Skip to main content

21. szám, 2011. május 23.

eGov Hírlevél – 21. szám, 2011. május 23.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Kormányhivatalok: egyszerűbbé és olcsóbbá válhat az államigazgatás

„A cél nem kevesebb, mint a kormányzati törekvésekkel összhangban egy koncentráltabb, áttekinthetőbb, és a korábbi évek pazarlásait megszüntető állami és közigazgatási rendszer kialakítása- mutatott rá az egykori közigazgatási hivatalt felváltó, a szakigazgatási szerveket humánpolitikai és gazdasági szempontból integráló új szervezet jelentőségére Széles Sándor. A kormánymegbízott hozzátette, emellett törekedni kell az ügyfélbarát hivatal felépítésére, az adminisztrációs terhek visszaszorítására és az állampolgári teendők intézésének felgyorsítására is. Utóbbi feladatokat látják el a kormányablakok, a megyében Győrben és Sopronban. Az integrált ügyfélszolgálatokon jelenleg 29 ügyet lehet intézni – a családi pótlék igénylésétől a vállalkozásalapításig – de a szolgáltatási kör egyre szélesedik, a jövőben például a pályázati lehetőségekről is lehet majd itt tájékozódni. A rendszer négy és fél hónapos működését pozitívnak értékelte a hivatalvezető, január elseje óta négyezer konkrét ügyet intéztek az ablakoknál, és további négyezer ügyben adtak tájékoztatást. A leggyakoribb ügytípusnak az ügyfélkapu, a gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás, és a családi pótlék igénylése számít. Kiderült az is, hogy valóban egyszerűbbé és olcsóbbá válhat az államigazgatás működése, ahogy Széles Sándor fogalmazott: jelentős, éves szinten több százmilliós megtakarítást lehet elérni a gépjármű üzemeltetés, a takarítás, az őrzésvédelem, valamint az eszközbeszerzés területén”

Forrás:
Kormányhivatalok: egyszerűbbé és olcsóbbá válhat az államigazgatás, Győri Nap, 2011. május 13.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Térhasználat és államigazgatás: a területi közigazgatás átalakításának vizsgálata

„A HÉTFA Elemző Központ a Nemzeti Közigazgatási Intézet megbízásából 2011. márciusa és szeptembere között az államigazgatási járások kialakításához, központjaiknak kijelöléséhez és területi lehatárolásukhoz kapcsolódó társadalmi és területi vizsgálatot folytat.

A vizsgálattal ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy

  • a valós térhasználati szokásokhoz és területi identitáshoz illeszkedő államigazgatási területi egységek jöjjenek létre;
  • az államigazgatási járások kialakítására a magyar történelmi hagyományok és az európai tapasztalatok figyelembe vételével kerüljön sor;
  • a járás intézményével kibővülő területi közigazgatás a mainál hatékonyabban, szakszerűbben és magasabb minőségi színvonalon működjön;
  • az ország gazdasági fejlettségének és a lakosság jövedelmi helyzetének megfelelő, könnyen és olcsón elérhető, integrált ügyintézési lehetőségeket nyújtó államigazgatási egységek jöjjenek létre.

A munka során

  • vizsgáljuk a területi igazgatás magyar történelmi hagyományait,
  • az átalakításra vonatkozó jelenkori kutatások eredményeit, valamint az európai tapasztalatokat;
  • elemezzük a lakosság területhasználati szokásait és területi identitását;
  • feltárjuk az érintett közigazgatási csoportoknak az államigazgatási járások bevezetésével kapcsolatos várakozásait;
  • feltárjuk a lehetséges járásközpontokat, s az államigazgatási járások optimális – funkciótól függő – sűrűségét.

A vizsgálatot tudományos és államigazgatási tapasztalatokkal rendelkező, a hazai területi kutatások elismert kutatóit is magában foglaló szakértői csoport végzi Oláh Miklós szakmai vezetésével.”

Forrás:
Térhasználat és államigazgatás: a területi közigazgatás átalakításának vizsgálata, Hétfa Kutatóintézet

Vissza a tartalomjegyzékhez

Adásunkat megszakítjuk: jön a szupervihar!

„Példa nélküli eseményre kerül sor szerdán: több közszolgálati adó is pusztító viharról szóló bejelentéssel szakítja meg adását, teszt-jelleggel.

Holnap több közszolgálati adó is megszakítja adását és bejelenti, hogy pusztító vihar csap le. A vörös riasztás miatt azonban senkinek sem lehet oka aggodalomra (amit azzal is próbálnak jelezni, hogy a veszélyeztetett helyszínt a Gyűrük ura trilógiából veszik) – mondta el Nagy Anna. A kormányszóvivő mindenkit megkért, hogy minél nagyobb nyilvánossággal tudassa (nyilván, hogy ne következzék be nálunk is az ismert amerikai ufópánik): az Országos Katasztrófavédelem tart gyakorlatot.

A tesztriasztás miatt a lakosságnak nincs semmilyen teendője. A cél, hogy ilyen esetekre a tájékoztatási lehetőségeket, metódust próbálják ki. Mint a szóvivő hangsúlyozta, ilyen átfogó gyakorlatra még sohasem került sor. Nem is lehetett. Most azonban az új médiatörvény nem csak lehetővé, egyenesen kötelezővé teszi a közszolgálati médiumoknak az együttműködést.”

Forrás:
Adásunkat megszakítjuk: jön a szupervihar!, B. Varga Judit, Napi Gazdaság, 2011. május 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hol várhatók a legnagyobb viták? Önkormányzati feladatok, átalakulóban

„Rövidesen megújul a közigazgatás, alapjaiban változik az önkormányzati finanszírozás, a feladatmegosztás. Elkészült a törvény tervezete, a részletekről Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes szólt a megyenapon. Egyes hírek szerint vita van a megyék szerepéről, ám a politikus arról beszélt: erősödik majd a megyerendszer.

– Elképzeléseink szerint 2013. január elsejétől jönnének létre az államigazgatásban a járások, ami azt jelenti, hogy a járási szint lesz az államigazgatás végpontja – mondta lapunknak Navracsics Tibor közigazgatási és önkormányzati miniszter, miniszterelnök-helyettes.

A területfejlesztési intézmények és források elosztása megyei szintre kerülne – ezt is mondta Navracsics Tibor miniszter

– A jelenlegi elképzelések szerint milyen munkaköröket kap majd egy-egy járás?
– Úgy gondolom, az, hogy milyen feladatokat látnak majd el, részben adódik a mostani szabályozásból. Hiszen a járási kormányhivatalok a megyei kormányhivataloknak mintegy alárendelve, részben azokat a feladatokat látják majd el járási szinten, amelyeket a megyei kormányhivatalok megyei szinten. Másrészt a jelenleg folyó tárgyalásoktól is függ ez, amelyeknek eredményeképpen, várhatóan az év második felében az Országgyűlés elfogadja majd az önkormányzati törvényt. Az határozza meg, hogy mely feladatok maradnak a jövőben is az önkormányzatoknál, és melyek lesznek azok, amelyek átkerülnek az állami feladatellátás körébe, és így az államigazgatás részévé válnak. A héten (azaz az elmúlt hét csütörtöki napján – a szerk.) bemutatta a belügyminiszter a törvény koncepcióját, és most kezdődnek meg az egyeztetések.

– Milyen eredményt vár?
– Én az előzetes viták és egyeztetések alapján úgy látom, azaz nagyjából azt látom körvonalazódni, hogy a hatósági feladatok, másként mondva az eddig az önkormányzatok által ellátott állami-hatósági feladatok szinte kivétel nélkül átkerülnek majd az államigazgatás területére. Ezzel bővülne a kormányhivatalok hatásköre.

– Mely területek válthatják ki a legnagyobb ellenállást?
– A legnagyobb vitákat az oktatás és az egészségügy területén látom: most a Belügyminisztérium által elkészített koncepció azt a javaslatot tartalmazza, hogy az oktatás esetében a személyzetet az állam biztosítsa, tehát a pedagógusok állami alkalmazottak lennének, az intézményi infrastruktúra fenntartását pedig az önkormányzatok vállalnák. Az egészségügy területén pedig: a fekvőbeteg-ellátás, tehát a kórházak állami kezelésbe kerülnének, amíg a járóbeteg-ellátás terhe és felelőssége az önkormányzatoknál maradna. Ez a kiindulópont. Ehhez képest még változhat a viták során a megoldás. Nyilván ez meghatározza azt is, hogy a járási, illetve a megyei kormányhivatalok milyen feladatokat kapnak.

– Milyen lesz a megyék jövője? Ez egyértelmű?
– Úgy tűnik, hogy ez az év valóban egy új fejezet kezdete lesz a megyék számára, hiszen húsz év tétovaság, határozatlanság és definiálatlanság után most végre valós feladatokat kapnak. Az államigazgatás területén a megyei kormányhivatalokkal ismét megteremtettük az állam, a központi kormány megyei, összehangolt, és reméljük, hatékony jelenlétét, és az önkormányzatok területén is ez a koncepció. A Belügyminisztériumnak az önkormányzati törvényre vonatkozó tervezete a megyei önkormányzatok számára a területfejlesztést is garantálná. A területfejlesztési intézmények és források elosztása is megyei szintre kerülne. Ez egy olyan erős térségi jogosítvány, amit megérdemelnek a megyék és a megyei önkormányzatok, s ezzel új és az eddiginél sokkal jelentősebb szerephez jutnak.

– Nem mindegy, hogy miből, mennyiből kell gazdálkodniuk helyben az önkormányzatoknak.
– Ma még vita folyik arról, hogy a helyi adók miként alakulnak, s pontosan ki, milyen adókivetési joggal rendelkezhet majd. Természetesen ez is egy nagy gazdasági lehetőség. Látjuk az egész önkormányzati szférán, hogy gondolkodnunk kell egy olyan megoldáson, amely a jelenlegi adósságcsapdából a megyéket és a helyi önkormányzatokat is kivezeti.
…
Átkerülő feladatok
A tervezet szerint az államigazgatási hatósági feladatok (mint például a gyámügy és az okmányiroda) döntő többsége a megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási hivatalokhoz kerülne. Megyénkben 13 településen található okmányiroda, ami vélhetően ugyanennyi járási székhelyet is jelent.
A községek szintjén változás, hogy a kétezer lakosnál kisebb településeken megszűnne az önálló polgármesteri hivatal, és a jelenlegi körjegyzőségekhez hasonlóan létrejönne az önkormányzatok egyesített hivatala, amelyeket a jegyzők vezetnének, a polgármesterek mellett pedig hivatalvezetők fognak dolgozni. Lehetséges, hogy megszűnik a nagyközségi státusz, a száz fő alatti települések pedig részönkormányzatként csatlakoznának a közeli, de nagyobb központokhoz. Ezen változások szóba kerültek múlt csütörtökön, a Fejér Megyei Kormányhivatal jegyzői értekezletén is.”

Forrás:
Hol várhatók a legnagyobb viták? Önkormányzati feladatok, átalakulóban, Tihanyi Tamás, Fejér Megyei Hírlap, 2011. május 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Győri kormányhivatal: az integráció szinkronban van az állam törekvéseivel

„ Megváltozott szemléletmóddal, ügyfélbarát hozzáállással a vállalkozói kör és az ügyeiket intéző polgárok bizalmát szeretnék elnyerni, valamint visszaadni az államigazgatásba vetett hitüket. A Kormányhivatalnak komoly koordinációs és ellenőrzési feladatköre van a fegyveres testületek és az APEH kivételével valamennyi államigazgatási szerv fölött. Elsősorban a már megalakult Megyei Államigazgatási Kollégium keretein belül kívánja a Kormányhivatal ezt a feladatát ellátni.

