Skip to main content

26. szám, 2011. június 27.


eGov Hírlevél – 26. szám, 2011. június 27.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Vegyes a kép az alapvető jogok védelme terén

„Az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti azokat a közös értékeket, amelyek az európai polgárok számára alapvető jelentőségűek. Ezek közé tartozik az emberi méltóság tisztelete, az egyenlőség, a szolidaritás, a demokrácia, valamint a jogállamiság.
És mi a helyzet a gyakorlattal? Milyen előrelépést értünk el az elmúlt egy év során a tekintetben, hogy ezeknek az egyetemes értékeknek érvényt szerezzünk? Nos, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének most közzétett éves jelentése szerint vegyes a kép. A dokumentum, melyben az ügynökség évről évre áttekinti a chartában lefektetett elvek alkalmazását, a tavalyi év alapján azt állapítja meg, hogy az Európai Uniónak három fő területen kell számottevő javulást elérnie: a menedékkérőkkel szemben tanúsított bánásmód, a romák társadalmi befogadása, valamint a személyes adatok védelme terén.
…
Adatvédelem
Több uniós tagország is úgy véli, hogy az adatmegőrzésre vonatkozó uniós jogszabály sérti a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogokat. A kérdéses jogszabály előírja a telefontársaságok és az internetes szolgáltatók számára, hogy adatokat gyűjtsenek ügyfeleik tevékenységéről. A jogszabály felülvizsgálata megkezdődött, és jelenleg is folyamatban van.
…
Jelentésében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége arra is kitér, milyen előnyökkel jár az a részvételi demokráciát erősítő európai polgári kezdeményezés, melynek köszönhetően a polgárok jogszabályjavaslatok kidolgozását kérvényezhetik.”

Forrás:
Vegyes a kép az alapvető jogok védelme terén, Európai Bizottság, 2011. június 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

>Jó kiindulópontnak tartja az új ombudsmani hivatal terveit Szabó Máté

„Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint az új felépítésű ombudsmani hivatal az Alkotmánybíróság „ügyfélszolgálati irodájává” is válik. Szabó Máté az MTI-nek adott interjújában kifejezte meggyőződését, hogy az egységes ombudsmani intézmény, megnövekedett hatáskörénél fogva, határozottabban képviselheti az állampolgárok jogait és érdekeit mind nemzeti, mind nemzetközi szinten.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken terjesztette be az Országgyűlés elé az egységessé váló biztosi rendszer létrehozásáról, valamint az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról szóló kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvények javaslatait, amelyek általános vitáját a héten kezdi meg a parlament.

Szabó Máté szerint az új törvény elfogadásával, úgy tűnik, formálisan megvalósul évek óta hangoztatott javaslata, az egységes ombudsmani intézmény. Szabó Máté nagyon reméli, hogy az új struktúrával – a vezető ombudsmannak két helyettese lesz – igazán egységes intézmény jön létre. Annak viszont nem örülne, „ha ez mindössze egy közös fejlécben testesülne meg”, és minden maradna a régiben. A jelenlegi törvénytervezetet összességében jó kiindulópontnak tartja.

Az [origo] korábbi cikke szerint a mostani biztosok többsége felháborodott az egységesítési terveken, mert állításuk szerint a erről velük egyszer sem egyeztettek (erről bővebben itt olvashat).
…
Ugyancsak lényeges újítás, hogy a hatóságokon és közszolgáltatást végző szerveken kívül, bizonyos kötött feltételek mellett, az ombudsman eljárást indíthat magánintézményekkel – cégekkel, bankokkal, biztosítókkal, társadalmi szervezetekkel – szemben is a természetes személyek nagyobb csoportjait érintő jogsértés esetén.

A biztos szerint mindezek mellett az ombudsman hivatala az Alkotmánybíróság egyfajta „ügyfélszolgálati irodájává” is válik. Korábban minden állampolgár az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhatott, hogy egy jogszabály utólagos alkotmányjogi normakontrollját kérje. Ezt a lehetőséget az új alaptörvény megszüntette, csökkentette azok számát, akik ilyen módon az Ab-hoz fordulhatnak. A kormány az állampolgári jogok országgyűlési biztosát tette meg annak a „szervnek”, amely ezentúl felveszi ezeket a panaszokat, és továbbítja az Ab-hoz. Sok ezer panaszról van szó, ez nagy ügyforgalom-növekedést fog jelenteni – mondta Szabó Máté.”

Forrás:
Szabó Máté biztosnak tetszik az ombudsmani rendszer átalakítása, [origo], 2011. június 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

ReGeneráció nyári tábor

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az eddigi ReGeneráció-rendezvények sikere nyomán ReGeneráció nyári tábort hirdet Siófokon.
2011. július 8-a és 10-e között 60 fiatal vehet részt a programon, amit teljes mértékben a KIM finanszíroz. Pályázni önéletrajzzal a tabor@kim.gov.hu email címen lehet 2011. július 1-jéig.

A háromnapos rendezvény résztvevői találkozhatnak Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel és kormányzati vezetők által vezetett szemináriumokon vehetnek részt, egyebek mellett országmárka, EU-elnökség, ifjúságpolitika témákban. Ezen kívül számos egyéb szórakoztató program várja a fiatalokat: lesznek szituációs játékok, filmvetítés, koncert, ételkóstoló.

A ReGeneráció Táborról bővebb információ található a regeneracio.blog.hu és a facebook.com/regeneracio internetes oldalakon.”

Forrás:
Júliusban nyit a ReGeneráció Tábor, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az új honvédelmi törvényjavaslat a közigazgatás szempontjából

„Hende Csaba szólt arról is, hogy a törvényjavaslat átalakítja a megyei védelmi bizottságok vezetését. A kormány kiemelt célkitűzése ugyanis a közigazgatás korszerűsítése érdekében az állami és önkormányzati feladatok egyértelmű, világos szétválasztása. Jelenleg a megyei védelmi bizottságokat a megyei közgyűlés elnöke vezeti, és tagja a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője, a kormánymegbízott. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy e vezetési rend mellett nem elég hatékony az állami fellépés, nem biztosított a hatáskörök és felelősségi területek egyértelmű meghatározása. A javaslat ezért a kormánymegbízottat teszi meg a megyei védelmi bizottság elnökévé, és a megyei közgyűlés elnöke tag lenne abban.

A megyei védelmi bizottságokban szükséges a szakmaiság, a szakmai elem megerősítése – hallhattuk a miniszter szóbeli előterjesztésében. Ezért a javaslat bevezeti az elnökhelyettesi rendszert, úgy, hogy a honvédelmi feladatok tekintetében tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében pedig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője lássa el az elnökhelyettes feladatait.

A honvédelem össznemzeti ügy, ennek megfelelően a honvédelmi feladatok végrehajtásában a rendvédelmi szerveknek, a többi állami szervnek, a gazdálkodó szervezeteknek is részt kell venniük. A javaslat meghatározza e szervek honvédelmi feladatait.
…
„Javaslatot teszünk a katonai ügyészi szervezet jogállásának rendezésére – hangsúlyozta ezt követően Hende Csaba. – A katonai ügyészségek jelenleg az egységes ügyészi szervezet részei, ugyanakkor azonban a végrehajtó hatalomhoz tartozó honvédség szervezeti keretébe is tartoznak.” Az alaptörvény 29. cikke alapján az ügyészség önálló alkotmányos szerv, amely nem tartozik a végrehajtó hatalom keretébe, ezért a 2012. január elsején hatályba lépő alaptörvénybe ütközik a katonai ügyészi szervezetnek a honvédség szervezeti keretében történő elhelyezése.
…
Egyértelművé teszi a javaslat továbbá a rendvédelmi szervek fogalmát. E szervek körébe tartoznak a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.”

Forrás:
Az új honvédelmi törvényjavaslat miniszteri expozéja, M. Tóth György, honvedelem.hu, 2011. június 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Baja megérett arra, hogy megyei jogú város legyen

„ 2013. január 1-jétől pedig Bajára, mint járási kormányhivatalt befogadó településre is számít a kormányzat.

Kerényi János elmondta: a Bács-Kiskun megyei kormányhivatal dolgozóinak több mint tíz százaléka, 140 ember dolgozik Baján a közigazgatási hivatalokban. A fogyasztóvédelem és a törzshivatal kivételével minden területi közigazgatási szerv jelen van Baján, tehát a város területi funkciót lát el, tette hozzá.”

Forrás:
Baja megérett arra, hogy megyei jogú város legyen, Index.hu/MTI, 2011. június 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Megalakult a Veszprém Megyei Államigazgatási Kollégium

„Veszprém – Szerdán délelőtt a megyeházán megalakult a Veszprém Megyei Államigazgatási Kollégium – tájékoztatta közleményben szerkesztőségünket a Veszprém Megyei Kormányhivatal.

