Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Elindítják a Versenyképes Járások Programot
Tárgyszavak: helyi iparűzési adó (hipa), járási fejlesztési fórumok, Magyarország, Navracsics Tibor, területi egyenlőtlenségek, területi felzárkóztatás, Versenyképes Járások Program

Közigazgatás, politika, jog

Először ülésezett a KKV Hitelezési Kerekasztal – cél a vállalatok könnyebb hitelhez jutása
Tárgyszavak: kis- és középvállalkozói szektor finanszírozása, Magyarország, mikro- kis- és középvállalkozások, Szabados Richárd

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Elindítják a Versenyképes Járások Programot

„Jövő januártól minden magyarországi járás garantált éves fejlesztési forráshoz jut a Versenyképes járások program keretéből – jelentette be a közigazgatási és területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten.

Navracsics Tibor közölte: a program elindításának célja, hogy nagyobb dinamikát adjanak a területi felzárkózásnak. A jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhat meg az uniós források és a Magyar falu program forrásai mellett a területfejlesztési alap bekapcsolásával.

Ismertetése szerint a program lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be a területfejlesztési alapba és válna „visszapályázhatóvá” a járások által. Ez a forrás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 65 milliárd forint lesz – mondta Navracsics Tibor.

A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, ugyanakkor ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt – mondta.

„Azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás, a vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent” – jelezte.

Navracsics Tibor hozzátette: a 174 járásból 135 olyan járás van, ami 250 millió forintos pályázati összeggel rendelkezik, hat megyeszékhely pedig 500 millió forintos keretet kap. A vármegyeszékhely-központú járások esetében is igaz az, hogy ha az iparűzésiadó-többlet nem éri el az 500 millió forintot, a költségvetés kipótolja 500 millió forintig.

A tervek szerint összességében 141 járás jut nagyobb fejlesztési forráshoz, mint ami az iparűzési adó többlete lenne, és 33 olyan járás van, ami 250 millió forint feletti többlettel rendelkezik majd 2025-ben.

A többlet összegét garantáltan megkapják a járások – mondta a miniszter, hozzátéve: a pályázat céljait a kormány jelöli meg az előző év őszéig.

A projekt kidolgozására és a pályáztatás menetének lebonyolítására úgynevezett járási fejlesztési fórumok jönnek létre. Ezek vezetői a járásszékhelyi polgármesterek lesznek, tagjai pedig az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei – ismertette Navracsics Tibor.

A döntéseket a fórumoknak kétharmados többséggel kell meghozniuk, aminek egyik célja, hogy „tompítsák a város és környéke közötti esetleges ellentéteket”- tette hozzá.

A miniszter jelezte: a Versenyképes járások programról szóló tervet ismertette az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa előtt is, és bízik abban, hogy az önkormányzati szövetségek is támogatni fogják a tervezetet, amivel minden évben garantált fejlesztési forráshoz juthatnak a járások.”

Forrás:
Elindítják a Versenyképes Járások Programot; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. október 7.
—

„Az önkormányzatok immár tizenhárom éve számíthatnak a kormány támogatására az előre nem látható természeti vagy más veszély miatti veszteségeik finanszírozásához – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Budapesten, az önkormányzati támogatások átadásán.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy most 41 önkormányzat kap összesen 400 millió forintnyi támogatást, és kilenc település részesül előlegben a nemrég levonult dunai árvíz miatti védekezésük költségeihez. Ezek az önkormányzatok összességében 245 millió forinthoz jutnak.

Az optimális az lenne, ha a kormány és az önkormányzatok közötti partnerség nem csak a bajban történő segítségnyújtásra korlátozódna – fogalmazott, hozzátéve: ezért indítják el januártól a Versenyképes járások programot.

Ez a program, szakítva az 1990-es évek óta érvényesülő fejlesztéspolitikai tendenciákkal, egy meghatározott minimumot garantál minden járás számára fejlesztési célokra – hangoztatta Navracsics Tibor.

Ez a járások számára 250 millió, vármegyeszékhely-járások esetében pedig 500 millió forint fejlesztési forrást jelent – tette hozzá.

A miniszter szerint így a járások háromnegyede és hat vármegyeszékhely most először kap olyan „stabil” forrást, ami az alapvető infrastruktúra fejlesztésénél, helyreállításánál, kiépítésénél nyújt segítséget.

A tárcavezető úgy látja, hogy az új szisztémában az iparűzési adó az egész járás fejlesztését szolgálja és erősíti majd a településközi kapcsolatokat.

Ezen kívül hozzájárulhat a nagyvárosok és a környezetükben lévő kistelepülések közötti fejlettségi különbségek enyhítéséhez, a területi felzárkózáshoz, valamint az országon belüli területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.”

Forrás:
Az önkormányzatok számíthatnak a kormány támogatására; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. október 9.

Közigazgatás, politika, jog

Először ülésezett a KKV Hitelezési Kerekasztal – cél a vállalatok könnyebb hitelhez jutása

„Első ízben ültek asztalhoz az NGM invitálására a hazai kis- és középvállalkozói szektor finanszírozásában részt vállaló állami szervezetek, a Magyar Fejlesztési Bank, az EXIM Magyarország, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a Széchenyi Kártya programot bonyolító Kavosz Vállalkozásfejlesztési Zrt., valamint a kereskedelmi bankok kkv-üzletágvezetői.

Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozásokért és technológiáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett: a kormány célja, hogy 2025-ben 3-6 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. Ennek a célnak az elérésében kiemelt szerepe van a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozói szektornak. A hazai kkv-k beruházási kedvét a szeptemberben már 3 százalékra csökkenő infláció és az augusztusban a kiigazított adatok alapján, éves szinten 4,1 százalékkal bővülő, s így már a gazdasági növekedést támogató kiskereskedelmi forgalom erősítheti, oldódhat a bizonytalansági motívum. Fontos azonban az is, hogy a vállalkozások támogatás, hitel- és tőkeoldalon továbbra is segítséget kapjanak. A kormány a maga részéről a hamarosan meghirdetésre kerülő kkv-akcióterv keretében számos új programmal- és hitellehetőséggel készül – ennek első eleme az áprilistól elérhető kkv-technológiai hitelprogram budapesti vállalkozások számára történő kiterjesztése már bejelentésre került – jelezte az államtitkár.

A hazai kkv-k jelenleg 160 ezer támogatott, illetve piaci kamatozású hitelt törlesztenek, a nagyságrendileg 6600 milliárd forintnyi hitelállomány felét döntően állami viszontgaranciával bíró hitelgarancia védi. A cél a jelenleg stagnáló új hitelkihelyezések felfuttatása, a GDP-hez viszonyítottan 12 százalékon álló, s így az EU átlagától elmaradó kkv-hitelállomány 20 százalék közelébe emelése.

A tervek szerint negyedévente összehívott hitelezési kerekasztal feladata az információmegosztáson túl azoknak a pontoknak a feltárása, amelyek akár szabályozói, akár banki oldalról akadályt jelentenek a vállalkozások finanszírozásában. A cél az, hogy forrásoldalról is minél hatékonyabb támogatást kapjanak a magyar vállalkozások, hogy versenyképesebbek legyenek, fejlesztéseikkel nagy cégek beszállítóivá váljanak, vagy éppen exportpiacokon jelenhessenek meg termékeikkel.

„A kkv-államtitkárság nyitott államtitkárság, célunk, hogy minden, a hazai mikro- kis- és középvállalkozások életét könnyítő javaslatot megfontoljunk. Párbeszédre, együttgondolkodásra és új ötletekre is szükségünk van, ezért szeretnénk meghallgatni a piaci szereplőket” – mondta Szabados Richárd. Az államtitkár hozzátette: „A kerekasztal körül ülő bankos kollégák mindennap találkoznak vállalkozói partnereikkel, ilyen mértékű ügyfélkapcsolati információt máshonnan nem lehet becsatornázni a döntéshozatali folyamatba. Ennek intézményes kereteit teremtettük meg a kerekasztal létrehozásával, amilyen kezdeményezésre eddig nem volt példa Magyarországon.”

Az NGM államtitkára a hitelhez jutással kapcsolatban eddig felmerült akadályok kapcsán arra kérte a pénzintézeteket, vizsgálják meg, miként tudnák a XXI. században a vállalatok életében egyre komolyabb értéket képviselő immateriális javak (pl. szoftverek) beszerzését hitelcélként, illetve az ilyen javakat a hitelnyújtáshoz szükséges fedezetként jobban elfogadni.

Emellett a hitelezésből kizárt tevékenységi körök, szektorok áttekintését, az iparági limitek felülvizsgálatát kérte a bankoktól. Szabados Richárd hangsúlyozta, a témában egyeztetést kezdeményeznek a Magyar Nemzeti Bank szakértőivel is.

A pénzintézetek képviselői konstruktívan álltak a kérdésekhez, saját belső adminisztrációs folyamataik felgyorsítását ígérték. Javaslataik egy része a magyar uniós elnökséghez kapcsolódva a kkv-szektor finanszírozhatóságát nehezítő szabályokhoz, az EU-s források túlzó bürokratikus előírásainak csökkentésére, a több, mint 20 éve megalkotott uniós kkv-definíció, illetve a de minimis szabályozás reformjára vonatkozott.”

Forrás:
Először ülésezett a KKV Hitelezési Kerekasztal – cél a vállalatok könnyebb hitelhez jutása; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. október 11.

Európai Unió

A magyar uniós elnökség irányt kíván mutatni a 2027 utáni közös agrárpolitika főbb irányai kapcsán

„A magyar európai uniós elnökség célja, hogy a tanácsi következtetések formájában mutasson irányt az új Európai Bizottságnak a 2027 utáni közös agrárpolitika főbb irányai kapcsán, különös tekintettel arra, hogy milyen modell alapján történjenek a közös agrárpolitika forrásainak kifizetése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter hétfőn Strasbourgban.

A miniszter az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakbizottsága előtt ismertette a magyar elnökség agrárágazati prioritásait. Véleménye szerint a források kifizetése minden európai gazda számára a legfontosabb kérdés, továbbá lényeges az is, hogyan ösztönözhetők a gazdák még inkább arra, hogy fokozzák hozzájárulásukat a fenntartható európai mezőgazdasági ágazat megteremtéséhez és a zöld átmenethez. A miniszter beszédében elmondta, hogy a gazdaközpontú uniós agrárpolitika a magyar uniós elnökség központi prioritásai közé tartozik. „Meggyőződésem, hogy a gazdák érdekeit kell az uniós agrárpolitika középpontjába állítani, hiszen az élelmezésbiztonság garantálásával alapvető közjavakat állítanak elő valamennyi uniós állampolgár számára” – hangsúlyozta. A miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdasági prioritások a versenyképes, a válságálló, a fenntartható, a gazdabarát és a tudás alapú mezőgazdaság. Mint mondta, közös feladatnak számít az uniós mezőgazdasági ágazat versenyképességének a helyreállítása, amelyet jelentősen lerontott a klímaváltozás okozta rendkívül időjárás, a terjedő, állat és növénybetegségek, a megemelkedett input-költségek vagy a harmadik országokból érkező import. „Ahhoz, hogy ezekre a kihívásokra reagálni tudjunk, válságállóvá kell tenni a mezőgazdasági ágazatot, amelyhez megfelelő válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések szükségesek” – hangoztatta a tárcavezető.

Nagy István véleménye szerint a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a biológiai sokféleség, valamint a természet védelmében, és ezen keresztül a teremtett világértékeinek megőrzésében is. Felhívta a figyelmet arra is, hogy szakítani kell azzal a téves meggyőződéssel, hogy a mezőgazdaságra és a gazdákra a klímaváltozás okozójaként tekintenek. Továbbá elengedhetetlen, hogy megfelelően ösztönözzék a termelőket a fenntarthatóbb termelési gyakorlatok alkalmazására – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a tudás alapú és innovatív mezőgazdaság megteremtése elengedhetetlen a fenntarthatósági célok teljesítésének eléréséhez és a versenyképesség növeléséhez. „Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudástranszferre és a helyben történő hozzáadott érték megteremtésére. Az innovatív megoldások alkalmazása nagyban hozzájárulhat ugyanis az ágazat környezet és klímapolitikai céljaihoz” – tette hozzá Nagy István. A politikus kitért arra is, hogy a magyar elnökség célja a termelőkre és a tagállami hatóságokra háruló új adminisztratív és költségvetési többletterhek elkerülése. Az állatok szállítás közbeni védelméről szóló javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy a szakértői szintű, stratégiai és szakmai eszmecserére helyezi a magyar elnökség a hangsúlyt a körültekintő szabályozás kialakítása érdekében.”

Forrás:
A magyar uniós elnökség irányt kíván mutatni a 2027 utáni közös agrárpolitika főbb irányai kapcsán; Agrárminisztérium; 2024. október 10.

