Skip to main content

Találat: redaktor

Magyarország az Európai Egészségügyi Adattér kapujában

„Az együttműködés és a betegközpontú digitális fejlődés állt a Budapesten, november 17-én megrendezett EHDS-konferencia középpontjában. Az Európai Egészségügyi Adattér (European Health Data Space – EHDS) magyarországi megvalósításáról, a betegek adatainak biztonságos felhasználásáról és az XDSI_NS fejlesztéseiről tanácskoztak a „Magyarország az Európai Egészségügyi Adattér kapujában” című konferencián. A rendezvényt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) Nonprofit Kft. együttműködésével szervezte meg a budapesti NEAK/ OEP -székházban. A helyszínen mintegy 150-en követték a programot, az online részvételre pedig közel...

Read more

A civilek joga és feladata a kritika

„Civil szervezetek együttműködési fórumaként aggodalommal látjuk, hogy az utóbbi időben egyes kormányzati szereplők civil szervezetek és szakmai érdekképviseletek kritikáira azok politikai kötődésének feltételezésével, méretüknek vagy vezetőik alkalmasságának a megkérdőjelezésével reagálnak. Egy szervezet legitimitását nem a kormányzat tisztviselői határozzák meg. A szakmai kritikát lehet vitatni, a hangnemet lehet kifogásolni, az érvekre lehet ellenérveket hozni, a javaslatokat el lehet utasítani, de a szervezetek hitelességének megkérdőjelezése elfogadhatatlan. A civil szervezetek, szakszervezetek és szakmai közösségek nem ellenfelei a mindenkori kormányzatnak, hanem a társadalom fontos szereplői, akiknek a véleménye, tapasztalata és kritikája...

Read more

Verseny, adat, kompetencia: amit a Digitális Magyarország 2030 program vár a szakmai közösségtől

„Idén november 10-12. között rendezték meg Siófokon a Future IT 2026 konferenciát. Az Egyesület szempontjából a legfontosabb esemény Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter előadása volt, amelyben bemutatta a Digitális Magyarország 2030 programot. A sok téma közül hármat emelünk ki. 1. Verseny és megrendelői képesség A bemutatott adatok szerint 2020 és 2026 között az állami IT-piac erősen koncentrált volt: a húsz legnagyobb szállító vitte a szerződéses érték felét-kétharmadát. A miniszter a szabad, egészséges versenyt nevezte a legfontosabb üzenetnek, és bejelentette, hogy a...

Read more

Európa szuverén MI- és adatinfrastruktúrájának, valamint föderált felhő- és pereminfrastruktúrájának kiépítése a gazdasági növekedés előmozdítására

„A rendezvényt a CISERO projekt szervezi az E-Grouppal együttműködésben, a 8ra kezdeményezés keretében. A 8ra az IPCEI-CIS (közös európai érdeket szolgáló, felhő- és pereminfrastruktúrával, azaz cloud és edge infrastructure foglalkozó projekt) nyitott platformja: több szolgáltatóra épülő, föderált felhő-perem infrastrukturális rendszert fejleszt Európában. A rendezvény arról szól, hogy ezek az eredmények hogyan juthatnak el az ipari felhasználókig. Szó lesz az európai MI-gyárakhoz és a nagy teljesítményű számítástechnikához (HPC) való kapcsolódásról és a versenyképességre gyakorolt hatásról is. Konferencia: 2026. november 19. (csütörtök), 14:00 és...

Read more

Alkotmányozás a digitális korban – konferenciafelhívás: Műhelykonferencia a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szabályozásáról az alkotmányban

„Műhelykonferencia a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szabályozásáról az alkotmányban 2026 júliusában a magyar Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom kinyilvánította, hogy „alapos előkészítésen, széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésen” alapuló új alkotmányt kíván elfogadni. Egy új alkotmány megalkotása lehetőséget teremt arra, hogy a politikai közösség átgondolja együttélésének alapvető szabályait, és választ adjon a jelen és a belátható jövő kihívásaira. A 21. század alkotmányozása nem hagyhatja figyelmen kívül a digitális technológiák társadalomformáló hatását, és sort kell kerítenie azoknak a dilemmáknak a mérlegelésére is, amelyek...