Visszatérve a Kormányablakokra, Széles Sándor elmondta: elsősorban Sopronban örvendenek nagy népszerűségnek, 2369 ügyfél kereste fel összesen az ügyfélszolgálatot, míg Győrben 1524-en látogattak el a kormányablakba. A leggyakoribb ügytípusnak az ügyfélkapu (331 megkeresés), a gyermekgondozási segély (209), az anyasági támogatás (251), és a családi pótlék igénylése (327) számít. Egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatban 13 kérelem érkezett a győri ügyfélszolgálatra. Megnyitásuk óta összesen 3752 esetben adtak tájékoztatást a kormányablakok. ”

Forrás:
Győri kormányhivatal: az integráció szinkronban van az állam törekvéseivel, Nyugathír, 2011. május 12.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A megyerendszer csődje

„A megyék finanszírozási rendszere tarthatatlan, erre évekkel ezelőtt figyelmeztettek már. És mégsem történt mindeddig semmilyen igazán komoly reformlépés. Itt sem felejthetjük el a politikai szálat: a parlamenti választás mindennél fontosabb, az önkormányzati választásnál pedig szinte minden figyelem a polgármesterekre irányul. A megyék mintha elvesznének a kettő közt. Logikus a végeredmény: az állam és a városok vezetői is a megyékre hárítják, ami működésképtelen vagy nem finanszírozható. Az állam elvette a támogatást a megyéktől, a feladatok ott maradtak, s a városok is nekik adhatják át azokat az intézményeket, amelyeket maguktól nem tudnak fenntartani. A rendszer szinte automatikusan generálja az összeomlást.

Lassan eljutunk oda, ahonnan már nincs tovább. Nincs mese, ez most már vagy a központi büdzsén lesz érezhető, vagy azon, hogy megyei iskolákat, szociális intézményeket, kórházakat kezdenek bezárni. Iskolapéldája annak, mihez vezet, ha egyetlen döntéshozó sem meri felvállalni egy rossz rendszer rendbetételét.”

Szerkesztői megjegyzés:
Az önkormányzati rendszer eladósodottsága 2005 környékén kezdődött. A feladatok adottak, a rendelkezésre álló források mennyisége folyamatosan csökken. Ennek semmi köze az önkormányzati rendszerhez, annál inkább az ország költségvetéséhez.

Forrás:
A megyerendszer csődje, Sztojcsev Iván, Világgazdaság, 2011. május 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Makó és Vásárhely

„Hamarosan a vásárhelyi Erzsébet-kórházba költözik az ÁNTSZ kistérségi központja.

Makó helyett Vásárhelyen fog működni az ÁNTSZ kistérségi központja. A közigazgatás átszervezésével ugyanis nagyobb szerepet kapnak a megyei jogú városok. A helyszínváltozásról a kormány döntött – mondta el Kallai Árpád az Erzsébet-kórház főigazgatója, aki szerint ez elismerés és új lehetőség a városnak. Elmondta: a központ átmenetileg a Zrínyi utca felőli igazgatóság épületében kap helyet. Később azonban várhatóan a város új kormányhivatalában látják majd el az ÁNTSZ munkatársai a feladatokat.

A központi kirendeltség intézi például az engedélyezési, a népegészség- és járványügyi teendőket. Ugyanakkor a Családvédelmi Szolgálat is átkerül Vásárhelyre. Jelenleg az informatikai hálózat szerelését végzik a központ irodáiban.”

„Makón volt eddig a kistérségi ÁNTSZ központja, mostantól azonban Vásárhelyen lesz. Mindez a kormány döntése értelmében valósul meg, de a vásárhelyiek érdeme, mondta el kérdésünkre Dr. Kallai Árpád a vásárhelyi Erzsébet Kórház-Rendelőintézet főigazgatója.

A jövőben változnak a közigazgatás megnevezései, a kistérségeket járásoknak fogják hívni, és mint központ ez is indokolta, hogy Vásárhelyre kerüljön az ÁNTSZ kirendeltsége. Ez a földrajzi változáson túl természetesen a személyi struktúra átalakítását is maga után vonja, mondta el dr. Kallai Árpád.
Átmenetileg a kórház épületében a Zrínyi utca felől kap helyet az ÁNTSZ, ahol nemcsak az egészségüggyel és egészségvédelemmel foglalkozó munkatársak lesznek megtalálhatók, hanem az egyéb kistérségi hatósági ügyek szakemberei is a kórház területén fognak dolgozni.

Dr. Kallai Árpád hangsúlyozta, mindez a vásárhelyiek érdeme, és lényeges könnyebbséget jelent a mindennapokban, hiszen például a Családvédelmi Szolgálat is Vásárhelyre kerül. Engedélyezési, népegészségügyi és a járványügyi feladatok központja is lesz a város, így helyben lehet ezeket az ügyeket intézni.”

Forrás:
Immáron Vásárhelyen az ÁNTSZ, Promenad.hu, 2011. május 12.
ÁNTSZ: Vásárhelyen lesz a kistérségi központ, Weborvos.hu (Délmagyarország), 2011. május 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Pénzére vár az űrhabos cég

„Egy már odaítélt állami támogatás hiányával küzd a Magyarországon, de a térségben is úttörő szerepet vivő, űripari technológiák fejlesztésével is foglalkozó Admatis Kft. A miskolci cég jelenleg elsősorban külföldi megrendeléseiből él.

Az USA-ból, Németországból és Oroszországból is tapasztaltunk érdeklődést a cég egyik fő termékének számító fémhab iránt, de kifutásuk egyelőre bizonytalan, nem utolsósorban a finanszírozással kapcsolatos kérdések miatt − mondta el a Napi Gazdaságnak Bárczy Tamás, az Admatis Kft. ügyvezetője. Egyelőre azonban nem találtunk k+f finanszírozási forrást a magyar államnál, sőt a már szakmailag befejezett projektből is sok millió forinttal tartozik nekünk a finanszírozó − tette hozzá a cégvezető. A projekt is utófinanszírozású, a támogatást a szerződés szerint a befejezése után 15 napon belül kellett volna folyósítani, ez azonban azóta sem történt meg. Sokáig semmi hír nem érkezett a támogatás sorsáról, majd a MAG Zrt. levele már azt állította, hogy egyenesen a cég tartozik az államnak 8,5 millió forinttal − éppen annyival, amennyivel valójában az állam tartozik az Admatisnak. A mikrovállalkozás tiltakozásának hatására a MAG visszakozott és türelmet kért az eset tisztázására.

Bárczy szerint példájuk az általános helyzetet tükrözi. A Széchenyi kártyára szintén hónapok óta várnak a társaságnál.”

Forrás:
Pénzére vár az űrhabos cég, Index.hu, 2011. május 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő (IKT) Zrt. problémái

„Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az elszámoltatási kormánybiztos az infokommunikációs kis- és középvállalkozások fejlesztésére, feltőkésítésére létrehozott Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő (IKT) Zrt. 2004 és 2010 közötti gazdálkodása miatt.

Budai Gyula közölte, az ügyben 1,7 milliárd forint kár érte az államot. Szerinte minimális az esélye, hogy az megtérüljön. Mint mondta: a befektetések lebonyolítására nem írtak ki közbeszerzési, pályázati eljárást. A pénzekről az IKT Zrt. felügyeleti szerve, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. tagjaiból összeállított befektetési döntőbizottság határozott „ismeretlen eljárás keretében”. 2004-2010 között 14 befektetési szindikátusi szerződést kötöttek – holott akár 70-et is lehetett volna – átlagosan 200 millió forint értékben, ám semmilyen garanciát nem kértek a nyertes cégektől, amelyek működését sem ellenőrizték. Az öt évre kötött szindikátusi szerződések lejárta előtt a cégek jelentős részének felszámolását kezdeményezték. A vizsgálat megállapította – mondta a kormánybiztos -, hogy a szerződött cégek többsége egyértelműen az MSZP és az SZDSZ holdudvarához köthető. A társaságok nagy része mögött offshore tulajdonú cégek voltak.”

Forrás:
Kóka célkeresztben, FN.hu, 2011. május 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

VIII. Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napok

Jogar Továbbképző Központ és Hotel
Balatonföldvár, 2011. június 16-18.

2011. JÚNIUS 16. (CSÜTÖRTÖK)

11,30 – 13,00    Regisztráció, ebéd
Levezető elnök: dr. Zongor Gábor főtitkár, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
13,45 – 14,00    dr. Zongor Gábor főtitkár, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége: Megnyitó
14,00 – 14,40    dr. Bálint József elnök, Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége: A köztisztviselők jogállásának változásai a 2010-es országgyűlési választások óta
14,40 – 15,00    Kávészünet
15,00 – 15,40    dr. Feik Csaba jegyző, Ercsi Város Önkormányzata: Önkormányzatok szerepe és feladatai az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében
15,40 – 16,20    dr. Patyi András bíró, Legfelsőbb Bíróság: Az eljárási szabályok értelme és helye a közigazgatásban
19,00 – 23,00    Vacsora és borkóstoló zenével a Szent Kristóf Pincészetben (honlap: www.stkristof.com)

2011. JÚNIUS 17. (PÉNTEK)

Levezető elnök: dr. Bálint József elnök, a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége
9,00 –  9 ,40    Kiss Norbert tanársegéd, Budapesti Corvinus Egyetem: Teljesítménymérés a közigazgatásban
9,40 – 10,20    dr. Kádár Krisztián kormánytanácsadó, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium: Ügyfélelégedettség-menedzsment a közigazgatási szervek gyakorlatában
10,20 – 10,40    Kávészünet
10,40 – 11,20    Műhelymunka (az előző két előadás gyakorlati feldolgozása)
11,20 – 13,00    Fiatal köztisztviselők korreferátumai
13,00 – 14,00    Ebéd
14,00 – 16,30    Fakultatív szabadidős program
19,00 – 22,00    Grillparty

2011. JÚNIUS 18. (SZOMBAT)

Levezető elnök: Bódi Gábor elnök, Közigazgatásfejlesztési Társaság
10,00 – 10,40    (előadó felkérése folyamatban)
10,40 – 11,00    Kávészünet
11,00 – 11,40    Schmidt Jenő elnök, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Tab Város Polgármestere: Az önkormányzati rendszer átalakítása a kistelepülések szempontjából
11,40 – 12,00    A VIII. Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napok szakmai pályázatára benyújtott pályamunkák értékelése, díjátadás
A díjakat átadják:    Schmidt Jenő elnök, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
dr. Bálint József elnök, Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége
Bódi Gábor elnök, Közigazgatásfejlesztési Társaság
12,00 – 12,10    dr. Bálint József elnök, a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége: Zárszó
12,10 – 13,30    Ebéd
A rendező szervek a programváltoztatás jogát fenntartják.