Az uniós biztosjelöltek nehezen veszik az első akadályt

„Mindössze három biztosjelöltnél nem talált semmi gyanúsat az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó JURI bizottsága az előzetes összeférhetetlenségi vizsgálat során. A három egyszerű eset közül kettő már a második ciklusát kezdi meg, ha sikerrel szerepelnek a parlamenti meghallgatáson is. Várhelyi Olivér magyar, Wopke Hoekstra holland és Piotr Serafin lengyel biztosjelöltek már nyugodtan készülhetnek a november 4-12 között megrendezendő bizottsági meghallgatásaikra.

Elkezdődött tehát az ötévente megrendezett show-műsor, amelynek során az Európai Parlament háromórás meghallgatások, majd az írásban megküldött kiegészítő kérdések által pórbálja megítélni, hogy a következő Bizottság tagjelöltje megfelel-e az elvárásainak, és bizalmat szavaz-e neki. Akárcsak öt éve, most is a szokásosnál korábbi fázisban kezdődtek a hányattatások: míg 2019-ig a jelöltek összeférhetetlenségi nyilatkozatainak vizsgálata különösebb vihart nem kavart, öt éve a JURI bizottság azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a magyar Trócsányi László és a román Rovana Plumb parlamenti meghallgatását is lehetetlenné tette azzal, hogy összeférhetetlenségi nyilatkozatukat elutasította.

Így most, 2024-ben már előre lehetett számolni azzal, hogy a bizottsági jelöltek számára az európai parlamenti akadálypálya nem a hagyományos, parlamenti meghallgatással, hanem egy állomással korábban, az összeférhetetlenségi nyilatkozatok vizsgálatával kezdődik. A JURI bizottság döntése szerint a huszonhat jelöltből mindössze három nyilatkozatát fogadta el, huszonhárom esetben a parlamenti bizottság döntése értelmében további általános jellegű kérdéseket tesznek fel a jelöltek anyagi helyzetére.

A bizottsági tagjelöltek részéről a parlamenti bizottságnak beküldött nyilatkozatban a tízezer euró fölött anyagi javakat kell feltüntetni. Az európai parlamenti képviselők szerint túl kevés jelölt tüntetett fel ilyen összegű vagyontárgyat, illetve pénzeszközt, így gyanús a jelöltek egy részének nyilatkozata. Azok esetében, akik ilyen mértéket meghaladó vagyontárgyakról számoltak be, nem volt a bizottság számára egyértelmű az átláthatóság a vagyontárgy megvásárlását lehetővé tévő forrást illetően. A jelöltek másik része tehát ezért kapott kiegészítő kérdéseket.

Mindeközben az Európai Parlament már megteszi az előkészületeket a jelöltek meghallgatására is. Az új Bizottság hivatalba lépésének céldátuma 2019-ben is, most is eredetileg november elseje volt. Öt évvel ezelőtt a parlament még tudta tartani a menetrendet a meghallgatások tervezett időpontjaival kapcsolatban, hiszen ahhoz, hogy az új testület november elsején valóban munkába tudjon állni, legkésőbb október közepén be kell fejeződni a jelöltek meghallgatásának és értékelésének, hiszen az új ciklus elkezdődéséhez szükség van a plenáris ülés bizalmi szavazására is. Ennek pedig legkésőbb október végén meg kellene, illetve öt évvel ezelőtt meg kellett volna történnie.

Most, úgy tűnik, hogy ellentétben az öt évvel ezelőtti helyzettel, már az esély sincs meg a november elsejei kezdésre, sőt a december első napján történő hivatalba lépés is meglehetősen bizonytalan. Azzal, hogy az Európai Parlament vezetése a november 4. és 12. közötti időszakra tűzi ki a biztosjelölti meghallgatások első körét nagyon nagy kockázatot vállal a decemberi munkakezdést illetően.

A novemberi meghallgatások ugyanis azt jelentik, hogy a plenáris ülésnek legkésőbb a november 25-28. közötti ülésén bizalmat kell szavaznia a hivatalba lépő Európai Bizottságnak. Azaz, a meghallgatásoknak, az esetlegesen megismételt meghallgatásoknak és a jelöltek alkalmasságáról, az esetleges cserékről szóló vitáknak le kell zajlaniuk kevesebb, mint két hét alatt úgy, hogy már a meghallgatás előtti időszak parlamenti bizottsági szűrőjén fennakadt a huszonhat jelöltből huszonhárom. Bár egyes sajtóhírek úgy tudják, hogy az Európai Parlament a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy a továbbiakban zökkenőmentesen menjenek a meghallgatások, az már biztos, hogy nem lesz eseménytelen az elkövetkező két és fél hónap.”

Forrás:
Kezdődik: a biztosjelöltek nehezen veszik az első akadályt; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. október 10.

865 millió eurós uniós befektetés (CEF) a gyors és biztonságos digitális konnektivitási hálózatok támogatására

„A Bizottság a mai napon elfogadta az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) digitális részére vonatkozó második munkaprogramot, amely meghatározza az európai digitális konnektivitási infarstruktúrák javítását célzó, uniós finanszírozású intézkedések hatályát és célkitűzéseit. Ezek az intézkedések 2024 és 2027 között mintegy 865 millió EUR összegű finanszírozásban részesülnek.

Az európai konnektivitási infrastruktúra javítása alapvető fontosságú Európa 2030-as digitális évtizedre vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez, amelyek célja, hogy minden polgárt és vállalkozást összekapcsoljanak az 5G és a gigabites konnektivitással. A köz- és magánberuházások előmozdításával a CEF Digital Unió-szerte hozzájárul a közös uniós érdekű konnektivitási projektekhez, valamint a biztonságos, védett és fenntartható nagy teljesítményű infrastruktúra, például a gigabites és az 5G hálózatok kiépítéséhez.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz új digitális munkaprogramja a következő területeken támogatja az intézkedéseket:

5G infrastruktúrák kiépítése Európában, a gigabites és az önálló 5G infrastruktúrák kiépítését előmozdító nagyszabású projektek társfinanszírozása, valamint a peremhálózati felhő és a számítástechnikai képességek integrálása a vertikális ágazati alkalmazásokba, például az egészségügybe, a gyártásba, a közlekedésbe és a logisztikába;

gerinchálózatok – többek között kvantumkommunikációs hálózatok és tenger alatti kábelek – telepítése és jelentős korszerűsítése a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti, valamint az Unió és harmadik országok közötti konnektivitási hálózatok teljesítményének, rezilienciájának és kapacitásának növelése érdekében;

Operatív digitális platformok kiépítése a közlekedési vagy energetikai infrastruktúrák számára az információs és kommunikációs technológiák (IKT) energiafelhasználásának optimalizálása és környezeti hatásának csökkentése révén. Ezek az operatív digitális platformok a Digitális Európa program és a Horizont Európa által finanszírozott meglévő és kialakulóban lévő európai adat-, felhő- és pereminformatikai, valamint konnektivitási infrastruktúrákra épülnek, és integrálódnak azokkal.

A CEF második digitális munkaprogramja szintén hozzá fog járulni az európai digitális ökoszisztéma versenyképességének ösztönzéséhez, hogy kezelni lehessen azokat a kritikus geopolitikai és geogazdasági kihívásokat, amelyekre többek között a „Hogyan elégítsük ki Európa digitális infrastruktúrával kapcsolatos igényeit?” című fehér könyv is rávilágított. A CEF Digital célja továbbá a digitális gerinchálózatok, különösen a tenger alatti kábelek kapacitásának, biztonságának és rezilienciájának növelése. Emellett hozzá fog járulni a köz- és magánforrások mozgósításához a nagy teljesítményű hálózatok kiépítését akadályozó beruházási hiány kezelése érdekében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgárok és a vállalkozások átvegyék a fejlett technológiákat.

Következő lépések

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális programja keretében a negyedik pályázati felhívást a következő napokban teszik közzé. Az érdekelt felek az indulást követő információs napokon is részt vehetnek, hogy többet megtudjanak a pályázati felhívások prioritásairól és fő szempontjairól, valamint az értékelési és odaítélési eljárásokról.

Háttér

2027-ig legfeljebb 2 milliárd eurós költségvetéssel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz digitális programja keretében az első két pályázati felhívás eddig 65 projektet finanszírozott, köztük 30 gerinchálózati projektet a Digital Global Gateways számára, 17 projektet az 5G intelligens közösségek számára, valamint 18 projektet a határokon átnyúló 5G folyosók területén.

A CEF Digital támogatja Európa digitális átalakulását, és része az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz átfogó programjának, amely a transzeurópai digitális, közlekedési és energiahálózatokba történő beruházásokat támogatja, 2021 és 2027 között 33,7 milliárd EUR értékben.

További információ

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – munkaprogram

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – CEF Digital

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – Végrehajtás

Idézet(ek)

„Konnektivitásunk javítása stratégiai fontosságú az EU-ban. Ezzel a második munkaprogrammal pedig arra törekszünk, hogy több polgárt és vállalkozást kössünk össze, és innovatívabb konnektivitási infrastruktúrát hozzunk létre. A digitális munkaprogram mintegy 865 millió eurót fog beruházni a fejlett gigabites és 5G infrastruktúrák, valamint a gerinchálózati kábelprojektek kiépítésére irányuló intézkedések támogatására.” – Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
A Bizottság 865 millió eurót fektet be az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében a gyors és biztonságos digitális konnektivitási hálózatok támogatására; Európai Bizottság; 2024. október 9.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre.
Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért. Fontos tudnivalók a gépi fordításról]

„EU Digital Travel” alkalmazás – az Európai Bizottság javaslata

„Az Európai Bizottság a mai napon két javaslatot fogadott el a schengeni térségbe beutazó és onnan kiutazó személyek útleveleinek és személyazonosító igazolványainak digitalizálására, más néven az „EU Digital Travel” alkalmazásra vonatkozóan.

Az Unió külső határainak átlépésekor szisztematikusan ellenőrzik mind az uniós, mind a nem uniós polgárokat. Ezeket az ellenőrzéseket jelenleg ténylegesen a határátkelőhelyeken végzik. Mivel csak 2023-ban közel 600 millió határátlépést regisztráltak, fel kell gyorsítani a határellenőrzést és biztosítani kell a zökkenőmentesebb utazást, ugyanakkor fenn kell tartani a biztonság magas szintjét azáltal, hogy minden egyes utazót ellenőriznek.

A Bizottság ezért a digitális utazási igazolványok alkalmazására vonatkozó közös keret és egy új „EU Digital Travel” alkalmazás bevezetését javasolja, amelyet használva az utazók létrehozhatják és tárolhatják digitális utazási igazolványukat. Az új szabályok megkönnyítik és biztonságosabbá teszik a schengeni térségbe való beutazást és az e térségen belüli utazást.

A digitális útlevelek és személyazonosító igazolványok bevezetésére vonatkozó új szabályok

A digitális utazási igazolvány az útleveleken és a személyazonosító igazolványokon tárolt adatok digitális változata. Az adatok magukban foglalják az útlevél vagy a személyazonosító igazolvány csipjén tárolt információkat, beleértve a birtokos arcképmását is, az ujjnyomatait azonban nem. A digitális úti okmány mobiltelefonon tárolható. Az utazók teljes mértékben önkéntes alapon és díjmentesen igényelhetik, illetve használhatják majd okmányaik e digitális változatát.

E szabályok:

lehetővé teszik a zökkenőmentesebb és gyorsabb határátlépést az utazók számára: az uniós és a nem uniós polgároknak egyaránt lehetőségük lesz arra, hogy az EU-ba való beutazással, illetve az onnan való kiutazással összefüggésben már az utazás előtt benyújtsák digitális útlevelüket vagy személyazonosító igazolványukat az előzetes határforgalom-ellenőrzés céljából.

elősegítik a szabad mozgást és csökkentik az uniós polgárok adminisztratív terheit: a tagállamok lehetővé tehetik az uniós polgárok számára, hogy a nyilvántartásba vételhez és az azonosításhoz digitális személyazonosító igazolványt használjanak. A digitális igazolvány felhasználható lenne például egy másik tagállamba költözéskor a nemzeti hatóságoknál való nyilvántartásba vételre vagy az elektronikus azonosítási rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítésére.

fokozzák a határellenőrzés hatékonyságát: a digitális utazási igazolványon alapuló előzetes ellenőrzésnek köszönhetően a határigazgatási hatóságok arra összpontosíthatják idejüket és erőforrásaikat, hogy felderítsék a határokon átnyúló bűncselekmények elkövetőit és a migránscsempészést.

növelik a schengeni térség biztonságát: a digitális utazási igazolvány megkönnyíti a hatóságok számára az úti okmányok hitelességének és sértetlenségének az ellenőrzését, ezáltal megnehezíti a csalók számára, hogy hamis okmányokat használjanak vagy észrevétlenül átlépjék a határokat.