A közlemény szerint a testület többek között elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét; egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait; elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdekképviseleti szervek, köztestületek együttműködését, valamint előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését.
A kollégium munkájában a kormányhivatal törzshivatalának, valamint szakigazgatási szerveinek vezetői mellett olyan szervezetek vesznek részt, mint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatósága és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság. Az állandó meghívottak között van a Veszprém Megyei Bíróság és a főügyészség, a NAV Veszprém Megyei Adóigazgatósága valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselője is. A kollégium vezetője, s egyben elnöke dr. Kovács Zoltán kormánymegbízott. A szerdai alakuló ülésen elfogadták a kollégium munkatervét és ügyrendjét – írták a közleményben.”

Forrás:
Megyei államigazgatási kollégium alakult, Győrffy Árpád, Napló Online, 2011. június 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A kormányhivatal fél éve

„A Magyary Zoltán közigazgatási szakember nevével fémjelzett program további átalakítás elé állítja a hazai közigazgatást. A Somogy Megyei Kormányhivatal fél éves fennállása óta több változtatást is megélt. Megyei szintre vitték a közigazgatást a régió helyett, amely eddig három megyét tömörített egy egységbe, így a hivatali ügyintézés ideje sok esetben nőtt.
Juhász Tibor kormánymegbízott, Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal:
– Ebben a hat hónapban elsődlegesen a szervezet felépítését kellett elvégezni, de ezzel párhuzamosan a Kormányablak is felállt. A feladatok bővülése az a második félévben várható.

Dr. Neszményi Zsolt főigazgató, Somogy Megyei Kormányhivatal:
– Minél közelebb hozzuk az állampolgárhoz a döntési szinteket, annál könnyebben fogják tudni elintézni az ügyeket. A cél az, hogy az állampolgárok elégedettek legyenek.

Hamarosan tovább bővülhet az elektronikusan intézhető ügyek köre, létrejöhetnek a tervek szerint a járási központok is.”

Forrás:
A kormányhivatal fél éve, Somogyi Televízió, 2011. június 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Térképen a korrupciós kockázatok

„ Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Unió támogatásával megvalósuló Integritás Projekt keretében feltérképezte a költségvetési szférában működő több mint 1000 intézmény korrupciós kockázatait. Az adatok a mai naptól nyilvánosak az Integritás Portálon. A hét évig tartó, évente ismétlődő kérdőíves kutatás keretében 2011. február 8. és március 31. között első alkalommal került sor a hazai költségvetési szervek jelentős részének felmérésére. Az elektronikusan feldolgozott, majd – térinformatikai eszközökkel – internetes térképi felületen megjelenített veszélyeztetettségi indexek segítségével összehasonlíthatóvá váltak a közszférára jellemző intézményi korrupciós kockázatok. Az első adatfelvétel tapasztalatai azt mutatják, hogy a megkérdezett intézmények fontosnak tartják a hivatali korrupció visszaszorítását, nyitottak a korrupciós kockázatok kezelését célzó újabb módszertani megközelítések elsajátítására és az integritás szemlélet befogadására.

Az ÁSZ a Magyarországon működő 14.409 költségvetési szerv közül arányosan rétegzett mintavétellel választott ki 4.111 intézményt. Az első adatfelvétel során összesen 1.095 kitöltött kérdőív érkezett a projekt keretében kifejlesztett elektronikus adatfelvevő-, feldolgozó és térképi megjelenítő rendszerbe. Az adatok feldolgozása és az eredmények térképi megjelenítése segít a közszférára jellemző feladatköri és működési kockázatok beazonosításában. Az Integritás Projekt a közvélemény számára teljesen új, a közigazgatás és a politika számára pedig részben ismeretlen fogalmat (integritás) és működési módot kíván bevezetni a köztudatba. A cél, hogy az ÁSZ által kezdeményezett fejlesztés a korrupciós kockázati adatok megjelenítésén túl társadalmi szintű „tudatformálást” is megalapozzon.

A 2011. évi felmérés során először alkalmazott, 155 kérdésből álló Integritás Kérdőív olyan szervezeti működési és szabályozási területekre kérdezett rá, melyek befolyásolják az intézmény integritását, azaz a következetes és feddhetetlen szervezeti működést, etikus munkakörnyezetet, tiszta és átlátható belső folyamatokat. Ugyancsak fontos visszajelzésre adnak lehetőséget azok a kérdéscsoportok, melyek a szervezetek vagyongazdálkodására, az EU támogatások felhasználására és a közpénzek kezelésére adnak választ. A felmérés intézmények szintjén tényszerű és ellenőrizhető válaszok alapján számolja a költségvetési szervek korrupciós veszélyeztetettségi jellemzőit. Erre – a véleményeket, attitűdöket és szubjektív percepciókat mérő korábbi kutatásokkal szemben – Magyarországon eddig még nem volt példa.

Az 1.095 választ beküldő intézmény 26%-os adatszolgáltatási arányt jelent az első évben. Ez az arányszám ugyanakkor 38% az adatot szolgáltató intézmények által kezelt költségvetési források összegét tekintve (2.238 Mrd Ft), illetve 36% a célcsoport összesített személyi állományát figyelembe véve (208.067 fő). Az első országos adatfelvétel során a helyi önkormányzatok, valamint a célcsoporton belüli nagyobb intézmények – mint például a kormányzati szervek (65%), a területi igazgatási szervek (50%), vagy rend- és honvédelmi szervek (46%) – voltak aktívabbak.

Az egyes kérdéscsoportok 30-40 olyan rizikófaktort mérnek, amelyek esetében a válaszok fontos információkat közölnek a az egyes intézmények egyedi veszélyeztetettségi jellemzőiről. Az eredmények három kiemelt index segítségével jól szemléltethetők, amelyek mértéke és egymáshoz való viszonya – egyfajta ujjlenyomatként – a választ adó intézményekre jellemzően, egyedi módon mutatja be a korrupciós kockázatokat:

Az első a szervezetek jogállásától és feladatköreitől függő eredendő veszélyeztetettségi tényezőket (EVT) teszi mérhetővé. Ezt olyan tényezők határozzák meg, amelyek alakítása az alapítószerv jogalkotási hatáskörébe tartozik. Így például a hatósági jogalkalmazás, a (jogi) szabályozás, vagy a különféle (oktatási, egészségügyi, szociális és kulturális) közszolgáltatások nyújtása. A résztvevő intézmények válaszai alapján jogállásukat és feladatkörüket tekintve a helyi önkormányzatok korrupciós szempontból kimagaslóan veszélyeztetettek Magyarországon.

A második index az egyes intézmények napi működésétől függő – az eredendő korrupciós veszélyeztetettséget növelő – tényezőket (KVNT) jeleníti meg. Ez leképezi a költségvetési szervek jogi/intézményi környezetének jellemzőit, működésük kiszámíthatóságát, stabilitását, továbbá az intézmények működtetése során jelentkező – alapvetően a mindenkori menedzsment döntéseitől befolyásolt – olyan változó tényezőket, mint a stratégiai célok meghatározása, a szervezeti struktúra és kultúra alakítása, valamint a személyi és költségvetési erőforrásokkal, illetve a közbeszerzésekkel való gazdálkodás. E mutató tekintetében a felsőoktatási intézmények vezetik a sort, majd a kormányzati szervek következnek, míg harmadik helyen a független államhatalmi szervek találhatók.

A harmadik a kontrollok hiányából adódó korrupciós veszélyeztetettséget (KHKT) számszerűsíti, amely esetben azt szükséges megvizsgálni, hogy az adott szervezetnél léteznek-e intézményesült kontrollok, illetőleg, hogy ezek ténylegesen működnek-e, betöltik-e rendeltetésüket. Itt olyan további faktorok mérhetők, mint a szervezet belső szabályozása, a külső és belső ellenőrzés, valamint az egyéb integritás kontrollok: etikai követelmények meghatározása, összeférhetetlenségi helyzetek kezelése, a bejelentések, panaszok kezelése, rendszeres kockázatelemzés és tudatos stratégiai menedzsment. E mutató vonatkozásában a sorrendet azok a közszolgáltatást nyújtó intézmények vezetik, amelyekre nem jellemző a közhatalmi döntésekhez kapcsolódó bonyolult jogi garanciális rendszerek kiépültsége, ebből következően a fejlett adminisztrációs rendszerek működtetése. Ilyenek a sport és szabadidős intézmények, a bölcsődék és óvodák, valamint a kulturális intézmények és általános iskolák.”

Forrás:
Térképen a korrupciós kockázatok, Állami Számvevőszék, 2011. június 23.
A korrupció veszélye az önkormányzatoknál a legnagyobb, Joób Sándor, Index.hu, 2011. június 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Interjú Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei Kormánymegbízottal

„- Január 1-én megalakultak a Megyei Kormányhivatalok. Hajdú-Bihar megyében hogyan ment az átállás?
– 2011. január 1-én 17 különböző hivatal integrálása során jött létre a megyei kormányhivatal. 17 teljesen különböző struktúrában, különböző irányítási elvek alapján működő hivatalt kellett egységes egésszé alakítani úgy, hogy jelentősen kevesebb forrás áll az idén rendelkezésre a dologi költségek terén. Ennek ellenére is működőképesek maradtak a szakigazgatási szerveink.