Forrás:
Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége

Vissza a tartalomjegyzékhez

Navracsics: csak bizonyított bizalomvesztés miatt lehet elbocsátani

„Egy elvi kérdés: mennyire demokratikus, mennyire a frakciónak tetsző megoldás, hogy egy választott képviselőtestület döntését (például egy hitelfelvételt) egy közigazgatási, kinevezett funkcionárius hajt végre, vagy hagy jóvá?
Ez csak lehetőségként szerepel az alaptörvényben. Egyébként terveink szerint pontosan azt a célt szolgálná, hogy a helyhatóságok elkerüljék a csődhelyzetet, azaz ne fordulhasson elő, hogy az önkormányzati szféra eladósodik, például működési hitelek miatt. Úgyhogy egy pénzügyi ellenőrzés fenntartásában én nem látok semmi rosszat, ha konkrétan meghatározzuk, hogy mely esetekre vonatkozik és garantálja a gazdálkodás ésszerűségét.

Ez még a jövő, viszont a jelen törvényei közül a köztisztviselők jogállásáról szólót alkotmányellenesnek találta az alkotmánybíróság, az indoklás nélküli kirúgás lehetősége miatt. A kormány átírta a jogszabályt, immár van indoklista, és az egyik tétel a bizalomvesztés. Azt akarják üzenni, hogy „vagy végrehajtod, amit mondok, vagy repülsz”?
Szó nincs erről. A közigazgatásban és az államigazgatásban – például szakmai kétségek esetén – egy beosztott kérheti azt, hogy írásban rögzítsenek egy főnöki utasítást, és ezzel védi is magát. A bizalomvesztés azokra az esetekre vonatkozik, amikor valaki valamilyen konkrét esetben lojalitásbeli vagy etikai hibát, vagy szakmai hibát vét, amikor megrendül a főnök bizalma. És mivel ezeknek az eseteknek konkrétaknak és bizonyíthatóaknak kell lenniük, ez az elbocsátási indok nem okoz elbizonytalanodást a köztisztviselők körében, pusztán lehetőséget teremt arra, hogyha a bizalmi viszony megbomlik, akkor elváljon a beosztott és a főnök útja. Ha pedig a beosztott igazságtalannak érzi a főnöki döntést, akkor bírósághoz fordulhat.

Közigazgatási és igazságügyi miniszterként hogyan definiálná a lojalitás fogalmát?
Lehet szó szakmai lojalitásról és személyi lojalitásról – attól függően, hogy milyen pozícióról beszélünk a közigazgatáson belül. Nyilván egy kabinetfőnök, egy személyi titkár vagy egy sajtós esetében személyi lojalitásról is szó van. Ám az is nyilvánvaló, hogyha valaki egy jogalkotási osztályon dolgozik, akkor alapvetően szakmai lojalitásról van szó, azaz elvárható, hogy ne egy cég érdekeit írja bele a jogszabályba.”

Forrás:
Navracsics: csak bizonyított bizalomvesztés miatt lehet elbocsátani, Nagy B. György, ATV.hu, 2011. május 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Bírálják az önkormányzati törvény koncepcióját az érdekszövetségek

„Erőteljes centralizációt sejtet az önkormányzati rendszer tervezett átalakításának koncepciója: a leirat messze nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sérti az alapvető állampolgári jogok gyakorlását foglalta össze a negyvennégy oldalas vitaanyagról alkotott véleményét a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) Vas megyei tagozatvezetője, Kálmán József, Hegyfalu polgármestere.
– A megyében egy mikrotérségen belül tucatnyi polgármesterrel tárgyaltunk a Tállai-féle ötletbörzéről. A feladatok átszervezése, az államigazgatás és a helyi, önkormányzati feladatvállalás és szerepkör módosítása évtizedes probléma, melyet eddig senkinek nem sikerült demokratikus formában újraosztani. –
A KÖSZ érdekszövetségéhez tartozók egybehangzó véleménye, – folytatja a megyei tagozatvezető – hogy a vonatkozó törvények megváltoztatása külföldön sem egy féléves, erőltetett döntés, hanem több évig tartó konszenzus eredménye, ami feltételezi a további, kiszámítható működést.
Kálmán József szerint a kistelepülési településszerkezetben elengedhetetlen, hogy működjék valamilyen elöljáróság, iroda, hivatal, hiszen sem a helyközi közlekedés, sem a település lakónépességének összetétele, sem a helyi kommunikációs infrastruktúra állapota nem teszi lehetővé, hogy az aprófalvak magukra maradjanak. A vitaanyag számos ellentmondást tartalmaz, melyek megnehezítik, sőt, sok esetben lehetetlenné teszik az érdembeli vitát, véli a KÖSZ-tagozatvezető.

– Aprófalvas településszerkezetben a 2000 fős határ sok esetben irreális, nem beszélve bizonyos, helyben lévő, speciális intézmények esetében jelentkező problémákról. „Az új közös önkormányzati hivatal” előrevetíti a volt községi közös tanács képét, ahol a szerepkör nélkül maradt települések érdekei rövid idő alatt képviselhetetlenné válnak – vizionálja a koncepcióból kivilágló jövőt Kálmán József.

Ráadásul prognosztizálható, hogy a helyben maradt, tisztán önkormányzati feladatok közül elsősorban az ott élők problémáit oldják meg elsősorban. A KÖSZ-tagok egyértelmű véleménye, hogy csak alapos és széleskörű előkészítés után szabad gyökeres változtatásokat végrehajtani.

– Az általunk ismert koncepció szerint minden fontos kérdésben a járási szintre telepített – erősen politikai irányítás alá kerülő – állami hivatal döntene kénye-kedve szerint. Erről pedig elég cinikus dolog azt állítani, hogy ezzel közelebb kerül az állampolgárokhoz az ügyintézés, amikor a körjegyzőségeket eddig 1-2 kilométeren belül el lehetett érni, ezután viszont 10-30 kilométert utazhatnak – nem kis költségen – az állampolgárok – fejtegeti Patyi Elemér, a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, Bögöte polgármestere.
…
A kistelepülési önkormányzatokat tartják pazarlónak, mikor az önkormányzati szférában felhalmozott adósság több mint kilencven százalékát, 1012 milliárd forintot a megyék, a megyei jogú városok és a főváros hozta össze. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a kistelepülésekre, nagyközségekre jutó mintegy 76 milliárd forint egyértelműen az alulfinanszírozottság és nem a pazarló gazdálkodás miatt alakult ki. A tervezett önkormányzati és közigazgatási struktúraváltás az önrendelkezés jogosultságát erősen megkérdőjelezi, és gyámság alá helyezi a kis falvakat…
Dr. Németh Kálmán és az általa képviselt érdekszövetség tagjai nem értenek egyet a járási hivatalok kialakításával; ezt úgy értelmezik, hogy az ügyek intézése távolabb kerül a vidéki, falusi emberektől.
Azzal sem értenek egyet, hogy az önkormányzatok nem intézhetnek állami feladatokat, mint ahogy tették ezt az elmúlt két évtizedben, illetve a tanácsi rendszerben is.
Az önkormányzati rendszer alapproblémájának nem ezt tartják; a működési zavarok okát a csökkenő állami támogatásban és a felelőtlen fejlesztésekben látják, amely főleg a nagyvárosokra jellemző. ”

Forrás:
Visszaállítják a tanácsrendszert Magyarországon?, Simon Erzsébet, Vas Népe, 2011. május 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Orbán: az erős önkormányzatok megmaradása mindannyiunk érdeke

„A miniszterelnök azt mondta, a kormány álláspontja világos: kevesebb akadály, kevesebb bürokrácia, több szolgálat. Így kell körülbelül kinéznie az új önkormányzati rendszernek, ha sikerül Magyarország újjászervezésének részeként az önkormányzati rendszert is újjászervezni. Ehhez a munkához a kormány minden támogatást meg fog adni – tette hozzá.
…
A kormányfő szerint a jövendőbeli vitákat tehermentesíteni kell „annak a félreértésnek a súlya alól, miszerint az önkormányzatok nagyon nehéz pénzügyi helyzetéért az önkormányzati vezetők lennének a felelősek. Erről nincs mit beszélni, mert az önkormányzatok nehéz gazdasági helyzetéért a megelőző évek központi kormányzatai a felelősek” – mondta…
Rámutatott: elkerülhetetlen az önkormányzati rendszert húsz év óta gyötrő hibák helyrehozása, kiigazítása. Az önkormányzatoknak ezért egyszerre két feladatot kell megoldaniuk: „rendezni a múltat, (…) finanszírozási terveket készíteni arra, ami egyébként finanszírozható és finanszírozandó”, és a válságmenedzselési gondolkodást háttérbe szorítva, jövőorientált, építő, hosszabb történelmi korszakra is biztos alapot jelentő új rendszert alkotni.
…
A kormány szempontjai világosak: átlátható, világos felelősségű rendszert”, világos, átlátható felelősségű finanszírozású és feladat-hatáskörű viszonyokat kell teremteni. Hozzátette: az önkormányzatok csak azt a feladatot vállalják, amit el tudnak végezni, amihez erejük van. Ugyanakkor az államnak egyetlen olyan feladatot sem kell ellátnia, amelyet helyileg jobban meg tudnak oldani.”

Forrás:
Orbán: az erős önkormányzatok megmaradása mindannyiunk érdeke, HVG.hu/MTI, 2011. május 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabó Erika: “A kormányhivatalokkal új szemléletű közigazgatás születik!”