Az „EU Digital Travel” alkalmazás

A Bizottság az eu-LISA támogatásával kifejleszti az „EU Digital Travel” alkalmazást, és azt uniós szinten elérhetővé teszi. Az alkalmazás a schengeni térségbe beutazó, illetve onnan kiutazó, biometrikus útlevéllel vagy uniós személyazonosító igazolvánnyal rendelkező valamennyi uniós és nem uniós polgár számára elérhető lesz.

Az „EU Digital Travel” alkalmazásnak köszönhetően az utazók:

az útlevelük, illetve uniós polgárok esetében a személyazonosító igazolványuk használatával digitális utazási igazolványt hozhatnak létre.

előzetesen benyújthatják az útiterveket és az úti okmányokat a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságokhoz, ezáltal csökkentve a várakozási időt a határátkelőhelyeken, mivel az ellenőrzések többségét így már előzetesen elvégeznék.

biztosíthatják az adataik védelmét: az alkalmazás használatakor a felhasználónak hozzá kell járulnia a személyes adatok kezeléséhez. A tagállamoknak ezenfelül átfogó adatbiztonsági és adatvédelmi képzést kell nyújtaniuk a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok számára, mielőtt engedélyeznék az adatokhoz való hozzáférésüket.

Az „EU Digital Travel” alkalmazás 2030-tól lesz elérhető. Lehetővé fogja tenni a digitális utazási igazolvány tárolását az európai digitális személyiadat-tárcában.

Következő lépések

Most a Tanácson és az Európai Parlamenten a sor, hogy megállapodjanak a javaslatokról. Miután a vonatkozó eljárásokkal összhangban elfogadták a javaslatokat, az „EU Digital Travel” alkalmazás és a szükséges technikai standardok kidolgozása következik.

Háttér-információk

A javaslatok a 2021-ben elfogadott schengeni stratégia megvalósítását szolgálják, amely stratégia a külső határokon folytatott eljárások digitalizálását célozza. A javaslatok ezen túlmenően az európai digitális személyiadat-tárca létrehozásához is kapcsolódnak, amely tárcában a digitális útlevelek és személyazonosító igazolványok mellett a digitális vezetői engedélyek, orvosi rendelvények és egyéb dokumentumok is tárolhatók.

A kezdeményezés előmozdítja a Bizottság európai digitális stratégiáját és a „digitális iránytűt”, összhangban az európai digitális évtized keretében kitűzött célokkal, amelyek szerint 2030-ra digitalizálnák a közszolgáltatásokat, és valamennyi uniós polgár számára biztosítanák a digitális azonosításhoz való hozzáférést.

További információk

Az adatok elektronikus benyújtására szolgáló alkalmazás („EU Digital Travel” alkalmazás) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat

A személyazonosító igazolványon alapuló digitális utazási igazolvány létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat

Okmánybiztonság – Európai Bizottság (europa.eu)

Szabad mozgás és tartózkodás – Európai Bizottság (europa.eu)

Kérdések és válaszok az „EU Digital Travel” alkalmazásról

Tájékoztató az „EU Digital Travel” alkalmazásról

Idézet(ek)

„Az útlevelek és a személyazonosító igazolványok digitalizálására irányuló mai javaslat zökkenőmentesebb és biztonságosabb utazási élmény előtt nyitja meg az utat. Lehetővé teszi az utazók számára az Unión belüli könnyebb és gyorsabb mozgást. Jól ismert, hogy számos európai ezt az Unió előnyének tekinti.” – Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök

„Az úti okmányok mai napon javasolt digitalizálása lendületet ad a digitális schengeni térség kialakításának, és fontos előrelépés a határigazgatás hatékonyságának javítása terén. Azáltal, hogy az utazóknak lehetőségük lesz okmányaik előzetes, digitális benyújtására, a határőrök már az érkezés előtt elvégezhetik a személyazonosság ellenőrzését. Ez valamennyi utazó – köztük különösen az uniós polgárok – számára egyszerűbbé teszi az eljárásokat, és egyúttal a gyanús eseteket állítja az ellenőrzések célkeresztjébe, ezáltal növelve a külső határainkon végzett szisztematikus ellenőrzések hatékonyságát.” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök

„Az, hogy az uniós polgárok pusztán az útlevelük vagy személyazonosító igazolványuk használatával utazhatnak az EU-ba és azon belül, a szabad mozgáshoz való jog alapját képezi. Most pedig hozzáigazítjuk ezt a jogot napjaink digitális világához.” – Didier Reynders, a jogérvényesülésért felelős biztos

„A digitális útlevél lényeges előrelépést jelent a schengeni térség biztonságának megerősítése és az utazás megkönnyítése terén. A ténylegesen utazni szándékozók gyors ellenőrzésének köszönhetően a határőrök nagyobb hangsúlyt helyezhetnek a bűncselekményekkel és terrorizmussal gyanúsított személyek feltartóztatására.” – Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság javaslatot tesz az „EU Digital Travel” alkalmazásra a könnyebb és biztonságosabb utazás érdekében; Európai Bizottság; 2024. október 8.

Aggasztó tendencia: nő a szabálytalan uniós kiadások aránya

„

2023-ban 5,6% volt az uniós költségvetési kiadások becsült hibaaránya

A Covid-járvány utáni gazdaságélénkítési mechanizmust rendszerhiányosságok és szabálytalan kifizetések gyengítik

A növekvő adósság egyre nagyobb terhet ró az uniós pénzgazdálkodásra

Az Európai Számvevőszék ma közzétett éves jelentése szerint a korábbi évekhez hasonlóan ismét nőtt az uniós költségvetési kiadások becsült hibaaránya. A számvevők figyelmeztetnek: a példátlan szintű adósság, az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és a magas infláció miatt az uniós költségvetés egyre jelentősebb pénzügyi kockázatokkal szembesül.

Bár a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó beszámolója megbízható és valós képet ad, és hogy a bevételi tranzakciók hibamentesnek tekinthetők, aggasztónak ítélik, hogy a hibaszint 5,6%-ra nőtt (2022: 4,2%; 2021: 3,0%) az uniós költségvetés 191,2 milliárd eurós kiadásai tekintetében. Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), a világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós gazdaságélénkítő csomag (NextGenerationEU, NGEU) fő pillére keretében elköltött 48,0 milliárd euró kapcsán is tártak fel szabálytalanságokat. A számvevők a tagállami kontrollrendszerek hiányosságai mellett olyan kifizetéseket is találtak, amelyek nem feleltek meg maradéktalanul a feltételeknek.

„A 2021–2027-es pénzügyi ciklus közepéhez érve éves jelentésünkben rámutatunk néhány, az uniós költségvetést érintő kritikus problémára, többek között a szabálytalan kiadások magas szintjére – jelentette ki Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke. – Ezek a kihívások még inkább rávilágítanak a szilárd felügyelet és elszámoltathatósági struktúrák szükségességére mind a tagállamok, mind az Unió szintjén, mert csak így tartható fenn a lakosság bizalma és a jövőbeli uniós költségvetések biztonsága.”

Elutasító vélemény az uniós költségvetés kiadásairól

Az elmúlt négy évhez hasonlóan a számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a becsült hibaszint lényeges és általános érvényű, ezért elutasító véleményt adtak a 2023. évi uniós kiadásokra nézve.

Hangsúlyozzák, hogy a becsült hibaszint jelentős növekedése elsősorban a kohéziós kiadások 9,3%-ot elérő hibaszintjére vezethető vissza (2022: 6,4%). Ennek okaként megemlítik, hogy a nemzeti hatóságoknak egymással versenyző uniós alapokból származó forrásokat kellett felhasználniuk, ami megnehezíthette számukra a kohéziós projektek megfelelő finanszírozásának biztosítását. Mivel a hibák által érintett projektek hasonlóak az RRF keretében finanszírozott projektekhez, és gyakran ugyanazon nemzeti szervek ellenőrzése alatt állnak, a számvevők szerint fennáll a kockázata annak, hogy az RRF kiadásai tekintetében is hasonló típusú hibák fordulhatnak elő. Az RRF esetében ugyanakkor az uniós és nemzeti szabályok betartása nem előfeltétele annak, hogy a tagállamok megkapják a forrásokat, így ezt nem is ellenőrzik módszeresen.

Korlátozott vélemény az RRF kiadásairól

2023 volt az RRF végrehajtásának harmadik éve; ezen alap keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. 2023-ban 23 vissza nem térítendő támogatási kifizetést folyósítottak 17 tagállamnak.

A számvevők megállapították, hogy ezen RRF támogatási kifizetéseknek mintegy harmada nem felelt meg a szabályoknak vagy feltételeknek. E kifizetések közül emiatt hatnál merült fel lényeges hiba. A számvevők olyan eseteket is feltártak, amikor a mérföldkövek vagy célértékek kialakítása nem volt megfelelő, illetve tartósan problémás volt a tagállamok vezetői nyilatkozataiba felvett információk megbízhatósága. A számvevők ezért korlátozott véleményt adtak ki az RRF kiadásairól.

Növekvő nyomás alatt az uniós költségvetés

A számvevők szerint az uniós költségvetésre vonatkozó számadatok arra vallanak, hogy bizonyos helyzetek különös odafigyelést igényelnek. A fennálló kötelezettségvállalások – amelyek, ha nem vonják vissza őket, a jövőben fizetési kötelezettséget jelentenek – teljes összege 2023 végére rekordösszeget, 543 milliárd eurót ért el (2022: 452,8 milliárd euró). Eközben az uniós adósság 2023-ban 458,5 milliárd euróra ugrott (2022: 348 milliárd euró, azaz +32%), főként az NGEU új, 268,4 milliárd euró összegű hitelfelvételei miatt. Az uniós adósság most kétszer akkora, mint 2021-ben volt (236,7 milliárd euró). Ezáltal az Unió immár az egyik legnagyobb hitelkibocsátó Európában, bár még nem világos, hogy a Bizottság saját forrásokról szóló javaslata nyomán elegendő bevétel folyik-e majd be az NGEU-adósság visszafizetéséhez. Az NGEU-hitelfelvétel járulékos költségét 17–27 milliárd euróra becsülik.

A számvevők rámutatnak arra is, hogy a magas infláció továbbra is hatással van az uniós költségvetésre. A Bizottság inflációs előrejelzései alapján úgy becsülik, hogy az uniós költségvetés 2025 végére vásárlóerejének közel 13%-át elveszítheti. 2023 végén az uniós költségvetés teljes kitettsége – vagyis az uniós költségvetési garanciák és függő kötelezettségek kapcsán kockázatosnak minősülő összeg – 298,0 milliárd euró volt (ami szintén növekedést jelent a 2022. évi 248,3 milliárd euróhoz képest).

Az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi támogatás 2023-ban több mint kétszeresére nőtt (16 milliárd euróról 33,7 milliárd euróra). A számvevők figyelmeztetnek, hogy az esetleges nemfizetés kockázatának a jövőre való áthárítása nyomást gyakorolhat az uniós költségvetésre. Kiemelik továbbá, hogy komoly kockázatot jelent az uniós költségvetésre nézve az Ukrajna-eszköz, amelyet 2024-ben hoztak létre azzal a céllal, hogy további legfeljebb 33 milliárd euró összegű hitelből nyújtson pénzügyi támogatást a 2024–2027-es időszakra, és amelyhez nem szükséges céltartalék képzése.

Háttér-információk

Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az Unió bevételeit és kiadásait, és megvizsgálja, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a bevételi és kiadási tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A becsült hibaszint mérésénél 2%-os küszöbértéket alkalmaznak, a szabálytalan kiadások efelett minősülnek lényegesnek. A becsült hibaszint nem jelent csalást, a hatékonyság hiányát vagy a források pazarlását, hanem arról ad becslést, hogy mekkora az a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy a nemzeti jogszabályoknak megfelelően használtak fel. Munkájuk során ugyanakkor a számvevők 20 csalásgyanús esetet is feltártak és bejelentettek az illetékes uniós hatóságoknak. Az „elutasító” vélemény azt jelenti, hogy a számvevők széles körben fennálló problémákat tártak fel. A „korlátozott” vélemény azt jelenti, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.

Kapcsolódó hivatkozások

Éves jelentések a 2023. évi pénzügyi évről

”

Forrás:
Aggasztó tendencia: nő a szabálytalan uniós kiadások aránya; Európai Számvevőszék; 2024. október 10.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Webes felületen böngészhetők az építésügyi műszaki irányelvek

„Több tucat kidolgozott építésügyi műszaki irányelv között lehet böngészni az Építésügyi Műszaki Adattár webes felületén. Az építésügyi műszaki irányelvek olyan műszaki előírások, amelyek azokban az esetekben segíthetnek az építésügy érintettjeinek, amelyeket európai vagy hazai jogszabály, illetve szabvány nem szabályoz.