– Hány munkatárssal kezdték meg a munkát?
– Összesen – a 17 szakigazgatási szervvel együtt – 1174 dolgozója van a kormányhivatalnak.

– A Kormányablakok szintén több hónapja működnek. Az Önök megyéjében mik a tapasztalatok? Mennyire kedvelték, szokták meg az új lehetőséget? Főként mivel kapcsolatban keresik fel az ügyintézőket?
– Az első hónapokban 29 induló ügykörben állt az ügyfelek rendelkezésére a kormányablak. Legfontosabb céljainkat sikerült megvalósítanunk: ügyfeleink elégedetten távoznak, valamint hatékony az együttműködésünk a helyi társszervekkel.

Március 15-étől kezdve a munkatársakat újabb kihívás elé állította az egyszerűsített honosítás eljárással kapcsolatos ügyintézés és az Új Széchenyi Tervvel kapcsolatos tájékoztatás ügykör bevezetése. Az egyszerűsített honosítás igen nagy érdeklődésre art számot, naponta 6-10 új kérelem érkezik csak ebben az ügykörben, hetente egyszer pedig rendszeresen – busszal érkező nagyváradi csoportot is fogadunk.

A legnagyobb érdeklődés továbbra is a családtámogatási ellátások igényléséhez kapcsolódik (családi pótlék, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, terhességi gyermekágyi segély), ezt követi az egyszerűsített honosítási eljárás indítása, ügyfélkapu nyitása, valamint az aktuális kormányzati intézkedésekhez kapcsolódó tájékoztatás, mint a magánnyugdíjpénztári tagság, nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba vonulása, Széchenyi-kártya igénylése stb.

Nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk, nálunk az ügyfélnek várakoznia egyáltalán nem kell, az ügyintézők ügyfélbarát, kedves, udvarias magatartása miatt nagyon sok elismerést kapunk az állampolgároktól. Örömünkre szolgál, hogy más hivatalokban is dicsérő szavakkal illettek minket ügyfeleink.”

Forrás:
Interjú Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei Kormánymegbízottal, Belföldi Hírek, 2011. június

Vissza a tartalomjegyzékhez

Folytatódik a vita a jogvédelem intézményrendszerének tervezett változtatásáról

„A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által elkészített, és az Országgyűlés által a következő napokban tárgyalandó törvényjavaslat nemhogy erősítené a jövő nemzedékek érdekei és az egészséges környezet védelmét az alaptörvénynek megfelelően, hanem kifejezetten sérti az abban foglaltakat” – figyelmeztet keddi közleményében az ombudsman. Úgy véli, a javaslat még a mai védelmet is megszüntetné, nehezítve ezzel a lakosság jelenlegi és jövőbeli környezeti problémáinak megoldását.

„Az alapvető jogok biztosáról szóló jelenlegi törvényjavaslat azonban a hatékony képviseletet teljesen eltörölné. A környezetvédelmi ombudsmant az alapvető jogok biztosának súlytalan és eszköztelen helyettesévé tenné, akinek még vizsgálati joga sem lenne” – írta Fülöp Sándor.

„Mivel ezek a jogkörök az új alapjogi biztost sem illetnék meg, ezért a javaslat szerint felálló új ombudsmannak is lényegesen szűkülne a hatásköre. A lakosság olyan jogállami fórumot veszíthet tehát el, amely a környezeti problémák megoldására, a lakossági érdekek védelmére egyedülálló módon hivatott” – olvasható a közleményben.”

„Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága módosító javaslatokat kíván benyújtani az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy növelje a jövő nemzedékek ombudsmanja helyébe lépő helyettes biztos feladat- és hatáskörét, illetve szervezeti és működési önállóságát

Az ellenzéki és kormánypárti politikusok azt követően nyilatkoztak újságíróknak, hogy a parlamenti testület civil szervezetekkel egyeztetett.

Jávor Benedek elmondta, az ügyben eddig is megszólaló civil szervezetek – például a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Levegő Munkacsoport és a Védegylet – képviselői tudomásul vették a tervezett új ombudsmani rendszert, amely egy általános és több helyettes biztost hozna létre, ugyanakkor a jövő nemzedékek képviseletéért felelős személy jogköreinek, eljárási lehetőségeinek és intézményi önállóságának erősítését kérték.

Kiemelte: a bizottság folytatja a civilekkel történő egyeztetést, ez alapján pedig egy, a kormányoldallal is egyeztetett módosító csomagot állítanak össze. A bizottság elnöke az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, a testület egyelőre nem tárgyalt konkrét előterjesztéseket.

Nagy Andor Európa legzöldebb alkotmányának nevezte a jövőre életbe lépő új alaptörvényt, mivel abban szerepel az egészséges környezethez való jog, továbbá külön nevesítik a jövő nemzedékekért felelős helyettes biztost és a fenntartható fejlődést. A kereszténydemokrata képviselő ugyanakkor megjegyezte, az alapvető jogok biztosáról szóló törvényjavaslatot több civil szervezet és a jövő nemzedékek ombudsmanja is kifogásolta, ezért közvetítő szerepet vállalt annak érdekében, hogy az új alaptörvény szellemének megfelelő jogszabály születhessen.

Hangsúlyozta: elfogadhatónak tartja az új alaptörvény által egységesített ombudsmani rendszert, a környezetvédelem érdekeinek képviseleteiért azonban szerinte is további garanciákat kell beépíteni a törvénybe.”

„„A Javaslat egyértelműen az információs hatalommal rendelkező állam és üzleti szféra számára jelent kedvező elmozdulást a hatályos szabályokhoz képest. A kormány elképzelése a magánszférát kiszolgáltatottá teszi, az állami titkainak körét tágítja és ezek feletti független felügyeletet szünteti meg.” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelem és információszabadság programvezetője.”

Forrás:
Fülöp Sándor szerint alkotmányellenes az ombudsmantörvény-javaslat, HVG.hu, 2011. június 21.
Változtatna az ombudsmanról szóló törvényjavaslaton a fenntartható fejlődés bizottság, HVG.hu/MTI, 2011. június 22.
Az adatvédelmi biztos észrevételei az új Avtv. tervezetéhez, Jogi Fórum/Adatvédelmi Biztos, 2011. június 20.
Az új adatvédelem és információszabadság törvényről, Jogi Fórum/TASZ, 2011. június 21.
A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló T/3586. számú törvényjavaslatról, TASZ (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Hatóságként továbbra sem járhat majd el az ombudsman

„Az alapvető jogok biztosa a jelenlegi ombudsmannál határozottabb, erősebb és következetesebb hangon szólhat a nyilvánossághoz a biztosi rendszer átalakítását szabályozó sarkalatos törvény jövő évre tervezett hatályba lépése után – mondta Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár csütörtökön, a javaslat általános vitájában a parlamentben.

A kormány képviselője az előterjesztést ismertetve hangsúlyozta: az alapvető jogok biztosának kiemelt figyelmet kell fordítania a gyermekek, a Magyarországon élő nemzetiségek, valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek érvényesülésére.

Répássy a legfontosabb újdonságként említette, hogy az alapvető jogok biztosa a jövőben hatóságnak nem minősülő szervezeteknél is folytathat vizsgálatot, ha a természetes személyek nagyobb csoportjának sérülnek az alapvető jogai. Az ombudsman azonban ezután sem járhat el hatóságként, vagyis bírságolási, szankcionálási lehetősége továbbra sem lesz – fűzte hozzá.

Az államtitkár emlékeztetett: az ombudsmani intézményt a jövőre életbe lépű új alaptörvény egységesítette, ennek alapján az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választhatja meg az alapvető jogok biztosát, akinek hatásköre az alapvető jogok körüli visszásságok kivizsgálására és kivizsgáltatására terjed ki. A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét a jövőben az alapvető jogok biztosának helyettesei felügyelhetik, míg az adatvédelmi ombudsman helyébe független hatóság lép.”

Forrás:
Hatóságként továbbra sem járhat majd el az ombudsman, Magyar Nemzet, 2011. június 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Kérdések és javaslatok a járási hivatal és az önkormányzati hivatal kialakításával, az államigazgatási hatáskörök telepítésével kapcsolatban

„Az első lépés természetesen az önkormányzati és az államigazgatási hatósági hatáskörök sokszor hangoztatott szétválasztása. A vitaanyag a II. fejezetben a hatáskörök döntő többségének állami szervekhez történő telepítéséről ír, az összegzés részben a jegyzők által ellátott államigazgatási feladatokról. Tisztázni szükséges, hogy mely feladatok és hatáskörök kerülnek állami szervhez, melyek nem (vagy az összes). Ezt követően ki kell alakítani és ismertetni azt a rendszert, amit a döntéshozók az államigazgatási hatáskörök ellátása kapcsán elképzeltek. Megszűnnek-e a párhuzamosságok az alábbi szervekkel, nem duplázódnak-e a vezetői szintek?