„– Milyen ügyeket intézhetnek a polgárok a kormányablakoknál?
– A kormányablakokban jelenleg 29+1 ügyet lehet intézni, melyekhez gyorsan meg tudtuk szervezni az informatikai háttér biztosítását. Elsősorban anyasági támogatással kapcsolatos ügyeket intézünk, a gyes, az anyasági támogatás és a gyermekgondozási díj igénylése, ezen kívül a vállalkozói adatváltozás bejelentése, a vállalkozói igazolvány megszüntetése iránti kérelem befogadása tartozik ide jelenleg, valamint ügyfélkaput is lehet nyitni a kormányablakban. Még egy újdonság, hogy általános tájékoztatást is adunk a hozzánk forduló ügyfeleknek. Lehet, hogy nem mi intézzük azt az ügyet, de befogadunk minden kérelmet, és továbbítjuk az illetékes hatósághoz. Ha szükséges, kinyomtatjuk a formanyomtatványt, segítünk azt kitölteni, és elmondjuk, hova kell menni, melyik ügyfélszolgálaton tudja a leggyorsabban, leghatékonyabban elintézni az ügyét a polgár.
…
– Milyen a kormányablakok, és az új típusú ügyintézés fogadtatása?
– Általában rendkívül pozitívan fogadják az állampolgárok azt, hogy egészen más szemléletmóddal találkoznak az ügyintézők részéről, akik nagyon kedvesek, udvariasak és szolgálatkészek. Kétműszakos munkarendben dolgoznak, hogy reggel nyolctól este nyolcig az ügyfélszolgálat zavartalanul működhessen. Itt jegyezném meg, hogy a kormányablakoknál dolgozó munkatársak komoly kiválasztási eljáráson mentek keresztül. Körülbelül 2000-en jelentkeztek erre a feladatra, közülük 650-et hallgatott meg a Nemzeti Közigazgatási Központ, és 350-en kezdhették meg a négyhetes képzésen való részvételt. Ezután vizsgát tettek, majd 300-an munkába is álltak a kormányablakokban. Ez a komoly kiválasztás, a vizsgáztatás és az etikai alapelvek elsajátítása eredményezi azt, hogy egy teljesen új szemléletű ügyfélszolgálati rendszerrel találkozhat az állampolgár.
– Milyen további, az ügyintézéssel kapcsolatos területeket vonnak be a kormányablakokba?
– Az okmányirodákban elintézhető, államigazgatási, hatósági ügyek nagy része is bekerül majd a kormányablakba, és az összes olyan ügy is, amelyek a most már a hozzánk tartozó szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatai látnak el. Ilyen a földhivatal, a munkaügyi központ, a nyugdíjfolyósító igazgatóság vagy egészségbiztosítási pénztár. Ezeket az ügyeket is bevisszük majd a kormányablakba, de ez rendkívül komoly fejlesztést igényel mind informatikai mind ingatlan és infrastrukturális szempontból. Európai uniós forrásokat is szeretnénk ezekhez a fejlesztéshez igénybe venni. El szeretném mondani azt is, hogy nemcsak megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, hanem majd a járási székhelyeken is lesznek kormányablakok.
– Mikorra jöhet létre a járási rendszer, és milyen szempontokat vesznek figyelembe a kialakításkor?
– A járások 2013-ban január elsejétől jönnek majd létre. Hogy melyek lesznek a járási székhelyek, és mekkora területen működnek majd, erre még nem tudok válaszolni. Most egy kutatócsoport előkészítő munkát végez a szempontrendszer kialakítása terén, hogy miket érdemes figyelembe venni. Nyilván a közlekedési sajátosságok, a történelmi hagyományok fontosak, hiszen voltak már járások Magyarországon, és az is, hogy munkahelyek szempontjából milyen vonzáskörzetet fog be az adott település, város, melyet érdemes járási székhelyként kijelölni.
– A kormányhivatalok, kormányablakok rendszere és a kialakítandó járások hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz?
– A kormányhivatalok kirendeltségei lesznek a járások. Most is vannak olyan szakigazgatási szervek, melyeknek még vannak kirendeltségei a megyében – földhivatal, munkaügyi központok – ezek mind a járásokhoz fognak tartozni, és járási szinten koordinálja munkájukat a járási vezető.
– A Területi Kormányhivatalok Európai Szervezetének (EASTR) hazánkba látogató tagjai csütörtökön Székesfehérváron a Fejér Megyei Kormányhivatal munkájával ismerkedtek. Milyen tapasztalatokat szereztek a külföldi vendégek?
– Vendégeink nagy örömmel fogadták, hogy elvittük őket a kormányhivatalba, hogy megismerhették az új rendszerünket. Ami teljesen meglepte a külföldi vendégeinket, az az, hogy nálunk a kormányhivatal szervezeti integráció eredményeként jött létre. Tehát a területen működő szakigazgatási szervek állománya – a kormánytisztviselők is – bekerültek a kormányhivatalba.
– Külföldön általában hogyan működnek ezek a rendszerek?
– Külföldön ez a rendszer másként működik, ott a vezető – legyen szó akár kormányzóról, prefektusról, vagy Lengyelországban a vajdáról – csupán koordinál a különböző szervezetek munkája fölött, nálunk pedig a kormányhivatal része a 14 szakigazgatási szerv.
A külföldi példáknál maradva nagyon kiterjedt hatáskörrel rendelkeznek például a francia prefektusok, ott a rend, a közbiztonság feletti őrködés is a prefektus feladata. De van olyan rendszer is, ahol a középszint megváltoztathatja, illetve megakadályozhatja, hogy helyi szinten olyan döntések, önkormányzati rendeletek szülessenek, amelyek nem felelnek meg mondjuk költségvetési vagy törvényességi szempontnak. Ott eleve nem léphet a rendelet hatályba addig, amíg a kormánymegbízott – vagy a titulusnak megfelelő ottani vezető – azt nem mondja, hogy igen, rendben van. ”

Forrás:
Szabó Erika: „A kormányhivatalokkal új szemléletű közigazgatás születik!”, Nyugathír, 2011. május 21.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megjelent az ÁROP-1.1.12 jelű kiemelt projekt útmutatója

Elérhető az ÁROP-1.1.12 kódjelű, Közszolgálat a közigazgatásban felmérés-sorozat című kiemelt projekt részletes felhívás és útmutatója, mely a honlapról 2011. május 20-tól letölthető.
A kiemelt projekt benyújtására 2011. május 20. és 2011. június 30. között van lehetőség.

„Háttér
A területi államigazgatás átalakításáról 2010 szeptemberében döntött a kormány (1191/2010. Korm. határozat), mely keretében 2011. január elsején Budapesten és minden megyei jogú városban megalakultak a Kormányablakok, fokozatosan lehetővé téve a személyes egyablakos ügyintézést.
Jelen projekt célja felmérés-sorozat megvalósítása a közigazgatás átalakításával kapcsolatos állampolgári vélemények és attitűdök feltérképezésére. A kutatás a minisztériumok átalakításának, az államigazgatási és önkormányzati feladatok szétválasztásának, továbbá a közigazgatási eljárások egyszerűsítésének és az ügyintézés javításának állampolgárok által érzékelt sikerességét méri.
A gyakori állampolgári elégedettségmérések csak közvetlenül a közigazgatási ügyintézéssel kapcsolatos tapasztalatokat vizsgálják, a tágabb intézményi-igazgatási összefüggésekre nem térnek ki. Jelen kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a közigazgatás és az önkormányzatok működésének megítéléséről nemcsak az állampolgárok, hanem az államigazgatásban dolgozók részéről is. A komplex vizsgálat félévente ismétlődik és négy évig tart, így lehetőség lesz az időbeli elmozdulások nyomon követésére. A vizsgálat egy összetett pontrendszer kidolgozásával és alkalmazásával teszi mérhetővé az elmozdulást, amely az egyes elemeiben félévente ismétlődő kutatások adataira támaszkodik. A felméréssorozat félévente kutatási jelentéseken keresztül tárja elő a kutatások tanulságait.
További cél a közigazgatási eljárásrenddel, ügyintézési egyszerűsítésekkel, változásokkal kapcsolatos alapattitűd mérése mellett az egyes területek fontossági sorrendjének megállapítása, azaz hogy az állampolgárok milyen területeken regisztrálnak előrelépést, és mekkora jelentőséget tulajdonítanak a különböző változásoknak. A felmérés a közigazgatás fenntartható fejlődéssel és esélyegyenlőségi intézkedésekkel kapcsolatos tevékenységeit érintő állampolgári percepcióra is kiterjed. Emellett a kutatás olyan eredménymutatókat generál, melyek egy pontrendszerben számszerűsítik a belső dolgozók és az állampolgárok véleményét a közigazgatás teljesítményéről.
A kutatás alapattitűdöket, állampolgári elvárásokat és ügyfél-elégedettséget mutat be, de a dolgozói visszajelzést is lehetővé teszi, így ezen vélemények a döntéshozatal fontos szempontjait képezhetik a jövőben.”

Kapcsolódó dokumentumok

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Milliók spórolhatók?

„Miért költenek súlyos milliókat az önkormányzatok a fizetős szoftverek licencdíjára, ha informatikai rendszerüket nyílt forráskódú, ingyenes programokkal is üzemeltethetnék? Egyszerű válaszok nincsenek, csak pró és kontra érvek, de azokból jó néhány.

Probléma
A megyei közgyűlésben Péntek László képviselő (Jobbik) vetette fel a problémát nemrég: indítványozta, hogy az önkormányzat vizsgálja felül 2004-ben alkotott informatikai stratégiáját, és a költségek csökkentése érdekében térjen át a nyílt forráskódú, szabadon hozzáférhető programok alkalmazására. Érvként idézte a kormány Digitális Megújulás Cselekvési Tervét. Eszerint a nyílt forráskód ugyan nem jelent önmagában csodafegyvert, de több európai ország példája azt mutatja, hogy a szabad szoftverek használatával jelentős állami megtakarítást lehet elérni.

E programok arányának növelésére (az EU ajánlásával összhangban) akciót is indított a magyar kormány. Péntek László szerint az önkormányzati intézményeknél a számítógépek többségét okos írógépként használják, ezért az irodai programokat ingyenes OpenOffice-ra, az operációs rendszert pedig Linuxra lehetne cserélni. Jelenleg a szoftverbeszerzés (mint azt egy tavalyi példa jelzi) és a számítógépek megvásárlása közel azonos nagyságrendű kiadás. Az előterjesztő úgy látja, e tekintetben felelőtlen gazdálkodás zajlik.
E programok arányának növelésére (az EU ajánlásával összhangban) akciót is indított a magyar kormány. Péntek László szerint az önkormányzati intézményeknél a számítógépek többségét „okos írógépként” használják, ezért az irodai programokat ingyenes OpenOffice-ra, az operációs rendszert pedig Linuxra lehetne cserélni. Jelenleg a szoftverbeszerzés (mint azt egy tavalyi példa jelzi) és a számítógépek megvásárlása közel azonos nagyságrendű kiadás. Az előterjesztő úgy látja, e tekintetben felelőtlen gazdálkodás zajlik.

Olcsóbban?
A közgyűlési vita apropóján utánanéztünk, Zalában milyen a nyílt forráskódú szoftverek „fogadtatása”. A megyei önkormányzat álláspontját Manninger Jenő közgyűlési elnök foglalta össze Péntek Lászlónak adott írásos válaszában. Eszerint a költségvetésben a közgyűlés hivatalánál szereplő 11,8 millió forint (amely két évre szól, és a piaci árnál lényegesen kedvezőbb) a hivatal és a közgyűlés biztonságos működéséhez szükséges szoftverlicenceket tartalmazza. A mai, ritkaságnak számító, magas szintű homogén infrastruktúra megváltoztatása a rendszer teljes cseréjét jelentené, ami ebben a kategóriában nem ingyenes. És ami a másik nagy probléma: a nyílt forráskódú rendszerek mögött nincs hivatalos technikai támogatás.

– A nyílt forráskód használata akkor lehet gazdaságos a közigazgatásban, ha egységes országos rendszereket fejlesztenek – fogalmazott. A válasz az egyik uniós mintaprojekt bukását is felidézi: a német külügyminisztérium az évek óta használt nyílt forráskódú megoldásokról idén visszaváltott a Microsoft termékeire. Ez is mutatja, hogy a nyílt rendszerek sok kompatibilitási problémát okoznak.

– Az önkormányzat nem folytat felelőtlen gazdálkodást, a fenntartott intézmények önálló költségvetési szervek, önálló informatikai beszerzési jogokkal. A 2011- es költségvetésben szereplő 92,7 millió forint Tiop-pályázaton nyert összeg, aminek kedvezményezettjei az önkormányzati iskolák. Ezt 100 százalékban a pályázat kiírója finanszírozza – így reagált Manninger Jenő a felvetésre, hogy miből áll az a 100 milliós nagyságrendű informatikai fejlesztés, amit az idei büdzsé tartalmaz. Péntek László előterjesztését végül nem vették napirendre.

Városháza
A zalaegerszegi polgármesteri hivatalban ugyanakkor használnak nyílt forráskódú szoftvereket, például a routeren, a levelezőszerveren és irodai alkalmazásban, tudtuk meg dr. Kovács Gábor jegyzőtől.