A mérnökök, építtetők, építésügyi szakértők, üzemeltetők, építőanyag gyártók, hatóságok, illetve az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság (ÉMSZB) munkáját is támogatja az online elérhető Építésügyi Műszaki Adattár webes alkalmazás, amely bárki számára díjmentesen elérhetővé teszi az építésügyi műszaki irányelveket.

Mik azok az építésügyi műszaki irányelvek?

Az építésügyi műszaki irányelvek olyan műszaki szabályozó dokumentumok, melyek jogszabály vagy szabvány által nem szabályozott építésügyi-műszaki területekre vonatkoznak, alkalmazásuk önkéntes. Létrehozásuk széleskörű szakmai összefogással és állami felügyelettel történik. Az irányelvek egységesített tartalmi és formai követelményekkel, magyar nyelven jelennek meg és ingyenesen letölthetők. Naprakész, egységes, elektronikus nyilvántartásuk elsősorban a szabályozási környezet átláthatóságának javítását és a szemléletformálást szolgálja.

Az Építésügyi Műszaki Adattár webes felület a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt Műszaki Irányelv Program alprojektje keretében – a Lechner Tudásközpont és az ÉMI Nonprofit Kft. szakmai együttműködésével – jött létre.

Mit tud az Építésügyi Műszaki Adattár webes felülete?

A webes felület biztosítja az építésügyi műszaki irányelvek egységes elektronikus nyilvántartását és tematikus kereshetőségét. Lehetővé teszi, hogy a szakmabeliek egy felületen tájékozódjanak a hatályos és visszavont építésügyi műszaki irányelvekről, az időgép funkcióval pedig azok időbeli változásai is pontosan nyomon követhetők. A műszaki irányelvek közti böngészést komplex kereső segíti, ez a funkció, valamint az irányelvek letöltése belépés nélkül, ingyenesen használható.

Az irányelv kidolgozásától annak elfogadásáig vezető folyamat egyik lépése a társadalmasítás, amikor az irányelv tervezet nyilvános publikálásra kerül. Így mindenki számára lehetőség nyílik az irányelv tervezetet megtekinteni és azzal kapcsolatban észrevételeket megfogalmazni. Az Adattár webes felületén mindenkinek lehetősége van új irányelv kidolgozására vonatkozó témajavaslatokat is beküldeni. A javaslatok beküldéséhez és a társadalmasítás céljából közzétett irányelv tervezetek megtekintéséhez és véleményezéséhez OÉNY regisztráció szükséges.

Ezen felül a webes felület elektronizálja az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottság munkáját: komplett folyamatkezelő felülettel támogatja az építésügyi műszaki irányelv készítés, véleményezés, elfogadás, közzététel, módosítás és visszavonás teljes folyamatát a folyamat résztvevői számára kiadott jogosultságok használatával. Az ÉMBSZ által ilyen módon elfogadott műszaki irányelv az Építésügyi Műszaki Adattár felületén publikussá és kereshetővé válik, így bárki megtalálhatja azt.

A Műszaki Irányelv Program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében valósult meg.”

Forrás:
Webes felületen böngészhetők az építésügyi műszaki irányelvek; Lechner Tudásközpont; 2024. október 7.

Biztonságban lesznek-e az adataink és mi magunk a Digitális Állampolgárság Programban? – a szakértői válaszol

„Javában zajlik a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) bevezetése. Ennek eredményeként olyan virtuális közigazgatási terek jönnek létre, ahol az állampolgárok személyes megjelenés nélkül a nap 24 órájában intézhetik az ügyeiket. A 2026-ig terjedő első időszak végére szinte minden közigazgatást érintő ügyet online el lehet majd intézni. Komoly kérdés azonban, hogy mennyire vannak biztonságban az adatok, és maguk a állampolgárok, ha egy ilyen rendszerre bízzák magukat. Erről kérdeztük dr. Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértőt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docensét.

Magyarországon kevés a tudás a kibertér fenyegetéseiről

A magyar e-közigazgatási rendszereket elkerülték a kibertérből érkező csapások

A személyes adatainkat független adatbázisok tárolják, és a jogszabályok kizárják, hogy egy helyre hordják őket

Nem könnyű jogszabályokkal lekövetni az e-közigazgatás folyamatait

A szakmai szervezeteknek és a különféle hivataloknak részt kellene venni a felhasználók edukálásában

A Covid okozta nagyon gyors digitalizáció miatt egész egyszerűen rohamosan növekszik az internetet felhasználók száma. Jelen pillanatban több mint ötmilliárdan osztozunk az interneten, de a túlnyomó többségnek meglehetősen kevés tudása van a kibertér fenyegetéseiről, és ez alól Magyarország sem kivétel – hívta fel a figyelmet az NKE szakértője.

Úgy véli, hogy a többé vagy kevésbé szervezett bandáknak vagy kiberbűnöző csoportoknak, esetleg magányos kiberbűnözőknek, akiknek éppen arra van érkezésük, hogy az említett embertömeg különböző digitális értékeit megcsapolják, eléggé könnyű dolguk van. Nem véletlen, hogy Magyarországon is iszonyatosan magas számban jelentek meg a kiberbűncselekmények nagyjából a Covid időszakában. Az online térben elkövetett csalások száma tavaly körülbelül húszezer volt a rendőrségi nyilvántartások alapján, és ez olyan sok, ami miatt a rendőrség rákényszerült egy külön nyomozó csoport felállítására, hogy az egyre szaporodó állampolgári bejelentésekkel valamit kezdeni tudjanak. Azaz statisztikailag is jól kimutatható, hogy a kiberbűnözés ideért Magyarországra – jegyezte meg.

A Janus-arcú közigazgatási szolgáltatások

„A DÁP-pal, de általában a magyar közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatban nagyon ambivalens érzésem van nagyjából húsz éve, amióta az Ügyfélkapu először megjelent. Ez az ambivalencia nagyjából abból áll, hogy a magyar jogszabályi rendszerben nagyon komoly védelmi intézkedések voltak mindig is a közigazgatási rendszerek használatával kapcsolatban. Nem véletlen, hogy az elmúlt húsz évből nem nagyon tudnék olyan incidenst mondani, amely kimondottan az e-közigazgatási szolgáltatásokkal volt kapcsolatos és tömegesen érintette volna a magyar állampolgárokat. Eközben az emberekben van egy irracionális félelem ezekkel a szolgáltatásokkal kapcsolatban, ami egyrészt a jelentős ismerethiányból, másrészt az állammal szembeni bizalmatlanságból táplálkozik. Ebből fakad tehát az ambivalencia” – mondta.

Ezt a kétarcú helyzetet szerinte jól illusztrálja az Ügyfélkapu+ bevezetése, ami már jó pár éve itt van egy erős autentikációs megoldással. De csak nagyon kevesen regisztráltak rá, feltehetően az említett visszatartó okok miatt.

Magyarországon hosszú ideje úgy építik fel az állampolgárok tömegeit érintő állami rendszereket, hogy azokat a struktúrájuk miatt nehezebb támadni, mint például az Egyesült Államokban. Ott létezik az úgynevezett social security number, a társadalombiztosítási szám, ami a legértékesebb adat, hiszen ezzel mindenhová be lehet regisztrálni. Ezért ezt nagyon aktívan támadják.

„Hát őszintén, Magyarországon mire lehet menni egy darab azonosítóval, egy adószámmal vagy egy taj-számmal? Lényegében semmire, hiszen nálunk a személyi azonosításra 4 különböző elem szükséges ahhoz, hogy személyt egyértelműen azonosítsunk: név, anyja neve, születési dátum, születési hely. Nem véletlen, hogy Magyarországon, szemben nagyon sok másik országgal, nem volt még példa tömeges adatszivárgásokra, nem volt még példa arra, hogy állami rendszereknek nekimentek volna” – állapította meg Krasznay Csaba.

Amikor a rendszerváltáskor az első demokratikus alkotmányt megalkották, az Alkotmánybíróság egyik első rendelkezése az volt az adatvédelemmel kapcsolatban, hogy nem engedték meg a személyes adatoknak az egy helyen, egy adatbázisban történő tárolását. Annak idején mindenki nagyon tartott tőle, hogy az állambiztonság mindenre ráláthat, így ennek köszönhetően a magyar államigazgatás rendszereit komolyan szétválasztották. Ma sincsenek igazán tömegesen összehordva dokumentumok, amiket egyben a rendszerből ki lehetne nyerni. Ráadásul ezek mögött van egy nagyon komoly védelem. A 2013-as információbiztonsági törvény ezeket a hatalmas adatbázisokat, amelyek a nemzeti adatvagyon részét képezik, kiemelt védelemre alá helyezték – hívta fel a figyelmet a szakember.

Az igazi probléma akkor van, amikor adatokat gyűjtenek össze, adatokat halmoznak föl és ezt úgy valósítják meg, hogy mégiscsak valamilyen lehetőség van az adatszivárgásra.

Arra a felvetésünkre, hogy a DÁP akár éppen azt a központosítást is lehetővé teszi, amitől a korábbi törvényalkotók annyira tartottak, azzal válaszolt, hogy az egységes rendszer kialakítása csak látszat. Valójában nem működik minden egy központban, a háttérrendszerek egy fikarcnyit sem változnak eközben. Tehát „a DÁP tulajdonképpen semmi más, mint a mostani meglévő rendszerek elé felhúzott olyan jellegű új előtér rendszer, amely a 2000-es évek vizualitását áthelyezi a 2020-as évek vizualitásába, illetve kiegészíti egy mobilapplikációból felugró autentikációs megoldással”. A háttérben a garanciák továbbra is erősek, sőt az új megoldások erősebben védik a polgárok adatait. Tehát a DÁP valójában egy állampolgárok számára szolgáló olyan új megoldás, ami stílusában, illetve használatában végre a 2024-es szintre hozza az elektronikus közszolgáltatásokat – vélekedik a kutató.

„Már 2004-ben írtam egy cikket egy kollégámmal, amiben egy erős autentikáció hiányát fájlaltuk az Ügyfélkapun. Azóta annyi változott, hogy tömegesen lopják a felhasználói azonosítókat, hiszen az emberek – tisztelet a kivételnek – jellemzően mindig ugyanazokat a jelszavakat használják. Az újra felhasznált jelszavak a legnagyobb kiberbiztonsági probléma jelenleg. Tehát teljes mértékben elvárható biztonsági szempontból, hogy az Ügyfélkapu+-t kiváltó DÁP alkalmazást egy erős autentikációval meg lehessen védeni” – szögezte le.

A DÁP-pal kapcsolatos egyik kritika azonban éppen az, hogy a digitális ismeretek hiánya olyan mértékű, ami helyből állampolgárok tömegeit zárhatja ki a szolgáltatásokból. Például a telefonra telepített autentikátor alkalmazás használata nagyon sok ember számára okozhat megoldhatatlan nehézséget. Egyszerűbb lett volna biometrikus azonosítást bevezetni.

A szakértő azonban állítja, hogy a rendszerben a biometrikus azonosítás is működik, be lehet kapcsolni, hogy az arcunkra vagy az ujjlenyomatunkra mondjon igent, az alkalmazás tehát voltaképpen egy mobiltelefonra telepített applikáción keresztül működő biometrikus azonosító. A QR-kódos azonosítás is működik, de maga az applikáció ki tudja használni az okostelefonok különböző lehetőségeit. Ő maga is az arcfelismeréses változatot használja – jegyezte meg.”

Forrás:
Biztonságban lesznek-e az adataink és mi magunk a Digitális Állampolgárság Programban? Íme a szakértői válasz; Meixner Zoltán; Blikk; 2024. október 10.

Betegelégedettségi visszajelző funkcióval bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás

„Betegelégedettségi visszajelző funkcióval bővült az EgészségAblak mobilalkalmazás – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton.

Rétvári Bence a tárca által eljuttatott közleményében az áll, hogy az alkalmazást használók számára a járóbeteg szakrendelésről való távozás és a leletezés lezárása után azonnal, automatikusan felugrik egy kérdőív. Ebben öt szempont szerint lehet értékelni az ellátást: az orvosi ellátás megfelelősége, az egészségügyi személyzet hozzáállása, az időpontfoglalás folyamata, az intézményi tájékoztatás, illetve az intézmény tisztasága; értékelni 1-től 5-ig tartó skálán lehet – fejtette ki. A beteg továbbá azt is vissza tudja jelezni, hogy az ambuláns lapon rögzített ellátásokat teljes egészében megkapta-e – közölte Rétvári Bence, hozzátéve, hogy az elégedettségi kérdőív anonim; a visszajelzések segítenek az egészségügyi ellátás további javításában.

