fogalomtárral. A KSH definíciója szerint a K+F olyan, módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál. Legfőbb jellemzői az alkotás és az újdonság eleme, a tudományos módszerek alkalmazása és új ismeret létrehozása. A K+F mértékét két fő mutatóval szokták jellemezni. Az egyik a kutató-fejlesztő helyek száma és a foglalkoztatottak létszáma, legyen az kutató, fejlesztő vagy segédszemélyzet. A másik adat a K+F-ráfordítás, amely költségekből és beruházásokból áll. Előbbi a saját szervezetben végzett K+F-tevékenységgel összefüggő költségek összessége, utóbbi pedig az ehhez szükséges építési, gép-, műszer- és IT-beruházás.

A kutató-fejlesztő helyek száma Magyarországon 2016-ban 2727-re csökkent, ez 3 százalékos zsugorodás az előző évhez képest. A 2013-as csúcshoz mérve 13,7 százalékkal kevesebb a kutatóhelyek száma. Nem meglepő módon ezzel egyetemben a K+F számított létszáma is 35 757 főre csökkent, vagyis 3 százalékkal kevesebben dolgoznak ebben a szegmensben, mint tavaly, és 6,3 százalékkal kevesebben, mint három évvel korábban. Ez így elsőre rosszul néz ki, de fontos megjegyezni, hogy a csökkenés túlnyomó része a segédszemélyzetet érintette, a kutatók, fejlesztők száma nőtt ezen évekhez mérve. Némi jóindulattal mondhatjuk azt is, hogy hatékonyabbak lettek a K+F-helyek.

A K+F-ráfordítás 2006 óta minden évben nőtt, leszámítva 2016-ot. Közel 9 százalékkal költöttek kevesebbet kutatási tevékenységre itthon, mint egy évvel korábban. Csökkent a K+F-költség, és a beruházások mértéke is, utóbbi 17,5 százalékkal. Nem mondhatjuk tehát, hogy csupán a létszámleépítés miatt esett volna a K+F-ráfordítás összege. Mindez természetesen együtt járt azzal is, hogy a K+F intenzitása 1,22 százalékra csökkent. Ezzel jelentős lemaradásunk mutatkozik az európai uniós átlaghoz képest, mely 2015-ben (még nincsenek frissebb adatok) 2,03 százalék volt. A régióban egyébként még így sem állunk rosszul, hiszen a lengyel vagy a szlovák mutató alacsonyabb, mint a magyar. Ugyanakkor a hazai K+F-intenzitás csökkenése nem éppen arra utal, hogy felpörögne Magyarországon a kutatás-fejlesztés és az innováció, amely az egyik, ha nem a legtöbbet hangoztatott cél a gazdaságpolitikában. Úgy tűnik, tavaly ezek csak szavak maradtak.

Már csak azért is aggasztó a helyzet, mert ha megvizsgáljuk, hogy milyen pénzügyi forrásokból táplálkozott a kutatás-fejlesztés, akkor egy dolog igen szembetűnő: az állami költségvetés 31 százalékkal költött kevesebbet K+F-re, mint 2015-ben. Ezzel szemben a vállalati szféra 3,5 százalékkal növelte ráfordításait. 2006 óta egyébként trendszerűen emelkedik a K+F-ben a vállalkozások szerepe, vagyis a súlyuk a teljes nemzetgazdasági K+F-en belül. Jelenleg már 56 százalék az arány, míg tíz évvel korábban ez 43 százalék volt. A költségvetés esetében pont fordított tendenciát látunk: 45 százalékról 26 százalékra esett a hozzájárulás mértéke. 2006 és 2016 között a vállalati költés 134 százalékkal nőtt, az állami 5 százalékkal. Utóbbi azt is jelenti, hogy reálértéken 35 százalékkal csökkent az erre költött összeg. Ez minimum elgondolkoztató.