– A nyílt forráskódú alapszoftverek terjedését az gátolja, hogy sok le nem cserélhető szakrendszer létezik, ami Windows jelenlétét igényli. Az a célunk, hogy a gépekhez a lehető legtöbb helyen csak OEM Windowst vásároljunk (ez egyszeri beruházás), és ne kelljen licence-díjas irodai programcsomagot használni.
…
Lecserélhetők
…
– A munkaállomások operációs rendszerén és az irodai csomagon kívül a szerver oldalon is majdnem mindent le lehetne cserélni nyílt forráskódúra. Nem igazán értem, miért kell mindenáron homogénnek lennie a rendszernek; ezek a programok általában tudnak kommunikálni egymással akkor is, ha az egyik oldalon Microsoft-termék van, a másikon nem.
…
Üzleti és szabad, vegyesen
A Zala Megyei Kormányhivatalban és intézményeiben összesen 42 szerver és mintegy 1000 számítógép működik, ennek ellenére a fejlesztési költség alacsony. Englert Tamás informatikai főosztályvezető kifejtette: a szabad szoftverek közigazgatási bevezetésével kapcsolatban több érvrendszer harcol egymással.
– A szoftver ingyenességéből származó költségmegtakarítást ellensúlyozza a képzésre és a jelenleg futó rendszerek átdolgozására felhasználandó pénzösszeg. Több ilyen próbálkozást kellett visszavonni, gondoljunk a német külügyminisztérium vagy az angol Birmingham város esetére. Érdekes, hogy majdnem mindig a vegyes környezet (nyílt és zárt forrás- kódú szoftverek együttes használata) hozott csak valós költségcsökkentést. A fő érvek: nem kell figyelnünk, hogy hány példányban telepítjük, szabadon másolhatjuk e a szoftvereket. Nem leszünk gyártófüggők, nem eshetünk áldozatul egyetlen szoftveríró zsarolásának, kikényszerített áremelésének. Nem egy szűk csoport fejleszt, ezért könnyen követhető az igények változása. A fő ellenérv pedig az oktatás hiánya és a szoftverszabadalmak körüli bizonytalanság.

– Látható tehát, hogy az átállás komplex feladat, s az a helyes út, ha megfelelő arányban alkalmazzuk az üzleti és a szabad szoftvereket: a felhasználó körül lévő (tipikusan microsoftos) környezetet nem változtatjuk, de a szervereket és egyes alkalmazásokat átállítjuk nyílt forráskódúra. Ennek első jelei már mutatkoznak, ilyen például a linuxos Anyakönyvi Szolgáltató Alrendszer, vagy a kormányzati portál (magyarorszag.hu) új változata, ami szinte kizárólag nyílt forráskódú programokat használ. Az ilyen szoftverek alkalmazása mellett elkötelezte magát a kormány.”

Forrás:
Milliók spórolhatók?, Horváth A. Attila, Zalai Hírlap, 2011. május 17.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Sikeres az európai címnyilvántartási integráció

„Az Európai Bizottság tapssal fogadta és az e-kormányzás kiemelkedő sikertörténetének nevezte a RISER állampolgári információs szolgáltatást, amely lehetővé teszi a vállalatok és hatóságok számára a lakosok címének nyilvántartásból történő online megkeresését és ellenőrzését. RISER az első próbaüzemét 2004-ben végezte Németországban, Ausztriában és Írországban. 2010 végére lehetővé vált 12 európai ország 250 millió nyilvántartott lakos ellenőrzött címadatainak keresése.
Az elért siker részét képezte az adatvédelemi szolgáltatás példamutató végrehajtása, valamint a különböző európai nyilvántartási rendszerek integrációja. Ezáltal a RISER az „Európa 2020 stratégia” e-kormányzati példaképévé vált. Az EU támogatásának köszönhetően a vállalat sokat fejlődött az elmúlt időben és manapság már komoly helyet foglal el a piacon online szolgáltatásával, ami a közelmúltban lett hitelesítve az EuroPriSe minősítő szervezet által. A mai napig a RISER az egyetlen címkereső szolgáltatás mely elnyerte a hitelesítést.”

Forrás:
Sikeres az európai címnyilvántartási integráció, Infotér.eu, 2011. május 6.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Halad a családtámogatási ellátások korszerűsítésére indított informatikai fejlesztés

„Zajlik a családtámogatási ellátások korszerűsítésére indított projekt, amelynek megvalósítási lehetőségét az IQSYS Zrt. nyerte el. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében zajló fejlesztés forrását az Európai Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság Kormánya társfinanszírozásban biztosítja. A projekt gazdája a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ), kedvezményezettje pedig a Magyar Államkincstár (Kincstár).
A TÉBA néven ismert projekt fejlesztései során olyan új integrált informatikai rendszer jön létre, ami keretrendszerbe foglalva támogatja, illetve elektronizálja a családtámogatási és normatív finanszírozási feladatokat. Az újonnan kialakított rendszer ezen túl lehetővé teszi majd a Kincstár által finanszírozott, különféle jogcímeken személyhez köthető támogatások egységes kezelését. Ennek révén hatékonyabbak és proaktív módon ellenőrizhetőek lesznek a folyamatok, teljesülnek a korszerű ügyfél-tájékoztatási elvárások is, ezáltal is erősítve a „szolgáltató állam” funkciót. Az új megoldás a családtámogatási területen kiváltja a jelenlegi, egyes szegmenseiben már elavult rendszereket és figyelembe veszi az együttműködő szervezetek (OEP, KEKKH, OH NAV, minisztériumok) infrastrukturális, technikai sajátosságait. A normatív finanszírozási területen informatikai támogatást nyújt a szociális és közoktatási intézményeknek és fenntartóiknak a támogatást megalapozó nyilvántartásaik vezetéséhez, a támogatási igények, a lemondások, pótigénylések, valamint az elszámolás előállításához, továbbá elősegíti maga Kincstár ellenőrzési tevékenységét.

A TÉBA projekt korszerű technológiai bázison alapul, ami gondoskodik arról, hogy a mindenkori jogszabályi környezetnek megfelelően működjön, a jogszabályi előírások változásai rendkívül egyszerűen és gyorsan átvezethetőek legyenek az operatív környezetbe.

A TÉBA fejlesztése során alkalmazott egyedülálló technológiai megoldások egyike az Oracle Policy Automation (OPA) nevű interaktív szabályrendszer. Ez lehetővé teszi azt, hogy a mindenkori ügymeneteket egységes (jogi) szabályrendszer alapján, a legmagasabb fokú interaktivitást biztosítva kezeljék.”

Forrás:
Halad a családtámogatási ellátások korszerűsítésére indított informatikai fejlesztés, Computerworld (céges sajtóhír), 2011. május 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Mikor zöldül ki a közigazgatási informatika?

„Mit értünk zöld informatika alatt? A green it, vagy magyarul zöld informatika a hatékonyabb és energiatakarékosabb informatikai megoldásokra fókuszál. Sok esetben ez a két fogalom egyszerre képes teljesülni a technológiai fejlődésnek köszönhetően. A zöld informatika az energiafelhasználást és az energiahatékonyságot egyszerre vizsgálja az informatika teljes életciklusa alatt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környezetszennyezés kétharmada az üzemeltetés során keletkezik, ezért itt lehet a legnagyobb hatást (például fogyasztáscsökkenést) elérni egy-egy zöld megoldással.
…
Általánosan, a környezettudatosságra építve is megközelíthetjük a témát. A neves piackutató, a Gartner már 2006 decemberében egy erre vonatkozó figyelmeztetést küldött az informatikai vezetőknek. Mindeddig csak kevesen foglalkoznak a vállalatuk „szén-lábnyomával”, azaz a vállalat által okozott összes széndioxid kibocsátással. Középtávon azonban arra kell számítani, hogy a cégek vezérigazgatói felismerik, hogy ez a téma vállalatuk egészére vonatkozik, és az informatika hozzájárulását is meg fogják követelni. Az informatikáért felelős személyeknek tehát fel kell készülniük erre, és tisztában kell lenniük a számítógépközpont energetikai hatékonyságával.

Egyértelmű definíció tehát nehezen adható a zöld informatikára, de négy nagy területet bizonyosan magába foglal: környezettudatos gyártástechnológia, mozgalom a szűklátókörű, profitmaximalizálásra koncentráló gondolkodás megváltoztatására, a hulladékok megfelelő kezelése és az energiatakarékos megoldások kialakítása a felhasználónál.
…
Jól látható, hogy a mai világban az informatikai eszközök felhasználása során oly mértékű energiafogyasztás lép fel, hogy ez a költségtényező már összevethető a világításra eső költségekkel. Lehet ezt a problémát persze kizárólag a „zöld” koncepciók mentén kezelni, de tudomásul kell venni, hogy a konkrét mérésekre alapuló számítások szerint akár 20-30 százalékos működési költségcsökkentés is elérhető ezen a területen. Ha viszont ez mind igaz, akkor itt, a Bitport Közigazgatás rovatában, viszont nem kerülhetjük el egy kérdés feltevését.

Milyen felelőssége van a kormányzatnak ebben a kérdésben, és mik a teendők ebben a témában a közigazgatás területén? Mivel két terület (informatika és környezetvédelem) határmezsgyéjére esik a probléma, és gyors sikereket úgysem lehet elérni ezen a téren, ezért jelenleg nem ez van a kormányzati tevékenységek középpontjában. Igaz, hogy országos szinten vannak most nagyobb problémáink is, valamit azért tenni kellene ebben ügyben is.
…
Nyilvánvaló, hogy a feltett kérdésnek érdemben történő megválaszolása meghaladja ennek a cikknek a kereteit, de azért két alapvető megállapítást tehetünk annak érdekében, hogy a már elindított gondolatok jó irányba haladjanak tovább.

Az első megállapítás, hogy ez a kérdés nagyon komplex, nem egyszerűen informatikai jellegű probléma, hiszen egyszerre követeli meg a kormányzattól a megfelelő szabályozási feladatok elvégzését, másrészt jelentős kultúraváltást igényel a teljes társadalom területén, harmadrészt jelentős információhiányban szenvednek a felhasználó oldali döntéshozók.

A másik megállapítás, hogy ennek a problémának megoldása lassú, következetes és az első időszakban jelentős anyagi áldozatokkal járó projektek sorozatát követeli meg; a civil szektor mozgósításával, de erős kormányzati támogatás és koordináció mellett.”

Forrás:
Mikor zöldül ki a közigazgatási informatika?, Bitport, 2011.május 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Interjú Vetési Ivánnal: Integrált szolgáltatások

„– Tulajdonképpen mi a KEK KH feladata, s változott-e ebben valami a korábbiakhoz képest?
– Két nagy feladatkörünk van. Egyrészt hatósági feladatokat látunk el igazgatási szervként, másrészt egy szolgáltatóközpont szerepét is ellátjuk mind az állampolgárok, mind a különböző közszolgáltató hivatalok számára. Nagy nyilvántartásokat vezetünk, okmányokat bocsájtunk ki, továbbá nagy informatikai rendszereket működtetünk az okmányirodai és az anyakönyvi hálózattól a kormányhivatalok it-rendszeréig. Ami változott, az az, hogy már nem nyújtunk távközlési szolgáltatást, ez átkerült a Kopint-Datorg Zrt.-hez. Új feladatként viszont megkaptuk a kormányhivatalok it-rendszereinek és a kormányportálnak az üzemeltetését; idén átvesszük még a kormányzati személyügyi szolgáltató rendszert, jövőre pedig a cégnyilvántartás adatfeldolgozása is hozzánk kerül.