A közlemény szerint az EgészségAblak alkalmazást már több mint 3 millióan töltötték le, és népszerűségét jól mutatja, hogy havonta több millió leletet és egyéb egészségügyi dokumentumot töltenek le rajta keresztül a felhasználók. Felhívta a figyelmet arra, hogy nyár óta az EgészségAblak alkalmazásban és a 1812-es EgészségVonalon keresztül is lehet időpontot foglalni országszerte a járóbeteg-szakrendelésekre. Most már a mobilja segítségével bárki könnyen, gyorsan és egyszerűen tud időpontot foglalni hónapról hónapra egyre több szakrendelésre – tette hozzá az államtitkár.

A legtöbb időpontfoglalás eddig bőrgyógyászatra, szemészetre, valamint fül-orr-gégegyógyászati szakrendelésekre történt, és jelenleg is több százezer szabad időpont foglalható az EgészségAblak alkalmazással – áll a közleményben.”

Forrás:
Ígéret. nem söpri szőnyeg alá az egészségügy a betegek visszajelzéseit; Infostart / MTI; 2024. október 12.

Társadalom, gazdaság, művelődés

A digitalizáció szerep a kulturális örökség, különösen a zenei felvételek és koncertek megőrzésében

„A38: Több mint tíz éve született meg az ötlet, ami mára egy Európa szerte egyedülálló könnyűzenei archívummá nőtte ki magát. Nyírő Andrással, a Magyar Popkulturális Értéktár és a Jók.ai Labor vezetőjével beszélgettünk tapasztalatairól, a digitalizáció fontosságáról és a mesterséges intelligencia által kínált lehetőségekről.

Az A38 Hajó ma Magyarországon, a könnyűzenei életben a legnagyobb mennyiségű archív tartalmi állománnyal rendelkezik. Hogyan látod a digitalizáció szerepét a kulturális örökség megőrzésében, különösen a zenei felvételek és koncertek esetében? Szerinted miért fontosak az ilyen archívumok az utókor illetve a klubok számára? Milyen értéket képviselnek ezek ma?

NyA: A legegyszerűbb először talán az utolsó kérdésre válaszolni, hogy milyen értéket képvisel. Felbecsülhetetlen! Olyan anyagok vannak az archívumban, amelyek máshol nem elérhetők. Fontos megemlíteni, hogy ez egy tudatos építkezés volt. Bognár Attila, az archívum létrehozásának ötletgazdája, már a kezdetektől felismerte ennek fontosságát, és tudatosan építkezett annak érdekében, hogy ezek a felvételek összegyűjtésre kerüljenek és rendszerezve megmaradjanak. Ez az előrelátó hozzáállás már több mint tíz évvel ezelőtt megkezdődött, amikor még nem volt világos, hogy pontosan milyen célt szolgál majd az archívum. Azonban a mai technológiai fejlesztések – különösen a mesterséges intelligencia és az adatfeldolgozás terén – világossá tették, hogy milyen értéket képviselnek ezek az adatok. Nem véletlen, hogy Ferenc pápa a G7 vezetőihez intézett üzenetében éppen azt emelte ki, hogy a minőségi adatok nélkül nem létezik hasznos mesterséges intelligencia. Az archívum most nemcsak kulturális örökséget őriz, hanem alapot szolgáltat a jövőbeli kutatásokhoz is, hiszen a digitalizált adatokra épülve sokkal hatékonyabb módon dolgozhatunk fel nagy mennyiségű információt.

A popkultúra, amely sokszor a magas kultúra árnyékában van, az A38 archívumának köszönhetően méltó helyre került.

Az ilyen gyűjtemények biztosítják, hogy a jövőben ne csak a hagyományos, „magas” kultúra részei maradjanak meg, hanem a popkultúra is megőrződjön és hozzáférhető legyen, hiszen ez is ugyanúgy a kultúra szerves része, amely hatalmas közönséget ér el.

A38: Az A38 koncertfelvétel archívuma Európa szerte egyedülálló. Mit gondolsz, miért fontos, hogy egy ilyen kezdeményezés az európai kulturális környezetben is létrejöjjön? Mit ad ez hozzá a magyar közösségi és kulturális értékekhez?

NyA: Az mindig egy kérdés, hogy mit mutatunk magunkról a világnak. Az archívum lehetőséget ad arra, hogy megmutassuk saját kulturális értékeinket a világnak.

A nemzetközi színtéren az angolszász kultúra dominál, és ritkán van lehetőségünk a magyar popkultúra bemutatására. Az ilyen gyűjtemények rendezetten és átfogóan tudják prezentálni a magyar zenei életet, ami nagy jelentőséggel bír a nemzetközi elismerés szempontjából is.

Sokszor szokták mondani, hogy ha nem ide született volna, akkor milyen nagy művész lett volna. És itt tulajdonképpen arról van szó, hogy igenis itt is lehet valaki nagy művész, és vannak nagyon fontos alkotások, de ezeket meg kell tudni mutatni.

Kevés hasonló átfogó gyűjtemény létezik Európában, így az A38 archívuma egyedi, és segít bemutatni, hogy a magyar popkultúra is értékes és versenyképes a nemzetközi térben.

A38: Az általad vezetett Magyar Popkulturális Értéktár azt az űrt tölti be, amit a könnyűzenei életben más felület még nem tudott eddig. Ide kerülnek fel a fentebb említett archív koncertfelvételek is, amelyek ezáltal széles plénum előtt is nyilvánosak lettek. Hogy indult ez a projekt és hogy született egy ilyesfajta felület létrehozásának ötlete?

NyA: A Magyar Popkulturális Értéktár ötlete is Bognár Attilától származik, aki hosszú évek alatt, a klub- és könnyűzenei életben szerzett tapasztalatai során jött rá, hogy a zenei anyagok megőrzése kulcsfontosságú. Az A38 Hajón rengeteg egyedi koncertfelvételt készítettek, és felismerte, hogy ezeket nem szabad elveszíteni. Az ötlet az volt, hogy ezeket az anyagokat össze kell gyűjteni, rendszerezni, és elérhetővé kell tenni a nagyközönség számára. Innen indult az Értéktár, amely a Demeter Szilárd által vezetett Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg, mivel ők is felismerték, hogy a magyar popkultúra, amely a legtöbb embert éri el, megérdemli, hogy méltóképpen dokumentálják és őrizzék.

Engem az a nagy megtiszteltetés ért, hogy egy bevezető, ajánlószöveget írhattam a projekthez, amikor már elkészült ez a koncepció. Később pedig felkértek, hogy vezessem ennek az értéktárnak az összeállítását. Ez a feladat lehetőséget adott arra, hogy egy átfogó, rendszerezett adatbázist hozzunk létre, amely nemcsak koncertfelvételeket, hanem szöveges információkat is tartalmaz. Ebben nagy segítséget jelentett Jávorszky Béla zenekutató munkája, aki több évtizedes munkával dokumentálta a magyar popzene történetét. Az ő könyvei alapján egészítettük ki a gyűjteményt, amely így nemcsak zenei felvételek tárháza, hanem egy átfogó tudományos adatbázis lett.

Az Értéktár célja tehát nemcsak az archívum megőrzése, hanem annak folyamatos bővítése is. Az olyan partnerek, mint az Akvárium Klub, a Fonó és a BMC, mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez az egyedülálló platform létrejöhessen, ahol a magyar popkultúra értékei mindenki számára hozzáférhetővé válnak. Ezzel a hazai folk, világzene, jazz és alternatív-underground zene történetét is be tudjuk mutatni. Az archívum nemcsak a rajongóknak, hanem a kutatóknak is értékes forrást biztosít a magyar könnyűzene megértéséhez és tanulmányozásához.

A38: Miért fontos szerinted, hogy ezek a könnyűzenei archív képi- és hanganyagok mindenki számára elérhetőek legyenek?

NyA: Ezek az archívumok egyszerre szolgálják a magánemberek és a kutatók igényeit is. Az érdeklődők visszanézhetik a régi koncertfelvételeket, nosztalgiázhatnak, vagy épp felfedezhetik kedvenc előadóik korábbi munkáit. Az archívum emellett a popkultúra kutatása és tanítása szempontjából is kulcsfontosságú, hiszen megbízható, jogtiszta források nélkül nehéz lenne ezt a területet hitelesen oktatni. Miskolcon már működik a Póka Egon könnyűzenei egyetem, ahol ilyen anyagokra is építenek, így az archívumok szerepe az oktatásban is felértékelődik. Az egyetem természetes szövetségesünk: a munkánk akkor lehet sikeres, ha az archiválás, a kutatás és az oktatás kéz a kézben járnak.

A38: Az AI és a gépi tanulás világában milyen lehetőségek nyílnak meg a kulturális tartalmak feldolgozása és elérhetővé tétele terén? Hogyan tudjuk kihasználni ezeket a technológiákat az archiválás terén?

NyA: A mesterséges intelligencia (AI) számos lehetőséget kínál a kulturális tartalmak feldolgozásában, különösen nagy archívumok, mint a Magyar Popkulturális Értéktár esetében. Az AI képes hatékonyan kezelni és elemezni óriási mennyiségű adatot, így lehetővé teszi, hogy a felhasználók bonyolult kérdéseket tegyenek fel az archívum tartalmával kapcsolatban. Például, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik zenekar alakult előbb, az Illés vagy az Omega, az AI gyorsan és pontosan megadja a választ.

Ebben a hihetetlenül összetett világban, ahol a zenekarok folyamatosan változnak, a műfajok és az intézményrendszernek keretei is folyamatosan változnak, a mesterséges intelligencia rugalmasságával és intuitívitásával nagyon sok új szempontot lehet feltárni, és azt gondolom, hogy ez a kutatás számára hihetetlenül fontos.

Úgyhogy mi elsősorban ebbe az irányba visszük mostani fejlesztéseinket, de nyilván az, hogy merre fog haladni ez a jövőben, azt nagyon nehéz megmondani, mert ebben a világban minden hihetetlenül gyorsan változik.

A38: Szerinted milyen új tudást vagy élményt nyújthatnak ezek az archívumok a jövő generációi számára, amely a hagyományos kulturális intézményekben nem érhető el?

NyA: Szerintem nagyon sok meglepetés van ezekben az anyagokban. Egyrészt ugye a popzenének egy sajátossága, hogy nagyon szívesen használ feldolgozásokat és építkezik, de ez általában a kultúrának is az alapvető eleme, hogy építkezik és tovább díszíti, variálgatja, továbbgondolja az elődöknek a tevékenységét.

Tehát igazából nincs kultúra és zene elődök nélkül. Minden valamilyen reakció és valamilyen újjászületése annak, ami korábban volt, új interpretációkban, új élményekkel. Ez lehetőséget ad az új generációk számára, hogy jobban megérthessék, honnan jöttünk és hogy merre megyünk.

Azért tanulunk irodalomtörténetet is, mert jó tudni azt, hogy Petőfi hogyan írt, vagy hogy Jókainak milyen regényei voltak. Ezt később, amikor megyünk tovább az irodalomtörténetben egészen a mai napig, akár a slammerekig, ezek a kulturális toposzok visszatérnek, és a kulturális toposzoknak az értelmezése nélkül nagyon nehéz megérteni azt, hogy miről beszélünk, és nagyon könnyű félreérteni ezeket. Tehát én azt gondolom, hogy mindenki számára egy nagyon fontos dolog az, hogy ha van egy jó visszapillantó tükrünk és bele tudunk nézni, le tudunk ásni a gyökerekig.”

Forrás:
Archívumok a jövő szolgálatában: Interjú Nyírő Andrással a digitalizáció és mesterséges intelligencia lehetőségeiről; Az A38 Hajó blogja; 2024. október 1.

Digitalizálják a kárpátaljai állami levéltár dokumentumait

„A kárpátaljai megyei állami levéltárban folytatódik a dokumentumok nagyszabású digitalizálása. A hat nyelven létrehozott, egyedülálló származástani gyűjteményt az intézmény munkatársai dolgozzák fel. Az iratok fotói hamarosan bekerülnek az elektronikus adattárba, és mindenki számára elérhetővé válnak. Ez jelentősen megkönnyíti a levéltári iratokhoz való hozzáférést, ugyanakkor megőrzi az régebbi dokumentumokat.

„Ukrajnában néhány megye elindított egy projektet a levéltári dokumentumok digitalizálására. Kárpátalján két helyen őrzik az egyedi dokumentumokat, Beregszászban és Ungváron. Több mint másfél millió levéltári irattal rendelkezünk. Itt több országból származó történelmi iratok találhatóak” – mondta Olekszandr Packan, a Kárpátaljai Katonai Adminisztráció (OVA) helyettes vezetője.

