Skip to main content

Találat: informatika

Űrpolitika: az EU Tanácsa következtetéseket hagyott jóvá az uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról

„A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az első uniós biztonsági és védelmi űrstratégiáról. A Tanács emlékeztetett arra, hogy az EU hosszú idő óta elkötelezett a nemzetközi jog és az ENSZ keretében meghatározott értékek és irányadó elvek iránt, és megerősítette, hogy az uniós tagállamok készek folytatni az űrtevékenységek teljes spektrumát lefedő normák, szabályok és elvek kidolgozására irányuló munkát. A Tanács emlékeztetett továbbá a világűr stratégiai jellegére, valamint arra, hogy globális űrhatalomként az EU-nak kezelnie kell azokat a jelenlegi és jövőbeli biztonsági kihívásokat, amelyek a...

Read more

„Katonai Kibertér 2023” – Kulcsfontosságú a kibertér védelme

„Az Európai Kiberbiztonsági Hónap eseményeihez kapcsolódva rendezték meg a közelmúltban a „Katonai Kibertér 2023” címet viselő szakmai-tudományos tanácskozást a Stefánia Palotában, melynek célja az volt, hogy a résztvevők áttekintsék a kibertérben rejlő aktuális kihívásokat, különös tekintettel a katonai reagálás lehetséges megoldásaira. A konferenciát a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) Költségvetési Kutatóhely Tudományos Tanácsa, a KNBSZ Kibertér Műveleti Központja, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékén működő katonai nemzetbiztonsági kibertér műveleti kutató szakcsoportja közösen szervezte. A rendezvényen elméleti-tudományos és...

Read more

Az OECD MI-elvek végrehajtásának helyzete négy év elteltével

„2019-ben az OECD Tanácsa elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló ajánlást („OECD MI-elvek”). Ezek öt értékalapú alapelvet és öt ajánlást tartalmaznak az OECD-országok és a csatlakozó partnergazdaságok számára a felelős és megbízható MI biztosítását célzó szakpolitikák támogatására. A jelentés számba veszi az országok által világszerte az OECD MI-elvek végrehajtása érdekében indított kezdeményezéseket, amelyeket 2023 májusáig jelentettek az OECD.AI Policy Observatory-nak. Áttekintést nyújt a nemzeti MI-stratégiákról, beleértve azok felügyeleti és nyomon követési szerveit, szakértői tanácsadó csoportjait, valamint nyomon követési és értékelési kereteit. Kitér továbbá...

Read more

Az Európai Bizottság üdvözli a G7-ek vezetőinek megállapodását a Mesterséges Intelligenciára vonatkozó Vezérelvekről és Magatartási Kódexről

„A Bizottság üdvözli, hogy a G7-ek vezetői ma megállapodtak a Mesterséges Intelligenciára (MI) vonatkozó Nemzetközi Vezérelvekről, valamint a hirosimai mesterségesintelligencia-folyamat keretében a Mesterséges Intelligencia fejlesztői számára kidolgozott önkéntes Magatartási Kódexről. Ezek az elvek és az önkéntes magatartási kódex nemzetközi szinten kiegészítik azokat a jogilag kötelező erejű szabályokat, amelyeket az uniós társjogalkotók a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály keretében jelenleg véglegesítenek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is csatlakozott a G7-ek vezetőinek nyilatkozatához, amelyet a G7-ek 2023. évi japán elnöksége adott ki....

Read more

Félbeszakadt az uniós MI-szabályozásról (AI Act) szóló értekezlet, az egész jogszabály veszélybe kerülhet

„A mesterséges intelligenciáról szóló kidolgozás alatt lévő uniós jogszabálynak (AI Act) szentelt technikai ülés pénteken (november 10.) megszakadt, miután a nagy uniós országok azt kérték, hogy vonják vissza az alapmodellekre (foundation modell) javasolt megközelítést. Ha a következő napokban nem sikerül feloldani a patthelyzetet, akkor az egész jogszabály veszélybe kerül. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tervezet mérföldkőnek számít a kockázatalapú megközelítésen alapuló szabályozás elvével. Az ügy jelenleg a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában van, a főbb uniós intézmények az úgynevezett trilógus keretében egyeztetnek a...