– Januártól működnek az országban az úgynevezett kormányablakok, szám szerint 29. Ezeknek mi a funkciójuk, illetve tevékenységükben nincs-e átfedés az okmányirodákkal?
– Szolgáltatások tekintetében van átfedés az okmányirodákkal, hiszen a kormányablakokban is lehet egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos ügyeket intézni. Funkcióban azonban van különbség, az okmányirodákban ugyanis adatbeviteli tevékenység is folyik és okmányügyintézés: az állampolgárok személyes adatait itt veszik fel, módosítják például új lakcím bejelentésekor új lakcímigazolvány kiadásával együtt. A kormányablakok létrehozásának viszont az a célja, hogy integrált szolgáltatást nyújtsanak az ügyfeleknek minden eddig integrált hatósági témában. Ez 14 szakigazgatási szerv és a volt megyei közigazgatási hivatalok feladatainak átvételét jelenti. Jelenleg minden ügyet el lehet indítani a kormányablakokban, de több mint 30 ügyben tényleges ügyintézés is folyik. Lehet személyesen, telefonon és elektronikusan ügyet intézni, bár ez utóbbi ma még csak adatlapok kitöltésére szorítkozik. Cél, hogy 2013-ra megtörténjen a teljes körű integráció az összes csatornán.

– Tavaly év végén megjelent egy kormányhatározat, amely egységes, nemzeti kártyarendszer koncepciójának kidolgozásáról döntött, s a felügyelettel miniszteri biztosként önt bízták meg. A rendszer keretében egyetlen, sokfunkciós, állampolgári szuperkártyát vagy több, kevesebb funkcióval ellátott plasztiklapot bocsátanak majd ki?
– Maga a rendszer létrehozása még nem jelenti konkrét kártyaprojektek indítását, ez később fog megtörténni, és semmiképpen nem jelenti azt, hogy egyetlen szuperkártya kivált minden mást. A rendszer kidolgozásának célja a szabványosítás, az egységesítés annak érdekében, hogy amely szerv majd kibocsájt kártyát az állam nevében, az csak egyfajta formában tudja megtenni. Ugyancsak elvárás a meglévő okmányok számának csökkentése.

– A KEK KH adja az informatikai hátteret a választások lebonyolításához. Mikortól lehet majd elektronikusan is szavazni?
– Erről a parlamentnek kell döntenie. Ettől függetlenül is folyamatosan vizsgáljuk, hogyan lehetne olcsóbbá tenni a folyamatokat, természetesen a biztonság fenntartása mellett. Tanulmányozunk meglévő elektronikus választási rendszereket is. Lényeges szempont ugyanakkor, hogy az e-szavazás technológiai feltételein túl meg kell nyerni erre az állampolgárok hajlandóságát, bizalmát is. Amíg ez nincs meg, szerintem nem érdemes felváltani a papír alapú voksolást.

– Az ön hivatala számos országos nyilvántartást kezel, ezeket a nemzeti adatvagyonról szóló törvény értelmében nem üzemeltethetik üzleti vállalkozások. A technológiai jellegű fejlesztéseket sem végezhetik el?
– A hivatalban most vizsgáljuk, miként tudjuk modernebb technológiával támogatni a nyilvántartások működtetését. Ott, ahol nem történik adatfeldolgozás, továbbra is bevonunk külső fejlesztőket, ám az üzemeltetést mindenütt kormánytisztviselők fogják végezni. Dolgozunk azon is, hogy a külső cégek által nekünk fejlesztett szoftverek licencét, illetve forráskódját megszerezzük. Elvégre hosszú évekig fizettük ezeket a szállítókat, ráadásul ezeket a rendszereket másnak nem is lehet eladni.”

Forrás:
Integrált szolgáltatások, IT Business, 2011. május 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elektronikus ügyintézés a Külügyminisztérium egyes hatósági eljárásainál

„Magyarország egyes, kiemelkedő forgalmú külképviseletei már jövő héttől fogadják a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok bejelentkezését az ujjnyomatot tartalmazó útlevél iránti eljárások megindításához; pár héten belül pedig valamennyi külképviseleten elérhető lesz a szolgáltatás.
Magyarország, a többi uniós tagállamhoz hasonlóan, ujjnyomatot is tartalmazó útlevelet ad állampolgárainak, melyet eddig csak a hazai okmányirodákban lehetett kérelmezni. Az ujjnyomatot tartalmazó útlevél iránti igény külképviseleteken való előterjesztésének lehetőségét, egy átfogó informatikai fejlesztéssel, a Külügyminisztérium, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közösen teremtette meg.

A közös, „Az elektronikus ügyintézés megvalósítása a Külügyminisztérium tevékenységi körébe tartozó hatósági eljárásokban” című, EKOP 2.3.4-09-2009-0001 számú projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Új Széchenyi Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében valósulhatott meg. Az informatikai fejlesztések révén az útlevélkérelmeket, illetőleg az egyes állampolgársági eljárásokban indított ügyeket a külképviseletek egy konzuli ügyvitelt támogató rendszeren keresztül elektronikusan terjesztik fel az ügyekben döntési jogkörrel rendelkező hazai hatóságokhoz.

A fejlesztéseknek köszönhetően – a nagyobb jogbiztonság érdekében − létrejött továbbá a hivatásos és tiszteletbeli konzulok jogköreit nyilvántartó informatikai rendszer.

A projekt célja az volt, hogy az útlevél- és állampolgársági eljárásokban korszerű, gyors, ügyfél- és környezetbarát technológiák segítsék a konzulok munkáját; a rendszer ugyanis, az ügyek elektronikus felterjesztésével, jelentősen csökkenti az ügyintézés idejét, a papírfelhasználás mértékét, és növeli az eljárások költséghatékonyságát.

Mivel a projekt alapvetően informatikai fejlesztéseket finanszírozott, melyek működéséhez azonban megfelelő technikai eszközök is szükségesek, a Külügyminisztérium ezért ujjnyomat, fénykép és aláírás vételére egyaránt alkalmas, korszerű berendezéseket állít fokozatosan üzembe a külképviseleteken az elkövetkező hetekben.”

Forrás:
Az elektronikus ügyintézés megvalósítása a Külügyminisztérium tevékenységi körébe tartozó hatósági eljárásokban című, EKOP 2.3.4-09-2009-0001 számú projekt, kormany.hu, 2011. május 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez

TA(MB(v))=TA(MB(TB))(MA(u))=TA(MA(u))=u vagyis digitális aláírás az ügyészségen

„Az e-ügyintézéstől többen is megrettennek. Az ismeretlentől való félelmet viszont ellensúlyozza a jogszabályok tisztelete, és a jogalkalmazók, az ügyintézők, valamint az ügyfelek többsége lassan beletörődik abba, hogy 2012. január 1-jétől az ügyészségnek is át kell térnie az e-ügyintézésre. E kötelezettségét több jogszabály is előírja:

1. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény kimondja, hogy az ügyészség is köteles elektronikus közszolgáltatást nyújtani, és a törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján 2012. január 1-jétől az ügyésznek és az ügyészségi tisztviselőnek használnia kell a központi elektronikus szolgáltatórendszert.

2. A törvény végrehajtási rendelete, az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján, mindhárom jogalkalmazó szerv, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az általuk folytatott eljárásokban egymással, a többi hatósággal, a védővel és a jogi képviselővel a Központi Rendszeren keresztül tartja az eljárási szabályok szerinti írásbeliséget szükségessé tévő kapcsolatot.

3. A Be. erre vonatkozó módosítása is január 1-jén lép hatályba. A 67/A. §-a két bekezdésben rendelkezik erről. Ez azt jelenti, hogy fél év múlva, a módosítás hatálybalépését követően a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság az eljárásuk során keletkezett valamennyi iratot, így különösen a másik szervhez címzett megkeresést, előterjesztést, indítványt a központi rendszer útján küldik meg. A védő, a jogi képviselő és a képviselőként eljáró ügyvéd a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság felé szintén valamennyi beadványát az ügyfélkapun belépve, a központi rendszer útján továbbítja. E kötelezettség természetesen nem vonatkozik a büntetőeljárásban részt vevő, de a törvényben fel nem sorolt személyekre.

4. Az említett jogszabályokhoz hasonlóan rendelkezik a Ket. (a közigazgatási hatósági eljárásokról és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) is, mely már ez év január 1-jén hatályba lépett. A törvény a közigazgatási ügyben eljáró hatóságokat az elektronikus úton való kapcsolattartásra kötelezi, és ez egyszerűen azt jelenti, hogy a hatóságok közötti információáramlás hamarosan teljes egészében elektronikus úton fog megvalósulni.

5. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvény alapján, már másfél éve, 2010. január 1-jétől lehetőséget ad arra, hogy a hivatalos iratok elektronikus úton jussanak el az érintettekhez a polgári, a büntető-, a közigazgatási és más hatósági eljárásokban.

A jogszabályok nemcsak lehetőségként említik az e-ügyintézést, hanem 2012 januárjától az ügyészségnek mindenképpen át kell térnie az elektronikus iratkezelésre. Az átálláshoz segítséget is kap: az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében sok száz milliós uniós és állami támogatás érkezett az ügyészségre.”

A projekt vezetője, dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész arról nyilatkozik a cikkben, hogy hogyan halad az átállás, és mit várnak majd az új rendszertől.

Dr. Nagy Tibor
Jogi informatikus szakjogász, a Magyar Jogász Egylet Információs Társadalom Joga Szakosztály társelnöke, az Ügyészek Országos Egyesülete Legfőbb Ügyészségi és Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségi Tagozat vezetője, a The European Sourcebook Project nemzeti levelezője, az EUROSTAT Working Group on Crime and Criminal Justice Statistics tagja.

Forrás:
TA(MB(v))=TA(MB(TB))(MA(u))=TA(MA(u))=u vagyis digitális aláírás az ügyészségen, Dr. Kiss Anna, Ügyvédvilág, 2011/5. szám
PDF verzió

Vissza a tartalomjegyzékhez

A geoinformatika szerepe az államigazgatás-, a had- és rendészettudományban

A Magyar Hadtudomány Társaság Geoinformációs Szakosztály és a ZMNE Összhaderőnemi Műveleti Intézet Katonai Térképész és Katonaföldrajzi Tanszék 2011. május 26-án tudományos-szakmai konferenciát szervez.

A konferencia programja pdf-ben.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az e-közigazgatási fejlesztések hatékonyságának és eredményességének mérése – III. rész

Molnár Szilárd, Magyary Zoltán e-Közigazgatástudományi Egyesület, cikke

A közigazgatási fejlesztések, projektek végrehajtását, sikerességét, a célrendszerhez való illeszkedését tehát leggyakrabban a hatékonyság és az eredményesség indikátoraival fejezzük ki. A projekt által megvalósult tevékenységet általában kimeneti indikátoroknak, míg a projekt közvetlen céljainak megvalósulását mutató indikátorokat eredményindikátoroknak nevezzük. E kétféle indikátor-típust leggyakrabban puszta mennyiségi mutatókkal, és általában a projektgazdák meghatározása alapján és azok adatszolgáltatására támaszkodva adják meg, ami miatt persze sok esetben a hatékonyság és eredményesség megítélésének objektivitásához kétségek fűzhetők.

Az indikátorok rendszerében azonban van még egy szint, amellyel Magyarországon is érdemes lenne foglalkozni, egyszerűen azért, mert már vannak befejezett, régóta működő e-közigazgatási fejlesztések, projektek. Ezek a hatás-, vagy hatásosság vizsgálatok, illetve indikátorok.
A hatásindikátorokat leggyakrabban úgy azonosítjuk, mint amelyek a hosszabbtávú stratégiai célok megvalósulását mutatják meg. De nem ez a legfontosabb jellemzőjük, hanem az, hogy oksági következtetéseket, összefüggéseket próbálnak meg feltárni. Ez különbözteti meg őket a hatékonyság és az eredményesség vizsgálatától, hiszen utóbbiak nem oksági viszonyt tárnak fel, hanem gyakorlatilag értékelik, minősítik (például sikeres volt, nem volt sikeres) a projektet.