Jelenleg a megyei archívum az amerikai Familysearch International vállalattal való együttműködés révén négy készüléket használ a dokumentumok digitalizálásához, és hamarosan további kettőre számíthat. A tervek szerint összesen mintegy két és fél millió anyakönyvi könyvlapról készítenek színes képeket, hogy segítsék a genealógiai kutatást.

Ebben az alapban 6688 iratot tárolunk, amelyeket most digitalizálunk. Ez az alap tartalmazza a legrégebbi anyakönyvet, Ungvár 1715-ből származó egyházi anyakönyvét. Ehhez nem kívánatos túl sokszor hozzáérni, de mindent megteszünk, hogy digitalizáljuk. A megyei közigazgatás segítségével szervereket kell felállítanunk, azokon gyűjtjük majd ezeket az adatokat. A kutatók az olvasótermi számítógépek segítségével hozzáférhetnek majd az őket érdeklő információkhoz – közölte Mihajlo Miszjuk, a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár igazgatója.

A megyei levéltár az anyakönyvek mellett tervezi a szűrési, a járási biztosítási, a tematikus és a személyi dossziék digitalizálását is. Minden képet ingyen megtekinthetővé tesznek majd a régió állami levéltárának honlapján. Jelenleg ott már elérhetőek Kárpátalja 19. században készült egyedi térképei.”

Forrás:
Digitalizálják a kárpátaljai állami levéltár dokumentumait; Nagy Nikolett; Kárpátalja.ma; 2024. október 13.

A közgyűjtemények újragondolása a 21. században a digitális fejlődés fényében

„Tisztelettel hívjuk az érdeklődőket a „ReAImagining Public Collections in the 21st Century in Light of Digital Development” című konferenciára 2024. október 14–15-én.

Az esemény Magyarország európai uniós tanácsi elnöksége égisze alatt kerül megrendezésre, és három kiemelt helyszínen, három rangos magyar kulturális intézmény szervezésében valósul meg: a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) közreműködésével.

A konferencia a közgyűjtemények előtt álló sokrétű digitális kihívásokra összpontosít, és nemzetközi együttműködési platformot biztosít a tudásmegosztás és párbeszéd céljából múzeumi szakemberek, könyvtárosok, levéltárosok, döntéshozók és egyéb érintettek számára. Célja, hogy bemutassa a digitalizáció, a digitalizálás, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia legfrissebb kérdéseit és lehetőségeit a kulturális szektorban. A konferencia foglalkozik továbbá a kapcsolódó szakpolitikai irányvonalakkal, trendekkel és stratégiákkal, valamint jó gyakorlatokat ismertet a digitalizáció, az új kompetenciák és készségek, a technológiai kihívások és a mesterséges intelligencia alkalmazásának területeiről.

A kétnapos rendezvény (október 14–15.) három különböző helyszínen zajlik majd, melyek mindegyike az adott kulturális örökségi területek sajátos kihívásaihoz igazodik: a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Országos Széchényi Könyvtárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Programfüzet, Facebook-esemény

Az előadók különböző neves európai intézmények és szervezetek képviselői lesznek, köztük az IFLA, az EBLIDA, az AVICOM, az E-RIHS, az OMC könyvtári Munkacsoport, valamint a DG EAC szakértői.

Az MNL által a Petőfi Irodalmi Múzeumban szervezett szekció kizárólag meghívásos alapon történik, míg az MNM és az OSZK által szervezett szekciók a nagyközönség számára is nyitottak.

Amennyiben bármilyen kérdésük lenne, kérem, forduljon bizalommal hozzánk a gerencser.judit@oszk.hu email címen.

A program nyelve angol, azonban szinkrontolmácsolást biztosítunk.
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.”

Forrás:
ReAImagining Public Collections in the 21st Century in Light of Digital Development; Országos Széchényi Könyvtár; 2024. október

Fenntartható fejlődés

Vízvédelem, vízvisszatartás, Közös Agrárpolitika (KAP ST)

„A legfontosabb ösztönzőt a gazdálkodók számára a saját környezetükben működő példák megismerése jelenti, csak ezt követik a támogatási lehetőségek – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által szervezett műhelykonferencián, ahol bemutatták a 2024 márciusában több mint 10 ezer gazda körében végzett vízvisszatartással kapcsolatos tudás és hajlandóság országos felmérést, valamint a résztvevők megvitatták az eredményeket és a KAP ST vízvédelmi célú pályázatok kapcsolódásait.

Az Agrárminisztérium megbízásából a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdász-hálózatának bevonásával készített felmérés szerint a válaszadók 80%-a fontosnak tartja a termőterületi vízmegtartást, és a tervezett célterületek több mint felén akár a hasznosítást is megváltoztatnák ennek érdekében. A megvalósításhoz azonban a szakmai segítség mellett anyagi támogatásra is igényt tartanak. A felmérés alapján öt mintaterületen valósítanak meg a termelők a vízügyi igazgatóságok szakmai iránymutatása mellett vizek visszatartását célzó projekteket gyengébb minőségű termőföldeken.

A felmérés eredményeit felhasználjuk a termelői vízvisszatartási infrastruktúra fejlesztésére és fenntartására irányuló, most készülő pályázati konstrukciónkban. Ez hasznos ösztönző lehet a vízmegtartásra fogékony és nyitott gazdálkodók számára – emelte ki a konferencián Feldman Zsolt, aki beszámolt a korábbi szabályozási és támogatási kísérletekről a termelői vízvisszatartás és -megtartás ösztönzése területén.

Az államtitkár tájékoztatása szerint a 2023-ban indult új Közös Agrárpolitika ciklusában egy megújult eszköztárat állítottak össze erre a célra. Például az időszakosan víz borította területek támogathatóvá váltak a területalapú támogatási rendszerben, az Agro-ökológiai Program keretében az agrártárca ösztönzi azokat a gyakorlatokat, amelyek a talajszerkezet javításán keresztül segítik a talajnedvesség megőrzését. A belvíz vagy éppen az időszakos vízborítás megőrzési kötelezettségének vállalása megjelenik az Agrár-környezetgazdálkodási Program szántóra vonatkozó előíráscsomagjában – tette hozzá.”

Forrás:
Vízvisszatartás a termőföldeken: alulról jövő lassú építkezésre van szükség; Agrárminisztérium (AM); 2024. október 9.

A következő hetekben kiderül, hogy melyik vidéki településen létesül biztosan új e-töltőállomás

„November elején induló pályázattal ösztönzi az elektromos töltőhálózat fehér foltjainak felszámolását az Energiaügyi Minisztérium. A 28 milliárd forintos keretből támogatást igénylőknek legalább egy e-töltőállomás létesítését kell vállalniuk a ma még kevésbé ellátott járások tetszőleges településén. Hétfőn rajtol el a kapcsolódó technikai felhívás első köre, amely annak garantálására szolgál, hogy a lehetséges résztvevők különböző helységekben teljesítsék e kötelezettségüket.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint 2023 végén országszerte több mint 2500 nyilvános töltőállomást használhattak az elektromos autókat üzemeltetők. A legtöbb berendezés, a teljes állomány közel fele Budapesten és Pest megyében működik. A fővárostól távolabbiak is jellemzően a hazai autópályák mentén és a népesebb nagyvárosokban találhatók meg.

Az Energiaügyi Minisztérium az országos lefedettség elérése irányába tett lépésként célzottan ösztönzi új elektromos töltőállomások létesítését a ma még hiányosan ellátott vidéki járásokban. A 28 milliárd forintos keretösszegű program jóvoltából a következő években országszerte több mint száz helyszínen válnak hozzáférhetővé nyilvános e-töltők. A kiíráson elektromos töltőállomás üzemeltetői engedéllyel rendelkező vállalkozások juthatnak többletforráshoz. A pályázók alapjogosultsági feltételként kötelesek korszerű töltőállomás telepítésére vállalást tenni egy elégtelen lefedettségű járás bármely településén.

A cégek a kapcsolódó technikai felhívás első körében 2024. október 14. és 21. között jelezhetik preferencialistájukat az ajkaitól a zalaszentgrótiig 90 járás települései közül kiválogatva a számukra legvonzóbb tizenötöt. A projekthelyszínek jóváhagyásában a magasabb prioritási szinteket, azok egyezősége esetén a jelentkezési lapok beérkezésének időpontját veszik figyelembe. Amennyiben szükségessé válik, október utolsó és november első napjaiban újabb benyújtási kör következhet majd.

Az élesben november 6-án induló pályázat célja az energiaátmenet felgyorsítása, a kibocsátásmentes közlekedéshez szükséges infrastruktúra kiépítése. Vállalkozásonként minimum 100 millió és legfeljebb 4 milliárd forint forrás nyerhető el, alapesetben maximum 15 éves futamidejű, kedvezményes hitelként, amelyet legalább 10 százaléknyi önerővel kell kiegészíteni. Vissza nem térítendő támogatás például az energiatárolóval és/vagy megújuló áramtermelő egységgel felszerelt töltőállomások létesítésére adható.

A beruházások a hazai hálózat fehér foltjainak lefedésével teszik kényelmesebben használhatóvá és kelendőbbé a tiszta és csendes zöldautókat. A kormány az új lehetőséggel megduplázza a közlekedés zöldítésére, az elektromobilitás terjesztésére fordítható pályázati forrásokat. A párhuzamosan futó 30 milliárd forintos programban jövő tavaszig igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást a gazdasági társaságok tisztán elektromos személygépkocsi, kisteherautó vagy kisbusz beszerzéséhez. Az Energiaügyi Minisztérium a különböző kiírásokon jelenleg összesen 260 milliárd forinttal ösztönzi zöldenergia termelésére és tárolására a magyar családokat és vállalkozásokat.”

Forrás:
A következő hetekben kiderül, melyik vidéki településeken létesülnek biztosan új e-töltőállomások; Energiaügyi Minisztérium; 2024. október 12.

Megújulók egyensúlya: miért van szükség több szélerőműre?

„Egyre szűkebb a napenergia-piac, és egyre sürgetőbb a szélenergia bővítése. Ez a tendencia a piaci, és az erőművi termelési adatok alapján 2024-ben erősebben érezhető, mint valaha.

Az Energiaklub, több más szakértő szervezettel együtt, régóta hangoztatja, hogy a szélenergia nélkülözhetetlen kulcsszereplője a költséghatékony áramtermelési struktúrának; valamint a több mint egy évtizedig húzódó tiltásának, a jó adottságok ellenére máig tartó kihasználatlanságának is köszönhetők az egyre komolyabb rendszerproblémák.

Már tavaly hangoztattuk több minisztériumi meghallgatáson, valamint tanulmányainkban is, hogy a naperőművek egyre nagyobb volumenű terjeszkedése, és a szél korlátozása egyre jobban elbillenti a villamosenergia-rendszer egyensúlyát, ami a naperőművek időszakos (igényekhez képesti) túltermeléséhez, vagyis eladhatatlan áramhoz, más időszakokban pedig súlyos áramhiányhoz vezethet.

A rendszer nem állhat ennyire egy lábon a megújulók tekintetében. A szélenergia sokkal nagyobb ütemű fejlesztésére, illetve a naperőművi bővítések újragondolására van szükség. Ezt támasztja alá a Portfolio cikke is, melyben az elmúlt nyár legkritikusabb időszakaira, a forró napok utáni esti órákra hívja fel a figyelmet, amikor a jelentős hűtési igény és a napi háztartási csúcsfogyasztások miatt megemelkedett áramigényt a már nem termelő naperőművek miatt csak horribilis áron tudtuk importból biztosítani. És ezt csupán a naperőművek helyére részben belépni képes szélerőművek tudták enyhíteni.

Egyértelmű, hogy több szélerőmű sokkal hatékonyabban tudná ezeket a termelési hiányokat feltölteni. Véleményünk szerint a jelenlegi 7000 MW napelem-teljesítmény mellett már legalább 3500 MW szélerőműnek kellene üzemelni, miközben a kormányzati cél mindössze 1000 MW szélerőmű 2030-ra a 12000 MW napelem mellé.

A Portfolio egy másik cikkéből az is kiderül, hogy az idei évben nagyjából háromszor annyi negatív áramáras óra várható, mint a tavalyi év során, és a helyzet csak súlyosbodni fog a következő években. A naperőművek egyre több veszteséges órával kénytelenek szembenézni, amennyiben a túltermelési költségeket az üzemeltetők állják. Az extra áramot pedig egyre nehezebb lesz értékesíteni, hiszen a környező országokban is naperőműveket építenek, amik nagyjából ugyanakkor termelnek, mint a magyar egységek.

Ideje a joker alternatíva felé tekinteni, ami egyértelműen a szélenergia. Jellemzően más időszakokban termel, mint a naperőművek, ezáltal egyre gazdaságosabbá válik a naperőművek egyre alacsonyabb várható hozama mellett. Kiválóan csökkentheti az importfüggőséget, a fosszilis erőműveink kihasználtságát, olcsó, hazai, megújuló erőforrást biztosítva.”