  • megyei kormányhivatal,
  • járási kormányhivatal,
  • Kósa Lajos felvetése nyomán: a megyei jogú (törvényhatósági jogú) város (polgármesteri, önkormányzati) hivatalában maradnak államigazgatási hatáskörök,
  • önkormányzati hivatal, önkormányzatok egyesített hivatala, önkormányzati iroda faladatai (kérelem benyújtás, tájékoztatás).

Készültek-e tanulmányok arra vonatkozóan, hogy melyek az államigazgatási ügyek közül azok, amelyek elektronikus úton intézhetők? Miért olcsóbb vagy miért hatékonyabb a járási hivatalban intézni a helyszíni szemlét igénylő ügyeket?

Kevesebb ügyintéző fogja ellátni a feladatokat, vagy ugyanennyi magasabb színvonalon? Nem csak az állam zárja be ezúttal is a saját szárnyvonalait?

Az önkormányzati egyesített hivatalban az adóügyekkel foglalkozó szervezeti egység ugyanannyi lelkesedéssel látja-e el feladatát, ha a kisebb község bevétele a behajtandó, végrehajtásra váró összeg?

2. A települési önkormányzat hivatalából a járási központba történő hatáskör telepítés során a közlekedés, a megközelíthetőség a legégetőbb kérdés. Megtörténik a reformmal párhuzamosan a falvakból történő közúti-vasúti közlekedési lehetőségek fejlesztése vagy legalább az úthálózat karbantartása? Készültek-e tervek, számítások erre vonatkozóan, megfogalmazódott-e ez a gondolat egyáltalán?

3. Melyek azok a jogszabályi garanciák, amik az e-közigazgatás térnyerését biztosítják, lehetséges-e ez egyáltalán adminisztratív eszközökkel? Az elektronikus ügyintézést elő lehet írni, segíteni lehet eljárási szabályokkal, de ha hiányzik hozzá az infrastruktúra és az emberi képességek, akkor hiábavaló a célkitűzés. Éppen a kisebb települések alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű, idősebb népessége kezeli a legritkábban az info-kommunikációs eszközöket. Ezáltal az úgynevezett digitális szakadék tovább nőhet, az újabb törésvonal pedig a (TSZ, gyár, üzem után) hivatal nélkül maradt falu lakosai és a nagyobb városok lakosai között húzódik majd. Hogy milyen súlyú a probléma, azt jelzi, hogy az Unió célkitűzései között is szerepel a digitális megosztottság elleni küzdelem.

4. Történtek-e számítások a 2000 fős lélekszám alatti települések, és a járási jog nélkül maradt városok hivatalából elbocsátott ügyintézők számát illetően? Esetleg a járási vagy az önkormányzati egyesített hivatalban folytathatják a munkát? Kijelenthetjük, hogy a versenyszféra ezeken a településeken és ezek közelében nem tud megélhetést biztosítani számukra, ők pedig életüket és jövőjüket a mindenkori kormányok, kormányzó elitek által eléjük tárt életpálya modell szerint szervezték, tervezték meg. A 65 majd 75 %-os aktivitási ráta realizálásáig ezeknek az embereknek nincs mozgásterük, lehetőségük.

Végül egy gondolat a 2/3-os többségről. Emlékezhetünk az előző ciklusban a megyei közigazgatási hivatalok tragikomikus kálváriájára, ami annak a jó példája, hogy milyen nehéz a 2/3-os döntésekhez konszenzust kialakítani. Megkockáztatható, hogy ilyen nagyobb, összetettebb témában szinte lehetetlen több politikai erő között. Ebből és a kormánypárti politikusok nyilatkozataiból következik, hogy a készülő sarkalatos törvény(ek) várható élettartama akár évtizedekre is szólhat. Ezért is szükséges nagyon körültekintően nyúlni az önkormányzati rendszerhez, hogy ne okozzanak több kárt, mint hasznot.”

Forrás:
Kérdések és javaslatok …a járási hivatal és az önkormányzati hivatal kialakításával, az államigazgatási hatáskörök telepítésével kapcsolatban, az ÖTV. vitaanyag alapján, Marton V. Krisztina, ETK Önkormányzati Klub, 2011. június 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Gödöllőn ülésezett az EU közigazgatásért felelős főigazgatók európai hálózata, az EUPAN

„A magyar uniós elnökség szervezésében csütörtöktől péntekig rendezték meg Gödöllőn az EU közigazgatásért felelős főigazgatók európai hálózatának, az EUPAN-nak az 56. találkozóját, amelyen a Szakszervezetek Nemzeti és Európai Közigazgatási Delegációjának (TUNED) képviselői is részt vettek. A EUPAN figyelmének középpontjában a gazdasági válság közszolgálatra gyakorolt hatásainak felmérése és az erre adandó válaszok kidolgozása áll.

Farkas Krisztina, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási stratégiáért felelős helyettes államtitkára irányította a magyar elnökség munkaprogramját, és elnökölte az azt értékelő gödöllői találkozót, ahol a zárónyilatkozatot egyhangúlag elfogadták. Az eseményen minden résztvevő kiemelte az egész féléves munka eredményességét és annak sikeres lezárását.

A magyar elnökség az elmúlt hónapokban öt szakértői szintű találkozót szervezett szakmai programjának megvalósítása érdekében. A munkaprogramot elsősorban a spanyol-belga-magyar elnökségi trió másfél évre szóló Középtávú Prioritásai határozták meg, de Magyarországnak az unió soros elnökeként befolyása volt a félév tematikájának kialakítására, kiegészítésére. A magyar elnökség képviseletében, hazai és külföldi szakértők bevonásával, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mélyreható szakmai programot valósított meg, amely szorosan összekapcsolódott a nemrég meghirdetett Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program tervezésével. Ennek részeként megvizsgálták a kormányzati munka eredményességét leíró mérőszámokat, az ügyfél-elégedettség mérésének gyakorlati alkalmazásait,a köztisztviselői életpálya elemeit az európai jó gyakorlatokkal annak érdekében, hogy a közszféra újra egy vonzó karrierút képét mutassa.

A találkozó zárásaként – a hagyományoknak megfelelően – Magyarország átadta az európai közigazgatás együttműködését szimbolizáló EUPAN ezüst csengettyűt a lengyel elnökség számára. Farkas Krisztina beszédében kiemelte: ez egy történelmi pillanat Európa életében, hiszen az ezer éves lengyel-magyar barátság jegyében folytatódik a magyar elnökség munkája és eredményeinek továbbvitele – tudatta közleményében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium.”

Forrás:
Gödöllőn ülésezett az EU közigazgatásért felelős főigazgatók európai hálózata, az EUPAN, OrientPress, 2011. június 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Közigazgatási, politikai informatika

Szemléletváltás az oktatási informatikai támogatásban

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Infokommunikációért Felelős Államtitkársága a korszerű informatikaoktatást és a választás szabadságát elősegítve továbbra is biztosítja a jogtiszta licenc-használatot a hazai köz- és felsőoktatásban. A gyártósemlegesség és a nyílt forráskódú alkalmazások megismertetése érdekében a tárca a HuEdu- és az OpenEdu-csomagokat teszi hozzáférhetővé az oktatási intézmények számára.
Az NFM az eddigieknél sokkal kedvezőbb feltételekkel juttatja zárt forráskódú licencekhez az oktatási intézményeket. A Digitális Megújulás Stratégiának megfelelően a cél a nyílt és zárt forráskódú termékek piaci egyensúlyának elősegítése, a beszerzések ár-érték arányának javítása, az oktatásban az informatikai tudás- és eszköztár fejlesztése, sokszínűbbé tétele.

A korábbi szerződés értelmében tavaly 1,5 milliárd forintba került a zárt forráskódú oktatási licencek beszerzése. A kormány által idén kötött új megállapodás ehhez képest mintegy 400 millió forint megtakarítást eredményezett a költségvetés számára. Az új szerződés alapján a köz- és felsőoktatási intézményekben 75 000 felhasználó számára válnak elérhetővé a nyílt forráskódú szoftverek.

Az állam által finanszírozott használati jogok körének az ár-érték arány javítása érdekében lezajlott felülvizsgálata eredményeként a licencelési alap a gépszámról az oktatói létszámra helyeződött át. A felsőoktatásban ésszerűsödött a szerver licencek költségeihez való hozzájárulás. Az otthonhasználat támogatásának csökkentése mellett a rászorulók számára továbbra is biztosított lesz a hozzáférés. Az egészségügyben azok az orvosok is használhatják a licenceket, akik valamely oktatási intézmény teljes- vagy részmunkaidős oktatójaként tevékenykednek. Az új konstrukcióban kialakított árak a köz- és felsőoktatási intézményeken kívül többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. számára is érvényesek.