Egy adott projekt, beavatkozás hatásainak feltárása nagyon összetett és sok buktatóval járó folyamat. Az ok-okozati összefüggés megítélése úgy lenne legkönnyebb, ha a megvalósult beavatkozással párhuzamosan fel tudnánk tárni az intézkedés elmaradása során kialakult következményeket (is). Mivel ez nem lehetséges, ezért számos eljárás, módszer kifejlesztésével próbálnak a kutatók minél közelebb jutni az oksági kapcsolatok pontosabb feltárásához, így a hatásvizsgálatoknak a társadalomtudományok kutatási technikáira kell támaszkodniuk. A hatások megítélése tehát lehetetlen egy-két indikátor korrekt és megbízható értékeinek megadásával, itt önálló kutatási programokat kell megfogalmazni, elindítani.

Viszont általában problémát jelent az a nézet is, mely szerint a hatások feltárása csak a projektek, a beavatkozások befejezése után történhet meg. Az esetek jelentős részében lehetőség van az oksági viszony feltárására úgy, hogy idősoros (meghatározott időközönként ugyanazon a mintán) adatgyűjtést végzünk, ráadásul párhuzamosan egy kontrolcsoporton is (olyanon, akiket nem érint a projekt). Ez persze nagyon ideáltipikus helyzet, és tegyük hozzá, drága eljárás is. Áthidaló megoldás lehet, ha az adatgyűjtés már a beavatkozás előtt megkezdődik, így képet kaphatunk a projekt során bekövetkezett változásról. Mindez pedig azt feltételezi, hogy a hatásvizsgálatokat már a projekt indításakor meg kell tervezni, az adatgyűjtést pedig elindítani.
A hatásvizsgálatok módszerei tehát bármennyire is megpróbálnak a társadalomtudományok technikáira támaszkodni – például idősoros elemzés, dokumentumelemzések, mélyinterjúk az érintettekkel, nagymintás adatfelvétel, esetleg kísérlet/modellezés –, nincsenek kiforrott módszerek, így az ilyen jellegű kutatásoknak az elterjedtsége, alkalmazása nagyon változó.

A hatásvizsgálatok leggyakrabban természetesen a gazdasági és társadalmi hatások feltárására terjednek ki, de lehetséges terület még például a környezeti-, szervezeti változások hatásvizsgálata is. Talán kijelenthető, hogy a leginkább standardizált eljárások a költség-befektetés-megtérülés vizsgálatokban fejlődtek ki eddig. Ismertek a teljes bekerülési költség (Total Cost of Ownership), befektetés megtérülésének (Return On Investment), a költség-haszon (Cost-Benefit Analysis) elemzés vizsgálati módszerei, de külön kifejlesztették a Standard Cost Model-t az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló beavatkozások hatásainak mérésére, stb.

Azonban amennyit nyerünk e módszerek standardizálásával, körülbelül ugyanannyit veszítünk is, ugyanis a gazdasági, pénzügyi mutatókon kívüli társadalmi/közösségi, környezeti értékek, externális hatások kifejezése felett elsikkad a figyelem.
Az utóbbi években jelent meg egy – megítélésem szerint ígéretes – módszer, amely a beavatkozások társadalmi, környezeti hatásait, megtérüléseit próbálja bemutatni úgy, hogy a fenti gazdasági hatásvizsgálati modellekhez hasonlóan, itt is pénzben próbálják kifejezni a hatás eredményeit. Ez a befektetések társadalmi megtérülésének (Social Return on Investment) módszere, amely ráadásul az indikátorrendszer alsóbb szintjeinek elemeire, azaz a projekt kimeneteleire támaszkodik.

A hagyományos költség-haszon elemzésekkel szemben ez a módszer megpróbálja pénzegységben kifejezni a létrehozott, ám közel sem nyilvánvaló értékeket (esetleg károkat), így próbálja megérteni a projektek, fejlesztések, intézmények és szolgáltatások kevésbé nyilvánvaló társadalmi és környezeti hatását, a beavatkozások irányának helyességét, a befektetett eszközök és a megtérülés optimális egyensúlyát.

A módszer további szimpatikus eleme, hogy segítségével már a projekt tervezési szakaszában fókuszálni lehet a társadalmi hatások, a magasabb értékek, az erősebb összefüggések, szinergiák maximalizálására. Ezen értékek, összefüggések kifejezését a befektetések társadalmi megtérülésének módszere megpróbálja monetarizálni, így segítheti a döntéshozókat abban, hogy a célrendszer, a stratégia hatása ténylegesen mi is lesz. Azaz segítséget nyújt a beavatkozás, a stratégia irányainak, eszközeinek pontosabb megfogalmazásához, a társadalmi megtérülés optimalizálásához, az erőforrások hatékonyabb kihasználásához, a befektetett eszközök és a kitűzött célok összhangba hozásához. Ez különösen hasznos a technológiai eszközök, fejlesztések esetében, hiszen ezek társadalmi, környezeti hatásainak megítélésével a lehető legritkábban foglalkoznak a fejlesztés időszakában, pedig rendszerint azt látjuk, hogy ezek az újítások előbb-utóbb kiváltanak valamilyen nem várt közösségi (például digitális megosztottság) vagy környezeti hatást.

Természetesen ennek a módszernek is vannak korlátai, így például nem minden fejezhető ki pénzegységben, illetve ami viszont kifejezhető, ott általában a kutató dönti el, hogy milyen értékeket is vesz figyelembe.

Összegzésül tehát azt mondhatjuk, hogy egy fejlesztés, beavatkozás értékeléséhez, a végrehajtás sikerességének megítéléshez szükséges, de nem elegendő módszer a hatékonyság és az eredményesség vizsgálata. Ki kell térni a hatások vizsgálatára is, de ezek összetettsége miatt az előbbiektől teljes mértékben eltérő tervezési, végrehajtási és módszertani eljárásokra van szükség. Ennek megfelelően a hatásvizsgálatokra az e-közigazgatási beruházások körülbelül 3-5 százalékát fordítják a fejlett országokban.

Források:
Bojta János (2011): TCO: Közigazgatási IT: ami most olcsó, később nagyon drága lehet
International Standard Cost Model Manual – Measuring and reducing administrative burdens for businesses (pdf)
Rimbert , Pierre (2010): Az elszámolás pillanata
Social Return on Investment meghatározása (Wikipédia)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Kiokosítja tárgyainkat a magyar innováció

„Minden hétköznapi használati tárgyat ki lehet okosítani. Az Innovációs Techshow-n járva láttunka játékos teljesítményét kiértékelő focikaput, a használóját felismerő okos konnektort és olcsó webkamerára épülő tanulmányi rendszert is.

Ha a magyar innovációról van szó, többnyire csak a Rubik-kockát, a porlasztót, vagy a Charles Simonyi által megírt, és azóta alapvető irodai munkaeszközzé vált Office-csomagot szoktuk emlegetni. Pedig a fejlesztés nem állt meg, idén is megmérkőztek a legújabb ötletek és a világhódító útjukra kész magyar termékek.

A Mobilitás és Multimédia Klaszter által szervezett Innovációs Techshow-n a legjobb magyar találmányok, a gyártósorra kerülésre váró működő prototípusok, és az alig egy-két hónapos ötletek egymás mellett mutatkoztak be. A vegyes mezőnyben akadt a belvárosi kocsmák zenei kínálatát javító webes szolgáltatás, intelligens focikapu, a netes élet reformálásáról álmodó enciklopédia és robotrepülőgép is.
…
Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár adta át az esemény legjobbjának választott termékének, az iskolai fizikaórákat újra izgalmassá tevő Webcam Laboratorynak a Techshow első díját. Az államtitkár a rendezvényen elmondta, hogy az állam is kitörési pontként azonosította az innovációt az Új Széchenyi-tervben.

A győztes fejlesztésnek nem ez az első díja, az egyszerű webkamerából is sokoldalú oktatóeszközt varázsoló program tavaly a StartUP konferencia fődíját is megszerezte.
…
A magyar Remagine Technologies a forrásnál próbált meg valamit kezdeni az elszivárgó energiával. A cég által kifejlesztett, rádiós modullal felszerelt konnektort meg lehet tanítani a különböző eszközök felismerésére – tudja, hogy laptopot vagy olvasólámpát dugtunk-e rá – sőt azt is megmondja, milyen üzemmódban van a készülék. Ezzel a tudással felfegyverkezve az épp inaktív eszközöktől el lehet venni az áramot, például este egyszerre „húzhatja ki” a rendszer üzemeltetője az összes monitort.
…
Sebességet, beérkezési szöget és találati helyet is ki tud jelezni az Ental Kft. által kifejlesztett intelligens kapu. A kézilabda- és fociverzióban is létező eszközt edzésekre szánja a kifejlesztője.
…
A háromfős Endrődi Aircraft által fejlesztett Stratobox nevű rendszer sokkal okosabb, mint a ma használt meteorológiai ballonok. A gáz kieresztésével és a ballaszt lassú kieresztésével képes korrigálni a magasságát, napelemeinek köszönhetően pedig akár egy hétig is gyűjtheti az adatokat 35 kilométeres magasságban lebegve. A parancsokat műholdas telefonon érkező SMS-ként kapja a készülék, és az adatokat is így juttatja vissza a földre.”

„A rendezvényen bemutatott 21 innovációt több mint 80 pályázatból választották ki. A felvonultatott megoldások jellemzően webes alkalmazások, hardfejlesztések és mobilalkalmazások, amelyek elsősorban az egészségügy, a zöld gazdaság és a kreatív gazdaság különböző területeit célozzák.
Az MMKlaszter ma több mint 70 tagot számlál, köztük telekommunikációs és informatikai nagyvállalatokat, kis- és középvállalkozásokat, valamint egyetemi partnereket. A klaszterben jelenleg közel 30 innovációs projekt megvalósítása folyik, közel 8 milliárd forint értékben.”

Forrás:
Kiokosítja tárgyainkat a magyar innováció, Szedlák Ádám, [origo], 2011. május 19.
Találmányok egy kupacban, Mallász Judit, Computerworld, 2011. május 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Digitális fabrikálás már Budapesten is

„Közösségi buherálásra invitálja az embereket az első kelet-európai FabLab, ahol a legegyszerűbb vésőtől a drága prototípusgyártó 3D nyomtatóig mindenféle szerszám megtalálható.

Most már Budapesten is van egy olyan digitális műhely, ahol az utcáról betévedt ember a legmodernebb eszközökkel buherálhatja össze az általa megálmodott tárgyakat. Ami egy különleges anyagokból készült iPhone 4 védőtoktól a vicces és haszontalan robotokig bármi lehet. Ez a hely a Holló utcában megnyílt FabLab.

A digitális fabrikálással foglalkozó FabLab ötlete az Egyesült Államokból ered, és ma már világszerte több tucat másolata van. Mindenhol ugyanazok az alapelvek érvényesülnek. A műhelybe bárki betérhet, és az ott dolgozók együtt próbálnak választ adni a felmerülő kérdésekre. Mindenki a saját szaktudását, ötletét adja be a közösbe. Csak fegyvert tilos gyártani.