Forrás:
Megújulók egyensúlya: miért van szükség több szélerőműre?; Magyar László; ENERGIABOX; 2024. október 7.

Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – Hogyan csökkenthető a növényvédőszer-függőség? Konferencia a magyar EU-elnökséghez kötődő lehetőségekről

„Nagy érdeklődés mellett zajlott konferenciánk „Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – Hogyan csökkenthető a növényvédőszer-függőség? Konferencia a magyar EU-elnökséghez kötődő lehetőségekről” címmel a Jövő Nemzedékek Szószólója (az Alapvető Jogok Biztosának Helyettese), a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Pesticide Action Network Europe, a Hand Szövetség és a Föld Barátai Európa közös szervezésében.

Az európai zöld megállapodáson belül mind „A termőföldtől a fogyasztóig” stratégia, mind az EU 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiája a növényvédőszer-használat 50%-os csökkentését tűzte ki célul. Jelenleg a növényvédőszerek fenntartható használatáról szóló irányelv (SUD) a növényvédőszerek használatának csökkentését irányozza elő a mezőgazdaságban az integrált növényvédelem megvalósítása révén, valamint a növényvédőszerek használatának szigorú korlátozásával ott, ahol veszélyeztetett csoportokra lehetnek hatással, továbbá a víz és a biológiai sokféleség védelme érdekében. Mindenki egyetért abban, hogy a tagállamok elégtelenül hajtják végre az irányelvet. Mivel a Bizottság visszavonta a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló rendeletjavaslatot, az EU döntéshozóin múlik, hogyan teljesítik ezt a kötelezettséget: vagy egy új jogszabály alkotásával, vagy a tagállamok által végrehajtott SUD alapos felülvizsgálatával, hogy az megfeleljen a célkitűzéseknek. Mivel a magyar EU elnökség az első elnökség az uniós választások után, kulcsszerepe van az előkészítésben és annak biztosításában, hogy a Bizottság megfelelő jogszabályokat javasoljon a csökkentési célok elérése érdekében.

A konferencia programja elérhető itt magyar és angol nyelven.

A következő előadások dia sorai letölthetőek:

Martin Dermine, ügyvezető igazgató, PAN Europe – Civil szervezeti álláspont

Székács András, The European Network of Scientists for Social and Environmental Responsibility (ENSSER) – Peszticidek hatásai a gazdák és a közelben lakók egészségére

Bekecs Mátyás, gazdálkodó – A növényvédőszer-mentesítés a gyakorlatban

Podmanczky László, közgazdász – A növényvédőszer-függőség csökkentésének pénzügyi fenntarthatósága

Fidrich Róbert, programvezető, MTVSZ – Az EU növényvédőszer-politikájának hatásai a globális Délre

”

Forrás:
Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – Hogyan csökkenthető a növényvédőszer-függőség? Konferencia a magyar EU-elnökséghez kötődő lehetőségekről; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2024. október 7.

Tájékoztató az önkormányzatokat támogató EUCF 7-ről (European City Facility) – Városokkal a városokért – helyi fenntartható energetikai beruházások

„Október 15-én nyílik az EUCF – European City Facility – Városokkal a városokért – helyi fenntartható energetikai beruházások támogatása című program 7. – egyben utolsó – fordulója. A pályázatokat 2024. december 18.-ig várják. A felhívásról 2024. október 22.-én szervez tájékoztató webináriumot a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség.

A program 60 000 euró összegű támogatást biztosít minden nyertes önkormányzat illetve önkormányzati konzorcium számára. A támogatásnak köszönhetően a nyertesek éghajlatvédelemmel, energiahatékonysággal kapcsolatos beruházási koncepciót készíthetnek, mely elősegíti a helyi klímastratégiákban, SEAP vagy SECAP dokumentumokban megfogalmazott célok elérését, további pályázatok előkészítését.

A pályázaton a városokon túl kisebb települések, vagy önkormányzati konzorciumok is indulhatnak. A pályázatot angol nyelven, on-line kell benyújtani, ugyanakkor elkészítéséhez magyar nyelven szakmai tájékoztatást lehet kérni a hazai nemzeti szakértőtől.

Hazai nemzeti szakértő: LENERG Energiaügynökség Nonprofit Kft. – Kapcsolat: Petrucz Anita, Telefon: +36304647598, e-mail: ce.hungary@eucityfacility.eu

A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a LENERG Energiaügynökség Nonprofit Kft. 2024. Október 22-én, kedden, 10:00-11:45 között tájékoztató webináriumot tart az EUCF 7. felhívásának részleteiről.

A találkozó ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, a jelentkezési határidő 2024. október 21., hétfő, 16:00 óra. A jelentkezési lapot itt lehet kitölteni: https://docs.google.com/forms/d/1dwYe5-iTp6KRuT1PzclJm6XHdZ5D5AMlPcYaDTRJrtE/edit

Programtervezet
10:00-10:10 – Megnyitó – Lugosi Beáta programvezető, Éghajlatvédelmi Szövetség
10:10-10:50 – Pályázati felhívás települési önkormányzatoknak a program keretei között – Petrucz Anita projektmenedzser, LENERG Energiaügynökség Nonprofit Kft.
10:50-11:15 – Legyél az EU önkéntes klíma nagykövete – Az EU Éghajlati Paktum kezdeményezés bemutatása – Lajtmann Csaba elnök, Éghajlatvédelmi Szövetség
11:15-11:45 – Kérdések és válaszok az aktuális pályázati felhívással kapcsolatban

A webinárium linkjét az esemény előtt küldjük el a regisztráció során megadott email címre.

Az EUCF program központi, angol nyelvű honlapja: https://www.eucityfacility.eu/
Bővebb felvilágosítás a programról általánosságban: Lajtmann Csaba – Éghajlatvédelmi Szövetség,
telefon: 30 232 6658 – email: lajtmann@gmail.com
szakértői kérdésekben: Petrucz Anita- LENERG Energiaügynökség Nonprofit Kft.,telefon: 30 464 7598 – email: ce.hungary@eucityfacility.eu
A LIFE EUCF projektet az Európai Unió LIFE programja társfinanszírozza.”

Forrás:
Utolsó lehetőség – pályázati tájékoztató az önkormányzatokat támogató EUCF 7. felhívásáról; Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség; 2024. október 10.

Nem halasztható tovább a víz visszatartása az Alföldön

„Nem árvíz idején, hanem egész évben kell tárolni a csapadékvizet – helyi szinten is.

A felmelegedés és az emberi tevékenység egyaránt felelős az Alföld fokozatos kiszáradásáért. Noha a közelmúltban átvonuló árhullám kapcsán számos felvetés a folyókon érkező víztöbblet részleges tározását hiányolta a probléma orvoslása érdekében, hosszú távú, tartós megoldás elsősorban a helyben lehulló csapadékvíz átgondolt, hosszú távú visszatartásától remélhető – hangsúlyozta Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa az Agroinform.hu-nak nyilatkozva.

A súlyosbodó aszályjelenségek az elmúlt években már nem csupán a Duna-Tisza közi Homokhátságban, hanem a Tiszántúl és a Nyírség egyre nagyobb területein is komoly gondot okoznak, egyre növekvő területen téve bizonytalanná a megtérülő gazdálkodás feltételeit. Kézenfekvő megoldás lenne a vizek visszatartása az adott területeken, ám a termőterületek ilyen célú beáldozását mindeddig komoly érdekellentétek akadályozták.

„Miközben a szakma egy része nagy (egyébként hosszú távon szintén szükséges) beruházásokban, jelentős víztározók építésében gondolkodik, nem szabad alábecsülni a helyi szinten, az adott tájegységen belül megvalósítható, olcsóbb, egyszerűbb és természetesebb megoldások jelentőségét sem” – mutat rá Dr. Jakab Gusztáv.

A szakember szerint a legnagyobb probléma a belvíz maradéktalan leengedése a folyóvizekbe.

Ezt a helyben képződő vízkészletet legalább részben olyan, az adott tájegységben meglévő területekre kell átvezetni, ahol az kevesebb gazdasági kárt okoz – ilyenek például az amúgy is rendszeresen elöltött részek (egykori mocsarak, ősfolyómedrek), illetve a kedvezőtlenebb adottságú földek (egyes becslések szerint a jelenlegi szántók mintegy 15-20 százaléka is ilyennek tekinthető). Ehhez új csatornákat kell létrehozni, amelyek nem csak az összegyűjtött víz átvezetését, hanem a helyben tározást is szolgálják. Emellett – ahol erre lehetőség van – fel kell éleszteni a folyók régi, természetes mederhálózatát is. Azokon a területeken pedig, ahol mostanra jelentősen lesüllyedt a talajvíz szintje, biztosítani kell a folyókból történő vízpótlást és a talajvízkészletek gyarapodását.

Nagy lehetőség a Natura2000 területek bevonása

A Natura 2000 ökológiai hálózat az ország területének 21,4%-át fedi le. E területeken jelenleg csupán elvétve folytatnak vízvisszatartást: a Natura 2000 gyepterületeken a mai napig folyik el az értékes víz. Már az is jelentős kedvező változást hozna, ha az itteni vizek visszafogását megoldanák, vagy akár a másutt keletkezett belvizeket sikerülne ide átvezetni. Komoly előnyt jelent, hogy e területeken a gazdálkodás jelentette ellenérdekek is jóval kevésbé akadályoznák e projektek megvalósulását.

Az elmúlt évek klímakutatási eredményei azt is megmutatták, hogy a jelenleg zajló intenzív felmelegedési folyamatban igenis létezhet összefüggés az Alföld lecsapolása és a száraz időszakok előfordulási gyakorisága között.

A felszíni vízhiány nehezíti, bizonyos körülmények között meg is akadályozza az esőképződést.

Emellett a legszárazabb területeken van a legmelegebb, hiszen ott a napsugárzás energiája teljes egészében a felszín felmelegítésére fordítódik, nem pedig a talajnedvesség párolgására, illetve a növények párologtatására. Ezt a kedvezőtlen folyamatot is gyengítheti a jól megtervezett vízvisszatartás.

„A változó körülmények hatására immár egyre több gazdálkodó tesz lépéseket a csapadékvizek helyben történő megtartására. A sajátos, helyi viszonyoknak megfelelő megoldások megtalálása és megvalósítása sokat segíthet az alkalmazkodásban, különösen akkor, ha jól kiválasztott agrotechnológia (megfelelő növényfajok kiválasztása, talajtakarási, szántási módok alkalmazása, stb.) is kapcsolódik hozzá” – foglalja össze Dr. Jakab Gusztáv.”

Forrás:
Nem halaszthatjuk tovább a vízvisszatartást az Alföldön!; Agroinform.hu; 2024. október 11.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kiberreziliencia rendelet (Cyber resilience act): Az EU Tanácsa új jogszabályt fogadott el a digitális termékek biztonsági követelményeiről

„A Tanács ma elfogadta a digitális alkotórészeket tartalmazó termékekre vonatkozó kiberbiztonsági követelményekről szóló új jogszabályt, amelynek célja annak biztosítása, hogy az olyan termékek, mint például a csatlakoztatott otthoni kamerák, hűtőszekrények, televíziók és játékok biztonságossága biztosítva legyen a forgalomba hozataluk előtt (Kiberreziliencia rendelet (Cyber resilience act)). Az új rendelet célja a hiányosságok pótlása, a kapcsolódási pontok tisztázása és a meglévő kiberbiztonsági jogszabályi keret koherensebbé tétele, biztosítva, hogy a digitális elemeket tartalmazó termékek, például a „tárgyak internete” (IoT) termékek az egész ellátási láncban és az életciklusuk során biztonságossá válnak.

Az új rendelet legfontosabb elemei

Az új jogszabály uniós szintű kiberbiztonsági követelményeket vezet be a hardver- és szoftvertermékek tervezésére, fejlesztésére, gyártására és piaci forgalmazására vonatkozóan, hogy elkerülje az uniós tagállamok különböző jogszabályaiból eredő, egymást átfedő követelményeket. A szoftver- és hardvertermékeken például a CE-jelölés jelzi majd, hogy megfelelnek a rendelet követelményeinek. A „CE” betűk az Európai Gazdasági Térség (EGT) kibővített egységes piacán forgalmazott számos terméken szerepelnek. Azt jelzik, hogy az EGT-ben értékesített termékek megfelelnek a magas szintű biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek. A rendelet minden olyan termékre vonatkozik, amely közvetlenül vagy közvetve egy másik eszközhöz vagy hálózathoz csatlakozik. Kivételt képeznek azok a termékek, amelyek esetében a kiberbiztonsági követelményeket a meglévő uniós szabályok már meghatározzák, például az orvostechnikai eszközök, a repüléstechnikai termékek és az autók. Végül az új jogszabály lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a digitális elemeket tartalmazó termékek kiválasztásakor és használatakor figyelembe vegyék a kiberbiztonságot, megkönnyítve számukra a megfelelő kiberbiztonsági jellemzőkkel rendelkező hardver- és szoftvertermékek azonosítását.