A vállalati K+F-nek azért örülhetünk, de a cégek számos problémát jeleznek a szabályozási és támogatáspolitikai környezettel kapcsolatban. A legfőbb gond a kapcsolódó adójogszabályok egyértelműségének hiánya, és az ebből fakadó bizonytalanságok, valamint a megfelelő belső elszámolások elkészítése és benyújtása – jelenti a Deloitte az ezzel kapcsolatos felmérésében. A cég egy másik kutatása arra is rávilágított, hogy a kkv-szektor bizony a K+F tekintetében is súlyos lemaradásban van: nehezen jutnak finanszírozáshoz, és gyenge az innovációs ökoszisztéma, amely segítené őket terveik megvalósításában. Mindezek ismeretében kicsit jobban érthető, miért csúszunk fokozatosan vissza az innovációval foglalkozó versenyképességi rangsorokban.[A szerző az ING Bank vezető közgazdásza.]”

Forrás:
A szó elszáll, a K+F csökken; Virovácz Péter; Világgazdaság; 2017. július 23.

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia a produktivitás és a személyre szabhatóság javításával 15,7 billió dollárral növelheti a GDP-t

„A világ GDP-je 2030-ban 14%-kal lesz magasabb a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ami 15,7 billió dollár növekedésnek felel meg. A PwC legújabb kutatása szerint napjaink gyorsan változó gazdaságában a legnagyobb üzleti lehetőséget jelenti. Az AI (artificial intelligence) üzleti hatásának részletes elemzéséből kiindulva a Sizing the prize című kiadvány ismerteti, hogy mely gazdaságok profitálhatnak a legtöbbet az AI-ből.

Az AI 2030-ig 15,7 billió dollárral járul hozzá a globális gazdasághoz, ami több, mint Kína és India jelenlegi gazdasági teljesítménye együttvéve.

A 2016 és 2030 közötti időszakban az AI-ből származó gazdasági haszon több mint fele a produktivitás növekedésének lesz köszönhető. A gazdasági haszon fennmaradó részét az AI-képes termékek iránti megnövekedett kereslet adja. Az AI nyújtotta gazdasági előnyökből leginkább Kína (2030-ig 26%-os GDP-növekedés) és Észak-Amerika (14,5%-os növekedés) húz majd hasznot. Ez összesen 10,7 billió dollárnak felel meg, ami a világgazdaságra gyakorolt hatás csaknem 70%-át adja.

• Észak-Amerika Kínához képest eleinte a produktivitás gyorsabb növekedésére számíthat, köszönhetően az AI-re való felkészültségének, valamint annak, hogy sok olyan munkahellyel rendelkezik, amelyeket felválthatnak a termelékenyebb technológiák.
• Kína tíz éven belül megelőzi az Egyesült Államokat az AI-ből eredő termelékenységnövekedés tekintetében, miután behozta a technológia lassabb ütemű átvételéből és a szakértelem hiányából adódó hátrányát.
• Európa és Ázsia fejlett részei szintén jelentős gazdasági előnyökre számíthatnak az AI-nek köszönhetően (2030-ra a GDP-növekedés a 9-12%-ot is elérheti).
• A fejlődő országok (Latin-Amerikát és Afrikát is beleértve) ugyanakkor jóval szerényebb javulást könyvelhetnek el (a GDP kevesebb, mint 6%-át), mivel az AI-alapú technológiák alkalmazása várhatóan sokkal alacsonyabb mértékű lesz.

„Az elemzés kiemeli, hogy az AI akár az automatizálásnál is nagyobb mértékben bővítheti, egészítheti ki a vállalkozások lehetőségeit” – mondja Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadásért felelős cégtársa. „Az elemzés bemutatja, hogy az AI milyen gyökeres változást hozhat, és hogyan változtatja meg az egyének, a vállalkozások és a társadalom életét.”

Az elemzés része a PwC AI Impact Index, amely nyolc iparágban iparáganként három olyan területet azonosít, amely az AI tekintetében a legnagyobb lehetőségekkel bír. E területek közé tartozik a képalkotó diagnosztika, az igény szerinti gyártás, valamint az autonóm forgalomirányítás.

Összességében a legnagyobb abszolút iparági haszon a kiskereskedelemben, a pénzügyi szolgáltatásokban és az egészségügyben jelentkezik, mivel az AI növeli a produktivitást, a termékek értékét, valamint a fogyasztást. 2030-ra további 9 billió dollár GDP-növekedésre lehet számítani a termékfejlesztéseknek, valamint a kereslet és a fogyasztói magatartás változásának köszönhetően, miközben az AI által keltett keresletnövekedés megelőzi a produktivitás növekedését.