Ide úgy jöhetnek be az utcáról az emberek, hogy csak az ötletet kell magukkal hozniuk, mert minden anyag megtálalható lesz, ami a megvalósításhoz szükséges – mondta Kurucz Tamás, az egyik alapító tag.
…
Ez egy profitorientált vállalkozás, megpróbálják nullszaldósra kihozni. Az egyik fő bevételük a tagdíj, a diákok heti ötezer, a magánemberek heti hatezer forintért, a cégek tizenötezerért használhatják a műhely eszközeit. Juhász Márton András alapító szerint a munkaköltség így is sokkal alacsonyabb, mint ha egy céget bíznánk meg a feladatokkal.”

Forrás:
Hekkernindzsák költöznek a Holló utcába, Tóth Balázs, Index.hu, 2011. május 19.
FabLab: csak a kezedet ne vágd le!, Demeter Péter, FN.hu, 2011. május 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Konferencia: Médiajog 2011

„Az utóbbi időszakban a médiajog világában bekövetkezett módosítások jelentős vitákat váltottak ki. A médiapiacot érintő szabályozások folyamatos változása nehezen nyomon követhető, a jogalkalmazóknak nehézséget okoz a gyakorlati használat.

A Jogi Fórum konferenciáján a médiapiac világában jártas, szakértő előadóink nyújtanak segítséget nem csupán a szabályozás által érintett jogalkalmazók – így médiajogászok, ügyvédek, jogtanácsosok -, de a médiajoggal foglalkozó elméleti szakemberek számára is a változások, módosítások megértésében.

Rendezvényünk során a médiapiacot érintő alábbi, lényeges kérdéseket vizsgáljuk:

  • joghatóság kérdése;
  • piacra lépés, engedélyezési eljárás;
  • megoldja-e az új szabályozás a korábbi szabályozás problémáit?
  • a médiakoncentráció korlátozása;
  • terjesztési és felajánlási kötelezettségek;
  • a digitális átállás eredményei és következő lépései;
  • reklámszabályozás.

Az előadásokat követően egy kötetlen kerekasztal-beszélgetésre invitáljuk vendégeinket, ahol lehetőségük lesz a rendezvény során felmerülő minden kérdés megvitatására előadóink, illetve meghívott szakértőink közreműködésével.

Időpont:
2011. május 26., csütörtök”

Forrás:
Médiajog 2011, Jogi Fórum

Vissza a tartalomjegyzékhez

Integrált rendszer a cukorbetegek gondozására – új alapokon

„Cukorbeteg gondozás új alapokon: integrált gondozási rendszer a fővárosi XVI. kerületben
…
Közismert szakirodalmi tény, hogy a betegek oktatásával, és a megfelelő gondozási protokoll betartásával a betegség rövid és hosszú távú szövődményeinek kialakulási valószínűsége csökkenthető, a betegek életminősége javítható. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzata mindezek miatt kiemelt felelősségének tekinti, hogy a kerületben élő cukorbetegek a lehető legjobb ellátásban és gondozásban részesüljenek…Első lépésként a megfelelő szakemberek biztosítását kellett megoldani. Erre egy 2010-ben elnyert, az egészségügyi dolgozók foglalkoztatását támogató, az Európai Unió által finanszírozott pályázat nyújtott lehetőséget…
A fejlesztés következő üteme egy, a gondozási folyamatot támogató, valamint annak hatékonyságát mérő informatikai alkalmazás kialakítása volt. A létrejött internetes ügyfélkapcsolati és gondozási rendszer a következő funkciókkal rendelkezik:

  • A betegek és gondozásukban részt vevő szakemberek hozzáférnek a korábbi vizsgálatok eredményeihez, megtekinthetik a betegnek felírt gyógyszereket.
  • A betegek időpontot foglalhatnak szakorvosi vizsgálatokra.
  • A betegekhez egyénre szabott gondozási protokoll rendelhető, amely jelzi a szükséges vizsgálatok és szűrések esedékességét, ellenőrzi, hogy a beteg megjelent-e ezeken, és szükség esetén figyelmeztetést küld az elmulasztott vizsgálatokról.
  • Rugalmasan konfigurálható szűréssekkel leválogatható a gondozott betegek adott csoportja. Szűrési feltétel lehet a különböző vizsgálatokon való részvétel, vagy például a laboratóriumi vizsgálatok eredménye. A leválogatott betegeknek üzenetek küldhetőek, illetve a gondozó személyzet elemezheti ellátási előzményeiket.
  • A betegek rögzíthetik önellenőrzéskor mért vércukor, vérnyomás vagy testsúly értékeiket, a rendszer a mérések eredményét grafikusan is meg tudja jeleníteni.
  • A rendszer adatokat szolgáltat a gondozási folyamat hatékonyságát mérő indikátorrendszernek. Az indikátorokkal mérhető a betegek cukorbetegséggel kapcsolatos ismereteinek szintje, a gondozott betegek anyagcsere paramétereinek megfelelőssége, a kialakult szövődmények gyakorisága és a betegek megélt életminősége.

Várakozásaink szerint programunk segítségével lényegesen javítható a kerületben élő cukorbetegek életminősége, és csökkenthető a betegségre jellemző szövődmények kialakulásának valószínűsége.”

További információk a sajtó részére: dr. Schiszler István, igazgató, XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálata, igazgatas@szakrendelo16.hu, Telefon: 06-20-6692120

Vissza a tartalomjegyzékhez

A francia kalózkodás elleni törvény egy éve – vélemények pro és kontra

„Pozitívumként értékelik a franciák egy friss felmérés szerint az ún. fokozatos válasz rendszerét elindító kalózkodás elleni törvényt. A jogszabályt végrehajtó szervezet által készített tanulmány azt mutatja, legális szolgáltatások igénybevételére ösztönöz az intézkedés.

A francia kulturális miniszter, Frédéric Mitterrand által bemutatott felmérés eredményei szerint már érezhető a 2010-ben hatályba lépett kalózkodás elleni törvény pozitív hozadéka. A HADOPI törvényként ismert jogszabály az ún. fokozatos válasz rendszerét vezette be Franciaországban, amely előírja, hogy figyelmeztetésben kell részesíteni a jogsértő internetezőket, akik magatartása, többszöri eredménytelen figyelmeztetés esetén, bírói jóváhagyás mellett akár az internetkapcsolatuk határozott idejű felfüggesztésével is szankcionálható.

A Billboard.biz beszámolója szerint a törvény végrehajtó szerveként létrehozott HADOPI ügynökség 1500 válaszadót kérdezett meg a jogszabály eredményességéről. A reprezentatív felmérés eredményei szerint a franciák 50 százaléka minősíti pozitív kezdeményezésnek a törvényt. Ugyanennyien állították, hogy az intézkedés motivációt jelent arra, hogy a szórakoztató és egyéb tartalmak keresése során inkább a legális hozzáférést biztosító szolgáltatásokat válasszák. Az adatok szerint azon megkérdezettek 72 százaléka, akik maguk kaptak figyelmeztetést, vagy van olyan ismerősük, akit a hatóságok a kalózkodásra figyelmeztetettek, állította, hogy jelentősen csökkentette illegális letöltéseinek számát. ”

„Európában először, hosszadalmas parlamenti és bírósági eljárások után, Franciaországban vezették be a „három dobásod van” néven emlegetett szabályozást, ami az online jogsértések elkövetőit különös szigorral bünteti. A leginkább az illegálisan letöltött tartalmakért büntető HADOPI nevű törvénycsomag bevezetése után ellentmondó hírek érkeztek annak hatékonyságáról: akadt olyan hír, ami a totális hatástalanságról számolt be, de sok olyan is, ami az intézkedések pozitív eredményeiről írt.

Most azonban olyan eset történt, amelytől már a kezdetektől óvtak az ellenzők. Az ellenőrzési eljárást a francia kormány kénytelen volt kiadni egy magáncégnek (TMG), ez a vállalkozás volt arra hivatott, hogy listázza azokat a címeket, ahol a szerzői jog megsértését tapasztalják. A TMG kínos bakit volt kénytelen elismerni: rendszerét feltörték, így a biztonsági kockázatok miatt (érzékeny személyes adatok szivárogtak ki) a kormányzat a vizsgálat idejére felfüggesztette a TMG felvásárlására indított projektjét.”

Forrás:
Franciaország elégedett kalózkodás elleni törvényével, SG.hu, 2011. május 18.
Becsődölt a francia kalózellenes törvény, Index.hu/IT café, 2011. május 19.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az Információs Társadalom Parlamentje

„Az Információs Társadalom Parlamentje rendezvény küldetése, hogy fórumot adjon a párbeszédnek, amelyre a szervezők várják minél több olyan civil szervezet, költségvetésből gazdálkodó szerv és vállalkozás képviselőit, amelyek munkájukkal hozzájárulnak az infokommunikáció társadalmi előnyeinek kiaknázásához.

A kétnapos eseményen a résztvevők feladatairól, szerepvállalásáról és együttműködéséről lesz szó. Az első nap a nyitóelőadásokat követően a résztvevők parlamentáris formában kérdéseket tehetnek fel a kormányzati döntéshozóknak az információs társadalom építésének kérdéseiről, ismertethetik a témával kapcsolatos álláspontjukat, bemutathatják szervezetüket. A második napon a plenáris előadásokat követően a résztvevők öt interaktív szekcióbeszélgetés közül választhatnak: a rövid témafelvezetéseket követően a résztvevők hozzászólásaival, vitájával válnak teljessé e három órás beszélgetések.

A rendezvény szólni kíván a határon túli magyarokhoz is: kormányzati és civil díszvendégeink ismertetik a Kárpát-medence információs társadalmára vonatkozó elképzeléseiket. Az eseményen az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakértői mellett résztvevőként és előadóként számos európai civil szervezet képviselője vesz majd részt.

Az esemény a magyar EU-elnökség hivatalos rendezvénye.

Fővédnök: Dr. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter.”

Időpont: 2011. június 1-2.
Webhely: http://infoparlament.antartweb.com/
Írásbeli kérdés felvetése (Információs társadalom témájú kérdését itt teheti fel, amelyre a kormány tisztviselői a rendezvény plenáris ülésén igyekeznek választ adni.): http://infoparlament.antartweb.com/kerdes

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Nemzetközi bürokrácia-csökkentési gyakorlatok

„Ennek a háttéranyagnak az a célja, hogy áttekintsük az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló különböző, jó gyakorlatnak számító külföldi programok tapasztalatait. A tanulmányban az OECD, az EU és a Világbank javaslatainak bemutatása mellett kitérünk a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó egyszerűsítési stratégiákra, a tehercsökkentést akadályozó tényezőkre, valamint az állami szervek és a civil szféra együttműködésének másutt alkalmazott formáira.”

Forrás:
Nemzetközi bürokrácia-csökkentési gyakorlatok, HÉTFA Kutatóintézet, Jó Kormányzás Program Szakmai háttér V., ISSN 2062-3798, a kézirat lezárásának időpontja: 2010. november 6. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

A Kormány határozata a Ket. felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról


Forrás:
A Kormány 1156/2011. (V. 20.) Korm. határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. évi felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról, Magyar Közlöny 53. szám, 2011. május 20., 11839. oldal (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormányhatározata a szociális biztonsági rendszerek koordinálásával kapcsolatos elektronikus adatcsere kormányzati feladatairól

Forrás:
A Kormány 1148/2011. (V. 18.) Korm. határozata a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet alapján bevezetésre kerülõ elektronikus adatcserével kapcsolatos kormányzati feladatokról, Magyar Közlöny 52. szám, 2011. május 18., 11807-11810. oldalak (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.