Következő lépések

A mai elfogadást követően a jogalkotási aktust a Tanács és az Európai Parlament elnöke aláírja, és a következő hetekben közzéteszik az EU hivatalos lapjában. Az új rendelet e közzététel után húsz nappal lép hatályba, és a hatálybalépéstől számított 36 hónap elteltével lesz alkalmazandó, néhány rendelkezést azonban már korábban is alkalmazni kell.

Háttér

A Kiberreziliencia rendeletet (Cyber resilience act) először von der Leyen bizottsági elnök jelentette be 2021 szeptemberében az Unió helyzetéről szóló beszédében, és a Tanács 2022. május 23-i, az Európai Unió kiberbiztonságának fejlesztéséről szóló következtetéseiben felszólította a Bizottságot, hogy 2022 végéig nyújtsa be javaslatát.

A Bizottság 2022. szeptember 15-én benyújtotta javaslatát, a Kiberreziliencia rendeletet (Cyber resilience act), amely kiegészíti a meglévő uniós kiberbiztonsági keretet: a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet (NIS-irányelv), az Unió egészére kiterjedő magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvet (NIS 2 irányelv) és az uniós Kiberbiztonsági rendeletet (EU cybersecurity act). Az intézményközi tárgyalásokat (háromoldalú egyeztetéseket, „trilógusokat”) követően a társjogalkotók 2023. november 30-án ideiglenes megállapodásra jutottak.

Regulation on horizontal cybersecurity requirements for products with digital elements (Cyber resilience act), 10 October 2024

Cyber resilience act, Council’s negiotiating mandate 19 July 2023

Regulation on horizontal cybersecurity requirements for products with digital elements (cyber resilience act), Commission proposal, 15 September 2022

Your life online: How the EU is making it easier and safer for you (feature story)

Ülések

”

Forrás:
Cyber resilience act: Council adopts new law on security requirements for digital products; Európai Unió Tanácsa; 2024. október 10.

A kriptográfiai termékek és szolgáltatások piacának elemzése

„Ez a jelentés az EU kriptográfiai termékek és szolgáltatások piacának elemzését mutatja be, ahogyan az a kiberbiztonsági törvény szerinti kiberbiztonsági piac szempontjából fejlődött.”

Forrás:
Cryptographic Products and Services Market Analysis; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2024. október 4.
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-Lex

Az Európai Számvevőszék (ECA) az európai védelmi ipari program megalapozottabb kialakítást szorgalmazza

„

A javasolt európai védelmi ipari program (EDIP) célja az Unió védelmi készültségének növelése és hadiiparának megerősítése

A Számvevőszék a védelmi politika stabilabb kialakítását, valamint a célkitűzések, a költségvetés és az ütemterv közötti jobb egyensúly megteremtését szorgalmazza

Pontosítani kell és meg kell erősíteni az elszámoltathatósági szabályokat

Az Európai Számvevőszék ma közzétett véleményében az európai védelmi ipari program (EDIP) megalapozottabb kialakítását, valamint a szakpolitikai célkitűzések, a javasolt költségvetés és az ütemterv közötti jobb egyensúly megteremtését szorgalmazza. A számvevők rámutatnak arra a kockázatra, hogy a kétéves időszakra javasolt 1,5 milliárd euró összegű kiadások nem feltétlenül vannak összhangban az Európai Unió védelmi ipari felkészültségének megerősítésére és az Ukrajna védelmét szolgáló ipari bázishoz való hozzájárulásra irányuló ambiciózus célkitűzésekkel.

Tekintettel arra, hogy újfent nagy intenzitásúvá vált a hadviselés az európai kontinensen, az Unió a védelem kérdését kiemelt helyre sorolta napirendjében. Az EDIP-javaslat szándéka szerint az első lépést jelenti az európai védelmi ipari stratégia végrehajtása terén. A cél egyrészt az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítése, különösen a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állásának és ellátásának biztosítása érdekében, másrészt az ukrán védelmi kapacitás helyreállításának, újjáépítésének és korszerűsítésének elősegítése.

„A védelmi ipari készültség megerősítésére irányuló uniós jogalkotási javaslat megalapozottabb kialakítást igényel. Emellett meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a szakpolitikai célkitűzések, a javasolt költségvetés és az ütemterv között” – jelentette ki Marek Opioła, a véleményért felelős számvevőszéki tag.

A számvevők rámutatnak annak kockázatára, hogy a javasolt 1,5 milliárd euró összegű pénzügyi keretösszeg nem feltétlenül áll arányban a program ambícióival, és rámutatnak arra is, hogy a Bizottság nem értékelte, hogy milyen mértékű uniós költségvetési támogatásra lenne szükség a javasolt szakpolitikai eszközök végrehajtásához. A számvevők arra is figyelmeztetnek, hogy az uniós források esetleg számos olyan projekt között oszlanak meg, amelyek hatását uniós szinten nem feltétlenül lehet mérni. Ezért fontos lesz olyan mérföldköveket és célokat meghatározni, amelyek tükrözik a 2027 végéig reálisan várható eredményeket. Ezenkívül kiegészítő végrehajtási rendelkezésekre lehet szükség ahhoz, hogy szilárd alapot biztosítsanak az európai védelmi beruházási terv végrehajtásához és a források célzott elosztásához. Végezetül, az uniós költségvetési támogatás előnyeinek teljes körű kihasználása érdekében a Bizottságnak fontolóra kell vennie a jelenlegi európai védelmi ipari stratégia kiegészítését egy hosszú távú EDTIB finanszírozási stratégiával, a következő uniós többéves pénzügyi keret részeként.

A számvevők szorgalmazzák a program elszámoltathatósági szabályainak pontosítását és megerősítését, többek között a Számvevőszék ellenőrzési jogai tekintetében, amelyeket mindenképpen tiszteletben kell tartani. Ez a védelmi vonatkozású irányítási rendszerek összetettsége miatt fontos, különösen azokban az esetekben, amikor a programokat nem közvetlenül a Bizottság irányítja, vagy olyan területeken, ahol a végrehajtást az ukrán hatóságokra bízzák.

Az Ukrajna támogatását célzó eszköz számára, amely a javaslat részét képezi, nincs rögzített pénzügyi keretösszeg. A tagállamok megállapodtak abban, hogy a befagyasztott orosz vagyoni eszközök befektetéséből származó nyereséget Ukrajna támogatására fordítják. E bevételek bizonyos százalékát a jövőben az Ukrajna támogatását célzó eszköz rendelkezésére lehetne bocsátani. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy az ilyen finanszírozási forrás összege és időtartama nem kiszámítható.

A javaslat emellett a védelmi termékekkel való ellátás biztonságának biztosítása érdekében új feladatokat és jogokat ruház a Bizottságra. A számvevők hangsúlyozzák, hogy e mechanizmus eredményes működése végső soron attól függ, hogy a tagállamok hajlandóak-e az együttműködésre.

Háttér-információ

A Bizottság 2024. március 5-én tette közzé az európai védelmi ipari program és a védelmi termékek időben történő rendelkezésre állását és szállítását biztosító intézkedési keret létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatát. A javaslatról kötelező konzultálni a Számvevőszékkel. Emellett, a javaslat vizsgálata előtt Európai Unió Tanácsa kikérte a Számvevőszék véleményét. A Számvevőszék e véleményével járul hozzá a jogalkotási eljáráshoz. A vélemény pontosításokat javasol a bizottsági javaslat egyes olyan részeire vonatkozóan, amelyek hatással lehetnek az uniós forrásokkal való pénzgazdálkodásra.

A 2/2024. sz. vélemény jelenleg angol nyelven érhető el a Számvevőszék honlapján; a többi uniós nyelvi változatot hamarosan szintén közzétesszük.

Kapcsolódó hivatkozások

Opinion 02/2024 concerning the proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing the European Defence Industry Programme and a framework of measures to ensure the timely availability and supply of defence products (EDIP)

”

Forrás:
Európai védelmi ipari program: A Számvevőszék megalapozottabb kialakítást szorgalmaz; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. október 3.

Szakirodalom

A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban

„A magyar egészségügy rossz teljesítménye elvesztett emberéletekben mérhető, derül ki Orosz Éva tanulmányából, melyet az eLitMed közöl.

A felzárkózás kudarca – A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban címmel közli Orosz Éva, az MTA doktora, az ELTE Közgazdaságtudományi Intézet professor emeritusa tanulmányának első részét az eLitMed.

A két részből álló tanulmány bemutatja, hogy Magyarország az egészségügyi kiadások és az egészségi állapot számos alapvető indikátorát tekintve leszakadt, nemcsak a fejlett EU(EU14-) országokhoz, hanem a többi visegrádi országhoz (V3) képest is.

1992 és 2019 között az egy főre jutó egészségügyi közkiadásokat tekintve (ami egy egészségügyi rendszer fejlettségét mutatja meg) jelentősen növekedett a távolság Magyarország és az EU14 között, miközben a V3-országok közeledtek a fejlett országokhoz. Miközben 1992-ben a magyar egy főre jutó közkiadások az EU14-országok szintjének felét érték el, addig 2019-ben már alig több mint a harmadát (38%). Összehasonlításképpen: Csehországban ugyanez az arány ugyanezen időszak alatt 40%-ról 75%-ra nőtt.

Mindeközben a közkiadások elégtelensége miatt a magyar lakosság kénytelen „saját zsebből” finanszírozni az egészségügyi ellátását: a magyarországi egy főre jutó magánkiadások jelentősen közeledtek az EU14-országok szintjéhez az elmúlt harminc évben, 27%-ról 64%-ra – a magánkiadások 2019-ben nálunk voltak a legmagasabbak a visegrádi országok között.

Magyarországon 1992-ben a közkiadások tették ki az összes egészségügyi kiadás 87%-át, 2019-ben viszont már csak a 69%-át, márpedig a közkiadások alacsony részaránya az összes kiadáson belül az ellátáshoz való hozzáférés pénzügyi nehézségeinek, egyenlőtlenségeinek az egyik legfőbb indikátora. (A cseh érték 85%, a szlovák pedig 80% volt 2019-ben.)”

Forrás:
Orosz Éva a hazai egészségügyi közkiadások trendjeiről; Medical Online; 2024. október 11.
A felzárkózás kudarca. 1. rész. A magyarországi egészségügyi közkiadások trendjei nemzetközi összehasonlításban; Lege Artis Medicinae; 2024. október 7.

Veszélyek a világhálón : Az online platformok szerepe a modern büntetőjogban

„A digitális világ a lehetőségei mellett számos rejtett veszélyt is tartogat, amelyekkel minden internetfelhasználó szembesülhet. A kötet feltárja a virtuális tér modern devianciáit, és a joggyakorlatból kölcsönzött példák segítségül hívásával áttekintő rendszerezést nyújt az interneten előforduló jogsértő, valamint a jogellenesség mezsgyéjén egyensúlyozó ártalmas magatartásokról. Bemutatja mindazokat az ártalmakat, amelyek a digitális világban bármikor érhetik az egyént, az átlagpolgárt, aki gyanútlanul használja az internet infrastruktúráját munkavégzésre, szórakozásra, vagy akár csak a mindennapi életvitelhez szükséges szolgáltatások beszerzése érdekében.
A könyv célja, hogy segítséget nyújtson az internet árnyoldalainak megértésében: a terminológiai alapok lefektetése után ismerteti az informatikai bűnözés európai és amerikai történetét, tárgyalja a vonatkozó uniós, nemzeti és hazai jogforrásokat, s külön fejezetet szentel az informatikai bűncselekményekkel kapcsolatos anyagi jogi szabályoknak. A szerző kitekintést ad a büntetőjog határterületeire is, bemutatva azokat a cselekményeket, amelyek jelenleg a büntetőjog határterületén helyezkednek el. Végül, de nem utolsósorban szól az online platformok felelősségéről és kötelezettségeiről.
Bár elsősorban a joggal, jogalkotással foglalkozó célközönség számára íródott a kötet, más tudományterületek informatikai bűnözés iránt érdeklődő művelői is haszonnal forgathatják; kézikönyv mindazoknak, akik szeretnék megérteni az internet rejtett veszélyeit és felkészülni azokra, esetleg választ keresnek az informatikai bűnözés új kihívásaira.”

Forrás:
Veszélyek a világhálón : Az online platformok szerepe a modern büntetőjogban; Sorbán Kinga; Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: 9789636531003; 2024
(Regisztráció után a könyv letölthető.)

42. szám, 2024. október 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom