Skip to main content

Találat: redaktor

Akadálymentes jövő a fizetésben: A Qvik áthidalja a látássérült emberek biztonsági szakadékát

„A hazai elektronikus pénzforgalom fejlődése új fejezethez érkezett, amely nemcsak a sebességet és a költséghatékonyságot növeli, hanem döntő lépést jelent a pénzügyi inklúzió felé is. Az Infoalap kutatása rávilágít arra, hogy a 2024. szeptember 1-jén elindított Qvik fizetési rendszer olyan alternatívát kínál, amely kulcsfontosságú a látássérült emberek önálló és biztonságos fizetése szempontjából, különösen az érintőképernyős POS terminálok okozta kihívások fényében. A probléma gyökere: Az érintőképernyő mint akadály A készpénzmentes társadalom felé vezető úton az érintőképernyős POS terminálok elterjedése komoly akadálymentességi problémát idézett...

Read more

Egyes digitális ügyintézési megoldások eljárásjogi és jogvédelmi következményei a magyar elektronikus adóigazgatási eljárásokban

„A disszertációban a magyar elektronikus adóigazgatási eljárások során érvényesülő adózói jogvédelmi eszközöket, valamint adózói jogok gyakorlását és adókötelezettségek teljesítését vizsgáltam a digitális adóigazgatási térben és ezzel összefüggésben alakítottam ki hipotéziseimet. Kutatásomat a megfelelő ügyintézéshez való jog elméleti keretéből építettem fel, valamint konkretizáltam az adójogviszonyra és e körben érvényesülő eljárásjogi alapelvekre és jogokra, továbbá digitális eljárásjogi modellekre. A digitális adóigazgatásra közösségi jog szempontjából az eIDAS rendelet (interoperabilitás, elektronikus azonosítás, személyes adatok védelem stb.), a nemzetközi szakmai szervezet (BRITACOM, ICC, OECD) által meghatározott keretek,...

Read more

80 milliárd forintnyi többletforrást biztosítana az egészségügyi ellátórendszer finanszírozására a kormány

„A módosítás célja, hogy érdemben, és a felmerült ráfordításokkal arányosan javítsa az egészségügyi ellátások finanszírozását, javítva a betegek hozzáférési esélyeit és az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását. A társadalmi egyeztetés során az észrevételeket a kozigazgatasiegyeztetes@bm.gov.hu szervezeti e-mail-címre küldhetik meg 2026. április 10-ig.” Forrás: eü szakellát tb finansz. sz. 9/1993.(IV. 2.) NM r., 10/2012.(II. 28.) NEFMI r.; Belügyminisztérium; 2026. április 2.

Read more

Az állami tulajdonlást erősítő jó gyakorlatok

„Az állami tulajdonú vállalkozások (SOE-k) felelősségteljes, elszámoltatható és integritáson alapuló irányítása a jó vállalatirányítási gyakorlatok révén fontos ahhoz, hogy ezek a vállalkozások hozzájárulhassanak a versenyképességhez, a gazdasági rugalmassághoz és a fenntartható fejlődéshez. Ez a jelentés gyakorlati útmutatást nyújt a kormányok számára az erős és hatékony állami tulajdonosi politikák kidolgozásához. Az OECD állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításáról szóló iránymutatásaira és a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva a jelentés felvázolja egy átfogó tulajdonosi politika legfontosabb elemeit, és lépésről lépésre bemutatja annak kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését. A...

Read more

Debrecenben jön létre az első magyar energiaszövetkezet

„Nagyvállalati szereplők részvételével szövetkezeti formában működő energiaközösségek szervezésébe kezdett a VOSZ és az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT). A jelentős energiamegtakarítással kecsegtető szövetkezetekből megyénként egyet kívánnak életre hívni, az első ilyen energiaközösség megalakítását a napokban jelentették be Debrecenben. A projekt helyileg is kötődik a már meglévő ökoszisztémához. A szükséges energiát ugyanis elsősorban a Debrecen Déli Iparparkjában létrehozandó napelempark szolgáltatja majd, az energiatáró kapacitások kialakításához pedig az ugyancsak ott működő CATL által gyártandó rendszerek jöhetnek számításba. A kezdeti befektetések költségét mintegy ötvenmilliárd forintra becsülik,...

Read more

A stratégiai autonómia újfajta közgazdaságtana: az európai válaszút

„A tanulmány a stratégiai autonómia fogalmát értelmezi újra a rendszerelmélet szemszögéből és az európai gazdaság perspektívájából. Érvelése szerint a jelenlegi, uralkodó megközelítés – miszerint az európai stratégiai autonómia a belső mennyiségi növekedés erősítését követeli meg – egyre törékenyebb feltételezéseken nyugszik a gazdasági reziliencia és függetlenség tekintetében. Ezzel szemben a dolgozat amellett foglal állást, hogy az európai stratégiai autonómia valódi megvalósítása a minőségi növekedés – sőt a nemnövekedés – irányába történő elmozdulást igényel, amely a fenntarthatóságot és a rendszerszintű alkalmazkodóképességet helyezi előtérbe az...

Read more

A fonógépektől a szilíciumig: Innováció, alkotó rombolás és közpolitika

„Ez az esszé áttekinti a 2025. évi Nobel-díjas közgazdászok, Joel Mokyr, Philippe Aghion és Peter Howitt hozzájárulását az innovációvezérelt gazdasági növekedés megértéséhez, munkájukat a modern növekedéselmélet és az empirikus bizonyítékok szélesebb körű fejlődésének keretébe helyezve. Az esszé rámutat arra, hogy az ipari forradalom miért jelentett átmenetet a tartós, önmagát erősítő technológiai fejlődés irányába, és hogy a Mokyr által a tudásra, kultúrára és intézményekre helyezett hangsúly hogyan egészíti ki Aghion és Howitt Schumpeter modelljét, amely az innovációt a vállalatok piacra lépésének, kilépésének és...

Read more

Az állam szerepe a globális kihívások között

„A 21. században megjelenő globális folyamatok új kihívások elé állítják a gazdaságokat és társadalmakat. Közülük számos a komplexitása vagy kiterjedtsége miatt az egyéni szerepvállaláson túl közösségi, költségvetési fellépést is igényel. A legjelentősebb, globális szinten egy irányba ható és a vizsgálatunk tárgyát képező kihívások az idősödés, a klímaváltozás, a digitalizációs forradalom, a biztonságpolitika felértékelődése, a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek növekedése, az államadósság emelkedő terhei, valamint a globalizáció hatása az adóbevételekre. Az esszében azt vizsgáljuk, hogy ezek az egyidejűleg zajló, a költségvetési kiadásokat növelő,...

Read more

A mesterséges intelligencia alkalmazásának néhány alapkérdése a közigazgatási eljárásjog szemszögéből

„A tanulmány első lépésként megkísérli meghatározni a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) fogalmát, amely úgy értelmezhető, hogy az MI-t az emberi elme utánozása, helyettesítése vagy felülmúlása céljából hozták létre és fejlesztették ki. Ezt követően elemezzük az MI csoportosítási lehetőségeit. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a jelenlegi szakirodalom nagy része a gyenge (szűk) MI alkalmazásával foglalkozik (csevegőrobotok fejlesztése, gépi tanulás, robotika). Munkánk második része az MI jelenlegi szabályozására összpontosít: megvizsgálja az Európai Unió jogforrásait, különös tekintettel arra a tényre, hogy 2024. március...

Read more

Pályamódosítás kontra stagnálás – A magyar gazdaság előtt álló stratégiai döntések

„A magyar gazdaságról szóló viták rendszerint makroökonómiai mutatók mentén zajlanak: növekedés, beruházás, infláció, költségvetés, foglalkoztatás. Ezek valóban fontosak, de nem mutatják meg, hol keletkezik valójában a gazdasági teljesítmény, és ami ennél is lényegesebb: merre tart, és merre tarthat a fejlődési pálya. Meggyőződésünk, és ebben széleskörű konszenzust érzékelünk, hogy Magyarország ma stratégiai válaszút előtt áll. A következő három-öt év döntései nem technikai részletkérdések lesznek, hanem arról szólnak majd, hogy tudatosan vállaljuk-e egy mélyebb, hosszabb távú pályaváltás rövid távú terheit és kockázatait egy fenntartható,...

Read more
Page 2 of 1876 1 2 3 1 876