Read more

Dublini nyilatkozat a megbízható, biztonságos és szuverén mesterséges intelligenciáról (Európai Unió)

„A 2026. október 14-én elfogadott, a megbízható, biztonságos és szuverén mesterséges intelligenciáról szóló dublini nyilatkozat (Dublin Declaration on Trustworthy, Safe and Sovereign Artificial Intelligence) az uniós tagállamok közös kötelezettségvállalását rögzíti. Célja, hogy megerősítse Európa vezető szerepét a biztonságos, megbízható, emberközpontú és a demokratikus értékekkel összhangban álló MI fejlesztésében és alkalmazásában. A nyilatkozat aláírói kötelezettséget vállalnak arra, hogy hét kiemelt területen működnek együtt: az MI biztonságosságának és ellenálló képességének javítása; a megbízható MI alkalmazásának felgyorsítása a közszolgáltatásokban és az iparban; Európa MI-szuverenitásának megerősítése;...

Read more

Jelentés az Európai Unió kiberbiztonság helyzetéről 2026-ban

„Ez a második alkalommal megjelenő jelentés az Európai Unió kiberbiztonsági helyzetét tekinti át. A kétévente kiadott jelentést az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) fogadja el az Európai Bizottsággal és a NIS együttműködési csoporttal közösen. Az idei jelentés bemutatja a 2024-ben tárgyalt témák alakulását, kiegészíti azokat az elmúlt két évben felmerült lényeges új elemekkel, és strukturált keretet kínál a megértésükhöz. A 2026-os kiadás egy „iránytűt” vezet be, amely a jelentés fogalmi vezérfonalaként szolgál. Az iránytű az uniós kiberbiztonsági ökoszisztéma fő irányait tükrözi, és...

Read more

Az uniós állam-, illetve kormányfők informális találkozója Dublinban, 2026. november 13. (MI, mesterséges intelligencia)

„Főbb eredmények Az uniós vezetők Dublinban, az Európai Tanács informális ülésén találkoztak. Első alkalommal folytattak stratégiai megbeszélést a mesterséges intelligenciáról (MI), két fő kérdésre összpontosítva: miként lehet kiaknázni az MI-ben rejlő lehetőségeket az európai versenyképesség növelése érdekében; milyen szélesebb körű hatást gyakorol az MI a társadalomra, a biztonságra és a bizalomra. „A mesterséges intelligencia korunk legfontosabb technológiája. Európának a lehető legteljesebb mértékben ki kell aknáznia az előnyeit, a termelékenység növelésétől a közszolgáltatások javításáig. Kezelnünk kell az általa előidézett kockázatokat és változásokat is,...

Read more

A javasolt 2028–2034-es uniós költségvetés javítási lehetőségeket hagy kihasználatlanul

„ Az uniós költségvetés kapcsán a Számvevőszék már korábban rámutatott 28 javítási lehetőségre Nyolc lehetőség kiaknázatlanul maradt, teljes mértékben csupán egy valósult meg Legkevésbé a költségfüggetlen finanszírozás terén történt előrelépés Az Európai Számvevőszék új áttekintése szerint az Európai Bizottságnak a következő hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslata több szempontból is elszámoltathatóbbá és a polgárok számára átláthatóbbá tehette volna azt. Miközben az uniós politikai döntéshozók a 2028–2034. évi költségvetés végleges formájáról és végösszegéről tárgyalnak, a számvevők arra figyelmeztetnek, hogy a javaslatok nem vesznek tekintetbe több...

Read more

Az egészségügyi közgazdász véleménye szerint a tárcának újra kellene gondolnia az egészségügyi támogatások költségvetés keretösszegeit

„Nem feltétlenül jelent valódi többletforrást az egészségügy számára az évente ígért 510 milliárd forintos keretemelés – hívta fel a figyelmet Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádióban. A szakértő szerint az összeg egy részét az elmúlt évek inflációs hatásainak kompenzálására, valamint a kórházak adósságainak rendezésére kell fordítani, így a tényleges fejlesztésekre jóval kevesebb pénz maradhat. Dózsa Csaba szerint a mintegy 500 milliárd forintos évi keretösszeg önmagában csak nominális értékként értelmezhető, az elkölthető összeg értéke ugyanis az infláció és a GDP alakulásától is függ....

Read more
Page 2 of 1952 1 2 3 … 1 952