A céloknak megfelelő jelentős változás, hogy ettől az évtől nyílt forráskódú szoftvereket, és a hozzájuk kapcsolódó támogatási és oktatási szolgáltatásokat is igénybe vehetnek állami finanszírozás mellett a köz- és felsőoktatási intézmények. A közoktatásban egy speciális oktatást támogató csomag, a felsőoktatásban pedig egy nyílt forráskódú rendszer áll a diákok, tanárok és dolgozók rendelkezésére.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra törekszik, hogy a különböző technológiák versenye élénküljön az oktatási szférában is. Az új konstrukció szerint a szerver szoftverek esetében az intézmények önállóan döntenek majd és szerzik be a tevékenységükhöz legjobban illeszkedő, azt leghatékonyabban támogató informatikai megoldásokat. Fontos és előremutató változás, hogy a megállapodás alapot teremt az oktatási ágazat számára a számítási felhő használatára. Ez az új informatikai technológia idő- és költséghatékonyan nyújt magasabb minőséget, ami további megtakarítást jelenthet az elkövetkező években.

A Tisztaszoftver programhoz kapcsolódóan a HuEDU és az OpenEDU programok révén hamarosan ingyenesen hozzáférhetővé válnak a nyílt forráskódú szoftverek és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások az alap-, közép- és felsőoktatási intézmények számára. A támogatási programot is magába foglaló új kezdeményezéseknek köszönhetően az oktatási intézmények anyagi lehetőségeiktől függetlenül hozzáférhetővé tehetik a legmodernebb informatikai megoldásokat és a nyílt forráskódú alkalmazásokat, biztosíthatják diákjaiknak a magas szintű informatikai tudás megszerzéséhez elengedhetetlen feltételeket.”

Forrás:
Szemléletváltás az oktatási informatikai támogatásban, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. június 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Elektronikus lesz az építési engedélyezés

„Nettó 391 millió forintból akarja megteremteni a Belügyminisztérium az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató, elektronikus dokumentációs rendszert – az erre kiírt tárgyalásos közbeszerzés felhívása a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

Az elektronikus dokumentációs rendszer központi adatbázisa átfogja az egész országot. Így az ország bármely településén lakó építtetőnek lehetőséget ad arra, hogy az építési engedélyt és annak mellékleteit elektronikusan nyújtsa be. A hatóság is elektronikusan intézi az ügyet, és a szakhatóságok is így kommunikálnak a hatósággal. A munka a megalapozó tervek elkészítésével indul és a tesztelt rendszer átadásával ér véget.

Ajánlatot az a cég tehet, amelynek az árbevétele – az elmúlt három év átlagában – elérte a nettó 600 millió forintot, és ennek fele alkalmazásfejlesztésből valamint informatikai projektmenedzsmentből származott. A közbeszerzésre július 15-ig lehet jelentkezni. A második fordulóba jutó cégeket augusztus 12-ig értesíti az ajánlatkérő.”

Forrás:
Elektronikus lesz az építési engedélyezés, Jogiforum.hu/Magyarorszag.hu, 2011. június 22.

Vissza a tartalomjegyzékhez

OEP és KIM egyeztetés az elektronikus közigazgatás fejlesztéséről

„Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatójával egyeztetett Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára. A KIM megszüntetné a párhuzamosságokat a nagy állami adatbázisokban, és össze kívánja hangolni az informatikai rendszereket. Ennek érdekében szabályozási lépéseket tesz, és fejlesztési forrásokat biztosít a közigazgatás szereplőinek.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyike azon fontos közigazgatási szereplőknek, amely olyan adatbázissal rendelkezik (TAJ – Társadalombiztosítási Azonosító Jel), melyre nagy volumenű állami szolgáltatás- és pénzügyi finanszírozási rendszer épül. A nagy állami adatbázisok által nyilvántartott adatokról általánosságban elmondható, hogy jelentős mértékű párhuzamossággal rendelkeznek, ezért tisztításra szorulnak – válaszolta kérdésünkre Fekete Gábor.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az egységes rendszerek irányába kívánja eltolni a fejlesztéseket. Ennek érdekében egyrészt szabályozási lépéseket tesz (például az elektronikus ügyintézésről szóló törvény megalkotása), másrészt az EKOP keretében fejlesztési forrásokat biztosít, amelyeket a jelentős informatikai háttérrel rendelkező szervezetek számára is hozzáférhetővé tesz.

Emellett a KIM párbeszédet folytat az említett szervezetek vezetőivel, felméri az igényeiket, meghallgatja az észrevételeiket, és tájékoztatja őket a 2011 második félévében benyújtani kívánt tervezett jogszabályváltozásokról.

– Nagyon örülünk neki, hogy ez a találkozó létrejött. Nyitottak voltunk a párbeszédre, ahogy a KIM munkatársai is, így el tudott indulni egy együttműködés, együttgondolkodás. Az alapvető kérdésekben is megtaláltuk a közös nevezőt – nyilatkozta az Infoter.eu-nak Dr. Sélleiné Márki Mária, az OEP főigazgatója.”

Forrás:
Fekete Gábor – Dr. Sélleiné Márki Mária: egyeztetés az elektronikus közigazgatás fejlesztéséről, Infotér.eu, 2011. június 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Jogszabályok modellezése

„Egyre növekvő társadalmi és szakmai igény jelentkezik a jogi környezet megismerésének támogatására, a jogkövető magatartás elősegítésére. A mesterséges intelligencia, különösen a tudásmodellezés és logikai következtetés fejlődésével lehetőség nyílik olyan szoftverrendszerek fejlesztésére, amelyek jogi tudásmodellek segítségével képesek a jogalkotás és jogalkalmazás folyamatait támogatni – mondja Kőrösi Gábor, a Multilogic Kft. vezető tanácsadója. A támogatható feladatok köre széles, ide tartozhat a jogszabályi változások hatásainak elemzése, az ellentmondások felderítése, az intelligens űrlapokat tartalmazó ügyfélszolgálati rendszerek létrehozása, valamint a lakosság tájékoztatását szolgáló intelligens portálok felépítése.

Célkitűzések
A fentieket szem előtt tartva indította el a Multilogic Kft., valamint a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszéke az Emerald projektet a KMOP-2009-1.1.1. támogatásával. A projekt célja olyan, jogi modellezést és alkalmazásfejlesztést támogató integrált környezet és mintaalkalmazások létrehozása, amely az elmúlt években megjelent szemantikus web technológiái és a hagyományos, szabály alapú rendszerek ötvözésével hatékonyabb megközelítést jelent. Ebben a hibrid megoldásban az ontológia révén meghatározhatjuk egy adott tárgyterület leírására használt fogalmakat, és feltárhatjuk ezek összefüggéseit, a szabály alapú leírásokkal pedig állítások formájában fogalmazhatjuk meg a feltételektől függő szakértői tudást.

Két fő terület
Az Emerald rendszerrel létrehozható jogi alkalmazásokat két fő alkalmazási területre lehet osztani: a jogalkalmazást és a jogalkotást támogató megoldásokra.”

Forrás:
Jogszabályok modellezése, Mártonffy Attila, IT Business, 2011. június 26.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Informatika, távközlés, technika

Újabb jelentős lépés az Európában mindenki számára elérhető szélessáv érdekében

„Az első rádióspektrum-politikai program (RSPP) jogalkotási dossziéról folytatott magas szintű egyeztetést a magyar uniós elnökség képviseletében Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár, valamint Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, Gunnar Hökmark, az Európai Parlament rádióspektrum témakörében megbízott jelentéstevője és a soros lengyel elnökség képviseletében Magdalena Gaj távközlési államtitkár 2011. június 17-én, Brüsszelben.
A három EU-intézmény képviselője egyeztetett a spektrumprogramról szóló javaslat fő elemeiről és ütemezéséről, és egyetértettek abban, hogy a magyar elnökség ideje alatt elért jelentős előrehaladás alapján változatlan ütemben kell folytatni az egyeztetéseket a soros lengyel elnökség alatt is.

A dosszié mielőbbi elfogadása érdekében a magyar elnökség folytatja az informális egyeztetéseket az RSPP javaslatról. A 2011. június 17-i brüsszeli magas szintű egyeztetés mellett még júniusban további technikai egyeztetést tervez az EP illetékes szakértői és a Bizottság képviselői részvételével.

A rádióspektrum óriási gazdasági, társadalmi és kulturális értékkel bíró erőforrás, mivel nélkülözhetetlen fontos szolgáltatások nyújtásához (pl. a mobilkommunikációhoz, a vezeték nélküli szélessávhoz, a műsorszóráshoz, a navigációhoz, stb.). A rádióspektrum az egyes tagállamok tulajdonát képezi, az azzal történő gazdálkodás azonban szükség szerint koordinált megközelítést igényelhet.

A Bizottság 2010 szeptemberében javaslatot terjesztett elő az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy többéves rádióspektrum-politikai jogalkotási program (RSPP) kidolgozásáról, amely kijelöli a témában zajló stratégiai tervezés és összehangolás szakmapolitikai irányvonalait és célkitűzéseit. A spektrum-politikai kezdeményezések kulcsfontosságú szerepük lehet az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó európai Digitális Menetrend és EU2020 stratégia végrehajtásában is.