„Egyetlen iparág sem vonhatja ki magát az AI hatása alól. A termelékenységre gyakorolt hatás önmagában is átalakíthatja a versenyt, sőt akár diszruptív is lehet. Azok a vállalkozások, amelyek nem alkalmazzák az AI-t, rövid időn belül olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy nem lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal a vállalási idők, a költségek és a tapasztalat tekintetében, ezért piaci részesedésük nagy részét elveszíthetik. Az igazi kihívást a tehetséges munkavállalók, a technológia és az adatokhoz való hozzáférés biztosítása jelenti, annak érdekében, hogy a legtöbbet tudjunk kihozni ebből a lehetőségből” – mondta Riba Gábor, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

Az elemzés kiemeli, hogy az AI-ben rejlő lehetőségek maximális kihasználása érdekében erősebb vállalatirányításra és új működési modellekre van szükség. A PwC UK által a közelmúltban kiadott „Responsible AI” című tanulmány arra figyelmeztet, hogy a tervezés és végrehajtás szakaszába hatékony kontrollokat kell beépíteni az AI pozitív lehetőségeinek biztosítása, illetve az AI ésszerű befolyáson túlmenő működésével kapcsolatos aggodalmak kezelése érdekében.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia a produktivitás és a személyre szabhatóság javításával 15,7 billió dollárral növelheti a GDP-t; PwC (PricewaterhouseCoopers); 2017. július 6.
Sizing the prize. What’s the real value of AI for your business and how can you capitalise?; PwC (pdf)
Lásd még: Accelerating innovation. How to build trust and confidence in AI (Responsible AI: how to build trust and confidence); PwC (pdf)

OECD: mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt?

„Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról, pedig az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály.
Magyarországon megmaradt a nyilatkozatok szintjén a bürokrácia csökkentése – a fejlett és feltörekvő országokat tömörítő, és azok gazdaságpolitikai döntéseit értékelő és segítő szervezet tanulmányából legalább az derül ki, hogy a válság előtti időszakhoz képest nemhogy csökkent volna a kormányzati költés, de a szervezet azon kevés tagjai közé tartozik hazánk, ahol a GDP-hez viszonyított arány egyenesen növekedett a 2007 óta eltelt időszakban. Az arány pedig egyenesen kiugró: amíg átlagosan 3,2 százalékos volt a kormányzati beruházások aránya 2015-ben, nálunk ennek több mint a duplája, 6,7 százalék. Azt hihetnénk, ebből minden jóra jut, ám ez távolról sincs így, a számok nem erről tanúskodnak.

Útépítésre több jut
A közkiadások 17,3 százaléka tartozott 2015-ben az úgynevezett gazdasági funkciók kategóriába, ami a legmagasabb az OECD-országok között (az átlag 9,3 százalékos). Ide tartozik például a közlekedésfejlesztés, de a munkaügy is (a közszolgáltatások vagy a munkanélküliek ellátása viszont nem).

Ez kiugró, 4,3 százalékos növekedést jelent 2007-hez képest (az OECD-átlag -0,3 százalék), ami részben az állami nagyberuházások túltengésével magyarázható, részben pedig azzal, hogy 2007-ben Magyarország már „válságban volt” – vagyis a magas deficit miatt elrendelt megszorítások már éreztették hatásukat (az EU-támogatások pedig még nem nagyon jöttek).

Az egészségügyben már messze nem ilyen jó az arány: amíg az OECD-átlag 18,7, nálunk csak a közkiadások alig több mint a tizede, 10,6 százaléka jut erre. Ennél kevesebbet csak a fejlett Svájcban (6,5), a válság sújtotta Görögországban (8,2), illetve Lettországban (10,3) költenek. 2007 óta ugyan nőtt a költés aránya a büdzsén belül, ám a 0,7 százalékos plusz elmarad az 1,7 százalékos átlagtól.

Ami a kultúrát és a vallást illeti, a kiadások nagyságában dobogósok vagyunk a 4,3 százalékkal (ez majdnem háromszorosa az átlagnak), de mielőtt örülni kezdenénk, nem árt tisztázni: az oktatás nem ide tartozik.