Read more

A politikai reklámtevékenység átláthatósága és célzása: az uniós társjogalkotók megállapodtak az új rendeletről

„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzásáról szóló rendelet fő politikai elemeiről. A rendeletet az információmanipuláció és a választásokba való külföldi beavatkozás veszélyeivel kapcsolatos aggodalmakra tekintettel dolgozták ki. Célja, hogy megkönnyítse a polgárok számára a politikai reklámok felismerését, annak megértését, hogy azok kinek a nevében készültek, valamint, hogy célzott-e a hirdetés, így a polgárok könnyebben hozhatnak tájékozott döntést. A rendelet támogatni fogja a tagállamokban folytatott, objektív, átlátható és pluralista tájékoztatáson alapuló nyílt...

Read more

Az Európai Parlament támogatja az adatokhoz való jobb hozzáférésről szóló új jogszabályt

„A Parlament támogatja az adatokhoz való jobb hozzáférésről szóló új jogszabályt Az innováció egyre inkább az adatokra támaszkodik Az új jogszabály tisztázza, ki és milyen feltételek mellett férhet hozzá az adatokhoz Több magán-, és közintézmény lesz képes az adatok megosztására A képviselők és a tagállamok között már elfogadott „adattörvény” célja az innováció ösztönzése az adatokhoz való hozzáférés akadályainak felszámolásával. Az új jogszabály előírásokat állapít meg az internethez csatlakoztatott termékek vagy kapcsolódó szolgáltatások (pl. a dolgok internete, ipari gépek) használata során keletkező adatok...

Read more

A mesterséges intelligencia és a jogi háttér

„Hogyan alakul át az alkotmányjog? Van-e még szabad akaratunk? Ki felel a robotok által okozott károkért? Tud-e egy robot hazudni? E kérdésekre is választ kaphatott, aki csatlakozott az egyetem összesen hat online előadásból álló eszmecseréjéhez október 30-án. „Mesterséges intelligencia és annak jogi háttere” címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok (ÁNTK) Kar Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke (AÖKT), illetve az Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tudományos Diákkör (AÖK TDK). Aszimmetrikus élet- és jogviszonyok A résztvevőket Bódi Stefánia, az...

Read more

Akcióban a DMA – nyilvánosak a kapuőröket kijelölő határozatok

„A Digital Markets Act (DMA) uniós rendelet a belső piacon a törvény erejével szabályozza a digitális piacokat. A DMA megközelítése az aszimmetrikus versenyszabályozás: a legnagyobb szereplők kijelölésével és megregulázásával próbálja felszámolni az egyes, a digitális piacokra jellemző, speciális piaci kudarcokat. A DMA létrejöttét a klasszikus versenyjogi beavatkozás lassúsága, reakcióképtelensége, a megelőző szabályozás fontossága és a speciális szabályozási tárgy (a digitális piacok) természete igazolja. A Bizottság október 10-én nyilvánossá tette a kapuőröket kijelölő, lelombozóan szűkszavú, az egyébként sok kérdést nyitva hagyó normaszöveget nemigen konkretizáló határozatait. Mielőtt...

Read more

Internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat – társadalmi egyeztetés

„Tartalmi összefoglaló az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslathoz A törvény célja, hogy a vonatkozó európai uniós jogforrás, a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, a továbbiakban: Rendelet) magyar tagállami alkalmazását és érvényesítését szolgálja, valamint elősegítse. Ennek érdekében a Rendelet a magyar jogrendszerrel összhangban lévő alkalmazásához, végrehajtásához szükséges kiegészítő rendelkezéseket, illetve a Rendelet értelmében tagállami hatáskörben megalkotandó részletszabályokat tartalmaz. A törvény, a Rendelet...

Read more
Page 21 of 365 1 20 21 22 365