Az első RSPP javaslat egy 5 éves időszakra vonatkozó, hatékony rádióspektrum-gazdálkodást előmozdító szakpolitikai program létrehozásával látja biztosíthatónak, hogy 2013-ra elegendő frekvencia álljon rendelkezésre a vezeték nélküli szélessávra, és hogy az európai Digitális Menetrendben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelően minden európai lakos 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen.”

Forrás:
Újabb jelentős lépés az Európában mindenki számára elérhető szélessáv érdekében, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. június 20.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Távközlés: sikerekről számolt be az elnökség a Parlamentben

„A magyar elnökség teljesítette a távközlésben kitűzött céljait, az elért sikerekben pedig nagy szerepe van a többi uniós intézménnyel folytatott szoros együttműködésnek – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára, amikor az Európai Parlament (EP) ipari, kutatási és energiaügyi bizottsága előtt értékelte az elnökségi félévet 2011. június 16-án.

A távközlés területén az elnökségi célkitűzések első hívószava a stratégia volt, amely az európai digitális menetrend végrehajtására vonatkozott. Nyitrai államtitkár a képviselőknek elmondta, hogy „a menetrend az Európa 2020 stratégia egyik zászlóshajója, hozzátartozik Európa versenyképességének megteremtéséhez”. Felidézte, hogy az elnökség a Tanács május 27-i ülése során, munkaebéd keretében tűzte napirendre a kérdést, és a miniszterek síkra szálltak a digitális menetrend megvalósításának felgyorsítása mellett. A digitális szolgáltatások egységes európai piacának fejlesztését, illetve annak az uniós célkitűzésnek a megvalósítását is áttekintették, amelynek értelmében 2013-ra minden európai számára biztosítani kell a szélessávú internethozzáférést.

Spektrumpolitika és hálózatbiztonság
Nyitrai a közeljövő legfontosabb feladatai között említette az uniós frekvenciastratégia alapját adó rádióspektrum-programról szóló megállapodás tető alá hozását, miután „a magyar elnökség konszenzushoz közeli állapotot tudott elérni”. Nyitrai lándzsát tört a mielőbbi megállapodás mellett, mondván, „Európa nem maradhat le ezen a területen, a program mielőbbi elfogadására van szükség”. Az államtitkár nem győzte hangsúlyozni, hogy az európai versenyképesség szempontjából kiemelkedő jelentőségű a spektrumpolitika.

„Európában szinte minden polgár rendelkezik mobiltelefonnal, számítógéppel, a hálózatok összekötik életünket, érzékeny adatok, információk mennek át rajtuk” – érzékeltette a hálózatbiztonság fontosságát Nyitrai. Az államtitkár példákkal is szemléltette, hogy miért van szükség együttműködésre ezen a területen: „volt, hogy egy támadás vagy egy malőr miatt elvesztek az adatok, vagy volt, ahol politikai okból korlátozták a hozzáférést”. Ezért volt az elnökség egyik kiemelt célja a biztonságot erősítő Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) körüli bizonytalanság megszüntetése, húzta alá Nyitrai. Sikerült elérni az ügynökség mandátumának 18 hónappal való meghosszabbítását, a következő fontos lépés pedig az ügynökség modernizációja lesz, amellyel kapcsolatban az elnökség már elkezdte a szükséges munkát – emlékeztetett az államtitkár.

Nyitrai arról is beszámolt, hogy az elnökség áprilisban miniszteri szintű konferenciát szervezett Balatonfüreden, ahol a kritikus információs infrastruktúra védelemről (CIIP) tanácskoztak.

Globális navigáció és együttműködés a parlamenttel
Nyitrai beszámolt arról is, hogy a magyar elnökség alatt végezték el az európai műholdas navigációs program időszakos felülvizsgálatát is, és határozattervezet született a Galileo globális navigációs műholdrendszerrel kapcsolatos kormányzati szolgáltatásokról is. Az államtitkár azt kérte az EP-bizottságtól, hogy az erről szóló szavazáson majd támogassák a tervezetet.

A brüsszeli meghallgatáson hozzászóló képviselők méltatták a magyar elnökség eredményeit és a Parlamenttel folytatott szoros együttműködést. Herbert Reul, a bizottság elnöke kiemelte, jó volt együtt dolgozni a magyar elnökséggel, amely kiválóan hangolta össze az eltérő nézeteket.”

Forrás:
Távközlés: sikerekről számolt be az elnökség a Parlamentben, eu2011.hu, 2011. június 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Aggodalom övezi az ügyféladatok kezelését

„Egy biztonsági tanulmány szerint az elmúlt év során a vállalatok 77 százaléka tapasztalt adatvesztést.
A Check Point és az adatvédelemmel valamint információmenedzsmenttel kapcsolatos kutatásokkal foglalkozó Ponemon Institute kiadta a „Biztonsági komplexitás a XXI. század IT-környezeteiben” című tanulmányát, amely számos lényeges biztonsági trendre, illetve nehézségre világít rá.

A felmérésben résztvevők 52 százaléka említette a legsúlyosabb problémák között az ügyfelekkel kapcsolatos információk kiszivárgását. A válaszadók 33 százaléka a szellemi tulajdonnal, illetve 31 százaléka az alkalmazottakkal kapcsolatos információk illetéktelen kezekbe kerülésétől is tart.

A több mint 2400 IT biztonsági szakember körében végzett felmérés szerint az adatvesztést leggyakrabban az elhagyott vagy ellopott berendezések okozzák. Ezt követik a hálózati támadások, a nem biztonságos mobil eszközök, a Web 2.0-ás és fájlmegosztó alkalmazások, illetve a véletlenül rossz címre küldött e-mailek. Emellett a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy az alkalmazottak kis mértékben vagy egyáltalán nincsenek tisztában az adatbiztonsággal és az ehhez kapcsolódó előírásokkal. Ez egyben azt is jelenti, hogy a biztonságtudatosság növelését a vállalatoknak jobban kellene integrálniuk az adatbiztonsági stratégiájukba. A Check Point hangsúlyozta, hogy a Web 2.0-ás alkalmazások használata, valamint a hálózatokhoz csatlakozó mobil eszközök számának növekedése miatt a szervezeteknek hathatósabb adatbiztonsági és informatikai előírásokat kell bevezetniük.
…
„Annak érdekében, hogy az adatok védelme preventívvé váljon, a vállalatoknak nagyobb mértékben kellene építeniük a felhasználói tudatosságra, valamint nagyobb átláthatóságot és az informatikai eszközök hatékonyabb kontrollját lehetővé tévő folyamatokat kellene kialakítaniuk”.”

Forrás:
Aggodalom övezi az ügyféladatok kezelését, Kristóf Csaba, Computerworld, 2011. június 20.
Understanding Security Complexity in 21st Century IT Environments: A study of IT practitioners in the US, UK, France, Japan & Germany, Ponemon Institute, 2011. február (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

DOStalgia -30 éves a PC

„A leghíresebb személyi számítógép, az első valódi mikroprocesszor és a világ egyik legelső e-könyv olvasója – amelyet Charles Simonyi ajándékozott családjának – látható a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításán.

Harminc éve, 1981-ben jelent meg az IBM, az Intel és a Microsoft kooperációjának eredményeként az IBM PC, minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépe. Azóta a PC szó nem csupán a Personal Computert (személyi számítógépet), hanem elsősorban az IBM PC utódait jelenti. A PC megjelenését az tette lehetővé, hogy 10 évvel korábban készült el az első mikroprocesszor, az Intel 4004, amely egy új generáció kezdetét jelentette az informatika világában.

A nyolcvanas évek elejétől az SZKI, majd a Műszertechnika, a Videoton és más magyar cégek is bemutattak IBM-kompatibilis személyi számítógépeket. Az évtized folyamán egyre több távol-keleti alkatrész jutott el az országba. A PC és klónjai először az irodákat hódították meg, majd a 90-es évek közepére kiszorították a különböző házi számítógépeket. Ez az íróasztalunkat uraló „szürke doboz” megváltoztatta mindennapjainkat, ezért kiállításunk a PC – és vezérlőműve: a mikroprocesszor – előtt tiszteleg.

Les Vadasz, a világ első mikroprocesszorának vezető konstruktőre a következő személyes üzenetet küldte a DOStalgia – 30 éves a PC kiállítás látogatóinak: „Az első mikroprocesszor 2300 tranzisztorból épült fel. Mára ez a szám a milliószorosára nőtt több mint 2 milliárdnál tartunk! Az elmúlt évtizedekben ez a technológia gyökeresen megváltoztatta mindennapi életünket, a munkánkat és a számítógépes játékok világát is. Nagy utazást tettünk és a forradalom folytatódik…”

A kiállításon számos ritka relikvia lesz látható: a 4004-es processzor, és az IBM Model 5150 – a világ első igazi PC-je – mellett többek között az IBM PC elődje: az IBM Displaywriter, valamint az első magyar gyártású PC – egy IBM-klón, a Proper. A kiállítás bemutatja az Intel termékpalettáját, processzorait, valamint azt a korai e-book olvasót és néhány más olyan tárgyat, amelyet Charles Simonyi ajándékozott édesapjának, Simonyi Károly fizikus professzornak.”

Forrás:
30 éves a PC – kiállítás a Közlekedési Múzeumban, SG.hu, 2011. június 24.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Nem nagyon téma az üzletfolytonosság

„Magyarországon a szervezeteknek csupán harmada rendelkezik működőképes üzletfolytonosság-menedzsment (bcm) keretrendszerrel és tervekkel, amelyek célja az olyan incidensek hatékony kezelése, mint például egy távközlési hiba, áramszünet vagy az informatikai rendszer leállása.
A KPMG legújabb, 83 szervezetet érintő felmérésében résztvevő szervezek válaszai alapján Magyarországon még az erősen szabályozott pénzügyi szektorban is meglepően alacsony, 53 százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek kész és működő bcm-keretrendszerrel rendelkeznek. Őket követi az it-szektor 39 százalékkal, míg a termelő és kereskedelmi vállalatok, illetve az állami szervezetek még ennél is kisebb arányban tudnának jól működő üzletfolytonossági tervre támaszkodni egy-egy üzemzavar esetén.

A gyakorlatban ugyanakkor megmutatkozik, hogy a működőképesnek és hatékonynak hitt tervek sem mindig a megfelelő alapokra építenek. A felmérésből is kiderült, hogy még mindig sok olyan cég van, amely nem készítette el bcm-programjához az annak alapjául szolgáló üzletihatás-elemzést, vagyis nem azonosította azokat a kritikus eseményeket, folyamatokat, amelyek bekövetkezése, illetve nem megfelelő működése elfogadhatatlan mértékű károkat okozna.
A válaszadók 77 százalékának az erőforrás-visszaállításra vonatkozó tervei kizárólag az it-erőforrásokra terjednek ki, továbbá a működő bcm-mel rendelkezők fele nem dolgozott ki kríziskezelési szabályokat, és a kríziskommunikációs elvek sincsenek lefektetve a legtöbb vállalatnál. Kevesen vesznek igénybe szoftveres támogatást a bcm-program kidolgozásában és naprakészen tartásában.

Pozitívan értékelhető a felmérés azon eredménye, hogy a bcm-mel rendelkező szervezetek többsége legalább 1-3 évente frissíti üzletihatás-elemzését, harmaduk ráadásul minden alkalommal, amikor lényeges változás következik be a működési környezetben. A bcm leggyakrabban tesztelt komponensei az erőforrások visszaállítására szolgáló tervek, és az alternatív helyszínről történő munkavégzés. A vállalatok többsége évente teszteli akcióterveit.”

Forrás:
Nem nagyon téma az üzletfolytonosság, Mártonffy Attila, IT Business, 2011. június 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Az internet mindig független

„Hollandia az első európai ország, mely törvényben mondja ki: a szolgáltató nem diszkriminálhatja az internetet, mobilokon is egyforma adatnak számít a Skype-hívás vagy a torrent adatforgalom.

A holland parlament június 22-én fogadta el azt a törvényt, mely kimondja: az internetes adatforgalom mindenhol független és egyforma, függetlenül attól, hogy fotóról, hanghívásról, torrent adatforgalomról van szó asztali számítógépen vagy mobilon. A törvényt még a holland szenátusnak is kell fogadnia, hogy érvénybe lépjen, de ez csupán egy formalitás.

A törvény azért érdekes, mert több európai országban – Hollandiában is – a mobilinternet szolgáltatók külön díjat számolnak fel, ha a mobil előfizető Skype adatforgalmat bonyolít le, vagy például torrentezik mobil internet előfizetését használva.

A mobilszolgáltatók azzal érvelnek, hogy meg kell különböztetni az adatforgalmat, mert egyes ellenőrizetlen adatforgalmat lebonyolítók – például az internetes játékokat játszók vagy a torrentezők – nagyon lelassítják a hálózatot, és ezt minden előfizető megszenvedi. Emiatt a szolgáltatók blokkolták, lassították vagy külön díjat kértek a hasonló jellegű adatforgalomért.”

Forrás:
Az internet mindig független, Vass Enikő, Computerworld, 2011. június 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az adatmegosztás már természetes, az adatvédelem viszont még nem

„Az európaiak háromnegyede elfogadja, hogy személyes adataink felfedése immár hozzátartozik mindennapi életünkhöz, ám ezzel együtt aggályosnak tartja azt, ahogyan egyes vállalkozások – köztük a keresőprogramok és a közösségi oldalak – bánnak a megadott információkkal – ezek az adatvédelemhez és az elektronikus személyazonosításhoz való viszonyulásról készült és az Európai Bizottság által a múlt héten közzétett legújabb Eurobarometer-felmérés legfőbb tanulságai. A jelentés rávilágít, hogy az Európai Unió lakosságának 62%-a csupán a minimálisan szükséges információkat adja meg a személyazonossága védelme érdekében, miközben 75%-uk tartja fontosnak, hogy a személyes adatait bármikor törölhesse a rendszerből (a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog, az ún. „right to be forgotten”). Nagy a támogatottsága az uniós szintű fellépésnek is: a polgárok 90%-a azt szeretné, hogy Európában egységes adatvédelmi szabályok legyenek érvényben.

A felmérés eredményei éppen akkor láttak napvilágot, amikor a Bizottság hozzákezdett az uniós adatvédelmi szabályok reformjának előkészítéséhez. A cél, hogy a magánszemélyek adatai valamennyi szakpolitikai területen – köztük a bűnüldözés területén is – védelemben részesüljenek, ugyanakkor csökkenjen a vállalkozásokat terhelő bürokrácia és biztosítható legyen az adatok Európai Unión belüli szabad áramlása. A Bizottság úgy tervezi, hogy az év végéig konkrét javaslatokat terjeszt elő.
…
Az adatvédelmi reform egyik fő célkitűzése az előírások erősítése annak érdekében, hogy a szolgáltatók átláthatóbbá tegyék a saját működési módszereiket (milyen adatokat gyűjtenek, illetve dolgoznak fel, hol és hogyan tárolják azokat, illetve mi az adatgyűjtés célja), valamint megfelelő biztonsági intézkedéseket érvényesítsenek.”

Forrás:
Az adatmegosztás már természetes, az adatvédelem viszont még nem, IT café, 2011. június 20.
Adatvédelem: Az európaiak megosztják adataikat az interneten, de a magánélet védelmével kapcsolatos aggályaik továbbra is fennállnak – új felmérés, Európai Bizottság, 2011. június 16.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Romba dönthetné a tartalomipart a cookie-törvény

„Romba dönthette volna az online szolgáltatások és újságok üzleti modelljét az Európai Parlament egyik direktívája. A tagállamok által törvénybe foglalandó szabály szerint a weboldalak csak a felhasználó határozott beleegyezése után tárolhattak volna adatokat a látogatókról. Az irányelv frissített verziója azonban már megelégszik az adattároló- és követőrendszerekből való utólagos kiiratkozás lehetőségével is. A jövőben akár a böngészőben is beállíthatjuk, milyen viselkedést várunk a weblapoktól.

A weboldalak nem csak úgy nyernek adatokat a felhasználóktól, hogy hosszú űrlapokat töltetnek ki velük a regisztráció során. Vannak lapok, amelyek a felhasználói fiók elkészítésekor bekérik a látogató korát, érdeklődési területeit, legfelsőbb végzettségét, e-mail-címét és hasonló adatokat is. Emellett azonban rengeteg olyan adatot is tárolnak az oldalak, amelyeket nem begépelnie kellett a látogatónak. A szerverek cookie-nak nevezett kis adatfájlokban tárolják el gépünkön, hogy mely cikkeket kattintottuk le, milyen nyelven, vagy éppen milyen szövegmérettel olvastuk a lapot. Ezt a módszert szinte minden weboldal használja, a legkisebb blogoktól a legnagyobb online újságokon át a videomegosztókig vagy a közösségi oldalakig.

Az Európai Parlament által kiadott irányelv a mostani gyakorlatot úgy változtatta volna meg, hogy minden egyes adatgyűjtéshez a felhasználó engedélyét kellett volna kérnie az oldalnak. A weboldalak tetejét kitöltő engedélykérő mezőnek a kényelmetlenség mellett még egy káros hozadéka lehetne: rászoktatta volna a netezőket az oldalak által felkínált párbeszédablakok rutinszerű leokézására. Ezzel épp azt tanította volna meg, amitől a biztonsági cégek a leginkább óvnak bennünket, és ami az Európai Parlament szándékával is éppen ellenkezik, miszerint a felhasználók tudatosabban döntsenek arról, mely adataik kezelését adják át a szolgáltatóknak.”

Forrás:
Romba dönthetné a tartalomipart a cookie-törvény, [origo], 2011. június 25.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A szállodák konkurense lehet az Airbnb

„Világszerte egyre népszerűbbek a turistáknak családoknál szállást és ellátást kínáló szolgáltatások. Közülük a legismertebb az Airbnb nevű platform, ami lassan már a szállodáknak is komoly konkurense lesz.
…
Az Airbnb rendszerében bárki regisztráltathatja magát, aki kész a lakását vagy akárcsak egy szobáját kiadni a turistáknak. Jelenleg a kínálatban 189 ország 13 000 városában százezer szálláshely szerepel. A szállásadók 25 százaléka 40 évesnél idősebb. A lényeg nem csak a szálláshelyen van, a rendszer ugyanis közösségi portálként is működik: megmutatja például, hogy a szállásadónak és az érdeklődőnek vannak-e közös barátai vagy sem.
…A szolgáltatás elsősorban Európában terjeszkedik. Berlinben és Hamburgban létrehozzák a városmenedzseri posztot, akiknek a feladata a felhasználókkal való kapcsolattartás lesz, továbbá ők felelnek majd a különböző rendezvények megszervezéséért. Emellett a másik kiemelt piac Dél-Amerika. A tervek között szerepel még, hogy az internetezők nem csak egy éjszakára vagy egy hétre, hanem akár hosszabb időre, például 30 napra is kibérelhetnek majd lakásokat vagy szobákat.

Az Airbnb kényesen ügyel a részletekre. Amennyiben valaki nem elégedett a megkapott helyiséggel, esetleg már más elfoglalta a szálláshelyet, akkor a felhasználó visszakapja a pénzét. A platform az árból 6-12 százalékot kap, s ez már elég a nyereségességhez. Blecharczyk szerint megvan bennük az a potenciál, aminek köszönhetően legalább akkora, ha nem nagyobb társasággá válhatnak, mint az eBay. Chesky szerint bár mostanában számos piaci szereplő próbálta meg lemásolni az oldalukat, egy hálózat megalakításához ennél jóval többre van szükség.”

Forrás:
A szállodák konkurense lehet az Airbnb, Berta Sándor, SG.hu, 2011. június 23.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Szakirodalom

Kormányzati körkép 2011 – Government at a Glance 2011


Most jelent meg az OECD Government at a Glance 2011 című kiadványa, melynek magyar nyelvű összefoglalójából idézünk:

„Az állami szektor hatékonyságának és hatásfokának javítása érdekében a kormányzati teljesítmény felmérésének szükségességét már régen felismerték. A 2008-ban kezdődött pénzügyi és gazdasági válságot követően azonban minden korábbinál nagyobb szükség van a pontos és jól időzített adatokra, melyek célja segíteni a kormányzatokat a tájékozott döntések meghozatalában arra vonatkozóan, hogy miként és mely területeken rangsorolják a kiadásokat, csökkentsék a költségeket, és segítsék elő az innovációt az államigazgatásban. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása az OECD területén számos kormányt arra indított, hogy költségvetési szigorításokat léptessen életbe, befagyassza a kereseteket az állami szektorban, vagy csökkentse az állami munkaerő létszámát 2010-ben. A 2011. évi Kormányzati körkép megállapításai fontos jelentőséggel bírnak a legtöbb OECD-ország jelenlegi megszorító intézkedései által felvetett politikai kérdésekre és problémákra vonatkozóan.
• A 2011. évi Kormányzati körkép mind a tag-, mind a partnerországokra vonatkozóan közel 60 mutatóból álló összeállítást bocsát a döntéshozók és a nyilvánosság rendelkezésére, hogy segítse a kormányzati teljesítmény elemzését és összehasonlítását. A kiadvány a kormányzati tevékenységek teljes „termelési láncából” származó adatokat foglal magában: a befolyt bevételekre vonatkozó információkat; a kormányzati kiadásokra, a foglalkoztatásra és a bérekre vonatkozó inputmutatókat; a kormányzat egészére és egyéni szektorokra, mint például az oktatásra, egészségügyre és adóigazgatásra vonatkozó kimeneteli adatokat. Továbbá, a Kormányzati körkép összehasonlító adatokat is közöl az átláthatósággal és integritással, a szabályozói irányítással, a közszolgálatok humánerőforrás-menedzsmentjével és a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos közgazdálkodási gyakorlatokról. Ezek a mutatók bepillantást nyújtanak a politikai megközelítésekbe, és gyakorlati példákkal szolgálnak a működőképes és működésképtelen megoldásokról. A kiadvány emellett információt kíván nyújtani az állami szektort érintő reformpolitika tárgyában folytatott nyilvános vitához is.”

Cím: Government at a Glance 2011
ISBN: 9789264096585
Megjelenés ideje: 2011. június 24.
Oldalszám: 200 oldal, 10 táblázat, 165 grafikon
Letölthető pdf-formátumban

Forrás:
Government at a Glance 2011, OECD Online Bookshop

Vissza a tartalomjegyzékhez

Törvények, rendeletek

Az Országgyűlés 2011. évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program

„Szeptember
…
3. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3499. szám)
…
Október
…
13. Törvényjavaslat a társadalmi szervezetek nyilvántartásáról
Parlamenti előadó: KIM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a civil szervezetek számára olyan nyilvántartási rendszer és nyilvántartásba vételi eljárás megteremtése, amely mind a nyilvántartottnak, mind a civil szervezetekkel kapcsolatosan feladatot ellátó szervezeteknek az elektronikus ügyintézésre alapított hatékony szolgáltatást tesz lehetővé.

14. Törvényjavaslat az elektronikus ügyintézésről
Parlamenti előadó: KIM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja egy olyan átfogó, keretjellegű normarendszer kialakítása az elektronikus közszolgáltatás számára, amely figyelembe veszi a szolgáltatást igénybevevő állampolgár igényeit (különböző biztonsági szint), valamint lehetőséget biztosít a szolgáltatást nyújtó szerv számára az adott ügytípushoz legmegfelelőbb elektronikus ügyintézési mód (pl. mobiltelefon, internet) megválasztására.
…
November
26. Törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: KIM Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a jogvitás eljárás kereteinek megteremtése, az anyagi jogi bírságolás eljárási keretszabályainak kialakítása, a hatósági ellenőrzés szabályainak bővítése, megerősítése, a szabálysértési jogot érintően a közigazgatás-ellenes szankció felülvizsgálata, a végrehajtási eljárás szabályainak átfogó rendezése, a miniszterek hatósági hatásköreinek felülvizsgálata.
…
28. Törvényjavaslat az információbiztonság szabályairól
Parlamenti előadó: KIM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
Az információ biztonsága kiemelkedő jelentőségű prioritás, ezért egységes, törvényi szintű szabályozása szükséges.
…
33. Törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról
Parlamenti előadó: BM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A törvényjavaslat célja a kötelező és nem kötelező feladatok, a társulások szerepének újraszabályozása, az önkormányzatok új finanszírozási rendszerének meghatározása, a helyi önkormányzati szervek feladat- és hatáskörének, a polgármesterekre és képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi előírások pontosítása.

34. Törvényjavaslat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi MI. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: BM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatása (az érintett önkormányzati képviselő-testületek kezdeményezése alapján).

December
57. Törvényjavaslat a közérdekű adatok üzleti célú felhasználásáról
Parlamenti előadó: NFM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. november
A 2003/98/EK irányelv rendelkezik a közérdekű adatok üzleti célú további hasznosításának általános szabályairól. Az irányelv tételes átültetése eddig nem történt meg, ezért indokolt a törvény megalkotása.”

Forrás:
Az Országgyűlés 2011. évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program, Miniszterelnökség, 2011. június 15. (pdf)

Vissza a tartalomjegyzékhez

ÖTV koncepció munkaanyag

„Szakmai és politikai síkon is egyértelművé vált a felismerés, hogy hazánk önkormányzati rendszere átfogó megújításra szorul. Az elmúlt húsz év tapasztalatai, az elvégzett helyzetelemzés, a társadalmi és közjogi igények alapján felvázolhatók az átalakítás fő irányai, koncepcionális elemei. Figyelembe kell venni a jelenleg folyó államszervezeti reform hatásait is, különös tekintettel az állam szerepének átértékelésére, bizonyos területeken feladatvállalásának növekedésére, és az ehhez kapcsoló szervezeti változásokra. Ezen túl az átalakuló társadalom és gazdaság, valamint az uniós tagságból fakadó új kihívások és lehetőségek is változtatásokat indukálnak.”

Forrás:
ÖTV koncepció munkaanyag, Belügyminisztérium/ETK Önkormányzati Klub, 2011. május 13. (letölthető pdf-ben)

Vissza a tartalomjegyzékhez

Levél a szerkesztőnek/Hírlevél lemondása
Kiadja az eGov Kft.