Az oktatásban a büdzsé 10,6 százalékát kitevő költéssel Magyarország elmarad a 12,6 százalékos OECD-átlagtól, de a középmezőnyben található. A rekorder Izland, Svájc és Izrael (17,4, 17,2 és 17,1). Az oktatásra fordított összegek változásában is igazodunk az átlaghoz: 0,7 százalékkal csökkent 2007 óta.

A szociális ellátórendszerre a közkiadások 29,9 százalékát fordította a kormány – az OECD-tagok átlaga 32,6 százalék volt, 20 százalék alatt pedig mindössze egy ország, Dél-Korea költött erre. Magyarország azonban rekordszinten fogta vissza a kiadásokat: amíg átlagosan 2,6 százalékkal több jutott erre a közkiadásokon belül 2007-hez képest, nálunk 4,5 százalékkal esett vissza.

Ki akar tanár lenni?
Az erőteljes központosításnak tudható be még egy magyar rekord: 2009 óta nálunk 30 százalékkal nőtt a központi kormányzat által alkalmazottak száma. Ugyancsak politikai döntéssel magyarázható, hogy nálunk az egyik legalacsonyabb (15 százaléknál kevesebb) az 55 év feletti dolgozók aránya.

Nálunk a legmagasabb (72 százalék) viszont a kormányzat által foglalkoztatott nők aránya – azt sajnos nem tudjuk, hogy a vezető pozíciók mekkora hányadát töltik be nők, mivel Magyarország erre vonatkozóan nem bocsátott adatot az OECD rendelkezésére. Az mindenesetre sokatmondó, hogy amíg átlagosan a parlamenti képviselők 29 százaléka, a miniszterek 28 százaléka nő, nálunk előbbi 10 százalék, utóbbi pedig nulla. (Igen, ezzel is egyedül vagyunk az OECD országai között, még a törököknél is van egy nő a kabinetben.)

Magyarország az állami vezetők és középvezetők fizetéséről sem szolgáltatott adatokat, így nem tudunk következtetéseket levonni, ám a tanárok esetében megint dobogós hazánk – sajnos a lista hátsó végén. Nálunk egy felső tagozatban tanító tanár 15 év tapasztalattal évi alig 20 ezer dolláros bérre számíthat, ennél kevesebbet csak a csehek és a szlovákok kapnak. Ráadásul az összeget nem egyszerűen átszámították, hanem az egyes országok vásárlóerejéhez mérték az OECD statisztikusai, így az összeg forintban mindössze 60 százaléka annak, amit a piaci árfolyamon kapnánk. Az átlag a magyarországi tanárokénak több mint duplája. A magyar állami iskolákban dolgozó tanárok bére a diplomás munkaerőhöz viszonyítva is igen alacsony – itt ugyancsak a csehek és a szlovákok előtt Magyarországon a harmadik legrosszabb a helyzet…”

Forrás:
HVG.hu; 2017. július 21.
Government at a Glance 2017; OECD; 2017. július 13. (pdf)

Törvények, rendeletek

1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017–2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről

„[Válogatás a határozatból. Szerk.]…A Kormány
1. elfogadja a nemzeti fejlesztési miniszter által számára bemutatott, „Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentése” című dokumentumot (NIS Monitoring jelentés), és felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a dokumentumot a kormányzati portálon (kormany.hu) tegye közzé…
Határidő: azonnal

2. elfogadja a Digitális Jólét Programjával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos (a továbbiakban: miniszterelnöki biztos) által számára bemutatott, „Digitális Jólét Program 2.0” című stratégiai dokumentumot, és felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a dokumentumot a kormányzati portálon (kormany.hu) tegye közzé…
Határidő: azonnal
…
4. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a korszerű digitális infrastruktúra hiánya egyetlen polgárt, családot, vállalkozást és közintézményt se rekesszen ki a digitális világban való részvételből, ezért támogatja a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében zajló fejlesztéseket, a Nemzeti Távközlési Gerinchálózattal (NTG) kapcsolatos fejlesztéseket, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program továbbfejlesztését, elősegíti a magyarországi hírközlési szolgáltatók önerős digitális hálózatfejlesztési beruházásait, valamint elrendeli a szupergyors internetelérés sebességének megfelelő ütemű emelését célzó program kidolgozását;

5. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy Magyarország a mobil távközlés új technológiai megoldása, az 5G hálózati és alkalmazásfejlesztések egyik európai központjává váljon, és az elsők között vezesse be a vezető nélküli gépjárművek elterjedése szempontjából is kulcsfontosságú 5G technológiát, ezért támogatja a kormányzati és piaci szereplők, valamint szakmai, tudományos és érdekképviseleti szervezetek részvételével megalakuló Magyarországi 5G Koalíció (a továbbiakban: Koalíció) létrehozását, és elrendeli Magyarország 5G Stratégiájának és akciótervének elkészítését;

6. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a digitális felkészültség és kompetenciák hiánya miatt egyetlen magyar polgár se szoruljon ki a digitális világból és a digitális gazdaságból, továbbá folyamatosan bővüljön a digitálisan felkészült munkavállalók köre, ezért elrendeli a digitáliskompetencia-fejlesztés hosszú távú koncepciójának, finanszírozási modelljének és a digitáliskompetencia-mérés egységes rendszerének kidolgozását, a Digitális Jólét Alapcsomag után a Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag kialakítását, valamint a polgárok digitáliskompetencia-fejlesztésben való részvételének ösztönzésére szolgáló Digitális Jólét Klub program kidolgozását;

7. kiemelkedően fontosnak tartja a Digitális Munkaerő Program végrehajtását;

8. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a magyar vállalkozások döntő többségét kitevő, nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos mikro-, kis- és középvállalkozások a digitális átalakulás nyertesei legyenek, ezért elrendeli a mikrovállalkozások digitális felkészültségének javítását célzó átfogó program kidolgozását, illetve az európai uniós forrásból finanszírozott regionális fejlesztésekből rendre kimaradó közép-magyarországi régió területén működő vállalkozások digitális fejlesztéseinek támogatására program kidolgozását;

9. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a digitalizációra történő felkészülés terjedjen ki valamennyi nemzetgazdasági ágazatra, és az egyes ágazatok digitális átalakulása zökkenőmentesen menjen végbe, ezért elrendeli a nemzetgazdasági ágazatok digitalizációját támogató egységes módszertani kézikönyv és mérési, minősítési rendszer kidolgozását, valamint a megosztásra épülő gazdaság (az ún. sharing economy) jelenség magyarországi hatásainak átfogó elemzését, illetve a Digitális Szolgáltatás Kereskedelem-fejlesztési Stratégia elkészítését;

10. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a digitalizáció segítségével Magyarország az eddigieknél is jobban kihasználhassa egyedülálló agrárgazdasági lehetőségeit, ezért elrendeli Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának és a stratégia végrehajtását támogató intézkedések kidolgozását;

11. kiemelkedően fontosnak tartja a digitális eszközök és technológiák szerepét az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében és a gyógyászati tevékenységben, illetve elő kívánja segíteni az egészségipar digitális innovációs tevékenységét, ezért elrendeli Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiájának elkészítését az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram kiterjesztésével összhangban;

12. kiemelkedően fontosnak tartja a digitális technológiák, alkalmazások, megoldások magyar sportban történő használatának felgyorsítását, ezért elrendeli Magyarország Digitális Sport Stratégiájának elkészítését;

13. kiemelkedően fontosnak tartja a hazai online tartalomipari szereplők globális internetes vállalkozásokkal szembeni – elsősorban az utóbbiak adóelkerülő magatartása miatt kialakult – versenyhátrányának enyhítését, ezért elrendeli a magyarországi online tartalomszolgáltatói piac teljes körű felmérését és a piac hazai szereplőinek versenypozícióját javító intézkedések kidolgozását;

14. kiemelkedően fontosnak tartja a hazai és exportpiaci igényeknek leginkább megfelelő vállalkozások tőkéhez jutásának és fejlődésének támogatását, ezért felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel, valamint a külgazdasági és külügyminiszterrel együttműködésben vizsgálja meg a Digitális Jólét Tőkealap kialakításának és más programokkal való szinergiáinak lehetőségét (ex-ante tanulmány kidolgozása révén)…
Határidő: 2017. augusztus 31.

15. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a digitális közigazgatási szolgáltatások hatékonyan támogassák a polgárok és a vállalkozások ügyintézését, ezért elrendeli a közigazgatás digitalizációjával kapcsolatos feladatok átfogó nyomon követését és koordinációját, illetve a közigazgatásban dolgozók számára egységes referenciakeret, tananyagok és oktatási keretrendszer kidolgozását;

16. kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a hazai informatikai vállalkozások azonos eséllyel versenyezzenek a multinacionális cégekkel, ezért elrendeli a hazai informatikai mikro-, kis- és középvállalkozások, szellemi műhelyek innovációs tevékenységének és termékfejlesztésének támogatását szolgáló intézkedések kidolgozását, a központi és a területi közigazgatás informatikai beszerzési gyakorlatáról szóló felmérés elkészítését és a magyar digitális gazdaság szereplőinek nemzetközi vásárokon, kiállításokon és konferenciákon történő megjelenésére vonatkozó koncepció elkészítését;

17. kiemelkedően fontosnak tartja a nemzeti kulturális örökség részét képező közgyűjteményi kulturális kincsek egységes szemléletű digitális fejlesztését, ezért elrendeli a digitalizált kulturális értékek akadálymentes hozzáférhetővé tételét a köznevelés és az oktatás számára, illetve a polgárok digitális kulturális tartalmak iránti érdeklődésének élénkítését;

18. kiemelkedően fontosnak tartja a polgárok, a vállalkozások és a közintézmények, valamint a magyarországi digitális hálózatok kiberbiztonságának erősítését, ezért elrendeli a Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia felülvizsgálata mellett egy, a tételes feladatok és felelősök megjelölését is tartalmazó intézkedési terv elkészítését, és ennek részeként a Digitális Jólét Program 2.0 kapcsán felmerülő információbiztonsági szempontok érvényesítését;

19. kiemelkedően fontosnak tartja a digitális ökoszisztéma működését és fejlődését szolgáló hálózati kutatások támogatását, ezért elrendeli a kutatások eredményeinek közvetlen hasznosítását a közigazgatás fejlesztésében, az oktatásban és képzésben;

20. kiemelkedően fontosnak tartja a helyi, települési és térségi közösségek digitális fejlesztési programjainak, illetve az Okos Város (Smart City) fejlesztések támogatását, ezért elrendeli egy Okos Város munkacsoport, illetve Okos Város és Okos Térség közigazgatási mintaprojekt létrehozását, valamint az Okos Város megoldások megjelenítését a kormánytisztviselői és köztisztviselői képzésekben;

21. kiemelkedően fontosnak tartja a Magyarország határain átívelő, Kárpát-medencei magyar digitális ökoszisztéma megerősítését, ezért lehetővé kívánja tenni a határon túl élő magyar közösségek részvételét a Digitális Jólét Programban, valamint elrendeli a Digitális Jólét Program Pontok hálózatának határon túli bővítésére vonatkozó intézkedések kidolgozását;

22. kiemelkedően fontosnak tartja a digitalizációval együtt járó társadalmi, élettani és környezeti hatások felmérését, a kedvezőtlen hatások enyhítését, ezért elrendeli a kérdéssel foglalkozó kutatások indítását, valamint a digitalizáció nyomán megjelenő káros társadalmi hatások kezelésének, illetve a jogrendszerben való szankcionálásának lehetőségeinek vizsgálatát;

23. egyetért azzal, hogy a 4–13. és 15–22. pontokban meghatározott feladatok felelőseit és a feladatok végrehajtásának határidőit az 1. mellékletben szereplő Munkaterv határozza meg;

24. megbízza a miniszterelnöki biztost, hogy hangolja össze és felügyelje a Digitális Jólét Program 2.0 végrehajtását;
…
25. felhívja a miniszterelnöki biztost és a nemzetgazdasági minisztert, hogy az e határozatban és az 1. mellékletben szereplő Munkatervben meghatározott feladatok teljes körű megvalósításához szükséges költségvetési feltételek biztosításáról készüljön előterjesztés a Kormány számára;
…
1. melléklet az 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozathoz

A Digitális Jólét Program 2.0 2017–2018. évi Munkaterve

1. A Kormány a kormányhatározat 4. pontjának végrehajtása érdekében
…
b) az európai uniós Gigabit Társadalom célkitűzéssel összhangban álló további digitálisinfrastruktúra-fejlesztési tervek kidolgozása érdekében felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben dolgozza ki a széles sávú internetelérés adatátviteli sebességének megfelelő ütemű emelését célzó programot…
Határidő: 2017. november 30.
…
2. A Kormány a kormányhatározat 5. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel, a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a vezető nélküli, valamint az elektromos hajtású járművek fejlesztésében és gyártásában való magyar részvétel koordinálásáért, továbbá az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős kormánybiztossal (a továbbiakban: kormánybiztos) együttműködve kezdeményezze a Koalíció megalapítását, és lássa el a Koalíció működtetésével összefüggő koordinációs feladatokat…
Határidő: a Koalíció létrehozására azonnal
a Koalíció működtetésére folyamatos

b) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve, továbbá az a) pontban meghatározott Koalíció szakmai közreműködésével dolgozza ki Magyarország 5G Stratégiáját, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. október 31.
..
b) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel és a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködésben készítsen jelentést a megosztásra épülő gazdaság (az ún. sharing economy) jelenségéről, annak magyarországi hatásairól, és tegyen javaslatot a szükséges szabályozási feladatokra…
Határidő: 2017. november 30.

c) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a nemzetgazdasági miniszterrel és a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködésben készítse el a Digitális Szolgáltatás Kereskedelem-fejlesztési Stratégiát…
Határidő: 2017. november 30.
…
7. A Kormány a kormányhatározat 10. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a földművelésügyi miniszterrel és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben dolgozza ki Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. november 30.

b) felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben dolgozza ki a Digitális Agrárakadémia létrehozására, működtetésére vonatkozó javaslatot, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. november 30.
…
d) felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben dolgozza ki az agrár-adatintegrációs programot, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. december 31.

e) felhívja a földművelésügyi minisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a miniszterelnöki biztossal és a nemzeti fejlesztési miniszterrel együttműködésben a GINOP releváns digitális gazdaságfejlesztési programjaira alapozva dolgozza ki az agrárvállalkozások IKT fejlesztéseit támogató programokat…
Határidő: 2017. november 30.
…
10. A Kormány a kormányhatározat 13. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy készítse el a magyarországi online tartalomszolgáltatói piac kínálati és keresleti oldalára, üzleti eredményeire és szerkezeti problémáira kiterjedő felmérést, különös tekintettel a hazai vállalkozásoknak a globális internetes vállalkozásoknál megjelenő reklámköltéseinek nagyságrendjére…
Határidő: 2017. november 30.

b) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy készítse el a hazai online tartalomipar támogatását célzó „Tartalomfejlesztési Alap” koncepcióját, és készítsen programot a tartalomipari innovációk, illetve a digitális tartalomipari szakember utánpótlása, képzések és specifikus továbbképzések biztosításának támogatására…
Határidő: 2017. december 31.

11. A Kormány a kormányhatározat 15. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a miniszterelnöki biztossal és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben évente készítsen jelentést a közigazgatás digitalizálásának állásáról, mind az ügyféloldali folyamatokra, mind a közigazgatás működésére tekintettel…
Határidő: első alkalommal 2017. december 31., majd évente december 31.

b) felhívja a belügyminisztert, hogy az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet jogszabályban meghatározott feladatainak keretein belül – szükség esetén a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben – gondoskodjon a közigazgatás digitalizációjával kapcsolatos feladatok átfogó nyomon követéséről és koordinációjáról…
Határidő: folyamatos

c) felhívja a belügyminisztert, hogy a miniszterelnöki biztossal és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben, a közigazgatásban dolgozók digitális kompetenciáinak fejlesztése érdekében, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács által előkészített szolgáltatásfejlesztési sztenderdek alapján dolgozzon ki egységes referenciakeretet, tananyagokat és képzési keretrendszert…
Határidő: 2017. október 31.

d) felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter és a miniszterelnöki biztos bevonásával vizsgálja meg a digitális kompetenciák fejlesztését célzó programok keretében használt IKER referenciakeret e-ügyintézési kompetenciákra vonatkozó elemeit, és szükség szerint tegyen javaslatot azok bővítésére, kiegészítésére…
Határidő: 2017. október 31.

12. A Kormány a kormányhatározat 16. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, a nemzeti fejlesztési miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben tekintse át a hazai IKT vállalkozások K+F+I támogatási rendszerét, és dolgozzon ki javaslatokat a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások és szellemi műhelyek támogatásának javítására ezen a területen, különös tekintettel a nyílt megoldásokat fejlesztő vállalkozásokra…
Határidő: 2017. november 30.

b) felhívja a belügyminisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben készítsen felmérést, elemzést a központi és a területi közigazgatásban az állami és önkormányzati informatikai beszerzési gyakorlatról, és szükség esetén tegyen javaslatokat a módosításokra…
Határidő: 2018. szeptember 30.
….
13. A Kormány a kormányhatározat 17. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a miniszterelnöki biztossal együttműködésben dolgozzon ki képzési programokat, tananyagokat és ajánlásokat, amelyek segítségével a digitális közgyűjtemények használata az oktató-nevelő munka során széles körben elterjed…
Határidő: 2017. december 31.

b) felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a miniszterelnöki biztossal együttműködésben indítson a közgyűjtemények digitalizált kulturális értékeinek minél szélesebb körű használatát szolgáló szemléletformáló kampányt…
Határidő: 2017. december 31.
…
d) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben gondoskodjon a közigazgatási és a rendvédelmi szervek kibervédelmi képességének felméréséről, továbbá a már létező kormányzati GovCERT mellett – az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény kiterjesztési lehetőségének vizsgálatával – hozzon létre nemzeti kiberbiztonsági eseménykezelő központot…
Határidő: 2018. december 31.
…
15. A Kormány a kormányhatározat 19. pontjának végrehajtása érdekében felhívja a miniszterelnöki biztost, hogy a belügyminiszterrel és a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttműködésben – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával – dolgozza ki Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiáját, és azt terjessze a Kormány elé…
Határidő: 2017. december 31.

16. A Kormány a kormányhatározat 20. pontjának végrehajtása érdekében
a) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a belügyminiszterrel, a miniszterelnöki biztossal és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködésben hozzon létre Okos Város munkacsoportot a koordinációs feladatok ellátására, a nemzetközi kezdeményezések és projektek szakmai támogatására, az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) felülvizsgálata kapcsán az Okos Város megközelítés érvényesítésére, illetve Okos Város, Okos Térség mintaprojektek szakmai támogatására…
Határidő: 2017. október 31.

b) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a belügyminiszterrel és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben – az Okos Város munkacsoport bevonásával – dolgozza ki az Okos Város, Okos Térség cselekvési tervet, és hozzon létre Okos Város és Okos Térség közigazgatási mintaprojekteket Okos Város megoldások tesztelése, az ügyfél-elégedettség és a hatékonyság mérése, a szabályozási és a finanszírozási modellek, valamint a képzés-fejlesztés megalapozása érdekében…
Határidő: 2017. december 31., majd folyamatos

c) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, az emberi erőforrások miniszterével és a miniszterelnöki biztossal együttműködésben gondoskodjon az Okos Város megoldások megjelenéséről a kormánytisztviselői és köztisztviselői képzésekben…
Határidő: 2017. december 31., majd folyamatos…”

Forrás:
1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017–2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről; Nemzeti Jogszabálytár
A kormány 1456/2017. (VII. 19.) Korm. határozat a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) 2016. évi monitoring jelentéséről, a Digitális Jólét Program 2.0-ról, azaz a Digitális Jólét Program kibővítéséről, annak 2017–2018. évi Munkaterve elfogadásáról, a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és közigazgatás további fejlesztéseiről; Magyar Közlöny; 2017. évi 119. szám; 2017. július 19.; 17959-17971. oldalak (pdf)